Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

1961. SZEPTEMBER 17. waplA ElkéSZÜlt SS fiikéSZÜlCtlCII iskolák , szakszerűen Aliért kerül háttérbe az iskolaépítés? — Ne szeptember elsejét jelöljék befejezési határidőnek! — Nemcsak az épület, a környezete is fontos Nagyon sokféle és fajta ipítkezést kísértem már fi- íyelemmel. Mindegyiknél íagy öröm töltött el, hiszen gyarapodtunk, szebbé és gaz- íagabbá tettük életünket. \zonban az iskolák, óvodák építkezéseinél mindig érzéke- lyebbé válik az ember, nem :supán nézi az épülő újat, lanem tekintetével simogatja s azokat. Szépek az új isko- ák, nagyok, tágasak. Egy baj /an csupán, hogy kevés van selőlük, s hogy nem minden skola olyan, mint amelye­ket manapság építenek. Jem fontos munkahely...“ Az idei tanév kezdetére el- < 'szült a pécsváradi 12 tan- ermes kombinált iskola. Azért kombinált, mert általá- ios iskola és gimnázium ka- aott helyet benne. Nyolc tan­erem az általános iskoláé és légy a gimnáziumé. Az egész ■>eruházás 8 millió 212 ezer orintba került. Az eredeti arvek szerint a múlt évben le kellett volna fejezni az oítkezést. de sokat késtek s csak az idén lettek készen. Sz már önmagában is szerve- etlenséget, a tanári karnak s a szülőknek bosszúságot elentett. De még inkább bosz- zúságot jelent az, hogy még na sincsen minden rendben oécsváradl iskolánál. Milyen hibák vannak? A negvei tanács művelődési osztályának képviselői el- nondták, hogy a tornaterem zellőzése rossz, mert az ab- akokat nem jó helyre ter­elték. A központi fűtés sem •kifogástalan, mert a felső zinten nem melegít megfele- ően. Nem készült még el az skolához vezető út sem, ne- léz lesz majd a szenet oda zállítani, s ha ott lesz, ak- íor is akad bosszúság, mert sz ablak, ahol a szenet be <ell dobálni, két méter ma­gasan van. Egyébként a pécsváradi is­ié1 a nagyon szép, kiemelkedő zínfoltja a községnek. Ugyancsak kifogástalan a lemrégiben átadott sellyei tantermes gimnázium épü- ete. amelyet 1 millió 954 ezer 'orintért. készítettek el. De íz apró hibák, s az a tény, rogy az új iskolák környe- iete csak jóval később kerül endezésre, igen bosszantó, libás az a szemlélet is, hogy íz iskolák építése nem ion­os munkahely, s ha valahol .szorít a cipő’” az ilyen ivmkahelyekről csoportosíta­nak át. Súlyos femarfülás Vasason és Komlón Komlón új gimnáziumot építenek a somágtetői dom­bon. ott. ahol nagyobb ará­nyú lakásépítkezés is folyik. Érdekes megoldással, újszerű énftési anyagokkal és techno­lógiával készül a 12 tanter­mes gimnázium énü'ete és hozzáia csatlakozó 80 férőhe- 'ves diákotthon. Az egész i.-oTnr>lexum költsége közel 12 nrullió forint. Az eredeti ter­vek szerint 1963 februárjában indtüt a munka és 1965 feb- ■•'•/.■iáhan kell elkészülnie, il­letve csak kellene, de már mest kérték az építőipar ve­zetői. hogy halasszák el az átadási határidőt a jövő esz­tendő szeptember elejére. Egyelőre csökkentett ütemben haladnak a munkákkal. A ki­belező anyag- és munkaerő- h' -nyra hivatkozik. Maidnem hasonló, sőt sú­lyosabb a helyzet Vasas Il-i bányatelep 8 tantermes álta­lános iskolájának építésénél. Az iskolát 5,5 millió forintos beruházással készítik. 1963 "ovember elsején kezdték és 1964 szeptember elsejére át kellett volna adni, vagyis ma már tanítani kellene a vasasi úi iskolában. S hogyan áll­nak jelenleg? A pécsi városi tanács tervosztályán elmond­ják. hogy néhány ember tesz- ves-r csupán az építkezésen, s amikor a művezetőnél érdek­lődnek az okok felől, a vá­lasz: „Fontosabb munkahely­re csoportosították át az em­bereket . ..” Mikor lesz ké­szen az iskola? Erre az épít­kezés vezetői nem tudnak megnyugtató választ adni, még az év végében sem bíz­nak. Pedig nagy szükség vol­na a Vasas Il-i általános is­kolára. A pécsi nyugati városne­gyedben kevés az iskolai tan­terem. A régi általános is­kola tantermeinek száma csak csökkent azzal, hogy ott gim­náziumi oktatás is folyik. A tervek szerint a bolgárkerti területen el kellett volna kezdeni egy 8 tantermes álta­lános iskola és egy 50 férő­helyes óvoda építését. Pénz volt, kivitelezőt is kijelölték, de mégsem kezdődött el az építkezés, mert az építőipar kapacitáshiányra hivatkozva nem vállalta. Ezek szerint körülbelül egy esztendőt ké­sik majd az iskola „üzembe lépése”, pedig nagy szükség volna rá már ma is. íz iskola nemcsak tanlermekkől áll! Először néhány szót az is­kolai építkezések befejezési határidejéről. Általános gya­korlat, hogy az iskolák építé­sénél szeptember elsejét szab­ják meg határidőként. Ez semmiképp sem jó, még ak­kor sem, ha netán pontosan átadják a létesítményt szep­tember elsején. A pécsi déli városnegyedben, a Jókai utca térségében most lett készen a 11 millió forintért felépí­tett 20 tantermes általános iskola. Jól sikerült épület, kívül is, belül is szép, min­dennek megvan a maga helye benne. Ellenben olyan kapko­dás volt annál az épületnél augusztus végén, hogy rossz volt nézni. Három nappal a tanév kezdése előtt érkeztek a bútorok, de még ott dol­goztak a parkettások és más szakemberek is. Mit kellene tenni? Az isko­lákat legalább egy hónappal a tanév előtt be kell fejezni és átadni az iskola igazgató­jának. Hiszen ennyi idő leg­alább szükséges ahhoz, hogy a tanintézet vezetője és a tanári kar a maga módján mindent rendbe tegyen. A másik probléma, hogy az új iskolák építkezésénél csu­pán az épületet tartják „szem előtt”, ha az készen áll, olyan megnyugvással otthagynak mindent, mintha már semmi dolguk nem lenne. Nincs az iskola körül kerítés, a terep olyan mint a csatatér, sőt néha egyenesen veszélyes a kisebb gyermekek testi épsé­gére. Körülbelül ez a hely­zet a pécsi Jókai utcai új is­kolánál is. Ezt a járulékos beruházást elhúzzák, elhagy­ják későbbi időpontra, vagy az is előfordul, hogy nem is terveznek az eredeti költség- vetésnél kerítésre és terep- rendezésre pénzösszeget. Gon­dolják, hogy majd tanácsi ke­retből vagy társadalmi mun­kával elintézik, csak az épü­let legyen meg. Véget kell vetni annak a szemléletnek is, hogy az iskola csak tan­termekből áll, a többi már nem lényeges! Fontos, na­gyon lényeges környezete is! Gabdagh István Uj technológia a komlói beton árugyárban — 25000 betonoszlop egy hónap alatt Könnyű feltenni a kérdést: mennyi a gyár adóssága, de an­nál nehezebb a főmérnök hely zete, amikor azt kell vála­szolnia, hogy nyolcmillió. Az­tán az adósság törlesztésének, a munka jobb megszervezésé­nek módjait, lehetőségeit Iá. tolgatja és hozzáteszi: ha Komlón sikerül bevezetni az új technológiát, sokat .behoz­hatunk az első negyedévi vesz­teségből. 30 nap Cégtábla nem jelzi, csupán a száradó betonoszlopok, ke­verőgépek, kavicsdombok mu­tatják, hogy hol a beton áru­gyár Komlón. A nagy csarnok jobb oldalán egy sínpáron két emelődaru követi egymást. Balról a több méteres gőzölő kamrák „ásítoznak”. Az egyik daru éppen most emelt fel egy „vaságyat”, amelynek 10 rekeszét az imént töltötte meg betonnal Müller Jánosné. A daru óvatosan két padra he­lyezi, majd felzúg a vibrátor fülsértő zakatolása miközben az asszonyok lapáttal segítik elegyengetni a keveréket. Egy gombnyomás, a daru kötele újra a sablon fölé eresz kedik s most áthelyezi egy kiskocsira, ahol az asszonyok U alakú vasakkal „spékelik” meg a betonoszlopokat. Ekkor lép működésbe a 2-es daru. Felveszi és a gőzölő kamrába helyezi, a másik kamrából pe­dig kivesz egy vaságyat, ki­emeli a sablonból az oszlopo- a tanintézet amelyek néhány perc múl I va már kiskocsin gördülnek ki a csarnokból. A mágocsi „napüldözó emberek” Hétfőn este megkerestem az egyik „napüldöző” embert. Mert a mágocsiak hiába pipál­nak ki a kalendáriumból egy- egy napot, a friss szántás esté­től reggelig megnövekszik, még mielőtt felkelne a Nap. — Igaz ez? — Igaz! — feleli Balázs La­jos az egyik mágocsi „napül­döző ember”. Mert nem egye­dül van ebben a beosztásban, esténként tizenegyen indulnak munkába. — Mivel? — Traktorral. Ebből a ti­zenegyből négy DT. Nagyon erős gép. — Szóval kettős műszak? — Igen is meg nem is. — Hogy hogy? — A 11 gép közül hétnek a délelőtti műszakja nem szán­tás, hanem szállítás. Csak a négy DT jár mindkét műszak­ban szántani. A beszélgetés éppen „rajt­kor” kezdődött, a traktorok most — este hatot mutat a karóránk — indulnak, hogy az éjszaka „utolérjék” a kalendá­riumot, sőt, minél több nappal le is hagyják azt. Balázs Lajos és társai állandóan két mű­szakban dologznak, egyik hé­ten nappal, a másikon éjszaka Hétfőn éppen este volt a haj­naluk, s utána egy hétig holdvilágnál ebédelnek, vagy ha nincsen csillagsátor, se hold fény, akkor „gépesített napsü­tés” adja a világot, azaz a gép reflektora. „Holdlemente” előtt, vagyis hajnalban pedig utolérik a napot és majdnem kétszer akkora szántás áll mö­göttük, mint amennyit nap­nyugtakor kint találtak. — És a család? Nincs „zűr” a távoltöltött éjszaka miatt? Időjárásjelentée Várható időjárás csütörtök estig: az ország északnyugati felében nyugat felől lassú felhősödés, holnap szórványos esők. Lassan élénkülő dél­nyugati, nyugati szél. A Du­nántúl és az északi megyék­ben a nappali felmelegedés mérséklődik. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék­let 10—15, legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap: a Dunántúlon 20—25i, máshol 24—28 fok között. — Miért lenne. Megszokták és jól jön az éjszakai pótlék is! A riport igen sürgős, mert Mágocson csak 1 órát szentel­nek a váltásra. Ezalatt Farkas István — Balázs Lajos váltó­társa — mindig megmondja, van-e valami baj a géppel, s ha javítani kell, akkor együtt dolgoznak rajta. A féltékeny ség náluk ismeretlen. Vala­mennyi két műszakos gép vál­tótársai saját maguk válasz­tották ki egymást, összefognak, senki sem félti a gépet a má­siktól. De nemcsak ebben rej­lik az összefogás. A mágocsi Béké-ben valamennyi trakto­ros odavalósi, apja, anyja, ro­kona, barátja a közös gazda­ságban dolgozik. Tudják, hogy egymást rövidítik meg, ha .messziről-jött” ember módjá­ra „jól kihasználják” a gépet. És — ez a legnagyobb szó — — jó szakemberek' Ebben van a mágocsi kettős műszak egyik nagy ereje. A másik jó oldalát már a .start­nál” jelenlévő vezérkartól, Szi- veri Kálmán elnök és Hege­dűs elnökhelyettes elvtársaktól tudjuk meg, hiszen az éjszakai műszak „siet”, az egyórás vál­tásidőt be kell tartani. No®, a másik haszon, a me­gyei viszonylatban is legjobb gépi kihasználás. A kettős mű­szakkal ugyanis kevesebb traktorra van szükségük, még­pedig a szakemberek becslése szerint mintegy harminc szá­zalékkal. Ezeknek az ára és egyéb költsége mind megma­rad. Ez a megállapítás, hogy „megyei viszonylatban”, nem­csak a tsz-ekre, hanem vala­mennyi baranyai gépállomásra és állami gzdaságra is vonat­kozik. Az egy normálholdra jutó munkabér és üzemanyag- költség negyvenöt forint So­kat jelent ebiben a jó szervezés is. A váltás nem mindig a tsz központjában történik, hanem a munkahelyhez legközelebb eső majorközpontban. — Az eredmény? — Kettőezerkétszáz holdnyi vetőszántásunkból eddig hét­száz hold kész, — mondja Szí­ven elvtárs. — Természetesein a tarlóhántást is száz száza­lékban elvégeztük. A tizenegy erőgép naponta 70—80 holdat szánt fel. A négy DT, amint már mondtuk, két műszakban, a traktorok pedig nappal szál­litanak, éjjel szántanak. A DT-k persze a nehezebb terep­re mennek. Az ő teljesítmé­nyük nappal mintegy 25 hold, a tizenegy gépes éjjeli mű­szaké 50—60 hold. Hat óra elmúlt, kigyúlnak a reflektorok és a karaván elin­dul „utolérni a napot”. Földessy Dénes Minden kapkodás nélkül, olyan szervezetten dolgoznak itt az asszonyok, mintha csak évek óta ezt csinálták volna. Pedig az asszonyok többsége nemrég került ide, újak, akár­csak a gyártmány, amelyet alig 30 nap óta készítenek. Ettől az új technológiától sokat várnak a betonárugyár vezetői. Kidolgozása., létreho­zása sok gonddal járt, hiszen a szerelőcsarnok egész arcula­tát meg kellett változtatni. A viszonylag kevés berendezés között nem volt olyan, amely kifogástalanul működött vol­na. — A daru betonüzemben nélkülözhetetlen. Mégis olyan labilis alapokon nyugodott, illetve „rángatózott”, hogy a motorok állandóan leégtek — tájékoztat Szilágyi Sándor, a gyár főmérnöke. — Nemkü­lönben a vibrátorok motorjai. A gyártástechnológia kuszáit összevisszasága, a rossz sablo­nok csak nehezítették az amúgy sem könnyű munkát. Megérte Ez az állapot tarthatatlan volt. A betonárugyár vezetői így gondolkodtak: ha sikerül egy új gyártástechnológiát be­vezetni, akkor minden mege­rőltetés nélkül elvégezhetik a szerelést az asszonyok is. Sok asszony és leány van Komlón, akik örülni fognak egy olyan munkahelynek, ahol jól keres­hetnek. Azok pedig, akiknek nem használ a szép szó, szed­jék a sátorfát. Gyökeres vál­tozásokkal — még ha egyidőre le is kell állni a munkával — rendbehozzuk a komlói tele­pet. A munka megérte a fárad­ságot. Június elsejéig mindössze 50 000 betonoszlop készült itt, abból is jócskán volt selejtes. Augusztus 17 óta pedig már eddig 25 000 és selejtről be­szélni sem lehet. Már a gyárt­mány anyagösszetételénél, a keverésnél, a vasszerkezet elő­készítésénél ügyelnek arra, hogy a technológiai utasítást pontosan betartsák. Az asz- szonyok lelkiismeretesen dol­goznak. ösztönzi őket: havon­ta 1600—1700 forinttal segít­hetik családjuk jövedelmét. Egy műszakban jelenleg 620 oszlop hagyja el a csarnokot. Pedig területének majdnem a fele üresen áll. Most azt ter­vezik, hogy itt még egy sze­relő csoportot helyeznek el, s ezzel elérik, hogy naponta 2000 oszlopot készítsenek. Míg az idő engedi, vasárnap is dol­goznak. De gondoltak a télre is. A csarnok falán mintegy 130 négyzetméternyi területet fog­lalnak el a szimpla ablakok, ajtók. Fűtésről aligha lehet beszélni, ha egyszer tél ide­jén mínusz 5—6 fok a csar­nok hőmérséklete. S mivél a dolgozók 70 százaléka nő. még indokoltabb a melegebb mun­kahely, arról nem is beszél­ve, hogy minden télen be­fagyott a beton is. Dupla ab­lakokkal, a feleslegesek befa­lazásával, jobb fűtéssel elérik, hogy az idén télen már leg­alább 8—9 fokos melegben dől gozhassanak. Ott állunk a „szkréperr” gö­dör szélén, amelyben egy kot­ró húzza be a rácsos tetejű aknába a kavicsot, amit aztán a szállítószalag visz fél a ke- verőkbe. Ha - esik az eső. a gödör, az akna megtelik víz­zel, télen pedig befagy és használhatatlan. Ezért most új anyagtárolót létesítenek, bi», tonságosabb szállitó berende­zést állítanak fel, hogy még a 20 fokos hidegben se álljon le a munka. A kísérlet sikerült S a komlóihoz hasonló új technológia bevezetését terve­zik a hirdi üzemrészben is. Nyolcmillió forint adósság' egy sor objektív körülmény, régi tervezési hiba, rossz idő­járás miatt. De a vállalat yp-, zetősége határozott kézzel és.i alapos szaktudással fogott hozzá a rendcsináláshoz. A kísérlet sikerült, az eredmé­nyek önmagukért beszélnek. A Pécsi Betonárugyár komlói részlege megérte, hogy léte­zése óta először jó hírnevét hallhassa. Csépányi Katalin rr „Őszi szezon“ a siklósi várban / alapján — végre <='klósi, vil­lányi, pécsi, tehát baranyai borokat is mérnek. A tová'- bi bővítés során még hónapokban berendeznek =; — a budapesti Mátyás-pír hez hasonló — borkóstolót a vár egyik földszinti, boltívei helyiségében. A száz fős turistaszállónak októbertől kezdve folyam* o- san lesznek vendégei, ua1 a termelőszövetkezeti künyve­lő-tanfolyam hallgatói is itl részesülnék teljes ellátásban. Szeptember 19-én egyébként megrendezik a szezon első „vár-bálját”, majd ezt követ­né októberben a szüreti bál a vár tágas udvarán. A vár­falon túl bográcsokban fő­zik majd á gulyást, ezenkívül roston-sült halat is szolgál­nak majd fel a vendégeknek. A szüreti bált — valószínűleg a járási KlSZ-fiatalok közre­működésével — szeretnék a jö vőben is minden esztendőben megrendezni. A vár kisven­déglőjében — nagyon helye­sen de már rég várt ötlet Alig hogy elmúltak a fül- lesztő, forró nyári napok, is­mét föllendült a siklósi vár idegenforgalma. A Megyei Ta­nácshoz tartozó vendéglátó- ipari vállalat kellőképpen fel is készült a vár őszi vendég­seregének látogatására. Több ezer forintos ráfordítással meg njutották a nagyon szép, ízlé­sesen berendezett vár-presz- szót, az étterem szomszédságá­ban. A vár-teraszon természe­tesen most is szívesen sütké­reznek a vendégek, főként a helyi fiatalok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom