Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

* AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAMACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM Ara m fillér 245. SZÁM Barátsági nagygyűlés Varsóban Előadók: Kádár János és Wladyslate Gomulka elvtársak Szombaton délután a varsói Tudomány és Kultúra j»a- 3000 ember. Varsó politikai, gazdasági, kulturális életének lolája kongresszusi termében barátsági nagygyűlést rendez- vezető személyiségei, Varsó társadalmának, Varsó dolgozó tck a Lengyelországban tartózkodó magyar párt- és kor- ... „ .... . mány küldöttség tiszteletére. A magyar és lengyel zászlókkal, nepenek képviselői voltak jelen. A nagygyűlés szónokai üdvözlő feliratokkal díszített hatalmas teremben több mint 1 Wladyslaw Gomulka és Kádár János voltak. K ÍI»ÁR J AMOS: Tiszta a Varsó: Kádár elvtárs be­széde elején megköszönte a meleg baráti fogadtatást és átadta Varsó lakosságának, az egész lengyel népnek pártunk és a magyar dolgozó nép for­ró testvéri üdvözletét. Továb­biakban rámutatott, hogy a szocialista országok küldött­ségeinek utazásai a testvéri kapcsolatok és a béke meg- ei ősítését szolgálják. A mostani látogatás alkal­mat adott arra, hogy még job­ban és közelebbről megismer­jük a lengyel nép hatalmas, nagyszerű eredfnériyeket hozó és számunkra is értékes ta­pasztalatokat nyújtó, szocialis­ta építő munkáját. A továbbiakban Kádár Já­nos a következőket mondotta: Mi magyarok fő vonásaiban ismerjük azokat a mérhe­tetlen pusztításokat, ame­lyeket a hitleri fasiszta meg szállás, a háború Lengyel- országnak okozott s azokat a hallatlan nehézségeket, amelyeket az ország talpra- állítása során a lengyel nép­nek le kellett küzdenie. A most meglátogatott, ha­talmas és korszerűen dolgozó üzemek arányai érzékeltet­ték, mit jelent az, hogy a fel- szabadulás 20. évforduló­ját ünneplő népi Lengyelor­szág nemzeti jövedelme há­romszorosa, ipari termelése pedig kilencszerese a háború előttinek. Ha mindehhez hoz­závesszük a közművelődés, a kultúra és az életszínvonal te­rén elért eredményeket, ak­kor engedjék meg nekünk, hogy tiszta szívből gratulál­junk a sikerekhez a lengyel népnek és az új hazát építő, szívből gratulálunk lengyel népnek magyar katolikus egyház ve­zetői és papjai is, lojálisak a Magyar Népköztársaság, a nép és annak szocialista rend­je iránt. Ez nem is lehet más­ként, hiszen ugyanazon állam polgárai vagyunk, ugyanazon törvények tiszteletben tartása kötelező mindnyájunkra. gigászi munkát biztos kézzel vezető testvérpártunknak. a Lengyel Egyesült Munkás­pártnak, a párt Gomulka elv- társ vezette Központi Bizott­ságának. Kedves Elvtársak! Bará­taink! Szólni kívánok saját helyze­tünkről is. A jövő év áprili­sában lesz húsz éve, hogy a szovjet hadsereg kiverte ha­zánkból az utolsó német fa-; siszta megszállókat. A negyed- százados magyar fasiszta el­lenforradalmi rendszer, ame- i Javul népünk A magyar nép ma megin­gathatatlanul és eredményesen halad előre a szocializmus épí­tésének biztos útján. 1960 óta második ötéves tervünk való- raváltásán dolgozunk. Ennék első három évében az ipari termelés 27 százalékkal, a nem zeti jövedelem 17 százalékkal növekedett. Ez év első nyolc hónapjában ipari termelésünk 9 százalékkal haladta meg a múlt évit A nagyüzemi me­zőgazdaság az idén biztosította az ország kenyérszúkségletét a jövő évi aratásig. Előrehaladunk az életszín­vonal és a szociális viszonyok javítása terén is. A társada­lombiztosítás, az ingyenes or­vosi kezelés gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjedt. ötéves tervünk első három esztendejében a dolgozók átlagkeresete kereken 8 szá­zalékkal, a parasztság fo­gyasztása ugyancsak 8 szá­zalékkal növekedett. A középiskolások száma 1958 és 1964 között több mint két­lyet az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaságot vérbefojtó külföldi intervenció ültetett nyeregbe, a német fasiszták oldalén vívott rablóháborúban pusztult el. Az osztályellenség 1956-ban még egyszer megpróbálta visszaszerezni a hatalmat, ez a kísérlet azonban meg­tört a testvéri szocialista országok és a nemzetközi munkásosztály segítségét élvező, a szocializmusért síkraszálló magyar nép ere­jén. életszínvonala szeresére, az egyetemi és fő­iskolai hallgatók száma pedig 2,5-szeresére növekedett. Terjed és erősödik közgon­dolkodásunkban a marxizmus —Ieninizmus, a szocialista esz­me és erköícs befolyása. De természetesen még különböző világnézetű, előítéletű, hitű és meggyőződésű emberek van­nak nálunk is. Erős és nö­vekszik az a meggyőződés, hogy mindezek az emberek éppen azért, mert alapvető érdekeik azonosak, ugyanazon népi haza állampolgárai, együtt dolgozhatnak és együtt is dolgoznak a szocialista or­szágépítés nagy terveinek va- lóraválitásán. Nálunk különböző egyhá­zak vannak, s az egyházaknak természetesen vannak híveik is. Ez nem akadálya annak, hogy a hívők és a nemhívők jó egyetértésben, együtt dol­gozzanak. Ebben természete­sen segít az. hogy nálunk a különböző egyházak vezetői és papjai és többségükben a A szocializmus nemcsak a kommunisták, hanem az egész nép számára épül. Függetle­nül attól, hogy az egyes ál­lampolgárok miben hisznek és miben nem. Ez mindenki­nek magánügye. Mindössze annak felismerése szükséges az egyházak, a katolikus egy­ház részéről is, hogy a szocia­lizmus már megvalósult, s a nép — ideértve a vallásos embereket is — sajátjának tekinti. Ez megmásíthatatlan rend, amellyel meg kell ta­lálniuk az együttélés formáit. A realitások felismerése ered­ményezte, hogy a közelmúlt­ban megegyezés jött létre a Vatikán és a Magyar Nép- köztársaság kormánya között, amely mindkét fél számára elfogadható módon szabályoz néhány olyan kérdést, amely a népi állam és a katolikus egyház viszonyában már meg­érett a rendezésre. Mi, törvényeinknek megfe­lelően, tiszteletben tartjuk és biztosítjuk az állampol­gárok lelkiismereti szabad­ságát, a hívők számára a szabad vallásgyakorlatot, vi­szont mindenkivel tisztelet­ben tartatjuk a népi de­mokratikus államunk törvé­nyeit és törvényes rendjét. Mi a földi élet dolgaival foglalkozunk s az élő embe­rek számára, velük együtt építjük a szocialista társa­dalmat. E célunk mellett pe­dig rendíthetetlenül kitartunk. Kedves elvtársak! Bará­taim! Mi magyar kommunisták úgy véljük, országunk továb­bi fejlődése biztosított, ha Aláírták a lengyel—magyar közös nyilatkozatot Varsó: Varsóban a minisztertanács tanácstermébeu> szombaton kora délután 14 órakor ünnepélyes körülmények között került sor a két ország párt- és kormányküldöttsége tárgyalásain hozott közös nyilatkozat aláírására. Az aláírási aktusnál magyar részről jelen volt Kádár János, a küldöttség vezetője, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, a forrada’mi munkás-paraszt kormány elnöke: a delegáció tagjai, vala­mint a delegációval utazott szakértők. Lengyel részről jelen voltak a párt és a kormány ve­zetői: Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára. Jó­zef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Stefan Jedryc- howski. Zénón Kliszko, Adam Rapacki, Franciszek Wani- olka, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai és Witold Jaro- sinski. a LEMP Központi Bizottságának titkára, valamit a lengyel politikai és társadalmi élet vezető személviségei. A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnüice, lengyel részről Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első tit­kára és Józef Cyrankiewicz írta alá. pártunk ezután is a marxiz­mus—Ieninizmus alapján, a néppel összeforrva, nemzet­közileg pedig a Szovjetunió­val, a Lengyel Népköztársa­sággal, a többi szocialista or­szággal együtt, a nemzetközi munksámozgalom harci osz­tagaként dolgozik. Ma már 14 országot fog át a szocialista világrendszer. Amennyire hiba lenne e kü­lönböző országok sokrétű problémáinak megoldását egy­séges sablon alapján megkísé­relni, éppen úgy hiba lenne nem támaszkodni szocialista forradalmunk nemzetközileg alapvetően közös, fő vonásai­ra. Hibát követnénk el, ha eltűrnénk összefogásunk, egy­ségünk lazítását, eredjen ez a bomlasztási kísérlet az im­perialistáktól, osztályellensé­geinktől, vagy bármely más oldalról. Mi arra törekszünk, hogy valamennyi szocialista or­szággal, közöttük és első­sorban családunk elsőszü­löttjével, a nagy Szovjet­unióval erősödjék egysé­günk és együttműködésünk. Kádár elvtárs ezután így folytatta: Az emberi civilizáció sor­sa, a népek boldogulása, jö­vője ma attól függ, sikerül-e megóvni a békét, érvényt tu­dunk-e maradéktalanul sze­rezni a békés egymás mellett élés elvének. Ez szükséges ahhoz, hogy kibontakozbas- sék a két társadalmi rendszer békés versenye, végleg meg­szűnjék a haldokló gyarmati rendszer és minden nép rá­léphessen a társadalmi fejlő­dés magaválasztotta útjára. Az imperialisták nem mondtak le a hidegháborúról Szerencsére ma olyan világ­ban élünk, amelyben a na­gyobb erő a béke, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás oldalán áll. A Szov­jetunió, a szocialista világ- rendszer hatalmas politikai, gazdasági és katonai ereje, a felszabadult és felszabadulá­sukért harcoló népek küzdel­me, a kapitalista országok munkásosztályának a mono­póliumok, a háború ellen ví­vott harca, a népek békehar­ca az a történelemben pél­dátlanul álló gigászi erő, amely ma a döntő befolyást gyakorolja a világ sorsára. A béke és a nemzeti füg­getlenség eszméi érvénye­sülnek mind fokozódó mér­tékben különböző nemzet­közi régiókban, az Afrikai Egységszervezet munkájá­ban, ezek jutottak kifeje­zésre az el nem kötelezett országok nemrég lezajlott kairói értekezletén is. A békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a társadalmi ha­ladásért küzdő összes pozitív erők együttes harca segítette elő az elmúlt esztendőkben a moszkvai részleges atomcsend- egyezmény és néhány más megállapodás létrejöttét, és vívta ki a nemzetközi fe­szültség bizonyos enyhülését. E megállapodások kétségte­lenül üdvösek. Uj bíztatást adtak a békéért harcoló erők nek. mert megmutatták, hogy küzdelmük nem hiábavaló. A hidegháborútól és a végső­kig kiélezett nemzetközi fe­szültségtől azonban nem ve­zet nyílegyenes, kitérőktől és szakadékoktól mentes út a tartós béke felé. Bán- az erő­viszonyok elősegítik a politi­kád józanság felülkerekedését, az imperializmus főerői még nem mondtak le arról, hogy a feszültség növelésének a há­borút is felidéző veszélyével játsszanak. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok ma is hadat visel Dél­(Folytatás a 6. oldalon) Tokiói | aranyérmesek SZOMBAT í Fred Hansen (Egyesült , í Államok). Atlétika, rúd- ; > ugrás: Goston Koelant \ I (Belgium) atlétika 3000 > <; m. akadályfutás: Irina i ? Press (Szovjetunió) öt- í í próba: Dallas Long (Egye- : £ sült Államok) súlylökés; $ ' Henri Carr (Egyesült ) \ Államok) 200 m férfi: > £ Betty Cuthbert (Ausztrá­> lia) 400 m női: Donna í de Varona Egyesült Al- : lamok), úszás 400 m női: l vegyes: Robert George í > Wilde (Ausztrália), 1500 > i m. gyors: Magyarország , (Rejtő, Juhász, Sákovics- ' né, Mendelényiné, Maro­si) női tőrcsapat: Vla- í gyimir Golovanoc (Szov- í ! jetunió) súlyemelés, fél- ] nehézsúly; Ennio Matta- \ \ relli (Olaszország) sport- ) ) lövészet koronglövés 200. ) [ Jiri Daller (Csehszlová- !> : kia) kerékpár 4000 m-es ? , egyéni üldözóversen.v. i\ K6YKIM K n 4 C.1 Y A it \ 18 \ Izgalmas, drámai küzdelem­ben győzött a magyar női tőrvívó csapat Tokióban. A döntőben a nagy vetélytárs a Szovjetunió volt a magyar együttes ellenfele. A szovjet csapat nagyszerűen harcolt és már-már győztesnek látszott, 7:5-ös vezetésre tett szert, de a magyar lányok nem adták fel a küzdelmet és végül is maguknak biztosították a győ­zelmet, amellyel újabb arany­éremhez juttatták a tokiói magyar olimpiai csapatot. A csapat tagjai: REJi.0 ILB1K.O JUHÁSZ KATALIN NTERRESEK MEMDELÉaíYI TAMÁSNÉ MAROSI PAULA ÜOMOLL1' LÍVIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom