Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-28 / 279. szám

B«i NOVEMBER 88. napló 3 Három termés egy év alatt Ilii Mik HÉja alakul Pécsett Rövid idő .alatt már másod­szor kerestük fel az I regszem­cséi Kutató Intézetet A sűrű látogatás oka: huszonkét ba­ranyai tecmelösEcfretkezet is részt vesz az új takarmány­termesztési rendszer gyakor­lati alkalmazásában. A rend­szert az I regszemcséi Kuta­tó Intézetben több éves mun­kával dolgozták ki, figyelem­be véve a jelenlegi szarvas- marha takarmányozási gondo­kat, az öntözéses gazdálkodás kifejlődését elsősorban a Du­nántúlon, a műtrágya felhasz­nálás növekedését, Marhahúst feeres a külföld Napjainkban zsírt, szalon­nák vagy sertéshúst eladni a külföldi piacon egyrp nehe­zebb és ez a jövőben csak fo­kozódni fog. Ugyancsak meg­növekedett a' kereslet a marha és a borjú iránt és előszere­tettel fogyasztják a növényi olajokat. Ealrt, ha exportálni akarunk, növelnünk kell a szarvasmarha-állományt, csök­kenteni az egy szarvasmarha eltartásához szükséges terüle­tet és növelni az állatok hoza­mát Az Iregszemcsei Kutató In­tézetben széleskörű vizsgála­tokkal felmérték a jelenlegi helyzetet, a takarmányfel­használást, a műtrágya alkal­mazását. Egy-egy tájegység, egy-egy megye legjobb és leg­gyengébb járását választották ki „alany”-nak. Kitűnt, hogy ugyanaz a műtrágyamennyi­gazdasági szinten több száz­millió forint megtakarítást jelent és egyben versenyképe­sebbek leszünk a nemzetközi piacon, ahol most nagy „harc” indult a marha- és borjúhús értékesítése körül, Rí ój rendszer lényege Mi Is ez az új rendszer? Röviden: Három termés egy év alatt! Furcsán hangzik, de a kutatók kísérletei ezt bizo­nyították. Először is feltétle­nül fontos a talajerő vissza- pótás szerves- és műtrágyá­val, mert csak így lehet bizto­sítani a magas hozamokat. A kísérletek alapján a szerves­trágya mennyiségét kétszáz, a műtrágyáét hat mázsában ál­lapították meg holdanként. Ezenkívül fontos szerepet ját­szik még az öntözés. A szak­emberek véleménye szerint a helyi csapadék-mennyiségen felül még átlagosan 250 milli­méter „esőt” kell biztosítani a takarmánytermő területre. Ha például először borsós napraforgót vetnek, Igen sok előnyt szereznek a gazdasá­gok, mert az I:l-es vetési arány mellett korán vethet­nek és a kikfsérletezett takar­mányborsó és napraforgó faj­ta még a tíz fokos fagyot is kibírja. Tény észideje igen rö­vid, nyolc—tíz hét alatt nagy mennyiségben betakarítható, kiváló tömegtakarmány. Utá­na következhet egy szójás- napraforgós, ugyancsak rövid tenyészidejű keverék, sőt, a talaj ilyen erővisszapótlás mellett egy harmadik keveré­ket is elbírj A vetési arányt a kutató intézetben különféle idősza­kokra is kidolgozták, mert más arány szükséges, ha ko­rábban és ismét más ha már melegebb időben vetik a bor­sós-napraforgós keveréket. Kísérletek 22 tsz-ben Az 1962-ben rendszerbe fog­lalt és az idén már gyakor­latban is bevezetett új takar­mánytermesztési rendszer al­kalmazására az Iregszemcsei Kutató Intézet baranyai ter- melőszövetekezeteket is fél­kért, elsősorban olyan közös gazdaságokat, amelyekben fej­lett az öntözéses gazdálkodás és jó a hozzáállás az ilyen kí­sérletek gyakorlati alkalma­zásához. A felkért 6—7 ter­melőszövetkezet helyett 22 je­lentette be, hogy hajlandó az új rendszer szerint termelni a takarmányt. Többek között már így tervezett Nagydobsza, Lippó, Majs, Dunafalva, Du- naszekcső, Patakpoklosi, So- mogyviszló, Sornogyapáti, Drávasztára, Mozsgó, Magyar­boly, Görcsöny, Baksa, Kétúj- falu, Szigetvár és még sokain. Az első eredmények május első dekádjában várhatók. A kutató Intézetben sokat várnak a baranyai termelő- szövetkezetek eredményeitől. Megyénk talaj- és Időjárási viszonyai a legjobban megfe­lelnek a fenti takarrnányter- mesztési rendszernek és elő­segítik a jelenlegi takarmá­nyozási nehézségek megoldá­sát, a kísérletek nagyüzemi megvalósítását. A Fegyveres Erők Klubja új kezdeményezéssel lép elő Ezekben a napokban szervezik meg az Ifjú Nevelők Klubját. A klubnak az lesz a célja, hogy közös nevezőre hozza a kato­nai és a polgári nevelést. A kezdeményezés fontosságát in­dokolja, hogy világnézetileg és erkölcsileg lényegében azonos nevelés folyik a néphadsereg­ben és a szocialista társada­lom polgári életében. A formá­jában újszerű klubba egyrészt fiatal tisztek, valamint tarta­lékos tiszti növendékek, más­részt a Pécsi Tanárképző Fő­iskola végzős hallgatói léphet­nek be. A polgári életből mint­egy félszáz ifjú nevelőt várnak a közös munkára. A klubeste­ket minden vasárnap este 7 órától éjfélig tartják a tiszti ház emeleti bárjában. Azonkí­vül minden hónap negyedik péntekjén vitaestet rendeznek, amikor neves szakemberek részvételével esztétikai, etikai és lélektani kérdésekről vi­tatkoznak. illetőleg kicserélik a katonai és a polgári nevelés tapasztalatait. A tanárképzés hallgatóknak minden hétfőn és csütörtökön is engedélyezik a belépést a tisztiklubba. Az Ifjú Nevelők Klubjának tagjai nem fizetnek tagsági díjat, de köte­lesek betartani a tiszti klub házi rendjét. Az alakuló gyű­lés előre láthatólag december hatodlkán lesz. Gáldonyi Béla ^/Hiskőlei kaleidoszkóp ség a mohácsi járásban keve­sebb, a sásdiban jelentősebb javulást idézett elő, mivel a Kegyhát igen erodált talaja gyorsabban, jobban meghálál­ta a műtrágyát. Etetési kísérletekkel Is azt bizonyították be, hogy a mű- trágyázott takarmány nagyobb eredménnyel kecsegtet. A kí­sérlethez a gazdaságban hat­hat tehenet jelöltek ki, vala­mennyi tejhozama a napi 13.5 liter körül mozgott. Műtrá- gyázott napraforgóval takar- mányozták a jószágot és 15 nap alatt a tejhozam már 14.6 Ptérré emelkedett. Ugyan­akkor a nem műtrágyázott napraforgót fogyasztó szarvas- marha tej hozama stagnált. M és ölesé takarmány A kísérleti eredményeket, a vizsgálatok adatait, a javasolt új takarmánytermesztési rend szert ez év augusztus 4-én mutatták be az ország szak­embereinek. A cél . az, hogy több és fehérjedúsabb tömeg­takarmányt állítsanak elő sok­kal kisebb területen, mint ed­dig. Ma még országosan 1.6 holdról kerül le annyi takar­mány. hogy egy számosállatot eltarthassanak a gazdaságok. A kísérletek igazolták, hogy 0.7 holdon megtermelhető az egy szarvasmarha takarmá­nyozásához szükséges, fehér­jében dús takarmány. Ennek a rendszernek még az is elő­nye. hogy a 0.7 holdról levá­gott takarmány mellé külön abrak nem szükséges, mégis biztosítja az átlagos évi 3000 literes tejhozamot. Mielőtt folytatnánk, érde­mes felsorolni az új takar­mánytermesztési rendszer hár­mas hasznát: Szarvasmarhánként egy hold takarmánytermő terület meg­takarítható és ezen további abrakot, vagy ipari növényt termelhetnek a gazdaságok. Jelenleg az országos tejter- me'ési átlag 2280 liter tehe­nenként, ami 3000 literre fo­kozható, így jószágonként 720 liter hozamgyarapodással szá­rrmuatunk. Megtakarítható a teljes évi abrakszükséglet, amit az új takarmánytermesztési rend­szer önmagában biztosít a te- 1«" eszetek számára fehérjé­ire igen dús anyagok formá­jában. Nem nehéz kiszámítani, hogv az úi takarmánytermesz­tési rendszer évenként nép­Kétvágányü, villamosított vasút köti össze a fővárost Miskolccal. Tucatszám indít­ják a vonatokat, maholnap olyan sűrűn követik egymást, mint a HÉV-szerel vények a budapesti elővárosokban. Még­is sok az utas, egy órával indulás előtt alig lehet ülő­helyet kapni A miskolci emberek na­gyon hasonlítanak a pécsi tükékhez. Panaszkodnak, hogy sokat ásnak a városban és kevés nyáron a vizük. Nem szeretik a fagyasztott disznó­húst, szerintük a miskolci piac a legdrágább az ország­ban. A legtöbben mégis a füs­töt szidják. Pécs szerintük kitűnő levegőjű, magaslati üdülőhely Miskolchoz képest. Nincs ebben sok túlzás: ami­kor Miskolcra értem, sűrű, ködös levegő ülte meg a vá­rost, átható széngázszaggal. A gáz behatolt a boltokba, az étterembe és szállodai szobá­ba, nem volt előle menekvés sehol sem. * Másnap felmentem kz avasi tv-kllátótoronyba. Hi­hetetlenül megváltozott az Idő: mélykék ég, ragyogó nap sütés és meglepően tiszta le­vegő köszöntött a városra. Szerencsés volt a város: a diósgyőri kéményerdő füst­jét másfelé fújta a szél. A toronyból kitűnő kilátás nyílik a városra, hosszan el­nyúló főutcájára, meg a sebe­sen robogó villamosokra. Az eklektikus, klasszicista és ba­rokk házak között magas koc- kaéületek törnek az ég felé, azok szomszédságában meg ódon templomtornyok látha­tók. A város nagyobb, de ren­dezetlenebb, mint Pécs. Szá­munkra furcsa az ódon és patinás városközpont hiánya, az új és régi szokatlan há­zassága. Lillafüreden minden csen­des. A Hámori tó méregzöld vizét felfodrozza a szél, nép- telenül ásítoznak a híres tufa barlangok. A miskolciak most dolgoznak, nincs Idejük ki­rándulni járni. A Szánva patak viae oíyan áttetszőén tiszta, hogy piszt­rángokat keres berate as em­ber. Diósgyőrött, vagy tíz kilométerre lejjebb megsöté­tül. Tégla vörös színű, sűrű, mocskos lé lesz belőle, mely zúgva és haragosan vonul át 8 nagy városon Itt minden az ipart idézi elénk. Alig hagyjuk el Diós­győr kéményerdejét, már He- jőcsaba nagy, hordóalakú be­tontornyai felé robog az autó­busz. Távolabb az ózdi ké­mények füstölögnek. Gyárat látunk keletre, nyugatra, északra és délre, a miskol­ciak szerint vagy négyszáz üzem van a megyében. Olyan sok, hogy nem tudják fejben- tartani, csak a nagyobbakat emlegetik: Kazincbarcika, Ti- szamenti Vegyiművek Tisza- palkonya és a többiek. * Az egyetemvárosban meg­látogattam egy pécsi diákot. Valóban város ez, kollégiumi utcasorral, csak százméterben mérhető házmonstrumokkal, melyek mellett magas daruk ágaskodnak. Van Itt kisebb, fedett sportcsarnoknak beillő menza is, sőt még gyárké­mény is, szintén az egyetem használatára. A főépület homlokzatát alumíniummal díszítik, ezüs­tösen csillogva veri vissza a napfényt. Minden hipermo­dern és nagyvonalú, ezért volt furcsa a látvány, mely- pécsi diákbarátom szobájában fogadott. Emeletes vaságya­kat láttam, szűk helyre mé­retezett szekrényekkel, egyet­len asztallal meg székekkel. A szoba olyan zsúfolt volt, hogy alig lehetett járni. Olyan volt minden, mint egy öt­venes évek eleji népes mun­kásszálláson. A pécsi diák akasztófahu­morral beszélt a nehéz körül­ményekről, aztán hozzátette: mire végez, egészen másképp lesz. Másfél év múlva már sok mindent felépítenek. Az utána következő évfolyamok már palotában 1 altnak hoz­zájuk képest. * Miskolc belvárosában önki­szolgáló éttermet avattak a nyáron. A kiszolgálás módját tekintve olyan mint a pécsi bisztró, csak jóval nagyobb és korszerűbb annál. És ami fontosabb: nemcsak tésztá­kat, édességeket lehet itt kapni, hanem gulyáslevest, kelkáposzta főzeléket, pap­rikáscsirkét, sőt még halász­lét is. Nindezt olcsó áron zenedíj meg egyebek nélkül. Korábban már megírtuk, hogy Szegednek is van egy Ilyen önkiszolgáló étterme, a Boszorkány. Amint a miskol­cira mondották, Mezőköves­den is felavattak egy hason­lót. Eszerint már egy húsz­ezres lakójú járási székhely­nek is van az, ami Pécsnek nincs, holott szükség lenne rá. Vajon mikor követjük a példájukat? * Tapolcán a város egyik külső, parkosított negyedében sajátos fürdő található. Eb­ben a fürdőben nemcsak me­dencék, kádak meg zuhanyo­zók vannak, hanem egy bar­lang is, zegzugos folyosókkal. A barlangban derékig érő lan­gyos víz folyik. Valahol a mészkő és tufasziklák mögül ered, ha megnyitják az el­záró csapokat, fülsiketítő ro­bajjal ömlik le. A kivilágított barlang tele van úszkáló miskolciakkal. Ez a város legkedveltebb fürdő­helyei Magyar László ÖT — K! megy c táblához? Mieter Ricza? Bátor ember szól dr. Csethe Miklósáé, a Nagy Lajos Gimnázium egyik földszinti termében, a TIT angol nyeivtanfolya- mán. A „bátor” ember az óra első felelője, majdnem hi­bátlanul írja fel a tollba- inondott szöveget. A követ­kező egy diáklány, aki egye­nesen hibátlanul ír. Meg i* dicséri érte a tanárnő: — IV $ very well, Zsuzsii Nehéz nyelv az angol. Nem a nyelvtana, mint más nyelvekben, hanem inkább az Írása és a kiejtése. Nagy figyelmet, sok szorgalmat és türelmet kíván Ez a türelem azonban nincs meg mindenkiben. Est bizonyítja az, hogy egy-egy év elején még megvan a csoport, de a félévkor már a megszüntetés szélén áll. Ennek az angol csoportnak egyik fele még tavaly kezd­te a tanulást, aztán abba­hagyta mások lemorzsoló­dása miatt. Az idén az áj jelentkezőkkel együtt 2S-en iratkoztak be, s általában IS—22-en látogatják az órá­kat. Roppant változatos a no­Megfelelő munkát a rokkantaknak! Több kormányrendelet lá­tott napvilágot azoknak a dolgozóknak védelmében, akik valamilyen oknál fogva munkahelyükön megrokkan­tak, csökkent munkaképessé­gűvé váltak. Az SZMT el­nöksége szerdán azt vitatta meg, hogyan alkalmazzák a megye üzemeiben ezeket a rendeleteket Minden 100 főnél több dol­gozót foglalkoztató vállalat­nál a csökkent munkaképes­ségű dolgozók további al­kalmazását elősegítő bizott­ságot kell létrehozni — ol­vassuk a rendeletben. Ezek a bizottságok megalakultak, s az eltelt félév alatt többé kevésbé eredménnyel dolgoz­tak. Példa erre az öntöde Vállalat mohácsi gyáregysé­ge, ahol egy takarítónőt mi­után tbc-s megbetegedéséből felgyógyult, tanfolyamra küldtek. Azóta a bérelszá­molásban dolgozik, s emel­kedett a fizetése is. A Szi­getvári Konzervgyárban két dolgozónak biztosítottak könnyebb munkát úgy, hegy a keresetük sem lett keve­sebb. Úgy helyezte könnyebb munkára megrokkant dolgo­zóit a szabolcsi bányaüzem is, hogy anyagi veszteség azután se érte őket. Ezek szép példák, de saj­nos korántsem valósíthatók meg mindenütt. A rendelet értelmében a megrokkant dolgozók kérhetik az egész­ségi állapotuknak megfelelő szakmai átképzést, a válla­latnak pedig kötelessége eh­hez a legmesszebbmenő se­gítséget nyújtani. De mit tehetnék olyan eset ben, amikor több évtizedes munka után, élete delén egy olyan bányász válik csökkent munkaképességűvé, alá élete javarészét a bányában töl­tötte el? Az üzeme nem tud­ja könnyebb munkára tenni, vagy történetesen a dolgozó azért nem igényli ezt, mert anyagilag hátrányos helyzet­be kerülne és családja síny- lené meg S ha az építőipar­ban vagy bármelyik ipari üzemben rokkan meg egy középkorú szakmunkás, s nincs részére olyan köny- nyebb munkahely, ahol al­kalmazni tudnák — mi lesz vele? Nincs lehetőség az át­képzésre sem, mert a beteg­ség vagy a baleset következ­tében olyan lelki törést szen­vedett, hogy a tanulást nem is tudja vállalni, nincs ere­je „újra kezdeni” az életet. Szeretne könnyebb munkát végezni, de vállalatánál ed­dig is a munkában megrok­kant dolgozókkal töltötték be ezeket a helyeket. Más vállalathoz szintén az előbbi okok miatt nem tudják át­helyezni. Nem segít a taná­csi szervek jóindulata sem, mert sokszor hetek telnek el. míg végre egy-egy dolgozó részére sikerül könnyebb munkát találni. Kimondottan olyan üzem vagy vállalat, amely a csők­ként munkakéoesséeűeket foglalkoztatni tudná, a me­gyében nincs. finnek több oka is van Csak egy néldát említsünk: évekkel ezelő't a Vegyesipari Vállalat létrehív, ■zása során többször is e1- hanszott. hogv főként csök­kent munkaképességű dolg -- zókat foglalkoztat majd. Ez a vállalat napjainkban 30 millió forintos évi tervet va­lósít meg. Vezetői arra hi­vatkoznak. hogy a meghatá­rozott termelési mutatókat csakis száz százalékig mun­kaképes emberekkel tud’ált elérni. Igazuk van. így ha­tározták meg feladatukat, de vajon ők és feletteseik meg- tettek-e mindent annak ér­dekében. hogy az eredeti el­képzelések megvalósuljanak? Mindaddig, amíg megfele­lő munkalehetőséget nem, biztosíthatunk, a szakszerve­zetek igyekezete eredmény­telen marad. A megoldáshoz vezető úton a kezdeti Térése­ket jelentik azok a javasla­tok, amelyeket az SZMT tett A vállalatok sürgősen vizsgálják meg. hány csök­kent munkaképességű dol­gozójuk van. A bizottságok úgy fog! atkozzanak velük, hogy lássák, milyen oktatási forma volna a legalkalma­sabb arra, hogy a dolgozók ennek elvégzése után teljes értékű munkát tudjanak vé-, gezni. De érdemes lenne az%n is megvizsgálni, hogy a köny nyű munkahelyeket valóban mindenütt a csökkent mun­kaképességű dolgozók töltik- e be. Végül elhatározta az SZMT, hogy a vállalatokkal együtt javaslatokat dolgoz­nak ki olyan üzemek vagy üzemrészek kialakítására, ahol csökkent munkaképes­ségűeket foglalkoztatnának; Rendelebemk humánusak, végrehajtásuk egyik legfon­tosabb feladatunk. Munka- lehetőségeket kell biztosítani a rászorultak számára és visszaadni munka- és élet­kedvüket NYELVEN port életkori és szociális összetétele: Ibolyka még csak negyedikes, Olga már felsőtagozatos, Jancsi első gépiparista, négy lány kö­zépiskolába jár, s vannak még adminisztrátorok, taní­tónők, könyvelők és ipari tanulók. Hogy miért tanulják ezt a nyelvet? Van, akinek a Ha él Angliában, s meg szeret­né látogatni, van akinek munkájához nélkülözhetet­len a több nyelv ismerete, s van, aki csak passzióból szeretne jártas lenni az an­golban, hogy ha egyszer kül­földre jut, megállhasson a maga lábán is. A tanulás új módszerek szerint történik: beszélget­ve, kis nyelvtannal kever­ve. Könyvük is csak angol szöveget tartalmaz. Ez az oktatási módszer jellemző a többi csoportra is. Hét évvel ezelőtt, <957 őszén német, angol, francia és orosz nyelvi oktatással kezdődött a TIT nyelvtan- folyama. Akkor még meg­lehetősen kevesen, mind­össze kétszázan jártak a fog lalkozásokra. Lassanként azonban mind jobban meg­kedvelték az idegen nyel­vek eme tanulási formáját, í * így az idén már — az { olasz tanfolyammal kiegé- > szülve — ötven osztály két- 5 ezer hallgatója gyarapítja j tudását. — Bevezettük volna a 1 spanyol, a délszláv és az > eszperantó oktatását, de 5 nem volt elég jelentkező. ! Lenne más európai, sőt ke- < lett nyelvre is tanárunk, de ) eddig senltt sem kérte — j tájékoztat Péterfia Zoltán, j a nyelvszakosztály volt ve- ! zetője. i A csoportok munkáját két S magnetofon — e az Ígéretek i szerint nemsokára egy har- $ módik — segíti a Tanul- < junk nyelveket című tan- í könyveken kívül. Aki a } négy éves tanfolyamot ren- j> desen elvégzi — amiről a • leokekönyv tanúskodik — < az Állami Nyelvvizsga Bi­zottságánál jelentkezhet ál- > lamvizsgára. Ma, amikor a külföldi utazásokat annyira kedve- í lik. érthető, hogy az idegen i nyelvek is népszerűek le- \ gyének. Ezek elsajátításához, ■ megismeréséhez segít Pé­csett a TIT öt nyelven folyó tanfolyama. — b —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom