Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-31 / 256. szám
mi. OKÍÖBER 31. 3 Munkában a neonszerelő Hyólteiiyésztök íenácsima Pécseit Több mint hatvan baranyai nyúl tenyésztési szakcsoportvezető és fms2-i agronómus vett részt azon a tanácskozáson, amelyet a Városi Művelődési Házban tartottak. A beszámolóból kitűnt, milyen óriási fejlődés tapasztalható a nyúltenyésztésben. Három év alatt 7-ről 27-re növekedett a nyúltenyésztési szakcsoportok száma. 1961-ben mindössze 760 nyulat vásároltak fel megyénkben. Az idén a felvásárolt nyűlmennyiség meghaladta a 20 ezer darabot. Érthető az érdeklődés, hiszen tülföld szinte korlátlanul vásárol jóminőségű fiatal nyula- tat. több devizát fizetve klójáért, mint amennyit a sertéshúsért kapunk. Dr. Pacs László, a Gödöllői Agrártudományi egyetem adjunktusa elmondotta, hogy a nyúlhús egyik legfontosabb állati fehérjénk. Előnye, hogy nem segíti elő az érelmeszese- iést, magas vérnyomást, tehát .dősebbeknek kimondottan ?,iánlott a fogyasztása. Előadásában kitért a legfontosabb igészségűgyi, tenyésztési kér- lésekre és hasznos szaktanárokat adott a téli kakarmá- lyozás-ral, a nyúlállomány át- e'elteíésével kapcsolatban. A hozzászólások, vita után a nnácskozás résztvevői két kiváló pécsi nyúltenyésztő gázlángét. nyúlállományát is megtekintették. B. m. Építőipari Vállalat felvételre keres ÉPÜLETLAKATOSOKAT. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, P é c 9, Rákóczi út 56, sz. Új technológia a Farostle mezgyárban A keményfát is feldolgozhatják — Nehéz törleszteni az első negyedévi adósságot PINCELÁTOGATASON Teljesíteni a tervet, pótolni valamit az első negyedéves lemaradásból — ez a legfontosabb feladat jelenleg a Mohácsi Farostlemezgyárban. Az év utolsó három hónapjában 10 050 köbméter farostlemezt kell készíteniük, s emellett számolni kénytelenek azzal az 1634 köbméter adóssággal, amely az első negyedév nehézségei mia't keletkezett. Az év elején ugyanis a legfontosabb alapanyagból: a nyár- és fűzfából volt hiányuk. A gyár vezetői ezért új technológiát kísérleteztek ki, amely különböző fafajták keverésével lehetővé tette a lemezek előállítását. A nagyüzemi kísérlet alapján a nyárfa, fűzfa és a fenyőfa mellett 20 százalékos arányban hasznosítható a cserfa is. A második negyedévben javult az alapanyag-ellátás, de ekkor nem érkeztek meg időben a sziták, melyek a gyártásban nélkülözhetetlenek. Egy hetes állásra kényszerült a gyár, s ezt az időt a karbantartásra használták fel. A második negyedévi tervet — bár nagy erőfeszítésekkel — de teljesíteni tudták. A harmadik negyedév gondja a négy műszakra való áttérés volt Az egy műszakot kitevő új dolgozóknak megfelelő gyakorlatra kell szert ten- niök ahhoz, hogy a régebbi, tapasztalt dolgozókhoz hasonló eredményeket érjenek el. öt évvel ezelőtt kezdte meg a termelést az üzem. S nagyon érdekes képet mutatnak a minőségre /onatkozó adatai. 1959-ben 29,3 százalék, 1962-ben 72,2, tavaly 76,8 százalékos volt az osztályos áruk aránya. Idén az eredeti terv szerint már 78 százalékos, s ezt október elsejéig 77.9 százalékra sikerült teljesíteni. Jobb eredményt is érhettek volna el, ha alapanyaghiány, a sziták kései érkezésén kívül a minőséget nem rontotta volna a szállító és koptató lemezek rossz állapota. Mivel a lemezek importáruk, szóba került, hogy hazailag állítják elő. Ez a próbálkozás heteket, sőt hónapokat vett igénybe, míg végül mégis az import mellett kellett dönteniök a felettes szerveknek. Ha egy lemez élettartama másfél év, akkor nem kell különösebben bizonygatni, hogyan hat a minőségre a két-hároméves kopott lemezek használata. A negyedik negyedév kilátásai már jobbak, de az adósságot teljes egészében törleszteni lehetetlenség. Mindezekhez nem árt megjegyezni a következőket: a szorult helyzetben végzett kísérletek igen nagy érdemei a gyár vezetőinek, dolgozóinak, hiszen biztosították az üzem termelését. Ez a kísérlet népŰj menetrend az AKÖV-nél November 1-én életbelép a I a Kossuth téri pihenő átala12-es AKÖV őszi és téli me- kítási munkáinak mielőbbi begazdaságilag nagyon hasznos, mert megteremtette annak lehetőségét. hogy a farostlemezgyártásban a keményiát is hasznosíthassák. Talán erre a célra még egy újabb üzem létrehozása is eredményes lenne. A szakemberek jól tudják, hogy egy-egy gép vagy berendezés mekkora élettartamú. Ennek pótlására a szükséges intézkedéseket idejében kellene megtenni. Helyes az a törekvés, hogy itthon végezzenek kísérleteket egyes importáruk pótlására. De ezeket még a berendezések elhasználódása előtt kellene megkezdeni. Azok a gondok, amelyek idén a termelést hátráltatták, nagyobb körültekintéssel elkerülhetők. A mohácsiak nem siránkoztak, hanem a nehézségek ellenére mindent elkövettek a termelés érdekében. Nem rajtuk múlik, ha adóssággal zárják az évet A Székesegyház mellett eldugva, alig észrevehető helyen bújik a föld alá a Pécsi Állami Gazdaság pincészete. Két'* er hektolitert fogad be, s az ott tárolt 12 fajta bor között kitűnő borok is vannak, mint az olasz rizling, a pécsi cirfandli és a furmint. Már több mint egy hónapja tart a szüret, és most már csak az utolsó hektó mustszállítmányok érkeznek. A képen Merling Bálint pincemester feltölti az első szüretelésű már leforrt bor hordóját. ÜDÉKEN netrendje. Nemcsak egyszerű menetrendváltozásról van szó hanem több olyan intézkedésről, amely kétségtelenül javít a helyi közlekedés helyzetén, s a vidéki vonalakon is szervezetebbé teszi az utasszállítást. Az igényeiknek megfelelően november elsejétől a pályaudvar és a Hősök tere között közlekedő 31-es autóbusz az eddigi húsz perc helyett 15 percenként induL Egy járattal sűrítették a do- nátusi útszakaszon közlekedő 37-es busz vonalat is. A délelőtti órákban 10 óra tíz perckor, 11,45 perckor és 12 óra 45-kor indul a busz a Kossuth térről. Uj-Mecsekalja lakóinak szál lítása egyre nagyobb gondot jelent a vállalatnak. A közelmúltban intézkedtek annak érdekében, hogy a 40-es buszok 10 percenként induljanak, s ezek vagy pótkocsisak, vagy nyolcvan személyes farmoto- rosak. A 10-es vonaliin is leginkább a nyolcvan személyes farmotoros kocsik közlekednek. Csúcsforgalomban tovább ra is közlekednek a besegítő és a betét járatok. A vállalat elkészítette és eljutatta a városi tanácshoz a fedett várakozó helyiségekre vonatkozó javaslatát. Indokolt lenne ezek megépítése a Mi- hácsi útnál, üj-Mecsekaiján a poslánál, a Gyümölcs utcánál és más forgalmasabb helyeken. Több változás történt a megyei járatok, valamint a távolsági buszok menetrendjében is. Elsősorban itt is azt tartották szem előtt, hogy kell időben biztosíthassanak kocsit a munkába menő, vagy hazr igyekvő dolgozóknak. Tekintettel az iskolás gyermekeiére több vonalon kétszer fordulnak a kocsik, hogy a gyerekeket és a többi utasokat is elszállíthassák. A távolsági buszok közül lényeges változással a kaposvári járat indul az eddigi hét óra helyett hét óra tíz perckor és nem tér be Sikondara. A nehezebb közlekedési viszonyokra felkészülve a lehetőséghez képest igyekeztek rend,kobozni a kocsikat, s ellátták meleg ruhákkal a kocsik személyzetét is. Gondoskodtak a melegedők felszereléséről, illetve azok mielőbbi rendbehozásáról, mint például fejezéséről. A november elsejei nagy for galomra számítva a Kossuth tér és köztemető között közvetlen járatokat indítanak. A járatok a Kossuth tér déli oldaláról, az 5-ös számú ház elől indulnak, a köztemetőből pedig a jelenlegi megállókból. A torlódások elkerülése végett álló kalauzok teljesítenek szolgálatot, hogy az utasak felszállás előtt megválthassák jegyüket. A helyi és a távolsági járatok változásával kapcsolatos menetrendek megérkeztek és ezeket a MÁVAUT állomáson, illetve a Tanácsház közben lévő bérletirodában lehet megvásárolni. A városi menetrend ára 3, a távolsági mentrendé pedig 20 forintba kerül. VANNAK, akik Pestről nem akarnak elmenni mondjuk Miskolcra, mert Miskolc „vidék”. Van ugyan színház, elegáns szórakozóhelyei, irodalmi folyóirata — egyszóval minden, ami a modern ember életéhez szükséges. Mégis: vidék! Mit szóljon akkor Schatzl Mária? Schatzl Máriát először adminisztrátornak néztem. Íróasztal mögött ült egy lehangolóan rosszkedvű szobában, mögötte az ablakon szürke esőt, néhány elszórt házat és monoton szürke tájat láttam. Mondom: egy olyan mező- gazdasági technikust keresek, aki felsőfokú technikumot végzett. Rámutatnak Schatzl Máriára. — Ebben az évben végzett, a gyakorlóidejét tölti Görös- galon. Nem tartózkodó és nem barátságtalan. Nem is gyanakvó. Ez meglep, mert akik hosszú ideje ülnek egy sivár tájra néző ablak előtt, azok rendszerint gyanakvók és barátságtalanok. Aztán kiderül, ogy nem ül hosszú ideje az ablak előtt. S az is, hogy neki ez a táj nem sivár és barátságtalan. — Szeretem a mezőgazda- j Ságot, — ezt mondja. ftmwMwteww totós cetien «Mától Az egész országban Ismert a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet baromfitenyésztése. Nyolcezer tojó a tsz állománya, ezenkívül huszonhét családnál vannak kihelyezett nagy- hozamú tojók. Papp Béla Tengeri községben százkilcncven baromfit gondoz. Tavaly bettőszázhuszat tartott az átalakított tehén istállóban. Tíz hónap alatt negyven« ieezer tojást adott át a termelőszövetkezetnek. Ez az a válasz, ami egyetlen úságírót sem elégít ki. — Hova való? — Pécsre. — Mindig pécsi volt? — Kislány korom óta. — S Pécsett szerette meg a mezőgazdaságot? — Nem. Falun születtem, néhány évig ottláktunk. Vannak halvány, de nagyon fontos emlékeim. Tudja, hogy a homályba vesző gyerekkori élmények milyen fontosak? Tudom, de ez így túlságosan szépen hangzik. — Ezért lett mezőgazdász? — Ezért. A rinortalany válaszában nem illik kételkedni. Azért én kételkedem. — Szeret itt a pusztán? — A munkámat nagyon szeretem. — Az irodai munkát? — Pár napja dolgozom csak adminisztratív vonalon. Mikor megtudtam, hogy íróasztal mellé kerülők egy időre, elkeseredtem. De nem volt igazam. így az ember nem veszik bele a részletekbe, át tudja tekinteni a gazdaság egészét. Szeretem ezt a munkát is. Sokat tanulok belőle. Azért persze kint a földeken jobb. — Az előbb kitérő választ adott. Szeret itt a pusztán? — Minden szombaton hazajárok Pécsre. — Ez is kitérő válasz. — Azt akarja kérdezni, hogy szívesen megtelepednék-e itt végleg? — Mondjuk ezt. HOSSZASAN elgondolkozik. Tulajdonképpen ő tette fel a kérdést, s nyilván már sokat gondolkozott ezen. Most mégsem válaszol azonnal. Aztán azt mondja: nem! — Pedig mezőgazdász az aszfalton nem nagyon lehet. — Tudom. És ez a „nem” nem is olyan egyértelmű. Én még nem régóta vagyok itt. Egyedül érzem magam. Hiány zik a szülői ház meg a pécsi barátok is. Lehet az is, hogyha egy másik pusztán laktam volna, akkor most a másik puszta hiányozna. A megszokott. — Tehát lehet, hogy itt is megszokik. Mondjuk férjhez mesvek valakihez, aki itt dől gozik. — Erről ugyan szó sincs ... — Csak példaként említettem. — Igen ... persze úgy mind járt más lenne. Nyilván. Akkor már más is idekötné az embert a foglalkozásán kívül. De ezen még nem gondolkoztam. — Szabadidejében mit csinál? — Olvasok. — Mit? — Szabó Lőrincet. Szabó r örincet nagyon szeretem. És Italában az irodalmat. — Nem gondolt arra, hogy inkább irodalomtanár lesz. Nőiesebb, mint az agronó- mysság. — Először is nem hiszem, hogy egy nő ne lehetne jó agronómus. Másodszor pedig, ha főhivatásomnak választom az irodalmat, semmiképpen sem foglalkozhatom mezőgazdasággal. így azonban az irodalom is megmaradt. — Most függetlenül attól, hogy nő vagy nem nő, úgy gondolja, jó agronómus lesz? — Ha nem gondolnám, akár azonnal abbahagyhatnám, nem?! — A gyakorlóideje letelte után el merné vállalni egy üzemegység vezetését? NAGYON határozottan azt mondja, hogy igen. Ezen meg lepődöm. Mégha a felsőfokú technikum előtt mezőgazdasággal foglalkozott volnál vagy mezőgazdasági techm-' '- kumba jár. De így? Érettség a Leőwey-ben, aztán gyors két év a felsőfokú technikumon. Jónéhány idős agronó- mustól hallottam: az egyetem után még tíz ér kell. hogy az ember azt mondhassa, most már tudok valamit! Ez lehet, hogy túlzás — de mégis! — Szóvá! úgy érzi, mindent tud, amit egy jó mezőgazdásznak tudni kell? — Szó sincs róla. Tudom, hogy közben is nagyon sokat kell tanulni. Márcsak azért is, mert ez a kétéves felsőfokú technikum szerintem kevés. Lehet, hogy azoknak, akik előtte is mezőgazdasággal foglalkoztak, nem kevés. De a gimnáziumot végzett városiaknak igen. — Mit gondol, mégis megszereti a pusztát? — A munkámat, mondtam, nagyon szeretem. Lehet, hov” megjön a többi is. Bár eléggé nehéz elképzelni. Egyelőre! És még szeretnék valamit mondani. — Tessék. — Nemcsak azért mentem felsőfokú technikumba, meri szeretem a mezőgazdaság Ne értsen félre: az elsőrendű ok ez volt. De így két ezalatt végezhettem, hamarabb pénzt kereshetek s nem is kellett Pécstől messze mennem tanulni. Palánkon végeztem. EZ IS az Igazsághoz tartozik. És az is, hogy Pécs után valóban nehéz lehet Görösgalon. Város után nem könnyű megszokni pusztán. Aztán lehet, hogy évek múlva Schatz Mária is azt mondja, amit annyian, akik tanyán, pusztán, isten háta mögött élnek: nem cserélnének senkivel. Csak a földet és a mes- teséget kell hozzá nagyon megszeretni. És ha Schatzl Mária még sokáig ilyen határozott lesz, akkor talán elér két dolgot. Az egyik: rájön arra, hogy jó agronómvissá válni nehezebb mint hiszi, a másik: megszereti a földet igazán s tudni fogja, hogy ott a helye. Uteár Érv ti»
