Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

< '< ty'/ ' • > , *«■< •■> *•■» V '<• *$3ííífctóí#,*í < $8$ '*><*>» ,>«SW* < $Hfi í £>ifiSS*SÄ$S: :' ; ; s Világ proletárjai, egyesüljetek J ■ Dunai 8Suvnapio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ___ X XI. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM ÁRA: 86 FILLÉR ISM. DECEMBER 18. VÁSÁRIVÁ F Ifjúságunk érli a mi politikánkat, megtanult kommunista módén dolgozni Kádár elvtárs felszólalása, a KISZ VI, kongresszusán szombatun reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanács­kozását a KISZ VI. kongresszusa. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Köz- oonti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népszabadság főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A tegnapi tanácskozáson felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Folytatta munkáját a KISZ VI. kongresszusa az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában Mátlár ciános beszéde — Elsősorban szeretnék ele­get tenni legfontosabb meg­bízatásomnak: a kongresszus valamennyi küldöttjének, rész vevőjénél-: és külföldi vendé­gének, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség valamennyi tagjának, az úttörők egymil­liós táborának átadom a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának sze­retetteljes, elvtársi, forró üd­vözletét, szívből jövő, leg­jobb- kívánságait. (Hosszan­tartó taps.) Jó munkát kívá­nok a kongresszusnak és si­kert az itt hozott határozatok végrehajtásában. (Taps.) — Kedves Elvtársak! Teg­nap meghallgattam a kong­resszus elnöki megnyitóját, a Központi Bizottság beszámo­lóját es egynéhány felszóla­lót a déli szünetig. — Az első néhány óra alatt az az érzésem támadt, hogy Hiúságunk érti a mi politi­kánkat, megtanult kommu­nista módon dolgozni: egy­szóval itt van a váltás. (Nagy taps) Ez jó dolog, s ezért jól érezzük itt magunkat. — Azt is megmondom, hogy nehéz meghatottság nélkül Itt I lenni a fiatalok között, önök tudják, hogy a pártban ma egy olyan nemzedék viseli a fő terhet, amelynek a gyer­mekkora és ifjúsága is a Horthy-rendszer idejére esett. Ennek a nemzedéknek a gyér mekkorát elrabolta a kapita­lizmus, ifjúságát felemésztet­te a harc a kegyetlen tőkés rendszer, a fasizmus ellen. Nehéz gyermekkor, nehéz ifjúság volt. De ma azt mond­hatjuk, megérte és hálásak vagyunk a sorsnak, hogy azért harcolhattunk, amit ma itt látunk és hallunk. (Nagy taps.) — Kedves Elvtársait! — Engedelmükkel szólni kí­vánok pártunk, munkásosztá­lyunk, népünk harcának né­hány kérdéséről. Ismert dol­gokról kívánok szólni, de mégis szükségesnek érzem, mert a közelmúltban éltünk át egy olyan periódust, ami­kor bizonyos nemzetközi ese­mények következtében sokak számára kérdésessé vált, ho­gyan alakul politikánk a to­vábbiakban. Mondom: sokak számára, de nem mindenki — Azok számára, akik iga­zán benne élnek a párt har­cában — és meggyőződésem szerint azon fiatalok számá­ra is, akik aktívan kiveszik részüket a Kommunista Ifjú­sági Szövetség munkájából, vagy részesei annak a sok­irányú, eleven társadalmi te­vékenységnek és harcnak, amit a szocializmus érdeké­ben és javára ma végeznek — nem lehetett kétséges, hogy politikánk nem válto­zik. — Mi úgy tartjuk, hogy politikánk, egész tevékeny­ségünk minden lényeges kér­dését — az ideológia kérdé­seitől kezdve a politikai és gazdasági kérdésekig, a mun­kamódszerekig — az egész párttagsággal, a párttal együtt harcoló tömegekkel, így az ifjúsággal is, kellő alaposság­gal és mélységben tisztáztuk, megvitattuk, s a mi állás­pontunk világos és megingat­hatatlan. Mi a marxizmus— leninizmus eszméi álul ve­! zérelve a kommunista ooü i tika megalkuvást nem ismerő elveit követve és kommunis- í ta, vagyis emberi módon dol­gozva harcolunk célunkért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért, tíz nem egy, nem öt, nem Is harminc em- j bér politikája. Ez egész pár­tunk politikája, egetz tuda­tos társadalmunk, munkás­osztályunk, parasztságunk, ér­telmiségünk, tehát a szocia­lizmus ügyét magáénak valló magyar nép politikáig és ezt nem változtathatja meg senki sem (Nagy taps.l Az élet fejlődése — Az élet Természetesen fejlődik, a fejlődés pedig szüntelenül új kérdéseket tűz napirendre. Ezekkel az új kérdésekkel azonban a maga idejében nem tudott foglal­kozni sem Marx, sem Engels, sem Lenin, sem más nagy klasszikus, aki a mi ideoló­giánkat; politikánkat kidol­gozta. Ők nem láthatták elő­re, hogy milyen kérdést vert majd fel az élet a Magyar Népköztársaságban 19<14-ben, a szocializmus építésének adott szakaszában. Ezekre el­veink alapján, teljes felelős­séggel nekünk magunknak kell válaszolni! A kérdéseket széles körben alaposan és sokoldalúan megvizsgáljuk és együttesen adunk rájuk vá­laszt. Ezért van az, hogy alap vető kérdésben nem kell po­litikánkon változtatnunk. — Kedves Elvtánsak! Nem­zetközi téren hárem alapvető célért harcolunk. Először és mindenekelőtt a béke fenntar­tásáért. Másodsacxr a gyarmati rendszer teljes szétzúzásáért és a népek szabad, független nem­zeti fejlődéséért. Ez hosszabb időre szóló feladat, de megol­dása eredményesen folyik, mert a gyarmati rendszer végórait éld'. Harmadik feladatunk: harc a szocialista társadalmi rend világméretű győzelméért. — E célokikal teljesen és jól összefér az a politikai alap- elvünk. hogy békésen akarunk egymás mellett élni a kapi­talista országokkal. Mély meg­győződésünk, hogy ez előse­gíti összes előbb említett cél­jaink elérését, tehát a béke megőrzését, a gyarmati rend­szer mielőbbi teljes megsem­misítését és a szocializmus vi­lágméretű győzelmét. Kedvező feltételeket teremt az' osztály­ba re számára a kapitalista vi­lágban, s az építéshez a szo­cialista országokban. Az emberiség érdeke — Ez egybeesik az egész emberiség alapvető érdekével, mint ahogy a kommunizmus céljai mindig egybeesnek az emberi haladással. Ebben van győzhetetlensege és ereje, ez­ért nincs olyan erő. amely meggátolhatná a kommuniz­mus újabb és újabb sikereit — Az adott viszonyok kö­zött az emberiség érdeke azt kívánja, hogy küzdjön egy­mással a két társadalmi rend, és győzzön a jobb' Mi meg vagyunk győződve, hogy á mienk a jobb és az fog győz­(Foiytatőa a 3. oldalon.) Xét éntized n immt : • ■■ ] á"vrv:::;vá * í. v - :■£ <y:. 'ís>í Mflfi \ '«• •••• • *><>'. y o < : ü m * m mmmmm : jwmrr^ 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom