Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-27 / 278. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X XI. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1964. NOVEMBER 27., PÉNTEK Magyar parlamenti küldöttség Nknmalt elnöknél Nkrumah, a Ghánái Köztársaság: elnöke fogadta a Ghánában tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget. Az elnök személyes meghívására a magyar vendégek a délutáni órákban részt vettek Ghana szovjet segítséggel épült első atomreaktorának felavatásán. Erdei Ferenc és Gosztonyi János elvtársak Szigeti Ká- rolynak, hazánk accrai nagykövetének kíséretében látogatást tettek N. S. Welbecknél, a Ghánái Népi Konvenció Párt ügyvezető titkáránál. A továbbiakban a magyar küldöttség megkoszorúzta az Ismeretlen Katona emlékművét, majd részt vett a ghanai parlament irodavezetője által adott ebéden. Este J. L. Asie- du, a ghanai nemzetgyűlés elnöke adott vacsorát a magyar vendégek tiszteletére. 667 ezer négyzetméter seV^rossövet Ebben a negyedévben 667 ezer négyzetméter selyemszövetet gyártanak a Selyemipari Vállalat mohácsi szövőgyárában. Gczél György elvtárs Pécsett Aczél György elvtárs, a művelődésügyi miniszter első helyettese tegnap városunkban tartózkodott. A délelőtti órákban látogatást tett a pártiskolán, ahol az egyéves ipari partiskola tanáraival és hallgatóival találkozott. A konzultáció során Időszerű ideológiai kérdésekre válaszolt, majd délután 3 órakor Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének társaságában a Pécsi Nemzeti Színház vezetőivel, művészeivel és városunk iroGyorsabban, jobban A zt senki sem vitatja, hogy ” egy rohamosan fejlődő varosban elkerülhetetlen a viz, gáz, villany, csatorna és egyéb vezetékek felújítása. A különféle hálózatot az úttest ég a járda alatt helyezték el és meghibásodás, bővítés mindig aszfaltbontással, ásással jár. Különösen ősszel szaporodnak meg az ilyen munkák, mert — bár tervgazdálkodás van nálunk — mégis az év utolsó negyedében szállítják a szükséges csöveket, anyagot a gyárak. Ugyanis kis tételekről van szó, és ezek másodlagos „ter- mék”-ként szerepelnek a gyár terveiben. A szerződés határideje is úgy szól, hogy „1964. december 31-ig” és ez az ,,-ig” azt jelenti, hogy lehet december 30-án délután is szállítani, sót még december 31-én sem késő. Ezen a helyzeten csakis a felettes hatóságok, a szakmi- nis^ériumok segíthetnek. De az már városi feladat, hogy a kii-vított csővezeték fölött rövid idő múltán helyreállítsák a járdát, az úttestet. Sajnos erre hiába várunk. Már többször szóvátettük és évről évre visszatérő probléma maradt. Ä pakkban például a Belváros-' Általános Iskola előtti utc- felbontása miatt már a rendőrséghez fordultak segítségért. mivel a legkisebb eső után is sáros, csúszós a Leonardo da Vinci utca alsó része. Másutt — például a Hunyadi út felső részén — már hónapokkal ezelőtt rendbehozták a csőhálózatot, a kockaköveket is lerakták, de hogyan. Minden epves felbontás helyén huppanok zavariák a közlekedést. És még sorolhatnánk mindazokat az utcákat, amelyekben élet- veszélyes akárcsak a járdán is közlekedni. A bokatörés mindenesetre kinéz az arrajáró- nak. Ügy tudjuk, hogy rendelet szabályozza a felbontott úttest és járda helyreállítását, sőt határidőt is szab ennek. Ezt úgy nagy általánosságban be i* tartják, de a minőséggel már baj van. A Káptalan és a Hunyadi utca csatlakozásánál a kockakövet csak úgy összedobálták, el lehet képzelni, ml lesz itt ha megindul a forgalom és ha jön egy kiadós eső. Vagyis: minden esetben jelentik a tanácsnak, hogy az úttest helyreállítása megtörtént, de azzal már senki sem törődik: hogyan rakták le a követ, az aszfaltot? Arra hivatkoznak — még a szakemberek Is —, hogy nem lehet azonnal aszfaltozni, meg kell várni, amíg a föld újra megülepedik és akkor mehetnek rá felső burkolattal. Nem tudom, mennyire helyes ez az állítás, csak azt tudom, hogy Budapesten azonnal helyreállítják az úttestet és nincs utána tengelyt szaggató teknő, mint Pécsett. November vége van, már csak rosszabb, esős időre számíthatunk és tapasztaltuk az idén is, mit jelent a felbontott úttest egy-egy felhőszakadás után. A legutóbbi, elemi csapással is felérő esőzéskor vizsgálatot indítottak azok ellen, akik felelősek a túlzott károkért, de a dolog annyiba is maradt. Mindent elhomályo sftott a bűvös mondat: hetven évenként ha egyszer van ilyen eső! És ha mégis sűrűbben lesz, ha már a következő napokban végigzúdul a városon? Ha újra nyitva találja az úttestet és alábujik, mint a Kossuth filmszínház mellett, a Bercsényi utcában és másutt? Megvárjuk a következő, milliós nagyságrendű kárt? N em lehetne gyorsabban és jobban helyreállítani az útburkolatot, a járdát, hogy 130 ezer ember ne bosszankodjon naponta csak azért, mert a városi tanács nem ellenőrizteti kellő szigorral a helyreállítás minőségét. Pedig a szigorra, a felelős- ségrevonásra jelen esetben is nagy szükség lenne — akkor simább utakon járnánk és kevesebb kár-helyreállítást kellene kiszorítani évenként a városi költségvetésből. i i Gáldonyi Béla daliul életének képviselőivel találkozott. A konzultációs kérdésekre adott válaszaiban Aczél György elvtárs ismertette színház- és irodalmi életünk, irodalmi folyóirataink és kritikánk jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy a jövőben a színházi világban bizonyos szervezeti változtatásokra kerül sor, a státus-rendszert szerződtetés rendszerével cserélik fel, ezek a változtatások önmagukban azonban nem eredményezhetik a művészeti munka terén a minőségi javulást, ezek csak lehetőséget adnak, melyeket egyedül a művészek felelőssége, hivatástudata és tehetsége realizálhat. A modernség kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy nem szabad idegenkedni ezektől a kísérletektőL Egyetlen követelmény van csupán: mának szóló pozitív tartalommal kell bírni ezeknek a formáknak. A Jelenkor és más folyóiratok szerepét elemezve kifejezte azt a véleményét, hogy „irodalmi” folyóiratokból „művészeti** folyóiratokat kell csinálni. Ezeknek a kiadványoknak fel kell ölelni a színház, képzőművészet és kritika minden területét. Külön kiemelte az elemző szociográfia jelentőségét, s azt a tényt, hogy folyóirataink csak úgy töltik be hlvatásnkat, ha egyre szélesebb rétegekhez szólnak. Szűnni nem akaró kormányellenes iünleiósek Saigonban Saigon: A legújabb sal- goni jelentések szerint tegnap több mint tíz órán át szűnni nem akaró kormány- ellenes tüntetések az esti órákban sem ültek el teljesen. Az este 22 órakor életbelépett kijárási tilalom előtt még heves összecsapásra került sor a város központja felé haladó mintegy ezer főnyi tüntető tömeg és a rendőrök között. A tüntetők felgyújtották az egyik rendőrségi gépkocsit, mire a rendőrök fegyverüket használták. A rendőrgolyóktól két tüntető meghalt, többen megsebesültek. A dél-vietnami főváros más pontjairól is jelentettek összetűzéseket. Tíz perccel a kijárási tilalom megkezdése előtt a kormány ejtőernyősei figyelmeztető lövésekkel próbálkoztak eloszlatni a buddhista székház körül összegyűlt tömeget, amely az utcára öntött lánppló benzinnél tartotta távol támadóit Itt is többen megsebesülték. Az UPI jelentése szerint csütörtökön Saigon utcáin röplapokat osztogattak, amelyekben a tüntetők bejelentik, tűzhalállal emésztik el magukat, ha a Tran Van Huong-kormány nem mond le. A Saigonban elrendelt rendkívüli állapot végrehajtásáról csütörtökön több intézkedést adtak ki: életbelépA Mongol Népköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából a Mongol Népköztársaság budapesti nagy követségének tagjai, élükön Bat Ocsirin Dasccren, ideigleFELSZEDTÉK A SÍNEKET: Az Irányi Dániel téren felszed- délelőtt^'a Szabadság ^téren tették a rögtönbíráskodást, a cenzúrát, a gyülekezési tilalmat, felhatalmazták a rendőrséget a házkutatások végrehajtására, parancs nélkül is, bejelentették, hogy a kormány ellenőrzése alá vonta az élelmiszerelosztást, a közlekedést és a szállítást. Moszkva: Olga Csecsot- kina, a Pravda szemleírója a lap csütörtöki számában kommentálja az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját. Megállapítja, hogy Washingtonban újabb terveket dolgoznak ki a háborúnak Észak- Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára való kiterjesztéséről. Csecsdflöna megjegyzi, hogy Taylor tábornok Washingtonba érkezése egy tanácskozás-sorozatot nyit meg. Ügy fest a dolog — mutat rá a szemleíró —, hogy a tanácskozásokon Taylomak szinte döntő szava lesz. Márpedig az Egyesült Álldmók saigoni nagykövete azt fogja követelni, hogy „korlátozott mértékben terjesszék ki a háborút Dél-Vietnam határain túlra”. A szémleíró megállapítja, hogy ha a háborút északra kiterjesztik, bármennyire korlátozottnak is nevezik, ez egyben azt jelenti, hogy a háborús agresszió az egész indokínai félszigetre átterjed. Folytatja monkáiát a vietnami néppel való szolidaritás nemzetközi értekezlete Hanoi: Csütörtökön a vietnami néppel való szolidaritás nemzetközi értekezletének délelőtti ülésén nagy beszédet mondott Tran Van Than, a dél-vietnami nemzeti felszabadítás! front küldöttségének vezetője. Beszédében egyebek között kijelentette: Dél-Vietnamnak mindössze 14 millió lakosa van, az amerikai imperialisták és a dél-vietnami bábkormány azonban hatalmas fegyveres erőket tart fenn. A hadsereg létszáma majdnem hatszázezer fő. Dél-Vietnam területe alig több, mint 170 Qí>0 négyzetkilométer. Az amerikaiak ennek ellenére 11 nagy hadikikötőt és 111 katonai repülőteret létesítették az országban. Tran Van Than méltatta a dél-vietnami nemzeti felsza- badítási front létrehozásának jelentőségét. Kijelentette, ez a szervezet az egész világnak tudomására hozta, hogy a végsőkig fog harcolni a függetlenségért, a demokráciáért, a nép életviszonyainak javításáért, a békéért és a semlegességért. A dél-vietnami küldött elmondotta, hogy az elmúlt három év alatt Dél- Vietnam lakossága mintegy 64 000 alaklommal sújtott le az ellenségre, több mint 300 000 ellenséges katonát tett ártalmatlanná. Koszorúzás a Mongol Népköztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából lék a forgalmat akadályozó régi villamossíneket. A terel és a folytatásában lévő utcát a Rákóczi útig aszfaltburkolattal látják eL A képen: Grávicz Ferenc „gréderrcl” kotorja ki a sf- ^ nek bolyéról a törmeléket. megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzásnál megjelent Böjti János külügyminiszterhelyettes, dr. Gyalmos János, Budapest Főváros Tanacsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, a Külügyminisz térium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a koszorúzásnál G. H. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja. t
