Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-04 / 284. szám
mSL DECEMBER C napló 3 Országos orvos- tanácskozás Pécsei! Ma délelőtt 10 órakor országos orvostanácskozás kezdődik Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a MEDOSZ szervezésében. A kétnapos tanácskozáson megvitatják a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelmének legfontosabb napi kérdéseit. A tanácskozásra 15 meghívót küldtek szét, és az ország különböző részeiből jönnek ösz- sze szakemberek. Megvitatják a mezőgazdasági munkaegészségügy, a vegyszeres növény- védelem, a falusi települések közegészségügye feladatait, de előadás hangzik el a falusi nép ront-bizottságok társadalmi feladatairól a mezőgazdaságban dolgozók egészségvédelmével kapcsolatban. É^ü! a komló-sikondai út Ami Pécsnek Harkány, az Komlónak Sikonda, évente 6ok ezren keresik fel a város lakói közül. Az új siikondai út, amely lényegesen közelebb hozza a fürdőhelyet Komlóhoz, 1964 egyik jelentős komlói létesítménye. Építését áprilisban kezdték meg, a munkálatok előreláthatólag több évre elhúzódnak. Az új út Mecseki álunál ágazik le Si- konda felé, körülbelül három kilométer hosszú lesz. Az idén a földmunkák nagy része elkészült már, s több átereszt Megyei tanácstagok közreműködése a közérdekű bejelentések intézésében Betonvas az építkezéseknek tesek vizsgálatában, eldöntésében. Az ügyet intéző, ha megfelelő és főleg érdektelen helyszíni vizsgálat, vélemény alapján kell döntenie egy-egy kérdésben, sokkal magabiztosabban és főleg igazságosan tud dönteni. A kívülálló talán nem is sejti, hogy egyes ügyek eldöntése milyen körültekintően, sok munkát igénylőén történik. Sokszor 15—20 ember napokat fordít arra. hogy meg oldódjon egy család problémája, hogy megfelelő életikörülmények közé jussanak felügyelet nélküli gyermekek, öregek, akiket a jogszerint is kötelezett gondozók veszni hagynának. Hány olyan jól kereső, bizitos anyagi körülmények között élő család idős édesanyja és édesapja talált menedéket, otthont, szeretetet szociális otthonainkban, akiknek nem ott volna a helye, hanem a gyermekeiknél. De ezek a ,gyermekek” azt a 100—150 forint havi térítést is a csillagos égig fellebbezik, panaszolják, hogy ne kelljen fizetni, hivatkozva nehéz anya gi körülményeikre. Pedig az ilyen családok zöme — a helyszíni látogatások alapján — nem érezné meg a szülők eltartását különösebben. Közelebb a választókhoz Az ilyen és ehhez hasonló ügyek vizsgálatában felbecsülhetetlen értékű megyei tanácstagjaink közreműködése. Sőt, az utóbbi években tanácstagjaink a közérdekű bejelentéseket már csaknem teljesen inállóan intézik, aminek következtében alig-alig akad a Eelektől, vagy központi szerveinktől érkezett panasz és aejelentés. Ez a tanácstagi kőzreműkö- iés nemcsak a mennyiségi in- ézkedés gondját vette le az ipparátus válláról, hanem mi- íőségileg is javította e műutat A tanácstagjainkat is köA panaszok és közérdek! bejelentések intézése az állam szervek, de különösen a taná csők munkájában igen fonto: helyet foglal el. Egy kicsit a; adott szerv minőségi munká jónak is mérője, mert a be érkezett panaszokból, közérdekű bejelentésekből követke; tetni lehet az ügyintézők szak mai ismeretére, a helyes vágj helytelen döntésekre, az emberséges intézkedésre vagy a bürokráciára. Körültekintsen, igényesen A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága igen sokat foglalkozik a panasz és közérdekben tett bejelentések emberséges intézésével, a lakosság gondjainak, bajainak megszüntetésével. Ezt a széles körben igénybe vett lehetőséget jól és gyorsan nem tudná az apparátus rendezni, mert az ügyek nagy száma magában hordja annak a veszélyét is, hogy lélektelenné, megalapozatlanná válhat az ügjrintézés. Ezt pedig egyetlen állami szerv sem engedheti meg magának hazánkban. Hogy ez be ne következzék tanácsainknál — főleg a megyei irányító szervnél — éltünk a tanácsok szervezeti felépítéséből eredő lehetőségekkel és megkértük tanácstagjainkat, hogy segítsenek a panaszok és közérdekű bejeiénMeleg téli szállást az állatoknak! ( A megye legnagyobb járá- J sában, a siklósi járásban is komoly gondokat okoz évről évre a. tél. 195S-ÍÓ1 1961-ig több, mint 209 szerfás istálló épült a járásban, ahová szükségmegoldásként a szövetkezetek közös állatait összevonták. Ezek a szerfás épületek azonban eredeti formájukban télen nem nyújtanak kellő védettséget az állatoknak a hideg ellen. Kellő téliesítés után azonban általában megfelelnek rendeltetésüknek s akár 25—30 évig is megfelelő férőhelyet biztosítanak. Bár a járásban már évek óta folyik a téliesítés, a szerfás épületek felét sem sikerült még téliesíteni. Ebben az évben azonban jelentősét lépett előre e tekintetben a siklósi járás. Szeptemberben, mikor kiderült, hogy az építőipari vállalatok kapacitás hiányában egy sor tsz létesítményt nem tudnak ebben az évben befejezni — sok tsz-ben hozzá sem tudtak kezdeni — egy sor létesítményt töröltek a jegyzékből és a rendelkezésre álló pénzt, mintegy 2,5 millió forintot a téliesítések meggyorsítására fordítottak. A járásban 15 termelőszövetkezeti építő brigád műkő dik, köztük a siklósi tsz nagy, 80 fős brigádja. Ezek a brigádok vették kézbe a téliesítések ügyét, s máris igen szép eredményeket értek el. A 30 férőhelyes szer- fás sertésfiaztatók közül a csányoszrói tsz-ben kettőt, Vajszlón kettőt, Okorágon egyet, Drávaszabolcson kettőt, Kémesen kettőt, Szaván és Magyarbólyban egyet- egyet téliesítettek. Drávaszabolcson ezenkívül két egyenként 100 férőhelyes növen- dékmarha-istállőt. Garéban 350-es süldőszállást, a szavai tsz-ben két süldőszállást, Egyházasharasztiban egy 60 férőhelyes fiaztatót, Gordisán egy sertésfiaztatót, Sellyén 80 férőhelyes sertés- hizlaldát és Villányban egy 50 férőhelyes növendékmarba istállót téliesítettek. A tsz építő brigádok munkáját sajnos akadályozta és még ma is gátolja az anyaghiány. Cementtel és mésa- fszel el vannak látva a issek, hisz a Járásban működő Beremendi Cementgyár terven felüli többlet termelését egy korábbi megállapodás értelmében a járás rendelkezésére bocsátja. Annál nagyobb problémákat okoz a téglahiány. A TÜZÉP központ igen szűkén méri a téglakiutalásokat a tsz-ek felé. Ezért a szövetkezetek saját téglaégetők beállításával próbálnak enyhíteni a helyzeten. A drávasztárai és magyarteleki tsz-ek nemcsak saját részre, hanem eladásra is készítenek szénporos téglát. Magyarteleken például két kemence működik és egy berakásra 120 ezer téglát égetnek ki. Jövőre helyezik üzembe a hegyszentmártoni és sellyei szövetkezeti téglaégetőket is. Az így előállított tégla minősége nem éri el az ipari tégláét, de télicsitési célokra tökéletesen megfelel. A siklósin kívül a mohácsi járás termelőszövetkezeteiben folyik még kielégítő ütemben a téliesítés, mert itt a járási vezetők kézbe fogták az ügyet és ínég időben intézkedtek. A többi járásban meglehetősen elmaradt ez a munka pedig a szép idő már nem sokáig tart és sok száz meg ezer állat átteleltetésének gondja szakad a termelőszövetkezetekre. A téli malacszaporulat, a jövő évi hízott sertés előállítás sorsa függ igen sok helyen attól — kö- rülfalazzák-e a szabadtartá- sű fiaztatókat, istállókat még a tél beállta előtt. Kis- harsányban például az elmúlt télen a malacok 50 százaléka hullott el, mert nem adott kellő védelmet a téli hideg ellen a fiaztató. És ez az eset sajnos nem egyedülálló. Kár ez a szövetkezetnek, de kár a népgazdaságnak is. A járási központokban most vannak alakuló félben a nagy egyesült tsz építő brigádok. Ezeknek legelső és legfontosabb feladatuk az kell, hogy legyen, hogy a tsz-ek szerfás Istállóit télie- sítsék. Négy fal felhúzásán múlik az. hogy a malacok megmaradjanak, hogy no kelljen a növendék marhákra, süldőkre feleslegese* takarmányt pas&rolni Ne legyen kötelező olvasmány! A Tanárképző Főiskola módszertani munkaközösségének új kiadványa Átalakítják a vasutas kultúrotthont A vasutas kultúrotthont az elmúlt hónapokban már csak jóindulattal lehetett kultúrott- honnak nevezni, sokszor inkább kocsmának tűnt. Ennek megszüntetését határozta el a Vasutas Dolgozók Szakszerve- : zetének megyebizottsága, s megfelelő programot dolgozott ki a helyzet megváltoztatására. Januárban átalakítják a kultúrotthont, ahol közel ötven fős énekkar, a fúvós- zenekar, s a szervezés alatt álló 16—20 fős szalonzenekar kap helyet A közelmúltban Házi olvasmányok elemzése címmel érdekes könyv jelent meg a Tankönyvkiadó gondozásában. A könyvet a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalmi tanszékének módszertani munkaközössége állította össze Kolta Ferenc főiskolai docens vezeté sével. A cím szerénységével viszonylag keveset árul el a mű jelentőségéről. Címek helyett műveket A háború utáni években kialakult egy olyan pedagógiai gyakorlat, mely az irodalom- tanításban megelégedett a címek és nevek ismeretével, a tankönyvek csak szemelvényeket adtak a legjelentősebb művekből, ami azt eredményezte, hogy a tanulók ezrei úgy fejezték be iskolai tanulmányaikat, hogy egyetlen könyvet sem olvastak végig. A helyzet javítására 1952- ben beindították az Iskolai olvasó mozgalmat, mely nem kapcsolódott ugyan a tantervi Közúti ellenőrzés társadalmi munkában hez, de nevelők és diákok figyelmét egyaránt a könyvek felé fordította. A Művelődés- ügyi Minisztérium ekkor felkérte a Pécsi Pedagógiai Főiskola irodalmi tanszékét hogy a gyakorló iskolában szerzett tapasztalataira támaszkodva dolgozza ki az olvasó-mozgalom módszertani kérdéseit. Ekkor alakult az a kis kollektíva, mely most közre adta több éves tanulmányi eredményét, a Házi olvasmányok elemzése című könyvet. Célt ér-» a „kötelező olvasmány"] Az új tanterv a negyedik osztálytól felfelé kötelezővé teszi egy-egy mű otthoni elolvasását. A cél nemes: megszerettetni az irodalmat, olvasókat nevelni. S az eredmény? — Nehéz felmérni. Tény az, hogy a „kötelező” jelleg idegenkedést és ellenszenvet vált ki a tanulók többségében. Tehát, valami másra Is szükség van. Színességre, élményszerűségre és fokozatosságra. P erről szól ez a könyv. Az olvasás megszerettetése nemcsak tantervi feladat. Segítséget nyújthatnak ebben a szakkörök, raj gyűlések, játékos Ki mit tud?-versenyek. A könyvet összeállító módszertani munkaközösség példák egész sorát adja, amikor az oldottabb, színesebb forma a kötelező olvasmányt kedvelt, emlékezetes élménnyé alakította. És nemcsak a kötelező olvasmányokról van szó. A házi olvasmányokat, melyek nem szerepelnek ugyan a tantervben, szintén iskolai problémává kell tenni, mert a kettő egymástól elválaszthatatlan. Közős felelősség Ismerni kell a gyermekeket! Tudni kell, mi vonzza őket, mi tölti be képzeletvilágukat, s ehhez igazodva kell ajánlani az első könyveket! A pedagógus adhat „kötelező” olvasmányokat, de olvasókat csak a szülők segítségével nevelhet. A Házi olvasmányok elemzése című könyv ezért minden tudományossága ellenére a szülőkhöz is szól. A Házi olvasmányok elemzése című kötet, melynek Kolta Ferenc mellett Muszty I,ászló, Müller Klára, Tantó István és Vörös József voltak a munkatársai, országos jelentőségű alkotás. A módszertani munkaközösség most újabb műelemzések feldolgozását tervezi, hogy e könyv gyakorlati eredményeit figyelembe véve, tovább köny- nyítse a pedagógusok, szülőig könyvtárosok és úttőrővezetőB munkáját (Békési — Tizenötéves önkéntes rendőri munkámban három rétegre oszthatom az ellenőrzötteket: többségük megérti az ellenőrzés célját és megköszöni a figyelmeztetést. Nekünk ez már elismerést, köszönetét jelent. A második réteghez tartozóknak egyik fülén bemegy, a másikon kimegy a figyelmeztetés. Nem egyszer és nem kétszer hallottuk, miután visszaszálltak kocsijukba: „No, ezt megint megúsztam”. Van viszont egy harmadik réteg, amelynek tagjai érzik ugyan bűnösségüket, de magatartásukkal a hivatalos személyek fölé igyekeznek kerülni. Reméljük, ezek száma mindinkább csökken, hiszen nem passzióból állítjuk le őket, hanem azért, hogy megvizsgáljuk a járművet: alkalmas-e a közúti forgalomban való részvételre. Kajdy elvtárs mesélte, hogy nagy vállalatoknál megtörtént, mikor megtudták érkezésük idejét, előtte házi-ellenőrzést végeztek, s csak a jónak mondott autókat hagyták a csoportnak, mely még azok között is talált jócskán javíttatni valót. Harminc éve dolgozik a DÉ- DÁSZ-nál Kajdy Andor, ez Idő óta foglalkozik nemcsak a vállalat gépjárműveivel, hanem a városéival is. Neki és 11 tagú csoportjának munkáját nem nélkülözheti a hivatásos rendőrség, ezért mindig számit rájuk, RSdó Sarolt*- hozzá, a harmadik munkásai . a földmunkában segédkeztek . Még 1951-ben elkészült az automata kapcsolású villany■ rendőr, melyért nekem még i újítást is fizettek. Három i évig, amíg a pestiekhez ha- . sonlót nem kaptunk, én tar- . tottam karban. ötvennégyben új KRESZ-t ■ vezettek be. Ekkor javasla- i tukra sorompókat építettek, ■ legyalulták jónéhány helyen ■ a hepehupás földet, amely a , belátást eltakarta. , — Amikor aztán megalakult ■ hivatalosan is az önkéntes ■ rendőrség, én is beléptem. ■ Csoportvezető lettem. Tavaly, a szakosításkor a műszaki ellenőrző csoport parancsnokó■ vá neveztek ki. Szép, felelős- : ségteljes megbízatás, havi 16 óra. Vizsgáljuk a gépjármű- ; vek műszaki állapotát este, hajnalban, amikor megérkeznek a garázsba, vagy kiindulásra készülnek. Többször hallottuk már, hogy az önkéntes rendőr közbelépését hívatlannak tartották az emberek. Nemcsak a gyalogosok érzik egy-egy felszólításra magukat sértve, hanem a gépjárművezetők is akkor, ha a sebesség csökkentésére, vagy nagyobb elővigyázatosságra hívják fel figyelmüket Nemegyszer megtörtént, hogy a szitkok a nyomdafestékei Bet» tűrő becsmérlések ellenére próbálják a helyes útra, a szabályok betartására kérni és fi- gyelmextetnrf • köriek erfőkeí 1951. november 20-án indították el a DÉDÁSZ gépkocsivezetői a Vezess baleset nélkül! mozgalmat A hír eljutott az Autó-Motor című lap szerkesztőségébe, ahonnan melegen üdvözölték és nyilvánosan is támogatták a kezdeményezést. Néhány nap múlva az országnak minden részéből érkeztek levelek: „Mi is benevezünk a Vezess baleset nélkül-mozgalomba. Országos versennyé szélesedett, sőt, mint a levelek mutatják, Csehszlovákiából és Belgiumból is érdeklődtek szakemberek Kajdy Andortól, a mozgalom kezdeményezőjétől. — Először a Városi Autóbuszüzemmel léptünk versenyre. Az értékelésről az Autó-Motor képes riportot közölt. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mozgalom versennyé vált. Megszerkesztettük a versenylapot, melyek segítségével Pécsett minden gépkocsival rendelkező szerv benevezett. Ankétokat tartottak, értékelték a kilószámra beérkezett jelentéseket, melyek alapján jutalmaztak. S mindezt munkaidőn túl, csupán azért, hogy kevesebb legyen a baleset — Kialakult Pécsett egy ellenőrző csoport, melynek egyik ma U fennálló kezdemé- nyczéae a villanyrendőr megépítése volt A kábelvezetést éjszakánként én magam végeztem: az egyik vállalat esft- set a mártír adóét aelebb hozta a választóikhoz, megismerték problémáikat, mindennapi életüket, így a területükön nemcsak a beszámolók, fogadóórák főszereplői, hanem a lakosság bizalmasai is minden időben. Talán nem árt, ha ezt a közreműködést egy-két szám adattal bemutatjuk, a fejlődést a számok tükrében is a köz tudomására hozzuk. A tanácstagok által közérdekű bejelentés intézése: 1962- ben 17, 1963-ban 41, 1964-ben [október 30-ig bezárólag) 90 százalék. A központi szervektől érke- \ sett bejelentés 0,5 százalék j mindössze, az 1963. évi 15 szá- I «lókkal szemben. A lakosság- ‘ tói közvetlenül a megyei ta- j rácsra érkező beadványok is! minimálisra csökkentek, az | ágynevezett notórius panasz- ! codók pedig — úgyszólván — I d tűntek. Az államhatalom képviselni A számok mögött sok száz I igydarab húzódik, mind éráiért, társadalmi, gazdasági és >gyéb problémával. E sok rroblémának megoldója, segí- ője a tanácstag, kiket név izerint nem lehet nagy lét- zámuk miatt felsorolni, ezért ralamennyiök részére együt- esen köszönetét mondunk és érjük őket, hogy a jövőben s segítsék választóik gondjait rönnyítend. A lakosság is ügyeit egysze- •űbban ,gyorsabban tudja oen- lezni, ha az illetékes tanács- agra támaszkodva segítségét, éleményét kérve veszi igény- e az államigazgatás szerveit, i tanácstag a helyi államha- alom képviselője, ki e funk- iójában — ha arra lehetőség an — legmesszebbmenőkig egít a hozzá fordulókon min- en olyan ügyben, ami embe- ileg vagy igazgatásilag ren- lezhető. Pap Jánosné dr. Rendkívül sok most a munka a Baranya megyei Építőipari Vállalat központi vastelepén. Ok látják el vágott és hajlított betonvassal a vállalat összes építkezéseit és a panel- üzemet is. Mivel mindegyik munkahelyen igyekeznek kíha z- nálni az időjárás lehetőségeit, a nagyobb betonvasigeny fokozott munkát ró a telep dolgozóira.
