Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

NAPLÓ' mi. mn Kisvárosi Lady Macbeth Sosztakovics operájának magyarországi bemutatója a Pécsi Nemzeti Színházban Nagy jelentőségű művészi (esemény színhelye volt csü­törtökön este a Pécsi Nem­zeti Színház. A mi városunk operatársulata vállalkozott aiTa a rendkívül megtisztelő, fokozott érdeklődést keltő, bár hallatlanul nehéz feladat­ra, hogy elsőnek ismertesse meg a magyar közönséggel Dimitri j Sosztakovics világ­szerte sikerrel játszott ope­ráját, a Kisvárosi Lady Macbeth-et. Hallatlanul izgalmas történet Sosztakovics a szovjet zenei élet egyik vezető egyénisége a harmincas évek elején kom­ponálta sokat vitatott négy- felvonásoS operáját. A libret­tót Nyikolaj Leszkov regénye nyomán Prjesza és a zene­szerző írta. A hallatlanul iz­galmas drámai cselekmény a cári Oroszország egyik sivár vidéki kisvárosában játszó­dik, a durva, élveteg és gaz­dag Borisz Tyimofejevics Iz- majlov házában. Pipogya és puhány fia feleségül vette a lobogó temperamentumul Ka- tyerinát, aki ebben a fojto­gató légkörű házban hiába keresi a boldogság, a vala­kihez tartozás őszinte érzé­sét. Mialatt férje távol van, szenvedélyes szerelmi kap­csolatba kerül becsvágyó szol­gájával, Szergejjel, aki azon­ban nem az asszony szerel­mét, hanem csak pénzét és a nyugodt életet áhítja. Arra nem számít, hogy a szerelem­re lobbant nő nem ismer akadályt boldogsága elérése érdekében. Még attól sem riad vissza, hogy apósát, aki a Katyerina szobájából ki­mászó Szergejt meglepi és kegyetlenül megkorbácsolja és még azon az éjszakán mér­gezett gombával megölje. Utána férjére kerül sor: őt visszatérése után öli meg a szerelmespár. Már semmi sem áll útjában Katyerina és Sfzergej házasságának, amikor megjelenik a rendőrparancs­nok. akit egy részeg paraszt vezetett nyomra. Felfedezték tehát rettenetes gyilkosságai­kat, letartóztatják és szám­űzik őket. Az utolsó felvo­násban Szibéria felé menetel a foglyok csoportja. Szergejt ekkor már nem érdekli Ka­tyerina, egy fiatal lány, Szo- nyetka tetszett meg neki. A megalázott Katyerina szerel­mesét vesztve, a téboly hatá­rán állva magával ragadja vetélytársát a megáradt vízbe. Világsiker Ez a megdöbbentően ke­gyetlen, mindvégig lebilincse- lően izgalmas történet eleve­nedik meg lenyűgöző erővel Sosztakovics operájában. Ze­néje, első hallásra, talán szo­katlannak hat, hiszen alig al­kalmazza a hagyományos áriaformát, harmóniavilága sem „behízelgő”. Mégis ta­gadhatatlanul érdekes ez a Zene, mely feltárja előttünk Sosztakovics csillogó mester­ségbeli tudással párosult te­hetségét, merész és bámula­tos hangszerelési készségét, drámai érzékét, sohasem ha­nyatló dallaminvencióját. Az előttünk jóval ismertebb szim­fóniák Sosztakovicsával talál­kozunk, az átdolgozás során fokozottabb jelentőséget nyert drámai közzenékben, a paro- disztikus elemek erőteljes al­kalmazásában, a fafúvók hetyke megszólaltatásában, melyek annyira hasonlítanak a Katyerinát körülvevő üres, felületes személyekhez, vala­mint a szabadjára engedett, a megrázó fortisszimókig ki­használt rézfuvókban. Meg- rendítőek azok az egyszerű tonális líraiságú, vágyódó dal­lamok, amelyekkel Katyerina szabadulni próbál nyomorú­ságos sorsától, a derűs kontra- punktaknak azon nagyszerű pillanatai, amikor szinte Bach- hoz hasonlóan Sosztakovics felemel bennünket a szegény, csapdába került, gyilkossá vált teremtés szomorú sorsa fölé, és azok a hatásos Musszorg- szskijt idéző kórusok, amelyek az orosz sztyeppe őserejét és (Hagyatottságát érzékeltetik. Az opera erényei az 1934. évi leningrádi ősbemutatón emlékezetes sikert hoztak a 28 éves zeneszerzőnek. Majd sikerrel játszották Európa- szerte, így Svájcban és Svéd­országban is, valamint az Egyesült Államokban. Ezután a sikersorozat megszakadt és csak több mint negyedszáza­dig tartó kényszerhallgatás után kapta ismét vissza jó hírnevét Katyerina Izmajlova. Az átdolgozott opera az 1962-es moszkvai, majd a ta­valy decemberi londoni Co­ven t Garden-beli bemutató óta ismét folytatja útját a vi-. lágsiker felé. Mehéz, igényes, bonyolult feladat A Pécsett csütörtökön meg­tartott nagysikerű magyaror­szági bemutató eddigi legna­gyobb erőpróbája elé állítot­ta operatársulatunkat. Ezt a hallatalnul nehéz, igényes és bonyolult feladatot a korlá­tozott lehetőségek ellenére is sikerrel oldották meg. Az elő­adási hagyományok ismerete nélküli, a közönség számára teljesen ismeretlen mű szín­padra állítása elsősorban a rendező, Horváth Zoltán szá­mára jelentett roppant izgal­mas feladatot. A bemutató ar­ról győzött meg, hogy Hor­váth Zoltánnak rendkívül te­hetséges munkájával, mérték­tartó ízléssel sikerült meg­teremtenie mindenekelőtt a zenedráma atmoszféráját. Azt a fullasztó légkört, melyben Katyerina kénytelen elkövetni tettét. E miliő megteremtésé­ben segítségére voltak Vata Emilnek nyomasztó hangula­tot árasztó, a modern és gyors színváltozás-technika eszkö­zeivel megtervezett ötletes díszletei, Gombár Judit stílu­sos jelmezei, Léka László ki­fejező maszkjai, valamint a lidércnyomásosan ható világí­tási effektusok. Tovább fokoz­ta rendezői elképzelése a par­titúrában jélenkező kont­raszthatásokat. így a komiku­sán groteszk epizódok mellett még hatásosabbá vált a drá­mai csúcsok kiélezése: az öreg Izmajlov keringő-ritmusú, de­rűs áriája után Szergej meg­korbácsolása dermesztő je­lenetben tárult elénk Katyeri­na szemeláttára, aki úgy rea­gált erre, mint Tosca, midőn Scarpia kínozza szeretőjét. Külön említést érdemel a lí­rai aprőlékossággal és gonddal kidolgozott 4. felvonás, mely­ben a tüllfüggöny sejtető fél­homálya mögött vonszolják magukat a szibériai bányák felé a szerencsétlen foglyok, mintha Dosztojevszkij holt lelkei menetelnének együtt Musszorgszkijéval;.. Kitűnően megoldott alakítások A drámai és groteszk jelle­mek kontraszthatása követke­zetesen érvényesült a zene­dráma szereplőinek megfor­málásában. A legbonyolultabb jellem Katyerina. Ezt a sok­rétű, gazdag érzelmi skálájú asszonyt Illés Éva eleveníti meg rendkívüli drámai erővel és szuggesztivitással. Meleg líraiságból és vad indulatok­ból, végtelen bánatból és fék­telen szeretetvágyból tevődik össze Katyerina alakja, akit Illés Évának érzékletes színé­szi játékkal és a nehéz ének­szerep töretlen ívelésű el- éneklésével sikerült egyaránt rokonszenvessé, sajnálatramél- tóvá és megvetendővé tenni. Az a Katyerina volt, akit ha felmenteni nem is tudunk, de megérteni igen. Kimagasló alakítást nyújtott Borisz Tyi­mofejevics szerepében Marczis Demeter. Nagyszerű énekkul­túrája, zengő orgánuma mel­lett ezúttal ismét megcsodál­hattuk sokrétűen árnyalt sze­repformálását. Az öregember kegyetlen gonoszságát éppúgy érzékeltette, mint kapzsi vá­gyódását csinos menye iránt. Haldoklási jelenete megrá- zóan hatott. Élete első jelen­tős operafőszerepében Csángi János kellemes meglepetést okozott. Szinte elképzelni sem lehet ideálisabb Szergejt: ro­bosztus őserő feszül izmaiban, de a külsőségeken túl töretle­nül viszi végig a figurát a gazdag úrnő megkívánásától, annak lelkiismeretfurdalás nélküli magárahagyáséig. A nagyszámú szereplőgárda minden tagja hallatlanul nagy felkészültségről tanús­kodva a sosztakovicsi jellem- ábrázolás gazdag lehetőségeit tárta elénk. A férj szerepében Wagner József, a groteszk humorú rendőrkapitányt ala­kító Tréfás István, az ugyan­csak karikírozottan ábrázolt pópa figurájában Fodor Pál, a Szonyetka rövid szerepében is jelentős Pécsváry Gabriel­la, valamint a részeg paraszt szerepében döbbenetesen jó Hotter József mellett Bál­lá Tibor, Pulveri Magda, Bon­net Kálmán, Csida Gizella színészileg és zeneileg is ki­tűnően megoldott alakítása érdemel említést. A zenekar önmagát múlta felül A bemutató sikerében oros®- lánnész jutott Paulusz Ele­mérnek. A mű alapos ismere­téről és átéléséről tanúskodó vezénylése biztonságos kézzel fogta össze az előadás nagy­számú résztvevőjét. Különösen a zenekarról állapíthatjuk meg, hogy önmagát múlta fe­lül. Sosztakovics partitúrájá­nak hiánytalan megszólaltatá­sa a zenekar korlátozott lehe­tőséged ellenére hatalmas tel­jesítmény volt. Kitűnően mag- állták helyüket a Sosztakovics nál oly jelentős szerepet ját­szó fa- és fézfúvósok. Külön érdeme karmesternek és ze­nekarának egyaránt, hogy mindenkor sikerült pontosan eltalálni a szükséges dinami­kai fokot, a lírai részek lágy pianóitól, a drámai hangsú­lyú, harsogó fortisszimóig. Az operában fontos fukciót be­töltő kórus jelenetek egységes, tömör hangzással szólaltak meg. A lényegesen kiegészí­tett létszámú énekkar örven­detesen jó közreműködése dr. Döry Miklós érdeme, akinek neve sajnálatos módon lema­radt a plakátról. A koreográ­fiát Tóth Sándor készítette. A jól énekelhető érzékletes stílusú fordítás Szabó Miklós kitűnő munkája. Dr. Nádor Tamás Sznjet—magyar baráti találkozó A Fegyveres Erők Pécsi Klubjában baráti találkozót rendeznek november 8-án dél­után a szovjet és a magyar alakulatok fiatal tisztjei és családtagjai részvételével. A találkozó előtt a szovjet és a magyar tisztek városnézésen vesznek részt, megtekintik Pécs nevezetességeit, az új városrészeket, majd pedig a Fegyveres Erők Klubjában ba­ráti beszélgetéssel folytatódik az esti program. Közlemények A Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Vállalat értesíti a város fogyasz­tóközönségét, hogy november 8- án 7-től 10 óráig finom fehér ke­nyeret árusítanak a következő boltok: 710 sz. kenyérbolt Irányi Dániel tér, 712. sz. kenyérbolt Bem utca. 713. sz. kenyérbolt Doktor Sándor u., 714. sz. kenyér- bolt Rákóczi út, 404. sz. tejbolt Uj-Mecsekalja, 201. sz. fűszerbolt UJ-Mecsekalja, 206. sz. fűszerbolt Jókai tér, 211. sz. fűszerbolt Kert­város, 138. és 139. sz. fűszcrbolt Tolbuhin út, 151. sz. fűszerbolt Pécsbányatelep, 334. as. húsbolt Tolbuhin út. — Bábelőadás lesz november li­án, vasárnap de. 10 órakor Pécs Dr. Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Műsor: ABC-király és Zsuzsi bábszínháza. * — Zrínyi-est lesz november 9­én, hétfőn este 7 órakor, a költő halálának 300. évfordulóján Pécs Dr. Dokor Sándor Művelődési Há­zában (Déryné u. 18.). Bevezetőt mond: Keresztury Dezső író Az irodalmi színpad műsorát rendez­te: Bécsy Tamás. Jegyelővétel a Magyar írók Könyvesboltjában. — A KIOSZ pécsi járási helyi csoport vezetősége ezúton értesíti Pécs és a pécsi járás iparosait, hogy 1964. november 9-én, hétfőn du. 18 órai kezdettel Pécsett, a KIOSZ Rákóczi út 24. sz. alatti helyiségében beszámoló taggyűlést tart. A taggyűlésen részt vesz a KIOSZ Országos Központ küldöt­te is. A taggyűlésen részletes tá­jékoztatást ad a helyi csoport ve­zetősége a kisiparosságot érintő kérdésekről és beszámolva a ve­zetőség munkáiéról, meglelölve az elkövetkezendő 6 hónap felada­tait. Helyi csoportunk vezetősége kéri az érdekelt kisiparosok fel­tétlen és pontos megjelenését. — KIOSZ pécsi járási helyi csoport vezetősége. A Labdarúgó Edzők Testületé felhívja tagjait, hogy hétfőn, no­vember 9-én, 17 órás kezdettel a járási tanács kultúrtermében kő­telező továbbképző előadást tart. Napirenden: az edző és játék­vezető tanácsot érintő kérdések. SZÍNHÁZ SZOMBAT A MAGYAR RADIO PÉCSI STÜDIÖJANAK 1964. nov. 7-1, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Zenés műsorunkat összeállították a hallgatók. 18.00: Német nyelvű műsor. Ünnepi hangulatban. Zenés köszöntő. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Mecseki visszhang. A tartalomból: !. Verdi: Nabuc- co-nyitány. 2. Amit a magne­tofonszalag őriz . . Munkásmoz­galmi emlékeiről beszél Faust Imre, Gergely Lajos, Leflcovits Ernő, Pandur Gyula és Szobosz- lai Gyula. — Arany János: Epi­lógus. Elmondja Sármássy Mik­lós. — Paulusz Elemér—Bárdos! Németh János: Hintaszék. Ének­li Szabó Gyula. — A régi szí­nészéletről , beszél Asszony! Lászlóné. — Horváth Géza és népi zenekara játszik. 3. Radnóti Miklós versei. 4. A Pécsi Nemzeti Színház ope­ratársulata mutatta be: részle­tek Sosztákovics: Kisvárosi Lady Macbeth című operájából. Köz­reműködik: Illés Éva, Marczis Demeter, Csányi János és Wág- ner József. Vezényel: Paulusz Elemér. 5. Előlegezett novemberi névna­pi jókívánságok verssel, zenével Erzsébeteknek és Katalinoknak. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Kisvárosi Lady Macbeth (este 7 órakor). Som lay bérlet. Tájszínház: Az ördög cimborája (este fél 8 órakor) Komlón. ÜTTÖRÖHAZ Történetek Leninről (szovjet film, délután 4 órakor). MOZI (Rövidítések: szv.=szélesvásznú, szi.=színes.) Park: Dúvad (sav., 4, 6, 8). Csak 18 éven felülieknek Petőfi: Csend (szv. 5, fél 8). Kossuth: Kezek a város felett (szv. 4, 6, 8). Híradó mozi: Magyar híradó, Pi­rospöttyös labda, A jövő építő­anyagai, Százarcú anyag, Kilátó. Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan. Fekete Gyémánt: Szerencse a szerelemben (szv. 5, 7). Építők: Kihívás (4, 6). Pccsszabolcs: Külö­nös házasság (szi. 5, 7). Mecsek- alja: Placido (7). Vasas n.: Éva és Vera (7). Mohács: Az ifjúság édes madara (szv, szi. fél 6. 8). Csak 18 éven felülieknek! Sziget­vár: Tékozló szív (szv., szi. 8). Siklós: Adám két bordája (7). Sellye: Robin Hood új kalandjai (szv., szi. 7). Harkány: Láng az utcákon (szv. 7). Beremend: Gengszterek és filantrópok (8). Boly: Egy taxisofőr halála (7). Mágocs: özvegy menyasszonyok (szv. 7). Pécsvárad: Nincs többé ' válás (fél 8). VASÁRNAP A MAGYAR RADIO PÉCSI STÜDIÖJANAK 1964. nov. 8-i, vasárnapi műsor», a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Egyedül a versekkel. Irodalmi összeállítás. Közreműködik: Harasztia Ibolya. 18.09: Német nyelvű műsor. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Hallgatóink kívánságára 19.00: Szerepről szerepre. Zenés beszélgetés Pataki Erzsivel. 19.35: Válasz a hallgatóknak. 19.40: Szórakoztató zene. 19.50: Sporthírek, totóeredmények. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Mária főhad­nagy (délután 3 és este 7 órakor), bérlet szünet. Tájszínház Az ördög cimborája (este fél 8 órakor) Szekszárdon. ÜTTÖRÖHAZ Nagy olimpiák (sportvetélkedő; délután 3 órakor). MOZI Park: Diadalmas olimpia (tő); Dúvad (szv., 4, 6, 8). Csak 18 éven felülieknek' Petőfi: Fűre lépni szabad (10. Csend (szv 5, fél 8). Kossuth: Négyen az árban (10). Díszmagyar (2). Kezek a város felett (szv. 4, 6, 8). Fekete Gyémánt: Iván gyermek­kora (10). Szerencse a szerelem­ben (szv. 5. 7). Építők: 49 nap (10). Kihívás (4. 6). Pccsszabolcs: Tü2 a Dunán (10). Különös házasság (szi. 3. 5, 7). Mecsekalja: Hálátlan­ság (10). Placido (5. 7). Vasas II : Éva és Ver? '5. 7). Tstenkút: Út­ban Párizs felé (7). Mohács: Kas­mír földién (szv., szi. 10). A7 ifjú­ság édes madara (szv.. szi. 3. fél 6, 8). Csak 18 éven felülieknek. Szigetvár: Nevessünk (10). Tékozló szív (szv. 6. 8). Csak 18 éven felü­lieknek! Siklós: Egyiptomi törté­net (10). Ádám két bordája (5. 7). Sellye: Robin Hood űi kandiái (?zv.. szi. 4. 7). Harkány: Láng az utcákon (5. 7). Beremend: Geng­szterek és filantronok (6. 8). BóW: Ballada a katonáról (101. Egv taxi­sofőr halála (5, 7). Mágocs: öz­vegy menyasszonyok (szv. 5 7); Pécsvárad: Mindenki áriáin? (10). Jégmezők lovagja (5. fél 8). Meszes: Topáz úr (szv., szi. 5, 7)a HÉTFŐ Á bányászok bizalmából A Iámpakamrában ritkán fordulnak meg a bányaüzem veze­tői. Mit is keresné­nek ott! A lámpa- mester meg a többi­ek értik a dolgukat, nincs probléma a munkájukkal. Egy „idegen” mégis gya­kori vendég itt: a párttitkár. Valahány­szor egy-egy új lám­patípus érkezik, az elsők között vizsgál­ja meg, szétszedi, összeszereli, számba- veszi jó és rossz tu­lajdonságait. Furcsa „dolog” ez egy párt- titkárnál, Illetve csak annak furcsa, aki nem ismeri Hámori András elvtársat, Szé chenyi-akna párttit­kárát; — Sok évig lám pajavftó voltam. — Lámpamesteri vizs­gát is tettem és az­óta akármilyen funk­cióba kerültem, min­dig visszatértem és ma is visszatérek a lámpakamrába, ha időm engedi. Ha valaki az iro­dájában keresi Há­mori elvtársat, ritkán találja meg vagy so­káig kell várnia rá. Aki azonban vala­melyik üzemrészben vagy lent a fejtésben akar találkozni vele, azt nyomban útba­igazítják: itt járt. i, arra ment..; Én is az üzemben akadtam rá, aztán az irodájába tértünk be beszélgetni. Különös dísze van ennek az irodának: az íróasz­tal lapja. Pontosab­ban: az asztallapon lévő — üveg alá szo­rított — temérdek színes üvözlőlap. A Balaton mellől, Sze­gedről, Lillafüredről, aztán Drezdából, a Fekete-tenger part­járól, Moszkvából és Prágából — fél Euró­pa nagyvárosa, üdü­lőhelye képviselve van itt egy-egy ké­peslappal. A párttit­kárnak küldték a munkások, bányá­szok — párttagok és pártonkívüliek. És ez csak égjük jele és nem hivalkodó jele. annak az őszinte ba­rátságnak, ragaszko­dásnak, amit a Szé- chenyi-akna dolgozói éreznek a maguk köréből lett funkcio­nárius iránt. Az életéről fagga­tom, a mostaniról és a régiről. Lassan, megfontoltan beszél, mint aki megszokta, hogy figyelnek a sza­vára, hallgatnak rá. >— Hol indult el a munkásélete? — Bizonyára kü­lönösen, hangzik: nem a bányában. Holott édesapám is bányász volt, mozdonyvezető. Negyvenegy évig dol­gozott itt. amíg csak meg nem rokkant. — Eltűnődik egy ki­csit. — Talán a sa­ját keserves sorsa ösztökélte arra, hogy megpróbáljon más életet teremteni ne­kem. Kereskedőnek szánt. Tizenöt éves voltam. Az Ágoston téren, a Varga-féle fűszeresnek lettem az inasa. Miért nem lett végül is kereskedő belőlem? — Elmoso­lyodik. — Egyszerű­en mert nem bírtam ezt a „könnyű” szak­mát. Ezt szó szerint kell érteni. Egyszer fel kellett volna húz­nom egy teli zsákok­kal megrakott kocsit a meredek Hegyalja -<*e nem tam. Hát így ért vé­get a kereskedői pá- ljrafutásom. Utána már csak rövid „közjáték” kö­vetkezett — kőmű­vesek mellett dolgo­zott egy ideig, s vé­gül eljutott a bányá­hoz. 1939-et írtak akkor. Negyed százada te­hát, hogy Hámori András eljegyezte magát a bányászélet­tel. Kitanulta a gép­lakatos szakmát, — majd a lámpakamra lett a munkahelye. Mint munkás és mint kommunista mindig szószólója volt a mun kásoknak. Ezért sza­vaztak rá a bányá­szok 1960-ban. ami­kor szakszervezeti titkárt választottak az üzemben. Ezért szavaztak rá később — 1961-ben — a kommunisták, ami­kor titkárt választot­tak az alapszervezet­ben. A bányászok gyak­ran felkeresik irodá­ját, jönnek kisebb- nagyobb bajokkal, üzemiekkel és csalá­diakkal egyaránt. Ö Dedig mindig segíte­ni igyekszik — hi­szen aki az embe­rekkel való törődést, foglalkozást válasz­totta hivatásának, a? nem is tehet mást. Csaíai Eizssfcd. A MAGYAR RADIÖ PÉCSI STÜDIÖJANAK 1964. nov. 9-i. hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Utón Baranvában _ . . összeállít tás. A tartalomból: így ünneoelt a megye. — Baranya tört átí­rni emlékei. Előadás. — Zen* s névsorolvasás. — Ünnep után. Tudósítóink íelentik. — Harmo­nikán és furulyán. Zene. — Ta­lálkozások: ,,A jó öreg kocsmá- ros.” 18 00: Német nyelvű műsor. Heti kommentárunk. Brahms-művek. Láttuk, elmondiuk. Szórakoztató muzsika. 18.30: Magyar nvelvű műsor. Mecs°k1 yisszhang. — Zenés összeállítás. A tartalomból: ünnep után. — Negyvenöt év egy munkabe- íven. — Oyenis József írása. — Közbeszól ásunk az ebédidőről és a futballról. — Visszafordul Dérvné szekere? — A Franci. Gáldonyi Béla írása. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. Szünnap. SZÍNHÁZ MOZI Park: Csend 'szv. 5. fél 8). Petőfi: Babette háborúba megy (szv., szi. 4. 6, 8). Kossuth. Az édes élet (szv. 8, dupla helyárral). Csak 18 éven fe­lülieknek' Híradó Mozi: Magyar híradó Pi­rospöttyös labda, Á lövő építő­anyagai, Százarcú anyag Kilátó, Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan. Fekete Gyémánt: Tékozló szív (szv. 6). Csak 18 éven felülieknek! Pécsszabolcs: Az ifjúság édes ma­dara (szv.. szi. 5 7). Csak 18 éven felülieknek! V^sas II : Kez^k a város felett (szv. 7). Ságvárí- Rgv házasság hétköznapjai (fél 6. fél S). Áram«üf(not — Áramszünet lesz november 9-én 7—17 óráig káb.'lsze -'•lés miatt Kossuth L. u. 24—26-ig, 19— 49-ig, Zetkin Klára u. 1. 3. ? 4. szám, Lyceum u. 1 3. 5, 7. Per­czel u. 33, 35. sz., és János utcá­ban, Patacson közv. szereié* miatt. — Áramszünet lesz novem­ber 9. és 10-én 7—17 óráig k'/.v. szerelés miatt.: Kertváros «esz területén. — Áramszünet les? no­vember 9—14-ig 7—17 óráig há’ó- zatátépítés miatt: Hegedűs m u., Testvériség. Turini u., Köl'* °v F., Tolbuhin utcáig. (x) HALÄLOZÄS Fájdalommal tudatjuk. hogv KÜRTI GÉZ A NÉ Stahl Ilona 42 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése november 9-én, hétfőn 2 órakor lesz a központi temető- ben. Gyászojjáiy szülei, testvérei és. KaKSi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom