Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-05 / 285. szám

im. DECEMBER 1 napló 3 Mohács városrendezési terve a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága decem­ber 4-én délelőtt ülést tartott. A vb-tagok előtt írásos beszá­moló feküdt, amelyet az ipari, valamint az építési, közleke­dési és vízügyi osztály készí­tett A munlrások 'óromai A tájékoztatóban a tanácsi vállalatoknál megtartott ter­melési tanácskozások tapasz­talatairól volt szó. A vizsgálat során megállapítottuk — olva­som a jelentésből —, hogy a dolgozók javaslatai a meg­adott előírások szerint nin­csenek nyilvántartásba véve termelési egységenként. A jegyzőkönyvekben a hozzá­szólásokat ugyan rögzítik, de mór a következő termelési ta- r ácskozáson azok sorsáról nem számolnak be, kivéve a két építőipari vállalatot. Ez a napirend változatlanul nagy érdeklődésre talált. Mit mondtak a v. b. tagjai? „Sab­lonosak a termelési tanács­kozások.” „Unalmas, alvós ér­tekezletek". „Csak a végét várják a munkások”. „Száraz mérlegbeszámolók” & így to­vább. A hosszas vita eredménye akár egy mondatban is ösz- szefoglalható: váljanak a ter­melési tanácskozások a mun­kások legfontosabb fórumává, ahol nem csupán javaslataikat tudják elmondani, hanem ahol a vezetők is tanácsot tudnak kérni a munkásoktól. Rende­let határozza meg, hogy a ter­melési tanácskozásokon el­hangzott bírálatokat, javasla­tokat vagy egyéb másfajta megjegyzéseket nem elegendő csak jegyzőkönyvbe írni, ha­nem arra választ kell adni a legközelebbi tanácskozás al­kalmával, s azt is rögzíteni kell a papíron. Ezt mulasztják el a jelentés szerint majd­nem minden vállaltnál. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy például a megyei sütő­ipari vállalatnál a 870 dolgozó közül mindössze 274-en vettek részt a termelési tanácskozá­sokon. Sok helyütt hallani, hogy hiába mondjuk el a vé­leményünket, úgy sem ér sem mit, minden megy tovább a maga módján. Az az igazság, hogy az ilyen helyeken fél­nek a bíráló szótól, tartanak az úgynevezett „beolvasások­tól”. Pedig nincs igazuk a munkás kollektíva „együttes esze” igen sokat segíthet. Pél­dákat is lehetne felsorolni: a komlói Kossuth-bányán egy nagyteljesítményű gyalus fej­tést készítettek elő, de a mű­szakiak és az üzem vezetői nehezen jutottak el a végleges megoldásig. A munkás kollek­tívához fordultak segítségért. Nagy Dezső fromtmester szo­cialista brigádja segített a végleges megoldásban. Az a fejtés a mecseki szénmedence legtermékenyebb munkahelye lett. Persze a termelési tanács­kozásoknak „tiszteletet” kell adni. Ahol a dolgozók javas­latait csak feljegyzik, s azzal el is intézték, ott nem lehet komolyabb érdeklődésre szá­mítani. PanShson, szociá'is otthon A vb-ülés napirendi pont­jai között szerepelt Mohács Újváros és a városközpont részletes rendezési tervének a tárgyalása is, azonban nem hoztak döntést az ügyben, mert néhány probléma tisztá­zásra vár. A városi rendezési tervet éppen ezért nem is szükséges ismertetni, bár az sokat nem fog változni a ké­sőbbiek során sem. Ellenben három kérdéshez reflexió Terv készül a háztáji gazdaságok fejlesztésére A Baranya megyei ház­1H.Í gazdaságok 1965. évi fej­let, .....sére tervet készít a ME SZÖV mezőgazdasági osztá­lya. A kiöregedett és gyenge termést hozó gyümölcsfák pótlására a napokban kezd­ték meg mintegy 20 ezer fa­csemete értékesítését. A Szőlészeti Kutató Intézet biztosit majd a tájjellegnek égj óbban megfelelő és legna­gyobb hozamú szőlőfajtákat 18 hold kiöregedett szórványszőlő felújításához. Így főként Szajk környékén lehetővé vá lik, hogy a szétszórt par céllá kát egy tagba vonják össze. Hidason újabb 9 kataszteri . hold feketeribózlit telepíte­nek. Málna és feketribizli te lepi lésre kerü sor a háztáji gazdaságokban Hidason, Kő- vágószöllősön és Pécsett is. A gyümölcsfák megóvása, a termés javítása érdekében még az idén 100 ezer, 1965 első felében pedig 150 ezer háztáji gyümölcsfa lemosó permetezését végeztetik el a földművesszövetkezeti bri­gádokkal. A szórvány és ház 1 áji gyümölcsösben lévő gyü­mölcsfák növényvédelmét permetlé eladással és perme­tezőgép kölcsönzéssel segítik. Paápolási munkákhoz faka- parót, drótkefét és metszóol- lót bocsátanak a fmsz-ek a termelők rendelkezésére. Támogatják a méhész szak csoportokat is. Az enyhe köl­tésrothadás megelőzésére min den szakcsoportnál gyógysze­res etetést végeznek. Őt új nyúltenyésztő szakcsoportot szerveznek a jövőben és a tél folyamán mindegyik nyúl szakcsoportnál filmvetítés­sel egybekötött szakelőadáso­kat tartanak. szükséges. Egyik a mohácsi csata emlékének méltó meg­örökítésének ügye, a második a mezőgazdasági technikum bővítésének, míg a harmadik a jelenlegi szociális otthon el­helyezésének az ügye. Lénye­gében e problémák miatt nem került döntésre sor az egész városrendezési komplexum­ban. Minden kétséget kizáróan el érkezett az ideje annak, hogy Mohács városában méltó em­lékművet emeljenek a törté­nelmi csata színhelyén vagy annak közelében. Erre legal­kalmasabbnak látszik, — s a v. b. tagjai is ezt az elkép­zelést támogatták — a város szélén egy szép park létesíté­se, ahol felállítanák, illetve felépítenék a pantheont. Nem pedig, — mint ahogy többen vallották — a város központ­jában a középületek között. A mezőgazdasági techni­kum és kollégium új helyet kapna a tervek szerint. Erre semmi szükség sincsen, — mondják a technikum vezetői és más szakemberek is, mert a jelenlegi épületek mellett bőven akad szabad térség, ahol újabb épületeket lehet emelni és sokkal gyorsabban és főleg olcsóbban megoldha­tó a technikum fejlesztése. Végül a szociális otthonróL Ezen a térségen újabb lakó­házakat kívánnak felépíteni, de a szociális otthon maradna a régi helyén. A v. b. ezt nem tartotta helyesnek. A szociális otthon beteg lakóit semmiképp sem ilyen helyen kell elhe­lyezni, ez világos is, hiszen azok az épületek (30 lakás) nem is szociális otthon részére épülteik annak idején. Most lakásokat építenek a környékre. — Kézenfekvő a megoldás: a lakásépítési keret bői vegyék el az itt felsza- dítható lakások számának meg felelő összeget és a mohácsi kórház szamszédságában épít­senek fel otthont a beteg öre­gek részére. így helyes az egészségesek és a betegek ér­dekében egyaránt, de a vá­rosnegyed kialakítása szem­pontjából is. A mezőgazdaság egészségügyi problémái (Folytatás az 1. oldalról.) mári Nagy Imre elvtárssal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával és dr. Dobi Ferenc elvtárssal, a MEDOSZ főtitkárhelyettesével. — A gondolat, amely létre­hozta a mai tanácskozást — mondotta dr. Szatmári Nagy Imre elvtárs —, a latnaink­ban kialakult új helyzet, az új munkaegészségügy, amely széleskörű felvilágosító mun­kát és új módszerű oktatást követel. Addig, amíg koráb­ban másfél millió kis gazda­ságban egyénenként gazdál­kodott a magyar paraszt, más módon vetődött fel a falusi egészségügyi probléma, ma viszont 5000 mezőgazdasági üzemben tömörült a falusi dolgozók tömege, több mint hárommillió embernél a mező- gazdaságban. Ezért fordul egyre jobban a társadalom fi­gyelme a falusi egészségügyi problémák felé. Dr. Dobi Ferenc elvtárs folytatta a megkezdett gon­dolatot. — Meg kell magyaráznunk az embereknek az új helyze­tet, azt, hogy nagy mennyi­ségben jelentkezik a gép a mezőgazdaságban, ugyanakkor a szakmai képzéssel elmarad­tunk. Ezenk'vül több mint százféle vegyszert alkalmaz­nak már a mezőgazdasági nagyüzemekben, ez is jelentő­sen befolyásolja az egészség- ügyi helyzetet. 300 000 dolgozó közvetlenül érintkezik a me­zőgazdaságban felhasznált vegyszerekkel, ezért fokoz­nunk kell a felvilágosítást, a meggyőzést, a megbetegedé­sek megelőzését. Végül pedig a nagyüzemi állattenyésztés is új helyzetet alakított ki, összevontuk az állatállományt és ma már fokozottabban, más módon jelentkeznek az állatról az emberre átterjed­hető fertőző betegségek. Azt is figyelembe kell venni, hogy termelőszövetkezeteinknek 70 százaléka 3—4 évvel ezelőtt kezdte meg a nagyüzemi ter­melést, és eddig elég gondja volt a közös gazdaság meg­szervezésével. az új termelési mód kialakításával. Most vi­szont az anyagi megalapozott­ságon túl hozzá kell fognunk az egészségügyi problémák megoldásához. Dr. Szatmári Nagy Imre elvtárs, az MSZMP VIII. kongresszusának határozatá­val folytatta a beszélgetést: — A kongresszus a Haza­fias Népfrontot bízta meg a szocialista népi nemzeti egy­ség kialakításával. Ez falun is folyamatban van, a mező- gazdasági dolgozók mellett egyre nagyobb szerepet kapott az utóbbi években az értelmi­ség, amely olymódon is be­kapcsolódik ebbe a munkába, hogy elősegíti a mezőgazdaság egészségügyi problémáinak megoldását. Ennek a problé­mának a megoldása komplex feladat, ami a mezőgazdasági Korszerű gépek váltják fel a régieket Naponta harmincöt tonna nyersbőrt dolgoznak fel a Pécsi Bőrgyárban. A gyár régi gépeit fokozatosan cserélik ki kor­szerűbbekre. A képen: az egyik legutóbb üzembehelyezett iíizzi bőrfaragó-gép. mérnök, szakember, a falun dolgozó állatorvos és a körze­ti orvos vállán nyugszik. Ezenkívül mindenütt támasz­kodunk a szakszervezetek üze­mi tapasztalataira, amelyeket az utóbbi tíz évben alakítot­tak ki. Dr. Dobi Ferenc elvtárs ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság egészségügyi problémáinak megoldása első­sorban nem pénz kérdése, ha­nem a széleskörű felvilágosí­tás, a meggyőzés, a rend és a fegyelem segíthet. Olyan közvéleményt kell kialakítani falun, hogy az emberek vi­gyázzanak önmagukra és em­bertársa ikra is. — Ebben az évben már kis mértékben csökkent a mező­gazdasági balesetek száma, azonban ez még nem jelenti azt, hogy rendben vagyunk, to vább kell fokozni erőfesz 'lé­seinket. Ehhez hozzátette dr. Szat­mári Nagy Imre elvtárs. hogy a jelenlegi tanácskozás is ezt a célt szolgálja. A tanácsko­zás anyagát kiadványban je­lentetik meg, és felhasznál­ják azt a megyékben, a járá­sokban, majd pedig a közsé­gekben sorrakerülő hasonló tartalmú megbeszéléseken, amelyeket a MEDOSZ-szal és a tömegszervezetekkel közö­sen rendezi a tél folyamán a Hazafias Népfront. — Meggyőződésünk., hogy a mezőgazdaságban dolgozók megértéssel fogadják ezt az elképzelést és elősegítik « mezőgazdaság epészségünyi problémáinak megoldását. Ez­úton is köszönetét mondunk azoknak a szerveknek, akik le­hetővé tették ennek a fontos országos tanácskozásnak ® megrendezését Pécsett * A mezőgazdaság egészség­ügyi problémáival foglalkozó tanácskozás alkalmából a KÖJÁLL kiállítást is rendezett a növényvédőszerek használa­táról, szakirodalmából. A ta­nácskozás ma délelőtt 9 óra­kor folytatódik a Fegyveres Erők Klubjában és első napibb rendi pontként dr. Páter Já* nos—dr. Tényt Jenő: Falusi települések időszerű közegész­ségügyi problémái címmel tart előadást. Beszámolnak a sely- lyei járásban végzett sokolda­lú felmérés eredményeiről. Előadást tart még dr. Tarján Róbert és dr. Hónig Vilmos is, majd az előadásokat vita követi. A kétnapos tanácsko­zást dr. Sztrmári Nagy Imre elvtárs zárja le. Pécs mj. város Tanácsa VB munkaügyi osztálya (Szé­chenyi tér 1. félem. 26.) felvételre keres közgazda- sági vagy jogi egyetemet, Hl. közgazdasági techniku­mot végzett, pécsi lakosú férfit egy 1232-a s kulcsszámú főelőadói munkakor bet&ltéséro. * Vállalati munkaügyi — fa munkaügyi tervezési gya­korlattal rendelkezők előny­ben. Jelentkezés »ndüetr.Jzzal ane- mályesan, munkanapokon Ml Ml«. — Eredeti Doxa óra. Fél évet, vagy annyit sem hord­tam. Újabbat, modernebbet szeretnék venni, különben • világiért sem válnék meg tőle. Mondaná, dicsérné tovább a Doxa jó tulajdonságait, de nincs ideje rá. A becsüs ke­zében bicska villan, és a fel- kattantott Doxa-fedél árulko­dóan ócsárolja a „belsőséget”. Szó sem férhet hozzá, köves óra, márkás óra, de ... — Megbocsásson kedves ügyfél, ez az óra már rég el- hullajtotta a tejfogait. A csá­váikéin karc van, a hajszál- rúgon és matatott valaki. Szó­val javították, s nem is egy­szer. Aztán a „származása” is csak amolyan kétforintos, mint békeidőben a magyarosítás. Csak a számlapja Doxa ... Azért átveszi persze, csak valamivel szolidabb taksával, egyszóval, amennyit megér. Nehéz, felelősséggel járó munka a becsüsé. Sérteni sem, szalajtani sem szabad az ügy­felet. Nem zálogház a BÁV, ahol ideig-óráig hever csak el a beadott halmi, hanem üzlet. Időre, órára szorítkozó üzlet, ahol egyformán ki kell elé­gíteni az eladót és a vevőt. Bizományi Áruház Vállalat a neve, ahol tervet kell teljesí­teni, forgalmat biztosítani, méghozzá áruházi színvona­lon. Egyformán üzletfél az is, aki hoz, az is, aki vesz. Be­csüs legyen hát a talpán az, aki e két szempontot egyfor­ma mércével értékeli. Haász József ugyancsak be­csüs a talpán. Tanú rá az imént említett Doxa-példa 1«, pedig az csak egyetlen csepp abban a tengerben, amelynek ő hajózza be mind a két part- , jÁL Millió« forgalmat bony»­A BÁV BECSÜS lit le hónaponként. Bs ebbe a millióba a használt ruhanemű­től az eredeti perzsa imasző­nyegen át, a legújabb márká­jú tv-készülék, a Meisen-i porcelán, a japán magnó adás­vételéig minden belefér De mondja inkább ő, mi minden kell ahhoz, hogy az ember jó becsüs legyen, csalhatalan be­csüs. — A jóhiszemű ügyfél be­hozza a szőnyegét és csak annyi a „szakmagyarázala” hozzá: szép szőnyeg, régi sző­nyeg. — Igaza van mind a kettő­ben. Szép is, régi is. De az már az én dolgom, hogy a szépség, a régiség fokát meg­állapítsam. S mindenekelőtt az eredetiségét. A szőnyeg ér­tékét az szabja meg, hogy kézi vagy gépi szövésű-e: géppel vagy kézzel „csomóz- ták”-e. Nyilván a kéziszőttes szőnyeg az értékesebb. Ezután kerül sor a stílusának, erede­tiségének megállapítására. — A legértékesebbek, s egy­ben a legritkábbak is a keleti „nomád” szőnyegek. A sajátos csomózáson kívül legismerte­tőbb jelük a mintázás asszim- metriája. Ez nem valamiféle kiagyalt, raffinált asszimmet- ria, hanem ahogy a nevében is benne van, a nomád mű­vészért csalhatatlan kézjegye. A sok vándorlás, a lélegáetnyi megállapodások velejárójaként a szőnyegszövés is hosszabb- rővlóebb megszakítással tör­tént, o az időhöz kötöttség «Kübli« meg » mintázás neecí»­eégét, pontosságát is. Kösse fel a fehérneműjét az a sző­nyegszövő, akinek utánzásra, hamisításra támadna kedve. Mert ha kínnal, bajjal le is másolná a mintát, nem is sej­ti, hogy hátra van még a leg­nagyobb buktató. Ugyanis a „nomád” perzsát még a no­mád művész sem tudná még- egyszer ugyanazzal a mintá­val, színskálával megismételni. Arról van szó, hogy a vándor­lás közben minden vidéken más-más természetű és árnya­latú növényi festéket használ fel a szőnyeg színezésére. Csalási, hamisítási lehető­ség inkább a festményeknél fordul elő. Volt egy pécsi „ügyfele”, aki ügyeskezű pik­torokkal másoltatta olajra nagy festők reprodukcióit Könnyen lefülelte a becsüs. — A képek vakrámájáról, a vászon szövéséről, összetételé­ről állapítottam meg a csalást. Persze ez kezdetleges eljárás, s csak a durva hamisítványok leleplezésére alkalmas. Kénye­sebb esetiekben szakértők dol­ga, hogy részleteiben analizál­ják a festmény eredetiségét. Az antik bútorok korát, stí­lusát hosszú-hosszú évek alatt Ismerte meg, és ma már biz­tosan eligazodik az értékelé­sükben. Persze itt is akadnak hamisítványok, de néhány egészen elemi módszerrel, en­nek is hamar a végére jár. — A fiókját, a furnérozását vizsgálom meg mindenekelőtt. A kézi, a gépi munka itt áruL kod* teee&öször. A kéri fur­nérozás megmunkálása más jegyeket mutat, mint a gépi, noha itt találkoztam már raf- fináltsággal. Csak azért nem mondom eS, nehogy tippet adjak vele az újkori „antik mestereknek”. A porcelánok? — Eleinte csak annyiból állt a becsüsségem, hogy a beho­zott porcelánok aljáról leol­vastam a márkát. Ha azt lát­tam, hogy „Capdi Monte”, vagy azt olvastam, hogy „Mei­sen”, arról tudtam meg hogy az egyik nápolyi, a másik né­met világmárka. A kínait, a herendit, a Zsolnayt is ilyen­formán tanultam meg. Ma már ott tart, hogy a súlyáról megállapítja, eredeti vagy hamisítvány-e a kínált portéka. De nemcsak a régiségek be­csüse Haász József, hanem az új árucikkeké is. Szinte mind­egy ma már, mit tesznek elé. Mosógépet, centrifugát, tv-t, fényképezőgépet, vagy magne­tofont Belepillant, belepisz­kál a motorokba, a tekercselé­sekbe, az objek+ívekbe, az exponáló zárakba. s már mondja is a „diagnózist”, ami egyidőben dönti el az „alkal­masságot”, az értéket. Bizarr szakma ez. Rendkí­vül sokoldalú műszaki, mű­vészi, s nem kevesebb reál­humán érzéket követel meg a becsüstől. Három oldalra szó­ló bizalmi beosztás ez. Egyfe­lől a vétel, másfelől az eladás követeli meg a reális árazást, »mihez nemcsak a hozzáérté­sét, hanem a jószándékát is hozzáadja. Neki egyformán kedves az eladó és a vevő. ök ketten jelentik a forgalmai és a terv-teljesítést, ők ketteD adnak rangot a BÁV-nak, * végsősoron a becsüsnek is. P. Glé á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom