Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
'MAPI«' 5 Beszédes sírok Egy majdnem pontosan ezer esztendős sír roppant beszédes tud lenni, feltéve ha megszólaltatják. De hát a síroknak nem kell más, csak az, hogy leszórják róluk a rárakódott földet, beszélnek aztán maguktól. Amint megérzik a napvilágot akár azonnal hajlandók kibeszélni minden titkukat. Miféle emberek azok, akiket ezer éve őriznek, hogyan éltek, milyen ruhákban jártak, ínit ettek, dolgoztak-e és mit dolgoztak, kit tisztelitek, miben hittek, milyen betegségek látogatták őket, stb. De hát a sírokat nem elég megszólaltatni. Érteni is kell a nyelvüket. Elvégre öregek a sírok, más a nyelv, amin megszólalnak. Ezt a megértést megtanulni kell, de még ha megtanulta is valaki sokat kell izzadni minden egyes „beszélgető partner” megértéséért. félig még pogány ok A megszólaltatás és megértés nehéz mesterségét ezúttal Kiss Attila régész vállalta. A sírok pedig Majson aludtak mindmáig, egy mély mocsaras területből kiemelkedő ovális lapos dombon sorakozva. Mintegy ezer sírra számítanak, s most, amikor az idei feltárást is befejezték, a négyszázhar- minchatodik sírnál tartanak. Ami azt jelenti, hogy a temető felénél. Ezért aztán még eltart egy-két évig, amíg a sírok kerek történetet mesélnek erről az árpádkori faluról és a temetőben nyugvó emberekről. De azért sokmindent lehet tudni már most is. Azt például, hegy ez a temető igen értékes. Más célú kutatás köziben akadtak iá, s akkor kiderült, hogy még mik* megbolygatva. így hát a feltárása komplett eredményt hozhat. As országban sok árpádkori temető töredékét tárták már fél, de teljes temetőt eddig 0»* egyet. Sokirányú nehezebbé válni. De addig sokkal könnyebb volt, mint most. — Miért? — Mert megnőttek az igények. Sok a televízió. Például. mikor az idei programot csináltuk, száznyolcvan volt a faluban. Pedig ötszáz ház az egész! Ez az egyik. A másik meg az, hogy a népművelés régi foi-mái csupán az alapok lefektetéséhez voltak jók. Egy olyan népnek, amelyik a nulláról indult. És mindent meg . akart tanulni. Ki akart szabadulni a régi életéből. Sellyén a kultúrotthon szűk. Nincs kilátás arra, hogy közeljövőben bővüljön. Csak “különböző szervek helyiség- cseréivel lehetne megoldani. Az pedig nehezen megy. Van égj' mozi. Szélesvásznú, de ha *a film feliratos — vagy a felekből kell feláldozni egy darabot. vagy a felirat marad le .. . — Klubokat kellene csinálni magasszintű művelődési és szórakozási lehetőségeket kellene teremteni ... Nem legyint, nem is mondja lemondóan. Pedig amikor ' az akadályokról, anyagi 'nehézségekről beszélt, meglehetősen reménytelennek látszott. De nem reménytelen. — Ide települt a felsőfokú technikum, itt a gimnázium. Tele lesz a falu fiatalokkal. Nekik pedig kell csinálni valamit. Igaz? — Mondja, ennek a gimnáziumnak van értelme Sely- lyén? — Hogyhogy v<aR-e értelme? vizsgálatok után e temető adatai alapján pontosabb képet lehet majd kapni az árpádkori településekről, az akkori emberről. A sírokat I. István, Péter és Béla idejében ásták, vagyis ko. 950-től 1060-ig. A temetkezési rendszer és a leletanyag alapján meg lehet állapítani, hogy nem kiforrottan keresztény falu nemzedékei aludtak itt örök álmukat. A sírokban található keresztek mellett ott vannak az edények, és a pogány temetkezési babonákra utalnak az állatcsontok is. Félig még pogányok voltak tehát ennek a falunak a lakói. Az átlagéletkor: 26 — 28 év Az eddig feltárt sírok em- Sbertani anyagának feldolgozása máris folyik. Természetesen nem lehet még véglegeset mondani, de sokminden igazolja az eddigi kutatásokat. Például nagvon valószínű, hogy ezer évvel ezelőtt az átlagos életkor 26—28 év volt. Magas volt a csecsemőhalandóság — ez az egyik ok. De az is igaz. hogy viszonylag nagyon kevesen értek meg abban az időben magasabb kort. S a fiziológiai képhez olyan érdekességek is tartoznak, mint például: rengeteg a csontok reumatik*s deformálódása. Találtak eey furcsán, és persze rosszul összetört csonttörést is. őseink azonban sokkal egészségesebb fogsorral rendelkeztek, mint a mai emberek, nyilván a táplálkozás különbsége miatt A modern régésaettudomány követelménye szerint folyik a majsi ásatás feldolgozása is: *z a célja, hogy az adott közösséget a mega teljességében rajzolja elérik, történetét, életmódját, ismereteit, biológiai képét egyaránt. Varga Lajost a tanácsházán találjuk. Jön ő is velünk. Megmutatják a templomkertet, ahol a talpas ház épül majd, s a falu utolsó talpas házát is megnézzük. — Nem vetette vissza a falut a „trónfosztás”? — kérdezem Varga Lajost. — Egyáltalán nem. Piacok, vásárok ugyanolyan népesek, a környező falvak központja mindenhogyan Sellye maradt. Kisebb ranggal ugyan, de mit számít a rang! Sorra járjuk a falu utcáit. „Ez volt a ,pógárok’ utcája, a többi a kereskedőké”. Megmutatják a strandot, a középiskolás kollégiumot, a nemrégiben épült mentőállomást, a szülőotthont, az általános iskola új épületét. És rengeteg magánházat. Épülőt, félig készet, vakolásra várót, s már beköltözöttet. ■— Sokan építenek? — Nagyon sokan. A gimnázium mögötti házhelyeket már legszívesebben megrohan ták volna. Csak még nem lehet eladni... néhány formaság még hátra van. — Hallottam valami! Sellye fejlesztési tervéről. Abból mi valósul meg? — Az még járási székhely korunkban készült. — Nem volt az reális terv. — Ezt csak a maga vigasztalására mondja? — Lehet, hogy kicsit azért. De figyeljen ide, most van két és félezer lakosunk. A terv szerint meg . s s nem emlékszem ^pontosan, de valahogy vagy tizenöt év alatt ti| És nem is olyan egyszerű í munka ez, mint a laikus esetleg gondolja. Azzal kezdődik, hogy kibontják a sírokat eredeti alakjukra, majd feltérképezik őket. Mindent lefényképeznek, milliméterpapírra mé- retarányossan felrajzolnak. Ez nemcsak egy-egy sírra vonatkozik, hanem külön-küiön az egyes tárgyakra is. Ezután szednek csak ki mindent a sírokból, a leleteket a laboratóriumban konzerválják, restaurálják, majd az antropológiai érdekességekről, a tárgyakról részletrajzokat készítenek. Amikor már minden a maga helyén van, akkor kezdődhet a régész második számú feladata: értékelni, egyeztetni a jelenségeket és megrajzolni belőlük a fentemlített teljes képet. Pitykék, nyakperecek, tüzcsiholók A laboratóriumban egy lá- dányi anyag gyűlt össze a sírokban talált különféle tárgyakból. Arpó zacskókban, gondosan becsomagolva várnak sorsukra az ékszerek, használati tárgyak, ruházati tartozékok. Bronzból készült például egy gyönyörű kereszt, amely mellesleg a múzeum kiállításán látható. Bronzból vannak a jellegzetes hajkarikák, amelyekkel hajfonatukat tűzhették fel az asszonyok munka közben. Bronzból csinálták a pitykéket is, amelyek a férfiak mellényszerű ruhadarabját díszítették. A nők magukkal vittek néhány szép ékszert is a sírba. Egy bronz nyafcperecet kagylókarikáik díszítenek, kagylóból, csigából, üvegpasztából készítették a másikat. Sötétköt üveggyöngy, ráfuttatott vörös dísszel — ez is szép darab. Az aranyozott ezüst gyűrű, a titokzatos varázsjelekkel felékesítve, ritkaságszámba megy, ezek a halottak ugyanis nem vittek nagyon drága dolgokat magukkal halálukba sem. Inkább vasból készült tűzcsiholókat a zsebükben és fanyelű késeket, amelyek általában akkorák, mint a mi desszert-késeink. Egy ezeréves falu mintegy ezer eltemetett lakója. Reuma gyötörte őket, gyöngyöket aggattak a nyakukba, nem voltak túl gazdagok, de halottaikkal húst és kőedényekben más élelmet küldtek a másvilágra és Krisztushoz imádkoztak közben. Ennyi érdekeset máris elmesélték a sírok. Fáradságos munkájába kerül sok embernek, míg megszólalnak, de megéri. (Hallania) zenhétezer vagy tizenhét év alatt tizenötezer. Elképzelhetetlen, igaz? — Egy gépgyár-részleg idetelepítését tervezték, blokkházakat ... sok mindent. — De Sellyét így sem keU félteni. — Kinőjük magunkat. Biztos. Iskola — gyerekcipőben A sellyei gimnázium új épülete a falu félkaréjába bezárt lapályon áll. Egy előadóterem, négy osztályterem, napfényes folyosók. Tornaterem nincs. A hozzá vezető utat rosszul építették meg az építők. Rosszul is tervezték. A beton villanyoszlopok éppen az árokba jutottak. Az igazgatóhelyettest Vas Istvánnak hívják. Nagyon fiatal ember, két éve végzett levelezőn a pesti Eötvösön. Azt mondták róla: a levelező hallgatók bolondulnak érte, az ő óráiról nem hiányzik senki. Ül az íróasztala előtt és nem tudom eldönteni, mi húzódik meg alig észrevehető mosolya mögött. — Nem gondolja, hogy a sellyei gimnázium félresikerült vállalkozás? — Miért lenne az? — Mert egy nagy fejlesztési tervnek az összefüggő szerves része volt, s a nagy tervből ez készült el legkorábban, a többiből meg egyelőre nem lesz semmi. — Ez Igaz. De a kömyüfc okvetlenül elbír egy gttaoafe MSAKlKOMAa---------- t OJ'—* — Tudod komám, kell a motor, ha otthon felejtjük a fuvarlevelet, ne kelljen vontatóval visszamenni érte! A palackba zárt szellem Érdekességek és furcsaságok a radioaktív izotópok körül Sugárvédelmi csoport a neve I annak a 3 tagú kis közösségnek [ amely a Baranya megyei I KÖJÁL épülete előtt a hét egy-egy napján autóba száll és bebarangolja a Dunántúl kilenc megyéjét, ök hárman ellenőrzik, hogy a Dunántúl 58 ipari és 8 mezőgazdasági üzemében, 13 egészségügyi intézményében, 12 egyetemén, fő iskoláján, illetve kutató intézetében jól használják-e az izotópokat, s a sugárvédelmi rendszabályok megfelelnek-e az előírásoknak. Mint Bokré- tás András, a csoport tagja megjegyezte, az izotóppal úgy kell bánni, mint a palackba zárt szellemmel... Csütörtökön és pénteken elkísértem őket hosszú útjukra. Első állomásunk a Mohácsi Farostlemezgyár volt. A legpontosabb automata „Figyelem! Radioaktív izotóp! 0,5 m-nél közelebbi tartózkodás hosszabb időre veszélyes!” — hirdeti a tábla a gyár egyik műhelyében. Hargitai András közegészségügyi felügyelő futó pillantást vet rá, Gyűdi Sándor, a csoport fizikusa pedig elemlámpához hasonló műszert vesz elő egy bőrtokból. Maga elé tartja: a műszer mutatója kimozdul, jobboldalán pedig sebesein villog egy piros lámpa. Géppuskaropogásra emlékeztető kattogó hang üti meg a fülünket. — Látja? ... Hallja? — kérdi a fizikus. — Ütögeti ám! — Nem veszélyes? — intek az izotóp felé. — Nagyon csekély mennyiség ez! — mondja. — Csak érzékeny a műszerem. Olyan érzékeny, hogy még a kozmikus sugárzást illetve a földben lévő egészen kevés radioaktív anyag kisugárzását is kimutatja. Ettől a mennyiségtől még akkor sem betegednénk meg, ha egy hétig itt állnánk a gép mellett. Megvéd bennünket az ólamköpeny. Persze-persze — teszi hozzá — azért az a legbiztosabb, ha távol tartjuk magunkat tőle. Az izotóppal nem szabad virtu skodni. Most látom, hogy az ólomba zárt izotóp magas, hengeralakú tartályfélébe van felszerelve. Asztalos Tivadarné, az üzem vegyészmérnöke defib- rátomak nevezi. Azt mondja, a felaprított fa rostosítására használják, s a rostosítást magasnyomású gőz végzi el. Az egész folyamatot a radioaktív izotóp szabályozza, attól függ, hogy a felaprított fa ziurnot. Nemhogy elbír, megkövetel. A tantestület egyébként közös az általános iskoláéval. Az igazgató is ugyanaz, most kezd csak szétválni a két iskola. A harminchárom pedagógus közül tizenhárom nem sellyei. A középiskolában tanító tanárok közül mindössze hárman diplomás középiskolai tanárok — a többi általános iskolai. — Van-e olyan szülő, aki a sellyei gimnázium megléte ellenére is pécsi gimnáziumba íratja a gyermekét. — Van. — Mit gondol miért? — Nyilván még nem bíznak bennünk. Idén kezdett az első negyedik osztályunk. Velük fogunk mi vizsgázni. — Mikorra tudják az ösz- szes állást középiskolai tanárral betölteni? — Bizonyára Bem egyhamar. Az iskolához annak idején még két új épületet terveztek. Az egyikben lett volna a tornaterem. Most senki nem tudja pontosan, mikor készül el. Pedig tornaterem nagyon kellene. És persze pedagóguslakások. Késő délután van. A* utcákon diákok, néhány autó is végigszáguld a latyakos úton. Kutyaugatást meg nevetést hoz a szél, percenként nyílik a presszó ajtaja. Sellye valahogy jókedvre derített. Ügylátszik nem hiány 2ák neki a" trón! Lázár Ervin mennyi ideig marad a defib- rátorban. Ez nagyon fontos, hí szén a kevés is rossz, meg ä sok is. Mindegyik árt a minőségnek. — És pontos az izotópos szabályozó? — Nincs ember, akt versenyre kelhetne vele. Akárcsak az óra. — Mióta működik? — Négy éve. Tekintve, hogy öt év a felezési ideje, egy évig még jó lesz. Aztán kicseréljük. Paradicsombokorból „fenyőja" Az Iregszemcsei Mezőgazdasági Kutatóintézet sem szűkölködik a látványosságokban. Az egyik melegházban például nagy fikuszfák törnek az ég felé, a méteres levelű filo- dendron bokrok pedig banánalakú húsos gyümölcsöt érlelnek. A gyümölcsnek ananászhoz hasonló fűszeres illata van és kitűnő csemege. De még ennél is érdekesebb az a kukorica és napraforgó, | amely az egyik laboratórium- j ban látható. Pedig csak cse- ! répben nevelt, vánnyadt növé- ! nyék, ám nagyon fontos kísérleteket végeznek velük. Ezek a növények izotópos tápoldatot kapnak „reggelire”, s bizonyos idő múltán, amikor a radioaktív anyag felszívódott, levágják a levelüket, szárukat, majd a levágott részeket fényérzékeny lemezre helyezik. Ugyanaz történik, ami a kórházaknál, a röntgenezéseknél: a sugárzás eifeketíti a lemezt. A lemez itt is előhívható, csakhogy a „röntgenfelvétel” nem emberi bordákat fog ábrázolni, hanem kukoricaleveleket. A szakember a felvételből meg tudja állapítani, hogy a táplálék bizonyos idő alatt a növény melyik részébe jutott el. Ezt újabb kísérletek folytatásával és kombinálásával arra is fel lehet használná, hogy olajosabb tartalmú napraforgót nyerjünk. Ám vannak itt még érdekesebb dolgok is. Tolnai László és Parrag Judit, az intézet kutatói olyan paradicsom bokrokat mutat az egyik üvegiház- ban, amelyeknek tűlevele van. Ezek inkább fenyőbokorra hasonlítanak, mintsem paradicsomra Mint mondják, elültetése előtt a paradicsom magját radioaktív izotópos kezelésnek vetették alá, innen a furcsa tünemény. Á tűlevélekre egyébként ők sem számítottak, dohát ez nem sok zavart okoz, mert a furcsa bokrok némi segédlettel normális alakú és nagyságú paradicsomot termettek, amelyekben természetesen egy szikrányi radioaktivitás sem volt észlelhető. — Hogy miért kellett akkor a kísérlet? Azért, mert ennek a jóltermő, ízes paradicsomnak eredetileg magas bókra van, s karó szüli séges hozzá. A kutatók a bőtermés és egyéb előnyös tulajdonság megtartásával alacsonyabb boikrú fajtát kívánnak létrehozni. Ez ugyan is megtakarításokra vezetne a mezőgazdaságban. Az első lépések sikerrel jártak, mert a „radioaktívös” paradicsombokornak . nemcsak tűlevele van, hanem alacsonyabb is. Kísérleteznek még babbal, borsóval js takarmánynövényekkel is. Izotópos kezeléssel megkísérlik eltávolítani a Piroskabab narancssárga köldökét, mert így a bab egyszínűvé és értékesebbé válna. Az első lépések sikerrel kecsegtetnek. Az intézet kísérletei egyébként érdeklődést keltettek még Kanadában és Izraeliben is. Izotóppal a golyva ellen Pécsett tíz egyetemi intézményben használnak radioaktív izotópokat, közöttük az I-es sz. belklinikán is. Az izotóp oldott állapotban érkezik hozzájuk, ampullákban. Az üvegcséket ólomkamrába zárják, amelynek arasznyi vastag, s igen nehéz ajtaja van. Gyűdi Sándor, a KÖJÁL sugár- védelmi csoportjának fizikusa az ólomajtó elé is odatartotta dózismérő műszerét: alig kattogott valamennyit. Az ólomajtó tehát tökéletesen véd. Dr. Keszthelyi Béla tanársegéd, aki a laboratórium sugárvédelmi felelőse is; tájékoztatást ad az izotópok alkalmazásáról. Mint elmondja, elsősorban a diagnosztikában, vagyis a betegségek feltárásában van szerepe. Ha például a pajzsmirigy működésére kíváncsiak, akkor jód izotópos vizet itatnak a beteggel Ezután többször megmérik, hogy mennyi izotóp van a pajsz- mirigyben (a zöme ugyanis odavándorol), s ebből következtetni tudnak a működésére. A többi között arra is, hogy van-e a betegnek golyvája, vagy sem. Az izotóp segítségével ugyanis egészen korai állapotban felfedezhető, ami természetesen megkönnyíti, a gyógyítást is. — És nem árt meg az izotóp a betegnek? — kérdem az orvostól. — A húsz mikrocurie? Veszélytelen mennyiség! — válaszolja megnyugtatóan. — A beteg semmilyen izotópvizsgálatnál nem kap többet, mint amennyi egy-két röntgenátvilágításnál érné. A pajzsmirigy működésének vizsgálata csak egy a sok lehetőség közül. Az izotóp segítségével feltárhatjuk a vér- szegénység okát is. A módszer itt is egyszerű. Vért vesznek a betegtől, oldott állapotban hozzáadják az izotópot, s ezt visszajuttatják a beteg szervezetébe. Utána mérésekkel regisztrálják, hogyan csökken a vérben az izotópok mennyisége. A csökkenés mértékéből következtetni tudnak a vörös vérsejtek élettartamára és sok másra. Az izotópos vizsgálat segíthet a máj- és vesebetegségek diagnosztikájában, a vörösvé- rűség gyógyításában is. Heti 15—20 ember részesül ilyen vizsgálatban a klinikán, évente körülbelül ezren élvezik az izotóp diagnosztika áldásos hatásait. Magyar László „Tálcázás“ a baranyai iskolákban Az iskolaév kezdetével, az eddigiekhez hasonlóan, de sokkal nagyobb választékkal vezették be a „tálcázást” a falusi iskolákban. Ezidáig tíz falusi általános és középiskola kötött szerződést a helybeli földmű vesszövetkezettel friss tízórai biztosítására. A bólyi gyerekek kiflit, lángost, perecet, a mágocsiak cukrászsüteményt, a sellyeiek pogácsát, szendvicset tízóraizhatnak. Pécsváradon állandó büfét létesítettek az iskolában és Villányban is kapható tej, kakaó, friss péksütemény.
