Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

nősen méltányolja a felsza­badulás és a szocialista épí­Bertók László Beszélgetés Orsi Ferenc íróval Fürtös, György ÖRSI FERENC író, a Ma­gyar Televízió munkatársa, egy regény, hat színmű, öt Tv-játék és több film szer­zője 17 éven keresztül élt és dolgozott Baranyában. Nem­csak írásairól, írói munkás­ságáról híres, hanem a du- | nántúli táj és történelem sze- retetéről és mély ismeretéről is. Köztudomású, hogy szám­talan ötlettel segítette a me­gye történelmi vidékeinek be­mutatását, értékeink közkincs- csé válását. A Nevelők Házában meg­rendezett díjkiosztó ünnepség előtt munkatársunk rövid be­szélgetést folytatott örsi Fe­renccel. — Hat éves korában mi akart lenni? — Kocsis... — Tíz éves korában? — Katona. — És tizenöt éves korában? — Civil... Mivel akkor már katona voltam. — Mikor kezdett el aktívan írni? — Húsz éves koromban, de akkor még elsősorban csak szociográfiákat... Később, amikor 1951-ben az írószövet­ség első kongresszusa után Pécsett is megalakult az író- szövetség helyi csoportja, én is aktívabban bekapcsolód­tam az irodalmi életbe. Egyéb­ként az írással is úgy voltam, mint a pályaválasztással. Soha nem voltam elégedett, és min­dig valami mást akartam. Regényírás közben már a színházhoz vonzódtam, aztán hamarosan megszülettek az első darabjaim ... Később egészen a színházhoz kerül­tem. Igyekeztem megtanulni a színházat, ami véleményem szerint az alkatommal párhu­zamos műfaj, így a végtelen­ben találkoznak csak) — mondja halkabban irónikusan mosolyogva. — Mennyit ért a színházi gyakorlat? — Akkor még meg voltak a régi székek, így nagyon so­kat. A fiatal író minden be­mutatón és előadáson tanul­hatott, mert azok a székek nyikorogtak. Az ember behú­zódott egy páholyba és figyel­te, hogy melyik részletnél nyi- kordulnak meg a székek, és mikor van néma csend a színházban. Ezek az új szé­kek kényelmesek, és hangta­lanok, így az író nem tudja, hogy a közönség mikor figyel és mikor unatkozik ... — Hány színházban ját­szották eddig a darabjait? — HAT MAGYAR SZÍN­HÁZ és négy külföldi tűzte műsorra eddig a műveimet. A „Fekete ventillátor” című darabomat Csehszlovákiában a „D 34”-ben, valamint Novi­jicinben és Karlovy-Varyban, Jugoszláviában pedig a sza­badkai Magyar Színházban játszották. — Jelenleg min dolgozik? — Mészöly Tiborral közö­sen egy négy részes Tv-játé- kot írtam az 1941-től 44-ig tartó magyar történelmi időszak­ról. A 16 hónapos munka most utolsó fázisában van. Az évtized minden lényeges dokumentumát áttanulmá­nyoztam, Karsai Elek segít­ségével végigolvastam Bajcsy Zsilinszky nyilvánosságra még nem hozott levelezését, be­széltünk a munkásmozgalom és a polgári ellenállás harco­saival, mindenkivel, akivel lehetett... Végül a sok tény­anyag szinte megbénított, többször lemondtam a TV-já- ték megírásáról, de végül mégiscsak megszületett... — 1965-BEN mivel akar foglalkozni? — Minden energiámat a TV műfajának megismerésé­re, a az emberekre gyakorol­ható hatás módszereinek ki­kísérletezésére fordítom ... Közben mellékesen Magyar- ország összes megyéjének szo­ciográfiai feldolgozásával is foglalkozom. A Tudományos Akadémia segítségével idáig nyolc megye szociográfiáját készítettük el. Erre az előké­szítő munkára, a magabiztos, és megbízható televíziós mun­kához feltétlenül szükség van. — Ha van esetleg valami­lyen különleges kérése vagy közölni valója, szívesen meg­írom ..; — Táncsics Mihály 1848-ban Siklós képviselője volt, és Táncsics volt az első magyar munkás újságíró, és az egyik legjobb szakszervezeti veze­tő... Táncsics Mihály Sikló­son megérdemelne egy szob­rot ... Egy komoly ember­nagyságú, művészien kivitele­zett szobrot. Halálának 80 éves évfordulója jó alkalom lenne erre — mondta örsi Ferenc. ! B. B. tés 20 évének művészi be­mutatását. A művészeti szövetségek Az ösztöndíjak benyújtá­sának helye és ideje, a dön­tés módja és kihirdetése azonos az I. pontban foglal­takkal. Pécs, 19®4. november 7. Lázár Ervin Dr. Vargha Káro^r «akay Mhi Whi«zt> i ászjó Gahvnthősi r ás ló Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Pécs mj. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Szakszervezetek Baranya Megyei Tan*«#» 1965. október 1-ig tegyenek előterjesztést.. a fenti köve­telményeknek megfelelő mű­vek díjazására. Az előter­jesztést a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályára kell eljuttatni. A díjak oda­ítéléséről a művészeti díja­kat biztosító szervek képvi­selőiből alakult bizottság dönt. A művészeti díjnak 3 fo­kozata van: I. fokozat: 5000 Ft II. fokozat: 4000 Ft III. fokozat: 3000 Ft Az egyes fokozatokat több műalkotás is elnyerheti. A bizottság kivételes esetben (kiemelkedő alkotás, művé­szi jubileum) nagydíjat is adhat. A nagydíj 10 000 Ft. A díjakat 1965. november 7-én ünnepélyesen adják át a művészeknek. HU Az I. pontban megjelölt határidőig ösztöndíj elnye­résére is lehet pályázni minden művészeti ágban és műfajban, olyan konkrét művekkel, melyek befejezé­séhez alkotószabadságra van szükség. A pályázatban is­mertetni kell a készülő mű tartalmát, terjedelmét (mé­reteit), a már elvégzett munkát, az alkotószabadság időtartamát. Az 1964. évi megyei művészeti díjasok Szál (fúlni a zene iiífifét... Simon Béla Dr. Rónai Béla 1930 ÓTA pécsinek vallhat­ja és vallja magát. A főisko­la elvégzése után ugyanabba a tanítóképzőbe került tanár­nak, ahol diákéveit töltötte. S ha valaki ma Antal Györggyel akar beszélni, ugyanabban a régi, Mátyás király utcai ház­ban találja meg, ahol már 1949-ben is megtalálhatta az igazgatói székben. Csakhogy az azóta eltelt években sok min­den történt. Például az, hogy tizenöt év­vel ezelőtt megalapította a ma már kitűnő hírű Liszt Ferenc kórust. Eleinte egyszerű ének- I kar volt, az iskola növendé- j keiből, tanáraiból. Azután j meglelte „profilját”, meghono­sította az oratórium műfaiát a város hangverseny-életében. Régi hagyományokon épült a kórus a régi híres Pécsi Da- í lárda kottáit ma is őrzi és sok i olyan művet énekelt, amelyet a múlt században a dalárda is tolmácsolt már. Régi hagyo­mányok keltek életre a pécsi szimfónikus zenekar feltá- i masztásával is. — A kórus először 1953-ban : énekelte Kodály Psalmus Hun- garicus-át — emlékezik Antal György. — Azóta ezt a művet az ország minden táján éne­keltük, s az alig több mint tíz év alatt itthon húsz előadást ért meg. A nagy klasszikus oratóriumok egész sorát adtuk elő, egészen a mai művekig. Most készülünk Bach Máté passiójának előadására, de­cember 13—14-én lesz ez a hangverseny, amely talán az eddigi legnagyobb feladat szá­momra, mert úgy tudom, ez a mű Pécsett, sőt, vidéken sem szólalt meg még Magyarorszá­gon. TANÍT, ISKOLÁT IGAZGAT. dirigál. A Magyar Zenemű­vészek Szövetségének helyi ve zetője. a pécsi Népművelési Állandó Bizottság elnöke, és harmadszor is megválasztották tanácstagnak. Amikor beszél­gettünk, óráról érkezett, kar­vezetést és zenekari gyakorla­tot oktat a szakiskolában. — Nézzen ide az asztalomra — mutat szét íróasztalán, ami­kor arról érdeklődünk, e pil­lanatban mi mindennel foglal­kozik. A hatalmas íróasztalt papírok borítiák. Felemel egy meghívót, egy budapesti ta­nácskozásra szól, az oktatási reform ügyében. — Az iskola vezetése rendkívül változatos és izgalmas feladat, márcsak azért is, mert ez a tanulmány minden hallgatónknak hivatás is egyben. A tizenhat év alatl a második nagy zenei, nevelé­si és tantervi reformot készít­jük elő. De itt egy érdeklődő levél arról, hogy nincs-e prob­léma a májusi hangverseny­nyel, amikor Händel: Az idő és az igazság diadala című művét énekli a Liszt-kórus a Zeneakadémián. tTegyük hoz­zá, ezt mi adjuk elő az or­szágban először. De felszólít egy másik levélben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, hogy kérjek fel két-három személyt egy Budapesten meg­rendezendő vitán való részvé­telre, amely egy dzsessz-an teo­lógiával kapcsolatos. Most ké­szítek egy anyagot a miniszté­rium részére a baranyai isko- lánkívüli zenei nevelésről, ami nem könnyű, de igen szép munka lesz. Most diktálom a Máté passió hangverseny-is mertetőjét, amely a szokvá­nyos ismertetésen kívül egv lexikon-szerű összeállítást ri tartalmaz a'műfajra vonatko­zólag. Az eseményhez méltó formában szeretnénk ezt a kö­zönség kezébe adni. Az oktatáson, a karvezeté­sen és a zenei élet vezetésé­ben való részvételen kívül An­tal György legkedvesebb tevé­kenysége a zenei népművelés kérdéséhez vezet el bennün­ket. — ÉVEK ÓTA KÍSÉRLE­TEZÜNK a különféle formák­kal — mondja — mindegyik jó is a maga helyén. Legfon­tosabbnak azonban mégis azt tartom, hogy a sokéves iskolai tanítást az ifjúság legszélesebb rétegeinél koronázzuk meg az­zal, hogy hozzászoktatjuk őket a hangversenytermek levegő­jéhez. Sokéves munka után Pécsett több mint 4 ezer gye­rek jár rendszeresen koncer­tekre, s ez azt is jelenti, hogy már a közeli jövőben jelentős utánpótlásra számíthatunk a felnőtt hangverseny-közönség tekintetében. Országszerte Pécsre hivatkoznak, mint olyan városra, ahol szép ered­ményeket értünk el e terüle­ten, s ez nagy büszkeség, de nagy gond is. Hogy tartósítsuk az eredményeket és még to­vább lépjünk, az idei tanév­ben például a megyére is ki­terjesztettük az ifjúsági hang­versenyek rendezését, kivéve Komlót és Mohácsot, ahol már eddig is rendszeresen tartot­tunk. Antal György Szívesen emlékszik vissza sok kedves élményre. Kitűnő vendégkarmesterekre, akiknek keze alá tanította az énekkart, akikkel együtt dolgozott. Is­meretlen apró gyerekekre, akik megállították az utcán és azt kérdezték: Gyurka bácsi, mikor énekel megint a kórus? Emlékezetes szereplésekre, sok nehéz probléma megoldására, tehetséges növendékekre. Ha sokféle „foglalkozás” közül vá­lasztania kellene, nem tenné meg: — Mindegyik a hobbym, ha szabad így mondani. Mindaz a munka, amit végzek, szerve­sen összefügg, egyik a mási- | kát kiegészíti, s egyaránt sze­retem valamennyit. Tervem sincs más: tovább szeretném szolgálni a zene ügyét, tovább végezni ezt a szép munkát. II. E. Művészeti dijak és ösztöndíjak az 1965.évben A Baranya Megyei Ta­nács, Pécs mj. Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa a művé­szeti élet szocialista irányú fejlődésének előmozdítására, a pécsi és baranyai művé­szeti élet támogatása, a ki­emelkedő művészeti alkotá­sok elismerése céljából éven­ként művészeti díjban ré­szesíti a művészek arra ér­demes műveit, és a kima­gasló művészi munkásságot. Emellett ösztöndíj adomá­nyozásával és alkotószabad­ság biztosításával segíti a készülőben lévő műalkotá­sok mielőbbi befejezését. A művészeti díjakat és ösztöndíjakat alapító szer­vek a művészeti szövetsé­gek előterjesztésének figye­lembe vételével művészeti díjjal jutalmazzák az 1964. évi november 7-től 1965. évi október 1-ig nyilvánosságra hozott műalkotásokat (könyv­ben, folyóiratokban, vagy más módon publikált; meg­filmesített. vagy a televízió­ban, rádióban, színpadon előadott irodalmi műveket; kiállításon bemutatott vagy zsűrizett képzőművészeti al­kotásokat; nyomtatásban megjelent, vagy a nyilvá­nosságnak bemutatott ének­és zeneműveket) és egyéb művészeti tevékenységet. A bíráló bizottság bár­mely, a szocialista társa­dalom igényeinek eszmei és művészi szempontból meg­felelő művet jutalmaz, külö­k

Next

/
Oldalképek
Tartalom