Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-02 / 231. szám
OKTOBER X 3 Akadozik a cikorrépa-szállítás A megyei tanács és a vmútitzazgatóság mwnnnU intézkedéseket ígér Ebben a gazdasági évben megyénkben 141 termelőszövetkezet 6902 holdon termelt eukorrépát. Legnagyobb a répa vetésterület a siklósi járásban — 2053 hold, és itt szeptember 29-ig már 682 holdról betakarították a répát. Jelenleg 89 tsz-ben szedik 3 co’ errépát és hat közös gazdaság már teljesen befejezte a betakarítását. Ugyanakkor — mint azt tegnap délelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetőjénél összegyűlt cukorgyári felügyelők elmondották — 16 termelőszövetkezetben nem a korábban elkészített ütemterv szerint dolgoznak, ami hátráltatja a szállítást. Mivel október első felében erőteljesebb ütemben kell betakarítani a eukorrépát, a mezőgazdasági osztály intézkedik a munka gyorsítására, az ütemterv betartására. A következő napokban a eukorgyári felügyelők ..előre veszik" a gyenge termelőszövetkezeteket. ahol munkaerő- hiánnyal kell számolni. Valamint ott szorgalmazzák a cukorrépa betakarítást, ahol nincs kövesűt. hogv még a ló idő alatt efezálIEítlhassák a termést. A megvc négy eukorgyári felügyelője elsősorban átvételi és szállítási problémákról számolt be a mezőgazdasági osztálynak. Panaszkodtak, hogy a vasút nem ad kocsit. Mágo- eson például három napig nem kapták meg a rendelt napi két vagont. Ügy tudiák, ennek az az oka. hogy Báta- *zékhez tartozik a község és Mágocs már az utolsó állomás. Mire ide ér a szerelvény, elfogy az üres vagon, -főbb lenne, ha Dombóvártól kanhatnánalk vagonokat a cukorrépa elszállítására. Vó- kánvba is kocsit kémek. Naponta 2—3 vagont. Szigetváron nyolcszáz vagon cukorrépát kell felrakni és elszállítani ezekben a hetekben. A ■Járás területének kétharmadáról ide hozzák a~ termést. Tkért — a biztonságos és gyors rakodás érdekében — szükséges lenne, hogy már hajnalban kiállítson a vasút két vagont a rakodóhoz; Pécsudvardon a vasút nem adta át a tavalvi, cukorrépa rakodására kijelölt területet. Az új rakodó viszont kisebb, pedig innen is legalább ötszáz, vagon cukorrépát kelt elszállítani és naponta átlagosan három vagonnal raknak meg. Ha meggyöngüli, a répaszAIH- tás a termelőszövetkezetek részéről, a péesudvardi állomáson nem tudiák zavartalanul átvenni. Bólyban is baj van a vasúti rakodóval, amit már június 30-án át kellett volna adni rendeltetésének. Ma sem Értesítjük ügyfeleinket, vásárlóinkat, hogy jármű- és járműalkatrész- raktárainkban (KAPOSVÁR, Zalka Máté utca 18, szám.) 1964 noveifiljEr HO-ig évközi leltározást tartunk. A leltározás ideje alatt mindennemű árukiadás szüneteL Somogy—Zala megyei Yas- Müszaki Nagykereskedelmi Vállalat, Kaposvár. készült «1 — tetift». « JBvO hét elején már rakodhatnak ott is. Mohácson is kedvezőtlenek a feltételek a cukorrépa rakodásához. Az egykori DGT szén-teknökből alig tudnak rakodni. Az I-es teknő még csak tűrhető, de a másik kettőből nem érik el a vagont, olyan mély. Ugyanakkor a temető mellett lenne egy rakodásra alkalmas terület — csupán iatMední Esdi valamennyi járás megkapott és ennek alapján várja a gyár a répát. Másrészt a vagonhiányon segíthet az ütem- szerű répaszedés, szállítás a rakodóra, de főleg az éjszakai rakodás megszervezése megye- szerte. Háromszázezer tétel havonta — Főtengelycsiszoló gépet helyeznek üzembe a Fémipari Vállalat szerviz részlegében. A 270 ezer forintért vásárolt új gép lehetővé teszi, hogy a vállalási határidőket csökkentsék, mivel a tengelycsiszolást ezentúl a szerviz-részlegben veszik, ---------------.... .____ e nnek azonnali tcihasznátásá- ról. Érintkezésbe léptünk a MÁV Pécsi Igazgatóságával és dr. Szabó Tibor igazgatóhelyettes elvtársat tájékoztattuk a panaszokról. — A bólyi rakodó gondját mi is jól ismerjük. Már tavaly el kelett volna készíteni, de sajnos az újabb határidőre sem készült «4 Arra kérjük a Közúti Üzemi Vállalatot mi is, hogy a legsürgősebben burkolja le a rak- területet. A kocsihiányról csak annytt mondhatok, hogy krónikus jelenség. Több száz kocsival lemaradunk a feladatok mögött, de hiába — nincs elég vagonunk. Első helyen a szénbányákat kell kielégítenünk, de fontossági sorrendben a második helyre soroltuk a cukorrépaszállítást. Még az építőanyagot is megelőzi. Azonban még Így is előfordul, hogy nem tudjuk a kért mennyiséget kiállítani. A mi hibánkból azonban sehol sem rothadt meg cukorrépa. A megye határán kivül — Dombóvár és Lepsény vonalán — jelezték, hogy romlik a répa, azonnal átcsoportosítottunk és elszállítottuk az egészet. — A vasárnapi rakodás már jól halad. Az elmúlt vasárnapon 1741 kocsit raktunk meg, azonban nem halad ilyen jól az éjszakai rakodás. Szállítófeleink nem értenek meg bennünket, pedig ha | szorgalmaznák az éjszakai j vagonrakást, jobb lenne a kocsikiállítás a vasút részéről. Különben minden panaszt feljegyeztem és azonnal intézkedünk, hogy tőlünk telhetőén zavartalan legyen a meg termelt cukorrépa elszállítása. A feladat pontosan betartani a euftorrépaszállítási ütemtervet, amit — Jó napot! Megkérném, ha egy mód van rá, ne vakaróddzon! — Mit ijedezfk, nincs bolhám! Kijöjjek7 — Ö, dehogyis, jó lesz Így is a rácson keresztül. — Csak nem fél tőlem? — Nézze, Bodrog kisasz- saony... — Nem kisasszony. Asz- szony! Elvégre több tucat gyermeket szültem. — Elnézést... — Nem tesz semmit! Lány kori nevem Bieter, ugyanis német vagyok. — Ezt tudom... német juhász ... — Ezenkívül is német vagyok., Németországban születtem. — De magyarul tud? — Csak magyarul értek. — Körülbelül hány szót? — Nézze, számolni csak négyig tudok. Fogalmam sincs hány szót. De ilyeneket: lábhoz, őrizd, fuj, csúnya, csibész, jobbra, balra, előre és így tovább ... — Azt is érti, hogy jobbra meg balra’ — Miért, vcm hiszi? — Hát hogyismondjam.il megmutatná merre van job'ora? í — Erre. í — Hát ez érdekes! Nem > volt nehéz megtanulná? í — Látom a szemén, arra '< gondol, hogy vertek-e köz- í ben. — Tényleg arra gondob I tam. i — Különben minden civil / ezt gondolja. Pedig erről < szó sincs. Engem soha sem " txsAali verői a gazdát*. úton nyílt medencében levegőztetéssel történő kirothasz- tást, ami korszerűbb és kevesebb berendezés megépítését igényli. A keletkező biogázt, amely kb. 5200—5000 kalóriádé célra készült lengyel kazánok segítségével hasznosítják, s ve c tutik a gépházat, a szolgált.’ti lakásokat, valamint a szociális létesítményeket. Mi lesz a megtakarított öt millió forint sorsa? Korszerűbb körülményeket teremtenek a Talajerőgazó ' - kodást Vállalat telepén is. Oj iszaptároló tavakat építenek h szükséges nyomóvezetékkel ei- látva és ugyanakkor lebet - nozzák a telepnek a gépek ° - helyezéséhez, a gépkocsik kö lekedéséhez szükséges terii'e- teit. Eme a célra körülbelül másfél millió forintot használnak fel, egymillió forintot pedig az aerob rothasztási eljárás berendezéseihez kapcsolódó beruházásokra fordítanak. így is még két és fél millió forintos megtakarítással számolhatnak. Néhány adattal érdemes érzékeltetni azt a nagyarányú munkát, amit az építőipart vállalat dolgozói végeztek itt. Körülbelül 27 500 köbméter földet mozgattak meg. 550» köbméter betont készítettek, 560 méternyi csatornát fektettek le. 8500 négyzetméter vízzáró vakolatot, 8000 négyzetméternyi zsaluzást és 60 000 légköbmétemyi állványzatot kellett elikészíteniök a munkák befejezéséig. Jelenleg a központi fűtés vezetékeit szerelik, árkolmak, a terepei rendezik. kerítést építenek, egyszóval a befejező munkák vannak soron. A jövő év június 30-ra a szennyvíztelep összes munkáit befejezik. Ipari víz az erőműnek Már régebben is megírtuk, hogy az itt megtisztított vizet a Hőerőmű ipari vízként hasznosítja. Jelenleg még nem sokat, egész októberre csupán 35 000 köbméter vizet kért. De ha beindul a Hőerőmű negyedik turbinája, aíkár napi 20— 25 000 köbméter megtisztított vizet is szállíthat az új szennyvíztelep. Az Országos Számítástechnikai és Ügyviteli Szervező Vállalat pécsi telepén dolgozzák fel Dél-Dunántúl építőipari vállalatainak és a Húsipari Vállalat, későbbiekben a Mecseki Szénbányászati Tröszt, illetve más egyéb nagyüzemek anyaggazdálkodási és kereskedelmi ügyvitelét korszerű, lyukkártya- rendszerű számítógépeken. A jelenleg meglévő három gépegység havonta mintegy 300 ezer tételt dolgoz fel. INTERJÚ A SZTÁRRAL — Ki a gazdája? — Tulajdonképpen a Belügyminisztérium. De az igazi mégis a Zsellér János. Ismeri? — Igen. — Kérdezze csak meg tőle, kell-e engem verni. — S elnézést kérek, de hölgy létére nem esik nehezére a szolgálat? — Lehet, hogy önhittnek fog tartani, de erre a szakmára soklcal alkalmasabbak a „hölgyek". Mi sokkal nyu- godtabbak és kiegyensúlyozottabbak vagyunk, mint a kutya-férfiak! — Érdekes, nálunk embereknél ... — Igen, maguknál embereknél nem egészen így van! De nálunk, igen. Látta a Bogyót? — Mái'hogy kicsodát? — A Bogyót, itt a szélső ketrecben. Egy hím. — Igen láttam. Morgott rám. — Na látja, arra még a vezetője js szájkosarat tesz néha, mert harap! Ilyenek a férfiak. — Na de azért, csak akadnak köztük is nagyon jók! — Természetesen. Persze azért az ország legjobb rendőrkutyája mégis csak „hölgy'. — ÉspetBg? — Megint szerénytelennek gondol majd! Én. — S ezt honnan tudja ilyen bíztassa? — Minden étiben von egy országos rendőrkutya-ver- seny. Az idei most lesz vasárnap Pécsett. Tavaly Debrecenben volt és ott, enge- delmével, mindenkit lefűztem. Pedig nem akármilyen g<jakorlatokat csinálunk ám. Ott van például a szalámi... — Milyen szalámi 1 — Kiraknak egy csomó szalámit és rárakják a pórázt. Oda kell menni és elhozni a pórázt. — S a szalámi? — A szalámi marad. Maga kibírná? — Megszagolni sem sza- ■bad? — De igen! Annál roszszabb. — S kegyed nem nyúlt a szalámihoz? — Hogy képzeli, persze hogy nem. — Egyetlen hibát sem követett el? — De igen, egyet elkövettem. Bár ezt a gyalcorlatot nem tartom egészen „féir" dolognak. Engedelmet a kifejezésért. átráznak ben nün leet. — Éspedig? — Szimat után öt tárgy közül ki kell választani a gyanúsítottét. Aztán negyed óra múlva újra ki kell választani — azaz csak keUe- ne. mert akkor már nincs a tárgyak között. Ez az álrázás ... sajnos bedőltem. — S a mostani versenyen? — Nem jósolhatok... de sokat gyáltoroltam. — Mennyit? — Napi négy órát. — Nem unja soha? — Nézze, van úgy, hogy nincs kedvem. De akkor is megcsinálom. Szolgálat az szolgálat. — S van, aki nem csinálja meg? , — Előfordul, hogy egyesek nem akarják átugrani a nagy palánkot. De ezek legtöbbször férfiak ..., ahogy említettem, nálunk éppen fordítva van. — S az igazi szolgálat, amikor rablót kell elfogni? — Azok izgalmasak. Rendszerint a lakásukon találom az úriembereket. Ráállok a nyomra — ennyi az egész. Orr kell hozzá. —■ S ha jön egy nyúl? — Kérem minket a nyu- lak nem izgatnak. Sőt a macskák sem. Bár néha elkapnám a disznó bandáját. Csak tudja parancs nélkül stem szabad! — Nem szereti a macskákat? — Kérem, kutya vagyok! De nem bánthatom őket. Voltak macska-óráink. — Hogyhogy macska-órák? — Az orrunk előtt- sétafi- káltattak egy kandúrt. És nem volt szabad hozzányúlni ... — Képzelem milyen nagykörű volt & kaoduart . — Látja ez az! Ezt nem tudom elfelejteni. Csak ezért várom, hogy nyugdíjas legyek. Akkor elkapok egy kandúrt... — Mikor nyugdíjazzák? — Nézze, ez különböző. Most hatéves vagyok, ez a legjobb kor. Tíz-tizenkét éves koromban már biztos nyugalmaznak. De... izé... — Parancsol? — Az előbb nem voltam egész őszinte. A malacot nem mondtam! — Nem értem! — Ha malacot látok, fejembe száll a vér! A malacokat nem bírom. Nyúl, macska, akármi jöhet, csak malac nem! Egyszer elvesztettem miatta egy nyomot., de olyan közel volt.. r>' kellett kapnom. Hiába ezek az átkozott malacok! — No hiszen kegyed sem lehet egészen fából. — Ez csak természetes. — Nagyon köszönöm, hóm- időt szentelt nekem, mos már búcsú ... — Egy pillanat... haiol- jón közelebb . .. na, ne féljen nem bántom ... — Tessék? — Nem tudna egv kis Groc.idint vagy P-elurí’-i szerezni'’ Pár kilő* 'rOnr»n— kéne. Tudja, szörnvü et! Eszem env darab kenyeret máris hízom! — Ön mégiscsak hölgy . . kutya nem kutya ... — Ne szellemeskedjén. mert elkapom! . — Bocsánat! A viszontlátásra! Lázár Ervin | padlás száraz idő esetén napi j 20 000 köbméter, esős időben I pedig 23 000 köbméter szennyvíz befogadása és tisztítása, j Számoltak itt a százezres la- ; kosú város és az ipari üzemek | szennyvizével, valamint az ! 5000 köbméter „illegális” | szennyvízzé), anrü annak kö- ! vetkezménye, hogy sok helyen i a csapadéklevezető csatornáik, is ! eléggé helytelenül a szenny- j víz hálózatba gyűjtik a vizet A második ütem A városfejlesztési tervek szerint 1972—1980 között Pécs lakossága eléri a 150 ez- 1 rét. akkor kerül majd sor az | építkezés második ütemére, s j ezzel a telep kapacitása a | 34 000 köbméter víz befogadása és tisztítása lesz. A tervezést dicséri, hogy a bővítési muri kait nem érintik majd a fontosabb berendezéseket, hi-1 szén azok kapatítását már! most a növekvő igényekhez méretezték. A régi gépház eltörpül az új mellett és jelenleg is már' „hideg” tartalékban van arra az esetre, ha a próbaüzemelés során előadódó hibák miatt az újnak le kellene állnia. A kö- ; ! rüibelül két emeletnyi magas- ; i ságban elhelyezett diszpécser 1 ] iroda három méter hosszú l vezérlő-asztaláról 140 kapcso- i ■ lóval egy ember irányíthatja a ; | telep összes berendezéseinek j ; működését. Ezek a berendező- ; I sek akár 2000-ig is működhet- i ] nek anélkül, hogy átalakításra ' szorulminak. mert a gépház; ; kapacitásé mér a második ; ; ütem feladatainak megváló sí-' tárára is alkalmas. A régi ; gépházban 5 szivattyú nem ért . ' annyit, mint itt az a kettő.! | amely napi 25—30 000 köb-1 I méter vizet emel be. de raj- j I tűk kívül még 4 szivattyúja j v;m a gépháznak. Ötmillió forintos megtakarítás Kevés olyan beruházásunk van. ahol az eredeti terveket | ilyen vagy olyan meggondolás alapján ne módosítanánk. Itt is történt változtatás, de ez esetben a változtatás korszerűbbé tette a telep üzemelését, s ugyanakkor ötmillió forintos megtakarítással is járt Az eredeti tervek szerint anaerob úton nagy tartályokban történt volna a szennyvíziszap kirothasztása. Ehe- • lyett választották az aerob Megkexdődott a munka ax ú§ sxennyvíxtelepen Jó egy hónapja működik részlegesem városunk egyik legjelentősebb új létesítménye a közel 60 millió forintos költséggel épült szennyvíztelep. Építését két ütemben határozták meg: a jelenlegi ka-
