Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
november a. napló 3 Szabadságunk hainalán Beszélgetés dr. Boros Istvánnal, a felszabadított Pécs és Baranya első főispánjával NAPIRENDEK A MÉLYSZÁNTÁS iÄfll A feSszábaduIás eJÖtti heteket „önkéntes száműzetésben” töltötte dr. Boros István a Mecsek oMalában, mert tudta, várta, hogy a Gestapo és a csendőnség, a politikai rendőrség és főként a nyilasok október IS után keresni fogják. Önkéntes száműzetésben — Jól megér extern, mert október 16-én hajnali három órakor egy német katona, egy csendőr és politikai rendőr kíséretében már keresett a lakásomon. Én ekkor már rejtekhelyemen voltam a Pálosok fölött. Bejárták hozzám azok az elvtársak, akikkel korábban is kcmspriáltam, gyakran meglátogatott Gubriczki István, aztán egyik sógorom Kolter Ferenc és Deák Alajos, alá valamikor hadifogolytársam volt. A magamra vállalt fogság alatt olvastam, híreket hallgattam a rádióból és tanulmányt írtam a németek fasiszta diplomáciájáról. Már itt megszövegeztem a Függetlenségi Front kiáltványát, amelyet a Dunántúl 1944. december 17-én közölt. A mostamnál enyhébb, esős ősz volt 1944-ben. A ház, ahol dr. Boros István rejtőzött, állandóan zárva, az ablaikredő- nyöket lehúzták, a különleges lakának a padlás szeülőzőnyí- lása jelentett Isilátást a városra és kapcsolatot a külvilággal. A padlásra a kamrából vezetett a lépcső. Ha valaki becsengetett a házba, az albérlő azonnal az éléskamrába lépett, aztán fél a padlásra és nem egyszer két órát didergett ott, amíg odalent a szomszédasszonyok meg vitatták a városban szállingózó híreket — Egyszer nyilas rokon érkezett a háziakhoz Szekszárd- ról és olyan váratlanul jött, hogy nem volt időm eltűnni a konyhából. Bemutatták a pártszolgálatosnak, aki tudomásul vette, hogy albérlő vágyók. Mindenesetre nem voltak kellemes, idegnyugtató napok ezek. Egyszer például, azért bújt belém a félelem, mert á Pálosok felett szovjet és német vadászrepülők között tört ki tűzharc és a lövedékek sűrűn pattogtak a kövezeten. Barátai rendszeresen tájékoztatták dr. Boros Istvánt a városi eseményekről, az ellenállás megszervezéséről. A fegyvergyűtés napirenden volt, hogy a fegyveres ellenállást is akcióba állíthassák, ha erre szükség lesz. Mindenütt volt emberünk — Jelszavunk volt: menteni emberben és anyagiakban mindent, ami menthető. Elszabotálni a kiürítést, tartalékolni az élelmiszereket. — És sikerült? — Ahogy elterveztük, minden úgy történt, nem ürítették ki a várost, fegyverek is szép számmal gyűltek, bár használatukra nem került sor, élelmiszerből is jelentős tartaléka volt a város lakosságáénak. Mindenütt volt emberünk. a vasútnál, a rendőrségen, a dohánygyárban, a bőrgyárban és a Gestapónál is. — Német vagy magyar ösz- sz ekötő volt a Gestapónál? — Német. Egy bizalmi emberünk, aki bejáratos volt Auinger német városparancsnokhoz és így mindenről idejében értesültünk. Ennek a széleskörű hálózatnak köszönhetjük, hogy sikerült összefognunk a város lakosságában amúgyis meglévő ellenállást. És ennek köszönhettük azt is, hogy 92 rendőr maradt a városban Máthé Ferenc és Dallas Ferenc törzsőrmesterek, Péterfi Zoltán százados és Kamarás Károly nyugalmazott, a politikai osztály volt főnöke vezetésével. November 26-án már behal- Jaszott Pécsire az ágyúzás a mohácsi hídfőtől. Dr. Boros István a padlás szellőző nyílásán át figyelte, miként közeledinek a torkolati űzet és mögöttük a felszabadítók. „Kizárólag önökön múlik..“ — November 29-én reggel azzal ébresztettek a háziak, hogy „Itt vannak az oroszok!” Azonnal elindultam a városba. Űtközben barátságos szót váltottam néhány szovjet katonával, majd a Széchenyi térre siettem. Itt közölték az ismerősök, hogy már kerestek a szovjet parancsnokságról, várnak a Nádor Kávéházban. Ott találtam N. I. Zavjalov gárdaezredest és törzskarát, már beszélgettek a város vezetőivel. V isszaemlékeaéseilben, amelyeket most fogalmaz dr. Boros István, külön megjegyeznie, hogy N. I. Zavjalov gárdaezredes parancsára nem változtatták romhalmazzá a várost. Megkímélték a nagyobb pusztulástól, nem is volt rombadőlt ház és a kártéke- ket tekintve a magyar városok hsfoorús listáján Pécs az utolsó előtti helyein szerepelt. Eimél kevesebb kórt csupán Sopron szenvedett — Az ezredes elmondotta rövid beszélgetésünk alatt, hogy most már „... kizá/rólug önökre tartozik, hogy megszervezzék a közigazgatást, a normális életet és demokratikus államrendet alakítsanak ki. Ezt a munkát mi minden erőnkkel és szirtesen támogatjuk. Természetesen még háború van, közel a front és ezért bizonyos korlátozásokat kell ideiglenesen bevezetni, így meghatározzuk a szabad mozgást, kijárási tilalmat léptetünk életbe. Mindez a harcoló csapatok és a lakosság érdekében is történik.” — Érthető volt ez akkor — folytatta dr Boros István visz- szaemlékezését — hiszen szüntelen vonultak a csapatok a front felé, harckocsik egymást érték. Zavjalov ezredes és kísérete ezután felment a szállóba — pihenni. — És ön merre indult? — tnreK erKezteK, hogy a zovjet katonák fosztogatnak i Kossuth Lajos utcában, Természetes, hogy arra indultam, táját szememmel láttam, hogy ivil ruhás fosztogatók járják z üzleteket és bátyúba csomagolva az árut osonnak a mellékutcákba. A kirakatokat örték be, úgy hatoltak a balokba Megindul az élei Délután már Cserkaszov ez- edies. városparancsnok rezi- banclájában ült dr. Boros Istán és tájékoztatta az ezre- lest az őt érdeklő pécsi kéréseikről. Másnap egy vezér- :ari százados kérte meg, ismertesse ellőtte Pécs gazdaági, kulturális és politikai letét. Az adatokat három na- >ig gyűjtötték. December 2-án ledig már a többi pártok kóp- iseflöivel is tárgyaltak, így ogadta a városparancsnok űotz Alajost, a szociáldemokraták vezetőjét és Kovács Bélát, d Kisgazdapárt helyi funkcionáriusát. Lassan megindult az élet, a közigazgatás, lassan — vagyis egy hét elteltével, hiszen mindent elölről kellett kezdeni... Dr. Boros István lett Pécs kommunista pártszervezetének első titkára, maijd beválasztották képviselőnek: a debreceni ideiglenes nemzetgyűlésbe. Később — 1945 január 5-én — kapta meg kinevezését Baranya és Pécs főispánjának. Majd az év végén megérkezett felmentése e funkció alól. Akkor vette át helyét dr. Münnich Ferenc, aki 1946 január és június között igazgatta a megyét és a várost. — Ekkor, vagyis 1946 júniusában ismét kineveztek, most már csak Pécs főispánjának... A közigazgatás megszervezése, a koallíciós harcok nehéz küzdelmet jelentettek a kommunistáknak, dr Boros Istvánnak személy szerint is, de ez már egy újabb visszaemlékezésbe tartozik. Gáldonyi Béla Nagyharsány közeiében 28 holdas táblán végzi aa őszi mélyszántást ócsárdi gépállomás traktorosa. Torma Lajos, az Küzdelmes két hónap volt Lényegében befejeződött Baranyában a búzavetés Ezen az őszön 88 900 hold kenyérgabonát kellett elvetni Baranyában olyan körülmények között, amelyekre évtizedek óta nem emlékeznek a szakemberek. Az elmúlt héten azért — Baraes József, a megyei tanács főagronómu- sának szombati tájékoztatása szerint — lényegében sikerült befejezni a kenyérgabona vetését. A Dráva mentén néhány, igen mélyfekvésű helyen ugyan még vetetlen egykét tábla, mert a talaj víz- áteresztő képessége igen kicsi és egész őszön víz alatt álltak ezek a területek. A gra- ! fikon, amely a kenyérgabona Méhecskék módjára A gyerekek „méhecskék módjára” dolgoztak, és erre nagyon büszkék. Hogy mit dolgoztak? Begyűjtést végeztek. Nem papírt és nem vasat, hanem adatokat. Igaz, nem olyan adatokat, amelyek újak és mások számára is hasznosíthatók. De nekik nagyon fontos és lényeges dolog volt ez a „begyűjtés”, és minden okuk megvan a büszkeségre is. Év elején határozta el a Belvárosi Iskola Vl/b osztálya, annak is Kodály Zoltánról elnevezett úttörőraja, hogy feldolgozzák a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére városuk iskoláit, üzemeit és egyéb intézményeit. Aztán megcsinálták a munka- megosztást, a következőképpen: a Párduc-őrs Űjmecsek- alját járja be, az Orgonaőrs Meszest, a Pacsirta-őrs a város iskoláinak és kulturális intézményeinek adatait gyűjti össze, a Leopárd-őrs az üzemekbe és gyárakba látogat el. A harmincnégy gyerek nagyon lelkesen és buzgón kezdett a munkához. Mindent megnéztek, mindent összeszedtek, sokhelyen fényképeket is készítettek. Utóbbiakból álltak aztán össze a tablók, amelyek a felszabadulás óta eltelt húsz év néhány új alkotását, intézményét ábrázolják. De a „begyűjtés” eredményeit egy műsoros délután keretében is feldolgozták. Itt versben, énekben (nagyon szeretnek énekelni), prózában mondták el, mit tapasztaltak a kéthónapi sok-sok séta során; Mert tapasztaltak, tanultak sokmindent. A „párducok” megismerték Űjmecsekalját, az, Orgona-őrs tagjai végigmentek Meszesen és eljutottak egészen Csertetőig. Megtanulták Pákolitz István versét is, megtanulták tisztelni és szeretni a hős bányászokat. Akiknek az iskolák, kultúrintézmények bejárása volt a feladatuk, azok persze egy kicsit nagy fába vágták a fejszéjüket, mert az anyag hatalmas. De megtudták, hogy milyen iskolák, technikumok, gimnáziumok, milyen főiskola, egyetem és felsőfokú technikum működik Pécsett, adatokat tudnak a színházról, a művelődési házakról, a mozikról, a Fegyveres Erők Klubjáról, egyszóval pontosabban ismerik városukat, mint eddig. De talán mégis a Leopárdőrs szerzett legtöbb új ismeretet. Borzasztóan érdekelték a gyerekeket a gyárak, az új termékek, nagyon érdekelte őket az olyan részkérdés is, mint a DÉDÁSZ által épített nagyfeszültségű távvezeték, a Porcelángyár szigetelői, vagy az, hogy az Építőipari Vállalatot miket épít, tataroz ezekben a hónapokban^ S ötletben nem volt hiány, amikor az ünnepélyes rajgyűlés műsorát összeállították. Meghívták Wohlfart Gyuszit, az iskola régi tanulóját, aki már felszabadult szakmunkás a Faipari KTSZ-ben, ismertesse üzemének tevékenységét. Meghívták Gebauer Emőnét is, beszéljen férjéről, akinek freskóival többször találkoztak sétáik során. Mindent, amit lehet, énekkel, verssel illusztráltak. Ez az ötletdús, mozgékony kis társaság ezzel a „begyűjtéssel” alaposabban megismerte a várost, ahol él. De máris újabb terveket szőnek: régi kapcsolatuk van a királyegyházi hatodikosokkal, többször vendégül is látták őket Pécsett Néhány nap múlva ők mennek Királyegyházára — megismerni egy másfajta vidéket, másfajta eredményeket Mindebben persze sokat segített dr. Sólyom József né is, az osztályfőnök-rajvezető. De biztos, hogy a „méhecskék módjára” dolgozó, szorgalmas, lelkes harmincnégy gyerek teljesítménye is megérdemli a dicséretet vetésének alakulását ábrázolja, október elsejétől igen érdekes képet mutat. Október 8-ig meredeken felfelé ívelt a grafikon, több mint ezer traktor kezdte meg a búzavetést a megyében és 42 százalékra teljesítették ezt a fontos őszi mezőgazdasági feladatot. Ekkor megkezdődött az esőzés és a következő tíz nap alatt mindössze hat százalékot mentünk előre. Majd a második dekádban 16 százalékkal növekedett a kenyérgabona vetésterülete. 117 mm csapadék Három hétig szinte egyfolytában esett az eső. Jól mutatja ezt az októberi csapadék grafikonja, amelyen 60 év átlagát dolgozták fel. Így 1901-től 1960-ig októberben átlagosan 65 milliméter csapadék hullott. Az idén viszont 117 milliméter csapadékot kapott a megye. A november sem volt sokkal jobb. A nehéz felázott talajon a munka is nehezebb volt, mint máskor. Sokszor két traktor is nehezen boldogult az ekével, a vetőgépet pedig nem egy helyen lánctalpas traktorral huzatták. Az sem volt ritka, hogy két UTOS traktor húzott egy vetőgépet. Minden elismerés tehát a traktorosoké, akik még éjszaka is dolgoztak és nem volt egyetlen Modern férfi és női tétikabátok NAGY VÁLASZTÉKBAN A MOHÁCSI DUNA ES KOMLOI BASTYA ARUHAZAKBAN szabad vasárnapjuk, sem az utóbbi hetekben. Az emberek mellett a gépek is nagyon megérezték a rendkívüli munkát. Sok volt a törés, a gépkiesés, de a javításokkal hamar végeztek és ha rá lehetett menni a földre, naponta ezer-ezeregyszáz gépállomási és termelőszövetkezeti traktor dolgozott az őszi talajmunkán, a vetésen: A vetés szép Baraes József megyei fó- agronómus véleméney szerint az őszi vetés egészen jó. A korai vetések gyönyörű zöldek és kikeltek már a november elején elvetett búzák is. Mivel fagyos napunk eddig még nem volt, az enyhe időjárásban szépen megindult a vegetáció. Nehéz lenne ma még előre megjósolni, milyen termésre számíthatunk, de az időjáráson kívül sok függ a vetés ápolásától is. Amiért eddig keményen megdolgoztunk, azt könnyen tönkreteheti az egér és a futrinka. A korai vetésekben máris jelentős az egérkár, mert ez a kártevő most a zöldvetésbe vonult. A futrinka is megjelent már, de korántsem olyan mértékben, mint tavaly. Ez annak köszönhető, hogy a termelőszövetkezetek 15 ezer holdon elvégezték a talajfertőtlenítést és az egér elleni mérgezés is védettséget nyújt a futrinka ellen. A pocok-inváziónak sajnos még nincs vége. A vetés befejezése után sürgősen el kell végeznünk a határszemléket és megállapítani a fertőzöttség mértékét. Erre hivatalosan is felszólították a községi tanácsokat, a pocokirtásért a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a közúti igazgatóság, a MÁV, a vízügyi igazgatóság felelős. A Földművelés- ügyi Minisztérium veszélyes kártevőnek nyilvánította a mezei pockot és szigorúan felelősségre vonják azokat, akik ellene a védekezést elmulasztják. Ä mélyszántás ideje A vetőgépek leálltak, de a traktorok tovább dolgoznak; Most van napirenden az őszi mélyszántás, amelynek még csak a felét végezték el, szükség van tehát a kettős műszakra, a traktorosok helytállására. Az őszi mezőgazda- sági munkák közül hátra van még a kukorica betakarításának befejezése, valamint a szárvágás, ami akadályozza aa őszi mélyszántást. t 1
