Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
nősen méltányolja a felszabadulás és a szocialista épíBertók László Beszélgetés Orsi Ferenc íróval Fürtös, György ÖRSI FERENC író, a Magyar Televízió munkatársa, egy regény, hat színmű, öt Tv-játék és több film szerzője 17 éven keresztül élt és dolgozott Baranyában. Nemcsak írásairól, írói munkásságáról híres, hanem a du- | nántúli táj és történelem sze- retetéről és mély ismeretéről is. Köztudomású, hogy számtalan ötlettel segítette a megye történelmi vidékeinek bemutatását, értékeink közkincs- csé válását. A Nevelők Házában megrendezett díjkiosztó ünnepség előtt munkatársunk rövid beszélgetést folytatott örsi Ferenccel. — Hat éves korában mi akart lenni? — Kocsis... — Tíz éves korában? — Katona. — És tizenöt éves korában? — Civil... Mivel akkor már katona voltam. — Mikor kezdett el aktívan írni? — Húsz éves koromban, de akkor még elsősorban csak szociográfiákat... Később, amikor 1951-ben az írószövetség első kongresszusa után Pécsett is megalakult az író- szövetség helyi csoportja, én is aktívabban bekapcsolódtam az irodalmi életbe. Egyébként az írással is úgy voltam, mint a pályaválasztással. Soha nem voltam elégedett, és mindig valami mást akartam. Regényírás közben már a színházhoz vonzódtam, aztán hamarosan megszülettek az első darabjaim ... Később egészen a színházhoz kerültem. Igyekeztem megtanulni a színházat, ami véleményem szerint az alkatommal párhuzamos műfaj, így a végtelenben találkoznak csak) — mondja halkabban irónikusan mosolyogva. — Mennyit ért a színházi gyakorlat? — Akkor még meg voltak a régi székek, így nagyon sokat. A fiatal író minden bemutatón és előadáson tanulhatott, mert azok a székek nyikorogtak. Az ember behúzódott egy páholyba és figyelte, hogy melyik részletnél nyi- kordulnak meg a székek, és mikor van néma csend a színházban. Ezek az új székek kényelmesek, és hangtalanok, így az író nem tudja, hogy a közönség mikor figyel és mikor unatkozik ... — Hány színházban játszották eddig a darabjait? — HAT MAGYAR SZÍNHÁZ és négy külföldi tűzte műsorra eddig a műveimet. A „Fekete ventillátor” című darabomat Csehszlovákiában a „D 34”-ben, valamint Novijicinben és Karlovy-Varyban, Jugoszláviában pedig a szabadkai Magyar Színházban játszották. — Jelenleg min dolgozik? — Mészöly Tiborral közösen egy négy részes Tv-játé- kot írtam az 1941-től 44-ig tartó magyar történelmi időszakról. A 16 hónapos munka most utolsó fázisában van. Az évtized minden lényeges dokumentumát áttanulmányoztam, Karsai Elek segítségével végigolvastam Bajcsy Zsilinszky nyilvánosságra még nem hozott levelezését, beszéltünk a munkásmozgalom és a polgári ellenállás harcosaival, mindenkivel, akivel lehetett... Végül a sok tényanyag szinte megbénított, többször lemondtam a TV-já- ték megírásáról, de végül mégiscsak megszületett... — 1965-BEN mivel akar foglalkozni? — Minden energiámat a TV műfajának megismerésére, a az emberekre gyakorolható hatás módszereinek kikísérletezésére fordítom ... Közben mellékesen Magyar- ország összes megyéjének szociográfiai feldolgozásával is foglalkozom. A Tudományos Akadémia segítségével idáig nyolc megye szociográfiáját készítettük el. Erre az előkészítő munkára, a magabiztos, és megbízható televíziós munkához feltétlenül szükség van. — Ha van esetleg valamilyen különleges kérése vagy közölni valója, szívesen megírom ..; — Táncsics Mihály 1848-ban Siklós képviselője volt, és Táncsics volt az első magyar munkás újságíró, és az egyik legjobb szakszervezeti vezető... Táncsics Mihály Siklóson megérdemelne egy szobrot ... Egy komoly embernagyságú, művészien kivitelezett szobrot. Halálának 80 éves évfordulója jó alkalom lenne erre — mondta örsi Ferenc. ! B. B. tés 20 évének művészi bemutatását. A művészeti szövetségek Az ösztöndíjak benyújtásának helye és ideje, a döntés módja és kihirdetése azonos az I. pontban foglaltakkal. Pécs, 19®4. november 7. Lázár Ervin Dr. Vargha Káro^r «akay Mhi Whi«zt> i ászjó Gahvnthősi r ás ló Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Pécs mj. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Szakszervezetek Baranya Megyei Tan*«#» 1965. október 1-ig tegyenek előterjesztést.. a fenti követelményeknek megfelelő művek díjazására. Az előterjesztést a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályára kell eljuttatni. A díjak odaítéléséről a művészeti díjakat biztosító szervek képviselőiből alakult bizottság dönt. A művészeti díjnak 3 fokozata van: I. fokozat: 5000 Ft II. fokozat: 4000 Ft III. fokozat: 3000 Ft Az egyes fokozatokat több műalkotás is elnyerheti. A bizottság kivételes esetben (kiemelkedő alkotás, művészi jubileum) nagydíjat is adhat. A nagydíj 10 000 Ft. A díjakat 1965. november 7-én ünnepélyesen adják át a művészeknek. HU Az I. pontban megjelölt határidőig ösztöndíj elnyerésére is lehet pályázni minden művészeti ágban és műfajban, olyan konkrét művekkel, melyek befejezéséhez alkotószabadságra van szükség. A pályázatban ismertetni kell a készülő mű tartalmát, terjedelmét (méreteit), a már elvégzett munkát, az alkotószabadság időtartamát. Az 1964. évi megyei művészeti díjasok Szál (fúlni a zene iiífifét... Simon Béla Dr. Rónai Béla 1930 ÓTA pécsinek vallhatja és vallja magát. A főiskola elvégzése után ugyanabba a tanítóképzőbe került tanárnak, ahol diákéveit töltötte. S ha valaki ma Antal Györggyel akar beszélni, ugyanabban a régi, Mátyás király utcai házban találja meg, ahol már 1949-ben is megtalálhatta az igazgatói székben. Csakhogy az azóta eltelt években sok minden történt. Például az, hogy tizenöt évvel ezelőtt megalapította a ma már kitűnő hírű Liszt Ferenc kórust. Eleinte egyszerű ének- I kar volt, az iskola növendé- j keiből, tanáraiból. Azután j meglelte „profilját”, meghonosította az oratórium műfaiát a város hangverseny-életében. Régi hagyományokon épült a kórus a régi híres Pécsi Da- í lárda kottáit ma is őrzi és sok i olyan művet énekelt, amelyet a múlt században a dalárda is tolmácsolt már. Régi hagyományok keltek életre a pécsi szimfónikus zenekar feltá- i masztásával is. — A kórus először 1953-ban : énekelte Kodály Psalmus Hun- garicus-át — emlékezik Antal György. — Azóta ezt a művet az ország minden táján énekeltük, s az alig több mint tíz év alatt itthon húsz előadást ért meg. A nagy klasszikus oratóriumok egész sorát adtuk elő, egészen a mai művekig. Most készülünk Bach Máté passiójának előadására, december 13—14-én lesz ez a hangverseny, amely talán az eddigi legnagyobb feladat számomra, mert úgy tudom, ez a mű Pécsett, sőt, vidéken sem szólalt meg még Magyarországon. TANÍT, ISKOLÁT IGAZGAT. dirigál. A Magyar Zeneművészek Szövetségének helyi ve zetője. a pécsi Népművelési Állandó Bizottság elnöke, és harmadszor is megválasztották tanácstagnak. Amikor beszélgettünk, óráról érkezett, karvezetést és zenekari gyakorlatot oktat a szakiskolában. — Nézzen ide az asztalomra — mutat szét íróasztalán, amikor arról érdeklődünk, e pillanatban mi mindennel foglalkozik. A hatalmas íróasztalt papírok borítiák. Felemel egy meghívót, egy budapesti tanácskozásra szól, az oktatási reform ügyében. — Az iskola vezetése rendkívül változatos és izgalmas feladat, márcsak azért is, mert ez a tanulmány minden hallgatónknak hivatás is egyben. A tizenhat év alatl a második nagy zenei, nevelési és tantervi reformot készítjük elő. De itt egy érdeklődő levél arról, hogy nincs-e probléma a májusi hangversenynyel, amikor Händel: Az idő és az igazság diadala című művét énekli a Liszt-kórus a Zeneakadémián. tTegyük hozzá, ezt mi adjuk elő az országban először. De felszólít egy másik levélben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, hogy kérjek fel két-három személyt egy Budapesten megrendezendő vitán való részvételre, amely egy dzsessz-an teológiával kapcsolatos. Most készítek egy anyagot a minisztérium részére a baranyai isko- lánkívüli zenei nevelésről, ami nem könnyű, de igen szép munka lesz. Most diktálom a Máté passió hangverseny-is mertetőjét, amely a szokványos ismertetésen kívül egv lexikon-szerű összeállítást ri tartalmaz a'műfajra vonatkozólag. Az eseményhez méltó formában szeretnénk ezt a közönség kezébe adni. Az oktatáson, a karvezetésen és a zenei élet vezetésében való részvételen kívül Antal György legkedvesebb tevékenysége a zenei népművelés kérdéséhez vezet el bennünket. — ÉVEK ÓTA KÍSÉRLETEZÜNK a különféle formákkal — mondja — mindegyik jó is a maga helyén. Legfontosabbnak azonban mégis azt tartom, hogy a sokéves iskolai tanítást az ifjúság legszélesebb rétegeinél koronázzuk meg azzal, hogy hozzászoktatjuk őket a hangversenytermek levegőjéhez. Sokéves munka után Pécsett több mint 4 ezer gyerek jár rendszeresen koncertekre, s ez azt is jelenti, hogy már a közeli jövőben jelentős utánpótlásra számíthatunk a felnőtt hangverseny-közönség tekintetében. Országszerte Pécsre hivatkoznak, mint olyan városra, ahol szép eredményeket értünk el e területen, s ez nagy büszkeség, de nagy gond is. Hogy tartósítsuk az eredményeket és még tovább lépjünk, az idei tanévben például a megyére is kiterjesztettük az ifjúsági hangversenyek rendezését, kivéve Komlót és Mohácsot, ahol már eddig is rendszeresen tartottunk. Antal György Szívesen emlékszik vissza sok kedves élményre. Kitűnő vendégkarmesterekre, akiknek keze alá tanította az énekkart, akikkel együtt dolgozott. Ismeretlen apró gyerekekre, akik megállították az utcán és azt kérdezték: Gyurka bácsi, mikor énekel megint a kórus? Emlékezetes szereplésekre, sok nehéz probléma megoldására, tehetséges növendékekre. Ha sokféle „foglalkozás” közül választania kellene, nem tenné meg: — Mindegyik a hobbym, ha szabad így mondani. Mindaz a munka, amit végzek, szervesen összefügg, egyik a mási- | kát kiegészíti, s egyaránt szeretem valamennyit. Tervem sincs más: tovább szeretném szolgálni a zene ügyét, tovább végezni ezt a szép munkát. II. E. Művészeti dijak és ösztöndíjak az 1965.évben A Baranya Megyei Tanács, Pécs mj. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa a művészeti élet szocialista irányú fejlődésének előmozdítására, a pécsi és baranyai művészeti élet támogatása, a kiemelkedő művészeti alkotások elismerése céljából évenként művészeti díjban részesíti a művészek arra érdemes műveit, és a kimagasló művészi munkásságot. Emellett ösztöndíj adományozásával és alkotószabadság biztosításával segíti a készülőben lévő műalkotások mielőbbi befejezését. A művészeti díjakat és ösztöndíjakat alapító szervek a művészeti szövetségek előterjesztésének figyelembe vételével művészeti díjjal jutalmazzák az 1964. évi november 7-től 1965. évi október 1-ig nyilvánosságra hozott műalkotásokat (könyvben, folyóiratokban, vagy más módon publikált; megfilmesített. vagy a televízióban, rádióban, színpadon előadott irodalmi műveket; kiállításon bemutatott vagy zsűrizett képzőművészeti alkotásokat; nyomtatásban megjelent, vagy a nyilvánosságnak bemutatott énekés zeneműveket) és egyéb művészeti tevékenységet. A bíráló bizottság bármely, a szocialista társadalom igényeinek eszmei és művészi szempontból megfelelő művet jutalmaz, külök
