Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

MM. OKTÓBER SS. Ér végi beszélgetés: Új komlóraktár épül Pécsett A Pannónia Sörgyár túlteljesíti éves tervét — Félidő a több mint 100 millió forintos beruházásban Télen is dolgoznak maid az új klinikán zöház, amely helyett most új épül, az idén ért el rekord- eredményt. A harmadik ne­gyedévben 115 ezer hektoli­tert főztek. — Miért kell mégis kicse­rélni a „rekordert’? — Elkopott, „megette ke­nyere javát”, 52 esztendeje szállította a prágai gépgyár. A hajdani 5 milliméteres vas­tagságú rézüst papír vékony­ságúra kopott. Csak a jó kar­bantartásnak és a szerencsé­nek köszönhető, hogy kibírta az idei évet. De egyébként is kicsi volt már, a komlófőző üst például 200 literes. — Milyen lesz az új? — Az új lényegesen na­gyobb kapacitást képvisel, az már a jövőbeni félmillió hek­toliteres évi termeléshez mé­retezett. Az új komlófőzö üst például 470 literes. Egyéb­ként ezt a garnitúrát a hazai ipar készítette a kiskunfél­egyházi gépgyárban. Az épü­let és a berendezés körülbelül 15 millió forintba kerül és előreláthatóan a jövő év ele­jére készül el. — összesen milyen értékű beruházást valósítanak meg? — Eddig már — a főzőhá­zon kívül — mintegy 42 mil­lió forintot költöttünk a gyár­ra, s még hátra van legalább 60 millió forintos értékű be­ruházásunk. — Abból mi lesz? — Uj palackfejtő, amely a jelenlegi 95—100 ezer hektoli­teres kapacitást 250 ezerre emeli. Ezenkívül a főzőház teljes kapacitásának a kihasz­nálása érdekében és a félmil­liós évi termelés miatt új er­esztő és ászokpince épül, va­lamint új hordómosó és fejtő üzemrész. Ezzel lényegében készen áll a tervezett rekonst rukció, s ezek a létesítmé- ; nyék körülbelül 60—70 millió j forintot igényelnek. — S mikorra lesznek ké­szen a rekonstrukcióval? — A harmadik ötéves terv végére, 1970-re. 1967-re felsőül a pécsi komJoraktár — Egyéb fejlődés várható-e? — Egy egészen új dolgot is tudok mondani. Tervbe vet­ték, hogy Pécsett építik fel a magyarországi sörgyárak komlóraktárát. Ez a raktár 70 vagonos befogadóképessé­gű lesz és hűtött tárolásra al­kalmassá válik. Ennek a rak­tárnak 1967-ben már termést kell fogadnia. — Mennyibe fog kerülni az új raktárépület? — Körülbelül 20 millió fo­rintba. A helykijelölés most van folyamatban, valahol a vasút mellett lesz, s ott fog kialakulni a gyár iparvágá­nya is. — Ha befejeződik a gyár átépítése. milyen technikai színvonalat képvisel a pécsi sörgyár ebben az iparágban? — A rekonstrukciónál fi­gyelembe vettük az iparágban ismeretes legújabb technikát, s a mi körülményeink között színvonalasnak számít, főző­házunk berendezésében és megjelenésében is kiváló lesz, nem kell miatta szégyenkez­nünk később sem. Gazdagít István EGYSZERŰ MEGOLDÁS Hazánkban négy sörgyár vari: a budapesti, a soproni, a péési és a nagykanizsai. A pécsi gyár termelését nagyobb részt Pécs városa, Baranya megye, Tolna megye, valamint Eaja és környéke fogyasztja el. S akik a pécsi Pannónia Sörgyárban főzött sört isz- szák, esküsznek, hogy ez a legjobb, legfinomabb sör Ma­gyarországon. A pécsi gyár igen régi üzem, éppen ezért épületeit és berendezéseit ál­landóan javítgatni kellett, míg a múlt években egy komo­lyabb rekonstrukciót kezdtek el megvalósítani több mint 100 millió forintos ráfordítás­sal. Az „év végi beszélgetések” során ez alkalommal a pécsi sörgyár igazgatóját kerestük fel, hogy tájékoztatást kér­jünk az idei eredményekről és természetesen a rekonstrukció jelenlegi helyzetéről. 335 ezer hectoliter sör-- Mennyi sört gyártanak ebben az évben? — 335 ezer hektoliter a ter­vünk. Ebből az elmúlt kilenc hónap alatt 286 406 hektolitert termeltünk, pedig az időará­nyos mennyiség csak 275 ezer volt. — A megoszlás milyen? Mennyi a hordós, a palackos, és hányféle minőséget készíte­nek a pécsi gyárban? — Újból az éves terv ada­tait mondom: a 335 ezer hek­toliterből 242 ezer hordós és 93 ézer palackos sör. A minő­ségi megoszlás a következő: legnagyobbrészt világos sört, vagyis Szalon sört gyártunk, összesen 308 ezer hektolitert Ebből hordós 228 ezer. palac­kos 81 100 hektoliter. Kinizsi­ből hordóban 14 ezer, palack­. ban 9 ezer hektó készül, ezen­kívül készítünk még 1500 hek­toliter Márciusit és 2 ezer hektó Délibábot. Az idén 400 hektó barnasört is terveztünk. — A barna sör mindig hiányzott. Elegendő-e a 400 hektoliter egy évre? — Ennyit igényelt a keres­kedelem és a vendéglátó ipar. Mi szeptember végéig majd­nem a dupláját — 731 hektót — szállítottunk ki a gyárból. Ha többet kérnek, többet gyár­tunk. — Sok sört isznak az em­berek? — Ez relatív dolog, attól függ, hogy mihez hasonlítjuk, a bor fogyasztásához vagy más országok fejadagjaihoz. Annyi biztos, hogy a pécsiek országos elsők á sörivásban, tudniillik itt legmagasabb az egy főre jutó mennyiség: évente kereken 60 liter. Ha figyelembe vesszük, hogy bor­termő vidéken élünk, szép teljesítménynek mondható. — Az éves tervüket teljesí­tik’ — Amint azt az elmúlt ki­lenc hónap eredménye is bi­zonyítja, teljesíteni tudjuk az éves tervet. Bár a negyedik negyedév „sötét ló” a jónak ígérkező bortermés miatt is, de úgy vélem, hogy a szer- eett fórt már nem tudja „megenni”. Az október hónap eddig jól alakult, amit gyár­tottunk, el is adtuk. — Mi volt az oka, hogy az idei nyáron állandóan lehetett sört kapni? Kevesebbet ittunk vagy többet termeltek, mint a múlt években? — Mind a két tényező köz­rejátszott. A második és a harmadik évnegyedben fokoz­tuk a termelést, több sör ke­rült ki a gyárból, mint a meg­előző esztendők hasonló idő­szakában. Persze az is igaz, hogy az idei nyár „segített” rajtunk, mert hűvös volt az idő, különösen a hét végi na­pokon. Jó ütemben haladnak az egyetemi városrész építési munkái. A főépület külső burkolását rövidesen befejezik, a belső falazási és szerelési munkákat rossz idő beálltával is foly­tatják, a munkahelyeket téliesítik. Hélszáz vagon áru a MÉK raktáraiban Bőségben lesz a disznóvágásokhoz só, bors, paprika és más főszer A MÉK terve szerint több mint ezer vagon zöldséget, gyümölcsöt és főzelékfélét kellene a következő termésig készletezni Baranyában. No­vember közepétől már rak­tárról látják el a lakosságot. Mivel a meglevő raktárak szűknek bizonyulnak, a MÉK tárolási szerződést kötött a termelőszövetkezetekkel. A szerződés értelmében mintegy 150 vagonnyi árut tesznek ed télire a közös gazdaságok sa­ját raktáraikban. A baranyai földművesszövetkezetek mint­egy hetven vagon árut tárol­nak, a helyi ellátáson kívül a vendéglátóipari egységek el­látását is ebből biztosítják. Sok nehézséget okoz a MÉK-nek, hogy a termelőszö­vetkezetek burgonyából nem szállítottak annyit, mint amennyire Baranyának szük­sége lenne. A termelőszövet­kezetekben egyrészt nem ter­mett meg a várt mennyiség, másrészt vannak olyan ter­melőszövetkezetek. amelyek­ben a tagok között osztották ki a termelt burgonya egy ré­szét. A baksai termelőszövet­kezet 30 katasztrális holdon, 1200 mázsa burgonya terme­lését vállalta. Termésük 1050 mázsa volt, ebből azonban csak 340 mázsa burgonyát ad­tak el a MÉK-nek. A megyében fii termelő­szövetkezet termel szerződéses alapon burgonyát. Ezek közül azonban úgyszólván csak a szentlőrinci, véméndi, ligeti, dunaszekcsői, bólyi, szentlász- lói, beremendi és borjádi kö­zös gazdaságokra lehetett szá­mítani. így kényszerült a MÉK arra, hogy 200 vagon burgonyát máshonnan igye­kezzék beszerezni. Káposztából bőségesen el­látják télen a zöldség-gyü­mölcs boltokat. A tárolási tervben szereplő 54 mázsával szemben 200 vagonnyi káposz­tát vásároltak. Hetven vagon káposztát a mohácsi tartósí­tó üzemben dolgoznak fel. | Sárgarépából és gyökérből az egerek kártétele miatt keve­sebb lesz mint amennyire számítottak. Sárgarépát más megyékből szerez be a MÉK, eddig hét vagon érkezett és további tíz vagonnal várnak. Ezzel fedezve lesz az egész téli szükséglet. Petrezselyem­gyökérből és zellerből behoza­talra szorulunk. Ugyancsak más megyékből kapunk vörös­hagymát is. A jelenlegi hagy­makészlet 18 vagonra tehető, ezt 64 vagonra akarják kiegé­szíteni a Csongrádból érkező jóminőségű hagymával. Fok­hagymából elegendő van, tor­mából is kellő mennyiség ke­rül az üzletekbe. Készben céklával, részben savanyított paprikával és zöldparadicsom­mal fogják pótolni a télire tá­rolt uborkából hiányzó meny- nyiséget. Ezekben a napokban megkezdődik a MÉK mohácsi tartósító üzemében a cékla­saláta gyártása: tíz vagon céklát akarnak feldolgozni. A 20 dekás, műanyagfóliába cso­magolt cékla fogyasztói ára 2,30, az ugyanilyen súlyú ecetes uborka 3, a savanyú paprika 3,80, a darabos vegyes savanyúság (uborka, paprika, zöldparadicsom) 3, a vágott vegyes savanyúság 1,80 forint­ba kerül majd. A tartósító* üzemben eddig 27 vagon ká­posztát, 10 vagon uborkát, 19 vagon paprikát, 6 vagon zöld­paradicsomot, egy vagon cse­resznyepaprikát konzerváltak. A FÜSZÉRT-nél is a télre való felkészülés jelenti ezek­ben a napokban a legnagyobb gondot. A nagykereskedelmi vállalat zavartalan ellátást biztosit a sert észvágási idénv- ben rizsből, sóból, borsból« paprikából és egyéb fűszerek­ből. Alapvető élelmiszerekből is zavartalan lesz az ellátás. Sőt. a tavalyi mennyiségnél I bb cukor, liszt, zsír, étolaj kerül forgalomba. Cukorból a tavalyi 35—36 helyett. 1964. IV. negyedében 41 millió fo­rint értékű mennyiség kerül forgalomba, lisztből 15.2, zsír­ból 3 millió forint értékűt vá­sárolhat a lakosság. Rizsből tíz százalékkal több kerül a boltokba az év utolsó negye­dében, édességféleségből ha­sonlóképpen emelkedik a for­ralom. Az édesség- és csoko­ládéáruk aránya megváltó­nk. Idén több mártott sza- ont és apró csokoládéfigurát :alálnak majd az üzletekben i vásárlók és a nugát-készít- nények rovására tovább eme1- tedik a színcsokoládé-áruk ará- lya. Konzervből 16 millió fo­rint értékű mennyiséget tárol­nak. de egyelőre választéki gondok vannak. Idén kevesebb iesz a zöldborsó és több a zöldbab, kevesebb befőtt ké­szült cseresznyéből és meggv- 3Ő1 viszont a szokásosról öbb birset, szilvát, szőlőt tudnak kínálni ezek helyett. Végeredményben — ígérik a FÜSZÉRT-nél — a jelenle­ginél nem lesz rosszabb a tAlí ellátás, de különösebb javu­lás sem várható. Idoiárág'elentéí Várható időjárás vasárnap ístig: borult Idő, országos ísőkkel. Élénkülő, helyenként írős északi, északkeleti szél. \ nappali felmelegedés nyuga­ton kissé, keleten erősen csök­ken. — A hőmérséklet •eggel és egész napon át nyu­gaton 5—8, keleten 9---13 fok dizötí lesz. Kicserélik az 52 éves főzőüstöket — Az építkezés nem oko­zott problémát a termelés me­netében? — (Nehezítette, de nem aka­dályozta a termelést. Sőt egy érdekes példát mondok: a fő-, Zsótér Jánost, a Görös- gaili Állami Gazdaság íő- agronómusát valamikor -ta­vasszal láttam először. Ak­kor még új ember vod)t a gazdaságban, ismerkedett a földeikkel, az üzemegységek­kel. Már nem emlékszem pontosan, miről beszélget­tünk a merenvei mestersé­ges tó töltésén — csupán annyi maradt meg bennem, hogy erre a fiatalemberre mindig rokonszevvel gondol­tam vissza. És nemcsak rokons-zenwel — egy kicsit drukkoltam is érte, hiszen a görösigali gaz­dasággal nem kis gondot vett a nyakába. A gazdaság aa elmúlt években nagyon visszaesett, nem teljesítette tervét, napirendem voltak a különböző problémák, Most azt mondja, hogy éppen elborította a „negye­dik hullám”. — Miféle hullám? — Mióta a gazdaságban vagyak háromszor jöttem ki alaposan a sodromból. Ez a negyedik. — S most miért? Kimutat az ablakon. Szürke a táj, makacs apró­szemű eső esik. — S ez így megy már na­pok óta. Nem tudunk vet­ni. Egy darabig még a ve­tésről folyik a szó, aztán hirtelen nékisizege®e*a a kérdést? — Nem bánta meg, bogy idejött? — Miért bántam volna?! Persze ez nyilván nem ilyen egyszerű voll Valaki pár nappal ezelőtt azt mondta, hogy a görösgali gazdaságra ivem téliét ráis­merni mióta új főagronó- musa van. Ezt mondom most neki. — Nézze ez nem egészen így van. Egyrészt azért, mert lehet, hogy a kívülálló szá­mára úgy tűnik, hogy ebben a gazdaságiban már min­den probléma megoldódott. Az is lehet, hogy a terv­számok és a tények egyez­tetésénél sokkal szebb ered­ményekre bukkanunk, mint bármikor az elmúlt évek­ben. De ezt csupán az én személyemmel indokolni túlzás. Szeretek dolgozni, szeretem a mezőgazdaságot, ennyi az égésé. — Mint vezetőnek mi a legnagyobb problémája? — Azt hiszem minden ve­zetőnek az emberekkel való bánás a legnagyobb problé­mája. Nekem is... de ez elég bonyolult ügy. — Miért? — Görösgali előtt Mező­hegyesen dolgoztam. Biztos hallott már a mezőhegyesi gazdaságról. — Valahogy mások voltak a viszonyok. Sohasem kellett kiabálni, veszekedni. Ott mondott va­lamit az ember és biztos le­hetett benne, hogy megcsi­nálják. Itt lényegesen más volt a helyzet, s ón elinte „mezőhegyesi stílusban” pró­báltam vezetni. Nem ment! — S a legnagyobb szák- mai probléma? Legyint. Talán azt akarja Mfejezni ez a legyintés, hogy arról jobb nem beszél­ni vagy azt, hogy annyira sok a szakmai probléma, hogy nem lehet kiválasztani közülük a legnagyobbat. De ő most is a vetésre gondol, mert az ablak felé mutat. — Jelenleg ez a legna­gyobb. De szakmai problé­mákkal bőven el vagyunk látva. Kevés volt a gazda­ságban a beruházás, a gaz­daság profilja sem volt lehe­tőségeinknek legjobban meg­felelő. Ezen az utolsón sze­rencsére már túl vagyunk, s itt el kell mondanom, hogy az utóbbi időben nagy támogatóst kapunk a me­gyei igazgatóságtól. S a javulás többek között ennek is eredménye. — Mekkora ez a javulás? — Úgy gondolom, ha sem­mi különös nem jön köz­be s ez gazdasági év vége lévén nagyon valószínű, ak­kor minimális összeggel ugyan de túlteljesítjük a tervünket. Az állami gazdaság külö­nösein állattenyésztésben ér el szép eredményeket — mesterséges borjúnevelője a korszerűtlen adottságok és felszerelés ellenére is egé­szen kiváló eredményt pro­dukált. — A merenyeá víztároló megépülése óta kivételes lehetőségünk van az öntö­zésre. Egyelőre még nem tudjuk kihasználni az öntö­zőberendezéseket, mert egy 300 férőhelyes tehénistálló­ra lenne előbb szükségünk érthető okokból. Remélem, ez már nem sokáig marad távoli terv és akikor a gö- rösgalj gazdaság is fel tud zárkózni. — S vajon a „negyedik hullámot” követi-e az ötö­dik? — A mezőgazdaságban nem lehet semmiben sem biztosra menni. Biztos va­gyak benne, hogy még sok­szor rágom a szám szélét. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy Zsótér János „hullámai” legalább úgy hozzájárultak a gazda­ság jobb eredményeihez, mint a többi összetevő, hi­szen azt mutatják, hogy a főagronómus szívén viseli a gazdaság sorsát. (U — Hordódugóm nincs, de vegyenek faesztergat, olyant csinálhatnak vele, amilyent akarnak! A NEQYEDIK HULLÁM ! j

Next

/
Oldalképek
Tartalom