Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
1964- NOVEMBER 24. napló 3 Télapó-csomagok Két hét múlva tart,iák a Télapó-ünnepségeket, de a boltokban már megjelentek a piros cclofánzacskókba csomagolt édességek, a Télapó-csomagok. A Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat 15 ezer csomaggal várja a szülők rohamát. A Télapó-csomagokat 10 és 15 forintért lehet megvásárolni. A FüSZÉRT is leszállította már a 75 ezer csizmácskát, kisebb-nagyobb télapót, papucsot. Ezek a figurák az idén már csak üreges csokoládéból készültek, ugyanis mivel évek óta alig vásárolták a nugátkészítményeket, ezek gyártását megszüntettek, A kereskedelmi vállalat 9 vagon narancsot, mandarint, fügét és banánt rendelt. A füge már Pécsett van, a narancs és a mandarin két héten belül megérkezik. Név és tartalom Kétszeres forgalom Az elmúlt évékben megnőtt a külföldi idegen nyelvű könyvek iránt a kereslet. A pécsi Idegien Nyelvű Könyvek Boltjának forgalma például három év alatt megkétszereződött. A legtöbb könyv német és orosz nyelvű, de jelentős az angol, francia, szerb-horvát és spanyol kiadványok száma is. A közelmúlt legkeresettebb köny vei közé tartozik Albert Maltz amerikai író német nyelven megjelent regénye, melynek címét talán így lehetne lefordítani: Egy hosszú nap a rövid életiben. Könyvsikernek számít Rudolf Petershagen regénye, melyből nagysikerű film is készült, a Lelkiismeret j aztán Aki nem jártas eléggé a nép- [ kozni művelés dolgaiban, az is tapasztalhatja, hogy változóban van a népművelés fogalmát meghatározó sok összetevő. Leginkább a klubok ügye van manapság napirenden, s amikor „klubmozgalomról” beszéi- nek a szakemberek, akkor ezúttal valódi mozgalomról van szó. A mozgalom csak mint a népművelési munka egy része létezik, nincsenek különleges célkitűzései, felelősei, jelszavai — de kisebb-nagyobb zökkenőkkel mégiscsak megy előre. Elsősorban azért megy, mert korszerű forma, és az emberek igénye mutatja előtte az utat. lehet, töviről-hegyire ' meg lehet beszélni valamilyen többeket érdeklő kérdést, továbbá a klubban összeszokott emberek elmehetnek együtt színházba, moziba, kiállításra, országjárásra, kirándulásokra, együtt szórakozhatnak klubesteken, találkozhatnak művészekkel, kitűnő szakemberekkel, vezetőkkel, a klub által létrehozott keretek között. A tsz-klubok viszonylag még fiatalabbak, mint a többiek, a falvakban és mezőgazdasági városokban viszont egyre inkább előtérbe kerülnek. Miért korszerű forma a klub? lázadása; Mert oldott és kötetlenebb lehetőséget teremt az embereknek a művelődéshez. Mert összekapcsolja a művelődés és a szórakozás eredetileg feltétlenül összetartozó fogalmait, megszünteti azt a merev, „most pedig művelődni fogunk” felkiáltással elszór kitett magatartást, amely a mai embereknek már idegen, terhes és fölösleges is. A klub lényégében olyan Ízlésesen berendezett helyiség, ahol az emberek megtalálhatják sokféle lehetőség között azt, ami érdekli őket, pihenteti és szórakoztatja őket: rádiót hallgathatnak, tévét nézhetnek, lemezjátszó, magnetofon áll a rendelkezésükre, újságban, folyóiratban lapozgathatnak, sakkozhatnak vagy beszélgethetnek, megtalálhatják az azonos érdeklődésű társakat. Természetesen van a klubokban sok alkalom, ahol egy-egy érdekes előaMohács igen szerencsés helyzetben volt, I dást lehet meghallgatni, vitatamikor a tsz-klubok megalakultak. Két helyiség is rendelkezésre állt, a két volt olvasókör, amelyek két évvel ezelőtt alakultak át tsz-klubokká. A változás azonban szinte csak a nevükben volt érzékelhető. Van ugyan a két klubnak vezetősége, hivatalosan szakmai segítséget kapnak a tanácsi művelődési osztálytól és anyagi segítséget az Űj Barázda tsz- tól, munkatervet is készítenek — de mindez csak látszat. A vezetőség nem látja tisztán a korszerű klubmunka követelményeit, nem látják a fennállásuk céljait sem, a segítség — különösen ami a tsz részéről történő segítséget illeti — a gyakorlatban nem igen vehető észre. A munkaterv először él sem készült, másodszorra pedig csupán az egyik klubban működő, nagy múltra visszatekintő és valóban jól dolgozó sokac tánccsoport munkaterve lett Ez utóbbitól eltekintve szinte semmiféle tevékenység nem folyik a klubokban. Néha egy-egy lakodalmat megrendeznek ott, a lovasszakosztály ott tartja összejöveteleit, van ezen kívül televízió, amit hely- lyel-közzel néznek a betévedők, no és a klub legfontosabb „tartozékaként” borkimérés üzemel, a tagság — nem ép- ; pen szellemi — igényeit kielc- j gítendő. | Hát ez bizony nem sok — | mondhatná mindenki, teljes | joggal. Hiszen Mohácson szin- | te kétségbeejtő helyzetben van j a kultúra, ha a helyiségkérdést I nézzük. Az Üj Barázda két I megfelelő helyiséggel is ren- I delkezik, el is keresztelték | őket tsz-kluboknak, csak a név j mögött éppen nincs semmi komoly tartalom. Ez év márciusában a városi tanács vb-ülé- sen tárgyalta meg többek között ezt a kérdést is, hátározati javaslatok is születtek. Java- I solták, hogy a tsz lassanként Háromszázezer forint értékű főtengelycslszoló-gépet vásárolt biztosítson megfelelő berende- a Pécsi Fémipari Vállalat. A gép üzembehelyezése után — e zést a klubba, a klubvezetőség hónap végén már munkába állítják — a gépkocsik és ze'orok taglal közül menjenek el népjavításánál a főtengelyeket már a vállalatnál csiszolják- | művelési tanfolyamra, hogy szakmailag képzettebben láthassanak munkához, javasolták azt is. hogy ha csak egy mód van rá. a tsz-ben és a klubokban folyó kulturális munkát függetlenített kultúr- felelős végezze — s ezek mellett kisebb javaslatok is születtek. Sajnos, fél évvel ezután, november végén például még i mindig nem került semmi komolyabb felszerelési tárgy a klubokba. A tsz pedig meg is egyezett a tanácsi népművelőkkel, hogy segítségüket kéri a szóban forgó tárgyak megvásárlásánál. Folyóiratok, magnetofon, megfelelő bútorok — mindez nagyon kellene. De mintha a tsz nem törődne azzal, hogy tagjainak szép, modern, művelődésre Fő?esr elycsisztstót vásárolt a Pécsi Fémipari Vállalat és kultúrált szórakozást biztosító klubot teremtsen. S hogy ; a kultúrmunka valóban „kul- i túri’-munka legyen, átgondolt, színvonalas, eredményeket , hozó. Pedig az Oj Barázda, mint | már említettük, nagyon elő- | nyös helyzetben van sok-sok más tsz-el szemben. Adva van a hely, a lehetőség, csupán a nevet kellene megtölteni tartalommal H, EBár a szép presszók, a kultúrházak és a tv új lehetőségeket nyújt a falusiak vasárnapi szórakozásához, a fiatalok ma is szívesen hódolnak'a kuglizásnak. Tétre megy a játék Kovács- hidán a szép vasárnap délutáni napsütésben. Az ígéretek földje KLUB EZ IS, munkásklub, de fénytelen és sivár, mintáz utcák, amelyek sötétek és hidegek. A padlózat olajos, a kályha behemót és ronda, de legalább melegít. És meleget áraszt ez a sok ember is:ösz- szeverődtek este fél hatra, tanácstagi beszámolóra, amelyet Katus néni tart majd és valaki kijön még az I. kerületi tanácstól. Újhegy, azaz mint mondják — „a világ vége”, közel négyszáz családi ház, talán ezerhárom, ezennégyszáz lélek. — Megközelíthető a Nagykozári útról vagy a 6-os országútróL Betéve tudom az adatokat, jártam már itt, nem is egyszer, ismerem a lakók panasz- áradatát: út, villany, autóbusz- járat, bolthálózat. Megírtam egyszer. Kétszer. Érdemleges válasz nem érkezett. Most sem. Hiszen az államhatalom legalsó fórumán veszek részt: a választók, az állampolgárok gyülekezetén, akik majd nagyon őszintén, egyszerűen és nagyon röviden a lényeget mondják el. S már mondják is. Vándor János: Szépen, hasán elnyúlva fekszik a fogas a tál közepén, körülötte majonézei franciasaláta, meg kibelezett citrom, benne kaviár. A fogas szájában piros retek. Hm... Hogyan is csinálta ezt a leonyhafőnök, Horváth Jenő? — Kéremszépen, egyszerű a dolog... — Persze hogy egyszerű. Megpucolja a halat, vajjal bekeni, becsavarja fehér ruhadarabba, átköti és a páclében megfőzi, a páclébe pedig borsot, ecetet, babérlevelet, sót, meg egyebeket tesz. Aztán ha kihűl, szépen leválasztja a halról a ruhadarabot, de úgy, hogy a bőre le ne jöjjön és aztán ... ... És aztán az éjszaka egy szemernyit nem aludtak a szakácsok és a cukrászok. A hidegtál és cukrászati bemutatót a Vendéglátóipari Vállalat rendezte szombaton délelőtt Mohácsön a Béke Étteremben. Amikor Katona József vállalati igaz- nató megnyitotta ezt a kis Ínyenc-kiállítást, már miirrten rendben volt. Péntek ■■incltől szombat reggelig készültek a hideg-tálak, torták. sütemények és közben persze ... még vagy nyolcszáz főre ebédet ii főztek, Kaviár és puncstorta 4 1 lrnrrr a szokásos déli vendégsereg részére. Mondom, a vitrinben főhelyen a fogas, aztán különleges szendvics, vegyestál, angolbélszín, sajtostál, a másik hűtőpult pedig hagyományos, „modem vonalú” tortákkal ékeskedik. A zömét cukrásztanulók készítették. Például Benedek Klári, aki 111. éves tanuló, egyébként vókányi kislány. — Mi az, hogy hagyományos vagy modem a cukrászatban? — A túldíszitett, túlszínee, cirádás torták giccsesek — mondja Klári. — Az a lényeg, hogy amilcor megtervezek egy tortát, akkor az egyszerűbb, finomabb vonalat kövessem. — Aha... — mondom ál- mélkodva. — Én szeretem a modem dolgokat. Mindenben a korszerűt szeretem, — jegyzi meg. — Gondolom, • twistet is... Legyint: — Ah ... fenét! A twist már kimegy a divatból. A jó „beatles”-számokat kedvelem. — A nagyhajúakét7 — Igen. Nem a hajuk miatt persze ... — Mi jó van ebben a cukrászatban? — Negyedikes elemista voltam még és anyukám azt mondta, „Legyél cukrász kislányom, ha annyira szeretsz sütni-fözni”. Mondtam, nagyon jó lesz, legalább sok édességet ehetek .. — És evett? — Első három napban megetettek bennünket, aztán úgy ráuntam, hogy sokszor hónapok eltelnek, hogy egy csöppnyi kis édességet elfogyasztok. — Otthon süt-e valamit a családnak? — Persze. De a mamával mindig vitatkozunk. Mondom neki, én már így tanultam, így kell csinálni. A bátyám lakodalmán is én sütöttem a tortát. Harminckét darabot. — Biztosan dicsérték ft lakodalmasok? — Nem szóltak semmit. Talán azért, hogy el ne bízzam magam. — A bíráló bizottság szép véleményt mondott az imént « puncstortára... Hallgat, de látom az arörül neki Ha földobja, el tudja-e kapni a palacsintát a levegőben? — kérdem tőle, hogy konyhaművészeti jártasságomat bizonygassam. Felnevet. — Nem. Azt nem. De a palacsintasütés különben is a szakácsok dolga ... — Megelégszik majd • segédlevéllel? — Nem. Ha felszabadulok, beiratkozom a technikumba, A bemutató alkalmával Katona József igazgatót kérdeznem meg, mi volt a célja a mohácsi szakácsok, cukrászok produkciójának? — Minden évben megrendezzük. néhány járási székhelyen. Legközelebb december 5-én, 6-án kerül ilyenre sor Siklóson. Az a célunk, hogy figyelemmel kísérjük szakembereink fejlődését. Nem is csalódtunk. Itt Mohácson például a fiatalok mutatkoztak be és sikerrel, mert amint látja, a közönség szép számmal megjelent és kedvező véleményeket mondanak. Az a célunk, hogy az idegenforgalom fellendítéséhez hozzájárulhassunk ízletes, választékot termékeinkkel. R. F. j — Az úristen orvosa sem jut el ide, ha baj van, mert az út járhatatlan. Etchert József: — Az újság is megírta, hogy az állami gazdaság traktorai tönkretették a Szöcske utcát. Most a Kakukk és a Fátyol utcát vágták fel. A Keresztes a napokban szólt egyik traktorosnak, miért teszik tönkre az úttestet? Azt mondta neki a traktoros: „Papa, ha nem tetszik, menjen a francba...” Bodor István: — Hasonló a helyzet az egyes és, a kettes dűlőben is. A. kisgyerekek, amikor jönnek haza az iskoláiból, a parton kapaszkodnak a cserjékbe, hogy a traktor elmehessen mellettük. Az egyes dűlőben a világítás is rossz. Ma este meg, láthatták, az egész telepen nem ég a villany. így megy ez mindig. Becker Antalné tanítónő: — Tavaly, november 7-re ígérték az autóbuszt, de még most sincs autóbuszunk. Pedig hatvan-hetven kisgyerek jár az iskolába sárban, latyakban. A középiskolásokról nem is beszélve. Müller Antal: — A cigánytelep előtt, a Nagykozári úton, sár, mocsok van. Dög fékszák az árokban. A cigányak kidobálják a rossz edényeket, megdobálják a járókelőket. Kutyáik letépik az emberről a ruhát. Többen is közbekiáltanak: „Rájuk kell gyújtani a guny- hótr Megdöbbenek. „El kell zavarni őket a környékről!” A kis papírdarabka remeg a kezemben. Tiltakoznom kellene, de azt hiszem hiába. Itt nem lehet Esztergályos Józsi bácsi: — A suhancok megtámadják a nőket, mert a hatos útig nincs rendben a világítás! Egy asszony, nevét nem tudom: — Az én fiaim fölmászik az oszlopra, becsavarja a körtét, de nincs erre mindig pénzünk! Valaki közbeszól: „Csak ne mondja ezt itten, mert még megbüntetik ezért!” Az asz- szony riadtan leül és hallgat. Gyiimesi Józsi bácsi, az alap- szervi párttitkár: — Felháborító, hogy évek óta mindig jelentkeznek ezek a problémák, és soha senki nem segít rajtunk! VÁLASZOL Arató Károly, az I. kerületi tanács csoport- veztője, kiküldöttje. Mondja, hogy a 6-os úttól a Bor utcáig már megcsinálták az utat. „Necsak ott, hanem a Nagykozári út környékén is!” — kiabálnak közibe. Arról is beszél, hogy nincs pénz és erről ő nemigen tehet. — A trakto* rokat sem lehet kitiltani, mert ezek az utcák tulajdonképpen dűiőutak. Meghogy: Újhegy nem fejlődhet, építési engedélyt már ki sem adnak többet: Sorvadjunk el tehát?!” — hangzik a széksorok közül. Azt is mondja: a rendőrségnek kell intézkednie a traktorok ügyében. Gúnyosan nevetnek: „A rendőrségnek ugyan hiába szólunk!” — vélekednek a választók. Most már általános a hangi- zavar. o Többen reménytelenül legyintenek. Valamit vártak r tanácsi kiküldöttől. Még a tanácstag, Katus néni, azaz Eckenfeld Jánosné beszámolójától is. Mit kaptak? A választók tudomására hozták, hogy még vagy száz utcát kell az I. kerületben rendbehozni. Ez negyven kilométer hosszú. Pénz pedig nincs. Értik ők. tudják ők, hogy nincs pénz, ezt elhiszik, de hogy hosszú esztendők után, mondjuk tíztizenöt év óta ezek a problémáik még mindig „napirenden” legyenek, ezt már nem tudják fölfogni. Nem is lehet. Az érdekéit szervek „mindig és mindent megmagyaráznák ...” — mondják kedvetlenül a lakók. És szidják a cigányokat. A járhatatlan utak, rossz világítás, közlekedési nehézsértek okozta idegesség váltja ki belőlük a mélységes ellenszenvet a cigányok iránt is. Elven mélyre nyúlnak tehát a gyökerek. Ez a lakótelep nincsen szem előtt. Távol esnek innét a forgalmas országutak, útvonalak. Eüiseomorítóan nagy a távolság a teleti lakói és az államhatalmi szervek között, ahonnét segítséget és megértést várnak. Zsebemben levelek vannak. A Pécsi Állami Gazdaság azt írja, hogy a traktorok ugyan jártak X utcában, de így meg úgy... A másik levél a Vendéglátóinak: Vállalattól származik. Abban is megmagyaráznak egy-két dolgot. Magyarázatok — szabatosan fogalmazva, kitűnő érvekkel. De egyetlen szót sem tartalmaznak, amelyből kimutatható lenne: lám. mégiscsak jogos az újhegynek kívánsága. Nem, erről szó sincs. AZ EMBEREK reményt vesztve szállingóznak haza a sötét és sáros utcákon. Nekik már magyarázni sem lehet. Egyet látnak csak: hiába minden szónoki ékesszólás, — a peremváros, itt Újhegyen, még sokáig peremváros lesz. Az asszonyok egyike — kényszeredett mosoly kíséretében mondotta: ez az „ígéret földje”. Az ígéreteké... Rab F exen« Falusi vasárnap
