Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-20 / 246. szám
ni#uMLo 1904. OKTOBER Fdőjárásfele»lés < Tárható időjárás kedd estig: ’ ma borult idő, sokfelé, főként ; keleten esővel. Holnap nyugat ; felől lassan felszakadozó fel- i hózet, kevesebb eső, napköz- ; ben élénk, helyenként erős északi, észak-keleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 9—13 fok között. Tib mint 50 ezer óra társadalmi munka KISZ küldött- és vezetőségválasztó értekezlet az egyetemen Tegnap este KISZ küldött- és vezetőségválasztó értelez- letet tartottak a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában. Megjelent az értekezle- ! ten Papp Imre, a megyei pártbizottság tagja, a városi tanács elnökhelyettese, Rózsahegyi István, a megyei KISZ- bizottság munkatársa, dr. Szabó Dezső rektorhelyettes, dr. Tényi Jenő, az egyetemi párt- bizottság titkára. A 86 alapszervezeti küldött és 41 meghívott előtt Végi János, a KISZ-bizottság titkára tartott beszámolót az elmúlt négy éves időszak munkájáról. Mint megállapította, az 1963 —64-es tanévben 842 hallgató vett részt az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalomban. Ezen belül az egyik tanulmányi csoport Szocialista Tanulmányi Csoportmozgalmat kezdeményezett, melyhez hat közösség csatlakozott. E csoport tagjai élenjártak a tanulásban, amit az is bizonyít, hogy két csoport elnyerte a fenti megtisztelő címet. Mindez képet ad az egész egyetemi ifjúság tanulmányi szorgalmáról és hivatásérzetéről is. Jellemző, hogy a nyelvtanulásban. — amely szintén az elmúlt években lett ISZM követelmény — 550 hallgató vett részt az 1963— 64-es tanévben. És végül a munkára, a hivatásérzetre vet jó fényt az is, hogy az elméleti KISZ alapszervezetben minden fiatal orvos KISZ* tagra 10 megjelent tudományos dolgozat jut három évi átlagban. Természetesen az egyetem hallgatói nem zárkóztak be a négy fal közé. növekvő aktivitással resztvettek a közéletben is. Ami a társadalmi munkát illeti: az 1963—64-es tanévben 15822 órát teljesítettek évközben és 38400 órát a nyári építő táborokban. A több mint 50 ezer óra mögött rengeteg mezei- és földmunka, gyümölcsszedés stb. van. S amint az egyik későbbi felszólaló, Kóbor György szavaiból kiderült, az orvoskari egyetemisták több száz fővel, tevékenyen résztvesznek a baranyai cigánykérdés megoldásában is. Bár — ez mér a dolgok természetéből adódik — az orvoskari KISZ-szervezetek munkája sem nélkülözte a hibákat és különböző problémákat, mégis elmondható, bogy jól dolgoztak az elmúlt négy, évben. A sokoldalú és alapos beszámolóhoz számosán hozzászóltak. Rózsahegyi István, a megyei KISZ-bizottság üdvözletét tolmácsolta, dr. Tényi Jenő a többi között további szervezeti decentralizálást sürgetett. Mint .mondotta, nem lehet 180 tagú óriásszervezetekkel igazán jó munkát végezni. Természetesen, nemcsak decentralizálásra van szükség, hanem arra is, hogy az alao- szervezetek munkáját megtöltsük megfelelő, az alaoszerve- zet. illetve tagság éléikor! és egyéb sajátosságainak megfelelő tartalommal. A vita Után sor került a választásokra. Az értekezlet résztvevői 35 tagú bizottságot és 7 tagú revíziós bizottságot választottak meg, s 4 küldöttjük vesz részt a városi KISZ értekezleten. HÍREK Műemlékvédelmi hét A százéves borozó A Doktor Sándor utca elején aizonnal szembetűnő öreg épület falán áll ez a felirat stílszerű, kovácsoltvas betűkkel. Talán mondanunk sem kell, hogy a felirat nem talmazza a valóságot, ez az épület, ez a borozó sokkal idősebb száz esztendőnél. Az egykori Magyar Korona Szálló épületéről van szó. A XVIII. század közepén épült, akkor még a városon kívült állt, a Szigeti országút végén, a Szigeti-kapu közelében. Hatalmas udvarán nagy istállók, fedeles színék sorakoztok egymás mellé, hogy az utazóknak fedelet biztosítsanak a fejük fölé. Messze földön híres vendégfogadó volt, sohase fogyott ki belőle a vendég. Különösen borairól volt ismert, csak pécsi és Villány vidéki bort mértek benne, dszeresen főztek benne iJételekeit is, amihez a ha- Szekcsőröl, Mohácsról hozták. A Magyar Korona Szálló elnevezés az 1800-as évek elején keletkezett, akkor, amikor a város kinőtte már a várfalakat és a fogadót is körül építette házaival a lakosság. Udvara mindinkább kisebbedéit, istállóit és színeit lebontották, az épület homlokzatára pedig egy nagy koronás címer került, amiről azután az egész szállót elnevezték. Mert szálló volt az öreg épület valaha, a szó valódi értelmében. A földszinten volt a konyha, a nagy szála és — ma söntésnek mondanánk — kimérő helyiség. Ebből a kimérő helyiségből vezetett le a hatalmas pincelejárat, a nagy, boltozatos pincébe, ahol katonás rendben, hatalmas gerendákon álltaik a hordók. Az öreg épület minden különösebb átalakítást átvészelt, ott áll a maga XVIII. századi provinciális barokk mivoltában ma is. a Doktor Sándor utca elején. Tömege, arányai, nemes egyszerűsége városunk műemlékei közé emelték és ma, mint ilyent, óvjuk a késő utókor számára. Azonban a maga egészében, teljességében akikor láthatnánk, óvhatnánk és adhatnánk tovább, ha az egész épület eredeti hivatásának megfelelően városunk idegenforgalmi céljait szolgálná. A földszint közepén elhelyezett hatalmas, boltíves, szép kőkerettel ellátott kapuja várhatná a vendégeket, akik az emeleti szobák nemesen egyszerű, szalag- keretes ablakaiból nézhetnének le az előttük elvonuló forgalomra. Dankó Imre 1a yolcvan éve, 1884. október 20-án halt meg idősebb Bókay János, a gyermekgyógyászat első nyilvános rendes egyetemi tanára Magyarországon. Mikor az első magyar gyermek- orvos, Schöpf Merei Ágoston 1848-ban a harcoló csapatokhoz csatlakozott, asszisztensére, Bókayra bízta a pesti Szegénygyermek Kórház vezetését. 1852- től pedig hivatalosan is igazgatója lett a kórháznak. Hűséges harcostársa volt kora nagynevű haladó orvosnemzedékének: Balassa Jánosnak, Marknsovszky Lajosnak, Korányi Frigyesnek. Az ő kezdeményezésének és lelkes buzdításának eredményeképpen jött létre és épült fel a Stefánia-gyermekkórház. 1902-ben, a kórház kertjében felállított szoborral áldoztak emlékének. Számottevő tu_ dományoe tevékenysége, irodalmi munkássága a gyermekgyógyászat majd minden ágát felöleli. 20 ÉVE, 1944. október 20. Felszabadult Hajduhadház, Haj- dusámsoni Nyíradony, Nyirmihálydi, Balkány, Nagykálló, Csongrád, Kistelek, Sándorjaivá, Forráskút, Pusztamérges, Baja. — A nyilasok Pestről 50 000 férfit elhurcoltak. — Jugoszláv partizánegységek a 3. Ukrán Hadseregcsoport segítségével felszabadítják Belgrádot. — Kozármisleny monográfiáját készíti a felszabadulás ünnepére Käsz Zsigmond tanító és Sebestyén Ferenc adóügyi csoportvezető. — író-olvasó ‘találkozó volt október 16-án a mohácsi Bartók Béla Művelődési Házban. A Kisfaludy Károly Gimnázium irodalmi színpada Pá- kolitz István pécsi költőt hívta meg az estére. A nagyszámú közönség érdeklődéssel hallgatta legújabb verseit és a költő vallomásait az alkotó művészetről. Különösen nagy sikert aratott a „Léggömb” című verse. — Az Allatkertben ma délelőtt ünnepélyesen megnyílik a vadászházban a trófea kiállítás. A Mecseki Állami Erdőgazdaság díjnyertes trófeáit és néhány pécsi vadász által elejtett szarvas trófeáját mutatják be. — Háborúból visszamaradt aknát talált Péczka Lajos sellyei lakos. A Veszedelmes tárgyat a Derék-dűlőben lelte meg szántás közben. — Naponta 500 mázsa szőlőt dolgoznak fel a Mecseki Pincegazdaság bólyi szőlőfeldolgozó üzemében. A szüret befejezéséig töb mint 7000 mázsa szőlőt vesz át és dolgoz fel borrá az ebben az évben korszerűsített modern bólyi szőlőfeldolgozó. — Áramszünet lesz október 19— 24-ig 7—17 óráig hálózat átépítés miatt a Buzsáki és Karancs utcákban. Thiery Árpád Jegyzetek Jugoszláviából A XX. SZAZAD LEGSZEBB SZARVASAGANCSA Az útirajzokat általában nem időszaki kiállítások bemutatásával szokták kezdeni, de az ember sohasem tudja egész pontosan: mi az, ami érdekes? Kollégám azt mondta. mielőtt elindultunk a csaknem húsz csarnokból álló, tobbszáz holdnyi területen fekvő és korszerű újvidéki kiállítási komplexumba, megérezni az országos vadászati és halászat) kiálítást, hogy itt megláthatom a század legszebb szarvasagancsát. A jelzés tekintetében eléggé edzett Vagyok, ez a szakmával jár, de egyébként is: az ország déli vad és regényes vidékeire készültem, ahol a jelzőkre nagyobb szüksége van az embernek. és így sem a Század Agancsát, sem pedig a kiállítás* illetően nem voltak különösebb Illúzióim. Az első csarnokban tehát mindjárt megnéztem a világrekorder trófeát, valóban remek látvány. felírtam az adatokat, .."pzdáiát” 1946-ban ejtették el egy Duna-menti vadászterületen, 1954-ben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállításon került nemzetközi bíráló bizottság elé, ott 248.5 pontra értékelték, így jelenleg is „tartja” a világcsúcsot — azután azt vettem észre, hogy egyre többször nyúlok a jegyzetfüzetem után. Tulajdonképpen csak távirati stílusban. A kiállítás vezetői elmondták, hogy a „tárlaton” még két olyan agancs szerepel, amelyek ugyancsak nemzetközi elismerés előtt állnak, az egyiket 1957-ben ejtették el egy horvátországi Vadászterületen, az agancs pontértéke 243, tehát második a világranglistán, a másik Sla- vonski Brod mellől származik, és 237.1 pontértékkel a negyedik. A világ harmadik legszebb szarvasagancsa Magyar- országon van, „eredetijét” Kádár János lőtte ki 1959-ben, egy Duna melletti vadászterületen. Egy ilyen kiállításon végül is sok érdekességgel ismerkedhet meg az ember — túl a kiállított trófeák valóságos tömegén, a különböző díszes va- dászöltözékeken, régi és mai vadászfegyvereken, kopjákon, gerelyeken, gyöngyházzal díszített puskákon — például a számokkal. Tudom, hogy a számok mindig egy kissé gyanúsak egy úti jegyzet hangulatában, de megkockáztatom. A kiállításon összesen 869 trófeát mutattak be, ezeknek túlnyomó része szarvas, őz, muflon, kőszáli kecske, zargiE, dámszarvas-agancs, illetve vadkan-agyar volt, továbbá néhány medve- és farkasbőr. A kiállított anyagban 180 arany, 209 ezüst és 272 bronzérmes trófea szerepelt, és ha ehhez a vadászati szempontból rendkívül impozáns felsoroláshoz hozzászámítjuk, hogy egy, az idén Bugojno közelében elejtett medve bőrére is világrekordén cím vár — úgy gondolom, hogy újvidéki kollégám tulajdonképpen nem is volt annyira bőkezű, ami a jelzőket illeti. Az előbbiekből adódik, hogy Jugoszláviában sok a vadász és tekintélyes a vadállomány. Megint a számok. Jugoszláviában rendkívül népszerű sportág a vadászat, az ország területén jelenleg csaknem 100 ezer „igazolt” vadász működik, pontosabban 99.056. Nem sokkal több Pécs város lakossága. Néhány érdekesebb kiegészítő adat: a 100 ezer vadász évente 700 millió dinárt költ töltényre. 600 milliót tagsági díjra, 500 milliót vadászkutyákra. Jugoszlávia nagyon gazdag a természeti kincsekben, szépségekben, vadállományban, az ország területén több mint kétszáz madárfajta él az európahírű rezervátumokban, a vándormadarak vonulási iránya is itt vezet át, sőt, az Ohridi tó és a Perlegi mocsarak vidékén pihenőhelyük is van. Ezek után már nem is meglepőek a vadállományra vonatkozó adatok: gémszarvas 16 ezer, őz 300 ezer, zerge 20 ezer, medve 2500, vaddisznó 35 ezer, nyúl kétmillió, szirti fogoly 500 ezer, fácán 600 ezer... — Nézze meg a holland vadkacsákat, — mondták —, nézze meg az olasz cégek horgászati felszereléseit, nézze meg ezt, nézze meg azt, az emberben egy idő múlva kissé összekeverednek az adatok, meg az impressziók és ez lényegében dicsérete is egy kiállításnak. Ami a kiállítás vadászati részét illeti: gazdag anyag volt, a vadászkutyákról például egész részletesen lehetne beszélni — a horgászati rész viszont szegényesebb. Néhány nagyon szép modell és felszerelés, meg a vízalatti halászat, néhány jellegzetességén kívül egy 23 kilós Salmo marmoratussal is szolgált, amit a Crna Gorában fogtak. A világon a japánok a legjobb és legismertebb halászok, sehol se fognak annyi halat, mint náluk, évente több mint 6 millió tonnát. Jugoszláviában természetesen szerényebbek a keretek. Az országban százezer halász van, panaszkodnak, hogy a folyókban a mérgező szennyvizek miatt állandóan csappan a halállomány, a horgászatra alkalmas folyók hossza 12 ezer kilométer, továbbá kétszáz horgászatra alkalmas tó van az ország területén, ezekben több mint '-"'«záz halfajta él. Ha nem is tömeges méretekben, de divat a vízalatti halászat. A világon 3 millió vízalatti halász van, pokoli sport, az embernek a Csendes Óceán korállhalászai jutnak eszébe. Jugoszláviában körülbelül 5 ezer ember hódol ennek a sportnak, így nem véletlen, hogy a kiállítás horgászati jellegű csarnokaiban a wolf- ramvégű horgászbot mellett nagy sikerük volt az olasz gyártmányú oxigénpalackok- nak, gumiöltönyöknek, szigonyoknak és lábuszonyoknak is. Tulajdonképpen kissé belebonyolódtam a vadászatba, meg halászatba, és pillanatnyilag egy tisztességes ..átmenetet” keresek a kiállítási csarnokokból egy emlékműhöz, ami fenn áll a Strazsilo- vo hegyen, a Fruska Gorában. Az ilyen „átmenetek” miatt mindig lelkiismeretfurdalást érzek jegyzetírás közben, olyan szituáció ez, mintha az ember végigrohanna egy szép, érdekes és komoly utcán, és időnként szervezetlenül, az i illendőnél kevesebb tisztelettel bekukkantana egy-egy üzletbe. | Üzenetet kaptam: a következő j délutánra ne szervezzek prog- I ramot, mert régi ismerősöm, I Olajos Mihály, a rádió volt | igazgatója, jelenleg a vajdasá- ! gi társadalmi-kulturális éle< egyik vezetője már gondoskodott egy érdekesnek igérke : ző kirándulásról. (Folytatása következik.) A televízió műsora október 20-án, kedden: 8.05—8.25-ig: Iskola-tv, orosz nyelv, az ált. iskola 6. oszt. számára. Az úttörő segít. L rész. Környezetismeret, az ált. iskola 3. oszt. 9.20: Látogatás az Ikarus-gyárban. 9.30: Hírek, képek az olimpiáról. 14.00: Orosz nyelv (ism.) 14.55: Környezetismeret (ism.) 16.25: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük, atlétika. Közben: az iskola-tv postája — műsorkalauz pedagógusoknak, hírek, tapasztalatok, tanulságok, mezőgazdasági műsor. 17.50: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük— Birkózás. (Kötöttfogású döntő). 18.10: Ilyen gazdagok vagyunk? Ipari műsor. 18.30: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük ... Beszámoló a nap eseményeiből, valamin^ az előző nap műsorából. Közben: hírek, képek az olimpiáról. 19.05: Foxi-Maxi kalandjai. Amerikai rajzfilmsorozat. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Hagyományok és távlatok. A televízió kisfilmje Bábolnáról. 20.10: Ház a homokparton. Magyarul beszélő szovjet film. (10 éven felülieknek). 21.25: Négy éjszaka Budapesten. A televízió kisfilmje. 22.00: Tv-híradó, 2. kiadás. Kb.: 22.30: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük— A nap eseményeiből. — Értesítjük városunk T. lakosságát, hogy Beck Ferenc, Pécs, Kossuth Lajos u. 65 sz. alatti szabómester a Pécsi Minőségi Ruházati Kisipari Szövetkezethez belépett. A szövetkezet Kossuth l-i- jos u. 33. szám alatti méretes, szalonjában rendelkezésre áll ked-. vés megrendelőinknek. — Falusi diákotthon alakult Ibafán. Az új tanévben már,' 72 általános iskolás lakik benne. A megyének ezt a második falusi általános iskolai' diákotthonát . jövőre .mintegy negyedmillió forintos költségen kibővítik. felhívás. Pécs mj. város Tanács VB. Építés! és Közlekedési Osztálya értesíti a. város közönségét, hogy a pécsi, Geodéziai és Térképészeti Vállalat Pécs város területén felmé-' réseket végez. Ezzel kapcsolatban felkéri az érdekelt ingatlan- tulajdonosokat, hogy a felmérési munkák végrehajtásában dolgozó' szakembereknek a szükséges támogatást biztosítsák. — Márki László osztályvezető főmérnök. Mecseki Szénbányászati T oszt Föl,DALATTI MUNKÁRA dolgozókat keres 18—'-0 éves korig. Te'je*íimén"- bérezés, nős csa’.ádfenn'ar- tó dolgozók évi 40 q szenét kapnak ingyenesen. K: tűnő szálló’ elhelyezés ha vi 180 Ft-ért. ram hór m szőri étkezés 8 60 Ft-'rt •Jelentkezni lehet Pécset4 -■ tröszt munkaügyi osztálya (Pécs, Déryné u. 4.) vagy Komlón, Zobák-üzemnél. Vasárnap megnyílt a „Vízen, vízparton“ fotószalon mint dr. Szász János: Csónakok című merész látószögben készült alkotását értékelte a legjobbnak. A bajai amatőrök képeiből viszpnt a bíráló bizottság hármat is rendkívül művészinek mondott ki, így Görbe Ferenc finom megfogalmazású Naplementéjét, Horváth Péter modern felfogású Az evezősét és dr. Pump József merész és egyszerű Balatoni látomását A résztvevő klubok közül tehát a Bajai Duna Fotoklqbnak ítélték a kiállítás első díját, a második díjat pedig megosztották a budapesti és a Mecseki Foto- klub között. A fotószalon anyagát novemberben hozzák Pécsre, majd utána Kecskeméten mutatják be. { vasarnap aeieiorr n orasor i a bajai József Attila Művelő- i dési Házban megnyílt a „Ví- í zen, vízparton” fotószalon. A (Mecseki Fotoklub a budapes> ti, dunaújvárosi, bajai é$ S kecskeméti' klubbal ' közösei £ 48 fekete-féhéi és 6 színes í képet mutat be a kiállításon, > A fotók a vízi élet hangulatait > ábrázolják, éppen ezért ren- i dezték meg a kiállítást a gaz< dag vízi életű Baján. A Ma- (gyár Fotóművészek Szövetsé> gének bíráló bizottsága érté- s kelte a bemutatott alkotáso< kát. A budapesti fotoművé- í szék közül CzeiZing Lajos: Ko- í rareggel és dr. Szabó József: i Fiatalság című képét, a Me< cseki Fotoklub anyagából ' Lantos Miklós: Esti fények cí- ■ mű rendkívül finom, puha-