Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 274. szám
6 napló 1964. NOVEMBER TZ. ^ „Sámánok44 között a Lappföldön Üj rendszerű termelőszövetkezeti akadémiák kezdődnek — Életem legizgalmasabb perceit éltem át a nyáron — kezdi lappföldi beszámolóját dr. Vörös Márton nyugdíjas levéltári igazgató. — Mellettem zuhogott a Nagy Vízesés, a Stora Sjöfallet, szakadt a ha- váseső, s nem volt más nálam, csak a ruhám. A poggyászommal már 30 kilométerre Járt a motorcsónak, s a hajó is elindult a parttól. Egyedül maradtam egy olyan vidéken, ahol 20—30 kilométerre akadt emberlakta kunyhó. — De a legborzasztóbb, hogy a feleségem eltűnt. Két külön úton indultunk a hajóállomásra, ő nem ért oda. A hajó fél órát adta a vészjeleket, de nem várhatott tovább. A környék meg teli szakadékkal, a völgyekben ingovánnyal... Vörös Mártonná aztán nyolc kilométeres gyaloglás után, a vízesés hangjához igazodva, előkerült, az udvarias svéd hajósok motorcsónakot küldtek értük, de a kalandok sorozata korántsem ért véget. — Szerencsére a többi nem volt ilyen félelmetes. — De hogy kerül pécsi ember a Lappföldre? — A történet hosszú. A svéd nyelvet még egyetemista koromban megtanultam, így aztán ösztöndíjasként öt évig tanultam három svéd egyetemein, a háborúban a pécsi svéd vöröskeresztes kórházban dolgoztam és most már hetedszer jártam Lappföldön. — Miért éppen ott, s miért hetedszer? — Egész életemben rendkívül vonzott a lappok- titokzatos származása. Az ugyanis mar bebizonyosodott, hogy az ecidigj tudományos véleményekkel ellentétben ember ta- nilag nem rokonaink, csak nyelvileg, ök Európa legrégibb népe. A tízezer év előtti eljegesedés előtt már itt éltek. Életmódjukban, kultúrájukban ma is sok ősi vonás rejlik, ami sz nte évezredek mélyébe viszi vissza a kultúrembert. Az öregek lelkében még mindig erős a sámánizmus, a hit, hogy a túlvilági lények és a nép között ők az összekötők mégpedig bizonyos varázseszközökkel. Az Akka-ha-vásokban találkoztam egy olyan öreg lappal, aki az bizonygatta előttem, hosv a körülöttünk lévő apró sz'k’acsúcsok szarvasok voltak és ő varázsolta át azokat. — Nagyon öreg volt? — Lehetett vagy nyolcvan éves. Bár a lappok korát nehéz megállapítaná mert nagyon erős szervezetű, szívós ,.gyö- kéremberek”. Ö is jó erőben volt. Kérdeztem, miért nem nősült meg? Azt felelte, hogy az asszony elvonta volna őt a havasoktól. Figyelmeztetett, hogy ha egy gyönyörű fehér szarvast látok, abban egy isten lakik. — Egyszóval — folytatta dr. Vörös Márton — a Lappföld egy olyan ősi világot mutat, amit a kultúra még nem érintett. Ilyen jelenségek vizsgálatához a legészakibb Szibériába kellene utazni, de a lappok közelebb vannak. Ók Európa legészakibb és még ma is nomád népe. A lappok rokonszenvesek és mélységes részvéttel tölt el mindenkit, hogy mennyire kiszolgáltatottak a természetnek. Amerre az ősi rén tenyésztés él, ott a leg- hozzáférhetetlenebb havasok húzódnak, hozzájuk jutni nagyon küzdelmes út, de megéri. — Hogyan jutott ki a lappokhoz? — A Svenska Institut azonkívül a svéd vöröskereszt anyagi támogatásával. Húszezer forintnak megfelelő ösz- szegű valutát kaptam, ók ugyanis már eleve két személyre számítottak, vagyis a feleségemre is. A gázlós, vízeséses, sziklás, tehát balesetveszélyes vidéken nem jó egyedül járni. — Összesen hány kilométert tett meg Pécstől? — Tizenötezret Pécstől Ha- parandáig nyolcezer kilométer az út oda-vissza. S mi a cél érdekében össze-vissza cikáztunk, csak Einar Wallquist miatt nyolcszáz kilométeres kitérőt tettem. Ez az orvos ugyanis 30 évig élt a lappok között a legkietlenebb vidéken. A „lappok atyjának” hívják őt. Meg sem nősült, minden percét a nép egészségének szentelte. Szülőotthonokat, menedékházakat ambuláns-állomásokat szervezett és sokszor 80 kilométert sízett egy betegért. Amellett igen tehetséges rajzoló is és a lapp népviseletet, tájat, lapp portrékat megörökítette, de a legmagasabb művészi igényeket is kielégítő rajzokon. Képzelhető, milyen sokait tud a népéről, ennyi idő után. A 800 kilométer tehát megérte. A lappok erős testalkatú, edzett emberek. A csendes vidéken kiegyensúlyozottan, derűsein élnek, összesen harmincötezren vannak, de rendkívül szétszórtan. Ebből a leg többen Norvégiában élnek, mégpedig huszonegyezren, aztán Svédországban tízezren, végül Finnországban kettő és fél, valamint a Szovjetunióban másfélezren. Néha csak 80—100 kilométerre van egy- egy kisebb emberi településük, ahol faoszlopokból épült házban élnek. Annyira gyér a lakosság, hogy 1—1 kunyhószerű lakatlan menedéket már feltüntetnek a térképen is. Az ilyen menedékházakban aztán teljes felszerelés van, sőt magasabb cölöpökön, — hogy a medvék és a farkasok ne férjenek hozzá — kis éléskamra is. Augusztusban már olyan hideg volt, hogy .dr. Vörös Márton és félesége egyenként 7 rénszarvasbőrreU ágyazott meg magának egy ilyen menedékházibain, a pokrócokat nem is számítva. Dr. Vörös Márton művéhez most már csak egy lappföldi út szükséges! ■— Jövőre is ígértek ösztöndíjat. Ennek a segítségével szeretnék elmenni a Jeges tenger parti Tromsö vidékére, az egyetlen lapp-vidékre, ahol még nem jártam. Azonkívül meg akarom nézni legészakibb vidéken folyó archeológiái ásatásokat, ahol tízezer éves települések nyomait tárják fel. — Tulajdonképpen melyik volt az eddigi hét lappföldi út közül a legérdekesebb? — Talán az idei. Ugyanis most jártam a legelszórtab- ban és a legnomádabb körülmények között élő lappoknál, fent egészen a norvég határ mentén. Oda a legnehezebb az út, s még a svéd rádió is húszperces interjút folytatott velem ennek az útnak a tapasztalatairól. Sokszor negyvenöt fokos lejtőn jutottam csak hozzájuk. Így mintegy 40—50 eddig tisztázatlan néprajzi és egyéb kérdésre kaptam választ. Azonkívül mintegy 350 rendkívül érdekes felvételt készítettem. Az eredmény egy lappokról szóló könyv lesz: — Szeretném egy népszerűsítő műben megírni a lapp nép összes kérdéseit, hogy ezt az előttünk teljesen ismeretlen népet sokoldalúan, részletesen mutassam be. Remélem, hogy az évek óta való rendszeres visszatérés megadta ehhez az alapot. A lappok ugyanis nemcsak szétszórtan élnek, hanem vidékenként változik a nyelvjárásuk, a szokásuk. Tehát csak a hosz- szú éveken át tartó, a másmás tájakra vissza-visszatérő látogatással lehet a lapp vidékeket összehasonlítani. Nagyon szép ez a munka, mert a lappok élete gyönyörűen példázza a zord természet és az ember ősi kölcsönhatását. Földessy Dénes Közlemények — Komló városi Tanács VB pénzügyi osztálya felhívja a háztulajdonosok (haszonélvezők, birtokosok), illetve a házingatlanok kezelőinek figyelmét, hogy november 30-ig házadó-bevallást kötelesek benyújtani azokról az épületekről, amelyeket 1964. évben vettek használatba, amelyeket állami tulajdonból mentesítés folytán 1964-ben kaptak vissza, amelyeknél a tulajdonos vagy bérlő személyében az 1963., illetve az 1964. évre benyújtott házadó-be- valláshóz képest változás történt, amelyeknél a bérjövedelem összegében 1964. évben bármilyen mérvű változás következett be. A fenti esetekben a bevallást az egész épületre kiterjedően kell benyújtani az épület fekvése szerint illetékes adóügyi csoporthoz az ott beszerezhető „Bevallási Ív" nyomtatványon. — A Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pées- Bsranyai Területi Bizottságának Tudományos Szakosztálya 23-án délután 5 órakor az I. sz. Sebészeti Klinika tantermében tudományos ülést tart. Tárgysorozat: Sebestyén János (Szemklinika): Gyermekkori hypertoniás retino- pathiák. (Bemutatás). Mestyán Gyula, Fekete Miklós, Ijata Géza, Járai István (Gyermekklinika): Koraszülött csecsemők energiaforgalma és kalória-szükséglete. — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa értesíti a szillöket, hogy a Kőszegi gyermeküdülőből 24-én, kedden 11.33 órakor érkeznek a gyermekek a, pécsi vasútállomásra. Kérik a szülőket, hogy a gyermekeket a főpályaudvaron vegyék át. A 26-án induló gyermekek részére a második orvosi vizsgálat 24-én 9—12 óráig lesz az SZMT székházban Pécs, Színház tér 1, — Bábelőadás Pécs város Dr. Doktor S. Művelődési Házában (Déryné u. 18.), ma de. 10 órakor. Műsor: Két bors ökrőcske és A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Érvényes a János vitéz és az Argirus királyfi bérlet. Az idén új típusú termelőszövetkezeti akadémiák kezdődnek Baranyában. A TIT Baranya megyei szervezetének természettudományi és műszaki tagozata mintegy harminc községben szervezi meg ezt az új formájú ismeretterjesztést. A legtöbb akadémiái a szigetvári és a mohácsi járásban szervezik meg, mégpedig, az előbbiben hatot, az utóbbiban hetet. Az állami gazdaságokban és a gépjav tó állomásokon összesen nyolc akadémia nyílik, s a másik négy' járásban is indul mintegy kettő-kettő. Az új formának az a lényege, hogy szervesen belekapcsolódik a mezőgazdasági szakmunkásképzésbe. Szakmunkástanfolyamra ugyanis eddig csali azok a dolgozók jelentkezhettek, akik befejezték az általános iskolának mind a nyolc osztályát. Ettől az évtől kezdődően azonban az új hároméves akadémia is jogosít a szakmunkásképző tanfolyamra. Mivel a kis községekben nincs lehetőség arra, hogy külön műszaki és külön természettudományi tagozatot létesítsenek, ezért az új termelőszövetkezeti akadémia egyesíti magában mindkét tagozatot. Így társadalomtudományi ismeretek oktatására összesen húsz, a műszaki ismeretekre pedig negyvenöt órát fordítanak majd. Számolást és mérést huszonöt, biológiai ismereteket negyven órában, fizikai, kémiai ismereteket, valamint munkaegészségtant pedig tí-tíz órában tanítanak. Az akadémia elvégzéséről bizonyítványt adnak, s az szükség esetén oó- tolja a nyolc általános befejezését igazoló bizonyítványt természetesen csak szakmunkástanfolyamra való jelentkezés esetében. tdőfárás’eteníéf» Várható időjárás vasárnap estig: túlnyomóan felhős idő, többfeié eső. Délután északon havaseső, havazás. Mérsékelt, időnként élénk, holnap átmenetileg erős északi szél. A hőmérséklet napközben holnap délután elsősorban északon csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északkeleten 1—f, máshol 5—9, a legmagasabb nappali hőmérséklet 8—12 fok között. Borkészletfelvétel VASÁRNAP A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. nov. 22-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Zenés műsorunkat összeállították a hallgatók. 18.00: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Operettrészletek. 18.45: Szerepről szerepre. — Látogatás Iványi József Jászai-díjas művésznél. (Az 1964. május 10-i műsor ismétlése). 19.15: Változó falu — változó emberek. 19.35: Népi zenekarok találkozója. 19.50: Sporthírek. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Mária főhadnagy (délután 3 és este 7 órakor). Bérletszünet. Tájszínház: Az ördög cimborája (este 8 órakor). Mágocs. ZENE Mohácsi Bartók Művelődési Ház: Ifjúsági I. bérleti hangverseny (fél 11 órakor). ÜTTÖRÖHAZ Toldi (Irodalmi vetélkedő délután 3 órakor). MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Sombrero (10). Kallódó emberek (szv., fél 4, 6, fél 9). halálozás Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj. édesapa, nagyapa és rokon, IlIEDL GYULA mária- kéméndi lakos, 65 éves korában elbunyt. Temetése november 23- án, hétfőn 3 órakor lesz a pécsi köztemetőben. A gyászoló család. A pénzügyőrség értesíti az érdekelt bortermelőket, hogy az alábbi időben és helyeken bor- készletfelvételt tart. Felhívja a termelőket, hogy a tárolási helyeken jelenjenek meg, vagy megbízott által helyettesítésről gondoskodjanak. Vigyék magukkal szemleívüket, befizetésről szóló csekk-el ismervényeket, valamint a bor leadásáról a vételjegyeket. Borforgalmi adót a helyszínen az eljáró pénzügyőröknek nyugtára ki lehet fizetni. November 26-án: Bártfa u., Kis- és Nagypiricsizma dűlőben, Ri- góderben, Borbála-telepen, Diós, Meszes dűlőben, Engels és Me- csekszabolcsl úton. November 27-én: Kis- és Nagypostavölgyben, Basamalom úton és dűlőben, Nagyhídi út, Nyu- gati-kőhídi dűlőkben. November 28-án: Istenáldás, Lámpásvölgyben, Alsó- és Felsőbánom, Cerékvölgy, Pécsbánya, Gesztenyés, Tolbuhín út. Frankel Leó, Apaffi, Szondi és környező utcákban. November 30-án: Hunyadi út, Széchenyi tér, Bem, Bajcsy Zsilinszky .és .Siklósi úttól keletre eső városrészen. December 1-én: Hunyadi úton, Széchenyi tér, Bem u., Bajcsy Zs., Siklósi és Nagyárpádi úton, valamint ezen utcáktól nyugatra eső városrészen tároló bortermelőknél. A készletfelvétel mindennap reggel 7 órától délután 15 óráig tart. Az ország legkisebb „gyára" Petőfi: Valahol Európában (10). Kallódó emberek (szv., 4, fél 7, 9). Kossuth: Orkán (10). Vasvirág (2). Az aranyember (szv., szi., 4, 6’Fekete Gyémánt: Mamlock professzor (10). Amikor jön a macska (5, 7). Építők: Próbakisasszony (10). Férjhezmenni tilos (4, 6) Pécs- szabolcs: A benzinkút hercegnője (9). Szerelem csütörtök (szi., 11). Kozara (szv., 3, 5, 7). Mecsek- alja: Milliók keringője (szv., 10)k. Háborús bűnösök í5, 7). Vasas II.: Sándor Mátyás (szv., szi. 5, 7). Istenkút: Egy házasság hétköznapjai (7). Mohács: A harmadik félidő (10). Minden megtö-tfénhet (szv., szi.. 4, 6, 8). Szi^tvár: Kristály cipellő (10). Morál 1963. (szv., 6, 8). Csak 18 éven felülienkek! Siklós: Ordasok között (10). Párduc I., n. (szv., szi., 5, dupla helyár). Sellye: Majdnem baleset (szv.. 4. 7). Harkány: Vigyázat feltaláló (szv., 5. 7). Beremend: Rigoletto (6, 8). Pécs- várad: Hófehérke és a 7 töroe (10). Ut a kikötőbe (5, fél 8). Meszes: Felmegyek a miniszterhez (szv., 5, 7). * — A Moziözemí Vállalat értesíti a közönséget, hogy a hirde*ett múscrtól eltérően a Kossuth-m i- ziban 22-én Az aranyember. a Petőfi-moziban 23—25-ig A törvény balkeze című film kerül bemutatásra. HÉTFŐ Az ország legkisebb és legérdekesebb gyára valószínűleg Kárászon található. Az alapító levélen ez áll: „Magyar Királyi Madártani Intézet felügyelete alatt álló Első Magyar Fészekodú Gyár. Alapíttatott 1904-ben”. Ez a „gyár” mint a neve is mutatja, nem egyebet, mint fészek- odúkat, madáretetőket gyárt. Az országban egyedülálló gyáracskát egy Küh- fiel Márton nevű ezermester alapította. A „madarak pat- rónusa” — amint Kühnelt emlegették — az ország minden részébe szállított fészekodúkat és madár etetőket. Hogy volt-e keletje az áruinak? Természetesen, hiszen Magyarországon nagyon sok madár- szerető ember él. Sőt gyártmányai eljutottak külföldre is. Barcelonában, Milánóban aranyérmet is nyertek. Ez nem is csoda, hiszen Kühnel Márton az odúkat és az etetőket Hermann Ottó, a nagy magyar természettudós útmutatásai alapján készítette, akivel baráti levelezésben állt. Hermann Ottó többször is ellátogatott Kárászra, hogy személyesen is megismerkedjék a madarakat ellátó gyáracs- kával. A ma is meglévő Kühnel-ház kertjében még látható néhány régi, szinte múzeumi tárgynak számító fészekodú Érdekességük, hogy cementlapocskák zárják le őket, amelyeket le lehet emelni, és így magfigyelhető az odúban fészkelő madarak élete. A cementlapos etetők mellett még hat különböző típusú fészek odút gyártottak, főleg a cinkék, búbos- bankák, harkályok, baglyok, barázdabillegetők számára. Mindegyik üveggel van elzárva, csak alulról lehet bejutni, így a verebek nem tudnak berepülni. 1952-ben az öreg Kühnel Márton felajánlotta az államnak az Első Magyar Fészekodu Gyárat. Ez a kis üzem ma is működik a Mecseki Állami Erdő- gazdaság kárászt erdészetének felügyelete alatt. A fészek- odúkat és madáretetőket ma Kemler József asztalos gyártja, akit még Kühnel tanított meg erre a különös mesterségre. Évente mintegy 300 odú illetve etető készül itt, és szállítanak az ország minden részébe: erdészeteknek, iskoláknak, tanácsoknak, arborétumoknak, madárkedvelő magánosoknak. Különösen nagy a kereslet a fészekodu iránt. A korszerű erdőgazdálkodás során ugyanis kiirtják az odvas, értéktelen fákat, az odú viszont a madaraknak főleg a cinkéknek fészekrakó helyük, és hogy kedvezzenek a hasznos rovarirtóknak, mesterséges odúkat állítanak fel számukra. Hogy mennyire kelendő portéka a „gyár” terméke, azt bizonyítja, hogy mióta az erdészet kezelésében van, azóta mintegy húszezer madárodút készítettek. Tavaly például 600 odút osztottak szét a Mecseki Erdőgazdaság 11 erdészete között. A gyáracska továbbra is életképes marad, és működni fog, hiszen lényegében még ma is innen látja el egész Magyarországot különös & „egyedülálló” termékeivel. Cs. E. A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. november 23-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Utón Baranyában. — összeállítás. A tartalomból: Történelmi ősz 1944. — Találkozások. Magányosan, de nem egyedül. — Folyók, városok, dalok. — A megye „mozgókönyvtára”. — Katalin- napi előzetes. 18.00: Német nyelvű műsor: A hét kommentárja. A Kreutzer—Moser-duó énekel. Hétfői jegyzet. Vidám zenekari muzsika. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés ősz- szeállítás. A tartalomból: Erzsébet és Katalin nap között. — Catertna Valente, Komlóssy Erzsébet, Kovács Érts! és Sáros! Katalin énekel. — Az elmúlt hét krónikájából. — TJj lemezeink. — A telefonközpontos. Portré. — Három műfaj — három énekes. — Apróságok prózában és zenében. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. színház Nemzeti Színház: Szünnap. ZENE: Liszt-terem: Középiskolások bérleti hangversenye (12 órakor). MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szi. = szines. Park: Kallódó emberek (szv., fél 4, 6, fél 9). Petőfi: A törvény balkeze (szv.( 4, 6, 8). Kossuth: Kallódó emberek (szv., 4, fél 7, 9). Híradó Mozi: Magyar híradó. Négy hét Afrikában. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Négy lány egy udvarban (6). Pécsszabolcs: Vasszűz (szv.. szí., 5, 7). Vasas II.: Morál 1963. (szv.. 7). Csak 18 éven felülieknek! Sárvári: Teng«* macska (fél 6, fél a).
