Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-20 / 246. szám

ni#uMLo 1904. OKTOBER Fdőjárásfele»lés < Tárható időjárás kedd estig: ’ ma borult idő, sokfelé, főként ; keleten esővel. Holnap nyugat ; felől lassan felszakadozó fel- i hózet, kevesebb eső, napköz- ; ben élénk, helyenként erős északi, észak-keleti szél. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 3—8, legmaga­sabb nappali hőmérséklet ked­den 9—13 fok között. Tib mint 50 ezer óra társadalmi munka KISZ küldött- és vezetőségválasztó értekezlet az egyetemen Tegnap este KISZ küldött- és vezetőségválasztó értelez- letet tartottak a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájá­ban. Megjelent az értekezle- ! ten Papp Imre, a megyei párt­bizottság tagja, a városi ta­nács elnökhelyettese, Rózsa­hegyi István, a megyei KISZ- bizottság munkatársa, dr. Sza­bó Dezső rektorhelyettes, dr. Tényi Jenő, az egyetemi párt- bizottság titkára. A 86 alap­szervezeti küldött és 41 meg­hívott előtt Végi János, a KISZ-bizottság titkára tartott beszámolót az elmúlt négy éves időszak munkájáról. Mint megállapította, az 1963 —64-es tanévben 842 hallga­tó vett részt az Ifjúság a Szo­cializmusért Mozgalomban. Ezen belül az egyik tanulmá­nyi csoport Szocialista Tanul­mányi Csoportmozgalmat kez­deményezett, melyhez hat kö­zösség csatlakozott. E csoport tagjai élenjártak a tanulás­ban, amit az is bizonyít, hogy két csoport elnyerte a fenti megtisztelő címet. Mindez képet ad az egész egyetemi ifjúság tanulmányi szorgalmáról és hivatásérze­téről is. Jellemző, hogy a nyelvtanulásban. — amely szintén az elmúlt években lett ISZM követelmény — 550 hallgató vett részt az 1963— 64-es tanévben. És végül a munkára, a hivatásérzetre vet jó fényt az is, hogy az elmé­leti KISZ alapszervezetben minden fiatal orvos KISZ* tagra 10 megjelent tudomá­nyos dolgozat jut három évi átlagban. Természetesen az egyetem hallgatói nem zárkóztak be a négy fal közé. növekvő aktivi­tással resztvettek a közélet­ben is. Ami a társadalmi munkát illeti: az 1963—64-es tanévben 15822 órát teljesítet­tek évközben és 38400 órát a nyári építő táborokban. A több mint 50 ezer óra mögött rengeteg mezei- és földmunka, gyümölcsszedés stb. van. S amint az egyik későbbi felszó­laló, Kóbor György szavaiból kiderült, az orvoskari egyete­misták több száz fővel, tevé­kenyen résztvesznek a bara­nyai cigánykérdés megoldásá­ban is. Bár — ez mér a dolgok természetéből adódik — az orvoskari KISZ-szervezetek munkája sem nélkülözte a hi­bákat és különböző problé­mákat, mégis elmondható, bogy jól dolgoztak az elmúlt négy, évben. A sokoldalú és alapos beszá­molóhoz számosán hozzászól­tak. Rózsahegyi István, a me­gyei KISZ-bizottság üdvözle­tét tolmácsolta, dr. Tényi Je­nő a többi között további szervezeti decentralizálást sür­getett. Mint .mondotta, nem lehet 180 tagú óriásszerveze­tekkel igazán jó munkát vé­gezni. Természetesen, nemcsak decentralizálásra van szükség, hanem arra is, hogy az alao- szervezetek munkáját megtölt­sük megfelelő, az alaoszerve- zet. illetve tagság éléikor! és egyéb sajátosságainak megfe­lelő tartalommal. A vita Után sor került a választásokra. Az értekezlet résztvevői 35 tagú bizottságot és 7 tagú revíziós bizottságot választottak meg, s 4 küldött­jük vesz részt a városi KISZ értekezleten. HÍREK Műemlékvédelmi hét A százéves borozó A Doktor Sándor utca ele­jén aizonnal szembetűnő öreg épület falán áll ez a felirat stílszerű, kovácsoltvas be­tűkkel. Talán mondanunk sem kell, hogy a felirat nem talmazza a valóságot, ez az épület, ez a borozó sokkal idősebb száz esztendőnél. Az egykori Magyar Korona Szálló épületéről van szó. A XVIII. század közepén épült, akkor még a városon kívült állt, a Szigeti ország­út végén, a Szigeti-kapu kö­zelében. Hatalmas udvarán nagy istállók, fedeles színék sorakoztok egymás mellé, hogy az utazóknak fedelet biztosítsanak a fejük fölé. Messze földön híres ven­dégfogadó volt, sohase fo­gyott ki belőle a vendég. Különösen borairól volt is­mert, csak pécsi és Villány vidéki bort mértek benne, dszeresen főztek benne iJételekeit is, amihez a ha- Szekcsőröl, Mohácsról hozták. A Magyar Korona Szálló elnevezés az 1800-as évek elején keletkezett, ak­kor, amikor a város kinőt­te már a várfalakat és a fo­gadót is körül építette házai­val a lakosság. Udvara mind­inkább kisebbedéit, istállóit és színeit lebontották, az épület homlokzatára pedig egy nagy koronás címer ke­rült, amiről azután az egész szállót elnevezték. Mert szál­ló volt az öreg épület va­laha, a szó valódi értelmé­ben. A földszinten volt a konyha, a nagy szála és — ma söntésnek mondanánk — kimérő helyiség. Ebből a kimérő helyiségből vezetett le a hatalmas pincelejárat, a nagy, boltozatos pincébe, ahol katonás rendben, hatal­mas gerendákon álltaik a hordók. Az öreg épület minden különösebb átalakítást át­vészelt, ott áll a maga XVIII. századi provinciá­lis barokk mivoltában ma is. a Doktor Sándor utca elején. Tömege, arányai, ne­mes egyszerűsége városunk műemlékei közé emelték és ma, mint ilyent, óvjuk a késő utókor számára. Azon­ban a maga egészében, tel­jességében akikor láthat­nánk, óvhatnánk és adhat­nánk tovább, ha az egész épület eredeti hivatásának megfelelően városunk ide­genforgalmi céljait szolgál­ná. A földszint közepén el­helyezett hatalmas, boltíves, szép kőkerettel ellátott ka­puja várhatná a vendége­ket, akik az emeleti szobák nemesen egyszerű, szalag- keretes ablakaiból nézhetné­nek le az előttük elvonuló forgalomra. Dankó Imre 1a yolcvan éve, 1884. október 20-án halt meg idősebb Bókay János, a gyermekgyógyászat első nyilvános rendes egyetemi tanára Magyarorszá­gon. Mikor az első magyar gyermek- orvos, Schöpf Merei Ágoston 1848-ban a harcoló csapatokhoz csatlakozott, asszisztensére, Bókayra bízta a pesti Szegénygyermek Kórház vezetését. 1852- től pedig hivatalosan is igazgatója lett a kórháznak. Hűséges harcostársa volt kora nagynevű haladó orvosnemzedé­kének: Balassa Jánosnak, Marknsovszky Lajosnak, Korányi Frigyesnek. Az ő kezdeményezésének és lelkes buzdítá­sának eredményeképpen jött létre és épült fel a Stefánia-gyermekkórház. 1902-ben, a kórház kert­jében felállított szoborral áldoztak emlékének. Számottevő tu_ dományoe tevékenysége, irodalmi munkássága a gyermekgyó­gyászat majd minden ágát felöleli. 20 ÉVE, 1944. október 20. Felszabadult Hajduhadház, Haj- dusámsoni Nyíradony, Nyirmihálydi, Balkány, Nagykálló, Csongrád, Kistelek, Sándorjaivá, Forráskút, Pusztamérges, Ba­ja. — A nyilasok Pestről 50 000 férfit elhurcoltak. — Jugosz­láv partizánegységek a 3. Ukrán Hadseregcsoport segítségével felszabadítják Belgrádot. — Kozármisleny monográ­fiáját készíti a felszabadulás ünnepére Käsz Zsigmond ta­nító és Sebestyén Ferenc adó­ügyi csoportvezető. — író-olvasó ‘találkozó volt október 16-án a mohácsi Bar­tók Béla Művelődési Házban. A Kisfaludy Károly Gimná­zium irodalmi színpada Pá- kolitz István pécsi költőt hív­ta meg az estére. A nagyszá­mú közönség érdeklődéssel hallgatta legújabb verseit és a költő vallomásait az alkotó művészetről. Különösen nagy sikert aratott a „Léggömb” című verse. — Az Allatkertben ma délelőtt ünnepélyesen megnyílik a vadász­házban a trófea kiállítás. A Me­cseki Állami Erdőgazdaság díj­nyertes trófeáit és néhány pécsi vadász által elejtett szarvas tró­feáját mutatják be. — Háborúból visszamaradt aknát talált Péczka Lajos sellyei lakos. A Veszedelmes tárgyat a Derék-dűlőben lelte meg szántás közben. — Naponta 500 mázsa sző­lőt dolgoznak fel a Mecseki Pincegazdaság bólyi szőlőfel­dolgozó üzemében. A szüret befejezéséig töb mint 7000 mázsa szőlőt vesz át és dol­goz fel borrá az ebben az év­ben korszerűsített modern bó­lyi szőlőfeldolgozó. — Áramszünet lesz október 19— 24-ig 7—17 óráig hálózat átépí­tés miatt a Buzsáki és Karancs utcákban. Thiery Árpád Jegyzetek Jugoszláviából A XX. SZAZAD LEGSZEBB SZARVASAGANCSA Az útirajzokat általában nem időszaki kiállítások be­mutatásával szokták kezdeni, de az ember sohasem tudja egész pontosan: mi az, ami érdekes? Kollégám azt mond­ta. mielőtt elindultunk a csak­nem húsz csarnokból álló, tobbszáz holdnyi területen fekvő és korszerű újvidéki ki­állítási komplexumba, meg­érezni az országos vadászati és halászat) kiálítást, hogy itt megláthatom a század leg­szebb szarvasagancsát. A jel­zés tekintetében eléggé edzett Vagyok, ez a szakmával jár, de egyébként is: az ország déli vad és regényes vidékei­re készültem, ahol a jelzőkre nagyobb szüksége van az em­bernek. és így sem a Század Agancsát, sem pedig a kiállí­tás* illetően nem voltak kü­lönösebb Illúzióim. Az első csarnokban tehát mindjárt megnéztem a világrekorder trófeát, valóban remek lát­vány. felírtam az adatokat, .."pzdáiát” 1946-ban ejtették el egy Duna-menti vadászterü­leten, 1954-ben a düsseldorfi nemzetközi vadászkiállításon került nemzetközi bíráló bi­zottság elé, ott 248.5 pontra értékelték, így jelenleg is „tartja” a világcsúcsot — az­után azt vettem észre, hogy egyre többször nyúlok a jegy­zetfüzetem után. Tulajdonképpen csak táv­irati stílusban. A kiállítás ve­zetői elmondták, hogy a „tár­laton” még két olyan agancs szerepel, amelyek ugyancsak nemzetközi elismerés előtt áll­nak, az egyiket 1957-ben ejtet­ték el egy horvátországi Va­dászterületen, az agancs pont­értéke 243, tehát második a világranglistán, a másik Sla- vonski Brod mellől származik, és 237.1 pontértékkel a negye­dik. A világ harmadik leg­szebb szarvasagancsa Magyar- országon van, „eredetijét” Ká­dár János lőtte ki 1959-ben, egy Duna melletti vadászterü­leten. Egy ilyen kiállításon végül is sok érdekességgel ismerked­het meg az ember — túl a kiállított trófeák valóságos tö­megén, a különböző díszes va- dászöltözékeken, régi és mai vadászfegyvereken, kopjákon, gerelyeken, gyöngyházzal dí­szített puskákon — például a számokkal. Tudom, hogy a számok mindig egy kissé gya­núsak egy úti jegyzet hangula­tában, de megkockáztatom. A kiállításon összesen 869 tró­feát mutattak be, ezeknek túl­nyomó része szarvas, őz, muf­lon, kőszáli kecske, zargiE, dámszarvas-agancs, illetve vadkan-agyar volt, továbbá néhány medve- és farkasbőr. A kiállított anyagban 180 arany, 209 ezüst és 272 bronz­érmes trófea szerepelt, és ha ehhez a vadászati szempont­ból rendkívül impozáns felso­roláshoz hozzászámítjuk, hogy egy, az idén Bugojno közelé­ben elejtett medve bőrére is világrekordén cím vár — úgy gondolom, hogy újvidéki kol­légám tulajdonképpen nem is volt annyira bőkezű, ami a jelzőket illeti. Az előbbiekből adódik, hogy Jugoszláviában sok a vadász és tekintélyes a vadállomány. Megint a számok. Jugoszláviá­ban rendkívül népszerű sport­ág a vadászat, az ország terü­letén jelenleg csaknem 100 ezer „igazolt” vadász műkö­dik, pontosabban 99.056. Nem sokkal több Pécs város lakos­sága. Néhány érdekesebb ki­egészítő adat: a 100 ezer va­dász évente 700 millió dinárt költ töltényre. 600 milliót tag­sági díjra, 500 milliót vadász­kutyákra. Jugoszlávia nagyon gazdag a természeti kincsek­ben, szépségekben, vadállo­mányban, az ország területén több mint kétszáz madárfajta él az európahírű rezervátu­mokban, a vándormadarak vonulási iránya is itt vezet át, sőt, az Ohridi tó és a Per­legi mocsarak vidékén pihenő­helyük is van. Ezek után már nem is meglepőek a vadállo­mányra vonatkozó adatok: gémszarvas 16 ezer, őz 300 ezer, zerge 20 ezer, medve 2500, vaddisznó 35 ezer, nyúl kétmillió, szirti fogoly 500 ezer, fácán 600 ezer... — Nézze meg a holland vadkacsákat, — mondták —, nézze meg az olasz cégek horgászati felszereléseit, néz­ze meg ezt, nézze meg azt, az emberben egy idő múlva kissé összekeverednek az adatok, meg az impressziók és ez lé­nyegében dicsérete is egy ki­állításnak. Ami a kiállítás va­dászati részét illeti: gazdag anyag volt, a vadászkutyákról például egész részletesen le­hetne beszélni — a horgá­szati rész viszont szegényesebb. Néhány nagyon szép modell és felszerelés, meg a vízalatti halászat, néhány jellegzetessé­gén kívül egy 23 kilós Salmo marmoratussal is szolgált, amit a Crna Gorában fogtak. A világon a japánok a legjobb és legismertebb halászok, se­hol se fognak annyi halat, mint náluk, évente több mint 6 millió tonnát. Jugo­szláviában természetesen sze­rényebbek a keretek. Az or­szágban százezer halász van, panaszkodnak, hogy a folyók­ban a mérgező szennyvizek miatt állandóan csappan a halállomány, a horgászatra al­kalmas folyók hossza 12 ezer kilométer, továbbá kétszáz horgászatra alkalmas tó van az ország területén, ezekben több mint '-"'«záz halfajta él. Ha nem is tömeges méretek­ben, de divat a vízalatti halá­szat. A világon 3 millió víz­alatti halász van, pokoli sport, az embernek a Csendes Óceán korállhalászai jutnak eszébe. Jugoszláviában körülbelül 5 ezer ember hódol ennek a sportnak, így nem véletlen, hogy a kiállítás horgászati jellegű csarnokaiban a wolf- ramvégű horgászbot mellett nagy sikerük volt az olasz gyártmányú oxigénpalackok- nak, gumiöltönyöknek, szigo­nyoknak és lábuszonyoknak is. Tulajdonképpen kissé bele­bonyolódtam a vadászatba, meg halászatba, és pillanat­nyilag egy tisztességes ..átme­netet” keresek a kiállítási csarnokokból egy emlékmű­höz, ami fenn áll a Strazsilo- vo hegyen, a Fruska Gorában. Az ilyen „átmenetek” miatt mindig lelkiismeretfurdalást érzek jegyzetírás közben, olyan szituáció ez, mintha az ember végigrohanna egy szép, érdekes és komoly utcán, és időnként szervezetlenül, az i illendőnél kevesebb tisztelettel bekukkantana egy-egy üzletbe. | Üzenetet kaptam: a következő j délutánra ne szervezzek prog- I ramot, mert régi ismerősöm, I Olajos Mihály, a rádió volt | igazgatója, jelenleg a vajdasá- ! gi társadalmi-kulturális éle< egyik vezetője már gondos­kodott egy érdekesnek igérke : ző kirándulásról. (Folytatása következik.) A televízió műsora október 20-án, kedden: 8.05—8.25-ig: Iskola-tv, orosz nyelv, az ált. iskola 6. oszt. számára. Az úttörő segít. L rész. Környezetismeret, az ált. iskola 3. oszt. 9.20: Látogatás az Ikarus-gyárban. 9.30: Hí­rek, képek az olimpiáról. 14.00: Orosz nyelv (ism.) 14.55: Környezetismeret (ism.) 16.25: A XVIII. nyári olimpiai játé­kokról jelentjük, atlétika. Közben: az iskola-tv postája — műsorkalauz pedagógusok­nak, hírek, tapasztalatok, ta­nulságok, mezőgazdasági mű­sor. 17.50: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük— Birkózás. (Kötöttfogású dön­tő). 18.10: Ilyen gazdagok va­gyunk? Ipari műsor. 18.30: A XVIII. nyári olimpiai játékok­ról jelentjük ... Beszámoló a nap eseményeiből, valamin^ az előző nap műsorából. Köz­ben: hírek, képek az olim­piáról. 19.05: Foxi-Maxi ka­landjai. Amerikai rajzfilmso­rozat. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Ha­gyományok és távlatok. A te­levízió kisfilmje Bábolnáról. 20.10: Ház a homokparton. Magyarul beszélő szovjet film. (10 éven felülieknek). 21.25: Négy éjszaka Budapes­ten. A televízió kisfilmje. 22.00: Tv-híradó, 2. kiadás. Kb.: 22.30: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük— A nap eseményeiből. — Értesítjük városunk T. lakos­ságát, hogy Beck Ferenc, Pécs, Kossuth Lajos u. 65 sz. alatti szabómester a Pécsi Minőségi Ru­házati Kisipari Szövetkezethez be­lépett. A szövetkezet Kossuth l-i- jos u. 33. szám alatti méretes, sza­lonjában rendelkezésre áll ked-. vés megrendelőinknek. — Falusi diákotthon alakult Ibafán. Az új tanévben már,' 72 általános iskolás lakik benne. A megyének ezt a má­sodik falusi általános iskolai' diákotthonát . jövőre .mintegy negyedmillió forintos költsé­gen kibővítik. felhívás. Pécs mj. város Tanács VB. Építés! és Közlekedési Osztálya értesíti a. város közönségét, hogy a pécsi, Geodéziai és Térképészeti Válla­lat Pécs város területén felmé-' réseket végez. Ezzel kapcsolat­ban felkéri az érdekelt ingatlan- tulajdonosokat, hogy a felmérési munkák végrehajtásában dolgozó' szakembereknek a szükséges tá­mogatást biztosítsák. — Márki László osztályvezető főmérnök. Mecseki Szénbányászati T oszt Föl,DALATTI MUNKÁRA dolgozókat keres 18—'-0 éves korig. Te'je*íimén"- bérezés, nős csa’.ádfenn'ar- tó dolgozók évi 40 q sze­nét kapnak ingyenesen. K: tűnő szálló’ elhelyezés ha vi 180 Ft-ért. ram hór m szőri étkezés 8 60 Ft-'rt •Jelentkezni lehet Pécset4 -■ tröszt munkaügyi osztálya (Pécs, Déryné u. 4.) vagy Komlón, Zobák-üzemnél. Vasárnap megnyílt a „Vízen, vízparton“ fotószalon mint dr. Szász János: Csóna­kok című merész látószögben készült alkotását értékelte a legjobbnak. A bajai amatőrök képeiből viszpnt a bíráló bi­zottság hármat is rendkívül művészinek mondott ki, így Görbe Ferenc finom megfo­galmazású Naplementéjét, Horváth Péter modern felfo­gású Az evezősét és dr. Pump József merész és egyszerű Ba­latoni látomását A résztvevő klubok közül tehát a Bajai Duna Fotoklqbnak ítélték a kiállítás első díját, a második díjat pedig megosztották a budapesti és a Mecseki Foto- klub között. A fotószalon anyagát novemberben hozzák Pécsre, majd utána Kecskemé­ten mutatják be. { vasarnap aeieiorr n orasor i a bajai József Attila Művelő- i dési Házban megnyílt a „Ví- í zen, vízparton” fotószalon. A (Mecseki Fotoklub a budapes­> ti, dunaújvárosi, bajai é$ S kecskeméti' klubbal ' közösei £ 48 fekete-féhéi és 6 színes í képet mutat be a kiállításon, > A fotók a vízi élet hangulatait > ábrázolják, éppen ezért ren- i dezték meg a kiállítást a gaz­< dag vízi életű Baján. A Ma- (gyár Fotóművészek Szövetsé­> gének bíráló bizottsága érté- s kelte a bemutatott alkotáso­< kát. A budapesti fotoművé- í szék közül CzeiZing Lajos: Ko- í rareggel és dr. Szabó József: i Fiatalság című képét, a Me­< cseki Fotoklub anyagából ' Lantos Miklós: Esti fények cí- ■ mű rendkívül finom, puha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom