Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-21 / 247. szám

©STÖBER ZI. NAPLÓT’ 3 Állami Szakirányítási Erdészet alakult Pécsett i * Eddig 99 községben fejezték be az erdörendezést Az állatkertvezetik I. országos tanácskozása Pécsett Interim <+r. Anghi Csaba professzorral — a vadászház Ae 1981. évi VII. számú törvényrendelet kimondja, hogy — 1965. szeptember 30—i határidővel — el kell végezni az erdőterületek számbavé­telét és az erdők kezelési és használati viszonyainak rende­zését. Az erdőtörvény szerint tehát a tulajdonjog érintetle­nül hagyása mellett erdőt csak szocialista szektor kezel­het. A Pécsi Erdőrendezóségien hét erdőmémök. hét földmyilr vántartó és három adminiszt- i rátör kezdte meg a múlt év őszén Baranyában az új er- j dőtörvény végrehajtását. Ez a j munka több évet vesz igény- | be. mert lényegében a job- • bágyfelszabadítás óta fennálló I úrbéri erdőbirtokosságok fel- ! számolásáról van szó. A I megyében 1963 őszéig 280 | erdőbirtokosság működött j s ezek kezelésében volt I minden nem államá erdő. Sok j zavart okozott, hogy az er-; dőbirtokosság tagjainak egy j vésze már ttsz-4ag volt, más részük nem volt tsz-tag. Vol­tak elkobzott és elhagyott er­dők is. Most ezek természe­tesen az állam tulajdonába kerültek. Az erdő tulajdonjo­gilag lényegében továbbra is a régi tulajdonosoké marad, de azok kezelését, illetve hasz ná’atát a legilletékesebb, va­lamelyik szocialista szektor — erdőgazdaság állami gazdaság veszi át. gyakorolja, termé­szetesem megfelelő bér fizeté­se ellenébein. így a rendezés befejezése után egyetlen hek­tár erdő sem lesz, aimit ne valamilyen nagyüzem használ­na. kezelne. A féladat nagyságára jel­lemző, hogy egy év leforgása alatt a 323 községből mind­össze 99-ben történt meg az erdők számbavétele, valamint a kezelési és használati viszo- i nyok rendezése. Ilyen ütem ! mellett három év szükséges a , munka elvégzéséhez, holott a ’ határidő 1965. szeptember 30. ! Ehhez tehát az szükséges, hogy további műszaki embere­ket, mérnököket vegyenek fel az ország más vidékeiről. Szó yarn arról is, hogy az ország északi vidékein működő Erdő- rendezőségek — amelyeknek jóval kisebbek az ez irányú feladataik — besegítenek a pécsiek munkájába. Szakirányítás i tsz-erdészetekben Eddig összese® 28 500 hek­tár erdőterület rendezését fe­jezték be. Sok helyen fedez­tek fél olyan erdőket, amelyek már hosszú idő óta nem is erdőként szerepeltek a nyil­vántartásban. Hogy milyen kő rültekintően kell ezt a mun-1 kát elvégezni, arra mi sem jel i lemzőbb, mint az, hogy min-1 den község esetébe külön bi­zottság jön létre, melynek tagjai a megyei tanács és a járási tanács képviselői és he­! lyi emberek, tehát a helyi ' községi tanács vezietői. Az el- I avult, több mint 100 év óta i működő erdőbirtokosságok j megszűnése, felszámolása nap­jainkban már szükségszerűvé ! vált. A termelőszövetkezeteknek nincs még tapasztalatuk az er­dők kezelésében, s ilyen szak­embereik sincsenek. Ezért ala­kult meg a napokban Pécsett is egy külön szerv az Állami Szak­irányítási Erdészet, mely ak- tóber 15-én kezdte meg műkö­dését. Az új szerv végzi majd a termelőszövetkezeti kezelés­be került erdők esetében a : szakirányítást, irányítja az1 üzemterv szerinti erdőgazdái- 1 kodást. Ettől az évtől kezdve j a termelőszövetkezetek éves i termelési tervükbe is beállít­ják az erdő kezelésével kap- í cső latos beruházásokat, műn- I kálatokat a várható ipari fa ; kitermelést és értékesítést. A szakirányítási erdészet az ipari i fa értékesítés lebonyolításé- j ban is messzemenő segítséget nyújt a isz-eknek. Végleges megoldás természetesem ae, hogy a termelőszövetkezetek­be is képzett erdészek kerül­jenek ki. Addig » azonban» míg ez megvalósul, kell bizo­nyos erdészeti alapismerteteket nyújtani a tsz-ekoek. Ezért indít a Megyei Tanács Mező­gazdasági Osztálya most a kö­zeljövőben egy erdészeti szak­tanfolyamot, melyen tsz-agro. nómusok vagy brigádvezetők, tehát az erdészeti feladatok-. kai megbízott tsz-szakembe-1 rek vesznek részt. Az Erdő­rendezőség — ha ezt a nagy munkát befejezi — a termelő­szövetkezetekben is elkészíti a i 10 éves erdőgazdálkodási üzemterveket. A végleges ter­vek elkészültéig a Mecseki Állami Erdőgazdaság által j készített ideiglenes üaemter- vekkel dolgoznak a termelő- j szövetkezetek. I tü4eszM8téráwHél DsmörlsapwB I Az erdörendezés sorain újra í felmerült a pécsi parkerdő | sorsa. A főigazgatóság Pécs j város Tanácsának légi kóréi- mét teljesítette, amikor hoz­zájárult ahhoz, hogy a pécsi parkerdő, tehát a tüdőszanató- riumtól a Dömorioapuig ter­jedő erdőrész véglegesem a város kezelésébe kerüljön, aranyi megkötéssé!, hogy to­vábbra is ttzemterv alapján kell ebiben az erdőrésdben js gazdálkodni, dolgozni. A vssdégefc megtekintik az állatkertet. Ae állatkertvezetők I. or­szágos tanácskozása tegnap Pécsett kezdődött. A két na­pig tartó értekezlet részvevőit Tudományos ülésszak a hatvanéves Janus Pannonius Múzeumban A múzeumi hónap kereté­ben a hatvan éves Janus Pan­nonius Múzeum, az MTA Du­nántúli Tudományos Intézeté­nek és a Pécsi Állami Levél­tárnak a közreműködésével tudományos ülésszakot rende­zett, amely a szakemberek és résztvevők egybehangzó véle­ménye szerint sikerrel zárult. Héprojzi átlősz A néprajzi an kétől A bara­nyai regionális néprajzi atlasz kérdései címmel tartották. Az ankét vezetője dr. Barabás Jenő kandidátus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének docense volt. A hozzászólók között szerepelt Andrásfalrg) Berta­lan, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa, Mándoky László pécsi és Babus Jolán szekszárdi muzeológus. A Ma­gyar Tudományos Akadémia által megszabott terv szerint az országban két helyen. Szol­nok és Baranya megyében ké­szül regionális néprajzi atlasz. A két megye közül Baranya felmérése a nehezebb, tekin­tettel arra, hogy az itt élő magyarság is sokrétű és a sok nemzetiség miatt is kulturális kölcsönhatások egész sorával kell számolni. Számos kisebb- nagyobb kérdést tisztáztak az ankéton a készülő atlasszal kapcsolatban, így például a A drávafoki vasútállomásra hordják a cukorrépát a kör­nyező tsz-ek. A vasút folyamatosan szállítja a répát a gyár- lka, és ami már nem fér a vagonokba, azt az állomás rakodó­terén ideiglenesen prizmába rakják. kérdőíveken szereplő kérdés- csoportok összetételét, a fel­mérendő helyeket stb. Az at­lasz 1967-re készül el, a most megtárgyalt tervek szerint. Szóba jött, s valószínűleg meg is valósul, hogy a nemzetiségi kérdések megoldásába német, illetve délszláv néprajzos szakembereket is belevonnak. Régészeti ónkét A régészeti ankét címe Dél- du nántúli-balkáni régészeti kapcsolatok volt, s dr. Kalicz Npndor kandidátus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetének adjunk­tusa vezette. Megállapították, hogy a Dél-Dunántúl és a Bal­kán régészeti szempontból ösz- szefüggő, szétválaszthatatlan területet képez. Nem lehet eredményes az a vizsgálódás, amely nem egységében tekinti ezt a területet. Ezen belül is nagy jelentősége van a három dél-dunántúli megye múzeumai szorosabb együttműködésének. Az ankéton elhatározták, hogy a jövőben szorosabbra fűzik a kapcsolatokat. Hozzászólt a kérdéshez a jelenlevő szek­szárdi múzeumigazgató, fír. Mészáros Gyula is, valamint Dráveczky Balázs, kaposvári muzeológus. A természettudományi an­két, amelyet dr. Sóós Árpád kandidátusnak, a Magyar Nemzeti Múzeum Természet- tudományi Múzeuma munka­társának vezetésével tartottak, szintén számos érdekes kér­dést vetett fel. A természettu­domány mint. múzeumi szak címmel került sor az ankétra, de általános kérdéseken kívül foglalkozott azzal a nagy, ál­landó kiállítással, amelyet a jövő évben rendez a Janus Pannonius Múzeum természet- tudományi osztálya. Művészettörténet ben. égy tűnik, elsősorban anyagi feltételektől függ. Résztvettek a mozgalmas, ér­dekes ankéton a Pécsi Tanár­képző Főiskola rajzszakos hallgatói is, szinte teljes lét­számban. Helytörténeti kutatótok Dr. Benda Kálmán kandidá­tus, az MTA Történettudomá­nyi Intézete munkatársának vezetésével került sor a hely­történeti ankétra. Bevezető előadásában dr. Benda Kál­mán utalt arra, hogy az egész országban eddig a levéltárak foglalkoztak általában a hely­történettel, a múzeumokban a történészi feladatokat a leg­utóbbi időkig csak a régészek töltötték be. Hiányzott, s még ma is sok helyen hiányzik a múzeumokból a középkori tör­ténész, de nincs kellő számú legújabbkori történész sem. Uj helyzetet teremtett a leg­újabbkori anyag feldolgozása, s ezen a téren a pécsi törté­nészek országos viszonylatban is az élvonalban állanak. A történeti forrásanyag gyűjtését illetően el kell még dönteni, hogy milyen természetű anya­got őrizzen a levéltár és mi­lyen dokumentumokat gyűjt­senek a múzeumok és a könyvtárak. Pécsett több je­lentős bázisra támaszkodhat a helytörténetírás, éppen ezért jó volna, ha e munka irányí­tását a Dunántúli Tudományos Intézet vagy a Magyar Törté­nelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja venné a kezébe. Az ankét termékeny vitájában so­kan felszólaltak és többolda­lúan megvilágították a kér­dést. Elismerő» a pécsi kutatóknak A művészettörténeti ankétot j dr. Zádor Anna egyetemi ta- nár, a művészeti tudományok ! doktora vezette. Sok egyéb | között szó esett arról is, hogy helyre kellene billenteni az arányi a régmúlt és a jelen tanulmányozása, illetve a ve­lük való foglalkozás között. A művészettörténészek az elmúlt Időben kissé elhanyagolták a régebbi korok művészetének tanulmányozását. Felvetődött ezzel kapcsolatban néhány gyakorlati kérdés is, például az, hogy élő festők kiállítása múzeumba való-e. Ennek a kérdésnek a megoldása azon­A legújabbkor- és munkás­mozgalom-történeti ankétot Györffy Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabb­kori Történeti Múzeuma mun­katársa vezette be. Rámu­tatott arra, hogy a legújabb­kori helytörténeti kutatás igen fontos feladatot tölt be a magyar munkásmozgalom története még ismeretlen moz­zanatainak feltárásában, s ez­zel a munkájával korrigálhat­ja is az eddig ismert országos képet. Felhívta a figyelmet a gyártörténetek írásának fon­tosságára, elismeréssel értékel­ve ezen a területen Babies András és Ruzsás Lajos pécsi kutatók munkásságát. — köztük a csehszlovákiai bojnicei állatkert igazgatóját — a városi tanács vezetőt fo­gadták, majd utána együtte­sen az állatkertbe látogattak. A vendégeket elkísérte Papp hnre. a városi tanács v. b. elnökhelyettese is. Dr. Borjáti József, a Mecseki Kulturpark igazgatója és Deli Mátyás ál- [ latkertvezető kalauzolta végig a tanácskozás részvevőit, majd Borsos József, a városi tanács népművelési csoportvezetője mondott beszédet az állatkert­ben újonnan elkészült vadász­ház megnyitása alkalmából. A több mint félszáz aggancson kívül a vadászház látnivalói közé tartózik a kitömött bar- i namedve, vidra, nyuszt. vad- macska és egyéb állatok. Szemléltető módon mutatják be a gímszarvas agancsának fejlődési fokait. A tanácskozáson részvevő dr. Anghi Csaba professzor­ral, a Budapesti Állatkert fő­igazgatójával lapunk munka­társa elbeszélgetett a tanács­kozás céljáról, a vidéki állat- ! kertek helyzetéről. A pro- : fesszor többek között a kö- i vetkezőket mondotta: dotta, hogy a vidéki állutker- tek sorsát mindig figyelemmel kísérte és kiséri, ahol lehet, segítséget nyújt. A budapesti állatkertből eddig is mintegy 200 állatot juttattak a vidéici állatkerteknek ezekből ter­mészetesen Pécs is részesült. Szó esett arról, hogy a vi­déki állatkertek egyik célja, bemutatni a vidék faunáját, tehát mintegy „tájjelleg” is érvényesüljön. Ezzel kapcso­latban dr. Anghi Csaba el­mondotta, hogy a vidéki állat­kerteknek valóban ez lenne egyik fő céljuk, azonban van ezzel kapcsolatosan probléma. A nagyközönség inkább az úgynevezett ..érdekességeket” keresi az állatkertben, — oroszlánt, tigrist, farkast és így tovább. Ez persze érthető, de nem szabad megfeledkezni á hazái állatvilág bemutatási-1 ról sem. Probléma még a ¥i-' déki állatkertek elhelyezése körül akad. Az állatkertnek tágas terület kell, meg kell ol­dani az állatok téli elhelyezé­sét. fűthető állatházakat. Az elhelyezéssel kapcsolatban megemlítette, hogv a pécsi igen kedvező körül mén r<»k Trófeakiállítás a vadászházban. — Az állatkerteket régen szinte kizárólag csak szóra­koztató intézménynek tartot­ták és kevésbé fordítottak gondot arra, hogy biológiai, kulturális ismereteket is szer­vezetten terjesszen. Az utób­bi években — mondhatni 1956 után — az ismeretterjesztés előtérbe lépett s mi minden tőlünk telhetőt meg is te­szünk ennek a feladatnak minél jobb megoldása érdeké­ben. Jelenleg Budapesten kí­vül Pécs, Veszprém Debre­cen. Győr, Ózd, Békéscsaba rendelkezik állatkerttel. Arra a kérdésre, hogy me­lyik állatkert tetszik legjob­ban, a professzor mosolyogva mondta: „a Budapestin kívül szépnek, jó elhelyezésűnek tartom a pécsit — s e2 nem­csak udvariasság azért, mert történetesen itt beszélgetünk”. A professzor ezután elmon­| között van, — de például a debreceni már kevésbé, alig lehet nagyobbítani. Jó lenne például az állatkert.eket ab­ban az irányban fejleszteni, hogy bemutathassák a vízi madarakat is. A tanácskozás céljáról szól­va elmondotta: évenként kí­vánják ezután megrendezni az állatkertvezetők tanácsko­zását, mintegy tapasztalatcse­re jelleggel. A tanácskozás részvevői az állatkert megtekintése után délután meghallgatták a nécsi állatkert munkájáról dr. Pór­ja ti József előadását, majd az állatkert állategészségügyi helyzetéről szóló tájékoztatási. A hozzászólások után dr. Anghi Csaba diaképekk°' szí­nesített előadást tartott a Szovjetunióban tanulmányo­zott állatkertek és természet- védelmi területek helyzetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom