Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

2 napló ijt>4. NOVEMBER IX Ä Magyar Szó lielysfles főszerkesztője Pécsett Ifestezdték az OTP-klHcsSnSk folyósításár Tanulmányút a jövő évi építkezésekhez Évről-évre növekszik a épí­tési kölcsönök iránti érdeklő­dés. A példák tanúsága sze­rint az állam egyre hatható­sabb anyagi támogatást nyújt az építtetőknek az OTP-n ke­resztül. Baranyában 1955-ben 12,3 millió forinttal járult hoz­zá kölcsönfolyósítás formájá­ban az OTP az egyéni lakás- építkezésekhez. 1960-ban már 18.5 millió forintot tett ki a hasonló célból biztosított köl­csön, ebben az évben pedig 60.5 millió forinttal segítette az OTP az egyéni lakásépítkezé­seket. Az építési kölcsönkérelmek átvétele és a kölcsönök enge- ] délyezése szüntelenül folyik. Sőt az OTP a Dunártrítúld Nap- | lóban nemrég mr'gjíelent TÜ- ZÉP-javaslatnak megfelelő­en lehetővé fágja tenni az építési kölcsr/hök felvételét azok számár* jSl akik csak a tavasszal szí/ndékoznak megkez deni az épytkezést. Így az épít­tetők a teái hónapokat felhasz­nálhatják gfc építési anyagok beszerzésére és időben hozzá­juthatnak azokhoz az anya­gokhoz, amelyekre tavasszal szükségük lesz. Az OTP felhívással fordult az építtetni szándékozókhoz, hogy építési kölcsön kérelmü­ket — amennyiben a szükséges előfeltételekkel rendelkezne« — lehetőleg még ebben az év­ben nyújtsák be a területileg illetékes OTP-fióknál, ahol részletes felvilágosítást is kap­hatnak. Nincs ötös A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 47. játékhéten nem végleges megállapítás szerint öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 66 fogadó ért el, nyereményük egyenként 64 445- forint. Három találatot 5560 fogadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 382 forint. — Két találatot 146 935 fogadó ért el, nyereményük egyen­ként 14 forint 40 fillér. Mucsi József elvtárs, ae új­vidéki Magyar Szó című napi­lap helyettes főszerkeszt ője,, a két ország újságíró szö vetsé­geinek megállapodása alap/ján, a Dunántúli Napló szei :kesz- tőségének vendégeként tí z na­pos tanulmányútra Pécsi»: lá­togatott. Újságíró vendéi lünk elsősorban a mezőgazda .sági üzemek, mezőgazdasági tan­intézetek és kutatóintéj :etek munkáját, életét tanú lmá- nyozza, — Bányamentőket búcsúz­tattak és jutalmaztak meg szombaton este a Puskin Mű­velődési Házban. A családi esttel egybekötött ünnepségen részt vett Pataki Mihály, a tröszt igazgatót) a is, A. Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal új kiadványai Megjelentek a Baranya me. j az idén itt járt csehszlovák és gyei Idegenforgadimii Hivatal i lengyel turisták nagy számára, jövőre már cseh és lengyel U] kiadványai Siklósról, Har- , ^yelvű tájékoztatót * adlTlak kényről és Sellyéről. A leg- I ki) a -meglévőkben pedig pót­újabb leporellók abban tér­nek él az edddgáektőü, hogy színes nyomda-technikával ké­szültek és az eddigi négy he­lyett hat nyelven ismertetik megyénk legszebb helyeit egyenkét 5000—5000 példány­ban. Kár, hogy a kiadványo­kon nem tűntették fel a gra­fikusművésziek és a művészi fotók készítőinek nevét. Ebben az évben újabb kiad­ványokkal jelentkezik még a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal. Rövidesen megje. lenik a Baranyai idegenfor­galmi tájékoztató és nyomdá­ban van már Abaliget színes leporellója, valamint Baranya képes térképe is. Tekintettel lólag elhelyezik a cseh, illetve a lengyel nyelvű ismertető szö­vegeket. gyakorlati munkával AH* két hónapja kezdte meg a működését a Sellyéd Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gépész szaka és máris széleskörű nemzetközi kapcsolat kiépítésén fáradozik az intézet Nem a kirándulás jellegű kapcsolatokat keresik, hanem a hallgatók szakmai továbbképzése érdekében pró­bálkoznak a külföldi testvér­intézetekkel megegyezni diák­cserékben. így a napokban már két levél is érkezett a sellyei tanintézetbe a Német Demokratikus Köztársaságból Stadtroda városából, Gera me­gyéből, amelyben elfogadják az ajánlatot és szívesen köt­nek csere-egyezményt a bara­nyai intézettel. A német iskola vezetői megértették a sellyeiek elkép­zelését és felsorolják azokat a lehetőségeket, amelyek a ma­gyar hallgatók gyakorlati to­vábbképzését biztosítják az NDK-ban honos mezőgazdasá­gi erő- és munkagépeken, ter­melő és javító vállalatoknál. Hasonló lehetőségeiket kémek a seliyeiektől is saját diákjaik számára. A másik kapcsolat most van kialakulóban és Újvidék ha­sonló oktatási intézményében szeretnének megismerkedni az oktató és nevelő munkával, a hallgatók gyakorlati képzésé­vel. A külföldi és a hazai ta­pasztalatcserék és tanulmány­utak lebonyolítására a Sellyei Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum a tavaszon egy au­tóbuszt is kap. HÍREK NOVEMBER Cecilia napja. A Nap kél: 6.58, nyugszik: amá mm 16.01 órakor. A Hold kél: 18.37, VASÁRNAP nyugszik: 10.13 órakor. A tclevíyií mii sora Kettős pantomim A teremben elcsendesedik a zsibangás, s világítók be­kapcsolják a reflektorokat. Folytatódik az előadás. A színfalakat helyettesítő szür­ke függönyök mögül belép egy ember a feleségével. Üres kézzel jönnek, zajtala­nul, s mégis: a nézők előtt megelevenedik a pályaudva­rok jól ismert‘ zaja, a búcsú­zás, szinte érzik karjukban a bőröndök súlyát, s még a kerekek csattogását is hal­lani vélik, mikor a képzelet­beli vonat elindul... Az ember kihajol az abla­kon. A tájat nézi, a suhanó őrházakat. Egyszer lassít a vonat, aztán meg gyorsít; rz utas zötyög, rázkódik, s mikor végre álcád egy cim­bora. kártyázni kezd. S a teremben még mindig csend van: egyetlen szó sem hallatszik a színpadról, csak a kezek beszélnek, az ujjak, a finoman formált mozdulatok. A Siketek és Nagyothal­lók Pécsi Csoportjának klub- .ermében a Nyári emlék cí­mű pantomim előadása fo­lyik. A darab szerzője és rendezője, Simon Antal hosszú estéket töltött a pa­rányi színpad előtt, míg a próbák során ilyen beszé­dessé formálta a mozdulato­kat. A pantomim-együttes szombat esti műsorában két darab szerepelt: Koós Lajos Pécsi utcák című etűdje és a Nyári emlék című fantá­zia, mely egy nyaralás, egy szerelem és egy csalódás me­séjét mondta eL A zsúfolt nézőtéren néha felnevetnek, aztán meg ko­morrá merevednek az arcok, s talán csak Varjas József, a helyi csoport vezetője tud­ja, milyen boldogságot je­lent ez a szereplőknek, s azolcnak is, akik bár nem játszanak, ott voltak min­den próbán, minden este, mert ez a bemutató szív­ügye volt a csoportban min­denkinek. — Tulajdonképpen ez nem ís játék — mondja Varjas József súgva, s aztán ma- mrarázőlag hozzáteszi: — in­kább beszélgetés, különös, megható beszélgetés... Azt mondják el, amiről álmod­nak, s ehhez a színpad és a pantomim csak eszköz, hoou megértsük eopmást... izzanak a reflektorok, s a fényben szinte óriássá nő­nek a színpad’ ármmk. Varra talán a csend teszi ezt is? Még a lépéseknek sincs sü­lire. zajtalan minden mozdu­lat, cipő helyett fekete zok­nit mseinek a: szereplők. Az ember áíl a tőparton, várja a lányt, akit szeret. És mesél: a szemével, az arcával, az ujjaival — * a nézőtéren mindenki érti... Valaki felsóhajt, mások meg előrehajóinak, hogy jobban lássák, amint megérkezik a lány. Valami különös háló szövődött a teremben, min­denki a szereplőkhöz tarto­zik egy kicsit, s mikor azok ketten elindulnak a vízhez, mindenki aggódik és örül, hogy hajóra szállnak és át­kelnek a tavon... Békés Sándor november 22-én, vasárnap: 9.03: Iskola-tv. Kémia, az ált. gimn. esti és levelező ta­gozatának I. oszt. számára. 9.39: Az lskola-tv jövő heti műsorának ismertetése. 9.40: Angol nyelv kezdőknek (Ism.). 10.00: Hétmérföldes kamera. Uttörőhíradó. 10.15: Foxi Maxi kalandjai. Amerikai rajzfilm­sorozat. 10.40: Gyorsabban, messzebbre, magasabbra. Ma­gyar kisfilm. 11.00: A nyitány­tól az oratóriumig. A Tele­vízió hangversenysorozata. (II. Concertek.) A Magyar Állami Hangversenyzenekart Lukács Miklós vezényli. 13.29: A Ma­gyar Hirdető műsora. 13.40: Jugoszlávia—Szovjetunió lab­] darúgómérkózés közvetítése | Belgrádból. 15.30: Szellemi I olimpia. Elődöntő I. rész. — 15.50: Magyarország—Kínai Népköztársaság női és férfi tor naviadal közvetítése a Sport­csarnokból. 18.00: Szellemi olimpia. Elődöntő II. rész. — 19.00: „De szeretnék hajnal- csillag lenni”. Népi muzsika, népdalok, népi táncok. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Szellemi olimpia. Elő­döntő III. rész. 20.20: Világ­hírű rendezők... Macbeth. Magyarul beszélő angol film. Bevezetőt mond: Ncmeskürty István. 22.00: Telesport. 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.45: Szellemi olimpia. Elődöntő IV. rész. Óbudai házak, fák, udvarok, dunántúli lankák bokrainak rengetegféle zöldje, zsúfolt, vízszagot árasztó rotterdami kikötő, napraforgók előtt bar- nálló, mégis napsütést sugár­zó női arc, a lipcsei Tamás­templom, Koppengága... Zöldek, barnák, szürkék, sötétsárgák hangulatos talál­kozásai, melyekből egyszer­egyszer vidám, logobó piros folt ugrik elő. Egy képnek ez is a címe: Piros vonat a Tát­rában, sötét fenyők haragos­zöld tüske-sora, s hatalmas hegyek között apró piros vo­nat szalad. Világítanak a Nagymarosi házak jókedvű, piros kapui is. Az Alacsony- Tátra hegyei közt is felvillan egy piros háztető. És a legér- dekesöbb: a Balti-öböl part­ján. Barna és szürke itt min­den, a föld és a sötét víz, sőt, az ég is, meg a kopár, lomb­talan faóriás, amelynek pucér karjai átfogják az egész ké­pet. Életre-halálramenő küzde- lem a vízzel? A szikkadt-szí­vós fa erős ágain két váratlan piros folt fut végig, feloldva s egyben kihangsúlyozva ezt a feszültséget — mintha maga az élet integetne cinkosan, ezesn a sötét és izgalmas tá­jon ... — 1961-ben jártam Lenin­grádban — meséli Gádor Emil, a festő, a kép felé te­kintve. Ott készítettem a váz­latot. majd 62-ben elkezdtem festeni ezt a képet, de csak most lett kész. Előfordul vi­szont, hogy a helyszínen fél­készre festem a képet, mint a Koppenhága házait is. A Képcsarnokban szomba­ton nyitotta meg Gábriel Jó­zsef a városi tanács művelő­désügyi osztályának vezetője Gádor Emil kiállítását. A fes­tő pécsi születésű, 1945-től 1958-ig itt élt, tanított, raj­zolt, festett — itt bontakozott ki. Most Pestről hozta le ezt a külön erre a célra összeállí­tott anyagot, igaz, pécsi-bara­nyai vonatkozású nincsen a képek között, csak egy: or­mótlan alakú, vidám busók ácsorognak a vásznon. — A busójárással sokat fog­lalkoztam, s foglalkozom még most is. Ez a kép is tulajdon­képpen egy freskó-vázlat. Gyakran sikerül Pécsre lá­togatnia? — Nem túlságosan gyakran. Mióta elmentem, rengeteget dolgozom, a Műcsarnokban van állásom, csepeli munkás­szakkört vezetek és sokat uta­zom. Merre járt külföldön? — Még a háború előtt vol­tam Olaszországban és Jugo­szláviában. Azóta a NDK-ban, Csehszlovákiában, Szovjet­unióban, Dániában, Svédor­szágban, Ausztriában. Hollan­diéban. Sajnos, az utóbbi he­lyeken csak rövid időt tölthet­tem. Azt is nagyrészt rajzolással? Ijetvenöt éve, 1889. november 22-én halt **’ meg Pesty Frigyes történettudós és publicista. A szabadságharc idején hivatalt válalt, ezért Világos után Törökországba me­nekült. Hamis amnesztia-ígéretnek hitelt adva hazatért. Elfogták és az Újépületbe zárták. 1858-ban megindította Temesváron a Delejtű című ismeretterjesztő hetilapot. A katonai hatóság szüntelenül zaklatta, a lapot több ízben elkobozta és őt magát újból fogságba vetette. 1864-től a történetírásnak szentelte munkásságát. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat. Engedélyt kapott az ország va­lamennyi nyilvános levéltárának átvizsgálására. Sokrétű ku­tatómunkát végzett a bécsi császári titkos levéltárban, az ud­vari kamarai, az udvari kancellári, a belügyi, valamint a vatikáni levéltárakban. Roppant terjedelmű és rendkívül be­cses okiratmásolat-gyűjteményt állított össze. Rengeteg tanul­mányt, cikket irt és önálló kötetben kiadott számos történeti feldolgozást, 20 ÉVE, 1944. november 22-én felszabadult Egerszólát, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarjám, Nagyréde, Hévizgyörk. — Budapesten letartóztatták a Magyar Nemzeti Felkelés Felsza­badító Bizottságának katonai vezérkarát. — 1944. november 23-án felszabadult Tokaj, Tárcád. — ünnepi nőtanácsülést tart Pécs felszabadulásának 20. év­fordulója alkalmából novem­ber 25-én délután 5 órai kez­dettel Széchenyi tér 17. szám alatti helyiségében a városi Nőtanács. Ünnepi beszédet mond Szentistványi Gyuláné, az MSZMP városi Bizottságá­nak osztályvezetője, — Mecseknádasdon novem­ber 29-én, a község felszaba­dulásának évfordulóján kul­túrműsort rendeznek, melyen budapesti énekkar is szerepel. — Széles, salakos gyalogjá­rót létesítettek Lovászhetény és Pusztakisfalu között társa­dalmi munkában. Az új út mintegy három kilométer hosszú, motorkerékpár-közle­kedésre is alkalmas. — Cjabb utcai szeméttartó­kat szereltet fel a II. kerületi tanács 1965-ben. Erre a célra 40 ezer forintot használnak fel a községfejlesztési alap­ból. Ugyancsak KÖFA-alap- ból padokat vásárolnak és ut­canévjelző táblákat készíttet­nek, összesen 70 ezer forint értékben. — Kincses József, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola ta­nára a KISZ VI. kongresszu­sa tiszteletére „Békét” cím­mel táncjátékot komponált. — Körzeti orvosi rendelőt és orvoslakást adtak át ren­deltetésének Felsőszentmárton ban. Az építkezés 510 ezer fo­rintba került* — 917 négyzetméter beton­járda készült el Villányban. A helyszínen öntött járda költségeinek több mint 10 szá­zalékát társadalmi munkával biztosították a villányiak. — A Sellyéd Építő Ktsx gyógyszertár és állatorvosi la­kás építését kezdi meg 1965- ben Kémesen. A beruházások­ra 670 ezer forintot fordít a kémesi tanács; — „Házi olvasmányok elem­zése” címmel könyvet írtak a Pedagógiai Főiskola gya­korló iskolájának tanárai. A tanulmánykötet, mely szülők­nek és pedagógusoknak egy­aránt hasznos útmutatást ad a gyermekek olvasmányainak helyes kiválasztásához, Kolta Ferenc főiskolai docens szer­kesztésében készült, — A pécsi várasd ksfoWfors plébániák újonnan kinevezett vezetői állami esküt tettek a városi tanács vb-elnökénél. Az eskütétel után Körösi Lajos vb-elnök fogadta az esküt te­vő plébánosokat és az esküté­tel alkalmával vendégként megjelent római katolikus pa­pokat. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Megnyílt Gádor Emil kiállítása A képen: a művész Koppenhága című alkotása. — Igen. Sose viszek magam­mal fényképezőgépet, sose fo- tografálok, csak vázlatokat készítek. Dániában a képesla­pokat is, amiket hazaküldtem, magam rajzoltam. Temérdek a feldolgozásra váró vázlatom, befejezésre váró képem ott­hon. Óbuda határában. Min­dig élmény után festek, mos­tanában nem is keveset, 1957 óta több mint 300 képem ke­rült a Képcsarnokon keresz­tül az ország különböző he­lyeire. Ezekután nem is csoda, ha ritkán jut ideje szülőváro­sára ... — Igyekszem azért, hogy több időm jusson. Ezt a kiál­lítást is az utolsó három év terrr'keiből válogattam ösz- sze Pécsnek. Talán egyszer eljutok a mecseknádasdi mű­vésztelepre is. Az igazsághoz az is hozzá­tartozik, amit a nyitó beszéd­ben hallhatott az ünnepélyes megnyitás szépszámú közön­sége: Gádor Emil, aki itt született, itt vált festővé, ma is ezer szállal kötődik a vá­roshoz. Kiállításai, a Nádor kávéháiat díszítő s Pécs tájait ábrázoló finom feslme : i. sok, baranyai és pécsi i1-'-'' 'i műve mellett bizonyítják ezt időről-időre való visszatérései. S a város szeretettel fogad­ja mindig, mint ezt a kiállí­tását is, amelyet máris sokan megnéztek, s a két hét alatt bizonyára mégtöbben felkeres­nek majd. H. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom