Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-21 / 247. szám
©STÖBER ZI. NAPLÓT’ 3 Állami Szakirányítási Erdészet alakult Pécsett i * Eddig 99 községben fejezték be az erdörendezést Az állatkertvezetik I. országos tanácskozása Pécsett Interim <+r. Anghi Csaba professzorral — a vadászház Ae 1981. évi VII. számú törvényrendelet kimondja, hogy — 1965. szeptember 30—i határidővel — el kell végezni az erdőterületek számbavételét és az erdők kezelési és használati viszonyainak rendezését. Az erdőtörvény szerint tehát a tulajdonjog érintetlenül hagyása mellett erdőt csak szocialista szektor kezelhet. A Pécsi Erdőrendezóségien hét erdőmémök. hét földmyilr vántartó és három adminiszt- i rátör kezdte meg a múlt év őszén Baranyában az új er- j dőtörvény végrehajtását. Ez a j munka több évet vesz igény- | be. mert lényegében a job- • bágyfelszabadítás óta fennálló I úrbéri erdőbirtokosságok fel- ! számolásáról van szó. A I megyében 1963 őszéig 280 | erdőbirtokosság működött j s ezek kezelésében volt I minden nem államá erdő. Sok j zavart okozott, hogy az er-; dőbirtokosság tagjainak egy j vésze már ttsz-4ag volt, más részük nem volt tsz-tag. Voltak elkobzott és elhagyott erdők is. Most ezek természetesen az állam tulajdonába kerültek. Az erdő tulajdonjogilag lényegében továbbra is a régi tulajdonosoké marad, de azok kezelését, illetve hasz ná’atát a legilletékesebb, valamelyik szocialista szektor — erdőgazdaság állami gazdaság veszi át. gyakorolja, természetesem megfelelő bér fizetése ellenébein. így a rendezés befejezése után egyetlen hektár erdő sem lesz, aimit ne valamilyen nagyüzem használna. kezelne. A féladat nagyságára jellemző, hogy egy év leforgása alatt a 323 községből mindössze 99-ben történt meg az erdők számbavétele, valamint a kezelési és használati viszo- i nyok rendezése. Ilyen ütem ! mellett három év szükséges a , munka elvégzéséhez, holott a ’ határidő 1965. szeptember 30. ! Ehhez tehát az szükséges, hogy további műszaki embereket, mérnököket vegyenek fel az ország más vidékeiről. Szó yarn arról is, hogy az ország északi vidékein működő Erdő- rendezőségek — amelyeknek jóval kisebbek az ez irányú feladataik — besegítenek a pécsiek munkájába. Szakirányítás i tsz-erdészetekben Eddig összese® 28 500 hektár erdőterület rendezését fejezték be. Sok helyen fedeztek fél olyan erdőket, amelyek már hosszú idő óta nem is erdőként szerepeltek a nyilvántartásban. Hogy milyen kő rültekintően kell ezt a mun-1 kát elvégezni, arra mi sem jel i lemzőbb, mint az, hogy min-1 den község esetébe külön bizottság jön létre, melynek tagjai a megyei tanács és a járási tanács képviselői és he! lyi emberek, tehát a helyi ' községi tanács vezietői. Az el- I avult, több mint 100 év óta i működő erdőbirtokosságok j megszűnése, felszámolása napjainkban már szükségszerűvé ! vált. A termelőszövetkezeteknek nincs még tapasztalatuk az erdők kezelésében, s ilyen szakembereik sincsenek. Ezért alakult meg a napokban Pécsett is egy külön szerv az Állami Szakirányítási Erdészet, mely ak- tóber 15-én kezdte meg működését. Az új szerv végzi majd a termelőszövetkezeti kezelésbe került erdők esetében a : szakirányítást, irányítja az1 üzemterv szerinti erdőgazdái- 1 kodást. Ettől az évtől kezdve j a termelőszövetkezetek éves i termelési tervükbe is beállítják az erdő kezelésével kap- í cső latos beruházásokat, műn- I kálatokat a várható ipari fa ; kitermelést és értékesítést. A szakirányítási erdészet az ipari i fa értékesítés lebonyolításé- j ban is messzemenő segítséget nyújt a isz-eknek. Végleges megoldás természetesem ae, hogy a termelőszövetkezetekbe is képzett erdészek kerüljenek ki. Addig » azonban» míg ez megvalósul, kell bizonyos erdészeti alapismerteteket nyújtani a tsz-ekoek. Ezért indít a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya most a közeljövőben egy erdészeti szaktanfolyamot, melyen tsz-agro. nómusok vagy brigádvezetők, tehát az erdészeti feladatok-. kai megbízott tsz-szakembe-1 rek vesznek részt. Az Erdőrendezőség — ha ezt a nagy munkát befejezi — a termelőszövetkezetekben is elkészíti a i 10 éves erdőgazdálkodási üzemterveket. A végleges tervek elkészültéig a Mecseki Állami Erdőgazdaság által j készített ideiglenes üaemter- vekkel dolgoznak a termelő- j szövetkezetek. I tü4eszM8téráwHél DsmörlsapwB I Az erdörendezés sorain újra í felmerült a pécsi parkerdő | sorsa. A főigazgatóság Pécs j város Tanácsának légi kóréi- mét teljesítette, amikor hozzájárult ahhoz, hogy a pécsi parkerdő, tehát a tüdőszanató- riumtól a Dömorioapuig terjedő erdőrész véglegesem a város kezelésébe kerüljön, aranyi megkötéssé!, hogy továbbra is ttzemterv alapján kell ebiben az erdőrésdben js gazdálkodni, dolgozni. A vssdégefc megtekintik az állatkertet. Ae állatkertvezetők I. országos tanácskozása tegnap Pécsett kezdődött. A két napig tartó értekezlet részvevőit Tudományos ülésszak a hatvanéves Janus Pannonius Múzeumban A múzeumi hónap keretében a hatvan éves Janus Pannonius Múzeum, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének és a Pécsi Állami Levéltárnak a közreműködésével tudományos ülésszakot rendezett, amely a szakemberek és résztvevők egybehangzó véleménye szerint sikerrel zárult. Héprojzi átlősz A néprajzi an kétől A baranyai regionális néprajzi atlasz kérdései címmel tartották. Az ankét vezetője dr. Barabás Jenő kandidátus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének docense volt. A hozzászólók között szerepelt Andrásfalrg) Bertalan, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa, Mándoky László pécsi és Babus Jolán szekszárdi muzeológus. A Magyar Tudományos Akadémia által megszabott terv szerint az országban két helyen. Szolnok és Baranya megyében készül regionális néprajzi atlasz. A két megye közül Baranya felmérése a nehezebb, tekintettel arra, hogy az itt élő magyarság is sokrétű és a sok nemzetiség miatt is kulturális kölcsönhatások egész sorával kell számolni. Számos kisebb- nagyobb kérdést tisztáztak az ankéton a készülő atlasszal kapcsolatban, így például a A drávafoki vasútállomásra hordják a cukorrépát a környező tsz-ek. A vasút folyamatosan szállítja a répát a gyár- lka, és ami már nem fér a vagonokba, azt az állomás rakodóterén ideiglenesen prizmába rakják. kérdőíveken szereplő kérdés- csoportok összetételét, a felmérendő helyeket stb. Az atlasz 1967-re készül el, a most megtárgyalt tervek szerint. Szóba jött, s valószínűleg meg is valósul, hogy a nemzetiségi kérdések megoldásába német, illetve délszláv néprajzos szakembereket is belevonnak. Régészeti ónkét A régészeti ankét címe Dél- du nántúli-balkáni régészeti kapcsolatok volt, s dr. Kalicz Npndor kandidátus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészeti Intézetének adjunktusa vezette. Megállapították, hogy a Dél-Dunántúl és a Balkán régészeti szempontból ösz- szefüggő, szétválaszthatatlan területet képez. Nem lehet eredményes az a vizsgálódás, amely nem egységében tekinti ezt a területet. Ezen belül is nagy jelentősége van a három dél-dunántúli megye múzeumai szorosabb együttműködésének. Az ankéton elhatározták, hogy a jövőben szorosabbra fűzik a kapcsolatokat. Hozzászólt a kérdéshez a jelenlevő szekszárdi múzeumigazgató, fír. Mészáros Gyula is, valamint Dráveczky Balázs, kaposvári muzeológus. A természettudományi ankét, amelyet dr. Sóós Árpád kandidátusnak, a Magyar Nemzeti Múzeum Természet- tudományi Múzeuma munkatársának vezetésével tartottak, szintén számos érdekes kérdést vetett fel. A természettudomány mint. múzeumi szak címmel került sor az ankétra, de általános kérdéseken kívül foglalkozott azzal a nagy, állandó kiállítással, amelyet a jövő évben rendez a Janus Pannonius Múzeum természet- tudományi osztálya. Művészettörténet ben. égy tűnik, elsősorban anyagi feltételektől függ. Résztvettek a mozgalmas, érdekes ankéton a Pécsi Tanárképző Főiskola rajzszakos hallgatói is, szinte teljes létszámban. Helytörténeti kutatótok Dr. Benda Kálmán kandidátus, az MTA Történettudományi Intézete munkatársának vezetésével került sor a helytörténeti ankétra. Bevezető előadásában dr. Benda Kálmán utalt arra, hogy az egész országban eddig a levéltárak foglalkoztak általában a helytörténettel, a múzeumokban a történészi feladatokat a legutóbbi időkig csak a régészek töltötték be. Hiányzott, s még ma is sok helyen hiányzik a múzeumokból a középkori történész, de nincs kellő számú legújabbkori történész sem. Uj helyzetet teremtett a legújabbkori anyag feldolgozása, s ezen a téren a pécsi történészek országos viszonylatban is az élvonalban állanak. A történeti forrásanyag gyűjtését illetően el kell még dönteni, hogy milyen természetű anyagot őrizzen a levéltár és milyen dokumentumokat gyűjtsenek a múzeumok és a könyvtárak. Pécsett több jelentős bázisra támaszkodhat a helytörténetírás, éppen ezért jó volna, ha e munka irányítását a Dunántúli Tudományos Intézet vagy a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja venné a kezébe. Az ankét termékeny vitájában sokan felszólaltak és többoldalúan megvilágították a kérdést. Elismerő» a pécsi kutatóknak A művészettörténeti ankétot j dr. Zádor Anna egyetemi ta- nár, a művészeti tudományok ! doktora vezette. Sok egyéb | között szó esett arról is, hogy helyre kellene billenteni az arányi a régmúlt és a jelen tanulmányozása, illetve a velük való foglalkozás között. A művészettörténészek az elmúlt Időben kissé elhanyagolták a régebbi korok művészetének tanulmányozását. Felvetődött ezzel kapcsolatban néhány gyakorlati kérdés is, például az, hogy élő festők kiállítása múzeumba való-e. Ennek a kérdésnek a megoldása azonA legújabbkor- és munkásmozgalom-történeti ankétot Györffy Sándor, a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeuma munkatársa vezette be. Rámutatott arra, hogy a legújabbkori helytörténeti kutatás igen fontos feladatot tölt be a magyar munkásmozgalom története még ismeretlen mozzanatainak feltárásában, s ezzel a munkájával korrigálhatja is az eddig ismert országos képet. Felhívta a figyelmet a gyártörténetek írásának fontosságára, elismeréssel értékelve ezen a területen Babies András és Ruzsás Lajos pécsi kutatók munkásságát. — köztük a csehszlovákiai bojnicei állatkert igazgatóját — a városi tanács vezetőt fogadták, majd utána együttesen az állatkertbe látogattak. A vendégeket elkísérte Papp hnre. a városi tanács v. b. elnökhelyettese is. Dr. Borjáti József, a Mecseki Kulturpark igazgatója és Deli Mátyás ál- [ latkertvezető kalauzolta végig a tanácskozás részvevőit, majd Borsos József, a városi tanács népművelési csoportvezetője mondott beszédet az állatkertben újonnan elkészült vadászház megnyitása alkalmából. A több mint félszáz aggancson kívül a vadászház látnivalói közé tartózik a kitömött bar- i namedve, vidra, nyuszt. vad- macska és egyéb állatok. Szemléltető módon mutatják be a gímszarvas agancsának fejlődési fokait. A tanácskozáson részvevő dr. Anghi Csaba professzorral, a Budapesti Állatkert főigazgatójával lapunk munkatársa elbeszélgetett a tanácskozás céljáról, a vidéki állat- ! kertek helyzetéről. A pro- : fesszor többek között a kö- i vetkezőket mondotta: dotta, hogy a vidéki állutker- tek sorsát mindig figyelemmel kísérte és kiséri, ahol lehet, segítséget nyújt. A budapesti állatkertből eddig is mintegy 200 állatot juttattak a vidéici állatkerteknek ezekből természetesen Pécs is részesült. Szó esett arról, hogy a vidéki állatkertek egyik célja, bemutatni a vidék faunáját, tehát mintegy „tájjelleg” is érvényesüljön. Ezzel kapcsolatban dr. Anghi Csaba elmondotta, hogy a vidéki állatkerteknek valóban ez lenne egyik fő céljuk, azonban van ezzel kapcsolatosan probléma. A nagyközönség inkább az úgynevezett ..érdekességeket” keresi az állatkertben, — oroszlánt, tigrist, farkast és így tovább. Ez persze érthető, de nem szabad megfeledkezni á hazái állatvilág bemutatási-1 ról sem. Probléma még a ¥i-' déki állatkertek elhelyezése körül akad. Az állatkertnek tágas terület kell, meg kell oldani az állatok téli elhelyezését. fűthető állatházakat. Az elhelyezéssel kapcsolatban megemlítette, hogv a pécsi igen kedvező körül mén r<»k Trófeakiállítás a vadászházban. — Az állatkerteket régen szinte kizárólag csak szórakoztató intézménynek tartották és kevésbé fordítottak gondot arra, hogy biológiai, kulturális ismereteket is szervezetten terjesszen. Az utóbbi években — mondhatni 1956 után — az ismeretterjesztés előtérbe lépett s mi minden tőlünk telhetőt meg is teszünk ennek a feladatnak minél jobb megoldása érdekében. Jelenleg Budapesten kívül Pécs, Veszprém Debrecen. Győr, Ózd, Békéscsaba rendelkezik állatkerttel. Arra a kérdésre, hogy melyik állatkert tetszik legjobban, a professzor mosolyogva mondta: „a Budapestin kívül szépnek, jó elhelyezésűnek tartom a pécsit — s e2 nemcsak udvariasság azért, mert történetesen itt beszélgetünk”. A professzor ezután elmon| között van, — de például a debreceni már kevésbé, alig lehet nagyobbítani. Jó lenne például az állatkert.eket abban az irányban fejleszteni, hogy bemutathassák a vízi madarakat is. A tanácskozás céljáról szólva elmondotta: évenként kívánják ezután megrendezni az állatkertvezetők tanácskozását, mintegy tapasztalatcsere jelleggel. A tanácskozás részvevői az állatkert megtekintése után délután meghallgatták a nécsi állatkert munkájáról dr. Pórja ti József előadását, majd az állatkert állategészségügyi helyzetéről szóló tájékoztatási. A hozzászólások után dr. Anghi Csaba diaképekk°' színesített előadást tartott a Szovjetunióban tanulmányozott állatkertek és természet- védelmi területek helyzetéről.
