Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-10 / 263. szám
13M. NOVEMBER 10. 3 Elkészültek a jövő évi tsz elfitervek a szigetvári járásban Megnőtt as érdeklődés a zöldségtermesztés iránt. Kialakítják a sárt sertéstenyészeteket — 20,5 millió forintot fordítanak az öntözés fejlesztésére A szigetvári járás termelő- szövetkezeteiben is elkészítették az 1965. évi előterveket. Ezek a tervek, bár még nem véglegesek, így is sokat mutatnak a közös gazdaságok előtt álló feladatokból. Az előző évhez képest s SenszembelSnőbb változás a kenyérgabona-terület növekedése. A búza vetésterülete kereken 5 százalékkal lesz magasabb az előző évinél. A rozzsal együtt összesen 14192 holdon termesztenek majd kenyérgabonát. A takarmánygabonák — beleértve a kukoricát is — aránya a szántó- terület 32 százaléka lesz, az évelő pillangósok és egynyári szálastakarmányok aránya 19 százalék, végül az egyéb növényeké — hüvelyesek, cukorrépa, burgonya, napraforgó, zöldségfélék és textil ipari növények — 16 százalék. A szigetvári járás a megye egyik legnagyobb burgonya- ős zöldségtermelő területe. Burgonyát jövőre 1458 holdon termelnek. Csaknem valamennyi termelőszövetkezet foglalkozik vele, de a vetés- terület zömét négy községbe koncentrálták. Ezek a tsz-ek a következők: Nagydobsza, Zádor, Patapoklosi és Kétúj- falu. Fő profilja a vetőgumó szaporítás. Az idén ezek a tsz-ek 80—100 mázsás holdanként termést értek el, míg a járás átlag termése 50—60 mázsa volt. A járás termelő- szövetkezetei a szigetvári konzervgyár termelési körzetébe tartoznak s már évek óta kizárólag a gyárnak termelnek primőr és tömegárut konzerv célokra. A gyár és a termelőszövetkezet között igen gyümölcsöző kapcsolat alakult ki, mert a konzervgyár korlátlan mennyiségben átveszi a közös gazdaságokban megtermelt zöldárut. Érthető, hogy ez iránt az ágazat iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az idei 733 holddal szemben jövőre már 1110 holdon termelnek zöldségfélét. Mivel a gyár igénye mindenekelőtt a zöldborsó, a zöldpaprika és a paradicsom iránt nőtt meg, a tsz-kertészetekben ezeknek a növényeknek az arányát növelték elsősorban. Az állattenyésztéshea a szarvasmarha- és a sertés- tenyésztés dominál. Ez év végén 5967, 1965 végén már 6466 szarvasmarha lesz a közös gazdaságok állományában. A tehenek száma 2148-ról 2261- re nő. Megkezdte térhódítását a mesterséges borjúnevelés is. A borjúnevelők építését a szentdénesi, somogy- hárságyi, zádori, teklafalusi és szigetvári tsz-ekben megkezdték. A sertéstenyésztés területén jövőre befejezik a zárt tenyészetek kialakítását. Ezzel a járás termelőszövetkezetei ellátják saját magukat hízó alapanyaggal, és más járásoknak is szállítanak. A jelenlegi 12 500-ról jövő év végére 13 887-re nő a közös sertésállomány s hasonló arányban nő a kocalétszám is. A sertések korszerű elhelyezését részben már mégoldották, részben további építkezésekkel kívánják biztosítani. Az árubaromfi telepeket két központi helyen, Szigetváron és Szulimában fogják kialakítani. A szigetvári Zrínyi tsz-ben máris üzeméi egy 10 000 férőhelyes húsbaromfi előállító kombinát. 1965-ben pedig még további 20 000 férőhelyes csibenevelő és egy 5000 férőhelyes tojóházat épít fel a termelőszövetkezet. A szulimáni tsz-ben megkezdte üzemelését a 10 000 férőhelyes csibenevelő, ahol ugyancsak húsbaromfit állítanak elő. A termelést elősegítő beruházások jelentős összeget tesznek ki, különösen szembetűnő az öntözés fejlesztésére fordított összeg. Az idei 9 millió forinttal szemben jövőre 20,5 millió forintot fordítanak öntözésre, ebből 15.5 milliót öntözési építkezésekre — víztározó stb. — 5 milliót pedig öntözőberendezések. vásárlására. Jövőre kezdik meg a nagy teljesítményű és a víznyerő helytől távolabb eső területek öntözésére is alkalmas AC nyomócsöves öntözőtelepek kialakítását. Ilyen lesz többek között Somogy- apátiban, Patapoklosiban és a nagydobé zai tsz merenyei üzemegységében. A kővetkező gazdasági évben újabb 1818 hold területet kapcsolnak be az öntöző hálózatba. Építési beruházásokra 8,8 millió forintot fordítanak. Ebből három új majort telepítenek: Nagydobszán, Somogy- apátiban és Mozsgón. Az ösz- szeg fennmaradó részét mindenekelőtt 100-as tehénistállók — ilyen épül Rózsafán, Szentlászlón és Szigetváron — mesterséges _borjűnevelők, ser- tésfiaztatók, ' csibenevelők. gép színek és hideglevegős széna- szárítók építésére használják fel. Tovább nő a műtrágya ellátás Is s jövőre csaknem 1000 tonnával kapnak több vegyes műtrágyát a járás tsz-ei, mint az idén. Növekvő szintet mutat a tsz-ek árutermelése és áruértékesítése is. Hízottsertésből 600 darabbal adnak többet a tsz-ek, mint az idén. Vágóbaromfiból 112 000 darabot. tojásból több mint fél milliót adnak a tsz-ek. Tejből pedig 26 575 hektolitert küldenek a szigetvári járás közös gazdaságai 1965-ben a lakosság ellátására. Részekre bontva is kapható e héttől kezdve a pécsi bútorházban az egyik legmodernebb bútorfajta: a közkedvelt Vari a-fal. Ezzel mindenki teljesen tetszése szerint rendezheti be lakását, úgy „variálja”, ahogy akarja, tehát nem kell tartani az elsablo- nosodástól. Képünk: a „Panni” varia-fal egyik összeállításban. Hétfőn reggel az építkezéseken Tokió az ifjúsági vezető szemével A római olimpián felvetődött, hogy a világ legjobb sportolóin kívül a résztvevő országok küldjék el az ifjúsági szervezetek képviselőit is az olimpiára. Ez a gondolat az idén Tokióban vált valóra, ahová a rendezők összehívták a világifjúsági tábort. A magyar fiatalokat hárman képviselték, köztük Novak Szilveszter. a KISZ Pécs Városi Bizottságának titkára. — Három hetet töltöttünk a japán fővárosban a világ legkülönfélébb ifjúsági szerveinek és mozaalma:nak képviselőivel. Feladatunk az volt, hogy előadásokat tartsunk a tábor lakóinak, japán középiskolásoknak és egyetemistáknak, valamint a japán ifjúság képviselőinek. Az előadásokat angolul vagy franciául kellett elmondani. Japánban elég keveset tudnak rólunk, s ugyanezt mondhatom a többi ázsiai állam ifjúsági küldöttéből is. Ügy érzem azonban, hogy az elhangzott előadásokban gazdag ismereteket szereztek rólunk, s ta’án ezeket az ismereteiket hazájukban másoknak is átadják. A japánokkal már eddig is volt spert-kapcsolatunk, s ez a kapcsolat a Budapesten megrendezendő Universiadén minden bizonnyal erősödik, uevan's népes japán küldöttség érkezik majd hozzánk. A tábor lakói sok találkozón is részt vettek, s ezeken a találkozókon sok mindent és közvetlenül -1 lehetett mondani országunk fiataljainak életéről munkájáról, szociális helyzetéről. És ez utóbbi nagyon érdekelte a küldő iségeket. Űcv vettük észre, ho a Mubosítáí, a :dő hasznos felhasználása szinte minden országban az ifjúsági vezetők első feladataként szerepel. Mi néhány jó példával tudtunk ehhez a témához szólni. A három hét alatt üzemekbe is ellátogattak a küldöttek. Ezek a gyárlátogatások is jelentetlek hasznos tapasztalatukat, de amit az iskolában láttunk és hallottunk, talán még többet ér. Japánban is hatéves korban kezdenek iskolába járni a gyerekek. Először hat osztályt végeznek el. majd egy úgynevezett felső iskolába kerülnek, melynek két tagozata: egy alsó és egy felső tagozata van. A hároméves alsótagozat kötele- I ző. A felső iskola elvégzése hasonlít a mi érettséginkhez, moly után egyetemre, főiskolára lehet jelentkezni. Amint láttuk, az öntevékenység, a fantázia kibontakozására sokat adnak, már a 2 első osztályban van politecluu- j kai oktatás. A technikai há-, zakban pedig egészen komoly berendezéseket készítenek: robotember köszönt az ajtóban, sugárhajtású repülőgépek mo- j delijeiben, elektrokoardiográf- I ban gyönyörködhet a látogató ' A zenei oktatás Is rendkívüli fejlett, minden tanulónak ko- I telező valamilyen hangszeren I játszani. Így aztán érthető, 1 miért van olyan sok zenekar Japánban. A tanulók roppant fegyelmezettek, a japán diákok a testi fenyítést szinte alig is- , merik. Ha már valakinek a nevét az osztály vagy iskola előtt bütetésből kiejtik, az nagyon nagy vétséget követett el. Elég jól tanulnak, bár az osztályozást nem használják: a tanárok a szülőkkel szóban tudatják pvermekük előmenetelét, s az évvégi bizonyítvánjban is csak annyi áll, hogy felsőbb osztályba léphet avagy sem. A japánok a szervezés művészei. Nem tettek senkivel sem különbséget, mindekivel szemben egyforma udvariasak, segítőkészek voltak. S a pontosságukról példát vehetnénk! A tábor lényege — az ifjúságot az olimpia szellemében összehozni — megvalósult, s roppant boldog voltam, hogy ennek a sikeres találkozásnak én is részese lehettem. B. S. INDULJUNK AKKOR! — Szembevág az eső, szél is fúj, a reggeli hideg metszőbb. A szakszervezeti titkár, Berki József felgyűri a bőrkabát gallérját. Azt mondja, képzeljem el, ebben a rossebes időben, fönt a magasban dolgozni vagy vakolni a falat kívülről vagy bukdácsolni a roppant sárban ... „Azért szak- szervezet, hogy védje az embereket .;— jegyzem meg magamban és az órát nézem: 8 óra múlt néhány perccel. Munkahely: az épülő tejüzem a Tüzér utcában. A művezetői irodában Paulovics Lajos nézi a naplót. Két ünnep után, hétfő lévén, reggel nyolckor kezdődik a műszak. — Hiányzik valaki? A ceruzát végigfuttatja a névsoron, fordít egyet, tovább nézi. — Hét nő jön még. Kilencre itt lesznek. Zala megyeiek, már rég úton vannak, éjjel mentek ki a kis falusi állomásokra, jön a vonat, beülnek, meleg van, meg füst is van és mindenki bóbiskol. A vonat ráz reménytelenül. Ideérnének ugyan reggel nyolcra is, de akkor előtte nap este vagy kora este kéne elindulniuk. Az egy. óra késés ide vagy oda . viszont egész héten át valóban „ráhajta- nak”, rossz szó nem érheti ókét. — Más nem hiányzik? — Dehogynem! A Kovácsok. Mármint a Kovács Gyuri, a János, az Illés, aztán az Ignácz Jóska, Sárközi Jani meg a többiek. Van Itt hatvan egynéhány ember — beleértve a zalai asszonyokat is — velük a csillagokat le lehetne hozni, de ezek a Kovácsok. ij Üzemben a Pécsi Kenderfonó új szovődéje Jön be egy fiatalember: — Az öltözőben valaki kitörte az ablakot, mit csináljunk, Lajos bácsi? Termetes asszony várakozik már: — Cement kéne, Lajos bácsi ,i s Néhány szót vált velük, aztán mennek ki az építkezésre. — Mi van a Kovácsokkal? — kérdem. — Muzsikálnak. Versendiek. Mindig így van, örökös bum- lizók.. í — Megérzik-e ennek a néhány embernek a hiányát? — Én nem. Ezekkel egy árkot nem tudok kiásatni. Népszerűtlen tanács, de meg kockáztatom: — Miért nem bocsátják el őket? Nem Lajos bácsi, hanem Hergerőder János kőműves szól közbe. Negyven tagú brigád vezetője; markos, fekete hajú férfi: — Tudja, milyenek ezek? Nyáron elhelyezkednek a mezőgazdaságban, ősszel jönnek vissza. Hiszen ne féljen, én gatyába ráznám őket, de.. s jobb is, ha nem nálam dolgoznak. Néhánnyal foglalkoztam még a tavaszon, de nem ment. Szombat-vasárnap járják a búcsúkat, muzsikálnak, utána berúgnak. Se hétfőn, se kedden nem jönnek munkába. El is zavartam őket, helyettük három zalai asszonyt kértem, azok dolgoznak úgy. hogy le a kalappal előttük. KIMEGYÜNK a bolgárkertbe, a kockaházakhoz. A 127-esben most rakják le a parkettát, a folyosón áll két térdmagasságig érő fura masina. Parkettacsiszológép. A parkettázók áldják a konstruktőrt: roppant nehéz munkától menti meg őket az okos kis gép. A művezető: Domsits János. — Ma reggel tévedésből fújtunk hét órakor, de ma nyolckor kezdtünk. — Mindenki? — kérdi Berki József. — Mindenki. Felém fordul: — Kétszáz a létszám, pontosan kezdünk. Néhány bum- lizóm ha akad. Ma is egyik tüzet rakott lent a pincében, melegedett. Ilyen előfordul, de higgye el, a többséggel nincs baj. Rokonszenves vonás, hogy védelmébe veszi a dolgozókat, de van is oka rá. Ezekben a hetekben, egészen az év végéig, amíg csak a hatvannégyes esztendőre kivetett lakásokat át nem adják, itt valóban éjjel-nappal dolgoznak. Nem az egész együttes, hanem körülbelül harmincnegyven emberre van szükség — különböző szakágból — akik az utolsó simításokat végzik az épületeken. Mert az átadás, a műszaki átadás nagyon szigorú hivatalos aktus. Napi 10—12—14 óra. — Szó nélkül vállalják a pluszmunkát* L , j | — Mert megfizetik;;. — vetem közbe gonoszkodva. Domsits tiltakozik: — Nem azért. Sőt, az a munka, amit a rendes nyolc óra után még itt el kell végezni, nincs is arányban a túlórapótlékkal. Azért a néhány forintért nem lenne érdemes túlórázni, ha csak arról van szó. Egyszerűen megértik, hogy a jövendő lakóknak egy elcsúszott hét is végtelennek tűnik. Tudják, hogv az emberek lakni akarnak. Ennyi az egész. Egyébként nézze meg, milyen körülmények között dolgozunk... Nem bent, a négy fal kör zött, ahol esőtől, széltől védve vannak. Hanem kint, a homlokzati vakoláson, meg a lépcsőházban és kint az anyag- mozgatásnál. Méteres árkolt, csúszós, bokáig érő sár, járhatatlan gyalogutak, keskeny és vizes pallók. Itt dolgozni, hidegben, emberfeletti követelmény. — De ezen mégiscsak segíteni kellene :;; Miért néz ki minden építkezés környéke úgy, mint egy csatatér? Berki József szakszervezeti titkár és Domsits János együttesen adnak választ erre és válaszuk tapasztalatból adódik: — VALÓ IGAZ, hogy a munkafegyelem valahol a pontos munkakezdésnél kezdődik. Ha akadnak — márpedig akadnak — örökös későniá- rók és bumlizók, az még mindig csak kevés töredéke a dolgozók zömének. Az éremnek van egy másik oldala is. A vállalat, a Baranya megyei Építőipari Vállalat megkapja a terveket, hol, mit, mikorra kell felépíteni. De a közmü- vesítési terveket mindig későn kapjuk meg, ezért van az, hogy például a vasútvonal melletti panelépületek má" tető alatt állanak, de a szennyvízelvezető csövek még ott állnak szabad ég alat prizmába rakva. Pedig mi lenne az ideális? Az, hogy először a kijelölt területen megépítenénk a közműveket, egészen a bekötésig, utána az utat és csak azután kezdenénk építkezni. Csoda-e, ha dolgozóink ilyen esős időben kedvetlenül bukdácsolnak nehéz terhekkel? A baleseti veszélyről nem is beszélve. — Miért késnek ezek a tervek? Megmondták: a beruházókon múlik. Vagyis: az említett munkahelyeken a beruházó részben a tanács vagy a szövetkezet vagy az ércbánya, Az is lehet, hogy a beruházóknak is megvannak a maguk érveik. De az biztos, hogy valahol elmarad a dokumentáció és annak hátránya hatványozottan jelentkezik a munkaszervezésben, a határidőn belüli átadásban és az építőmunkások munkakedvében is. Ezek pedig lényeges momentumok. Rab Ferenc * \ Pécsi Kenderfonóban tíz szövőgéppel új ponyvaszövő részeget helyeztek Szem lie. Az új részlegben ebben a negyedévben 25 000 négyzetméter ponyvává szón i. szül export ra. A Jelenlegi 10 gépes állományi jö-r. r- -'O-rr, 1908-ig pedig 60 gépre fejlcsiwk íeL
