Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-11 / 264. szám

*8*1 NOVEMBER rv. napló 5 Egy hét az országutakon SZOMBAT: Schlutt Vilmot motorkeréfc- párjávál Komló és Zobák akna köpött előzni kívánta a vele azonos irányban közlekedő PtlSkás József személygépko­csiját, majd összeütközött vele. A motorkerékpár vezetője sú­lyosan megsérült, ellene sza- báh-sértési eljárás indul. Mohács felé haladva ittassá­ga és figyelmetlensége miatt motorkerékpárjával Bogos Miidós elütötte a vele azonos irányban közlekedő Szajcsán János taposó kerékpárost. A baleset következtében megsé­rül tt-k VASÁRNAP: Féktávolságon belül lépett Varga Zoltán személygépko­csija elé Kosin János Peílérd és Keresztespuszta között. A gyalogos megsérült, ellene sza­bálysértési eljárást indítanak. HÉTFŐ: Pécsről Pata« felé haladt Fekete András személygépko­csijával, Gyakorlatlan vezet % Ifjúsági napok Siklóson A Siklósi járási tanács ke­reskedelmi osztálya, a járási KISZ bizottság és a vendéglátó vállalatok vezetőinek részvéte­lével Siklóson értekezletet tar­tottak a saeszmentes ifjúsági szórakozóhelyek kijelöléséről. Az értekezlet elhatározta, hogy elsőként Siklóson rendeznek hetenként egy alkalommal if­júsági napokat, s ekkor a vár- étterem helyiségeiben a 16 éven aluliak részére, 17—20 óráig adnak műsort Á műsort, közte ifjúsági vetélkedőket if­júsági vezetők állítják össze. A kezdeményezést rövidesen kiterjesztik a járás számos, más községére is. miatt a síkos úttesten egy vil­lanyoszlopnak ütközött, az anyagi kár ezer forint. Jancsó István vontatójával Pécs és Mohács között nem adta meg az elsőbbséget Bodor Gyula tehergépkocsijának, s , összeütköztek. Jancsó Istvánt a szabályok lse nem tartásáért vonják felelősségre. Gyorshajtás és figyelmeden vezetés miatt személygépk ­.iával dr. Székely Gábor sze­mélygépkocsijának csúszott Major János, aki ellen szabály­sértési eljárás indul. KEDD: Szabálysértési eljárás indul Cseri József ellen is. aki teher­gépkocsijával Gödrekeresztú- ron rosszul kanyarodott, s ne­kiment Zsiga Sándor személy- gépkocsijának. SZERDA: Szabálytalan előzés miatt Pécsett, a Doktor Sándor ut­cában Kismester Károly össze­ütközött Schaffer Rudolf sze­mélygépkocsijával. Kismester Károly ellen szabálysértési el­járás indul. Bűnvádi eljárás indul Illés Szilveszter ellen aki traktorá­val Beremend felől az ország­határ felé igyekezett, majd nekihajtott egy eperfának. Az anyagi kár ötezer forint, s a traktor utasa Ari Árpád ká- sádi lakos megsérült. CSÜTÖRTÖK; Struba György motorkerék­párjával Romion, a Zrínyi té­ren erősen ittas állapotban felbukott, s életveszélyes sé­rülést szenvedett. Ellene bűn­vádi eljárást indítanak. Pécsett, a Rákóczi út és a Rózsa Ferenc utca keresztező­désében belehajtott Gruber János személygépkocsijába Kovács János autóbuszvezető. Ellene szabálysértési eljárás indul. Az árokba bukott Hegyhát- maróc és Egyházaskozár között gépkocsijával Hohmann Ist­ván. Az anyagi kár meghalad­ta a 4 ezer forintot. A gépko­csivezető ellen szabálysértési eljárás indul. SZOMBAT: Tóth István motorkerékpár­jával Pécsett, a Tolőuhin úton közlekedett, amikor el­vesztette uralmát a jármű fe­lett és felbukott. Ellene eljá­rás indul. HÉTFŐ: Szabálysértési feljelentést tettek Ákos Ferenc ég Dani Antal ellen, akik Pécsett, a Szigeti úton okoztak balesetet. Panka József személygépko­csijával Pécsett, a Szigeti úton a vizes úttesten nekicsúszott egy villanyoszlopnak, K ezért felelősségre vonják. Levelekből röviden: Ben kő Béláné (Pécs. Janus Pan­nonius u. 4.) arról ír, hogy mű­emlék jellegű épületük tatarozá­sakor a szakmunkások milyen lelkiismeretes és jó munkát vé­geztek. Dicséret illeti a vállalatot és az ott dolgozott munkásokat. Mihályi István (Uj-Mecsekalja 15.3.) kifogásolja, hogy a csemege boltban csak két pénztárgép van, s emiatt a vásárlók hosszú sorok­ban kénytelenek várakozni. Állí­tólag Ígértek a boltnak egy újabb pénztárgépet, de a* már hosszú ideje várat magára. Kéri, hogy intézkedjenek a vásárlók érdeké­ben. Dr. Gárdos Láaxiö (Pécs, Feteó- malom utca S3.) azt teszi szóvá, hogy a belvárosban, az észak-dél irányú utcákban a lezúduló csa­padékvíz befolyik a pincékbe, mivel az Áramszolgáltató Vállalat által felbontott úttestet nem hoz­zák helyre. Az is félő. hogy téli, havas időben emiatt a ,;ar- i dákat nem tudják majd megfe- j leiden tisztítani. Intézkedést sür- j get ebben az ügyben. Tóth Gyuláné (Pécs, 44» ágyas klinikai építkezés) kifogásolja az AKilV rendelkezéséit, hogy a havi bérletjegy érvényességének idejét megváltoztatták. Sérelmezi, hogy emiatt Z—5 napot kell maid je­gyet váltva utazniuk, amely vi- j szent nem közömbös részükre. I bellii i»: xüklHínak? Furcsa és kissé hosszadal­mas, de annál bosszantóbb ügyben teszek panaszt a szer­kesztőségnél. A történet szá­lai még 1960 januárjára nyúl­nak vissza, amikor 300 négy­szögöl házhelyet vettem Nagy­árpádon. Mivel ez a házhely korábban szántóterület volt, azt mondották, hogy 10 fo­rint földmegosztási illetéket kell fizetnem. A 10 forint kifizetését sa­ját hibámból elmulasztottam. Ezért nem szóltam semmit, amikor 1962-ben értesítést kaptam a II. kerületi tanács pénzügyi osztályáról, hogy törlesszem 10 forintos tarto­zásomat, s toldjam meg 1 fo­rinttal a késés címén. Az előírásoknak eleget téve 1962 december 12-én teljesítettem a kívánságukat, amit csekkel igazolhatok. Azt hittem, ezzel egyszer s mindenkorra lezárul az ügy. Tévedtem. 1963 tavaszán is­mét papírt kaptam a n. ke­rületi tanács adóügyi megbí­zottjától, amelyben a régi tartozás címén, meg a kése­delem ürügyén a kezdeti 10 forint helyett már 20 forin­tot követeltek tőlem. Mérges lettem, bementem ebbe a hivatalba, s megmutattam a csekkemet. Egy erősebb, bar­na nő fogadott 30—35 év kö­zött. s azt mondotta, hogy a befizetés nincs náluk elköny­velve. Azt ajánlotta, hogy men jek el az illetékkiszabási hi­vatalhoz. és ott mutassam meg a csekket. Nem értettem, miért volt erre szükség. Azt válaszoltam neki. hogy az adóhivatalból küldik a papírt, ott mutattam meg a csekke­met, szerintem ennek elégnek kell lennie. A nő nem válaszolt, hall­gatását beleegyezésnek vet­tem, Korai volt az örömöm! Ezt követően is egymás után jöttek a csekkek Nagyárpád­ra. és mindig tértivevénnyel hozta a posta. így ment ez' 1964 szeptember 18-ig, ami-' kor letiltási rendelvényt adott ki a pénzügyi osztály. Ter­mészetesen nem 10 forintot tiltottak le, nem is 20-at, ha­nem már 21-et. Mivel a 21 forint elúszott, ismét bementem a pénzügyi osztályra, ismét kértem őket, hogy vegyenek annyi fáradsá­got, szóljanak az illetékkisza­bási hivatalnak, és ne zaklas­sanak tovább. Ügy látszik megint hiábavaló volt min­den. mert október 9-i dátum­mal J.-né aláírással újabb pa­pírt kaptam. Adófizetés iránti figyelmeztetés címmel. Most már 22 forintot követelnek tőlem. Meddig zaklatnak még? Mikor fizetik vissza alapta­lanul letiltott pénzemet? Nagyon szeretném már tudni! Szőke Sándor Nagyárpád, Kiss János u 18. Előkészítő tanfolyamok egyetemi és faiskolai felvételi vizsgákra A fel sófokú intézmények és a megyei tanácsok művelődés­ügyi osztályai az idén is meg­szervezik az egyetemek és főis­kolák nappali, esti és levelező tagozataira pályázók előkészítő tanfolyamait. A felvételi vizs­gák előkészítő tanfolyamaira a jelentkezés pontos határide­jét. az illetékes felsőoktatási intézmények és a tanácsok művelődésügyi osztályai a sajtóban közlik. A jelentkezé­sek általában november hó­napban zárulnak, az oktatás a két tantárgyas tanfolyamo­kon decemberben, az egy tan­tárgya® tanfolyamokon pedig márciusban kezdődik. Mind­két típusú tanfolyamom jú­niushal) ér véget az oktatás. A tanfolyamokra azokat ve­szik fel, tóik érettségivel, il­letve képesítővel rendelkeznek s egészségileg alkalmasak fel­sőfokú tanulmányra, az esti és levelező tagozatnál további ( előfeltétel, hogy a jelentkező a tanév megkezdéséig másfél­éves munkaviszonnyal rendel­kezzék. A tanfolyamra történő felvételhez a munkáltató ja­vaslata szükséges. A tanfolyamok egyébként önköltségesek. A többtárgyas tanfolyam 450 forintba, az egy tárgyas 230 forintba kerül. Az érdeklődők részletesebb felvi­lágosítást a tanfolyamokat szervező intézményektől {ta­nácstól) kaphatnak. Mi, — nyolcán — egeragi lakosok vagyunk és a Mecseki Szénbányászati Tröszt Isiván- aknáján dolgozunk. A bá­nyászjárat 10 éven keresztül mindenkor a faluig szállított bennünket, de amióta a négynegyedes munkaszervezés életbe lépett, csak az elága­zásig visz bennünket a busz, pedig a falunak rendes bekö­tőútja van. így tehát a nyolc embernek mindennap hat ki­lométert kell gyalogolni fá­radságos munka után. Csupán annyi kérésünk vol­na, hogy a busz legalább a falu felső végéig szállítson bennünket, amely az autónak öt-tíz perces időt jelentene. Itt van a rossz idő, s azeger- ági elágazásnál mégcsak vá­rakozóhely sincsen: kellemet­len helyzet elé nézünk, hiszen a szabad ég alatt bőrig áz­hatunk, s úgy nem valami nagy kedvvel érkezünk a munkába. Persze, az is jó len­ne, ha mind a nyolc egerági bányász egy műszakba járhat­na, akkor még gazdaságosabb lenne a busznak is. Kalló. László bányász és 7 társa Utazni szeretnénk A szálántaiak. annak élte- j óra irtán érkezik, tehát késő nére, hogy Pécstől csak 14 ki­lométerre vannak, igen nehe­zen jutnak be a városba a munkahelyükre, vagy az is­kolába. A helyzet a követke­ző: a községünkön keresztül járó buszokra nem férünk fel. a Bisséről 5 óra 30 perckor érkező járat legfeljebb két- három utast tud felvenni, mert Szalárrtáig megtelik. A garéi 5 óra 45-ös járatnál ugyanez a helyzet. Az oldi és a siklósbodonyi járat már hét van. elkésünk a munkahelyről és a gyermekek az iskolából. Szálán tárói n aponta 100— 110 bérletes jár Pécsre, zöm­mel fél 7 és 7 órára kell a munkahelyire érni, a diákok­nak meg fél nyolcra. Erre az időre kérnénk autóbuszjáratot. A jelenlegi helyzet nem tart­ható fenn, vegyék figyelembe, hogy sokan szeretnénk időre beérni Pécsre. Kundár György. Ott János és még húsz aláírás. LAKATOS és VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT felvesz a Pécsi Porcelángyár. A Baranya—Tolna me­gyei MÉH Vállalat felvesz EGY GYAKORLOTT Kőművest és egy SEGÉDMUNKÁST. Jelentkezés a munka­ügyi osztályon. PÉCS DOKTOR SAHDOB. Ok M. Mire mennyit költünk? ílzemgazdászoliaf a lermelőszövetkezetbi* c? Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése I960—, j 01-ben befejeződött. A termelőszövetkezetekben bevezették a ! kettős könyvelést, amely kimutatja, hogy melyik tsz milyen eredményeket ér el a növénytermelésben és állattenyésztés­ben. Tsz-ektoen a könyvelés mellett a szakvezetés is biztosítva van. de az elnöknek és a mezőgazdásznak nincsen idejük arra. hogy a könyvelés adataiból elemezzék, hogy például a munka­egység-fel hasv.nálás negyedévemként vagy havonként hogyan viszonyul a tervezetthez. Márpedig, ha a munkaegység-fel­használás a tervezettel szemben nő, de a tervezetten felüli munkaegység mögött nincsen olyan értékű termelés, amen- a tervezetten felüli munkaegységet fedezné, akkor a munka­egységek száma nőni fog ugyan, de értékük csökken. Ezért szükséges az üzemgazdász, add havonta a munkaegység-fél- használást és a kifizetett munkabért elemzi. Megnézi, nem használtak-e fel több munkaegységet a tervezettnél és ha fel­használtak. de az elvégzett munka nem áll arányban a fel­használt munkaegységekkel. vagy a kifizetett munkabérig , ilyenkor a szakvezetést, vagyis az elnököt, a mezőgazdászt értesíti, hogy a brigádvezetőket ellenőrizzék, mert több mun­kaegységet számoltak el. mint amennyi szükséges lett volna az előírt munka elvégzésére. Üzemgazdász kell ott is, »hoi nincsen szaáeképaett állatte­nyésztő. hogy takarmány adagokat állítson össze a rendelke-a zésre álló takarmányokból. Az üzemgazdász a havonta termel! tejet elosztja a feletetett takarmány keményítőértékéve! és a feletetett takarmány emészthető fehérjéjével, akkor megkapja, hogy 1 liter tej előállítására mennyi keményítőértéket és emészthető fehérjét használtak fel. Ha többet használtak fél az előírtnál, akkor az üzemgazdász az elemzés során kimutatja, hogy mi volt a oka a többlet felvetésének és hogyan lehet javítani a takarmányozásom. Röviden így foglaltam össze, miért fontos, hogy a tsz-ek- ben az üzemgazdászi munkakör is minél előbb be Tegyen töltve, mert az üzemgazdász fizetése bőven met,térül, ha mun­kájával irányt mutat a szakvezetésnek. Vídák József, tsz-könyveló. SZÍNHÁZ leMtu A Megyei Statisztikai Hiva­tal felkérésére megyénkben számos család minden fillért számbavevő kis könyvecskét vezet a kiadásokról. Ezekből a kis könyvecskékből érdekes adatokat nyerhetünk — mire is költik keresetüket? A megyében 1955-ben 78 munkáscsalád vezette otthon a statisztikát, amely megköze­lítő pontossággal „árulkodik" az egy főre jutó átlagos kiadá­sok megoszlásáról. A kiadások között első helyen — 50,6 szá­zalékkal — az élelmiszer áll. Ruházkodásra a keresetük 25,1 százalékát költötték, lakbér, fűtés, világítás 8,2 százalékkal szerepelt. Egészségápolásra 3,4, a művelődési igények kielégí­tésére pedig 2 százalékát köl­tötték keresetüknek. Az emlí­tett időben az ipari munkások átlagkeresete 1384 forint volt. Az elmúlt esztendőben a megyében 72 munkás és al­kalmazott családnál vezették a füzetecskét. A különböző ki­adásoknál lényeges változás kevés van. Élelmiszerre a ke­resetűk 46.4 százalékát fordít­ják ruházkodásra 14,4 száza­lékát, az egészség- és szépség­ápolásra az összeg 3,4 száza­lékát költik, míg a művelő­désre költött összeg csaknem 50 százalékkal magasabb az 1955. évihez képest. Ehhez mindössze „csak” any nyit kell hozzátenni, hogy az ipari munkások átlagkeresete 1964-ben a megyében 2045 fo­rint. S még annyit, hogy az ország lakosságának összjöve­delme 1963-ban 1960-hoz ké­pest 14,8 százalékkal nőtt. Ez a növekedés 1963-ban 1962-höz képest 7,9 százalék. Ha a jö­vedelmet említettük, szóljunk a fogyasztásról is — országos szinten: a fogyasztás 1963-ban 1960-hoz képest 10,1 százalék­kal nőtt. A kis kitérő után vegyük szemügyre: például élelmiszer­ből miből mennyit fogyasztott az elmúlt évben statisztikáiké szített 49 munkáscsalád. Az egy főre jutó havi átlagos fo­gyasztás: zsiradék 1,38 kg nyershús, baromfi 1,79 kg tojás 11,44 db liszt, túszt», wdr 2,46 kg kenyér 8.71 kg A MAGVAK RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1V44. november 11-1, szerdai műsor» a 223,* m középhullámon: it.SO: Saerb-hoi-vát nyelvű műsor: As összefogás eredménye. —' Riport. tegú jabb felvételein kbö-l. A tudomány és technika vH ágá­ból. Népdalesofcor. ts.oé: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Vidám ritmusban. Tánczene. 18.3«: Magyar nyelvű műsor: Kísérleti gazdaságban. — Láto­gatás Eszterágpusztán. 18.4«: Vajsriói Kis Rétes József népi zenekara játszik. 18.50: Sporthíradó. 18.0$: Filmdalok. 18.1 j: Dél-dunántúli híradó. 19.50: Találkozó a mikrofon előtt. — Zenei beszélgetés pécsi egye^ temistákkal. főiskolásokkal. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZfNHAZ Nemzeti Színház: UI. Richard (este 7 órakor). Uray-bérlet. ZENE Liszt-tereim: Antal Tstván zongo­raestje. „B” kamarabérlet H. hangversenye (fél 8 órakor). MOZI (Köviditréak: szv.—szélesvásznúi szi.—színes.) Park: Csend (szv., 5, tél i), Petőfi: Babette háborúba megy (szv., szí., 4, 6, 8). Kossuth: Az édes élet (szv., 4, 8 Dupla helyárral). Csak 18 éven felülieknek! Híradó Mozi: Magyar liiraüo, Piros pöttyös labda, A jövő építő­anyagai, Százarcú anyag, Kilátó. (Előadások II órától 3 óráig foly­tatólagosan). fekete Gyémánt: Tékozló szív (szv.. 6). Csak 18 éven felülieknek! Építők: Adám két bordája (4, 6). Meesekalja: Különös ismertetőjel (7). Mohács: Kva és Vera (8, >!) Szigetvár: Díszmagyar (8). Siklós: PlaCedo (7). Sellye: Négy szerze­tes (szv., szí., 7). Harkány: öz­vegy menyasszonyok (szv.. 7). Beremend: Félelem bére (8). Bóly: Nincs többé válás (7). Mágocs: Topáz úr (szv., szi., 7). Pécsvirad: Oly közel az éghez (fél 8). Meszes: Szélvihar (szv., szí., 8). • — Firenze műemlékei ma est-e 7 órakor dr. Pogány Frigyes egye­lem! tanár vetítettképes előadása Pécs város Dr. Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). .Tegyek a helyszínen. — Nemet társalgás) nyelvklu?» indul november 12-én 17 óra j k *z- dettel a KPVDSZ Művelődési Otl- hnnhím ÓTnvief ti 18 \ az emmen aaaiOK R.oruiDe- lül megegyeznek a két évvel ezelőtti felmérés adataival. Va­lamivel jelentősebb a fogyasz­tás zöldségből, főzelékből 1963- ban, mint 1962-ben. Gyü­mölcsből és gyümölcskonzerv- ből is többet fogyasztottak 1963-ban, mint 1962-ben Nem érdektelen pillantást vetni a ruházkodásra, Bem és kor szerinti megosztásban. Ki­derül, hogy a 15—30 éves fér­fiak az elmúlt évben 2473 fo­rintot költöttek öltözködésre. Ugyanakkor a 15—30 éves nők 2754 forintot. Hiába, a nők „drágák". Érdekes viszont az is. hogy a javakorbeli férfiak, tehát a 31—44 évesek *— az elmúlt évi felmérés alapján 1378 forintot költöttek ruház­kodásra. a hasonló korú nők azonban csak 1310 forintot. Tény. hogy általában a lá­nyok öltözködése jóval na­gyobb összegbe kerül, mint a fiúké. Míg a 11—14 éves fiúk öltözködésére az elmúlt esz­tendő ben megyénkben átlag 705 forintot költött a mama és a papa. addig hasonló korú i lányok öltözködése W7S fo­rintba került, 4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ m®zmp Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács (apu Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út U. Triefet!: 15-3*. 15-33: 17 óra után: 60-tl. Belpolitikai rovat: 31-6S Kiadja: a Baranya megyei Laokiadó vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi János út 11 Telefon • 15-82, 18-33 sn-oo. Pécsi Szikra Nyomda. Pécs. Munkácsy Mihály utca 18. szám Felelős vezető: Melles Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra J2.— Ft. — Indexszám: zs 054. t \ Miért kerüli el a munkásjárat Egerágat ? A lánygyermek többe kerül mint a fiú — A keresetünk felét élelemre fordítjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom