Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-06 / 261. szám
r v KrOTEMBER «. 'Sií.Pi«' 3 Megyénk iparának termelése 7,8 százalékkal ; a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója nitt az első kilenc kénap alatt a sorozásokról Több mint 50 ezer ember dolgozik ipari üzemeinkben Két és fél milliárdos forgalom a kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hi- j éwei korábbi 214 lóvei szí*»- ! vetkezetek növelték az hivatal Baranya megyei Igazga- ! ben tósága elkészítette az első há- Az rom negyedévről szóló jelentését megyénk gazdasági eredményeiről. Az 1963. évi december 5-i párthatározat alapján az ez évi népgazdasági tervek az ipari termelés volumenének mintegy 7 százalékos emelését írták elő. Ennek megfelelően alakult a termelés Barac nya megyében: az ipar átlagos napi termelése 1964 első három negyedében 7,8 százalékkal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A szövetkezeti ipar termelése ennél nagyobb mértékben emelkedett, míg a tanácsi ipar alig termelt többet 1964 első háromnegyedében, mint egy évvel korábban. ipar átszervezését kisebb mérvű alkalmazotti létszámcsökkenés követte. A korábban önálló vállalatként működó 10 ipari üzem alkalmazottainak száma 9,9 százalékkal csökkent (a munkásod száma ugyanakkor 2,7 százalékkal). Ez év harmadik negyedévében a túlórák száma 14,5 százalékkal kevesebb a múlt évinél, de kelló munkaszervezéssel ez még Jobban csökkenthető volna. Az állami építőiparban a termelés értéke 4,1 százalékkal kevesebb, mint a múlt é* azonos időszakában. A vállalatok termelékenységi tervüket sem teljesítették, mert « foglalkoztatott építőipari műn- káslétszám csak 2,6 százalékkal volt kevesebb a tervezettnél, ugyanakkor a termelési terv teljesítésével 10,3 százalékkal lemaradtak a vállalatok. A termelékenység kedvezőtlen alakulásában közrejátszot a nagymérvű munkaerővándorlás is. Az állami építőipari vállalatoknál az első háromnegyedévben a létszámnak több mint fele kicserélődött. Az építkezések koncentrációja a sok új munkakezdés miatt romlott. A gabonafélék terméseredménye — az őszi búzát kivé ve — alatta maradt a korábbi évek eredményeinek. Ke nyérgabonából a múlt éviné megközelítően 1800 vagonná' több, takarmánykalászosbó kb. Í000 vagonnal termett ke vesebb. 18,4 raézsa Siűza termett Matt A megyében a búza termésátlaga 10,4 mázsa/kataszter: hold, az őszi árpáé 10,0 má- zsa/kataszteri hold volt, a tervezettnél alacsonyabb. A hozamok az egyes szektorok között, de szektoron belül is eltérőek. Az állami gazdaságod átlagtermése általában másfél-kettő mázsával meghaladja a termelőszövetkezetekét A két szektor ' közötti különbség azonban kevesebb, mini az elmúlt évben, mert az állami gazdaságok termésátlaga csökkent, a termelőszövetkezeteké viszont emelkedett. Ebben jeleritős szerepé játszott, hogy a termelőszötenzív és félint,enzív búzafajták vetésarányát. Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó, burgonya, kukorica becsült termésátlaga meghaladja a múlt évit. A tanácsi szektorban napraforgónál 20—25 burgonyánál 12—13, kukoricánál 2—3 százalékkal magasabb átlagtermést várnak a múlt évinél. A szőlőtermés becslések szerint mintegy 15 százalékka: haladja meg az 1963. évit A gyümölcstermesztés ez évben sem mutat kimagasló eredményeket. Megyei szinten a központ árualapra adott mezőgazdasági termékek értéke megközelítően 7 százalékkal haladt« meg az elmúlt évit. Ezen be lül a szocialista üzemek át adása közel 5 százalékka több mint az előző esztendí első három negyedévében. Hízóállat átadási tervüké az állami gazdaságok szeptem bér végéig szarvasma rhábó 68 százalékra, sertésből 8( százalékra, a termelőszövetkezetek 61. illetve 60 százalékra teljesítették. Az átadót állatok átlagsúlya a korább évhez viszonyítva némileg C —5 százalékkal) növekedett. Az állati termékek közü tejből az állami gazdaságot 3 százalékkal kevesebbet, < termelőszövetkezetek 2,3 millic literrel (közel 16 százalékkal többet adtak át az egy évve korábbinál. Tojásból az álla mi gazdaságok áruátadása 5Í százalékká!, a termelőszövet kezeteké 45 százalékkal haladja meg az előző év azono: időszakáét. 1113 lakást atíiali át Baranya megye és Pécs város kiskereskedelmi hálózati 1964. I—III. negyedévébe: 2428 millió forint forgalma bonyolított le. A kiskereskedelmi eladás 6,8 százalékka emelkedett az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva E forgalommal a kiskereskedelem I—III. negyedéves tervét 102,6 százalékra teljesítette. 1964. I—ni. negyedévéber Baranya megyében 462, Pécsett 671 újonnan épített lakást adtak használatba. A megyében elsősorban Komló: épült több lakás. Elmaradt az épílöanyagipar Az éves népgazdasági terv teljesítéséhez azonhan a vállalatoknak és szövetkezeteknek erőteljesebb termelésemelésre és jobb szervezésre lesz szükségük, mivel a termelő egységek jelentős része nem teljesítette az éves terv (75,2 százalékos) időarányos részét. A decemberi párthatározatban az előirányzatok túlteljesítésére kijelölt termékek közül többnél még a tervezettet sem termelték meg a vállalatok. Ezek között felsorolhatjuk az égetett meszet, mozaikéi ' cementlapot, égetett téglát, műszaki porcelántermékeket, a konzervipar termékei közül a savanyúságot, főzelékkon- zerveket. Kielégítő volt a termelés mennyisége tejipari termékekből, bőrből. porcelán- edény és díszműből, cipőből, kesztyűből. A népgnzdaságilag különösen fontos feketeszénből az első háromnegyed év termelése 2,1 százalékkal haladta meg a tervezettet. A vállalatok legnagyobb része eleget tett exportszállítási kötelezettségének, kivéve a Szigetvári Konzervgyárat és a Pécsi Kossuth Cipész. Szövetkezetét. A szocialista ipar termelékenysége 1964 első háromnegyedében 4.7 százalékkal magasabb volt, mint 1963. év ezen időszakában. A termelésnövekedés közel kétharmada a termelékenység emelkedéséből származott. 204,7 üiüliós tanácsi beruházás A kiemelt értékhatár feletti beruházások 1964. évi megvalósításra ■ előirányzott tervéből 66,6 százalékot teljesítettek a harmadik negyedév végéig megyénkben. Ugyanezen beruházások üzembehelyezési tervét 129.1 százalékra teljesítették, mert olyan létesítményrészeket is üzembehelyeztek már. melyek üzemeltetését csupán 1964. év után tervezték. A Baranya megy« és Pécs város területén megvalósuló további 47 értékhatár feletti beruházás ez évi tervét 55,9 százalékra, ez évi üzembe- helvezési tervét csupán 45 százalékra teljesítették a harmadik negyedév végéig. Ez évben a harmadik negyedév végéig 204.7 millió forint értékű tanácsi beruházást valósítottak meg, 26.3 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A tanácsi lakásberuházások ez évi tervét azonban sem Pécsett, sem Komlón nem teljesítik. Az átadásra előirányzóit • lakások ugyan kedvező időjárás esetén nagyobbrészt átadásra kerülnek, az 1965. évre átmenő lakásépítkezések készültségi foka azonban alacsonyabb lesz a tervezettnél. Csilien! 8 tnléráfe szíma A szocialista iparban foglalkoztatottak száma a III. negyedévben meghaladta az 50 ezer főt. Az öszes létszámon belül az alkalmazottak száma jobban emelkedik. Az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma 1964. III. negyedében 218 fő volt, az egy A katonai kiegészítő parancsnokságok országszerte októberben bonyolították le az 1964. évi sorozásokat. A sorozó bizottságok munkájáról, tapasztalatairól folytatott beszélgetést a Honvédelmi Minisztérium illetékeseivel az MTI munkatársa. — Milyen követelménye - két támasztottak a bizottsá, gok a sorköteles korba lépett fiatalokkal szemben? — Mint az élet minden területén, az utóbbi években a hadseregben is jelentős változások mentek végbe. A fejlett haditechnika és a korszerű hadviselés elvei a hadseregbe behívásra kerülő fiatalokkal szemben rátermettség, egészségi alkalmasság, iskolai végzettség, szakképzettség szempontjából és más vonatkozásban is az eddiginél magasabb követelményeket támasztanak. — Az idén „megfiatalodott" a sorkötelesek állománya? — Igen, az előző évektől eltérően ugyanis a sorozó bizottságok előtt — a honvédelmi törvény alapján — megjelentek a 18—19 éves sorkötelesek is. Tekintve azonban, A Pécsi Vegyipari Gépészeti Technikum felsőfokú tagozatán százhetvenheten, a középfokú azaz középiskolai tagozatán száz- kilcncvcnen tanulnak. A középiskolai tanulmányok befejezésével a tanulók érettségi vizsgát tesznek és a vegyipari ölemben gépészeti vonalon helyezkedhetnek el. A képen: a középtagozat második A. osztály laboratóriumi gyakorlatán az olvadási és a forráspont, valamint a fajsúlymérést gyakorolják a hallgatók. — Milyen tapasztalatokat szereztek a most bekívásra kerülő fiatalok felkészültségéről? — A tapasztalatok nagyun jók. Az 1964-ben sorozott állomány összetétele ugyanis minden tekintetben kedvezőbb az előző években sorozott állományénál. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján. máris megállapítható, hogy a fegyveres erek igénye — a sorkatonákkal szemben támasztott növekvő követelmények ellenére is — magasabb szinten elégíthető ki, mint a korábbi években. Az idén sorozáson megjelent fiatalok többsége jól fejlett, egészséges, katonai szolgá!at teljesítésére alkalmas. — Ez vonatkozik a 18—19 éves fiúkra is. Náluk azonban különösen ügyeltünk arra, hogy a gyenge fizikumuak ne kerüljenek behívásra. Akik ugyanis még nem felelnek meg azoknak az egészségügyi követelményeknek, amelyeket a katonai szolgálat velük szemben támaszt, egy évig szolgálathalasztásban részesülnek. Úgy véljük, ilyen esetben elsősorban az ő érdekük, hogy csak később vonuljanak be. Természetesen akadt jó- néhány fiatal, akit az ilyen döntés lehangolt, hiszen erősnek, egészségesnek érzik magukat. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy a hadseregbe csak fizikailag teljesen kifejlett, a komoly igénybevételre minden szempontból alkalmas fiatalok vonuljanak be sorkatonai szolgálatra. Ezért a szolgálat-halasztás az ilyen szempontból nem megfelelőek számára indokolt. — Mikor kerül sor a behívásokra? Hogyan készüljenek a■ bevonulásra a sorkötelesek? • — Az újoncokat általában november második felében hívjuk be katonai szolgálatra. A behívást váró hadköteleseknek azt tanácsoljuk, hogy munkahelyükön behívásukéig rendezzék az olyan szeméten , családi és anyagi problémái-’ kát, amelyek esetleg zavarnák, a sorkatonai szolgálat teljesítését. Tájékozódjanak a sorkatonai szolgálattal kapcsolatos kérdésekről a hivatalos szervektől és azoktól a barátaiktól, ismerőseiktől is, ak:k a közelmúltban szereltek le a hadseregből. Ezzel megkör'’- nyíthetiik az áttérést a polgári életben megszokott életmódról a katonaéletre. A bevonuláskor minden sorköteles csak azt hozza magával, amit a behívó-parancs előír. Á Tinódi dűlő fiataljai nyét. A mi szövetkezetünk már akkor is szép eredményeket ért el a kukoricatermesztésben, gondoltuk: miért ne neveznénk be mi is? — Aztán az elnökünk is örült az ötletnek, mert — teszi hozzá hun- cutkásan mosolyogva —, ha nem lenne a tsz vezetője, a kora miatt ő is köztünk lehetne. Mindjárt az első évben jó helyezést értünk el: országosan másodikak lettünk. A siker tovább ösztönzött bennünket. Es hatvankettőben megyei elsők lettünk. Tavaly, sajnos csak másodikak. De így is levettünk egy holdról hatvankét mázsa csöves kukoricát . m A szürke felhők mögül H- kíbúvó nap derűt varázsol az arcukra. A szelelő rostáról sűrűn hull a napraforgómag a ponyvára, s a hat szentdé- nesi lány jókedvűen meri az öblös szájú zsákba az olajos, savanykás illatú magot. Évek óta készültem a találkozásra ezekkel a lányokkal, a „Tinódi dűlő fiataljaival”, akik országos hírnévre tettek szert. Az elnök ' szobája üres — igaz, fűtetlem is —, odamegyünk a szél elől én kibontjuk emlékeinket. — Azt szeretné tudni, hogyan verődtünk össze? — kezdi a brigádvezető Kiss Marika. — 1961-ben a KISZ Központi Bizottsága meghirdette az ifjúsági kukoricatermelő munkacsapatok ww> — S az idén? Legyint. — Még nincs eredmény. Majd ha megszedtük. Talán decemberben értékelik is. De most nagyon bízunk az elsőségben, mert hatvanöt-hetven mázsa csöveset várunk holdanként. — Agrotechnika? — Az, ami Szentdénesen szokásos. Őszi mélyszántás, tavasszal aprómorzsásra elmunkálják a talajt, lehetőleg április közepén vetjük a magot, a tőszám: 20—22 ezer. Természetesen a legjobb hibridkukoricát, a Martonvásári 1s az első kapálás alkalmával a nem szükséges növényeket kivágjuk. Egyébként háromszor kapálunk és a tövekhez több ízben pétir sót teszünk. Babai Erzsi veszi át a szót. — Amint hallja, van munkánk vele. De töréskor is telik a vontatói És hát az elismerés, a jutalom sem mellékes. Mi, fiatalok nagyon méltányoljuk ezt. A munkacsapatunk kapott már jutalmat a KISZ Központi Bizottságától, a KISZ megyei vezetőségétől. Nyaranként elmegyünk ebből üdülni valamennyien, én Ifjúsági vezető-táborban is voltam a Balaton mellett. Aztán a tsz-től kapott jutalomból vettünk sportfelszerelést, hang szereket a zenekarnak. Mert tudunk ám mi jól szórakozni is! — Kapálás után? — Akkor is! Elvégre nem vagyunk még derékfájós öregek. Én magam röplabdázok és nagyon szeretek táncolni. — És aki táncolni szeret annak... — Mondja csak ki, hamar akad partnere is •— segít Kiss Marika. — Értem. Tehát férjhez mennek a lányok. Aztán a sors esetleg úgy hozza, hogy nem helybeli fiúhoz. És akkor? Marika mintha csak gondolataimat folytatná, így szolt: \ \ ^/iff$ i't — De nincs vész. Hatvanegy óta közülünk négye-n mentek férjhez, mind itt mai adtak. Most meg megint barman: a Tóka Ilus. a Nyári Joli és a Mátyás Ibi. ök viszont elmennek, mert a vőlegényük nem idevalósi. De mégis azt mondom, hogy nincs vész. Mert itt az utánpótlás. Az iskolások, a nyolcadikosok már úgy ismernek bennünket, mintha testvérek lennénk Szívesen jönnek közénk, ők adják az „utódokat”. Már elmenőben voltak, amikor megkockáztattam a kérdést: — Hány évesek a brigád tagjai? Kistóth Györgyi válaszolt: — A legfiatalabb. Futó Borbála. Tizenöt éves. A legidősebb. Markó Jánosné — ’)0 éves. Én tizenhat vagyok. hogy a 18—19 évesek behívására csak fokozatosan térünk át, az ebbe a korcsoportba tartozó fiataliólmak csupán 20—30 százalékát sorozták Elsősorban olyanokat, akik tanulmányaikat befejezlek, le érettségiztek, szakmunkás ké pesítést szereztek. — Hogyan zajlottak le o, sorozások? — A sorozást a hagyományoknak megfelelően, országszerte ünnepélyes keretek között bonyolították le a kiegészítő parancsnokságok. Ebben jelentős szerepet vállaltak a KISZ-bizottságok, továbbá a helyi tanácsol« és a társadalmi szervek egyaránt. A községekből a járási székhelyre a községi tanács elnöke, vagy a végrehajtó bizottság valamelyik tagja kísérte el a sorozásra a fiatalokat. A járási székhelyen a vasútállomáson az érkezőket a kiegészítő parancsnokság képviselője várta. A kiegészítő parancsnokságon a sorköteleseket a várakozás ideje alatt műsorral szórakoztatták. A sorozás végén a fiatalokkal ismertették a bevonulással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is. GYAKORLATON
