Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
napló 1964. NOVEMBER H. Befejezte munkáját az országgyűlés Kállai Gyula felszólalása (Folytatás a 2. oldalról) Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy Péter János beszámolója részletesen szólt külpolitikai tevékenységünkről és a Külügyminisztérium munkásságáról. Megállapíthatjuk: a Magyar Népköztársaság nemzetközi te_ k'ntélye az elmúlt években növekedett. Az aktív külpolitika lehetőségeit jól hasznosítva kormányunk az elmúlt években eredményes nemzetközi tevékenységet folytatott. Minek köszönhetjük mindezt? Esősorban és mindenekek t. annak, — mondotta — hogy az elmúlt évek során ú: ”C! szilárdult hazánk szocialista. társadalmi és állami rendje. A Magyar Szocialista klunkáspárt Központi Bizottságának, Népköztársaságunk Kormányának politikáját a legszélesebb tömegek támogatják. V Tekintélyünk növekedésének másik alapvető forrása az. hogy mindig, minden körülmények között szilárd és következetes elvi politikát folytattunk. Nem engedtünk meg semmilyen beavatkozást belügyeinkbe, szilárdan ellenálltunk minden imperialista nyomásnak akkor is, amikor ez sokak megítélése szerint nehéznek, vagy éppenséggel lehetetlennek tűnt. Tekintélyünk növekedésében meghatározó szerepe volt és van annak, hogy az elmúlt években erősödött összefogásunk és együttműködésünk a szocialista országokkal, fejlődtek baráti kapcsolataink a gyarmati rabság alól íe'sza- j b' dúlt új államokkal és normalizálódott viszonyunk — külpolitikánk elvi alapján — feilett ■ kapitalista országokkal is. K ülpolitikánk fő irányvonala továbbra is nemzeti függetlenségünk biztosítását, a szocialista világrendszer országai között' az egység és az együttműködés megszilárdítását és elmélyítését, az imperializmus gyarmati rendszerének teljes felszámolását, a már felszabadult népek erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítását, a különböző táisadalmi rendszerű államok között a békés egymás mellett élés elveinek megvalósítását szolgálja. Ez forradalmi marxistta— leninista és egyben a nemzeti érdekeket is a legjobban érvényesítő politika, amely ossz. hangban van a világ haladó, békeszerető százmillióinak törekvéseivel és elismerésüket, rokonszenvüket vívta ki. Ezt a politikát folytatjuk a jövőben is. Az a küzdelem, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük hazánk is — a pozitív semlegességet valló államok nagy csoportjával szövetségben, a világ haladó, békeszerető embereinek támogatását élvezve, — a béke fenntartásáért, a nemzetközi feszültség folyamatos csökkentéséért folytatnak, nem maradhatott és nem is maradt hatástalan a világpolitikára. A béke fenntartása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése ma már a legnagyobb kapitalista országok lakosságának is alapvető követelése. Ennek hatására nem egy kapitalista ország kormánya is másáévá tette, hogy legalább is kénytelen hangoztatni a békés egymás mellett élés elvét. A közelmúltban országos választások voltak a két legnagyobb tőkés országban: Angliában és az Egyesült Államokban. Az angol munkáspárt győzelmében kétségkívül szerepe volt annak, hogy ez a párt a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló jelszavaké* a "‘-nyugati kapcsolatok fejlesz úsét, a békés egymás mellett élés szükségességét hangoztatta. Még élesebben mutatkozott meg a külpolitikai kérdések fontossága az Egyesült Államokban lezajlott választásokon. Johnson elnök nagyarányú győzelme főleg annak tulajdonítható, hogy az egyszerű amerikaiak milliói is békére vágynak. Ezért utasították el Goldwatert, abban reménykedve, hogy a mai világ realitásainak számbavétele az Egyesült Államok kormányának politikájában a jövőben erősödni fog. Megválasztása után az elnök kijelentette: az Egyesült Államok eddigi politikája folytatódik. Ez a nyilatkozat csakis abban az esetben töltheti el örömmel a béke híveit, ha napjaink reális erőviszonyainak világos felismeréséből ered, s további olyan lépéseket jelentene, amilyenek voltak például a moszkvai atom- csend-szerződés, a hasadóanyagok termelésének korlátozása, a kereskedelem bővítése a szocialista országokkal. Különböző tények azonban arra mutatnak, hogy ellentét van az amerikai tömegeknek a választás alkalmával kinyilvánított békeakarata és az amerikai kormány gyakorlati politikája között. Ezt bizonyítják a Vietnami Demokratikus Köztársaság partvidéke ellen intézett felháborító repülőtámadások, továbbá a szabadságszerető délvietnami nép ellen folytatott szennyes háború, a kongói hazafiak kiirtására vetemedett Csőmbe fegyveres támogatása, a békés kuba ellen elkövetett és tervezett sorozatos provokációk és az erőszakos kísérletek arra, hogy Ciprust bekénvszerít- sék az Észak-Atlanti Szövetségbe. Az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei egymással szoros együttműködésben nagv erőfeszítéseket tesznek, hogy minél előbb létrehozzák az északatlanti szerződés sokoldalú atomhaderejét, s ezen a réven atomfegyverekhez juttassák a nyugat-német revan- sistákat. Ez a terv méltán váltja ki világszerte a legszélesebb körű tiltakozást, sőt, még az Északatlanti Szövetségen belül sem talál egyöntetű támogatásra. Ellenzi megvalósítását Franciaország, s növekvő kétségeket támaszt iránta Anglia is. Még a nyugatnémet Frakfurter Allgemeine Zeitung is a következőket írta vezércikkében: ,,Az úgynevezett multilaterális atomflotta kérdése nagy viharokat váltott ki az Atlanti Szövetségen belül. A politikai viszály a NATO válságát tükrözi”. A Magyar Népköztársaság kormánya erőteljesen tiltakozik az ellen, hogy a Német Szövetségi Köztársaság akár a sokoldalú atomerő keretében, akár bármi más úton atomfegyverekhez jusson. A Német Szövetségi Köztársaságban sokat beszélnek a német újraegyesítésről, s úgy vélik, hegy ehhez az atomfegyver megszerzésén át vezet az út. Ez a valóságtól elrugaszkodott felfogás csak a re- vansisták terveit szolgálja. Aki csak valamennyire is számol a realitásokkal, annak látnia kell. hogy kizárólag mindkét Németország elismerése, a velük való békeszerződés megkötése és a két szuverén német állam kapcsolatainak megjavítása, a két német állam egvüttműködésének fejlődése segítheti elő a Németország demokratikus, föderatív egységéhez szükséges feltételek létrejöttét. Tisztelt Országgyűlés! A történelem menete bízó-1 nyitja, hogy a világban végbemenő pozitív változás, a béke megszilárdulása, az emberi és társadalmi haladás még szélesebb körű kibontakozása elsősorban attól függ. hogvan erősödnek, mennek előre egységben és egyetértésben a szocialista országok, hogvan fejlődik az emberiség eddigi legnagyobb vívmánva, a szocialista világrendszer! A mi politikánk mintfcncPelőli a ssocinl'sta országokkal való egység. barátság, együttműködés biztosítására és elmélyítésére irányul. Az a meggyőződésünk, hogy az utóbbi években felmerült ideológiai és politikai nézeteltérések nem szoríthatják háttérbe annak a felismerését, hogy a szocialista világrendszemek — és ezen túl az egész nemzetközi kommunista mozgalomnak — a békéért, a haladásért, a népek szabadságáért, a szocializmus győzelméért folytatott harcában legfontosabb fegyvere az egység, a szolidaritás. Úgy ítéljük meg, hogy — ha pártjaink között bizonyos kérdésekben vannak is nézeteltérések — az államközi, gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat ápolni és fejleszteni kell és ami a legdöntőbb, biztosítani lehet és kell az egységes fellépést az imperializmus ellen vívott közös harcban, a nemzeti felszabadító mozgalom támogatásában, a béke fenntartásában. Változatlanul legfontosabb célunk a magyar—szovjet barátság mindenirányű ápolása és bővítése. A szocializmust építő magyar nép számára elsődleges nemzeti érdek és éltető erő az eltéphetetlen magyar—szovjet barátság. Ez az együttműködés és barátság arra a megingathatatlan szilárd alapra épül, hogy azonos a társadalmi rendünk, közös a világnézetünk, közösek az érdekeink és céljaink, s teljes összhang van pártjaink és kormányaink gyakorlati politikája is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Kormányának politikája a huszadik, a huszonegyedik és a huszonkettedik kongresszuson elfogadott határozatokra épül — a mi pártunk és kormányunk politikáját pedig e kongresszusok szellemével és általános irányvonalával egyetértésben a hetedik és a nyolcadik pártkongresszusunk dokumentumai szabják meg. Ezen a politikán nem változtatunk; ezt folytatjuk a jövőben is még nagyobb következetességgel. A szocialista országokhoz fűződő szövetségi kapcsolatainkban kimagasló szerepe van annak, hogv tagja vágunk a Varsói Szerződésnek. Amíg a nemzetközi imperializmus a szocialista országok népeinek .felszabadítását'’ hivatalos politikájának vallja és úgynevezett „feliazítási” törekvései mellett készenlétben tartja és esetenként alkalmazza is a katonai fenyegetés eszközeit, mindaddig elemi kötelességünk, hogv gondoskodjunk függetlenségünk és szuverénitásunk védelméről. Természetesen, mi magunk igyekszünk honvédelmünket korszerű színvonalon tartani, de különösen megnvugtató számunkra az a tudat, hogy a Varsói Szerződés keretében olyan fegyvertársaink, fegyverbarátaink vannak, akik nem kímélték a kemény áldozatokat, hogy minden ag- resszor visszariasztására alkalmas hatalmas erejű fegyverzetet és dahitechnikát építsenek ki. Kötelességünknek tartjuk, hogy telies hűséggel a Varsói Szerződéshez, erőnkhöz képest ezen a területen is 1 mindent megtegyünk, ami népünk érdekeit és javát szolgálja. Mindaddig erősítjük és fejlesztjük a szocialista országoknak ezt a katonai-politikai szervezetét, amíg a nemzetközi helyzet indokolja. De nyíltan felvetjük: a nemzetközi helyzet jelentős javulását eredményezné, ha a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai meg nem támadási szerződést kötnének egymással. Amíg azonban ez nem jöt létre, a többi szocialista országgal egységben kénytelenek vagyunk védelmi erőinket megfelelő szinten tartani. Ezt kívánja tőlünk nemzeti függetlenségünk, szocialista társadalmi rendünk és a béke védelme! Kedves Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt néhány évben a Magyar Népköztársaság szívesen látott vendégei voltak azok az államfők, azoknak a kormány- és parlamenti küldöttségeknek tagjai, akik a gyarmati rabságból felszabaTovább bővítjiil A Magyar Népköztársaság — mint eddig, ezután is — minden tőle telhető támogatást megad a szabadságukért küzdő népeknek. A zsarnokság, a gyarmati rabság, a faji megkülönböztetés, a nemzeti és nemzetiségi elnyomás ellen folytatott mindenfajta küzdelem erős támaszra talál a magyar népben. Legjobb lehetőségünk szerint tovább akarjuk bővíteni és mélyíteni kapcsolatainkat és együttműködésünket a már felszabadult és az önálló élet útján járó államokkal és népekkel. Tisztelt Országgyűlés! Kapcsolatainkat a kapitalista berendezkedésű országokkal a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvei alapján fejlesztettük. E helyes elvek alapján — függetlenségünk és szuverénitásunk tiszteletben tartásának feltétele mellett — velük is normális, jó viszonyra és a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és ku1 tu rá! is kapcsolatok megteremtésére törekszünk. Úgy véljük, hogy Johnson úr elnökké választása a magyar—amerikai viszonylatban azt jelenti, hogy nyitva madult, önálló, szuverén államok képviseletében jártak hazánkban. Ezeknek a népeknek képviselőit a jövőben is a barátnak járó megbecsüléssel és tisztelettel fogadjuk. Ezekkel az államokkal baráti kapcsolatokra, a teljes egyenjogúság és szuverénitás, a kölcsönös előnyük alapján jó együttműködésre törekszünk. Gazdasági, műszaki- és tudományos erőforrásaink arányában segítjük őket abban, hogy politikai függetlenségük kivívása után megerősíthessük gazdaságukat is, s az új gyarmatosítás veszélyeit elhárítva, elinduljanak a gyorsabb társadalmi fejlődés útján. ' kapcsolatainkat radt a kapu a kapcsolataink normalizálása érdekében folytatható további eszmecserék előtt. Mint minden állammal, az Egyesült Államokkal is békében, normális diplomáciai viszonyban akarunk élni, ápolva a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Mindaz, amit Péter elvtárs az Osztrák Köztársasággal való viszonyunk alakulásáról mondott, népünk és kormányunk megelégedésére szolgál. Szólnom kell arról is, tisztelt országgyűlés, hogy bizonyos osztrák körök a nyugati határunkon levő műszaki zárat gyakorta emlegetik úgy, mint kapcsolataink fejlődésének akadályozó tényezőjét. Hangsúlyozom, hogy ez a határzár sohasem zárta el az utat a magyar—osztrák barátság előtt. Ezen a záron a barátság és az együttműködés kapuja mindig nyitva állt és áll ma is. és aki a barátság és együttműködés óhajával akart közeledni, ki- és bejárhatott rajta. A határzár a magyar szuve- rénitást és függetlenséget őrzi és a beiügveinkbe való illetéktelen beavatkozástól véd. Azok ellen irányul tehát, akik népköztársaságunk ellen törnek, népünknek akarnak ártani. Amennyiben a jövőben a magyar—osztrák viszony tovább javul és olyan erős barátsággá fejlődik, ami lehetetlenné teszi, hogy a semleges ausztria területéről bárki is felléphessen a Magyar Népköztársaság ellen, a határzár természetesen feleslegessé válhat. Tiszteli, Országgyűlés! A külügyminiszter beszá-. mólóját elfogadom. Úgy gondolom. megállapíthatjuk, hogy a Külügyminisztérium külföldön és idehaza tevékenykedő munkatársai eredményesen dolgoztak kormányunk külpolitikájának megvalósításán Ez a politika helyes, megfelel népünk érdekeinek, jól szolgálja azt az alapvető célunkat, hogy békés feltételeket teremtsünk a szocialista építőmunkához és erőnkhöz mérten hozzájáruljunk a világbéke fenntartásához. A következő felszólaló Móricz Virág Pest megyei képviselő volt. A külügyminiszter beszámolóját a Pest megyei képviselőcsoport nevében is tudomásul vette. Ezután Sza- Icasits Árpád Heves megyei képviselő, Bognár József Tolna megyei képviselő, Vendel Zoltánná Zala megyei képviselő és dr. Vető Lajos budapesti képviselő szólalt fel. Valamennyien elfogadták a külügyminiszteri beszámolót. Ezután Péter János külügyminiszter köszönetét mondott a hozzászólásokért, amelyek nemcsak helyesléssel fogadták a külügyminiszteri beszámolót, hanem hasznos, szemléletes kiegészítéseket is fűztek ahhoz, sóik vonatkozásban megvilágították bővülő nemzetközi kapcsolatainkat. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról szóló külügyminiszteri beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az elnöklő Pólyák János szünetet rendelt el. Interpellációk Szünet utón Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A napirend negyedik pontja szerint az interpellációkra került sor. Elsőként Molnár József Heves megyei képviselő a hevesi járás, különösen a Tisza menti községek tüzelőanyag-ellátása tárgyában interpellált a belkereskedelmi miniszterhez. Tausz János belkereskedelmi miniszter válaszolt az interpellációra. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az or- szs egy ülés egyhangúlag elfogadta. Barcs Sándor budapesti képviselő a budai várnagyod helyreállításában mutatkozó lemaradás ügyében interpellált az építésügyi miniszterhez. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszában elmondta: A palota építésének bizonyos határon túli meggyorsítása a budapesti lakás- és szállodaépítés rovására menne. A miniszter indítványozta, hogy a harmadik ötéves terv megfelelő előirányzatainak ismeretében szülessék döntés a palota kiemelt építkezéssé történő nyilvánításáról. A vár lakónegyedének rekonstrukciójáról szólva Trautmann Rezső közölte: a még hátralévő felúiítási munkák — így a közművek felújítása, kisebb középületek, iskolák megépítése, a romtelkek beémtése stb. — 1970-ig. hazánk felszabadulásának 25. évfordulójáig befejeződhetnek. A választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Papp János, Baranya megye képviselője a mezei rágcsálók okozta károk Kérdésében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Az interpellációra adott válaszában Losonczi Pál földművelésügyi miniszter elmondotta, hogy a rágcsálók, főleg a mezei pockok, már tavaly őszszel sok kárt okoztak az ország több területén és a kártétel az idén még tovább nőtt. A kártevők elszaporodását a számukra nézve kedvező időjáráson kívül az okozta, hogy — noha a növényvédelmi szol gálát időben adott előrejelzést — a mezőgazdasági üzemek többsége csak megkésve kezdte meg a kártevők elleni védekezést. A mezei pocok elszaporodását látva a Föld nű- velésügyi Minisztérium tavasz- szal a tervezettnél nagyobb mennyiségű védekező anyagot biztosított. Baranya megye például Dieldrinből csaknem négyszer, Aldrines szuperfotz- fátból több mint háromszor, Árváimból pedig több mint hétszer annyit kapott, mint amennyit a megyei tanács eredetileg igényelt. Az eddiginél hatásosabban biztosítják majd az utak, árokpartok, töltések stb. védelmét, s — a népgazdaság anyagi lehetőségeinek megfelelően — továbbra is körültekintően látják el a gazdaságokat növényvédőszerekkel és növényvédő gépekkel. A Földművelésügyi Minisztérium a Pénzügyminisztérium mai együtt úgy intézkedett, hogy a nagyarányú egérkárokat szenvedett termelőszövetkezetek indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján kivé. telesen adómérséklést kaphatnak. A miniszter végül bejelentette, hogy a mezei pocok kártétele miatt szükséges lucerna- és vöröshere-újraveté- séhez előreláthatólag nem tudják teljes egészében biztosítani a vetőmagot, gondoskodnak viszont nagyobb mennyiségű egynyári takarmánymagról, hogy a kárt szenvedett gazdaságok így is elegendő mennyiségű takarmányt termelhessenek. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánná ezután Valaska László Borsod megyei képviselőnek ad+a meg a szót, aki a higanygőzlámpaellátás ügyében intézett kérdést a kohó- és gépiapri miniszterhez. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter válaszolt. Mind az interpelláló képviselő, mint az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter válaszát. Sárosi György Bács-Kiskún megyei képviselő interpellációjában azzal a kérdéssel fordult a földműveLésügyi és az élelmezésügyi miniszterhez, milyen intézkedéseket tervez, nek a jövő évi szőlőtermes veszteségmentes, az ideinei jobb tárolására és feldolgozására. Az interpellációra a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben Kovács Imre élelmezésügyi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: egyetert a képviselőnek azzal a megállapításával, hogy az idei szüret tapasztalatai felhívták a figyelmet a szőlő tárolásának, szállításának és feldolgozásának jelenlegi elmaradottságára, s nyilvánvaló, hogy a jövő évben meg kell előzni az ebből adódó termeLői és népgazdasági károkat. A tervek már elkészültek, s ez nagj gondot fordít Bács megyének, mint az ország legnagyobb szőlőtermelő vidékének ez- irányű fejlesztésére. Mivel azonban az 1965. évi tervek népgazdasági egyeztetésén es a beruházási lehetőségek felmérésén mo6t dolgoznak, — mondotta Kovács Imre —, a tároló és szőlőfeldolgozó kapacitás fejlesztésének mértékéről és az egyéb intézkedésekről csak a tervek jóváhagyása után lehet felelősséggel nyilatkozni. A miniszter ezért hozzájárulást kért, hogy az interpelláló képviselőinek egy hónapon belül írásban adjon pontos tájékoztatást. Az élelmezésügyi miniszter válaszát az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka Vass Istvánná zárszavával ért véget.
