Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-05 / 285. szám

WW. DECEMBER 5. napló 5 fl jogászság helyzete és problémái Városunk felszabadulásának 20. . évfordulója táján és a Magyar Jogász Szövetség me­gyei-szervezetének taggyűlése élőit pillantsunk vissza a ma­gyar jogászok által megtett útra, vázoljuk jogászságunk helyzetét a társadalomban, s vessünk fel egy-két problémát a jelent és a jövőt illetően. A burzsoá társadalomban azok előtt a jogászok előtt, akik származásuknál, össze­köttetéseiknél fogva álláshoz juthattak, vagy űn. „szabad­pályán” működhettek, a lehe­tőségek eléggé széles skálája állt. Abból á nem egészen helytálló feltevésből kiindul­va, hogy „a jogász mindenhez ért”, még olyan állásokat is jogászok töltöttek be, ame­lyek más irányú szakképzett­séget igényeltek volna. Sőt, ezekre az állásokra a feladat­nak. megfelelő szakképzettsé­gű személyek is akkor pályáz­hattak nagyobb eséllyel, ha a jogi képesítést is megszerez­ték. Elég, ha csak a jogi képesítésű tanfelügyelőkre és tankerületi főigazgatókra gondolunk. Mégsem mondhatjuk, hogy a múlt rendszer jogászainak különösebb becsülete lett vol­na a széles néptömegek köré­ben. Ennek egyszerű a ma­gyarázata. A jogász „az állam és jog szakembere” s mint­hogy a kapitalista társadalmi rendben az állam az elnyomó, kizsákmányoló kisebbség ha­talmi szerve az elnyomott többséggel szemben, a jog. a törvény a hatalmon levő ki­zsákmányoló osztályok törek­véseit hivatott elősegíteni. Ebben a társadalomban a jo­gászok • is szükségképpen a burzsoá ideológiát képvisel­ték. a hatalmon levő elnyo­mó kisebbség céljait, érdekeit szolgálták. így akarva-akarat- lanul kisebb vagy nagyobb mértékben szemben álltak a dolgozó, kizsákmányolt, a ha­talomból, á jogokból nagymér­tékben kirekesztett tömegek­kel: - -'-V > ^ A fetszdfeadúlás után » proletárdiktatúra kivívása idején a kapitalista társada­lomban nevelkedett jogászok többsége szemléleténél, világ­nézeténél — esetleg érzelmei­nél. — fogva elvesztette lába aló; a talajt, még a jó szán­déknak is nagymértékben bi­zonytalankodtak. Hosszabb időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy jogászaink megértsék a nagy változás jelentőségét, megszerezzék a legszüksége­sebb. marxista—leninista mű­veltséget, világnézetük helyes irányban alakuljon. Voltak, akik nem feleltek meg az új Idők követelményeinek. A többség azonban — a mi ál­lamunk által nevelt fiatal jo­gászokkal együtt — megér­tette, hogy a burzsoá állam- apparátus a proletár forrada­lom győzelme folytán meg­semmisült, már „minden ha­talom a dolgozó népé” s az állam és jog szakembereinek Is népi demokratikus államun­kat dolgozó népünket kell sry’sálniok. A helyes út felismerésével jogászságunk szemléletében és magatartásában megválto­zott. Egyre őszintébb lelke­sedéssel és lendülettel vállal­ta az újfajta jellegű hivatást s .ennek következtében fokozó­dott a jogászok megbecsülése is A magyar jogászoknak a azoc'alisia építő munkában való hatékonyabb részvételét előmozdította pártunk helyes értelmiségi: politikája s tevé­kenységüknek irányt mutattak a Vili. Kongresszus határoza­tai. Az a tény, hogy hazánk­ban leraktuk a szocialista tár­sadalom alapjait, hogy meg­történt a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése, az egész népgazdaságban uralkodóvá lettek a szocialista termelé­si viszonyok, egyben az osz- tá’y viszonyok lényeges válto­zásához vezetett. A szocializ­mus teljes felépítése olyan társadalomban megy végbe, „amely közel került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti paraszt­ságnak és az értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szo- eía’istr társadalmává vá’i^k.” fíáliinfc a szocializmus teljes győzelme, a kommunista tár­sadalom megvalósítása mind­inkább az egész nemzet céljá­vá válik. Ezt, a kongresszusi iránymutatásnak megfelelően, társadalmunk valamennyi osz­tályának (rétegének) együttes erőfeszítésével kell elérnünk. Ebben a munkában jelentős szerephez jutnak jogászaink is, akik a népgazdaság külön­féle ágaiban, az államhatalmi szervekben s az igazgatási ap­parátusban és egyéb területe­ken nagy számban működnek. A bírák, ügyészek, ügyvédek, a minisztériumokban és más országos főhatóságoknál, a rendőrségnél, a tanácsi appa­rátusban, a tudományos élet területén, vagy a vállalatok­nál dolgozó jogászok a tör­vényesség érdekében, a kö­zösség és az egyén egymással összhangban álló jogos érde­keinek védelmében, a munka- fegyelem erősítése, a termelés eredményessége, a szocialista szerződések teljesítése, a nép- gazdasági tervek megvalósítá­sa végett eredményesen mun­kálkodhatnak. A jogászság munkáját Igé­nyelte s egyben a gyakorlati jogászi tevékenységet nagy­ban elősegítette a szocialista kodijikációs munka lendülete. Uj törvényeinkben és egyéb jogszabályainkban a lakosság döntő többségének, mondhatni teljes egészének va­lódi akarata jutott kifejezés­re. A jog nevelő szerepe egy­re inkább érvényesülhetett, s jogászaink is teljes meggyő­ződéssel és mind eredménye­sebben végezhették munkáju­kat a szocialista jogszabályok alapján, azok maradéktalan, a törvényességnek megfelelő helyes érvényesülése érdeké­ben. Uj, szocialista törvényeink mellett fontos eszközt adott kormányunk a jogászok kezé­be a jogalkalmazás jogpoli­tikai irányelveiről szóló hatá­rozatában.' A párt általános politikájából -folyó- jogpoliti­kai irányelvek elősegítik a szocialista jog olyan helyes alkalmazását, amely a szocia­lista építést, a népgazdaság erősítését, a társadalmi hala­dást szolgálja. A kongresszusi határozatok kiemelték a szocialista demok­ratizmus kiszélesítésének a követelményét. Ez többek kö­zött a jogi élet demokratiz­musát, valamint a társadalmi önigazgatás fokozatos megva­lósítását jelenti. Ismeretes, hogy elsősorban Polgári Törvénykönyvünk, majd az új Büntető Törvény- könyv tervezetének vitájában a Magyar Jogász Szövetség tagságán kfvül a lakosság szélesebb köre Is részt vett. A kongresszus határozata szerint „a szocialista demok­ratizmus fejlődését jelzi, hogy a társadalmi szervezetek mindinkább részt vesznek az állami szervek tevékenységé­nek támogatásában és az ál­lami munka ellenőrzésében”. A társadalmi önigazgatás megvalósulása a tömegszerve­zetek segítségével és azok út­ján megy végbe. A jogászságnak és magának a Magyar Jogász Szövetségnek fontos szerepe van az emlí­tett feladat megvalósításá­ban. Ezt egyrészt a jogászok­nak az államhatalmi szervek munkájában és a tömegszer­vezetekben való közvetlen részvételével, másrészt a dol­gozók nevelése, jogszabálya­inkkal való megismertetése, széleskörű jogpropaganda te­vékenység útján a szocialista tudat fejlesztésével érhetik el. Itt említhetjük többek között a társadalmi bíróságok működésének tanácsadással, patronáló munkával való tá­mogatását Is. Annak következtében, hogy jogászaink egyre alaposabb felkészültséggel, szaktudással és növekvő igyekezettel vég­zik a társadalmi munkameg­osztás folytán rájuk háruló feladataikat, kétségtelenül fo­kozódott társadalmi megbe­csülésük. Mégis úgy érezzük, hogy ebben a tekintetben az eredmények biztatóak, de nem kielégítőek. A Jogá­szuk ma még sok tekintetben — főképpen a bérezés, kere­seti lehetőség szempontjából — hátrányban vannak más, egyetemet végzett szakembe­rekkel szemben. Egyes jogászi rétegek munkakörülményei, munkafeltételei igen mosto­hák. Talán elegendő, ha helyi vonatkozásban az Ügyvédi Munkaközösségek, vagy a bí­róság, továbbá egyes tanácsi szervek elhelyezésére utalunk. Nem hallgathatjuk el, hogy a követelmények és a meg­terhelés egyenlőtlensége mel­lett bizonyos bérfeszültség áll fenn a különböző munkahe­lyeken dolgozó jogászok vo­natkozásában is. Ez a magya­rázata annak, hogy a jogász ifjúság egyes munkaterületek iránt élénk érdeklődést mutat, ugyanakkor szinte méltányta­lan sérelemnek érzi más mun­katerületre való irányítását. Feladatok tehát éppen úgy bőven vannak, mint megol­dandó problémák. Tudjuk, hogy az éremnek két oldala van. Elsősorban nekünk, jo­gászoknak kell további ered­ményt felmutatnunk szakmai, politikai felkészültségünk fo­kozása, a feladatok tisztánlá­tása, munkánk jobbá, színvo­nalasabbá tétele tekintetében. Bízunk abban, hogy ha a tár­sadalmi haladást, a szocializ­mus végső győzelmének ügyét híven szolgáljuk, növekszik a jogászi hivatás tekintélye, a jogászság erkölcsi és anya­giakban is kifejezésre jutó megbecsülése. Dr. Dely István, a megyei bíróság elnöke Színészek és munkásszínjátszók Szalma Lajos színművész minden hétfőn és pénteken megjelenik a K1SZÖV és KI- OSZ színjátszók kopottas kul­túrtermében, s maga köré gyűjti az autószerelőket, asz­talosokat, tanulógyerekeket, akik a napi munka és esti is­kola után hajlandók verset mondani, játszani, művelőd­ni. A terem bizony nem éppen barátságos, és télen különö­sen nem az, mert a fűtés ki- in áradozik, vagy el sem kez­dődik, s a színész-rendező és a munkásszínjátszók télika­bátban próbálgatják az em­berséget, egyéniségeket meg­határozó mozdulatokat, a he­lyes dikciót... Az autószerelők, asztalo­sok, tanulógyerekek néha holt fáradtak, mert reggel hat kor kelnek, végigdolgozzák a napot, este iskolába mennek, és utána színjátszani. Iskola után beugorhatnának éppen az egyik közeli kocsmába, né hány pohár sörre, dumálga- tásra, s az idejük lefekvésig akkor is jól eltelne... Ezek a fiatalok azonban tele van­nak édeklődéssel, lelkesedés­sel, bizalommal és néhány pohár sörnél többet akarnak. Szalma Lajos jól tudja ezt, és szereti az embereit. — Pró­bái mentesek a fensőbbséges merevségtől, és nem is korlá­tozódnak az éppen aktuális szövegrészek, vagy mozdula­tok betanítására. Ha megelé­gedne ennyivel, a munkája alig lenne több, m:nt szelle­mi idomítás, bizonyos helyes reflexek kialakítása. Szalma Lajos azonban emberi kap­A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. dec. 5-í, szombati inűsont a 223,8 in középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Válogatás a humor antológiájá­ból. — Zenés irodalmi összeállí­tás. 18.00: Német nyelvű műsor: Kopogtat a Télapó. — Zené« összeállitás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: A mikrofon előtt... A munkás- védelemről. 18.35: Hallgatóink kérésére. — Ze­nés, verses összeállítás. 19.05: Válasz a hallgatóknak. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Szombat esti muzsika. Közben: Elmondjuk, hogy... 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. színházi Nemzeti Színház: A kivétel és ■ szabály — Antigoné (délután t órakor). József Attila-bérlet. — Fel a kezekkel (este 7 órakor). 15 százalékos szelvények érvényesek. mozi: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. — színes. Park: A szórakozott professzor (szv., 4, «, 8). Petőfi: Jegyesek (szv., 4, e, 8). Kossuth: Egy ember ára (szv., fél 4, 6. fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Örök szerelem (szv.), Pán, Sín.k az égen, A béke kontinense. (Elő­adások 11 órától folytatólagosan 3 óráig). Fekete Gyémánt: Halhatatlan melódiák (6). Építők: Fogadalom (4, 6). Pécsszabolcs: Havanna ün­nepel (5, 7). Mecsekalja: Társtala- nul (szv., 7). Vasas XI. Senki nem tud semmit (7). Mohács: Blood kapitány fia (szv, szí., G, 8). Szi­getvár: A betörő (szv., szi., 8). Siklós: Élők és holtak I., n. (szv„ 7, dupla helyárral). Sellye: Far­kasok közt védtelen (szv., 7). Harkány: Az arénában (7). Bere- mend: Az utolsó Ítélet (szv., 8). Pécsvárad: Igen (szv., fél 8). Értesítjük T. Vevőinket, hogy AZ ARUKIADAS 1964. DEC. 21-TÖL 1965. JAN. 3-IG Icfitétroxsls in Iáit szünetel. Első áruMadásl nap: 1965. január 4. DELDUNANTCLI VEGYI ANYAG NAGYKERESKEDELMI V. pécsi leraknia. Figyelem! Figyelem! Totózók a 49. heti (e heti) totószelvények kozott értékes tárgynyeremények kerülnek kisorsolásra Többszörös nyerési lehetőség Most vásárol fon totószelvényt! DUNÁNTÚLI NAPLÓ aa MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanáé* tapja. Fószerkesztó- Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Ttieáoa: 1S-S*. 15-M; 17 óra után: «0-11 Belpolitikát rovati Kiadja: a Baranya megyei Eapklado Vállalat. Felelős kiadó Braun Károly. Kiadóhivatal: Péca. Hunyadi Jánoa út 11 Telefon • 1S-M. Iá-». Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály utca M. azé Felelőt vezető: Melles Rezső. Terjeaztl a Magyar Posta Blőflzethefő a hely) postahivataloknál éa kézbeeftdrnél vjőfizetéai díj 1 hónapra Jt- Ft. — Indexszám: K M< csolatot teremtett kis csoport jával, s a próbák mindig be­szélgetéssel kezdődnek, a nap apró-cseprő eseményeinek megtárgyalásával, vitákkal, aztán csak fokozatosan tér­nek át a stud'um szerű ön­képzésre, az öntevékeny s ínját szócsoportok sajátságos alko­tó munkájára. — Szép feladat ez a színész számára — mondja Szalma Lajos — de az is. biztos, hogy nagy türelem kell hozzá, meg értés, és pedagógiai hajlam is ... Egyetemista színjátszók­kal egyszerű dolgozni mert bizonyos tudásanyaggal ve­szik kézbe a szövegkönyvet, de a fiatal asztalosgyerekek­nek mindent meg kel] magya rázni, és ez nem könnyű. — Az alkotó színművész így szinte kettős életet él... — Bizonyos értelemben, hi szén nekünk színészeknek a hétfő a vasárnapunk, a hét­fői estéket tölthetnénk csalá­di körben, pihengetve, ideg- feszültség nélkül... Viszont a rendezés a színésznek min­dig tágítja a fantáz;áját, s mi közben másokkal foglalkozó maga is tudatosabb alkotó művész lesz,.. Van ennek a munkának egy nagyon jelleg­zetes izgalma, érdekessége is: az embert nagyon érdekli, hogy mit tud kihozni a sze­replőiből? A közös munka ha tására hogyan változnak meg a fiatalok, hogyan válnalfl mozgásukban, tudásanya­gukban egyre kulturáltabbak­ká?... Persze a legizgalma­sabb mégiscsak az öntevé­keny együttes előadása. — Nem válik ez a munka monotonná? — Nem válik, hiszen ezek az emberek mindig a munka- padok mellől, a műhelyekből érkeznek, így a problémalátá­suk, szerepfelfogásuk, szá­momra mindig újszerű, érde­kes. Aztán így ősszel néhány embert mindig elvisznek ka­tonának. helyükre új tagok érkeznek, és velük kezdhetek mindent elölről... Szalma Lajoshoz hasonlóan a Pécsi Nemzeti Színház tag­jai közül elég sokan vállalták, hogy egy-egy üzemben, kul- túrotthonban rendszeresen • foglalkoznak az öntevékeny színjátszókkal. A színművé­szek és balett-táncosok egy ré­sze így az általános kulturá­lis felemelkedésért sokkal többet tesz, mint amennyi fellépéseikből kötelezően kö­vetkezik. A színház, az iro­dalmi-színház kultúra így tényleg otthonosan hat az üzemekben, városvégi kis kul túrotthonokban és minde­nütt. Bertha Bulcsú Elhagyott gépek A gépek az ember leghű­ségesebb segítőtársai. Még­sem becsüljük meg őket eléggé. Ezt az elmúlt két hónapi nehéz küzdelmet az időjárással elvesztettük vol­na, ha nincs 1500 jó trak­torunk, több tízezer munka­gépünk. Tavaly több, mint 70 millió forintot költöttünk új mezőgazdasági gépek be­szerzésére Baranyában. De ha megszerezzük a gépet, mégsem becsüljük meg, még som vigyázunk rá. Leesett az első hó. Ahogy a gépkocsi elhagyja a vá­rost és felkapaszkodik az első dombon, ott fekszik Reménypuszta. Innen kezd­ve már kitárulkozik a nyílt mező. A friss hó beborít mindent az országút két ol­dalán. De itt is ott is fel­bukkan egy-egy fekete folt jól bent a táblákban vagy a dülőutak szélén. Elhagyott gépek. Azon mód állnak ott, ahogy a traktort leakasz­tották róluk, egeikről alig három napja, másokról ta­lán három hónapja. A hő egyformán belepte őket, s a munkában megkopott leápo- tatlan fémfclületeken a rozs­da máris megkezdte mun­káját. Kié ezek a gépek? Nincs Ismertető jelük, rend­számuk. Ha a havat lese­pernénk róluk, akkor sem tudnánk kideríteni. Pécs és Szalánta között, csak úgy az útról futtában őt ilyen elhagyott gépet számláltunk meg. Legfeltű­nőbb mind közül egy el­árvult rendsodró, mely alig hagyjuk el Pécset, máris szembe tűnik az út jobb ol­dalán. Talán még augusz­tusban felejtették itt, mert mi dolga lett volna a nagy őszi munkákban egy rend­sodrónak. Kissé arrébb Sza­lánta felé egy táblán két műtrágyaszóró vesztegel, majd ahogy tovább megy a kocsi gyűrűshenger körvo­nalai bontakoznak ki a hő alól. Turony előtt egy szai- mabálázó néhány szalmabá­la társaságában talán a jö­vő évi aratást várja. Cse­kélység, alig 17 000 forint egy Ilyen gép ára. Aratás előtt közelharcot vívtak ér­te a nagyüzemek, mert a dunaújvárosi szalmaeelluló- ze gyár jó árat fizetett a bálázott szalmáért. Lám a Pécsi Állami Gazdaságnak feleslege is van belőle. A tnronyl tsz gyümölcsö­sében egy kis sorköz mű­velő gép sorsára hagyatva talán a tavaszt várja. Har­kányig már 15-re szaporo­dott az elhagyott gének szá­ma, de esak azokról van szó, amelyek aa arszágút­ról láthatók. Hány száz eke, vetőgép, henger és mfitrá- gyaszőró heverhet szanaszét Baranya határában esőnek, hónak, fagynak kitéve?! De talán a kisebb kár az, amit az időjárás okoz ben­nük. Az elhagyott gép, mi­vel senki sem őrzi, senki nem törődik vele, egyszerű­en közpréda. Kevés az al­katrész? Igen kevés és itt a téli gépjavítás ideje. A szemfüles anyagbeszerzőnek nem kell a minisztérium ka­puit döngetnie. Beül egy te­repjáróba és 25 kilométeres körzetben bebarangolja a határt. Annyi alkatrészt sze­relhet le a elhagyott gé­pekről, amennyit éppen tud. KI látja, ki szól érte? Az arra tévedt Idegen, ha látja is, mit tudja azt, hogy kié a gép. Mire megjön a tavasz, az elhagyott gépekről ezerszám hiányzik majd az alkatrész, s még jó, ha tavasszal egy­általán megtalálják. De az elhagyott vagy inkább ilven módon elveszett gépeket nem szokták keresni. Nem Is olyan régen az ócsárdl tsz-ben mesélték, hogy ta­láltak két hengert a határ­ban. Már évek óta használ­ják őket és senki sem ke­resi. Nekik van egy olyan érzésük, hogy az őcsárdi gépállomáséi ezek a gépek. Ha eljönnek érte. szívesen visszaadják. Nem vittek. Pe­dig azóta volt már egyszer leltározás az ócsárdi gépál­lomáson. KI is ugrott a hi­ány, ez nagyon valószínű. Egy ceruzavonás s az eltűnt gépek máris selejtezésre ke­rültek, elkoptak, elhaszná­lódtak, nincsenek. Csak így történhetett. Az a tsz-trahtoros nem is gondol arra, hogy mikor gé­gét sorsára hagyja a határ­ban, magát károsítja meg. Igaz a gép nem a magán- tulajdona, hanem a közösé, de az ö pénze is benne fek­szik azokban a milliókban, melyeket az állam hitelként adott a gépek megvásárlá­sára, s ha megkezdődik a hitel törlesztése, az ő bo­rítékja is laposabb lesz. — Mert az ápolt, gondozott gép meghozza az árát. az elhagyott, idő előtt tönkre­ment gép csak kár a kö­zösnek is, a traktorosnak is. Nagyobb városokban szo­cialista megőrzésre veszik át a házakat a lakók. Miért nem veheti át szocialista megőrzésre a rábízott gé­peket a traktoros? Van erre is példa, számos jó példa. Miért nem lehet ez általá­éi Rn« — *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom