Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-10 / 238. szám

n«4. OKTÓBER I«. IUAPI61 3 m Evvégi beaxélgetéaekt ! Mohács a „rózsák várna“ A bőrkesztyűipar hazai fellegvárában Másfélmillió pár kesstyut varrnak — Uralják az európai piacot Itt kell megalapozni a jövő nagyüzemét is! Több mint száz esztendővel ezelőtt, — 1861-ben a Ha- merlj família tagjai — ala­pozták meg Pécsett a kesztyű­gyártást. A pécsi kesztyű az­óta világhírnévre tett szert; a hazái piacon hegemon szere­pet tölt be, az európai piacon pedig az elsők között áll. Leg­nagyobb vásárlói az angol, a svéd, a svájci és a nyugatné­met kereskedők. Az is köztu­dott, hogy egyes európai cé­gek révén a pécsi kesztyű el­jut a világ más tájaira is. 3000 ember dolgozik « gyárban A pécsi gyárban az államo­sítások idején körülbelül 300 ember dolgozott és mintegy 00 000 pár kesztűt varrtak évente. Akkoriban arról álmo­dozott a gyár vezetősége, hogy elérik az 500 fős létszámot, s akár 3—400 ezer pár kesztyűt készíthetnek egy esztendő alatt. Ma a pécsi kesztyűipar kerekein 3000 dolgozónak bizto. sít munkaalkalmat és megél­hetést, á termelés pedig elér­te az évi másfél millió páráit. £ számok a termelékenység emelkedését is tükrözik, hi­szen a tízszeres létszámemel­kedést majd tizenhétszeres mennyiségi növekedés kö­vette. A pécsi gyár termékei mi­nőségben és divatban elismer­tek belföldön és külföldön egyaránt. Ezt jelzi a brüsszeli világkiállításon elnyert elis­merő oklevél, valamint a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron az „év legszebb terméke” cí­mű dogobón szinte bérelt el­ső és második helyezésük. A gyár termelésének körülbelül 70 százalékát külföldi orszá­gok vásárolják meg. Igen ked­velt és keresett a magyar specialitásnak számító kézzel varrott sertésbőr kesztyű. Ez mind hazai nyersanyagból készül és a nyugat-német piacon 2—2.5 dollárért talál gazdára, vagyis államunknak komoly bevételi forrást jelent a pécsi kesztyű. A sertésbőr kesztyűk mellett s nappa kesztyűk keresettek. 1 Ezt a kesztyűféleséget kül- : földi nyersanyagból készítik a gyárban. A nappabőrt Nyu- g;> .'-Németországból vásárol- j ják, amely valójában nem j más. mint fiatal bárány és kecske bőre, a nappa megne­vezés a cserzési eljárásra utal, mivel ásványi cserzőanyagok­kal készítik ki, szemben a ré­gi glaszé elnevezésű kesztyű- bőrrel, amelyet timsós, tojá­sos és lisztes keverékkel cser­zették. Jelenleg tért hódít a géppel varrott nappakesztyű is. amelyet külföldön is keres­nek. A pécsi kesztyűknek van még piaca, sokkal többet el O drának adni, mint amennyit jelenleg gyártanak. A másfél millió pár kesztyűt t — pontosabban 1 495 000 párat — időben elkészítik a gyár dolgozói. Az első kilenc hó­napra meghatározott mennyi­ségből ugyan 6000 párat nem tudtak befejezni, mert a külföl­di megrendelő nem szállította le időre a bélésanyagot (leégett a gyáiük), s ez magyarázható, elfogadható indok. A gyár hi­bájából mindössze 2 ezer pár az elmaradás, de ezt még ok­tóber hónapban pótolni lehet. Gulyás József igazgató, — aki ez évben került a gyár élére — elmondta, hogy a gyár kollektívája jelenleg azért küzd, hogy export tervüket december 24-re teljes mér­tékben befejezzék. Ezt a célt tűzte maga elé a munkaver­senyben résztvevő minden brigád is. Új Singer és Porkert varrógépek A gyár munkájában igen nagy segítséget jelentett a technikai fejlesztés, amelynek révén 70 darab varrógépet ál­lítottak üzembe. Az angol— amerikai érdekeltségű Singer gyártól 20 darab varrógépet, míg az NSZK-bol 40 darab Porkert és 10 darab Lasch mintájú varrógépet vásárol­tak. Januárban újabb 40 da­rab kesztyűvarrógépet kíván­nak beszerezni és üzembehe­lyezni, A nappaáruknál két olyan gépet is üzembehelyez­tek, amely a bőrt vékonyít­ja (dulirozza), s ennek révén a szabászat munkájának ter­melékenysége kereken 20 szá­zalékkal emelkedett. A kesztyűgyártás évről év­re fejlődik, s figyelembevéve a külföldi piacigényeket és le­hetőségeket. bűn lenne karba- tett kézzel várnunk. Ezt a hírnevet szerzett és sajátosan Pécsett megbonosodatt ipart 1 fejleszteni kell. A fejlesztés ütemét is lehetne gyorsítani, hiszen törvény, hogy a piacon azé az előny, aki elsőnek je­lentkezik árujával. A további fejlesztés Pécsett indokolt Bizonyos mértékig egyet le­het érteni a kesztyűgyártás szétszórt telepítésével, de nem egészen. Itt, Pécsett kell to­vábbi bővítéseket indítani. Emellett olyan érvek sorakoz­nak fel, melyeket még csak kétségbevonni sem lehet. Ilyen többek között a pécsi városi női munkaerőkínálat, mely a következő években in­kább bővül, mint zsugorodik. A másik indok, a már meg­levő, vagy jelenleg kiképzés alatt álló műszaki gárda meg­léte. A több mint százéves tradíció, a terjeszkedési lehe­tőség, hiszen a Vince utcából akár Kesztyűs utcát lehetne építeni, — kis kiigazítással, egészen a Kesztyűs Ktsz-ig. Végezetül egy apróságot: a ■kesztyűgyárban tetemes hul­ladékbőr képződik. Annak egy részéből, a gyárban ujj- védőket készítenek. Azonban igv is megmarad majd 150 mázsa hulladék évente. Ezt a MÉH sem veszi át, mivel nem tudja értékesíteni. így a gyárban megsemmisítik, elége­tik. E bőrhulladékot még fel lehetne használni: akár szatyrokat készíthetnének a kis darabkákból, akár más játékféleségeket, vagy egyéb közhasznú dolgokat. Sok csök­kent munkaképességű ember találhatna jövedelem kiegészí­tést, illetve nyugdíjasok egy kis pótlást e bőrhulladék fel­dolgozása révén. Érdemes len­ne — mondjuk a tanácsok szociális osztályainak — ezzel a kérdéssel foglalkozni. Gazdagh István A Mohács városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nagy gondot fordít a város kultu­ráltságára, szépítésére, az el­múlt évben 8000 tő rózsát vá­sároltak, most újból 6300 tö­vet. Eddig a város 200 ezer forintot fordított a város „ró- zsásítására”. A rózsákat azok­ba az utcákba ültetik, ahol a legtöbb társadalmi munkát végezték. A város főutcáján kívül a Kossuth Lajos, a Mo­hácsi Jenő, a Rókus, a Terv, a Kálvin, a Felszabadulás, a Bartók Béla, a Sallai, a Zalka Máté, a Tompa Mihály, a Kis­faludy, a Tanácsház utcában és Uj-Mohácson fogják az új rózsatöveket kiültetni. A gon­dozást a lakosság vállalta. Dr. Vadon Antal Halálos baleset a Rákóczi úton Tegnap este 6 óra 20 pere­kor halálos közúti baleset tör- ! tént Pécsett, a Rákóczi út és í a Rózsa Ferenc utca keresz- ; teződésénél. Papp József, a 12-es Autóközlekedési Vállalat j gépkocsivezetője a 27-es jára­tot vezette a villanyrendőrtől a budai rám felé. A Rákóczi út és a Rózsa Ferenc utca kereszteződésénél — eddigi megállapítások szerint — ke­rékpárral elébe kanyarodott a Rózsa Ferenc utcából Jeges Ferenc, a Pécsi Ingatlankeze­lő Vállalat vízvezetékszerelő­je. Jeges kerékpárját az autó­busz elkapta és utasát kiröpí­tette a nyeregből. Jeges Fe­renc mintegy' húsz métert re­pült a levegőben és az autó­busz mögött esett le. Azonnal értesítették a mentőket, akik már csak a beállt halált tud­ták megállapítani. A közleke- , désrendészet szakemberei azon ; nal megkezdték a vizsgálatot a halálos közlekedési baleset 1 okának és a felelősségnek a megállapítására. Szüreti körkép Megyénk 17 ezer holdas bor­vidékén mindenütt megkezdő­dött a főszüret. Az utóbbi he­tek száraz, meleg időjárása kedvezett a szőlő érésének, és így mennyiségileg és minő­ségileg egyaránt jó szüret ígérkezik. A négy fő-szőlőter­melő vidéken — a pécsi, a Villány—siklósi, a mohácsi és a szigetvári — dombokon tet­tünk körutat és néztünk szét a szüretelők között. 34 cukorfokos Medoc noir A Szőlészeti Kutatóintézet pécsi telepének híres fajta­gyűjteményében mintegy 1.00 szőlőfajta termését szüretel­Potkocsijantás — futószalagon Ezerötszáz pótkocsit javíl 1966-ban a Vajszlói Mezőgazdasági Gépállomás Egy hónapja, hogy az át­szervezési tervek szerint meg­kezdte a pótkocsik szalagrend- srerű járatását a Vajszlói Me­zőgazdasági Gépállomás. Az állami gazdaságoktól már be­érkeztek az első pótkocsik fel­újításra. Jellemző állapotukra, hogy egy pótkocsival három másik, leromlott kocsit — lé­nyegében csak alvázat — hoz­tak be. amelyeket a gépállo­más most újjávarázsol. Ezek­ben a hetekben kialakítják a futószalag rendszerű javítás­hoz szükséges szerszámokat, a javítás munkamódszereit, a legmegfelelőbb technológiát. Az egyik nagy javítócsarno­kot már átalakították a pót­kocsik fogadására. A jövőben a Vajszlói Me­zőgazdasági Gépállomás éven­te átlagosan ezerötszáz pót­kocsit javít meg. Jelenleg a megyében háromezer pótko­csit üzemeltetnek a különbö­ző gazdaságok és ez a szám a következő években csak növekszik. így lesz munkája a vajszlói gépállomásnak. Sőt, bekapcsolják az országos há­lózatba is, így Vajszlón a KPM-hez tartozó vállalatok pótkocsijait . is felújítják. A fejlődés egyik fokmérője, hogy 1966-ban már felveszik a vajszlói üzemet az alkatrész­nagyfogyasztók országos listá­jára is. A Vajszlói Mezőgazdasági Gépállomásra bízzák a ter- j vek szerint a Super Zetorok | futószalagrendszerű javítását ti. ték le. Mind a terméshozam, mind a minőség kedvezően alakult, amiben nagy része van a szép őszi időjárásnak. Hiszen nem ritkák azok a na­pok, amikor a napsütés idő­tartama 8—9 óra, sőt egyes napokon eléri a 10 órát is, míg a hőmérséklet a déli órákban 20 fok körül van. A száraz, meleg időjárás termé­szetesen kedvez a cukorkép­ződésnek. Egész sor szőlőfaj­tát — például a Leányka, a j Rizling-Szilváni — 25—26 cu­korfokkal szedték le. Meg­született az első idei szüreti rekord is: a Medoc Nőiméi, amelynek szemei egészen meg- töppedtek, 34 cukorfokot mér­tek. 400 szüretelő a villányi dombokon A Villány—Siklósi Állami Gazdaságban a hét elején megkezdődött a nagyszüret. Egyes fajták szedésére ugyan már szeptember elején sor ke­rült, mégpedig a nagymérvű rothadás miatt. Szerencsére a kedvező időjárás megállította a rothadás folyamatát. A leg­utóbbi mérések szerint jól alakult a szőlő cukortartalma. A főbb fajtáknál — így pél­dául a Kékfrankosnál, a Ka­darkánál, az Olasz-Rizlingnél és a Hárslevelűnél 19—20 cu­korfokot mértek a gazdaság szakemberei. Gazdagon fizet­nek a tőkék, az átlagtermés körülbelül 10—15 mázsával több mint más években lenni szokott Noha a szőlőbogyók cukortartalma állandóan nö­vekszik, most már nem vár­hatnak tovább a szürettel, mivel beköszöntött az esős időjárás. Ezért 400 ember kezdte meg a szőlő szedését és szállítását. A számítások szerint körülbelül 10 nap alatt zajlik le a szüret a gazdaság­ban, 367 mázsa szülő exportra Babarcon a főszüret még csak hétfőn kezdődik. mert a szőlő körülbelül addigra éri el a 18 cukorfokot. A cseme­geszőlőt már szeptember kö­zepe óta szedik és folyama­tosan szállítják főleg külföld­re. A termelőszövetkezet 367 mázsa szőlőt exportált, s ez 250 ezer forint jövedelmet je­lentett a közösnek. A főszü­rethez segítséget kapnak a helybeli általános iskolától, de eljönnek a Bólyi Mezőgazda- sági Szakközépiskola tanulói is. 80 holdról körülbelül 28 j vagon termést várnak, ennek j egy része a tsz pincéjébe ke- ! rül, másik részét pedig az Ál- i lami Pincegazdaság értékesíti. 30 mázsás átlagtermés Szigetvár környékén: Szu- limánban, Becefán, Mozsgón, Zsibóton már vége felé járnak a szürettel, a szőlő 75—80 szá­zalékát megszedték, must és bor alakjában már a pincék­be került. Kiválóak a termés- eredmények, holdankénti át­lagban 30 mázsát szüreteltek, de a legjobb termőhelyeken akadt 40 mázsás rekord is. Annyi a termés, hogy hely­hiánnyal küszködnek, nincs elég hordó a bor tárolására. A minőség is megfelelő, az Olasz-Rizling, Bánáti Rizling, Mézes Ezerjó, Furmint szedés­re elérte a 20 cukorfokot. A szüretet a jövő hét közepe táján teljes egészében befe­jezik, vasárnap annyi ember volt a szőlőkben, hogy a fal­vak szinte elnéptelenedtek. Gsatai Erzsébet Az emberi életformáról Tomposék mindig iparkodtak ... Megtalcaritottak minden szem gabonát, minden fillért... Vettek egy lovat, aztán még egyet... Az ember fuvarba járt a lovakkal, az asszony meg napszámot vállalt, a saját három holdjuk mellett... Így aztán vettek még egy hold földet, aztán még egyet... A faluban bólogattak az emberek: „Ezek a Tomposék iparkoclö népek ... Kétségtelenül.... Összeiparkodtak tizenkét holdat, mindent megtakarítottak, amit lehetett, csak egyet nem: A saját éle­tüket. Nagyanyám falujából visszajárnak még a képzeletembe ezek a sovány barna árnyak... Hajnalban keltek, és késő este feküdtek. Dolgoztak, dolgoztak, mint a hangyák. . Eve­ken át... És búcsúkor tyúkot vágtak! Ezrével éltek így a parasztosa Iá dók. Aztán amikor meglett az a tíz-tizenöt hold — meghaltak. Életforma? .... Az élet értelme ...? Ezeket a szavakat talán nem is ismerték a „güriző” magyarok. Ezeket a kifejezéseket húsz év alatt is nehéz megtanulni. — örül az ember ha hazamegy és le tud ülni. A tv mel­lett is elalszik — mondja Rótt Antal a véméndi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet elnöke. — Hánykor szokott felkelni? — Általában fél 5-kor... Van úgy, hogy este hatkor haza tudok menni, de van úgy, hogy csak kilenckor... — Es este hattól mit csinál? — A háztájin dolgozom, most pedig házat építek. — Pécsre, biztosan gyakran jön... — Csak hivatalos ügyben, aztán haza ... — Utazások. — Utazások... Hat éve nem voltam üdülni, pihenni. — Mindenki így él itt? — A termelőszövetkezetben főleg idősebbek dolgoznak, azok így ■.. A kik ipart tanultak, vagy dolgozni járnak Pécs­re, azok talán nem dolgoznak ennyit. Van itt két klub a fa­luban, a fiatalok megtöltik, mind a kettőt. A rendezvényekre persze az idősebbek is eljárnak, Véménden jó a termelőszövetkezel, és az elnök kemé­nyen kézben tartja a munkát. Ez a helyes. De ez még min­dig nem nevezhető emberi életformának! A félreértéseket jó lenne elkerülni, Ez a sok munka két­ségtelenül pozitívan jelentkezik, mert tudnak házat építeni, motort, esetleg autót venni. A városnak szüksége van arra a zöldségre, tojásra, és húsra amit a háztájin termelnek, de 1964-ben nem nevezhető emberi életformának az, ha az em­berek hajnalban kelnek, este hat óráig dolgoznak a termelő­szövetkezetben, aztán vakulásig a háztájin, és ágyba szédül­nek. És az sem nevezhető emberi életformának, hogy mások, akik nem vállalnak ennyi munkát, lényegében ugyanígy él­nek. .. Nem feszülnek bele tizenöt órán keresztül a mun­kába, de az üres, pontosabban szabadon maradó órákat át- ténfergík, átiszogatják, átveszekszik. Az idősebb generáció, de még a fiatalok között is sokan, munka után izzadtan, piszkosan ögyelegnek lefekvésig, elfröccsözgetnek, aztán meg­etetik az állatokat és lefekszenek. íss Minderre, az első pillanatban azt lehet mondani, hogy kinek mi köze ahhoz, hogy Tomposék mit csinálnak az esti órákban? Megmosadoknak, vagy izzadtan álldogálnak az italmérésben? 'A „güriző” emberek életformája, az izzadtan ácsorgók életformája nem magánügy. Az ilyen jelenségek egy bi­zonyos ponton túl mindig közüggyé válnak, országos problé­mává. Egyetlen országnak sem mindegy, hogy a mezőgazda­ságban dolgozó munkásai felvilágosultak, képzettek, vagy csak egy nyers fizikai erőt képviselnek... Aki munkáját vé­gezvén, megmosakszik, és tiszta ruhát húz magára, alapvető­en különbözik attól, aki izzadtan áceorogja át a nap szaba­don maradt öt óráját. Aki átöltözött, az könyvet vehet a. kezébe, beülhet egy mozielőadásra, felülhet a motorjára és bemehet a járási székhelyre. Fehér papírlapok előtt eltű­nődhet azon, hogy a vetőgépet hogyan Icellene módosítani, hogy jobb, és gyorsabb munkát lehessen vele végezni. Aki munka után átöltözik, az bizonyos értelemben már kimoz­dult a hétköznapok monotonságából és a külső rend ered­ményeképpen gondolatai is rendezettebbek lesznek. Át tudja, tekinteni az életét, életútját. Nem merül el a paraszti robot­ban, föléje tud emelkedni napról napra, s képes lesz a sa­ját életét gazdasági politikai összefüggésekben is megvizs­gálni. — Ezt egyre inkább megköveteli a XX. század. Ma. hebehurgya módon élni; bűn magunk ellen, és a társadalom ellen is. A vidéki kis nemtörődömségek, az igénytelenség, ha összegezzük, egy nép életét és szellemi színvonalált mutatja, s o kialakulatlan falusi életforma ezen a ponton nem magán­ügy! Joga ixin beleszólni a falusi élet szervezőinek, s min­denkinek, ki segíteni akar. — Az egyik klubba főleg a nőtlenek és a hajadonok járnak, a másikba a házas emberek — mondta Monoszlai Endre a kultúrotthon igazgatója. A hangsúlyában elégedettséget éreztem. A falusi klubélet megindulása nagyon lényeges, elismerés illeti a szervezőit, de a klubélet., általában a társas élet, csak akkor jelent vala­milyen színvonalat, ha tartalmat adunk ezeknek a találko­zásoknak. Viták és eszmecserék, előadások, az indirrekt isme­retterjesztés színhelye a jó klub. A klubélet nemcsak a le­nézést, és rexpartikat jelent, a tartalmas klubélet sokkal több ennél.,. A termelőszövetkezeti mozgalomnak, a technikai ciyTi- zációnak a szó legszorosabb értelmében forradalmi módon át kell alakítania a falusi emberek életformáját. A folyamat megkezdődött, de az összkép rendkívül vegyes. Belvárdgyulá n Révész Tivadar föagronómus elmondta, hogy a termelöszöv r- kezetük múlt év szeptemberében vásárolt egy autóbuszt és egy mikrobuszt. Ezekkel a járművekkel állandóan mennek! Elsősorban természetesen az embereket a lakóhelytől távol eső munkahelyekre szállítják, de vasárnap nekivágnak a világnak. Kétszer jártak a mezőgazdasác/i kiállításon. Har­kányban hatszor, többször voltak Pécsett színházban., lay van olyan öregasszony a faluban, a,ki a szomszédos Budmér- ben nem járt, de a pécsi színházba már eljutott! A falusi emberek emberi életformájának kialakítása »~er szállal kapcsolódik a területen működő gazdasági egység*'at. Ahol jó a termelőszövetkezet, ott lehetőség nyílik a kultu­rált életmód megteremtésére is, kirándulásokra, hétvégi pihe­nőkre. Rengeteg múlik a vezetőkön és nagyon sok múlik a tagságon is. A mezőgazdaság mai szervezéséhez, irányításá­hoz, komoly tudásra és határozott koncepcióra van s*vks'a. a jó tervek vénreha '''■ ■■<íhot pedig orra. hopv mind-'''-' <»••!- gozzon nyolc órát. Nem többet, de azt istenigazában. felelős­ségteljesen, BERTHA BUI. ÜU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom