Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek Dunanmn napio ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1964. DECEMBER 1. KEDD 0 nemzetközi közvélemény határozott fellépésére eltakarodtak Kongóból a belga ejtőernyősök Ben Bella bejelentése — Russell világhírű tudós nyilatkozata Csőmbe és pártfogói tagadják az intervenció tényét A Kongóból érkezett legújabb hírügynökségi jelentések arról tájékoztatnak, hogy a szabadságharcosok szilárdan tartják magukat, sőt az utóbbi időben jelentősebb katonai sikerekre is szert tettek, A harcokban jelenleg már nem vesznek részt a belga ejtőernyősök, mert — mint ismeretes — a nemzetközi közvélemény határozott fellépése meghátrálásra kényszerítette Brüsszelt; Vasárnap amerikai katonai repülőgépeken a belga katonaságot elszállították Kon- góbóL Az ejtőernyősök Ascension- sziget útbaejté- sével kedden érkeznek visz- sza a brüsszeli katonai repülőtérre. Stanleyville térségében jelenleg Csombének körülbelül ezer katonája tsurtozlkodik, közöttük 200—300 zsoldos. A szabadságharcosok szívósan küzdenek, hogy visszahódítsák az átmenetileg elvesztett területeket és — mint a hírügynökségek elmondják — megszállva tartják Stanleyville repülőterét. A város belsejében is harcok vannak, Az ország más vidékein a szétszórt felkelők ismét gyü- . lekeznek és mindinkább kiszélesítik az ellenőrzésük alatt álló területeket. A Reuter-hírügynükség becslése szerint a felkelők 409 000 négyzetkilométernyi területet tudhatnak magukénak és a jövőben is igen elkeseredett harcokra lehet számítani. Csőmbe megismételte azt az álláspontját is, hogy elutasítUj gépek munkábaállításával a szalagokon belüli munka jobb megszervezésével jelentősen javult az egy főre eső termelékenység a Pécsi Ruhaipari Vállalat József Attila utcai konfekció-üzemében. Ebben az évben eddig 26 varrógépet és 10 speciális gépet helyeztek üzembe. Jelenleg a fehérnemű-szalagnál az egy főre eső termelés 12 darab. ja az Afrikai Egységszervezet ad hoc bizottságának döntését, kereken tagadta, hogy hazájában külföldi intervenció zajlott le, majd szidalmazta az arab államokat, mivel szerinte „anarchiát — akarnak előidézni”. A hírügynökségek Brüsszelből kelt jelentései szerim Spaak belga külügyminisztei vasárnap jegyzéket adott át Geraszimov szovjet nagykövetnek és a jegyzékben megismételte kormánya álláspont ját a kongói kérdésről. A belga külügyminiszter azzal próbált érvelni, hogy a katonai intervencióra „emberiességi szempontok miatt” volt szükség. További jelentések Ball amerikai külügyminiszter-helyettes Londonba érkezéséről adnak hírt. Ball rövidesen tár gyal Wilson miniszterelnökkel és más angol politikusokkal, tárgyalásai két napig tartanak. Megérkezésekor újságíróknak nyilatkozván ő is az amerikai belga intervenció szükségességét bizonygatta és ő is emberiességi okokat emlegetett. Russell angol filozófus, a világhírű tudós vasárnap nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat azért, mert korszerű gépekkel, ra- kátékkal, napalm és foszfor bombákkal segíti a kongói zsoldosokat és nagy számban küld katonai tanácsadó- { kát is Kongóba. Ben Bella algériai elnök vasárnapi beszédében bejelentette, hogy hazája fegyvereket szándékozik a szabadságharcosok rendelkezésére bocsátani, sőt ha kell az algériaiak maguk is elmennek Kongóba, hogy harcoljanak az imperialista agresszorok ellen, Elhord áV a nagyharsányi hegyeiA vulkanikus eredetű, csúcsos süvegű nagyharsányi hegv oldalában hatvan évvel ezelőtt, 1904-ben nyitották meg a kőbányát. Azóta sokmillió tonna mészkövet szállítottak innen c i- korgyárakba, illetve vasművekbe. A nagyharsányi hegy a ti a az ország legjobb minőségű mészkövét 99.6 százalékos k'rl o- nát-tartalommal. A szinte teljesen gépesített kőbányábál az idén ótvenhatezer vagon terméket indítanak útnak és ezt az óriási mennyiséget alig kétszáz ember bányássza ki. A kép n: Cseh gyártmányú óriásbaggerek markolói emelik a dömper be a hegyoldalból lerobbantott követ. Az előtérben „aprító, a” készítik elő a nagyobb kőtömböket a kőzetfúró munkások. Hóesés, szélviharok, kánikula Észak-Perzsiában, a Kaspi- tenger partvidékén heves szélviharok dúlnak, amelyek következtében 60 ház rombadőlt és 300 megrongálódott. A viharos szél következtében különösen nagy erdőtűz is pusztított ezen a vidéken. Az erdőtűznek és a szélviharnak eddig öt halálos áldozata van. Európában előrenyomuló- ban van a hideghullám. Svájcban vastag hó boritja a zürichi, berni és genfi háztetőket. Az olasz alpokban a vasárnapra virradó éjszaka óta sűrűn esik a hó. Több hegyi völgyet elzárt a külvilágtól a vastag hótakaró. Sondrio környékén a hó vastagsága meghaladja a másfél métert. Az Egyesült Államok északi síkságain és közép-nyugati területeinek nagy részén hideghullám vonul végig. A hideghullámot hóvihar előzte meg, amely közel félméteres hótakaróval borította be az utakat és földeket. Bismarckban, Észak-Dakota fővárosában vasárnap reggel mínusz 33 fokot mértek. Novemberben ilyen hidegről még soha sem tettek említést a város krónikái. Ugyanakkor az Egyesült Államok nyugati partvidékét váratlanul hőhullám öntötte el. Dél-Kaliforniában vasárnap Palm Spirngsben 27.8 fokot és Los Angelesben 30.6 Celsius fokot mértek. Postagalamb kiállításon Turbékolás, búgás ... Ketrec ketrec mellett, s bennük szebbnél szebb galambok. És nem is akármilyenek! Postagalambok. A dél-dunántúli megyék galambtenyésztőinek legcsodálatosabb, legértékesebb kedvencei, példányai a Magyar Postagalamb Sportszövetség Területi Bizottsága által rendezett kiállítás résztvevői itt, Pécsett, a Széchenyi-aknai pártházban. Tízegynéhány férfi figyeli, méregeti komoly, szúrós szemmel a madarakat. Közülük kilencen nemrég egy kerületi bíráló tanfolyamon vizsgáztak megfelelően, s ez első Igazi nagy bemutatkozásuk. A területi b!rálókból később országos, nemzetközi, majd pedig olimpiai bírálók lesznek. Mondom, nagyon szépek a galambok, s bíráló legyen a talpán, aki a sok egyforma közül ki tudja választani a legszebbet. — Nem is olyan egyformák! — ez a véleménye dr. Teremi Gábornak, aki civilben szenvedélyes galambtenyésztő —. Nemcsak a színük tesz különbséget köztük, hanem sok egyéb, lailais szemnek talán egészen apró tény is. A bírálás nemzetközi standard alapján történik, száz pontos bíráló rendszer szerint. Vizsgálják a teljesil.- ményt: egy tojónak kél év alatt 1210 kilométert, a hímnek 1610 kilométert kell repülnie. Ez az olimpiai szint, s mivel az itt kiállított aa- lambok mindegyike elérte ezt a teljesítményt, pályázhat a londoni olimpián való részvételre. — Számit még a szépség, az, hogy csontja, izomzatú, tollazata milyen — folytatja dr. Teremi Gábor —. Az elérhető pontok száma 92. íme, a bizonyíték: a háromszáz résztvevőből sokan megkapták a 90—91 pontot, s a legjobbak közülük, ez a kettő utazik majd Londonba, Olyan nagyságok estek ki az olimpián való részvételből, mint a főorvos neve.s galambjai, melyek négy hónapos korukban lerepülték már a 450 kilométert; a Brünn, Drezda, Berlin útvonalon. A kék, sötét kovácsolt, vörös, vörös kovácsolt és tarka tollú madarak három napig gyönyörködtették a nézőket, kíváncsiakat, szakértőket. Hazaszállításuk a lezárás miatt nehézségekbe ütközött, de reméljük, emiatt nem történik semmi bajuk, s Anniidban majd megállják helyüket a Belgiumból és Amerikából származó törzsek unokái, dédunokái. Az „emeletnek“ is szól... „ .. . Ha ml febne^tnk as emeletre, hirtelen nem te tudjuk, hol vagyunk: gyárban-e, vagy pedig a presszóban ...” (Idézet egy taggyűlés felszólalásából), C seng egyet a blokkolóóra, a szerkezet jelzi a kártyán a belépés időpontját, illetve délután a kilépést. A kártyákról aztán pontosan leolvasható, ki késett, ki maradt távol, ebből némi statisztika is készíthető aztán, ami majd bekerül a jegyzőkönyvbe. A legelső alkalomadtán az értekezleten konkrét bizonyítékként szolgál a kis kártyalap a munkafegyelem lazulását illetően. Ez a módszer — ha fedi is az igazságot — mégis csak hamis, mert nem ad teljes képet. Hogy a két blokkolás közötti nyolc óra műszakot miképpen töltik el egyesek, — annak már nincs nyoma az órakártyán. Az elfecsérelt munkaórákról sajnos statisztikát sem lehet kimutatni, mert megfoghatatlan és ködös tünet, csupán azt tudjuk, hogy van és létezik- Néha egy egészen bagatell pillanatképről következtethet az ember: A városba beérkező autóbuszról leszáll két hölgy, elbúcsúznak, majd így szól az egyik: „Ha beérsz, hívjál fel szívem és folytatjuk...” Már mint a csevegést, amelyet munkaidő alatt nyugodtan folytathatnak. Van rá idő bőven. Az örökös telefon-csevegéseik aztán főleg szombaton délelőtt „tetőznek”, amikor már hivatalos ügyet telefonon elintézni — egyszerűen meddő kísérlet, mert a vonal állandóan foglalt E cilík fenti mottójában lehet, hogy van némi túlzás, de tagadhatatlan, hogy a hivatali feketézés már-már majdnem polgárjogot nyer hazánkban. Ne vegyék üstökénél előráncigált példának, de már a magyar filmekben, vagy színpadi művekben is mintegy korrajz epizód szeri-epei a duplázás, feketézés- Mert —, ... természetes. Éneikül nem hivatal, a magyar hivatal. Sajnos, A lógásra adódik alkalom az esz tergagép mellett is. De sokkal kevésbé, mint a hivatalban, ahol már a teljesítmény nem ölthet közel sem olyan konkrét formát, következésképpen az ellenőrzés sem, mint , jent” a műhelyben. És köztudomású, hogy az üzemek zömében olyan feszítettek a munkakörülmények, hogy egyszerűen lehetetlen csak egy félórát is mással, mint termeléssel eltölteni. Hogyan tudnak csak öt percet is feketézés re vagy csevegésre fordítani az autóbuszok vezetői, kalauzai, vagy az élelmiszer- és tejboltok dolgozói, akik — tisztelet nekik! — de hónapok, évek óta állják reggeltől esitig a vásárlók nem mindig türelmes tömegének ' rohamát? Hogyan tudná a hétvégi „víkendet” telefonon megbeszélni a porcelángyári : korongos, vagy a Fémipari ' Vállalat lánchegesztője, vagy 1 a Csemegebolt pénztárosa, : amikor az elvégzendő munka- 1 feladat egy percnyi szabadidőt : nem enged, mert a gépet etetni és etetni kell, megállás nélkül. Egyik üzemünk osztály 1 vezetője ijedten rohant le a i műhelybe, mert a gépek el- i csendesedtek, leálltak. És áll- i tak a munkások is. „Miért áll- 1 nak?” — „Önök nem állnak? i Látjuk az ablakon keresztül, i hogy fél órája csevegnek és I kávéznak .. •!” — hangzott a válasz, majd a ..sztrájkolok” j megindították a gépeket. Gro- i teszk eset, de talán nem Í6 í alatt. Vagy öt óra alatt. A többit már nem nehéz elképzelni. Egy kisvendéglő, pince halászlé a helyi kollégákkal. A napidíj és a „dugi-pénz” itt kel lábra. Mindegy, hogy mire költi a pénzét, e fölött senki nem dönthet, de hogy mikor?, — az már máslapra tartozik. Azaz, hogy pontosan erre a lapra: semmiképpen sem munkaidő alattS zót kell, hogy értsünk. Magánbeszélgetések alkalmával kivétel nélkül mindenki falrafesti az ördögöt: „Nálunk ilyen, meg olyan lógás van, csoda, hogy kibírja a szocializmus!” Még sóhajt is hozzá, mintha eme gondot éppen ő viselné a vállán. És utána elrohan, mondván, hogy kettőre benéz még a hivatalba, mert X-nék névnapja van és már beszerezték a „vinkót”. Kiderül tehát, hogy az ilyen vonatkozású gondoknak még csak a töredékét sem, vagyis ami reávonatkozik, még azt sem viseli a vállán. Pedig a munkaerkölcs szól az „emeletnek” is. R. F. a lakásavatás, névadás és egyebek. Természetes az is, hogy az ilyen kiruccanások résztvevői végül is a közvetlen munkatársak, akikkel együtt dolgozunk- Csak az ivászat rendszerint már a munkahelyen elkezdődik, táskákkal, szatyrokkal több fordulót is megtesznek az üzemi büfétől az íróasztalig. Nem sokat, csak egy fél órát, az utolsó fél órát lopják el a nyolc órából, de ez már éppen elég. Aki nem hiszi el, hogy így van, az gondoljon csak a hagyományos Katalin-, Erzsébet- vagy István- és Sándcr- József-napokra, amikor már közvetlenül a műszak végeztével spicces emberek láthatók az utcán, kifelé jövet az üzemből, vállalattól. Mikor ittak? Már a kabaré-színpadokról is ismerjük a szokásos választ: „Házon kívül van kérem”. A házon-kfvüliség aztán végérvényesen bonyolítja az ügyet. A kiszálló ember reggel korán, gyakran hajnalban elindul, el is végzi — tételezzük fel — a reábízott feladatot, az alsóbb szervnél. Négy óra aj, hogy megtörtént, ameny- yiben az érdekelt személyek szintén levonták ebből a zükséges tanulságot. A munkaidő-kihasználás mindenkire kötelező, .kár esztergályos vagy osz- ilyvezető, akár gépírónő vagy állalati vezető, ez végül is Írvény, amelyet világosan igzít a Munkatörvénykönyv, z igazsághoz tartozik az is, ogy adott körülmények kö- itt a kávéfőzésre is szükség an, hiszen alig akad olyan ivátal, ahol szinte rendszerein zajlik le egy-egy fontos irgyalás, vagy más egyéb, — sellemileg kimerítő — mun- a. Ellenkező hatást érnénk el zzal, ha kiirtásra ítélnénk a ávéfőzést. De ahol nincs er- : szükség és mégis szinte dndennapi gyakorlattá vált, z éppen úgy vall a laza mun- a erkölcsre, mint a munkaidő atti vásárlások, a fodrásznál izajló csevegések és a hiva- tli szobák egyik eldugott zu- ában megrendezett terelnék. Kedves, meghitt ünnepik számítandók a névnapok, tiletéenapok. Hasonlóképpen
