Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-30 / 304. szám
napló 5 Vezető szervek úpválasztása az MHS-ben A Magyar Honvédelmi .Sportszövetség alapszabályzata értelmében a megyei, városi, járási és nagyüzemi .alapszervezeti és klubelnökségek, valamint az ellenőrző bizottságok kétéves megbízatása lejárt. Az országos elnökség határozata szerint az 1965. január 1 és március 31 közötti időszakban, vezető és ellenőrző szerveket újjáválasztó taggyűléseket és küldöttértekezleteket tartanak megyénkben. Az újjáválasztó taggyűléseket körültekintő szervezési és politikai munka előzte meg. A taggyűlések napirendjén a vezetőség újjává- lasztása és nem a leváltása szerepel. Mindazokat a vezetőségi tagokat, akik jól dolgoztak, újra megválasztják, sőt, soraikat rátermett és a szövetségi munkát jól ismerő aktívákkal egészítik ki. A vezetés további sikere jórészt attól függ, hogy kiket választanak az MHS új vezetőségébe. A kétéves időtartamra szóló választás gondos és körültekintő munkát igényel. A városi, járási alapszervezeti és klubelnökségeknek arra kell törekedniük, hogy a tagság és a szövetségen kívül állók bizalmát élvező, vezetésre termett személyek, — köztük jól dolgozó aktívák, tartalékos tisztek, tiszthelyettesek, kiváló katonák, továbbá tömegszervezetek és fegyveres erők képviselői, pedagógusok és nők — kerüljenek a szövetség vezetőségébe. A választási munka segítse elő az 1964/65. évi feladatok sikerét, növelje a . tanfolyamhallgatók tanulási vágyát, fokozza az MHS tag- sáeának tevékenységét és ' felelősségérzetét. Célszerű olyan szerveket k'“’akítani, melyek a párt irányításával, az állami szervekkel, tömegszervezetekkel és fegyveres erőkkel karöltve végzik a haza védelmét szolgáló munkát. Már az előkészítés időszakában helyes ismertetni az üzemek dolgozóival és a megye lakosságával a katonai elő- és utóképzés jelentőségét és a tizenötórás polgári védelmi oktatás fontosságát. Az újjáválasztás a szövetség életében kétévenként megismétlődő esemény. Az alapszervezetek vezetősége ekkor számol be az elmúlt két év munkájáról. A beszámolás a szövetségi demokrácia egyik fontos megnyilvánulása. A vezetőségválasztó taggyűlés a számvetés mellett meghatározza a szövetség előtt álló feladatokat. A vita során felmérik, hogy a megyében hogyan hajtották végre a honvédelmi tömegszervezetek az MHS V. kongresszusának határozatait a kiképzés, a sport és a szervezeti élet terén. A taggyűléseken közvetlenül hallatja szavát az MHS tagsága. Ott, ahol a szövetség tagjai átérzik az MHS V. kongresszusának szellemét és ahol tudatában vannak, hogy a nyílt, őszinte légkör a honvédelmi munka előrehaladásának biztosítéka, ott az újjáválasztó és a küldöttválasztó taggyűlések sikeresen viszik előre a honvédelmi nevelés ügyét. A választási siker az előkészítéstől függ. Ezért fontos, hogy a bizalmiak jussanak el minden MHS-taghoz, beszéljék meg mindazokat a teendőket, melyek a szövetségi munkát még eredményesebbé, tartalmasabbá tehetik. Helyes lenne az is, ha az alapszervezeteket patronáló városi és járási elnökségi tagok a választás időszakában a szokottnál is nagyobb támogatást adnának. Az üzletek hétvégi nyitvatartása December Sl-én az élelmiszer- boltok a szombati napokra megállapított nyitvatartás szerint árusítanak, a 18 óra előtt zárók azonban legalább 18 óráig. Az iparcikk boltok a szombati napokon szokásos nyitvatartás szerint végzik tevékenységüket. A vendéglátóipari egységek január 1-én l óráig. a zenés, táncos helyek 5 óráig tartanak nyitva. Január 1-én a vasárnap is nyitva tartó trafikok, édességboltok és mozibüfék kivételével minden más bolt zárva marad. A vendéglátóipar a szombati napokra megállapított nyitvatartás szerint üzemel. Január 2-án a vasárnapi nyitva- tartásra kijelölt élelmiszerboltok, trafikok és édességboltok, mozibüfék kivételével minden bolt zárva tart. A vendéglátóiparban a vasárnapi nyitvatartási idő az érvényes. Január 3-án minden nyiltárusi- tási bolt és vendéglátóipari üzlet hétfői nyitvatartási rendben végzi tevékenységét. Akik felkutatták ' '.i ■ Abaliget nagy emberét A gyerekek olyan keservesen sivalkodtak, hogy a molnár nem bírta tovább: — Várjatok! Bemászok én is! — aztán kimentette a barlangból a rémült fiúkat — Tehát ő fedezte fel az abaligeti barlangot? — kérdem Tóka Józsefet. — Szerintünk semmiképpen sem! Az igazi felfedező felméri és térképezi is, amit látott! Tóka József tulajdonképpen nagyon régi hiedelmet dönt meg ezzel az állításával. A környéken ugyanis úgy él a hagyomány, hogy az abaligeti barlangot Mattenheim József; helybeli molnár fedezte fel, Ez persze annyiban igaz, hogy a feljegyzések szerint ő volt az első felnőtt ember, aki beljebb merészkedett a barlang szájánál. Csakhogy a honismereti kutatás olyan, mint a hinár. Mennél jobban belemélyed valaki, annál jobban magához köt. így jártak az abaligeti honismereti szakkör tagjai is. — Kutassunk fel mindent, ami a barlangra vonatkozik, de nem geológiai kérdés! — mondták a szakkör alakuló gyűlésén. És ma már? — Nem tudják abbahagyni. A cseppkőbarlang mellett márványtábla áll, s rajta nemcsak Mattenheim József neve, hanem Kölesy Vince egykori gazdatiszté is. Kölesy ugyanis 1819-ben — Kittaibél Pál könyve alapján bejárta a barlangot, tanulmányt írt és térképet készített róla. A kutatáshoz szükséges szál tehát megvolt, s nyomában mindjárt fel is éledt a kutatók örök „nagy motorja” az izgalom. A pécsi Egyetemi Könyvtárhoz és a megyei levéltárhoz fordultak, s mindkét helyen rendkívül készségesen segítették az abaligeti honismereti szakkör munkáját. Beszerezték nekik a Magyar Gazda című kiadványt, a magyar természet- tudományi kutatók hatodik közgyűlésének jegyzőkönyvét, rendelkezésükre bocsátottak mindent, sőt, az egyetemi könyvtár még Pozsonyból Is hozatott nekik forrásmunkát Kölesy Vince a pécsi székeskáptalan gazdatisztje volt. Már keszthelyi diák korában primátur lett, vagyis oktatta diáktársait. Tóka József és barátai aztán rávetették magukat Kölesy Vince történetére. Elmentek Bicsérdre, el a pécsi káptalani levéltárba, aztán Keszthelyre a Festetich uradalom iratai után, végül Budapestre is. — Sokba kerülhetett a honismereti szakkör? — Dehogyis! — feleli Tóka József —. A környékbe Bischof Vilmos motorkerékpárján jártunk, messzebbre pedig saját költségen összekötve nyári kirándulással! így kutatták fel „Abaliget nagy emberének” életét. Kiderült, hogy Kölesy Vince rendkívül értékes egyéniség volt. Négy kötetben összeállította a Magyar Plutarchust, s benne a magyar történelem mintegy 110 nagyságának életét ismertette. A magyar orvosok és természetkutatók hatodik közgyűlésén értékes előadást tartott az „ugaros gazdálkodás megjobbításáról”. Művei, melyek idegen nyelven is megjelentek, komoly irodalmat tesznek ki. — A Baranya megyei Népművelési Tájékoztatóban tíz gépelt oldalas írással számolunk be Kölesy Vince abaligeti munkásságáról. A helybeli honismereti szakkör tagjai azonban addig is minden második vasárnapjukat arra fordítják, hogy a falu történetét, a barlang múltját, az abaligeti emberek régmúlt életét felszínre hozzák. Hadd írjuk le ezeknek az önzetlen kutatóknak a nevét: Tóka József, a szakkör elnöke, T6ka József né, Bischof Vilmos, Szabó Gyula, Kápolnái Márton, Máriái Ferenc, Pataki Elek, Sajgó János. Szabó Imre, Szijjártó Ferenc, Tóth Katalin, Végh András és Ács Ferenc. FÖIdessy Dénes Egyetemi napok Pécsett A pécsi felsőoktatási intézetek KISZ-szervezeteinek vezetői határozatot hoztak, hogy a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére — a város történetében először egyetemi napokat szerveznek Pécsett A tervek szerint a háromnapos ünnepségsorozatra március 25, 26 és 27-én kerül sor. A rendezvények szervezése máris megkezdődött A program felöleli a kultúra, a sport és a tudományos diákkörök tevékenységének területeit Az egyetemi napokra meghívják a pécsi felsőoktatási intézmények külföldi testvér-egyetemeit is* MOSOK -SZlNBÍZ-MOfl A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. december 30-i, szerdai mflsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — összeállítás. A tartalomból: Az utolsó aratás. — Mezőgazdasági rekordok 1064. — Hanglemeztárunk ez évi újdonságaiból. — Gondosan takarmányoznak. Riport. — Tamburazene. 1300: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor, összeállítás. Hűvös napok, forró ritmusok. »8.30: Magyar nyelvű műsor: A Earanya megyei állami gazdaságok 1964-es eredményeiről. 18.40: Népdalkórusok. 18.55: Dél-dunántűli híradó. 19.10: 1964-ben hallottuk: A Pécsi Kamarakórus hangversenyéből. 10.25: .Sporthíradó. 19.40: Könnyű muzsika. 10.58. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Viktória (délután 3 órakor). 15 százalékos szelvények és szelvénybérletek érvényesek. — Viktória (este 7 órakor). Csortos-bérlet. Uttorőház: Münchhausen báró kalandjai — Csehszlovák film (délután 4 órakor). MOZI: Rövidítések: szv. == szélesvásznú, szí. *= színes. Park: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (szv., szí.. 4, 6, 8). Csak 18 éven fel ül leknek l Petőfi: Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (szv., szí., fél 5, fél 7, fél 9). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: Lángoló évek (szv.» szí., 4. 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó, 25. sz. Vlléghiradó, Képek és emberek, O, Karácsonyi látogató. Epigrammák a gyufáról. Szabadság. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Éjjeli vendég (szv., 6). Építők: Nyáron egyszerű (4. 6). Mecsekalja: Túl fiatal a szereimre (szv., 7). Meszes: Üzletemberek (6). Mohács: Ha egyszer húsz év múlva (szv., 5, 7). Siklós: A harmadik rakéta (7). Sellye: Szörnyetegek (szv., 7). Harkány: Ének az esőben (szi.; 7)A TITKOK TITKA Honnan ered a halászflé? Várady Tibor, a dunaköm- lődi halászcsárda vezetője a vállát vonja. Három nemzet is magának vindikálja a halászlé eredetét Görög, francia és magyar szakácsok vallják: csakis náluk főzhették az elsőt. Állítólag egy görög már az 1400-as évek elején halból főzött volna fűszeres levest Mások szerint a franciák vették volna át Ázsiából ugyancsak a középkorban, de a leghitelesebb adat mégiscsak magyar vonatkozású. — Úgy az 1500-as években magyar kétkezi emberek készítették a halászlé ősét a halpaprikást. Tettek abba mindent, még zöldséget is. — Ma pedig hogyan készül az igazi halászlé? — A dunaikömlődi? — Csakis ... ■—.. .mert ez az igazi, én mossa majd le róla az árulkodó hadviseltséget?! Hiszen Milter doktor nem tíz napot, hanem negyedéves lábadozást ítélt szükségesnek a gyógyuláshoz. Méghozzá állandó gyógykezelés mellett- Ha bemehetne az Iskolába, ha taníthatna, mindjárt másként festene a dolog! De így? Aztán elérkezett az a nap is. A szovjet csapatok akkorra már valahol a Balatonon túl üldözték a németeket és a véméndiek is rég múlt időben emlegették a falu felszabadítását És különös mód, mindenütt régi vágásába zökkent a szekér, csak az iskolában nem. A sok borzas, buksi fejben erről is, arról Is zavaros fogalmak kergetőztek. Egyiknek az apja, másiknak a bátyja maradt kint örökre a nagyon távoli harcmezőkön és ezt a „mezöt” Szovjetuniónak jelölte meg az iskolai térkép. Méghozzá olyan térkép, amelyről a néhány héttel, hónappal ezelőtti földrajzórákon ijesztő dolgokat mondott a kiegészítő történelem. Hát még a Futár, a Signál! És nem volt új tankönyv, nem volt még szilárd alap, kiindulópont ahhoz, hogy a tanítók elegyengessék, rendberakják a sok-sok gyerekfejben összevissza kergető- aő kuszaságot. Jöttek, váltogatták egymást a „kényes kérdések”: — Apa miért halt meg a Szovjetunióban? Hiszen ő jó volt, szeretett bennünket, miért lőtték agyon?!... A bátyára kinek ártott, hiszen fapuskája volt a leventéknél.,, És jöttek a válaszok rá. Az igazságos háborúról, az igazságtalan háborúról. Az agresszorokról és a határaikat védők igazságáról. Az érdekről és az érdektelenségről. A hősi halálról, az értelmetlen halálról. Az idegen érdekekért vágóhídra hajszolt százezrekről. Na és az első földrajzórák a régi térkép előtt? Amikor először mondta ki a tanító: ez a nagy ország a Szovjetunió. Emez Németország. Az egyik szocialista ország, ami azt jelenti, hogy egyszerű emberek vették kézbe saját sorsuk irányítását. A másik kapitalista ország, fasiszta vezetőkkel, ami azt jelenti, hogy az egyszerű emberek ellenségei. Először mondták ki a tanítók: kizsákmányolok, kizsákmányoltak. És először akadt meg Mandulás János tanító a számtanórán, amikor a százalékszámításhoz példát keresett. Mert a régi számtankönyvben ilyen példák voltak: Horthy Miklós kormányzata alatt a magyar ipar ennyi százalékkal, a magyar mezőgazadság ejneny- nyi százalékkal növekedett« Uj példa? Honnan vegye. Hiszen nem országos, hanem még helyi példákból sem futotta. Elő hát a számokkal, a puszta számokat bizonyító feladványokkal! Aztán a harmincadik, a negyvenedik napon az egyik gyerek feleletre jelentkezett: — Tanító bácsi kérem, én tudok példát a szocializmusra. — Halljuk, fiam! — A régi bírót leváltották. Józsi bácsit tették a helyére. Tudja azt, akinek földje is alig volt. — Én is tudok példát — ágaskodott a hátsó padban a kis Tones! gyerek: — Képzelje csak, apinak előre köszönnek olyan emberek, akik azelőtt majdnem átestek rajta az utcán .., Sok-sok idő múlva egy napon végre megérkeztek az új tankönyvek is. Persze azok is csak szerzett példákkal támasztották alá a százalékszámításokat. De legalább ilyenek voltak a tankönyvekben: — Újjáépítjük az országot! — Megszületett az új forint! — Államosították a gyárakat! Közben gyarapodtak a helyi példák is. Földet osztottak a véméndi határban. Elkészítették a költségvetést az iskola bővítésére. Kultúrházat, mozit kap a község. Uj sportpályát létesítenek, — és így tovább, mind a mai napig, Emeletes a véméndi iskola és hat tanterme van. De így is szűk, bővíteni kellene, pedig egy-egy osztályban harminc gyerek tanul. S odakint egyre többen dörömbölnek a helyért, a pádért, elkelne már az újabb költségvetés. De ez más gond, szebb gond a húsz év előttinél. Szebb is, jobb is, mert tudva tudjuk, hogy elkészül majd a költségvetés és el a többi is, amely lassan, de biztosan, városi színvonalra emeli a községet. De maradjunk az iskolánál, a hat tanteremnél, a gazdag és mind gazdagabb fizika, kémia, biológia és földrajzi szertáraknál, amelyek már igazi városi színvonalon tartják és fejlesztik a tanulók sokoldalúságát. Az új fogalom is mindennapos gyakorlattá vált, a politechnikával, s a véméndi fiatalok nem is olyan régi szellemi vetélkedője az országos figyelem középpontjába került. Nagy utat jártak meg a szellemi képzettség, sokoldalúság rangot jelentő ezüst serlegéig. Nem kevesebbet, a testet, lelket nemesítő sportvetélkedőkön is, • amelyről szintén győzelmi trófeák tanúskodnak. Messze, nagyon messze jutottak az első tanulóórák zsenge példáitól« — PGy. — sokfelé megnéztem, hol, milyen halászlét főznek, de ez a legjobb. Mi nem hal levet főzünk, hanem kifőzzük a halat is. Aztán bográcsban, nyílt láng felett készül a kömlődi halászlé, az is javítja a minőségét Újdonság nálunk, hogy a HALÉRT-től kapott halat 12—13 napra kitesszük a Dunára és a bárkában elveszíti a „mellékízét”, kitisztul és közben le is fogy, 4—5 százalékot veszít a súlyából. A színe is azért olyan különleges a kömlődi halászlének, mert Kalocsáról különleges minőségű paprikát kapunk. — Ml a különlegesség benne? — Nem vonják ki belőle a paprika-olajat, ami erősíti a színét de az is igaz, hogy a mi paprikánkat nem lehetne sokáig tartani, veszítene színéből, zamaitából. És még egy! A cseresznyepaprikát nem fűzzük fel, nem szárítjuk, mert ilyenkor belül vékony penészréteg keletkezik, amit átvesz a hat Inkább ledaráljuk a friss piros cseresznyepaprikát és 20 százalék sóval tartósítjuk. Most is négy mázsa cseresznyepaprikát tettünk el darálva. — A halászlébe tésztát is adnak? — Ahogy a vendég kéri. Volt egy ismerősöm, a Józsi bácsi, aki azt mondta: Nem kell tészta a halászlébe, mert vagy hála* eszik, vagy tésztát. A kettőt együtt nem szívleli. Sokan vannak így, de mások viszont tésztával kérik. Ezért Madocsán külön tésztaüzemünk van, ahol két asszony állandóan gyúrja, vágja, szárítja a tésztát. Onnan pedig nylon-zacskóban szállítjuk a kömlődi halászcsárda konyhájára. — Szereti-e minden vendég az erős halászlevet? — Tapasztalatom szerint a vendégek tíz százaléka a méregerősét szereti, de ml nem csináljuk túl erősre. Véleményem szerint ott raknak sok erőspaprikát a halászlébe, ahol nem értenek a főzéséhez és így akarják ellensúlyozni a rossz izét. — Mennyi halat főznék meg negyedévienként? — A csárda két vagon halat kap a HALÉRT-től negyedévenként. Ennek 40 százaléka veszteség a feldolgozás közben. Nyolcvan százalékát halászlének dolgozzuk fel, a többi roston, rántva, vagy paprikásként kerül a vendég elé. — Hogyan csináltak hárommillió forintos forgalmat az őszi vásáron? — öt üveg pezsgő volt a nem hivatalos tét. Ennyibe fogadtunk a Belkereskedelmi Minisztérium kiküldöttével, hogy meg lesz a 2.9 millió forintos terv a mezőgazdaság! vásáron. Negyven percenként főztünk 480 adagot, összesen 107 000 adag halászlét mértünk ki. A harmadik napon még 160 asztalt kellett szerezni, akkora volt a kereslet. Sokan csak azért jöttek ki a vásárba, hogy a kömlődi csárda halászlééből egyenek. És megnyertem az öt üveg pezsgőt, de még egyszer nem vállalnám, nagyon kimerítő munka volt... — Mi a véleménye a konkurenciáról, a szekszárdi kanyarban épül? — Hal-kultuszban élünk. Évről évre emelkedik a hal- fogyasztás és a halászlé, hogy úgy mondjam, divat lett. Amit. korábban a Sipos, az Illik csinált, a Papkert nyújtott vendégeinek, azt most sok helyen megpróbálják utánozni. Illik volt, aki először adta a halászlevet bográcsban. Az akváriumban úszkáló halra csak rámutatott a vendég és a szakács máris leütötte, megpucolta és elkészítette kívánság szerint. Mindezt azért mondom, mert a szekszárdi kanyarban is egy nagyon modern csárda épül. Alul bor-, harapóval, jól felszerelt, korszerű konyhával, Itt a feltételeket biztosítják a főzéshez. A töb bd a személyzeten múlik. Velünk mindenesetre nem tcon- kurrálnak. A félút miatt, hiszen aki Pécsről Pestre indul, vagy fordítva, az legtöbbször mar csak lábmozgatásmak is megáll Kömlődön. Mire a szekszárdi Irányárhoz ér vagy túl van a halászlén, vagy pedig még nem éhezett meg annyira, hogy kiszálljon a kocsiból. De majd elválik. — Szerintem szükség van arra a csárdára is, meg többié is. A kömlődi lassan úgysem bírja a felfutó forgalmat és a konyha sem bővíthető, az újonnan épült, betonozott rész is süllyed. Pedig kár lenne érte, éppen most, amikor megszervezték benne az asszonyén ges ze 1 <í halászlé hazavitelét a mű- anyagfedeles dunsztosüveg- ben.„ . Gáldonyi Béta É
