Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-22 / 299. szám
r Világ proletárjai, egyesüljetek i Dunámon napio mm■——————.————mmi ■■■■■■ ■■ » ■' ■■■■■■■■ - ■ ■■■■ ■— ■■ ■ 1 11 1 ■ —w ■■■ tm j Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X XI. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Ara 5« FILLÉR 1964. DECEMBER 22., KEDD üíszünnepség Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés és az Ideiglenes nemzeti kormány megalakulásának XX. évíordulóia alkalmából Délután az ideiglenes nemzetgyűlés egykori üléstermében, t kollégium oratóriumában ünnepséget rendeztek. Az elnökségben belyct foglalt Dobi István, a* Elnöki Tanács elnöke, Biszku Béla, Kállai Gyula, Rónai Sándor és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. Veres József munkaügyi miniszter, Vass Istvánné. az országgyűlés elnöke, Kiss Káro’y, az Elnöki Tanács titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Dobi István megnyitó beszéde A népi Magyarország történelmének egyik nagy eseményéről megemlékezni gyűltünk össze — mondotta Dobi István, majd így folytatta: 1944 december 21-én Debrecenben, ezen a helyen, amelyet a múlt század szabadság harcának emléke Kossuth Lajos nevével fűzött össze, a felszabadult országrészek képviselői ideiglenes nemzetgyűlésre ültek össze és elhatározásuk alapján megkezdte működését az ideiglenes kormány. Budapestért akkor még el sem indult a csata, az ország nyugati felében német fasiszta megszállás alatt, nyilas rémuralomban, s a háború minden szenvedésének kínjában és félelmei között élt a nép. • T Titokban hallgatott rádió- jelentésekből, szájról szájra adott hírekből tudtuk meg a debreceni eseményeket. Megelégedett érzéssel úgy értékeltük — és nem alaptalanul —, hogy bár nálunk még nincs vége a háborúnak és megszállásnak, Magyarországnak ezen a szabad darab földjén már megkezdődött az új élet. Van országgyűlés, van kormány, és — ha akkor még csak néhány felszabadult vármegyét foglalt is magába —, éreztük, tudtuk, hogy megint van szabad és független Magyarország. Az életakarat fontos jele volt a nemzetgyűlés léte, munkájának elindítása. Ugyan akkor kifejezte azt a törekvést, elhatározást is, hogy az országban mielőbb jogrend legyen — nem akármilyen, hanem demokratikus jogrend — lerakják alapjait egy igazságos, tisztességes, a dolgozó nép igényeinek megfelelő új kormányzati, igazgatási rendszernek, amelyben az osztályok, a rétegek, s az egyes emberek már nem ásatag előjogok. hanem munkájuk, cselekedeteik érdeme szerint fcv'rlnak helyet és gyakoroljál' a hatalmat. Az ideiglenes nemzetgyűlésnek és a kormánynak az adott történelmi helyzetből adódó sajátossága volt, hogy sok vonatkozásban magán viselte a régi világ osztálytagozódásának, társadalmi és gazdasági felfogásának jeleit. Még földesúr tagjai is voltak. A munka mégis forradalmi szellemben indult, s ez a szellem kétféle gazdag forrósból táplálkozott. Az első az ország fegyveres felszabadításának ténye volt, s hogy felszabadítónk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom népe, a világelső szocialista nagyhatalma, a Szovjetunió dicsőséges hadserege volt. A Vörös Hadsereg oldalán 1944-ben román és bolgár csapatok is érkeztek hazánk földiére, harcoltak, vérezlek a mi szabadságunkért is. Ez mintegy, elő^ jele annak,; hogy később azonos irányú legyen a fejlődésünk, együtt legyünk a szocialista népek testvériségében, megértéssel és szocialista módon keressük meg a Kárpát-medencében, a Duna- völgyében az egyetértés, a barátság, a jószándékú együtt működés formáit és módszereit Az ideiglenes nemzetgyűlés forradalmiságának másik forrása a Horthy-időkben föld alá kényszerített, kegyetlen módszerekkel üldözött kommunista párt megjelenése volt. A nemzetgyűlésen itt voltak a régi ellenzéki pár- tok is, s ebből következett, hogy a különböző csoportod nézetei eltértek a helyzet és a feladatok megítélésében. A viták és a tanácskozások alaphangját azonban már a munkásosztály és vele szövetségben jelentkező dolgozó parasztság leghaladóbb, legradikálisabb szemléletű képviselői adták meg. Az ő kezdeményezéseikre és mind nagyobb befolyásuk hatására születtek meg a történelmi határozatok az állam hatalomról, a földről, a dolgozó emberek jogairól, a nép legjobb haladó erőinek összefogásáról, a közös munkáról, a fasizmus elleni további küzdelmekben való részvételről a Szovjetunió oldalán, amelytől hazánk a szabadságot és függetlenséget kanta. Itt, Debrecenben, az ideiglenes nemzetgyűlésen rakták le első alapköveit a magyar és a szovjet nép, hazánk és a Szovjetunió barátságának, testvéri szövetségének. Amint hazánk fejlődésében, úgy a magyar—szovjet barátságban, testvériségben is nagy utat tettünk meg húsz év alatt. Barátságunk elmélyült, mert nemcsak a nagyobb testvér iránti tiszteleten alapszák, hanem most már a kölcsönös megismerésen, jóban és rosszban egymásról szerzett tapasztalatokon, egymás érdekeinek tiszleletben- tartásán, a jelen és a jövő kérdéseiben nézeteink, vágyaink, reményeink, törekvéseink és világnézetünk teljes azonosságán nyugszik. Benne él minden becsületes magyar ember szívében-lelké- ben. a magyar haza és nép érdekeitől elválaszthatatlan. A mai ünnepség alkalom arra. hogy megemlékezzünk az 1944 decemberében Debrecenben történt eseményekről. Tekintsük végig az utat, amelyet húsz év alatt bejártunk, szóljunk szocialista építőmunkánk eredményeiről és a feladatokról, amelyek most foglalkoztatnak bennünket. Megoldásukhoz szükség van a párt szilárd és bölcs vezetésére, az ország és a nép anyagi, erkölcsi, gazdasági és szellemi erőinek okps összefogására, szocialista nemzeti egységre, minden népi erő mozgósításával — mondotta többek között megnyitójában Dobi István, majd Kállai Gyula, a forradalmi nrmnkás-paraszt kormány elnökhelyettese emelkedett szólásra. liAfXII OYILil: A debreceni feltámadás reményt és biztatást nyújtott Kedve* Elvtársak:! Kedves Barátaink! Népünk életének nagy történelmi fordulóját ünnepeljük. Ma húsz esztendeje, hogy ebben a teremben megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés, s megválasztotta az ideiglenes nemzeti kormányt. Ma az egész ország Debrecen felé tekint, s büszkén emlékezik december 21-ére; az új, szabad, független demokratikus Magyarország születésének napjára. Az ideiglenes nemzetgyűlés a demokratikus nemzeti egység parlamentje volt, amelyben a nép erői, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság képviselői voltak többségben. 1919 után először, negyedszázados szünet után megint az „új nép, másfajta raj” gyűlt egybe, mint az ország legfőbb törvényhozó testületé. Engedjék meg kedves elvtársak hogy forró szeretettel, szívből köszöntsem és üdvözöljem azokat a bátor férfiakat, az úttörőket, akik ma húsz esztendeje is e padsorokban ültek, s azóta is a néphatalom szilárd, törhetetlen harqosai. Amikor az Ideiglenes nemzetgyűlés összeült, az ország Ű!c*sf farlofl a* MS/MP megyei iii/o(í^ága A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága december 21-én, hétfőn délelőtt ülést tartott. A pártbizottsági ülésen Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára beszámolt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának december 8—10-i üléséről. Ezután Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szervezeti javaslatokat terjesztett elő. amelyeket a pártbizottság tagjai egyhangúlag elfogadtak. A pártbizottság — a javastatok alapján — Kárpáti (Kupka) Sándor elvtársat a KISZ KB titkárává történt megválasztása miatt felmentette a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagságának tisztje alól. Csendes Lajos elvtársat a megyei pártbizottság titkárává, a végrehajtó bizottság tagjává, Lukács János elvtársat, a megyei KISZ-bizottság első titkárát a megyei pártbizottság tagjává. Szentirányi József elvtársat pedig a megyei pártbizottság kulturális és propaganda osztályának vezetőjévé választotta. V Becsülettel élek és halok...“ Esküt tettek a fiatal karhatalmisták és határőrök Az ősszel bevonult fiatal katonák vasárnap az Olimpia előtt megtartott ünnepségen letették az esküt. — Szokolai felv. — jelentős területein még tombolt a fasiszta terror. Halálra üldözték a haladó emberereket, a kommunistákat és más antifasisztákat. A minden emberi érzésből kivetkőzött fasiszta banditák gyilkol- ták-irtották az igaz hazafiakat: Pataki Istvánt, Kreutz Róbertét; a katonai ellenállást vezető honvéd tábornokokat, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és másokat, — pártunk, népünk hű fiait. Az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulása azonban már jelezte, hogy a fasizmus tobzódása nem tarthat sokáig. Ml, kommunisták és más haladó emberek, akik akkor Budapesten küzdöttünk a fasiszta rém uralom ellen, hitet és erőt merítettünk ebből a sorsdöntő eseményből. A debreceni feltámadás reményt és biztatást nyújtott, a közeli szabadság eljövetelét hirdette az or- i szág többi, még fasiszta rabságban sínylődő részének is. S valóban nemsokára ösz- sze is omlott a gyűlölt ellenforradalmi Horthy-rendszer, amely a Tanácsköztársaság el- tiprásából született, s amely kifosztotta, koldussá tette a népet, s a hitleri fasizmussal szövetségben véres rablóháborúba sodorta az országot. A Horthy-rendszer bukásában a döntő tényező a Szovjetunió hadseregének a fasizmus felett aratott világraszóló győzelme volt. Ezért — amikor a magyar i szabadság születését ünnepeljük — hálatelt szívvel gondolunk a hazánkat felszabadító szovjet hadseregre, a szovjet katonákra, a szovjet emberekre! (Taps.) Vérüket hullatták, életüket adták a magyar szabadságért. Népünk soha nem felejti el az érte hozott áldozatot, t kegyelettel (Folytatás ú 4. oldalon) Kellemes, szinte tavaszias idő volt vasárnap, szelíd felhők úsztak a város felett amikor eskütételre sorakoztak fel a fiatal katonák Pécs-Ujme- csekalján. Az Olimpia előtti téren reggel kilenc óra után leállt a forgalom. A járműveket és a gyalogosokat más irányba terelték, az emberek mégsem mérgelődtek, nem méltatlankodtak. Impozáns látvány volt az ifjú karhatalmisták alakulata a tavaszias hangulatú, zöldgyepes környezetben. az épülőben lévő és a már felépült sokemeletes házak között, a polgári lakosság ezer fős sorfala előtt. Közel ezren — Pécs város lakói, a katonák szülei és hozzátartozói hallgatták Papp Imrének, a városi tanács vb- elnökhelyettesének beszédét, amelyben a város lakossága nevében meleg szeretettel köszöntötte a fiatal katonákat és hozzátartozóikat. — Meggyőződésünk — mondotta —, hogy önök, kedves fiatal karhatalmisták, Nép- köztársaságunk hű katonái lesznek, e ahogy az esküben megfogadják, parancsnokaiknak maradéktalanul engedelmeskednek, teljes erejükkel azon lesznek, hogy néphadseregünk kiváló harcosai legyenek. Az eskütétel után Kaluczky László alezredes, az egység parancsnoka mondott beszédet — Az eskü ünnepélyességét és súlyát emeli, hogy ezen a felejthetetlen katonai aktuson jelen vannak szüleik, szeretteik, s elöltük, a dolgozók előtt fogadják meg, hogy hazánk hűséges katonái lesznek — mondotta az egység parancsnoka. Az emelvényen ott voltak az alakulat pártbizottságának, KISZ-szervezetének vezetői mellett a bólyi Kossuth Tsz küldöttei: Szabó Mátyás, a tsz elnöke, Pleskovics Antal, a tsz titkára. Jelen volt Sziklai József elvtárs, az Ércbánya Vállalat igazgatója, ott volt a munkásőrség Tolna megyei parancsnoka, jelen voltak számosán a bányák dolgozói közül, és megjelentek a fegyveres testületek tisztjei közül is többen, élükön Kerékgyártó Béla őrnaggyal, a helyőrség parancsn okával. Az ünnepélyes. nyilvános eskütétel után a fiatal katonák a késő délutáni órákat együtt töltötték szüleikkel és hozzátartozóikkal a laktanyában. Sok-sok szülőt, hozzátartozót, menyasszonyt és menvasz- szony-jelöltet. szomszéd kislányt köszöntöttek aznap a pécsi határőrök, újoncok ünnepélyes eskütételén. Tíz órakor kezdődött az eskütétel. Az alig egy hónapja bevonult fiatal határőrök fegyelmezett soraiban sok ismerős arc tűnik elő. Olyan fiataloké, mint Vancsa Lajos. aki polgári életében már aranykoszorús KlSZ-jelvénv kitüntetésben részesült, de Itt van Hódi Kálmán is, az ú;- petreiek volt KISZ-titkára. Hangzik a fiatal katona ajkáról az eskü magasztos szövésé és szembon az esküttevő f’úr val ott állnak n kedves t—- zátartozók, szülők, jóbaráWii.
