Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

MAPLÓ 1964. OKTÓBER 29. A pécsi Ifjúsági Jazz Klub estje A Pécsj Ifjúsági Jazz Klub 27-én tartott klubestje iránt igen nagy érdeklődés mutatko zott meg, s a termet zsúfolá­sig megtöltő főképp fiatalok­ból álló közönség nem is csa­lódott. A műsor kitűnő volít és az előadó művészek tudásuk legjavát adták. A délelőtti órákban a Mű­velődési Ház nagyterme sötét. Csak a színpadon ég egy sor villanykörte. A zenekar tag­jai nappali ruhában ülnek hangszereik mellett. Hardy Tamás próbák Hardyt ismeri már a pécsi jazzkedvelő közönség nagysi­kerű fellépéséből a húsvéti .iazzparádén. Nagyon lelkiis­meretes, ízig-vérig ritmus­embert ismertünk meg benne. Legfőbb jellemzője, hogy fá­radhatatlan. Egyik szám köve­ti a másikat. Ritmus... rit­mus ... Hói lassabb, hol gyor­sabb .. .S a végén, amikor már minden jól megy, roég- egyszer elpróbálnák minden számot. Hogy hányszor ismé­telnek, nem számolja senki, az órára sem néznek, pedig repül az idő, de itt csak egy a fontos, hogy minden a leg­nagyobb összhangban legyen. Hardy először csak halkan szinte dúdolva felhangon mond ja a szöveget, aztán a zene elragadja, és már teljes hang­erővel sízáll a dal: Time after time... Az esti előadáson a közön­ség lelkes tapsai igazolják, hogy a sok gyakorlás és fá­radozás után a siker nem marad ei. Beszélgettünk Hardy Ta­mással. A művész elmondta, hogy nagyon szeretne régi el­képzelését valóra váltani: fia­tal jazzénekeseket ki képem i, s ha 5—6 év múlva vissza­vonul a dobogóról, teljesen a tanításnak szentelni minden idejét. Szép feladat ez, csak egyelőre az a bökkenő, hogy bár rengeteg dalénekesün van, de bármilyen hihetetlen nek hangzik is, jazzéneks, _ van egyedül. Bizony a fiatai korosztályok előtt ez a pálya még nyitva áll és talán akad­nak, akik sok hosszú év fá­radságos munkáját rááldozzák ennek a pályának sok sikert, de sok munkát is igénylő el­sajátítására. Hardy Tamást a Szigligeti trió kísérte. Szigligeti Ferenc (zongora), Kiss László (bőgő), Krizsik Alfonz (dob) magas- színvonalú játéka méltó kísc rőnek bizonyult a budapesti énekes mellett. A klubesten fellépő Ga­rami kvintetjének szereplése nyeresége volt a műsornak. A kvintet tagjad Garami Zol­tán (zongora), Bőhm István (trombita), Lukovich Gábor (bőgő), Laffertoo Győző (alt szaxofon), Szabó Károly (dob; tudásuk javát adták. A klub­est műsorközlője Krassó Jenó volt. Nagyon örülünk, hogy városunk zenei élete ilyen szép produkciókkal gazdago­dik és várjuk a továbbá sor fáradságos de érdemes munka gyümölcseként meghallgatandó hangversenyeket. Dr. Szabó Endrén« A dunaújvárosi foto klub bemutatkozik Pécsett A fotóművészet területén ki­alakult az a gyakorlat, hogy az ország néhány nagyobb klubja maga köré tömöríti a környékén működő kisebb fo- toklubokat. Ilyen középpont lett a Mecseki Fotoklub is. A közeljövőben két közös ren­dezvényt tart Pécsett más vi­déki városok klubjaival. így a kecskeméti és a bajai, vala­mint a dunaújvárosi klubbal közös nyilvános kiállítást nyit­nak meg novemberben. Okto­ber 30-án, pénteken pedig a dunaújvárosi khib anyagé? A telerínó mnsora 1964. akt. 39-én, csütörtökön. 9.10: Helyszíni közvetítés a tokiói olimpián részt vett ma­gyar sportolók fogadásáról a Ferihegyi repülőtérről. 17.10: Iskola-tv. Kémia, az általános gimnáziumok I. oszt. szániára. A kémiai folyamatok csoport» sítása (ism.). 17.40: Hírek. — 17.45: Hol volt, hol nem volt. ! (3—6 éveseknek!) 1, Az elve- ! szett gomb — képes mese. 2. : Macska-egér háború — mese- jelenet. 3. Játszanak az óvodá- 1 sok... 18.15: Házunktája. Szüret utáni tennivalók. 18.20: A jövő hét műsora. 18.35: Hetedhét országban... Közve­títés a Palma Gumigyárból. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Film­novellák. 1. A pisztolylövés. 2. Biztosítás szerelemre. Ma­gyarul beszélő francia kis játékfilm. 20.40: Zenélő órák. Távoli népek muzsikája. 21.50: Tv-híradó 2. kiadás. HÍREK OKTOBER 2» Nárcisz napja. A Nap kél: 6.23, nyugszik:-------- 16.33 órakor. — A Hold kél: C SÜTÖRTÖK —, nyugszik: 14.32 órakor. Időjárásjeleniés — Várható időjárás esütör­hozzák el „bemutatkozó láto­gatásra” Pécsre. Ez az anyag mintegy harminc képből áll, s tők estig: változó mennyisé- a Magyar Fotóművészek Sző- gű felhőzet, legfeljebb egy-két vétségé már zsűrizte. Pécsett helyen kisebb eső. Többfelé a Mecseki Fotoklub összejö- j reggeli köd. Mérsékelt dél- vetelén mutatják be és érté- keleti szél. Várható legalacso- kelik a dunaújvárosi amatőr- j nyabb éjszakai hőmérséklet fotókat I 3—8, legmagasabb nappali hő­_____________________ | mérséklet 14—19 fok között R omán vendégek az egyetemen Magyar—német baráti est a Tanárképző Főiskolán Szerdán magyar—német ba­ráti est volt a Pécsi Tanár­képző Főiskolán. Az estet ab­ból az alkalomból rendezték, hogy Pécsett tartózkodik Alf­réd Wolfram, a Lipcsei Ta­nárképző Intézet igazgatója. A Főiskola énekkara előad­ta a német és a magyar Him­nuszt, majd dr. Kálmánchey Zoltán igazgatóhelyettes üdvö­zölte a német vendéget. Alf­red Wolfram válaszában ked­ves módon megszegte az ilyen­kor szokásos protokolláris for­maságokat, mégpedig azzal, hogy átadta a főiskola ifjú­ságának a német fiatalok üd­vözletét és gratulációját a to­kiói olimpián elért magyar si­kerekért. Mivel a lipcsei és a pécsi főiskola évek óta sportversenyben áll egymás­sal a könnyű atlétikában, s az idén a pécsiek nyerték meg a versenyt, Alfréd Wolfram átadta a tavaly még Lipcsébe« őrzött serleget. Dr. Káilmán- chey Zoltán pedig a Zsolnay gyár egy értékes alkotásává! lepte meg a lipcsei igazgatót. Utána előadás következett, melyben a német vendég rész­letesen elemezte a két Német­ország oktatási rendszere kö­zött lévő nagy színvonalkü­lönbséget. Ez a különbség a Német Demokratikus Köztár­saság javára mutatkozik meg. Két pedagógiai kísérletről is beszámolt. Elmondotta, hogy az NDK-ban tíz osztályos alap fokú oktatással próbálkoznak, ahol a gyerekek már szakmát is szereznek. Beszélt az úgy­nevezett egés2napos iskola eddigi tapasztalatairól is. A baráti est második felé­ben a főiskola magyar-, né­met és énekszakos hallgatód zenés irodalmi műsort adtak elő. Október 27-én Pécsre érke­zett V. Negru egyetemi tanár, a Jasi Al. Cuza Egyetem pol­gári jogi tanszékének vezető­je, valamint I. Benediter, a jogtudományok kandidátusa, az egyetem docense. A román vendégek a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Kara, valamint a Jasi Al. Cuza Egyetem közötti barátsági és együttműködési megállapodás alapján látogat­tak városunkba. Hamvas Endre kalocsai érsek vezetésével szerdán a budapesti Szent István Bazili­kában ünnepélyesen felszentel, ték a nemrég kinevezett ka­tolikus püspököket. Az ün­nepségen megjelent Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. — Járási könyvtárigazgatók értekezletére kerül sor ma, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel a Megyei Könyvtár­ban. A könyvtári munka főbb célkitűzéseit itt beszélik meg az 1964—65-ös népművelési évadban. Sűrítik a köztemetői aotsbaszjáratokat A 12. sz. AK.ÖV személy- | suth térig. A 39-es kertvárosi forgalmi üzemegysége közli a*járatok továbbra is a rendes utazóközönséggel, hogy a ha- J megállóhelyről indulnak és lottak napi köztemetői várha- j valamennyi megállónál meg- tó nagy forgalomra való te- ] állnak. Kérik az utazóközön­kintettel a Kossuth téri autó­buszállomás déli felszálló he­lyéről (legalsó járda) szükség szerint közvetlen köztemetői kocsikat állít forgalomba. Az autóbuszok körforgalomban közlekednek a Rózsa Ferenc után át a köztemetőig, a Sik­lósi út, Bem utcán át a Kos­séget, hogy érkezési sorrend­ben szánjanak fel az autóbu­szokra, megfelelő mennyiségű autóbuszt a vállalat biztosíta­ni tud. A külvárosokból a 27-es vonalát, valamint Uj- Mecsekalja és Meszesről in­duló járatok forgalmát is sű­ríteni fogják. JJ ötvenöt éve, 1889. október 29-én •*’ halt meg Nyikoláj Gavrilovics Csernyisevszkij materialista filófus, for­radalmi demokrata, irodalom-kritikus, művészetteoretikus és író, a XIX. szá­zadbeli haladó orosz értelmiség egyik legjelentékenyebb alakja. Diákkorában, az európai forradalmak hatása alatt lett szocialista. 1849-ben a cári beavat­kozással szemben a magyar forrada­lom mellett foglalt állást. Forradalmi tevékenységéért összesen 22 évet töltött börtönben és száműzetésben. Mint író, filozófus, szociológus, történetíró eszté­ta és közgazdász egyaránt kimagaslót és figyelemre méltót al­kotott. A hatvanas években az oroszországi haladó erők ve­zető körének, a forradalmi demokraták csoportjának vezér- egyénisége volt. „Kortársi” című folyóiratával irányította a haladó orosz társadalom gondolkodását, ö vetette meg a realista esztétika alapjait. Forradalmi szellemben nagyhatású műveket írt a parasztkérdésről és a parasztságot tevékeny harcra hívta fel a cári önkényuralom megdöntésére. Csernyi­sevszkij a demokratikus orosz kultúrának egyik mag­vetője mélyen hitt a forradalom bekövetkezésében és a szo­cializmus győzelmében. 20 ÉVE, 1944. október 29-én indult meg a „Budapesti had­művelet’. Felszabadult Nyírparasznya, Papos, ör, Jármi. Kán- torjánosi, Nyirderzs, Nyírgyulaj, Máriapócs, Pócspetri, Kálló- semjén. tv közvetítés Pécsről Tegnap este 19,0-5 órakor a Vidéki Színházak tv-fesztivál- ja keretében közvetítést adott a Magyar Televízió a Pécsi Nemzeti Színházból, Shaw: Az ördög cimborája színmű­vének előadásáról. — Ma este a pécsi Városi Művelődési Házban 17 órakor a múzeumi hónap keretében Mánddri László muzeológus tart vetítettképes élménybe­számolót Mongol tájak — man goi emberek címmel. — Pécsi autótulajdonos karambolozott Tolna megyé­ben. Pörböly és Alsónyék kö­zött Mohai Miklós pécsi la­kos gondatlanul vezette sze­mélygépkocsiját. — Az út síkos és sáros volt, en­nek ellenére figyelmetlenül vezetett és nekihajtott az át­szeli eperfának. Személyi sé­rülés nem történt, a kár vi­szont meghaladja a 3 ezer fo­rintot. Eljárás indult ellene. — Háromhónapos bentla­kásos mezőgazdasági szak­munkásképző tanfolyam indult a közelmúltban a Pécsváradí Járási Művelődési Házban. A tanfolyamnak harminc hallga­tója van. — Csongor József operaéne­kes balesete miatt az 1964. október 30, péntek este 7 órára hirdetett Windsori víg nők e. opera előadása elma­rad. — Meszesen az új művelő­dési házban megnyílt a Vá­rosi Könyvtár Csokonai fiók- könyvtára. Egy felnőtt és egy gyermek részleg kezdte meg a munkát, a több mint 2000 könyvvel rendelkező könyv­tárban. — Több mint 1660 bold«» folytatja a nagy őszi halásza tot a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság. A gazdaság ta­vaiból körülbelül 10—12 ezer mázsa halat, főleg pontyot szándékoznak kiemelni. Egy négyszázholdas tavat már tel­jesen lehalásztak, az eredmény két-két és félezer mázsa hal. — Pécs város egészségügyi szolgálatához tartozó orvosok résziére 1964. október hó 31- én, 9,30 órakor továbbképzési előadást tartanak a Szülészeti Klinika tantermében. Ezen a napon az orvosi rendelőkben ügyeleti szolgálat lesz, — csak sürgős esetek részére. — Találtak a Széchenyi té­rén a pádon egy tolltartót. Átvehető szerkesztőségünk tit­kárságán. — Törzsállományt kaptak a mecsekaljai és a vasasj ter­melőszövetkezet juhászatai. A juhászat fejlesztésével egy- időben elősegítik a mecsekal­jai termelőszövetkezetben a rajnai lúdtenyésztés megho­nosítását is: a városi tanács mezőgazdasági osztálya 1300 darabos növendékállományt juttatott a termelőszövetkezet­nek. A szabolcsi árok Jobbról már sík a vidék, szinte asztalsíma, balról vi­szont szikláknak fut a hegy­oldal, néhol mély öblöket sza­kított magának a víz, s ami kevés földet összehordott a kö­veken, azt betelepítették sző­lővel. Ez a gyűdi hegy. Az egyik hajlaton mély, vízmo­sásos árok kanyarog felfelé. Ügy nevezik, hogy a „szabol­csi árok”, mert a drávasza- bolcsi parasztok vásároltak itt szőlőt, ki hatszász sarokölet, ki kevesebbet. Hozzá kis prés­házat építették, a pincét bele­ásták a hegy oldalába, a prés­házhoz kisebb szobát ragasz­tottak és kívülről fél tetős is­tállót, amiben megáll a ló, amíg bent az emberek iszogat­nak. Ma már csak istenes a sza­bolcsi árok, bár a szűk hor­hosban még itt-ott leszedi a kalapot a tüskés akác, a gya­logbodza. amely kihajlik az útra, és néhol egész sátort von az árok fölé. Mintha csak azért telepítette volna ide a szőlőt az ember, hogy az alig ötszáz lépés hosszú árok kínjával vezekelje le a bor szította bűneit A pince eredeti módon épö! ma is. A szőlősgazda kftes! a leg­szebb helyet, közel a szőlejé­hez, aztán fog két cimborát, afrikét először meprtat jó ta­valyival, megetet vajszalonná­val. kenyérrel, dázsonyi pap­rikával, aztán ... „csináljunk is valamit”. Es csinálnak. Ásó­val hasítják a hegyet, mindig lejebb, jó öt méteres árkot vágnak belé, csaknem függő­legesen. Aztán kirakják az egészet téglával, hogy be ne omoljon később. Ezt követi a présház meg a kis ivószoba kilépése. Egy lépés — egy cimbora, két lé­pés — két szomszéd, három lépés — kijár az egész csa­lád. Mekkora az ivószobád? Mutasd meg és megmondom milyen vendégszerető vagy. Ha túlságosan nagy, akkor az asszony szoknyáján ülő em­ber építette. De ugyan ki jár manapság asszonnyal pincéz- ni! Mondják van olyan sza­bolcsi menyecske, aki még nem látta, milyen présházuk — belülről. De jobb is, ki tudja mi lenne, ha azok a kopott meszelt falak egyszer úgy megszólalnának. Most is, hogy kint vagyok, Gergelyek padozatot ácsolnak a hordok aíá. A régit elette a penész, a szú meg a bor. Vil­mos bácsi, a ha rmon ik ás, aa ácsmester, a mindentudó sza­bolcsi ereszti össze a csapo­kat a frissen hántolt geren­dákon. Kettőt bevág a csorba fűrésszel, egyet isznak rá a murciböi. — Nagyon zavaros még — mondom az öregnek, de visz- sza replikázik. — Az a jó, ha zavaros, ak­kor van benne szőlő. Érzed a bogyók izét? — Érzem. Még a magját is. A présház melletti kisszo- bában kortyol gátunk. Eredeti szoba ez, mintha a mille- neumról maradt volna itt Gyűjteményben lógnak a fa­lon Ferenc Jóska, török szul­tán. négus császár képek szí­nesben és natúrban, meg ka­tona emlékek. Van itt egy öreg fénykép is, a nagyapát, meg az ükapát mutatja fiatal korában. Alighanem ez lehe­tett az első fénykép Dél-Ba- ranyában. De tökéletes fotog­ráfia. Micsoda pitykés lajbi van az öregen, és zsinóros mente a fián! Pedig még csak nem is káplár, közkatona se. Civil szegény, de magyar em­ber csupa sújtásban. Az as­szonyokon talpig érő szok­nya, magas váll és csipkés nyakszegély. Akkor ez volt a férfi szívet bolondító viselet. Hiszen szép volt az a mag» Idejében. — Most a térdOket muto­gatják — mondja az. öreg. mert látja, hogy nagyon oda­figyelek a képre. Fölmegyünk a szőlőbe. Kes­keny csapáson baktatunk, présházak jobbról, meg beí­ró! Az egyiknél éppen be­fejezték a szüretet. Kevés szőlő volt, kevés bor lett, de azért levágtak a szüretelőkinek négy tyűkot. Annyian kijöttek a családból, hogy egy asztal­nál nem is férnek. A szőlőben kinyílik a gazda szíve. Erről regényt tudnak me­sélni. Hány sorban ültetett szlankát, hány sorban otellót, hány sor maradt a rizlingnek, meg van néhány tő musko­tály Ízesítőnek és egy kis is­kola, ahonnan a pótlást veszi. Most készül telepíteni, bár azt mondja, hogy minek. — A gyerek sofőr lett, a másik gyárba jár, azok nem segítenek, csak isznak. Egy­magám meg már nem nagyon bírom. Aztán lépünk kettőt és azt mondja: — Négy év múlva terem az új szőlő, azt kóstold meg. Ma­gam oltottam... — Hát azok a fehér gatyák ott a karókon? — A vadak ellen vannak. A fácánok, az őzek sűrűn lejön­nek az erdőből és kárt tesz­nek a szőlőben. — Ettől megijednek, gon­dolja? — A fene se hídja, minden esetre kevesebb a kár. Akkor jó! Az viszont elszomorító, hogy a szőlővel birkózik a cukorborsó. Itt is látni, mek­kora harcot vívnak és a borsó lett a CPGcW. A mO/márn­mellett nagy darab föld üre­sen. — Cukorborsót vetett bele a szomszéd, többet keresett vele, mint a szőlővel, hát nem okosan csinálta? Más is így gondolkodik, a borsónak ára van. itt korán érik, egyszer leszállítja, Pesten a kupec át­veszi és nincs több gondja vele. — De hát a híres magyar szőlő, a siklósi, gyűdi bor, az semmi, az már nem szent előttük? — Amíg a saját szükség­lete nincs meg, de azután! Termeljen a nagy gazdaság, ahol ezer holdakon géppel kapálnak, szüretelnek, ahol nem kap reumát az ember a sok görnyedéstől. De így kivész a bor vesz- szeje. . . — Sose féltsed, látod ott lent a tsz már befogott egy nagy táblát. A kövesét mellett most forgattak és itt fent is kezdik már. De csak kezdjék, arra valók a gépek. Mire visszalépegetünk a présház elé, újra a poharaz- gatásoo a sor. Azt mondja az öreg két pohár között. — Most megcsináljuk az aljzatot, akkor megebédelünk, lesz úgy négy óra és ha tet­szik, elindulunk a szekéren haza. — S ha nem tetszik? — Akkor kint alszunk. Azért jó a hegybe szekérrel jönni, mert akkor nem bün­tet a rendőr. Én már úgyis ebben az évben, mert ittam és úgy ültem motorra. Most nem fizetek, inkább kint al­szom a présházban. Nem igaz? A falon megbillent a Fe­renc Jóskás kép. Egy légy tor­názott a szélén és a vékonyra kopott papír már annak a súlya alatt is hintázni kez­dett. Az öreg felnevet a kép­re, eszébe jut a fiatalsága, amikor maga is olyan mo­solygós volt, mint a huszárok- a katona-emléken és bajuszt viselt és kacsintott a lányok­ra. Most a szabolcsi árok felé kacsingat és a murci a sze­relmese, azt mondja ró: Soha rosszabb italt ne adjon az isten neki. Pedig csípi az em­ber torkát és a gyomra is tiltakozik ellene. A szabolcsi árok éli a maga életét. Mikor lefelé kaptatunk, neki-neki iramodva egy-egy lejtőn, két motort is elha­gyunk, amint a hús bokrok­ban várakoznak. A gazda a szőlőt kémleli, vagy moreit csurgat, hogy szüret elöli is legyen mivel lenyomtatni a tavalyi szalonnát. És az öreg azon ábrándozik már, hogy összefognak a szőlő szomszédokkal és kitisztítják a szablocsi árkot a szúrós akáctól, buktató kövektől, hogy akár Moszkviccsal is odaállhassanak a pérsház elé. Annak nem kell istálló meg abrak — mint a szürké’-'-'­(Gáldonyi Uéla)

Next

/
Oldalképek
Tartalom