Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 277. szám

NOVEMBER 26. Ä-‘ napló 5 Megvalósult határosatok Kétszáznyolcvanra, három­százötvenre tehető azoknak a határozatoknak a száma, ame­lyeket a pécsi várcei tanács végrehajtó bizottsága egy-egy évben hoz. A tanácsüléseken további 50—70 fontos határo­zat születik évente. A határo­zatok túlnyomó többsége meg­valósul. Erről a végrehajtó bi­zottsági üléseken és a tanács­üléseken rendszeresen beszá mol a végrehajtó bizottság tit­kára. Cyerineltétkezleiés Márciusban és szeptember­ben a gyermekétkeztetés te­rületén dolgozó főzőnők szak­mai továbbképzésének ügyéről tárgyaltak. A határozat végre­hajtására végeredményben szeptemberben, az új oktatási év kezdetén került sor, ami­kor a gyermekélelmezés javí­tása érdekében a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóiskola tanfolyamára az a tíz főzőnö, akinél ez a legindokoltabb volt — beiratkozott. Szakrendelés A v. b. határozatot hozott, amely szerint 1964. III. negye­dében gondozó jellegű szakren­deléseket kell szervezni és a körzeti orvosok közreműködé­sével egységes gondozóhálóza­tot kell kialakítani. Ebben a határozatban utasította a v. b. az. egészségügyi osztály veze­tőjét arra is, hogy október 1-ig vezessék be a városi rendelő­intézetben az irányított beteg­ellátást, az egységes elvek sze­rinti kartonozást. Ez a határo­zat — mint a legutóbbi vb-űlé- sen elhangzott — határidőre megvalósult. Megszüntették az orvosi körzetek közötti arány­talanságokat és megtörtént a gondozó jelllegű szakrende­lésekhez szükséges rendelők kialakítása is. A rendelőket megfelelő felszereléssel látták ei és az ezekben működő egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzése is megtörtént. Október elsején megkezdték működésüket a területi szü- lész-mőgyógvászok is. Az irá-. n-’jiótt betegellátáshoz szüksé­ges kartotroaó-hely iséget fieJ- s^'-Mték és a Szikra Nyom­da a kartonozáshoz szüksé­ges mintegy 110 000 forint ér­tékű speciális nyomtatványt határidő előtt elkészítette. Idegenforgalom Nagy érdeklődést váltott ki annak az intézkedési tervnek a nyilvánosságra hozatala, amely felsorolta a város idegenfor­galmi helyzetének megjavítá­sa érdekében a teendőket. Az építési- és közlekedési osztály jelentéséből kiderül, hogy a 12, AKÖV gépkocsihiányra való hivatkozással egyelőre nem tudja a vasút és a Dömörkapu közötti közvetlen járat beindí­tását, valamint a Misina felé közlekedő járatok sűrítését vállalni. Eredmény viszont, hogy a tettyei halászcsárda megnövekedett forgalmára va­ló tekintettel biztosították a 0,15 órakor induló járatot. Az AKÖV a vonalhálózatot Ízlé­sesen, térképszerűen feltünte­tő tájékoztató táblákat folya­matosan elhelyezi a forgalma­sabb autóbuszmegállóknál. A határozat megvalósítása érde­kében a MÉK is tett lépéseket: 50—60 000 forint értékben új gyümölcs- és zöldségáru sí tó pavilonokat szereztek be, ezek a nyári hónapokban a város különböző pontjain működtek. A Pécsi Vendéglátó Vállalat utcai szörp-automatákat he­lyezett üzembe. Felülvizsgálták a szórakozóhelyek nyitvatar­tási idejét is és a határozat alapján intézkedés történt két pécsi zenés-táncos szórokozó- hely éjfél utánig történő nylt- vatartásáról. Biitóparíízs pécsi városi tanács végrehajtó- bizottsága. Megnyugtató, hogy a határozatok közül- egyetlen sem sikkadhat el végrehajtás nélkül. (H. M.) Ugyancsak vb-határorat alapján készül az autógarázsok építése ügyét megnyugtatóan rendező, úgynevezett beépítési ten', melyet társadalmi műn kában készítenek a Pécsi Ter­vező Vállalat dolgozói. A terv első üteme — amely a III. ke­rület garázsépítésre legalkal­masabb területeit tária fel — december 31-ig készül el. Az I. és II kerület hasonló ter­veit 1865. március végére ál­lít iák össze. Néhány határozatot ragad­tunk ki a többszázból, amelye­ket ebben az évben hozott a Több mint 17 millió forint értékű munkát végez idén a Pécsváradi Járási Építő Ktsz. Munkájuk sokoldalú, hiszen az egyesülés óta hozzájuk tartozik a mecseknádasdi ká­dár részleg, mozaik- és ce­mentlapot is gyártanak, és különböző javító és építő munkát végeznek a lakosság, valamint a közületek részére is. A lakosságnak végzett építő munka során 28 családi há­zat adtak át, kettőt pedig még idén tető alá húznak. A közületi munkák közül jelen­tős a hosszúhetényi strandfür­dő építése, a nagypáli tiszta­sági fürdő szakipari munkái, a herendi italbolt építése. A meglévő kapacitás jó ki­használása érdekében több je­lentős építő munkát vállaltak Pécsett is. Dolgoztak a Fém­ipari Vállalat Il-es telepének bővítési munkáin, négy laká­sos társasházat építenek a Hunyadi út 51. szám alatt, s megkezdték az Antónia utca 5. szám, valamint a Hunyadi út 73. szám alatti 11 lakásos társasházak építését is. Városunk művészi életének jelentős eseménye, Sosztako- vics: Kisvárosi Lady Macbe'h- jének bemutatója élénken fog­lalkoztatja az operakedvelőket. Vitáznak, értékelnek és jóleső örömmel állapítják meg, hogy a pécsi operatársulat magyar- országi bemutatója országos sajtóvisszhangot kapott. Sosztákovics operájáról és a pécsi előadásról beszélgettünk Antal Györggyel, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójával. — Az elmúlt években, — mon­dotta — többször írt arról a sajtó, hogy a világ jelentős operaszínpadain nagy sikerrel került bemutatásra Sosztaiko- vics Kisvárosi Lady Macbeth című operája. Ezek a hírek csak fokozták a jogos érdek­lődést és méginkább a pécsi becsvágyat, hogy városunk operaegyüttese ä mű bemuta­tásával a fővárost megelőzve zárkózzék fel a világ vezető színpadai mögé. De ez a be­mutató olyan operával való megismerést is ígért, amely a negyvenes évek végén nagy viták középpontjában állt. Antal György is azok közé tartozott, akik nagy várako­zással mentek el a bemuta­tóra. — A várakozást az opera bemutatóján ünnepi élmény oldotta fel. Bár egy ilyen mű­vet első haülás után elemezni lehetetlen, mégis néhány mon­datban összegezném azokat az ' Sógusa, mindig DUNÁNTÚLI NAPLÓ 97. MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács iapta Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út II. Teleíon: 15-32. 15-33: 17 őrá után: 30-11 Belpolitikai rovat: 81-65 Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó' Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi János út 11 Telefon • 15-33 is-33. 5á-w>. Pécsi Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály utca 10 szám. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető n helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési dij 1 hónapra 12.— Ft. — Indexszám: 25 054. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. nov. Zt-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Fesztiválok zenéjéből. Rádió híradó. Lírai népdalok. 1S.00: Német nyelvű műsor: Külföldi utazás a Jó munka jutalmául. — Riport. Dalok Glossza. Kivánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: A Történelmi Társulat dél­dunántúli csoportjának előadás­sorozata. Dr. Boros István: Tör­ténelmi visszapillantás Baranya és Pécs felszabadulására. 18.40: Zenélő levelezőlap. 19.00: Az építőanyagiparról. 19.10: A Pécsi Ércbánya Vállalat fúvószenekarn Játszik. Vezényel: Tölgyesi Tibor. 19.20: 20 éve történt Dr. Molnár István válogatása a korabeli sajtóból. 19.25: Addinsel: Varsói koncert. 19.35: D61-dunántúJ híradó. 19 50: Szórakoztató zene. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Kisvárosi Lady Macbeth (este 7 órakor). Jászai- bérlet. Tájszlnház: Fel a kezekkel (este fél 8 órakor). Hidas. MOZI Rövidítések- szv. = szélesvásznú. szí. -- színes. Park: Az életbe táncoltatott leány (szv., szí., 4, 6, 8). Petőfi: Az életbe táncoltatott leány (szv., szi., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: A preludiő akció (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó, 64,-23. sz. világhíradó, Színek a festészetben, Zenés randevú, Prá­gai motívumok, 64,-8. sz sporthír- adó. (Előadások 11 órától 3 óráig foly; atóla gosan). Fekete Gyémánt: Diadalmas olimpia (6 órakor, Horváth Leona élménybeszámolója). Építők: Ud­vari bolond (szi., 4, 6). Pécssza- bolcs: Másfél millió (szv., 5, 7). Mecsekalja: René király lánya (szi., 7). Vasas II.: Fapados sze­relem (szv., 7). lstenkút: Klsértet- kastély Spessartban (7). Mohács: Altona foglyai (szv., 6, 8). Sziget­vár: Bérgyilkos (szv.. 8). Siklós: Morál 1963. (szv , 7). Csak 18 éven felülieknek! produkciójában, a szólisták szép énekében, — mint gon­doltam! — Mint pódiumon gyakran szereplő énekesnőnek, mi a véleménye Sosztákovics ze­néjéről? — Az opera énekesi szem­mel nem a megálmodott ..tjei canto”, az énekes-ideál hangja. Nem is lehet az, hiszen az ala­kok harsányabb, masszívabb, rusztikurabb megfestése ezt nem is engedi. A téma sem fi­nom, elegáns vagy hősi drá­ma, hanem a legreálisabb. — néhol szinte durva — élet. Ehhez mérten az éneklés stí­lusa. színe, hangvétele hatá­rozottan követi a dráma döb­benetes vonalát, a legteljesebb mértékben kifejezve azt. A kifejezésmódot talán a wag- neri deklsmáciőhoz lehetne hasonlítani, csak néha hal­lunk egy-egy zártabb áriát de azt sem a régen megszökött módon. Az énekeseket óriási munka elé állította Sosztako- vics operája, igénybe véve hangjuk szépségétől, erejétől kezdve minden zenei elképze­lésüket, éneklési technikáju­kat, még testi erejüket is, —> néha nem is mutatós szere­pekben, — de mindenkor maximálisan helytállva. Kü­lön fejezet a színészi játék, ahol maradéktalanul ér, hibát­lanul élik Sosztákovics és Leszkov elképzeléseit A be­mutató mélységes benyomá­saitól még ma sem tudok sza­badulni, és alig várom, hogy újból meghallgathassam! Ad­dig is a legnagyobb örömmel és büszkeséggel beszélek róla, valahányszor az iskolában vagy társaságban szóbakerül. Dohai Józseftől, a Nagy Tajos Gimnázium igaz­gatójától is megkérdeztük: mi a véleménye a Sosztakovics- opera bemutatójáról. — Erre könnyűnek látszik a válasz: — felelte — szere­tem a modem, de a klasszá# kus zenei alkotásokat Is. Itt megkaptam sokszáz, szerintem hasonló zeneszerető operaba­ráttal mindkettőt. A hangsze­relés néha meglepő jelentke­zése, a modem hanghatások mellett éreztem a klasszikus orosz opera ízeit is. Sosztako- vics Csaikovszkij-tanítvány: megtaláltam a zenekar sok­szor túlerős, túl tömött hang­zásában ennek nyomait. A címmel kapcsolatban pedig nem Shakespeare, hanem Dosztojevszkij jutott eszemb a drámai kifejlet zeneileg, a énekesek alakításával, vala mint a rendezés, a technika mekoldósok néha igen meg rázó alkalmazásával exponál részeiben. Véleményem a operaszerető — de talán a ze net szakértő — közönség vé leményóvel azt hiszem egye zik: büszkék lehetünk arra hogy Pécsett ezt és így rúd tűk produkálni. Igényes lcö zönségünk van Pécsett, de ; bővített zenekar színvonalai produktuma, az egészet kéz ben tartó karmesteri munka rz. énekesek zenei és színész nívója, a színpadképek meg- aldá'ai mind-mind ritka él­ménnyé avatták a nézők szá­mára az előadást. Esd csali ‘okozta a kórus alkalmazása Aki szereti magát átengedni i zene és előadóművészek ha- ásának, az felvonásról felvo. iásrá egyre művészibb é- drá­maibb hatások alá került. Az- íta is csak ezt ismételhetem mindenkinek: sokra képes jperatársulatunk olyan egy- iéges, sokszor megrázó, jó elő- idást produkált, amelyet bár- nikor szívesen hallgatunk neg — és kívánhatom min- ienktuek, hogy legyen is re­ize ebben az élményben! Az egybehangzó vélemények zerint nagyszerű élményt és i feladatokhoz mértein is «yen rangú zenei megvalósí- ást jelentett a SosrtRkovics- ■pera örülhetünk, hogy mind- z Pécsett, pécsi erők szína izi isszefogásával történt. Es kü- 5n Öröm, hogy jelentős bu- lapesti zerei körök is igen tagosra értékelték ennek a emekműnak kiváló pécsi elő- dását >— nt — összetevőket, amelyeknek ossz- | | hatása: a felejthetetlen él-! 1 mény. A dráma és zene egyel- j len összefogott egységben je-1 lenik meg a színen. A szimfo- ! j niltus zenekar nagyvonalú j i mesterséggel megformált bázi- j son halad a mélyen emberi J : történet, a drámai betelj esc- | dés felé. — Zenekari munka ; énakhangkezelés és színpadi cselekmény úgy fonódnak egy­másba. hogy a hallgató-néző egy pillanatra sem tudja szét­választani ezt a folyamatot — Sosztákovics szimfonikus műveit már eddig is volt al­kalmunk hallani. Milyen ha­tással volt Antal elvtársra Sosztákovics, az operaikompo­nista? — Sosztákovics a XX. szá­zad jelentős zeneszerzője, iga­zán korszerű operát alkotott ebben a művében. És mindent úgy, hogy pillanatig sem két­séges: ez a zene egyszerre nemzeti és modern. Számomra a népiség magasrendű meg­valósulását jelenti ez az ope­ra abszolút korszerű hangon. De milyen fölényes zeneszer­zői tudással, fantáziával és fe­gyelemmel párosul az inspi­ráló mesterségbeli tudás és a magas hőfokú ihlet. Annyiféle ez a zene, ahány oldala van •ennek a sokrétű drámának. Ez a sokrétű anyag egy nagy mester kezén ötvöződik egy­séggé, alakul komplex él­ménnyé. Városunk kiváló zenepeda- 1 gógusa, saját személyében Is mindig szívesen hallgatott, nagykultúrájú énekesnő Özörényi Olga. — Az elmúlt színházi évad végén, — mondotta kérdésünk­re özörényi Olga — egy egész délutánt töltöttünk lelkes be­szélgetésben Illés Évával, a Sosztákovics-opera női fősze­replőjével. Azaz, ő lelkesedett, én meg hallgattam. Áradozva beszélt Katyerina alakjának megformálásáról, annak zenei, énekesi és színészi problémái­ról. Az opera próbáinak meg­kezdése óta állandóan figye­lemmel kísértem a munkát. Az énekes kórustag növendé­keimtől, valamint zenekari szakiskolai kollégáimtól hal- ] lőtt műhelytitkok a legmaga- j sabbra fokozták kíváncsiságo- : mat. és érdeklődésemet. Ezzel ] a várakozással ültem a pre- mier szívdobogtató zsibongd- i sában. j — A látoftak-hallottak be- < váltották elképzeléseit? : — Várakozásomban nem ( csalódtam, még többet kap- j tam az előadás egyre fokozó- j j dó lendületében, egyre forró- j ; sodó. drámadságában, a zene- < kar, az énekkar nagyszerű i pusztáról: „Jó hely az, én ismerem katonakorornból.” A táj lehangoló volt, a puszta nyomorúságosán el­hanyagolt. De a föld jó. Varga Lajos végignézett az egybefüggő táblákon és döntött: ..Jövök.”- A töb­biek nevében akkor még Ken mert beszélni, de az 0 ’honiak közül négyen azt mondták: „Ha te mégy, mi is ” A. emlékek fényesen ra- •< -ak. A szép emlékek 1 i nevetségesek is. Meg í- rosszak — mert rossz emlékek is maradtak. Egyetlen tehenük volt. A Kicsi. Kicsi már akkor is öreg voll. de még tíz évet kihú­zó" a tsz-ben. A végel- g- mi güléstől szabadította meg a kés. A Kicsi tetemét szállító kocsit a Läufer kocsmán túl kísérte a pusz­ta népe — volt aki köny- nyezett is. Ez azonban mér tíz év­vel később történt. A gépállomások első or­szágos konferenciáján ül. Szót kér. Arról beszól, hogy nők nélkül a termelőszói. vetkezet nem boldogulhfö' a női munkára szühsfís van. Rákosi Mátyás bólo­gat s a parasztembernek bíborba borul az arca a megtiszteltetéstől. Valaki mondja. hogy Szeronétórpusztán Márton Vincét elkapta a rendőrség. Feketén vágott. Nagynehe- zen sikerül elintézni, hogy­ne büntessék meg. De disz­nót nem vághat. Senkinek nincs háztáji állata, a hízót a tsz-éből választják ki s aztán le­vonják a munkaegységből. Mindenki, egyedül Márton Vince nem. Mert feketén vágott. Márton Vince ép­pen olyan szegény ember, mint a többi tag. Valaki eggyel több disznót igényel — ez lesz Márton Vincéé. Maradjon a csoport titka. Látogatók. Már az első évben lejött valaki Pestről: „Adunk pénzt, tataroztassák a pusz­tát. Látogatókat akarunk idehozni.” Özönlenek a látogatók. A megyéből, az ország min­den részéből. Külföldről is — egyszer Dél-Amerikából jönnek. ■— Az elnöki tisztség ak- • kor még nem ilyen volt, mint most. Együtt dolgoz­tam a többiekkel eleinte. Aztán egyre többet kel­lett a látogatókkal foglal­kozni, meg a tsz ügyeit intézni. Később Remétnypusztán vagyok. Előlegkönyv 1949- ből. Adatok: Varga Lajos elnök előlegei. Január 13.50, február: 22,30, márciusban semmi, áprilisban 600, má­jusban 50, júniusban, jú­liusban 80—80 forint, au­gusztusban 1238 forint, az­tán év végéig semmi. De a termelőszövetkezet működött. Az egy tehénből 40 lett, 400 sertésük volt. — Tudja, azon csodálko­zom, hogy milyen nagy volt a munkafegyelem, pe­dig amíg nem voltunk túl az első termésen, kevés volt mindenből. (Ez látszik az elnöki előlegeken is!) Az emberek dolgoztak. És minden kicsi eredmény gyermeki örömöt váltott ki belőlük. Volt akinek kevés volt a ruhája, lábbelije. Akkor tizenhét férfitagja volt a tsz-nek. Varga La­jos egy sárga csizmát lá­tott meg egyik pécsi kira­katban. Tizenhét pár csiz­mát rendelt. A remény- pusztaiak sárga csizmában vonultak fel május elsején. — Maga még olyan örö­met nem látott! Volt, aki­nek még sohasem volt csiz­mája. ötvenben már ki sem látszottak a látogatók kö­zül. Azok mindent látni akartak. — Hogy miket tudtak kérdezni, te jó Isten! — Miket? — Hogy van-e minden családnak külön éléskam­rája vagy a főzéshez a napi adagot is a közős raktár­ból adják ki? A csoporttagok mosolyog­tak és mondták, hogy min­denkinek van kamrája, disznót is vágott mindenki. A küldöttség nem hitt. öt-hat lakásba bementeik megnézni a kamrát. — Ki hitt, ki nem, nem tudom, de annyi bizonyos, hogy egy tsz tőlünk haza­menőben alakult meg. Itt voltak látogatóban, még a kocsin megalakultak. Mire hazaértek, a vezetőség is megvolt. Aztán egy könnyűléptű, magabiztos férfi. Nézi az elnököt és hümmög. Azt mondja: forduljon profil­ba. — Micsodába?­— így, oldalt! Az elnök odalt fordul, a magabiztos összecsapja a kezét és azt mondja: — Príma. Az elvtárs fog­ja játszani. — Micsodát? — A legújabb filmben az ingadozó középparasitot. Ez nem vicc! Az „inga­dozó középparaszt” elnök vakargatta a fejét és nem tudta elképzelni, hogyan is lesz azzal a filmmel. Ki­tűzték a felvételek idő­pontját. Valaki akkor le­jött a pártbizotstágról és megkérdezte: akar-e Varga elvtárs a Szovjetunióba utazni. Akart. így került filmvászon helyett a Szov­jetunióba az első magyar parasztküldöttség tagja­ként — Akkor láttam először gépesített mezőgazdaságot. A hernyótalpas traktorok láttán eszembejutott, hogy a mi földünkön csak egy aratógép dolgozott, mégis néha ötven kocsi állt a tábla mellett, nézték a kör­nyékbeli parasztolt, hogyan dolgozik. Itthon is sok gép kellene — ezt gondolta akitor Var­ga Lajos. Itthon a film­gyár szerprehányásai fogad­ták — és a közös. Üj erőt kapott ettől a látogatástól. — Megszerettem Remény- pusztát- Úgy gondoltam, soha nem megyek el on­nan. Ott szülessen meg a dédunokám is. Nem így történt. Az öt­venes tanács-választásoknál Varga Lajost járási tanács­elnöknek tették. Hiába til­takozott, neki a föld a min­dene, mennie kellett. Azóta hosszú utat járt be. Mindvégig becsületes utat. — Bármit csináltam, azt mondtam az embereknek: én csak a maguk javát aka­rom higgyék el. Én tíz év múlva is bátran a szemük­be akarok nézni! Két kitüntetést kapott, mindkettőt 1956 után, a Szocialista munkáért érdem­érmet és a Szabadságért érdemrend ezüst fokozatát. Sok helyen dolgozott az­óta. De a reménypusztai napok fényesek maradnak mindörökre. Neki is, a me­gyének is. Lázár Ervin i ) Ünnepi élmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom