Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-10 / 238. szám
A«/vfx. xu« Már nem divat a twist?... A társastánc meg a tokiói olimpia látszólag egymástól távoleső dolgok? Nem is olyan biztos. Az olimpia pillanatnyilag már túllépte a szokásos sporthatárokat, vagyis világügy, és ilyen „hangulatban” talán nem is túlságosan meghökkentő leírni, hogy a tokiói olimpián, mint meghívott megfigyelő, A. Moore, a Világ Táncszövetségének angol főtitkára is résztvesz. A félreértések elkerülése végett: a társastánc vn* «szövetség főtitkáráról van s—í T ehet, hogy négy év múl- V« Mexikóban esetleg a tár- gp»'Mnc is a kérdéses sport- á"ek között szerepel majd? A következtetés azt hiszem, k:ssé merész. mindenesetre p„_ai aktuálisabban aligha le- }• - elkezdeni egy olyan c " 'rét. aminek a tárgya: a társastánc. A társastánc nagy tömegek szórakozási formája, érdemes volna egyszer összeszámolni, hogv a megyében vagy Pécsett egv-egy szombat este hányán töltik az időt táncos szórakozó helyeken. Egyáltalán: hogyan táncolnak a fiatalok? Ez állandóan közkeletű vita tárgya, de arról rendszerint kevesebb szó esik, hogy milyen a megyében és Pécsett a szervezett táncoktatás, évente mennyien végzik el a szokásos táncutanfo- lyamot, ha egy fiatalember X községben szeretne megtanulni swingelni, keringőzni, rock and rollt táncolni, van-e erre lehetősége, igaz-e, hogy a twist, a közelmúlt fergetegesen népszerű tánca szinte észrevétlenül kiment a divatból, mit tudnak a mai fiatalok az olyan történelmi táncokról, mint a pavane vagy a menüett, melyik a legújabb társastánc, a társastáncban jelenleg mi a divat, igaz-e, hogy a simatáncok uralkodnak — tulajdonképpen a témakörön b^'lül ezek mind érdekes választ sejtetnek, azután azt mondják az embernek: A. Moore megfigyelőként résztvesz a tokiói olimpián. £ mezben ívenfs 7 - 8 ezer Ifeta1 vesz riszt a tánclan'otyamot'on A szervezett társastáncoktat's a megyében és Pécsett jó szakemberek kezében van. Poranyában — beleszámítva Pécset is — nyolc tánctanár működik — Hermann Ferenc, FeJtner László és felesége, Balogh Géza. Bútor Károly és felesége, Jakab Sándorné és Urban Ferenc — ők nyolcán bonyolítják le a társastáncoktatást. A megyei és városi művelődési osztály járásonként és városonként beosztotta a táncoktatókat, mindenkinek meg van a maga pontos működési területe, öten vidéken, hárman pedig Pécsett működnek, s válaszként a második bekezdésben feltett kérdésre:, ha egy fiatalember X községben meg akar tanulni táncolni, egyszerűen beiratkozik a tanfolyamra, amit az igényeknek megfelelően helyben szerveznek. A társastánc oktatása és művelése ma már nem idényjellegű, mint a korábbi évtizedekben, amikor a vallási kötöttségek miatt például ádventben vagy a bojt alatt nem lehetett tánctanfolyamokat vagy mulatságokat rendezni, ma esetleg olyan szituáció fordulhat elő, elsősorban falun, hogy a sürgős mezőgazdasági munkák ideién egyszerűen nincs idő táncolni. össztánc, első bál, az első partner, ezek mind a legifjabb kor emlékei között szerepelnek az ember életében. Kik, és főként milyen korban tanulnak társastáncot? A tapasztalat szerint falun az általános iskola felsős diákjai, városban általában a második gimnazisták korosztálya. Az öt vagy hathetes tanfolyamok 24 tanítási órából állnak, tizenkét tanítási nap keretében, a „tananyag” pedig — tangó, swing, keringő, fox- trott, slawfox, angolkeringő, polka, csacsacsa, madison, báli csárdás... A megyében és Pécsett évente általában hét— nyolcezer fiatal tanul társastáncot ezeken a tanfolyamokon, ezt az első hallásra szokatlanul nagy „forgalmat” mindössze nyolc oktató bonyolítja le, gyakran a legnehezebb fizikai körülmények között, hiszen a vidéki tanfolyamokat rendszerint ősszel és télen rendezik, és a tánctanárok gyakran esőben, sárban, hóban, nem egyszer gyalogosan közelítik meg a legeldugottabb falvakat, és ha mindehhez még azt is hozzászámítjuk. hogy a nyolc tánctanár közül többen néhány év múlva elérik a nyugdíj korhatárt — kiderül, hogy nem is olyan könnyed és „szalonszerű” munka e*. A »ánpn''fi>tís Whirilfs misszió is Van aki azt mondja: táncolni mindenki tud, van aki azt mondja: senki se született táncosnak. Az utóbbi igaz. SZÍNHÁZ \JU%i A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. okt. 10-1, szombati műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Határozatok nyomában. Riport. Népszerű énekesek repertoárjából. Vük Sztefánovics Ka- radszics. Megemlékezés. Szombat esti muzsika. IP 00: Német nyelvű műsor. ..Forr a bor ..." — Zenés ösz- szeállítás. 18.°n: Magyar nyelvű műsor. VáVarz a hallgatóknak. 18. "': Hallgatóink kívánságára. 19.05 • Dél-dunántúli híradó. 19 °n; Múzeumi hónap 1964. — Pécs legrégibb palotája. Szabó Cmh’o előadása. 19 Ki. miért boldog? — Zer rádiómontázs, összeállította cir. Nádor Tamás. 19. rr? Műsorismertetés. * 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Az ördög cim- b'M-áia (este 7 órákor). Somlay, Tájszínházr Mária főhadnagy (este fél 8 órakor) Komlón MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes Park: Robinson család (szv., szi. f. 5, hn. 7, 9). Petőfi: Éva és Vera (fél 5. fel 7, fél 9). Kossuth: Don Carlos (szv. fél 5. fel 7. fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Szentgalleni kaland. Sebes folyók Utolsó lövész Az Eszterháza mu- i zfdkusa és Festői szépségű tengeri | állatok. Előadások li órától 3 ! óráig folytatólagosan. Építők: Szereti az embereket | professzor úr? (4. 6). Feke'e Gyémánt: Párduc T.. II. (5 óra- j kor. szv.. szí. dupla helyárral). Mecsekalja: Majdnem baleket (szv. 7). Pécsszabolcs: A tengeri macska (szv. 5. 7). Vasas II.: Három ember és az erdő (szv. 7). Mohács: Morál 1963. (szv. 6. 8). — Csak 18 éven felülieknek! Szigetvár: Némó kapitány (szv.. szí. 8). Siklós: A pásztorkirály (czí. 7). Sellye: A szerelem másik ai"'a (szv. 8). Csak 13 éven felülieknek! Harkány: Nápoly négy nanja (szv. 7). Beremend: Karambol (szv. 8). Bóly: Gábor diák (szí. 8). Mágocs: Férihezmenni tilos (7). Pécsvárad: Dollárpapa (f. 8). * A Moziüzemi Vállalat értesít» a közönséget, hogy a Park filmszínház 10-én és ll-én (szombat, vasárnap) a műsorplakáttól eltérően a Robinson család, című amerikai színes szélesvásznú filmet vetíti. Előadások kezdete: fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor. DUNANTÜLI napló az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapla. Főszerkesztő- Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János űt 11. Telefon: 15-32. 15-33: 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó- Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon * 15-32. 15-33. 50-00. Aki egy talpalatnyi helyen mozog a lassúbb vagy gyorsabb tempójú zenére, de lényegében ugyanazokkal a sablonos mozdulatokkal, ez még nem egyenlő a kulturált, sokoldalú tánctudással. Ez bizonyos mértékben igényesség dolga, és a tapasztalatok szerint az ifjúság nagy többsége ebben is igényes. Azelőtt körülbelül ez volt a „szakma” pontosabb meghatározása: tánc és illemtanár. Az illem ma is szorosan hozzátartozik a társastánchoz, tehát a táncoktatás egyben pedagógia is, nevelés a helyes, a kultúrált magatartásra, tehát bizonyos értelemben kulturális misszió is, különösen vidéken, ahol helyenként még a het- venkedés is divat. Természetesen, az a bizonyos illem, ami azelőtt nagyjából a kispolgári igényekhez igazodott, ma olyan fogalmakra épül, hogy élettapasztalat, megbecsülés meg szocialista együttélés. A tánctanárok, sokéves tapasztalatok alapján azt állítják, hogy a tánctudás egy fiatalnál a felnőtté válás első mozzanata, aki szépen, kulturáltan tud táncolni, az társaságképes, nem félszeg, tud viselkedni, ugyanakkor a tánc sze- j repe egy fiatal életében egészen más szerepet tölt be, mint a könyv, a mozi vagy a színház. Természetesen a társastánc művelésének is van magasabb, művészi fokozata, mint amit a szombatesti szórakozóhelyeken lehet tapasztalni. A felső fokot a nemzetközi és világ-táncversenyek jelentik, a Magyar Televízió ebben az évben közvetítette Nürnberg- ből a világbajnokságot, de szerényebb fokon a pécsi táncklubokban is találkozhatunk olyan fiatalokkal, akik már több esetben, például a keszthelyi Helikon-vetélkedőkön bizonyították be tehetségüket és társastánc-tudásukat. A három pécsi táncklubnak, a Városi Művelődési Házban, a KPVDSZ-ben és a .Vasutas Szakszervezetben ösz- szesen körülbelül száz tagja van, akik a nemzetközi D- osztály táncanyagát tanulják és gyakorolják. Már nem divat a twist A magyar táncoktatás állandó kapcsolatban áll a külföldi, nemzetközi társastánc élettel, a magyar szakemberek rendszeresen résztvesznek a nemzetközi tánckonferenciákon, néhány hete pedig egy berlini házaspár jött Magyar- országra, hogy átadják az idény legújabb táncait. A twist? — Már nem divat — mondja Hermann Ferenc, pécsi tánctánár, sok-sok pécsi bál lekes és hozzáértő szervezője —. Szinte észrevétlenül tűnt el. — Mi az oka? — Szerintem a fiatalság mindenben keresi az újat, természetesen a társastáncban is. A twist tévutat jelentett, bár a fiatalság jóhiszeműen lelkesedett, de szerencsére nem tartott sokáig, mert a twist rendkívül primitív tánc ... Ezért ment ki a divatból? Lehet. Az olyan dolgokban, hogy tánc, meg divat, a legváratlanabb dolgok is előfordulhatnak. Az időtálló társastáncok mindenesetre rendszerint valamelyik néptáncból alakulnak ki, ezeknek a néptáncoknak az átalakított formái. Az új táncdivat már a tavalyi nemzetközi dzsessz- és táncfesztiválokon kezdett kialakulni: lassabban, simább mozgással. Az ugrálós táncok nagyjából megszűntek. Az új szisztéma tehát: simább, egyenletesebb mozgás, az új divatot változatos figurák és kompozíciók jellemzik, és már az idei báli szezonban az úgynevezett sima tánc lesz a sztár. Ami pedig A. Moore főtitkár tokiói megfigyeléseit illeti : sohse lehet tudni... (Thiery) ## „AZ ELSŐ FECSKÉK A SZAKKÖZÉPISKOLÁSOK: a Kovács Ernő, Kutas Gyuszi, meg a Felső Tóth Sándor. Pécs — egyelőre első — ipari szakközépiskolájának hallgatói. Harminc lakatos és harminc híradástechnikai szerelő képezi a két első osztályt. Az Iskola négy éves, — érettségi bizonyítványt és szakmunkás-bizonyítványt kapnak kézhez a fiúk. Tlzenötévesek. A tanári szoba hosszú asztalánál ülünk, s ha Ernő jól hátracsúszik a karosszékben, lába nem éri a padlózatot. — Hogyan kerültél ide? — Apa is lakatos az Ércbányánál. Azt mondta, jobb, ha a szakközépiskolába iratkozom, mintha ipari tanulónak jelentkeznék. — Miért jobb? — Többet tud az ember itten ... Érettségi is van. De azért... nehéz volt a választás . i i — A szakmára gondolsz, igaz? — Nagyapámtól örököltünk régen két hold földet. Bevittük a szövetkezetbe, a mama még most is ott dolgozik. Én nagyon szerettem az állatokat. Még most is. — Mégis vasas leszel:: a — Igen, mert a gépeket; a; azért a gépeket jobban szeretem. Apámat hívták vissza a szövetkezetbe. Nem . merit, mert ő bányalakatos és szereti a bányát. De volt neki barátja, az is lakatos, most a szövetkezetben dolgozik. Gépeket javít, jól keres. Jót nevet ezen a gyerek,— kérdem tőle: mit nevetsz, azt mondja, „ismeri a dörgést”, hallja otthon, hogy sokan visszavándorolnak a mezőgazdaságba, mert jó a pénz. Tizenöt esztendős mindössze, de nyitva a szeme, füle. Pécs- szabolcson lakik, ahol a laPécsi Szikra Nyomda. Pécs. Munkácsy Mihály utca 10. szám. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. — Indexszám: 25 034 Fehérnemű- és nőiruha- javítás. átalakítás, készítés TEMPÓ KSZ Pécs, Doktor Sándor u. 9 Telefon: 18-40 kosság összetétele vegyes: bányász vagy szövetkezeti gazda, és ennek a környezetnek minden motívuma nyomot hagy Ernő sajátságos kis világképében. Ami persze az ő sorsában jelenleg a leglényegesebb: ez az iskola. A géplakatos papa — ki nem mon- do.ttan is — beléje oltotta a csiszoltabb, műveltebb szakmunkás-ideál feltételeit. — „Érettségit is kapsz .. .* — mondotta. Ernő felsorolja a tantárgyakat: magyar, földrajz, történelem, orosz, testnevelés, számtan, szakismeret, rajz, kémia, anyagismeret...” — Melyiket szereted a legjobban? — A szakmait mindet... ! — És a többi közül? — Földrajzot. Meg a magyart. Otthon befekszem a szobába és olvasok. Vernét, Móriczot, Gárdonyit. Egyelőre..; KUTAS GYUSZI „diktálja” az adatait egyvégtében: híradástechnikai szerelő lesz. Lakik: Pécs, Uj-Meszes — (bányakerület — teszi hozzá) — Korvin Ottó utca 1. szám. — Apja — tanár. Hozzáteszi még ezt is: „Kilencven kötetes könyvtáram van ..; Most olvasom a Csuzimát. Tetszik ismerni? A nagy orosz flotta, japán vizeken .. — Korvin Ottó utcában laksz. Ti:.'. ' e. ki vc-ll? — Igen. Forradalmár volt. — Apád tanárember. Szándékodban sem volt, hogy pedagógus legyél? Élénken tiltakozik: — Nem, nem! Én barkácsolok otthon. Vannak szerszá- riíaim. Vagy szerelő leszek, vagy... Eltűnődik, mondaná — nagy lelkesedésében —, hogy „vagy semmi sem...” — de ez kizárt dolog, mert lám, szerelő lesz. — Mit barkácsoltál már? — Detektoros rádiót. Egy dióda kell hozzá, meg egy fejhallgató. A fejhallgatót cseréltem még a suliban . Megváltoztak az iskolai, tíz- perc-szünetbeli cseretárgyak is a folyosói „börzén”, amelyek nélkül a világon sehol nincs iskola. Szarajevó-bics- ka, madzag-köteg, csigaszeg, rongylabda helyett — dióda és fejhallgató. — Bonyolult dolog lesz ez a híradástechnika! — Bonyolult hát! — Érettségi után hova készülsz? — Pesten van egy híradás- technikai iskola. Azt hiszem Ilyesmi neve van. Odamennék, ha sikerül itt jól végeznem. — Múltkor, orosz órán nem nagyon sziporkáztál... — Honnét tgtszik tudni? — Meglepődik. — A tanár úrtól;; s Elgondolkozik: — ... De a következő órán jelentkeztem. A KISPETERDI Felső Tóth Sanyi gépipari technikumba jelentkezett, de a felvételin nem tudta megszerezni a kellő pontszámot. Itt viszont nem volt olyan szigorú a felvétel. Bár... Az intézet igazgatójától tudom, hogy a jelentkezők közül nyilván a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkezőket választották ki, de nincs megkötöttség: aki elvégzi a nyolc általánosat, jelentkezhet, még ha esetleg a tanulmányi eredménye nem is a legjobb. Mert az utat nem szabad elzárni előttük és különben is: az elkövetkezendő négy esztendő dönti el, melyik alkalmas a magasabb szakképzettség elnyerésére és melyik nem. Ez már kamaszkor, érettebbek a fiúk, önérzetük. becsvágyuk ezután formálódik. — Nem vágyódsz vissza a faludba? Sanyi meghökken: — Lakatos akarok Tenni Apám azt mondta, azt választom, amit akarok; rám bízza: A gépek érdekelnek. — Hol láttál gépeket? Fölnéz a mennyezetre, nol is látott először gépeket': \’e- héz ügy ez, mert otthon a termelőszövetkezetnek dolgoztak traktorok, de látott lágyszárú masinákat az Fzer- mester”-ben, aztán a Rádió és Technika című újságban, amit itt-ott megszerez és persze a Sopiana gépgyárban, ahol kisiskolás korában ,iárt egyszer, kirándulásképpen. — igen. a Sopiana! — Az volt az -iső. Ott nagyon szeretnék majd dolgozni, csak jól sikerüljön ez az iskola. — Ennyire benned él még a Sopiana? — Akkor mi többen elhatároztuk, hogy ott dolgozunk, csak szakmánk legyen. — Kik „többen”? — Iskolatársaimmal. A Bagoly Pisti is. De van egy másik kispeterdi barátom, 6 azt mondta, sofőrséget tanul és marad a termelőszövetkezetben. — Kell oda is a szakember: — Persze. De én ... én .:« mégiscsak a Sopianában dolgoznék. A „nagy problémát” — ami ugyancsak foglalkoztatja gazdasági közéletünket — leegyszerűsítve tárom Sanyi elé: — Minden fiatal eljön a szövetkezetből, mi lesz akkor? Ujjával int nagy komolyan, hogy nem egészen úgy van az. „Gépesítik a szövetkezetét.. ’* — Mondod, mert tanultad az iskolában — vetem közbe. — Nem mondom, hanem látom. A mi téeszünknek is elég sok gépe van már. Meg lesz is. Az apám is mondja, mert ő tagj au A KÖR KIRAJZOLÓDIK: eljönnek, szakmát tanulnak, felcseperednek és egyik marad az üzemben, a másik meg gépre kerül kint a mezőgazdaságban; a lényeg: ezek a fiúk feltétlenül jóképességű, magasabb minősítéssel rendelkező szakmunkásokká akarnak válni, ök mondták, nem én: „A gimnázium csak érettségit ad, itt szakmát is.. Mit is ir elő a reform-terv? 1980-ra fokozatosan át kell alakítani a hagyományos középiskolákat szakközépiskolákká. Az „első fecskék” már beültek szeptember elején az iskolapadba. Rab Ferenc FIGYELEM! FIGYELEM! Értesítjük a közönséget, ho gy a Jókai utca 35/c alatt (OFOTÉRT mellett) új inunkafelvevő üzletet nyitottunk, ahol a többi üzleteinkhez hasonlóan: órajavítások, cipő, pulóver és kötöttáruk készítése, átkötése, javítása, továbbá gumi lábbelik javítása, harisnya- szemfelszedés és gumírozás munkálatait vállaljuk. PÉCSI VEGYESIPARI V. Pécs, Irányi Dániel tér 9. Telefon: 55-65. «
