Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-21 / 273. szám
2 napló 1964. NOVEMBER 2L Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) szerűen szakosított munkamegosztás és termelési együttműködés alapjain vezet. Ennek megtanulása, gyakorlati érvényesítése időt igényel, de az idő ebbe az irányba dolgozik. Mi különösen érdekeltek vagyunk a külkereskedelem és általában, vagy még inkább a nemzetközi gazdasági együttműködés fej lesztésében. Külkereskedelmi forgalmunk szocialista viszonylatban főleg akkor növelhető tovább, ha fejlesztjük és tervszerűbbé tesszük az ipari kooperációt és szakosítást. Ezért nagy a jelentősége a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött alumíniumtermelési egyezménynek, a magyar—csehszlovák együttműködésnek a közös dunai vízierőmű-rend- szer felépítésében, a magyar— bolgár megállapodásoknak a gazdasági élet különböző területein közös intézetek és vállalatok tervének kidolgozására. A nemzetközi kapcsolatoknak nem jelentéktelen tényezője az utasforgalom. Mi minden irányban tettünk lépéseket az utazási könnyítésekre. Ennek az évnek eddigi időszakában több mint egymillió magyar állampolgár járt külföldön és körülbelül ugyanannyi külföldi állampolgár járt Magyarországon. \ szocialista országok — elsősorban Csehszlovákia, ahonnan hozzánk, illetve oda mintegy 7—800 ezer ember utazott. B’.bben az évben a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Bulgária, Románia és Jugoszlávia — viszonylatában könnyítettük meg az utazásokat. De megkönnyítettük a nyugati országokba, így elsősorban Ausztria felé is. Ha sikerül biztosítékokat találni arra, hogy ez a forgalom ne a gazdasági és politikai fekete kereskedelem hálózata, hanem valóban a népek közötti kapcsolatok ápolásának az alkalma legyen, akkor meglesz a lehetősége az utazások további könnyítésének mind a ki-, mind a beutazók számára. .1 gyarmati sorból felszabadult népek « nemzetközi politika fontos tényezői Áttérek most — Tisztelt Országgyűlés — az afrikai, az ázsiai, a latin-amerikai országokhoz fűződő kapcsolataink kérdéseire. Kormányunk nagy figyelmet fordít együttműködésünk fejlesztésére a gyarmati sorból felszabadult népek új országaival. Ezeknek az országoknak a szerepét a nemzetközi életben nagyon lényegesnek tartja. A gyarmati sorból felszabadult népek összefogása ma a nemzetközi helyzet javításának lényeges tényezője. Mutatja ezt az el nem kötelezett országok ez év októberében tartott második konferenciája is. Míg 1961-ben a belgrádi konferencián 25 ország hivatalos képviselete és 3 ország megfigyelője vett részt, addig a mostani kairói konferencián 57 ország volt hivatalos részvevő és 10 ország küldte el megfigyelőit. A közös nyilatkozat mutatja, hogy a durva gyarmati elnyomás alól felszabadult népek termelik az ellenállás erőit a neokolonializmus fondorlatos módszerei ellen is. A kairói közös nyilatkozat a békéért, a népek függetlenségéért, az imperializmus hadállásainak felszámolásáért a neokolonializmus ellen vívott harc útmutató jellegű, mozgósító és széles frontot összefogó kiáltványa. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözli a konferencián részt vett kormányokat, szolidaritásáról biztosítja őket harcukban s magáévá teszi javaslataikat és követeléseiket a népek függetlensége, szabadsága, a nemzetközi béke és biztonság érdekében. A konferencia frontjának szélesedését mutatja nemcsak általában a részvevők számának nagy megnövekedése, hanem az is, hogy latin-ameri- kából kilenc ország küldte el hivatalos megfigyelőit. Kuba természetesen rendes részvevőként volt jelen, megfigyelővel képviseltette magát: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Jamaica, Mecikó, Trinidad és Tobago, Uruguay, Venezuela. A latin-amerikai országok ilyen nagyszámú jelenléte — ha csak megfigyelői minőségben is — a béke és haladás nagyhatósugarú kairói konferenciáján a nemzetközi helyzet alakulását kedvezően befolyásolhatja. Az Egyesült Arab Köztársaságtól és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságtól kezdve a fejlődő országok egész sorával folyt ebben az évben is kormányszintű megbeszélés kapcsolataink bővítésére. Jemen elnökének és Etiópia császárának magyar- országi látogatása nemcsak e két országgal való kapcsolatok szempontjából volt jelentős. Tervek vannak további magasszintű kölcsönös látogatásokra a közeli hónapokban a fejlődő országok és a Magyar Népköztársaság között. A nyugati kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatainkról Beszámolóm következő szakaszában a nyugati kapitalista országokhoz fűződő kapcsolatainkkal foglalkozom. Lényegesen javultak és bővültek kapcsolataink a legutóbbi időben is a nyugati kapitalista országok szinte valamennyi körével, mind kormányközi, mind gazdasági és kulturális téren. Hogy milyen differenciáltan, árnyaltan, ugyanakkor milyen következetesen alkalmazzuk a békés egymás mellett élés elvét az államok mindenféle körének vonatkozásában, azt pártunk nyolcadik kongresszusa tömören így fejezte ki: „A magyar nép külpolitikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink bárátiak, barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatunk normális és korrekt, amelyekkel pedig még nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra törekszünk. Indokolt, hogy a beszámolónak ezt a szakaszát a magyar—osztrák kapcsolatokkal kezdjem. Éles ellentétben ugyanis azzal, amit a nyugati militarista körök a Német Szövetségi Köztársaságban készítenek, a magyar—osztrák kapcsolatok, s minden jel szerint az osztrák—jugoszláv és az osztrák—csehszlovák kapcsolatok is, a közép-európai békés viszonyok erősítése irányában fejlődnek. Az utóbbi időben a magyar —osztrák kapcsolatok terén biztató fejlemények történtek. Az osztrák alkancellár magyarországi látogatásai, majd minisztertanácsunk elnökhelyettese, Fock elvtárs ausztriai viszontlátogatása azt mutatta, hogy kölcsönösen megvan a készség a két ország kormányai részéről a múlt vitás kérdéseinek a kölcsönös jóakarat szellemében való rendezésére s gazdasági és kulturális együttműködés útján népeink s a nemzetközi helyzet javítása érdekében az együttműködés fejlesztésére. Ezt követően Kreisky külügyminiszter nálunk tett hivatalos látogatása együttjárt államközi szerződések és megállapodások aláírásával és további szerződések és hivatalos kormányközi találkozók élő- készítésével. A látogatás és a megbeszéléseik légköre megfelel aorták, amire ma számítottunk. A megbeszélések légköre valóban jó és a látogatás eredményes volt. Megállapodtunk abban, hogy amikor visszaadó]« a jövő év elején Kreisky külügyminiszter látogatását, Becsben új jelentős szerződéseket írunk alá. Ezt követően bizonyára további kormányszintű találkozók lesznek Budapesten vagy Becsben. Kreisky külügyminiszter budapesti látogatása után Klaus kancellár rádió- nyilatkozata az osztrák kormány részéről ugyanilyen várakozást fejez ki a magyar- osztrák kapcsolatok további fejlődése tekintetében. A francia kormány részéről az utóbbi időben a szocialista országok iránt bizonyos fokú sajátságos érdeklődés mutatkozik. Ennek egyik konkrét jelét, a Kínai Népköztársaság elismerését, mint pozitív reál- politikai jelenséget üdvözöljük. Hasonlóképpen pozitiven értékeljük azt az érdeklődést is, amely Franciaország részéről a kelet-európai szocialista országok iránt megmutatkozik. Magyar—francia viszonylatiban hasznos kezdeményezés volt a francia kormány egy tagjának hivatalos látogatása nálunk és a magyar kormány képviselőjének vi- szontlátogatása Párizsban. Jó előkészítés volt ez gazdasági és kulturális kapcsolataink fejlesztése érdekében további kormányközi érintkezésekre. Magyar—angol vonatkozásban az előző angol kormány egyik tagjának budapesti látogatása újabb előrelépés volit a hivatalos kapcsolatok terén. Az új angol kormány összetétele ad alapot ahhoz a féltételezéshez, hogy a Kelet— Nyugat közötti kereskedelem fokozását s a nemzetközi feszültségek csökkentését készül munkálni. A magyar—olasz kapcsolatok fejlesztésében is sok további lehetőség van. Az olasz külkereskedelmi miniszter idei budapesti látogatása alkalmával folytatott megbeszélések a két ország kapcsolatait lényegesen bővítő megállapodásokhoz vezethetnek. Kormányunk nak a Vatikánnal kötött megegyezése révén ebben a hónapban a római magyar pápai intézet is visszakerült a magyar római katolikus egyház kezelésébe. Kapcsolataink Görögországgal jól fejlődnek, A görög kormány egy tagjának hazánkban tett idei látogatása egyengette a további kedvező fejlődés útját Több üzenetváltás is volt az év folyamán a ciprusi kormány és Népköztársaságunk kormánya között a délkeleteurópai béke igen válságos pillanataiban. Mi Ciprus népét és kormányát szolidaritásunkról biztosítjuk s kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Ciprus görög és török lakossága idegen beavatkozástól mentesen tudja saját ügyeit rendezni a földközitengeri és általában a nemzetközi béke javára. Sok ígéret van a magyar— belga kapcsolatok lehetőségedben mind gazdasági, mind kulturális téren. A belga kormány részéről megnyilvánuló érdeklődés az európai feszültségek csökkentésére irányuló javaslatok iránt elősegítik az ilyen lehetőségek realizálását Tisztelt Országgyűlés! A magyar—finn kapcsolatokról külön is kell szólni. A magyar—finn baráti kapcsolatokról elmondható; örvendetes, hogy azok ma már nemcsak az etnográfiai rokonság romantikus hangulatát, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok sok hasznos eredményét is magukban foglalják. Kulturális vegyesbizottságunk rendszeres munkája, hároméves hosszúlejáratú külkereskedelmi megállapodásunk a két nép hagyományos kapcsolatainak új tartalmat ad. örvendetes magasszintű találkozásaink a közeli múltban további hasonló találkozások lehetőségét nyitották meg. A skandináv országokkal általában kedvezően fejlődnek kapcsolataink. Különösen észlelhető ez magyar—svéd Kállai Gyula az országgyűlés szünetében Simon István, Szabó Pál és Veres Péter Kossuth-díjas írókkal, országgyűlési képviselőkkel beszélget. vonatkozásban. Mind a gazdasági élet, mind a kultúra és a sajtó terén örvendetes a fejlődés. Érthető, hogy a többi NA- TO-országhoz viszonyítva bizonyos mértékben lemaradt az Amerikai Egyesült Államok viszonyának rendeződése a Magyar Népköztársasággal. Érthetővé teszi ezt a problémák bonyolult eredete. Az egy évvel ezelőtti tragikus gyilkosság. Újabban pedig az elnök- választási harc felfokozott hidegháborús légköre, amely nemcsak az ilyen jellegű tárgyalásokat gátolta meg, hanem olyan provokációkkal és agressziókká! is egybeesett, mint a Vietnám elleni támadás és az Amerikai Államok Szövetségének Kuba ellen kierőltetett határozata. A választások befejezése után azon ban feltételezzük, hogy az elvek, a realitások, a két fél sajátságos szempontjainak figyelembe vételével és kölcsönös tiszteletben tartásával újra elkezdődhet az élőbbreha- ladá®. A két ország története során először ez évben diplomáciai kapcsolat létesült Magyarország és Kanada között kanadai kezdeményezésre, s ezzel egy időben kereskedelmi szerződést kötöttünk. Ottawában nagykövetséget, Montrealban kereskedelmi képviseletet létesítünk. A kereskedelmi kapcsolatok már most is kedvező eredményt mutatnak. Mint ismeretes, a Német Szövetségi Köztársaság a Magyar Népköztársasággá!, Lengyelországgal, Romániával és Bulgáriával megállapodásokat kötött hivatalos kereskedelmi képviseletek felállítására vonatkozóan. Mi ezt a kezdeményezést pozitiven értékeljük. Olyan országokkal kötött ugyanis a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos megállapodásokat hivatalos képviseletek létesítéséről, amelyek nemcsak diplomáciai kapcsoAttérefe most — Tisztéit Országgyűlés! — a nemzetközi szervezetekkel, összefüggő kérdésekre. A mai nemzetközi életben a kétoldalú és többoldalú közvetlen államközi kapcsolatok mellett egyre jelentősebb a nemzetközi szervezetekben folyó külpolitikai tevékenység. Száz évvel ezelőtt, 1860-ban négy nemzetközi szervezetet tartottak nyilván, ma számuk pontosan meg sem állapítható. A legtöbb hivatalos kimutatás kb. 1800 szervezetről beszél. A Magyar Népköztársaság 450 nemzetközi szervezet tagja. Ezek a nemzetközi szervezetek — legalábbis nagy részük, éspedig a legfontosabbak — a békének, a haladásnak, a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott harcnak ma már hatékonyabb fórumai, mint korábban lehettek. A szocializmus világrendszerré válása és a gyarmati sorból felszabadult országok képviselőinek megjelenése a nemzetközi szervezetekben és növekvő aktivitásuk egyre javítja a helyzetet. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben, a béke és haladás széles frontjával együttműködve, eredményesen képviselik Népköztársaságunkat, szélesítik nemzetközi kapcsolatainkat a békés egymás mellett élés politikájának sikere érdekében. Küldötteinknek a nemzetközi szervezetekben elért sillerét mutatja — egyebek mellett — az is, hogy az ENSZ ben és más szervezetekben jelenleg 34 választott tisztséget töltenek be Népköztársaságunk képviselői. Az UNESCO Végrehajtó Bizottságába a három szocialista hely egyikére most választatták meg a mi képviselőnket. Az ENSZ a mostani időkben válságos szakaszba juthat. A második világháború után különböző rendszerű országok hozták létre a különböző rendszerű országok békés latban vannak a Német Demokratikus Köztársasággal, hanem azzal sokoldalú baráti és szövetségi együttműködésben élnek. Mi a két német állam tényének tiszteletben tartása elvi alapján további fejlesztésre is készek vagyunk a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolataink terén. Külképviseleteink számának alakulására a következők a legjellegzetesebb adatok: Magyarországnak 1938-ban 38 országgal volt diplomáciai kapcsolata, 1961-ben 53 országgal, 1963-ban 59-cel s most 64- gyel. Ez évben újból több országgal nagykövetségi szintre emeltük kapcsolatainkat, így Japánnal, Iránnal, az Áfgán Királysággal, Etiópiával, Olaszországgal, Svédországgal; ugyanez folyamatban van magyar—osztrák viszsanylatban. Ebben az évben öt újabb országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat nagykövetségi szinten: Kanadával, Ku- waittal, Kenyával, a Jordán Királysággal és Nigériával. egymás mellett élésének, a nemzetközi békének a biztosítására az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A hidegháború feszültebb időszakaiban az imperialista hatalmak hideg- háborús és agresszív politikájának az eszközévé vált. Az utóbbi években, amikor az erőviszonyok fokozatosan a szocialista országok javára alakultak s a gyarmati sorból felszabadult országok az ENSZ tagállamaivá lettek, az ENSZ vitáiban fokozatosan vereséget szenvedtek a hidegháborús témák s egyre erőteljesebben kapott hangot a gyarmati rendszer felszámolására, a békés egymás mellett élés biztosítására, az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló törekvés. Védeni kell az ENSZ-et az ellene megindult és várhatóan fokozódó nyílt és alattomos imperialista támadások ellen s mindent el kell azért követni, hogy az ENSZ az általános és teljes leszerelésért, a gyarmati sorból felszabadult országok fejlődéséért, a békés egymás mellett élés biztosításáért vívott harc minél hatásosabb fóruma legyen. A Magyar Népköztársaság küldöttei ebben a szellemben dolgoznak. Indokoltnak látszik az egyházaikkal kapcsolatos két nemzetközi vonatkozású eseményt megemlíteni. Mint ismeretes, kormányunk és a Vatikán között egyes kérdésekre vonatkozóan megállapodások jöttek létre. A Magyar Népköztársaság alkotmányának és törvényeinek érvényesítésével. az egyház belső törvényeinek a figyelembe vételével bizonyos kérdéseket sikei'ült rendezni. Ezek a sáliéból ismertek s egyre már utaltam az Olaszországra vonatkozó szakaszban. Úgy ítéljük meg, hogy az ilyen jellegű tárgyalások és megállapodások megfelelnek mind az egyház, mind a nemzetközi béke érdekeinek, Prágában ez év nyarán különböző felekezetű egyházak keresztyén béke világkongresz- szust tartottak. Az öt világrészből egybegyűlt résztvevők emlékirattal fordultak az országok kormányaihoz az általános és teljes leszerelés, a békés egymás mellett élés, a népek közötti barátság ;el- szavával. A konferencián részt vett magyar egyházi küldöttség vezetőit fogadta Kádár János elvtárs és átvette kormányunk nevében az emlékiratot. Hazánk nemzetközi kapcso, latainak fejlődése a külföldi sajtó irántunk megnyilvánuló érdeklődéséből is látható. 1961- ben mintegy 450 külföldi újságíró járt nálunk, 1962-ben 750, 1963-ban 1100, ez évben mostanáig kb. 1250. Ezeknek a látogatásoknak a sajtóban tükröződő eredményei általában jók. Megfelelnek a korrekt tájékoztatás és a népek kölcsönös megismerése igényeinek Mégis szükséges egy megjegyzést tenni. A nyugati sajtó sok alkalommal nem csinál titkot abból, hogy egyes nyugati Kormányoknak a szocialista országokhoz fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatokkal ’•an a kapcsolatokon túlmenően egy másik célja is: éket Verni a szocialista országok közé és fokozatosan bomlasz+ani a szocialista építés eredményeit az egyes szocialista országokban. Ezek a megnyilatkozások természetesen éberségre intenek. Szeretném azon ban itt is világossá tenni, hogy mi az ilyen spekulációkul sem a szocialista országok szövetségi rendszerét, sem a szocialista építés eredménveií: nem féltjük. Azt is meg kell viszont mondani, hogy ha bár. ! ki az ilyen intenciók szolgálatában törvénybe ütköző akciókat folytat a Magyar Népköz- társaság ellen, beleütközik Népköztársaságunk szigorú és fenyitő hatalmába. Sem külföldi, sem magyar állanmo!- gár nem emelhet kezet büntetlenül népünk államára. Összegezve elmondhatjuk: Népköztársaságunk nemzetközi helyzete általában soKat javult. A nemzetközi viszonyokban számunkra kndvcző lehetőségeket általában -i merült gazdasági, Kulturális politikai államközi kapcsolataink bővítésére felhasználni. Biztosíthatom a T. Ország- gyűlést, hogy a Külügyminisztérium és a külképvisele eit munkatársai kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartják, pártunk és kormányunk irányítása alatt a magyar nép, a béke és szocializmus külpolitikád ügyeit szolgálni. Arra törekszünk, hogy ez a szellem minél jobban érvényesüljön. Kérem a T. Országgyűlést, hogy jelentésemet vegye tudomásul. (Taps.). A külügyminiszter beszámolójához elsőként Barcs Sándor budapesti képviselő szólt hozzá, majd Lehel Ferenc Va- megyei képviselő emelkedett szólásra. A külügyminiszter jelentését mindketten elfogadták. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. 4 nemzetközi szervezetekben folytatott tevékenységünkről (Folytatás a 4. oldal cm)
