Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-16 / 243. szám

IMAPLÖ 1964. OKTÓBER 1«. Falrahányt borsó? „A peremváros peremén” címmel riport jelent meg lapunk szeptember 23-i szá­mában. Egy munkástelep lakóinak többirányú pana­szát tolmácsoltuk. Újhegyen a Nagykozári úton meghök­kentően rosszak a közleke­dési viszonyok. Az útnak egy bizonyos szakasza egy­szerűen járhatatlan. Megír­tuk azt is, hogy az I. kerü­leti tanács a Bor utcát ja­víttatja meg, holott ez az útvonal — a Nagykozári út­hoz viszonyítva — járható. Szót emeltünk amiatt is, hogy három-négy kilométe­res távolságban van az el­ső vendéglátóipari helyiség a teleptől, míg a belváros­ban egymást érik a vendég­lők, éttermek, presszók. Bí­ráltuk a Pécsi Állami Gaz­daságot, amelynek trakto­rai a lehetetlenségig tönk­retették a Szöcske utcát és környékét és idegen terüle­ten utat vágtak. Szó volt a riportban az Erőmű Beru­házási Vállalatról is, amely ugyan ígéretet tett arra, hogy 800 000 forintos költ­séggel helyrehozatja dömpe­rei által tönkretett útsza­kaszt a Nagykozári úton, de hogy mikor, arra választ nem kaptunk. Egyáltalán semmire sem kaptunk választ; Egyedül a DÉDÁSZ küld­te ki a szerelőket a cikk megjelenése után néhány nappal, akik rendbehozták a közvilágítást. Ezért az in­tézkedésért elismerés illeti őket. Azonban sem a váro­si tanács építési és közle­kedési osztálya, sem a Ven­déglátóipari Vállalat, sem a Pécsi Állami Gazdaság, sem az I. kerületi tanács annyi­ra sem méltatta a lakók pa­naszát, hogy a felvetett prob­lémákkal kapcsolatosan ál­láspontjukat ismertessék. Az említett szervek na­gyon jól tudják, mi a kö­telességük egy munkástelep 'lakóinak panaszát illetően. Azt is tudják, hogy a sajtó- törvény kötelezi a megbírált vállalatokat válaszadásra. Mi eddig mellőztük a hivatalos eljárást, bízva abban, hogy egyszerűbb módon is lehet találni megoldást; Remé­nyünk hiábavaló volt; Ezért törvényadta jogunk­kal élve, be fogjuk szerezni a kívánt hivatali vélemé­nyeket, amelyekről tájékoz­tatjuk majd Újhegy lakos­ságát, Rab Ferenc Kettős jubileumra készül az MTESZ „Jövőre felavatják a székházát — Egymillió forint értékű tervezés társadalmi munkában A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Baranya megyei választmánya csütörtökön dél­után ülést tartott, amelyen Fodor György, az intézőbi­zottság titkára beszámolt az elmúlt háromnegyed évben végzett munkáról. Referátu­mából kitűnt, hogy az MTESZ ez idő alatt 122 konferenciát és ankétot tartott és 26 mun­kabizottság dolgozik a városi és a megyei pártbizottság ál­tal kiadott célfeladatok meg­oldásán. Az ülésen dr. Bánki Nán­dor eívtárs, a városi párt- bizottság ipari osztályának ve­zetője értékelte a műszaki társadalom által végzett mun­kát. Nehezményezte, hogy bár a városban több mint 3 ezer műszaki dolgozóból 2 ezer az MTESZ tagja, mégis az alkotó társadalmi mun­kából viszonylag kis létszám veszd ki résziét. Javasolta, hogy minden műszaki termé­szetű feladatot az MTESZ in­tézőbizottságán keresztül old­janak meg. Gócz Béla, a városi tanács elnökhelyettese ezután meg­jelölte a műszakiak felada­tát a várospolitikai célkitű­zések megvalósításában. Kér­te, hogy mindenekelőtt a köz­művesítés problémakörében, a létesítmények társadalmi el­lenőrzésében, a szűk tervezői kapacitás feloldásában legye­nek a műszakiak a város se­gítségére. Példaként említette, hogy a Pécsi Tervező Iroda dolgozói társadalmi munká­ban mintegy 1 millió forint értékű terv elkészítését vál­lalták a város részére. A vita során megbeszélték a műszaki színvonal fejlesz­tésének kérdéseit és meghatá­rozták a társadalmi munká­ban végrehajtható feladato­kat. Legfőbb feladatként azt határozták meg. hogy az anyagmozgatás korszerűsítésé­vel — mely ez idő szerint a dolgozó létszám mintegy 30 százalékát köti le — növel­jék a termelékenységet. GaóI Ödön, az MTESZ bu­dapesti központi titkára po­zitívan értékelte a Pécsett végzett munkát, bár a szer­vezet jelenlegi, ideiglenes el­helyezése fékezi a műszakiak társadalmi tevékenységét. Fodor György, az intéző­bizottság titkára zárszavában ígéretet tett arra, hogy az ősz sizes elhangzott javaslatokat az intézőbizottság egyenként fogja tanulmányozni, további szervezéssel újabb aktívákat von be a munkába és ennek alapján reméli, hogy mind a városi tanács, mind a párt- bizottság által felvetett mű­szaki problémák megoldására Háromszáz új gázfogyasztó Annak ellenére, hogy újabb háromszáz lakást kapcsoltak be idén Pécsett a gázszolgál­tatásba, a Gázművek szeretné a téli hónapokban is biztosí­tani a megfelelő gázellátást. Még a nyáron intézkedések történtek annak érdekében, hogy kifogástalan minősé­gű szenek álljanak rendelke­zésre és felújították a nagy kemence P—7-es blokkját. Az Uj-Mecsekalján még idén átadásra kerülő lakások tulajdonosainak megnyugtatá­sára közlik, hogy december 31-ig az összes lakásokat rá­kapcsolják a gázvezetékre. A Székely Bertalan út gerincve­zetékének építése befejezéshez közeledik és hamarosan meg­kezdik a Doktor Sándor utca fővezetékének kicserélését is. A Győri Gépgyár megkezd­te az Uj-Mecsekalján épülő 20 ezer köbméteres gáztartály szerkezeteinek szállítását. Á tervek szerint még idén el­végzik a mélyépítési munká­kat, hogy kora tavasszal hoz­záfoghassanak a szereléshez. Ez a tartály mintegy 15 mil­lió forintos beruházással épül, s biztosítani tudja majd a nyugati Városrész gázellátását. további javaslatokat fognak összeállítani. Bejelentette, hogy 1965-ben az MTESZ kettős jubileumot ünnepel majd. Egyrészt fenn­állásának 15. évfordulóját, másrészt pedig a „Pécsi Mű­szaki Szemle” című lapja meg indításának 10. évét ünnepli. A kettős jubileumot a fel­újítás alatt álló székház fel­avatásával és tudományos ülé­sek keretében kívánják meg- ünnepelmá. A televízió műsora 1964. október 16-án pénteken 8.05: Iskola-tv. 8.35-lg ké­mia, az ált gimnáziumok I. oszt. számára, (ism.) A ve- gyületek összetételének magya rázata. 9.20: Hírek, képek az olimpiáról. 9.30: Tv-híradó (ism.) 9.40: Egy ember, aki nincs. Magyar bűnügyi film (ism.) (10 éven felülieknek!). 10.55: Jurcsek az őr. Jgoszláv kisfilm. 11.05: a jövő hét mű­sora. 16.25: A XVIII. nyári olimpiai játékokról jelentjük atlétika. 17.20: 1. Öt világrész virágoskertje. Román kisfilm. 2. Emberek és viharok. Bol­gár kisfilm. 3. Lengyel szvit. Lengyel kisfilm. 4. Dalol a fo­lyó. Csehszlovák kisfilm. — 18.20: A XVIII. nyári olim­piai játékokról jelentjük. Köz­ben: Vállalta a felelősséget... ipari műsor. 20.40: Hírek, ké­pek az olimpiáról. 20.50: Napi jegyzetünk. Kb. 22.30: A XVIII. nyári olimpiai játékok ról jelentjük a nap esemé­nyeiből. — Uj út-átjárót létesítenek a középrigóc—beremendi vas­útvonalon. Az építési költsé­gekhez a környező községek is hozzájárulnak. Divat-klubdé'ufánok Pécsett Az eddigi szokásos divat­bemutatóktól eltérve, újszerű, közvetlen hangulatú, a divat­ra, ízlésre nevelő divatdélutá­nok rendezését vállalta a Pé­csi Ruházati Bolt és a Dél- dunántúli Rövid- és Kötött­áru Nagykereskedelmi Válla­lat. Az összejöveteleknek a djvatklub-délutánok címet ad­ták. A délutánokon kitűnő szakemberek adnak tanácsot öltözködési kérdésekben. Az első divatklub-délutánt ma, október 16-án, délután fél öt órai kezdettel rendezik meg a Pannónia Szálló nagy­termében; HÍREK OKTÓBER Gál napja. in A Nap kél: 6.04, nyugszik: 16.55 órakor. — A Hold kél: PÉNTEK 15.21, nyugszik: 0.00 órakor. l/élszázhúsz éve, 1744. október 16-án született Maróthl "■ György, a debreceni főiskola nagyhírű professzora. 16 éves korában külföldre ment tanulni. Megjárta Európa hires egyetemeit. 23 éves volt, amikor szülővárosában tanár lett. Sokirányú, alapos tudása, bámulatos nyelvtehetsége kortáreai tiszteletét és tanítványai rajongását szerezték meg számára. Korát legalább egy évszázaddal megelőző oktatási reform­tervezetet dolgozott ki: az addigi rendszertelen tananyag módszeres tagolását, ésszerű lecketervekkel, órarendekkel szabályozott évfolyamos elosztást javasolt. Megírta az első magyar zeneelméleti dolgozatot, de nevét „Arithmetika vagy számvetésnek mestersége” című híres müve tette ismertté. Ebben nemcsak a korabeli tudományos és népszerű szám­tanoktatás alapjait rakta le, hanem megteremtette a magyar számtani szaknyelvet is. Többek között az ö szóalkotásai és szóképzései szókincsünkben: számlálás, törtszámlálás, tört­szám, maradék, semmi, sokszorosítás, sokszorozás, osztás, összeadás, kivonás, s még sok más kifejezés. A nagy magyar tudós csupán 29 évet élt. 20 ÉVE, 1944. október 16-án Horthy visszavonta a fegy­verszünetre vonatkozó, előzőnapi nyilatkozatát és megbízta Szálasit kormányalakítással. Szakszervezeti nagygyűlés a fel­szabadított Szegeden a Városi Színházban. — Az éj szőlő és gyümölcs- telepítéseket megyeszerte fe­lülvizsgálják, mert néhány he­lyen engedély nélkül telepítet­tek. A törvénysértő telepíté­sek esetében a megyei tanács elrendelheti az eredeti állapot visszaállítását. — A siklósi járási tanács ▼. b. igazgatási osztálya minit I. fokú szabálysértési hatóság 500 forint pénzbírsággal súj­totta Szekeres Lajos palkonyai lakost, aki a pécsi 206 sz. önkiszolgáilió boltból 99 forint értékű árut akart eltulajdoní­tani. — Pécsv áradon 11 gimná­ziumi tanuló vállalkozott ar­ra most, hogy alapfokú tan­folyamot tart a községben la­kó analfabéták részére. Az első oktatási napon 18 ími- ólvasni nem tudó cigány je­lent meg. — Ma, pénteken este 6 óra­kor Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában Pécsi Képeslap címmel filmes, zenés előadás­ra kerül sor. A műsorban fel­lép Mendelényi Vilmos, a Pé­csi Nemzeti Színház új tánc- komikusa is. A belépés díj­talan. — A térítésmentes véradó­napot ez évben immár har­madik alkalommal rendezték meg a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalatnál. Ez alka­lommal kétszázhuszonheten adtak vért díjmentesen. — Áramszünet lesz október 12— 17-ig 7—16 óráig hálózat átépítés íniatt a Buzsáki és a Karaites utcákban. (x) 1 — Nem tartják meg az ok­tóber 20-ra hirdetett országos állat- és kirakodóvásárt Bóly- ban. A Baranya megyei Ta­nács v. b. kereskedelmi osz­tályától kapott közilések sze­rint, a ragadós Száj- és kö­römfájás elleni védekezés miatt, a bólyi községi tanács végrehajtó bizottságának ké­résére — nem rendezik meg az október 20-ra hirdetett országos állat- és kirakodó vásárt Bólyban. A vásárt ké­sőbbi időpontban tartják meg, arról értesítik az érdekel­teket. — öt éj tehergépkocsit ka­pott az elmúlt félévben a Ba­ranya megyei Sütőipari Vál­lalat a Minisztertanácstól. Az új kocsik lényegesen elősegí­tik a lakosság kifogástalan ke­nyérellátását — Találtak egy Sony tí­pusú, fülbe helyezhető hang- erősítő készüléket. Tulajdo­nosa a szerkesztőség titkár­ságán veheti át Idő j árásjelenté* Várható időjárás péntek es­tig: nyugat felől felhőátvonu­lások, többfelé esővel. Időn­ként élénk déli, délnyugati, majd északnyugati szél. Az éj­szakai lehűlés nyugaton mér­séklődik, keleten erősödik. — Várható legalacsonyabb nap­pali hőmérséklet pénteken: 12—17 fok között Réger Antal Bécs — mai szemmel í. A KEDÉLYES BÉCSIEK Bécs a sramlizene, a jó bor és a kedélyesség városa — íg jellemezték Bécset né­ha v évtizeddel ezelőtt, és il; rmek vélik városukat még ma is az idősebb bécsi tükék, a „császári” generációhoz tér­ti ók. Hogy ez ma már meny­nyi te nem így van, hogy a modern kor mindent magával r ;:tó áradata és lendülete I ’set és a bécsieket sem K ílte meg, ezt a Magyar- ov-ríágról Bécsbe érkezett lá­togatónak mindenekelőtt bi­zonyítja a Westbahnhof ha­lit'más, modern, ízlésesen sz • pompás építménye, csar­noka. szüntelenül lüktető n^zetközi forgataga. Itt a kő'földi látogatóknál csak a különböző üzletek és áruhá­zak fürge, beszédes ügynö­kei vannak többen, akik rr t/'mcéduláikkal, a tekin­télyesebb cégeket képviselők íg meghívókkal invitálják a’ embert üzleteik felkeresé­sére A Geszti-kávészaküzlet m-"hívója például nemcsak- ho-»v a már eleve „kedvez­ményes kereskedelmi árakból kü'Ön árengedményt” ígér, hmem ráadásul „Feljogosít ih'O-enes bécsi Mocea-kávéra”, ám'vel minden bizonnyal nem kevesen élnek, hiszen egy szimpla bécsi Mocca-kávé 0—8 Schilling. A látszólag jó emberisme­rettel rendelkező könyvügy­nökök a nagy csomagokkal érkező, tehát sok pénzt sej­tető külföldi üzletemberekre csapnak le a turistákat irigy- lésreméltó érzékkel felismer­ve és kikerülve. A könyvek általában nagyon drágák Bécsben, a szakkönyvek pe­dig mintha csupán elérhetet­len remekművekként vagy árumintaként lennének kiál­lítva a kirakatokban. Nem ritka a 400—600 Schillinges szakkönyv. Ez persze már nem tarto­zik az első benyomások közé, hiszen az árakról az ember csak a Westbahnhofot elhagy­va a Gürtelen és a Maria- hilferstrassén sétálva szerez­het tudomást a rengeteg ki­sebb és nagyobb üzlet gazda­gon és ízlésesen berendezett kirakatait nézegetve. És most hadd mondjam el első benyomásomat magukról a bécsiekről. Talán ez volt számomra a legnagyobb, s égyben igen kellemes megle­petés. Miután ugyanis már kissé felocsúdtam az utazás okozta kábulatból, figyelme­met a Mariahilferstrasse járó­kelőire fordítottam: Jólesően állapíthattam meg, hogy ha ezek az emberek nem néme­tül beszélnének, akár Buda­pesten is érezhetném ma­gam. Arcvonásaik, mozgásuk és egyáltalán külsejük, tehát mindaz, amit az ember leg­először észrevesz, aminek alapján igen sokan hajlamo­sak vagyunk valakiről vagy valakikről megalkotni véle­ményünket, — mindezekben a külső tulajdonságokban a bécsiek az itthon megszokott arcokra, emberekre emlékez­tettek. Hogy belső tulajdonságaik­ban a bécsiek igen sokban különböznek tőlünk, azt szí­vélyes és nagyon kedves ven­déglátóim révén még az első napon megtudhattam. Ez a különbség abban áll, hogy bár életszínvonal tekinteté­ben nincsenek sem előttünk, sem mögöttünk. alig látni Bécsben komor, gondterhelt arcot. Lehet, hogy ez jelleg­zetesen bécsi tulajdonság, annyi bizonyos, hogy a bécsi ember kedélyesen, és mindig a helyzethez illő humorral, sok esetben pedig egyszerű kézlegyintéssel intéz el olyan dolgokat, melyek nálunk gon­dot okoznak, vagy bosszan­tóan hatnak. Legyen az két­napos kemény kenyér, egy balul sikerült utazás, áram­szünet, vagy más kisebb-na- gyobb ügy. A Bécsi Nemzetközi Kerté­szeti és Virágkiállítás megte­kintését kötelességének érzi az ember. Nagyon büszkék a bécsiek erre a kiállításra, és hadd tegyem hozzá: — teljes joggal. Lenyűgöző látványt és élményt nyűjt a Donau-Park- ban remek esztétikai és szak­mai érzékkel, hatalmas költ­séggel létesített kert- és vi­rágváros, a világ szinte min­den jelentősebb országát kép­viselő kiállító-csarnokokkal, a világhírűvé lett Donauturm- mal. a 256 méter magas ki­állítási tornyával. Ezen a tornyon 160 méter magas­ságban Bécsnek talán legmo­dernebb pressóját rendezték be, mely 60 perc alatt 360 fokos fordulatot tesz a torony tengelye körül. Innen, ha napos, tiszta az idő, elénk tárul Bécs csodálatosan szép panorámája, és a Wiener­wald, mely, mint Pécset a Mecsek, úgy öleli magához nyugatról a „császárvárost”. A várost minden szem­pontból jól ismerő, jókedélyű ismerősöm társaságában egy egész délelőttöt töltöttem a kiállításon. Majd amikor gyomrunk az ebédidő köze­ledtét jelezte, felkerekedtünk, hogy visszamenjünk a város­ba. (A kiállításon egy köze­pes menü 80 schilling.) Körülbelül fél órát várhat­tunk már a villamosra, ami­kor egy rendőr az elképzel­hető legnagyobb nyugalom­mal tudomásunkra hozta, hogy villamosra ugyan hiába várunk. Délután öt óráig nem közlekednek a villamosok, mert az elektromos művek munkásai sztrájkolnak. Nem maradt más hátra, mint igénybe venni a drága bécsi taxit. 3—4 kilométeres út után 28 schillinget fizettünk. Délután két óra lehetett, amikor a Ringen sétálva a parlament épülete előtt a Simmeringi Elektromos Mű­vek mintegy 300 munkását láttuk felvonulni, lassú, fe­gyelmezett menetben. Transz­parenseiken ez állt: „Wir wollen Oláh! Lasst Oláh in Ruhe!” — Olaht akarjuk! Hagyjátok Olaht békén! Ismerősöm, látva csodálko­zásomat és kíváncsiságomat, elmondta, miért sztrájkolnak, kiért tüntetnek ezek az em­berek. Franz Oláh belügyminisz­ter nemrég interjút adott a Prasse című, magát függet­lennek és párton felülinek nyilvánító osztrák napilap­nak. Ebben az interjúban ál­lítólag kirohanásokat intézett saját pártja, az Osztrák Szo­cialista Párt ellen, a párt egyes vezetői részéről őt ért „igazságtalan” vádakkal, és a párt más belső, személyé­vel összefüggő, problémáival kapcsolatban. Ezzel a tetté­vel Oláh „súlyosan vétett a pártfegyelem és a párt hatá­rozatai ellen”. A pártvezető­ségnek ugyanis van egy ha­tározata, melynek értelmé­ben a párt elnökségének tag­jai csak abban az esetben nyilatkozhatnak nem szocia­lista újságoknak, ha azt az elnökség előzetesen jóvá­hagyta. Oláh igen nagy népszerű­ségnek örvend a nagy szá­mú szocialista munkások kö­rében. Elsősorban azért, mert mint szakszervezeti elnökségi tag a munkásoknak tett ígé­reteiből minisztersége alatt jó néhányat megvalósított. Ezért sztrájkoltak és szervez­tek szimpátiatüntetést Oláh mellett az elektromos mű­vek munkásai, amikor a mi­niszter leváltásának híre ki- szivárgott. A tüntetők az Osztrák Szocialista Párt székháza elé vonultak és követelték, von­ják vissza az Oláh ellen ho­zott határozatot. Horr, szo­cialista képviselő, megkísé­relte megnyugtatni a töme­get, de eredménytelenül. Ek­kor valaki elkiáltotta magát: „Franz Oláh akar szólni hoz­zátok!” Mindenki elcsende­sedett. Néhány perc múlva egy siető, gondterhelt arcú férfi tűnt fel az utca sarkán. A tüntetők már messziről meg­ismerték Oláh belügyminisz­tert. Oláh, a tüntetőktől pil­lanatok alatt körülvéve, fel­lépett egy padkára és beszél­ni kezdett. Először köszöne­tét mondott a szolidaritásért, majd néhány szóban elmond­ta leváltásának okait, miköz­ben elismerte, hogy vétett pártja ellen, és hogy levál­tása jogos volt. A tömeg erre felmorajlott, de Oláh nyuga­lomra intette és megígérte, hogy ezután is azokért fog dolgozni, akiknek ügyét mi­niszterként képviselte. „Ez­után is jöjjetek el hozzám, ha valami nyomja a szíveteket”, mondta az exminiszter, majd megkért mindenkit, menjen vissza munkahelyére, és három órakor szüntessék be a sztrájkot. Néhány percnyi fontolga­tás után a tömeg megmoz­dult, és rendezett oszlopo­kat képezve minden tüntető visszavonult munkahelyére. „így folyt le egy drámai nap” — írta másnap a Ku­rier, a „terjedelemre” legna­gyobb osztrák napilap, mely ugyancsak „független és pár­ton felüli”. Pedig ez a nap egyáltalán nem volt drámai, legfeljebb csak mozgalmasabb, élén- kebb. mint bármely másik nap Bécsben. Ezt egyértel­műen bizonyítja az, hogv az események szeptember 18-án, túlnyomórészt déli 12 és dél­után 3 óra között zajlottak le, ugyanazon a napon este 6 órakor pedig mindebből már szinte semmit sem lehe­tett észrevenni. Következik: BÉCS VARAZSA ÉS TRADÍCIÓI

Next

/
Oldalképek
Tartalom