Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-25 / 302. szám
10 nctpiö HM. DECEMBER % Világrekord 1964. december Mikrominiatür világítótest: átmérője egy, hossza két és fél mm Vajon kinek jut az eszébe, amikor parányi tranzisztoros rádiókészüléket tart a kezében, hogy ez a pici szerkezet a rakétaiparnak és a repüléstechnikának köszönheti létezését. Igaz, nem egyenes út vezetett a híradástechnika újabb sikereihez, az űr meghódításáért folytatott tudományos harcnak lett az egyik értékes mellékterméke. Az űr. hajók műszaki berendezéseire kevés hely áll a rendelkezésre. A szovjet hordozórakéták a Föld-körüli utakon ugyan már legyőzték a milligrammokban fogalmazott szállítási gondokat, de a távolabbi tervek megvalósításához a parányo- kat még tovább kell kisebbíteni. A tranzisztorok kis mérete már eddig is sok „földi problémát” oldott meg. Nem igényelnek fűtőáramot és lényegesen kisebb feszültségekkel és áramerősségekkel dolgoznak, mint az izzókatódos rádiócsöveik. Nagyságuk, mint ismeretes, a hagyományos berendezések méretének csupán a töredékét teszik ki. A 20— 30 ezer elektroncsővel dolgozó elektronikus számológépek Elektronikus vonat- berendezés Leningrádban elektronikus gurítódombot helyeztek üzembe. Az elektronika átvette a fé- kezők, a váltókezelők és más \ munkások feladatkörét, meggyorsította a vasúti szerelvények összeállítását. Automata operatőr fékezi le ( a ’rrítódombról a nagy sebességgel visszagördülő vagonokat. s irányítja az előre kisze- i tnelt helyre. A szüntelenül érkező információkat felhasználva az automata tévedésmentesen megállapítja a vagonok sebességét, fi "--elem be véve a súlyt, a te- h^etlenségi erőt és a szél, a hideg, az eső által kifejtett ellenállást többek között akkora hőséget fejlesztenek, amelyek csak különleges hűtőberendezéssel tarthatók üzemben. Az sem mellékes, hogy a sokezer izzókatódos cső közül naponta elkerülhetetlenül néhány kiég. Ezeket az alkatrészeket meg kell keresni és pótlásukról gondoskodni kell Csak egy jellemző adat a múltból: az elektronikus számológépek vákuumcsöves elődjeinek üzemidejéből mindössze öt százalék telt el hasznos munkával, a fennmaradó kilencvenöt százalékot hibakeresésre és javításra voltak kénytelenek fordítani. A tranzisztorok mére- bei és tulajdonságai ezeket a hátráltató tényezőket is rendkívüli mértékben csökkentették. Képeink a mikrominiatürizálás két csúcsteljesítményét mutatják. A varrótű és a gyűszű társaságában egy modern elektronikus számológép-alkatrészt láthatunk. Az alumínium lapocska, amelyre a részeket szerelték, olyan vékony, hogy méretét csak fényhullámokkal lehet mérni. A másik képen egy gombostű feje az összehasonlítás mértéke. Mellette a világ jelenleg legkisebbnek ismert három lámpáját láthatjuk. Az égők üvegborításúnak átmérője egy milliméter, a hosszúsága két és fél milliméter. Ez az izzószálas villany- égők rekordja 1964 decemberében. Mire azonban 1965 évet írunk, lehet, hogy ez a rekord éppen úgy megdől, mint a miniatürizálás több más csúcsa eredménye. (V. M.) AFRIKAI NYELVEK Hány nyelven beszélnek a fekete világrész népei? Afrika, a nemzeti felszabadító mozgalmak földrésze, a gyarmati rendszer bilincseit széttörő fekete óriás, néprajzi- lag nagyon tarka képet mutat. A „néger” megjelölés tulajdonképpen gyűjtőnév, legfeljebb az itteni lakosság bőrének színére enged következtetni, de néger nyelveiéről nem beszélhetünk. Nem beszélhetünk nemzeti nyelvekről sem, mert az afrikai törzsek csak most értek el ahhoz a fejlődési szakaszhoz, amelyben megkezdődik egyes népcsoportok nemzetté válása. Ez pedig eléggé hosszadalmas folyamat Afrikában tehát csak törzsi nyelveket tartanak számon. A burzsoá nyelvészek előszeretettel emelik ki. hogy az afrikai népek rengeteg nyelven beszélnek, például csak a bantuknál 518 nyelvjárást ismernék, s ezért sohasem érthetik meg egymást Ez az „elmélet” csakis arra szolgául, hogy „bebizonyítsák”: a volt európai gyarmattartók közvetítő nyel. Megérkezett a 159 megawattos generátor állórésze a Szovjetunióból. A 135 tonna súlyú, 35 méter hosszú, négy méter átmérőjű generátor állórész vasúton, 16 pár keréken érkezett a leningrádi Elektra Szila gyárból. A hatalmas méretek megnehezítik a szállítást, ezért különleges re miszabályokat léptettek életbe. A generátor állórészt Százhalombattára szállítják és beépítik a Dunamcnti Hőerőműbe. Képünk: a generátor álló- rész a Rákos-pályaudvaron. MTI Foto — Szebellédy Géza felv. m\ GYÉMÁNT VARO S Mimij városának, a szovjet gyémán ipar központjának van egy érdekes, csakis erre a városra jellemző sajátossága: itt minden, ami rendkívüli, megszokottnak tűnik, és mindent ami szokványos, rendkívülinek tartanak. Ül az ember az autón; kerekei alatt porzik az út és egyszerre a sofőr csak úgy foghegyről megjegyzi utasának, hogy a kocsi kerekei alatt brilliánsok hevernek ... Es egyszerre más szemmel nézi az ember ezt az utat; még majd ráakad valahol az útfélen egy valódi gyémántdarabra. ' Drágakövek teherautóban A véletlen úgy hozta, hogy a dél-afrikai gyémántlelőhelyekhez hasonló hegy-gyűrődéseket a fagyos Jakut-földön sikerült találni, ott, ahol a rendkívül hideg tél és forró nyár között gyakran 100 Celsius fok a különbség. A szovjet tudósok véleménye szerint itt kellett keresni gyémántot tartalmazó csöveket, ezeket a föld belseje felé távolodó kékes-szürkés földoszlopokat E függőleges kutakban, az úgynevezett kim- berlitekben rejtőzik a gyémánt ... 1954-ben egy fiatal geológus, Jurij Habargyin aki már több éve járta más geológus expedíciókkal együtt a Jakut tajga-rengeteget, rádión a kővetkező furcsa üzenetet továbbította a főnökség felé: „Rágyújtottam a békepipára. A dohány kitűnő”. Az üzenet azt jelentette, hogy a régóta áhított kimberlit-cső, amelyből bőségesen lehet gyémántot meríteni, végre megvan. Nagyon régóta keresték már: gyalogosan és helikopterrel, szeizmikus állomások és egész sor bonyolult műszer segítségével. Sok-sok geológus expedíció indult útnak a tajgába, hogy meglelje. De az is szokatlan volt, ahogy rábukkantak. Habargyin felfigyelt egy közönséges rókalyukra: olyan volt, amilyent százszor vagy talán ezerszer is látott már. A lyuk mellett egy halom frissen kiásott, szokatlanul kékesszürke földet látott. Belementette mindkét tenyerét. Nem férhet hozzá kétség: kimber- lit. A békepipa, amelyre a fiatal geológus rágyújtott, a leggazdagabb kimberlit-cső, a „Béke”. A város a „Mimij” (magyarul „békés”) nevet nyerte. És Jurij Habargyin megkapta a Lenin-díjat Az istenhátamögöttí tajgai rengetegben nem mindennapi város a Mimij, — 25 ezer lakossal, bányákkal, dúsítóművekkel. A Lena folyótól 300 kilométeres út vezet ide. Ezen keresztül mindazt eljuttatják a városba, amire csak szükség van: az almától és a paradicsomtól az épülő gyárak soktonnás épületeleméig A drágakövekkel rendkívül szigorúan és minden különösebb tisztelet nélkül bánnak. A földet felrobbantják és hat köbméteres exkavátorokkal közönséges teherautókba rakják. az ércet. A 25 tonnás autók terhüket a dúsítóüzembe szállítják. Tulajdonképpen Itt kezdődik a ri'ka kövek bányászata. Ezt a folyamatot jelentős mértékben gépesítették, A gyárban kevés az ember. Az ércet felaprózzák; a vízsugár elviszi a fölösleges kőzetet és csak a gyémánttal együtt járó. piropnak nevezett apró kövecskék maradnak meg, no és persze maguk a gyémántszemcséik. Fagymentes dúsítás Két módszer is van arra, hogy kiválogassák a drágaköveket. Az első módszer röntgen készülék alkalmazásával jár. A röntgensugarak hatására a gyémánt világoskék színben játszik. A gépkezelő egyenként válogatja ki a drágakő-darabokat. Ez a módszer már elavult. Az új módszer a gyémánt azon tulajdonságán alapszik, hogy a víz nem nedvesíti meg és könnyen tapad a zsírokhoz. Mimiiben ezt a folyamatot is automatizálták. A vízsugár vastag zsírréteggel bekent szalagra juttatja a kondenzátumot A gyémánt ott marad a szállítószalagon, a meddőt pedig elszállítja a víz. A dúsítóművet csak nyáron üzemeltetik. Télen az 50—70 fokos fagy könnyen behatol a gyárfalakon és a víz alkalmazásán alapuló munkafolyamatot le kell állítani. Ez az időszaki jelleg hátráltatja a munkát. A városbaji éppen ezért most új dúsítót építenek. Falai hőszigetelő anyaggal bélelt alumínium panelekből készülnek. Az ilyen falakon még a zord jakutföldi fagy sem hatolhat át. „Orlov” kerestetik A gyárból a gyémánt a szovjet pénzügyminisztérium páncélszekrényeibe kerül A legnagyobbakat, amelyek meghaladják a 20 karátot, rendszerint el szokták keresztelni. A Mimijben eddig talált legnagyobb gyémánt a Lucsezar- nij (Hajnalsugár) 57 karátos. Az „Orlov”, a szovjet gyémánt állomány eddig legszebb példánya 194 3/4 karátos. Laike- szej Gorlin, a mimiji városi pártbizottság 34 éves titkára, aki a gyémántipari tudományos kutató intézet igazgatója volt, úgy véli, hogy Jakutföldén egyszer majd sikerül megtalálni az itteni „Or- lovot”. (M. GYEREVJANK1NA) ve nélkül Afrika nem civili- zálódhatna, nem létezhetne a modern világban. Igaz, hogy a törzsi nyelveknek sok nyelvjárása van. ám mégsem annyi, mint ameny- nyit a nyugati nyelvészek kimutatnak. Másrészt az is igaz, hogy az egyes afrikai nyelv- csoportok között sok a rokonvonás. A bantu nyelvekben például egyes nyelvek alap- szókincse és nyelvtani szerkezete általában megegyezik. Például az öt számnév egyes bantu nyelveken így hangzik: szuahéli, gerrea, ruanda, nyam- wezi és lunda nyelven — tanok, kongó, ganda, luba és ngala nyelven — tanú, csvana és zulu nyelvein — khlanu, maszaba nyelven pedig rono. Az afrikai nyelvek két főcsoportba, a bantu nyelvek és a szudáni nyelvek családjába, továbbá a ezemita-hami- ta csoportba tartoznak. Az utóbbi területe Észak-Afrika. A bantu nyelveket Közép-, Kelet- és Dél-Afrikában, a szudáni nyelveket Afrika középső részén, Etiópiától az Atlanti-óceánig beszélik. A bantu nyelvek fő jellegzetessége, hogy a főnevek jelentésükkel összefüggésben bizonyos osztályhoz tartoznak. Körülbelül 22 osztályt ismerünk. A férfiak, nők, gyermekek, öregek stb. megje- loiosore szoigálo főnevek egy közös osztályba tartoznak, a varosok, folyók, hegyes neve megint egy másik osztályba. Az osztályok egyes vagy többes szám szerint is eitéroek. Peidáui kongo nyelven az embert így mondják: mukongo. Többes szambán már ba-kon- gó. A kongó nyelvei pedig így mondjak: ki-kongó. Ezekben az esetekben a szó érméimét prefixszel, elökepzoveL, előtaggal változtattak meg. A prefixek az egyes bantu nyelvekbe különbözőek: fci-szua- heli, csi-luba, iszi-zufu, fugán da. Az egyes mondatrészeket a prelix is-mellesevej egyeztetik, Péidaui zuiu-ny elven: gúla nga-buye nga-senda (megoete- geatem, majd felgyógyultam} a nga prefix ismétlődik, A bantu nyelvek közül legelterjedtebb a szuahéli. Ezt beszélik Tanganyika ban, Kenyaban, Nyaszatóidön (Malawiban), Ugandában, Kongó keleti részein, és a szigeteken. Afrika iakossaganak legaiaob egyötöde megérti. Ezért érintkezési nyelvvé válhat köztük, esetleg szerepet játszhat egy kelet-afrikai nemzet kialakulásában. A szudáni nyelvek nem hasonlítanak egymásra, bár egyes szudáni nyelvekben vannak közös vonások és bizonyos családokba tartoznak. Például Guinea. Elefántcsontpart déli része, Dél-Ghana, Togo, Dahomey és Dél-Nigé- ria nyelvei egy családba, a guineai nyelvcsoporthoz tartoznak. Érdekes a hangképzésük. A fanti nyelvben kétféle i és u van, a forubában nincs p, k, g hang. Az ewe nyelvben háromféle d-t, két í-t, két f-et különböztetnek meg. A fanti nyelvben tv és gv szokatlan hangok is előfordulnak. A guineai nyelvcsoportra jellemzők az egytagú szavak. Ne gondoljuk, hogy emiatt szegényebb a szókincsük. A szótagokat ugyanis 3—7 hangárnyalattal ejthetik ki. E rend kívül zeneies nyelvekben az intonáció szerint változik a szavak jelentése. A szudáni nyelvek másik csoportja a mandingo nyelv, amelyet Ghana északi részén, Libériában, Sierra Leonén, Elefántcsontpart északi részén beszélnek. A zeneiességen kívül e nyelvre jellemzők a kéttagú szavak, a toldak-i k alkalmazása. A főneveket 35 osztályba sorolják. A kisebb moszi-guszi nyelven kívül még sajátos Niger partján élő törzsek mámle nyelve. A hamita-szemita nyelvek csoportjába tartozik elsősorban az arab, a kueito, a berber, az óegyiptomi a hausza és a kotogo. Az arab nyelvekre jellemző a három mássalhangzóé gyök, a szótárban is eszerint lehet megtalálni a szavakat. Például kataba, — írni, kaiéba. — Íratni alctaba — diktálni inka- taba — írva lenni maktab — az írás helyes, vagyis az iskola szavak közös gyöke a ktb mássalhangzócsoport, ezért a szótárban is egymás mellett vannak. A szemita csoporthoz tartoznak még az etiópiai nyelvek, elsősorban a hivatalos amhara nyelv. Az ókori A k- szum állam hivatalos nyelvéből, a pezz-ből származik. A gezz nyelv ma már csak a kopt keresztények, az etiópiai államvallás szertartási nyelve. Nagyon elterjedt nyelv még a hausza, Észak-Nigéria és a hegyvidékek lakói beszélik. Dél-Afrika őslakossága — a busmanok és a hottentották nyelve különálló nyelvcsoportot alkot. Beszélőik kevesen vannak, kihalás fenyegeti őket (A Nyegyelja nyomán) PdUavadá&zoU A kazah hidrometeorológial tudományos kutató intézet Al- ma-Atábó* expedíciót küldött ki a celinográdi területre. 25 mérnök és technikus, fizikus és aurológus az egész tél folyamán felhőkre fog vadászni, hogy aztán különféle módszerekkel mesterséges havazást idézzen elő. A felhővel .szók a jövő évi jó termés érdekében igyekeznek minél több vizet f''1 halmozni az aszályos vidék talajában. Napelemek a pusztán A szovjet szakemberek sikeresen kipróbáltak egy bő- rendezést, amely a nap sugárzási energiáját közvetlenül hőenergiává alakítja. E készüléket arra fogják felhasználni, hogy a pusztai legelőkön 20-—30 méter mélységből felszínre emeljék a talajvizet. A szerkezet egy felszíni és eg” földalatti részből álL A felszínen néhány panel látható, amelyeken szilícium fényátalakítókat és tükrös gyűjtőket helyeztek el. Az elemek automatikusan a Nap felé fordulnak. Borús idő esetén a telepet akkumulátorokkal táplálják. A telep teljesítőképessége egy kilowatt. A berendezés naponta 60 köbméter vizet tud felszínre hozni 20 méter i 'lységből. Ez a vízn.. nnyi- ség 3 juhnyáj itatásához elegendő. Az új berendezések első csoportját már 1965-ben legyártják. Közép-Ázsiábar és Kazahsztánban kerülnek alkalmazásra. Kétezer könyvelőt helyettesít Az NDK-beli rostocki egyetem számító központját .1 a ZRA-1 önműködő számítógép tudományos és fejlesztési feladatok megoldásán dolgozik. A számítóberendezés kapacitásának 50 százalékát jelenleg a helyi ipar és mezőgaz- I daság céljaira használjál feL Az önműködő számítóé.- ízzel 2000 könyvelőt ta .rít meg, akiknek évi műnk bére meghaladta az egy millió márkát, s ezenkívül 2000 villany- zámoló gépre volt szükség munkájukhoz L
