Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

1964. • SZEPTEMBER 11. Y CSÜTÖRTÖK i ÄI MSZMP BARANYA'MEGYEI BI7 ÖTTSÄGÄESÄ ME GYEI TANA XXI. ÉVFOLYAM ARA 50 FILLÉR 218. SZÁM Elutazott Budapestről w Joszip Bros Tito , Magva r-jugoszláv közös nyilatkozat Joszip Broz illának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról Dobi Istvánnak, a Magyar NepKomrsawg Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosa nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöké­nek meghívására 1964. szeptember 11—16-ig hivatalos látogatáson a Magyar Népköztársa­ságban tartózkodott Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek főtitkára és felesége. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnöke és munkatársai Budapesten és Dunaújvárosban ipari és mezőgazdasági üze­meiket. valamint kulturális intézményeket te­kintettek meg. Joszip Broz Tito találkozásai az ipari és mezőgazdasági üzemek kollektíváival és a meglátogatott helységek lakosságával meleg és szívélyes légkörben folytak le, ami a ma­gyar és a jugoszláv nép baráti kapcsolatai­nak meggyőző bizonysága. A látogatás folyamán Budapesten megbe­szélésekre került sor. A megbeszélések szívé­lyes baráti légkörben a kölcsönös megértés szellemében folytak le. Mindkét fél megelégedéssel állapította még, hogy Kádár János és Joszip Broz Tito elv- társak 1963. szeptemberében Karagyorgyevór ban történt találkozása óta a magyar—jugosz­láv kapcsolatok kedvezően fejlődtek. ’ A felek egyetértettek abban, hogy kétol­dalú együttműködésük további bővítése érde­kében folytatni kell a két ország felelős funk­cionáriusainak érintkezését és találkozásait, valamint a két ország társadalmi, politikai és kulturális szervezetei és intézményei közötti szorosabb kapcsolatok megteremtését. Mindkét fél megállapította, hogy a gazda­sági együttműködés különösen tavaly és az idén fejlődött, mégpedig nemcsak az áru­csereforgalom volumene, hanem az együttmű­ködés olyan új formái tekintetében is, ame­lyek a gazdasági tevékenység úgyszólván min den területét magukban foglalják. Az eddigi fejlődésben különösen pozitív szerepe volt az 1963. márciusában aláírt egyezmény alapján létrejött magyar—jugosz­láv gazdasági együttműködési bizottságnak. A Vegyesbizottság érintkezéseket kezdeménye­zett gazdasági szerveink és más intézménye­ink, valamint szakembereink között, ami a két ország gazdasági lehetőségeinek kölcsö­nösen jobb megismerését eredményezte. Ilyen módon létrejött a kölcsönös érdekeken alapu­ló gazdasági együttműködés szilárdabb fel­tétele. Ebből kiindulva a küldöttségek kicserélték nézeteiket a gazdasági kapcsolatok számos olyan kérdéséről, amely mindkét ország szá­mára fontossággal bír és hangsúlyozták, hogy szükség van: — a hosszúlejáratú árucscrefor- galmi megállapodás előkészítésére és meg­kötésére, — a minél szélesebbkörű együttműködés kialakítására a villamosenergiai ipar, a gép­gyártás, a kohászat, a vegyipar és más ipar­ágak területén. Megállapították, hogy a kultúra, a tudo­mány, a sport, a konzuli és egyéb kapcsola­ti* terén az eddigi együttműködés gyümöl­csöző és eredményes volt. Egyetértettek ab­ban, hogy ezt a megfelelő állami szervek és társadalmi szervezetek közvetlen érintke­zése útján a jövőben is fejlesztik. A megbeszélések folyamán a küldöttségek nagy figyelmet fordítottak a jelenlegi nem­zetközi helyzet megvizsgálására. Megelégedés­sel állapították meg, hogy nézeteik minden alapvető kérdésben azonosak vagy közel áll­nak egymáshoz. A két fél értékelése szerint az utóbbi években csökkent a nemzetközi feszültség és az általános nemzetközi helyzet kedvezőbbé vált. Az atomkísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény megkötése óta — aminek éppen most volt első évfordulója — más részleges megállapodások is születtek. A két fél úgy véli, hogy elsőrendű jelentő­ségük van azoknak az erőfeszítéseknek, ame­lyeknek célja, hogy további konkrét intéz­kedések foganatosításával folytatódjon és megszilárduljon a feszültség enyhülésének megindult folyamata. A felek különösen pozitívan értékelik a Szovjetunió és más szocialista országok bé­kére irányuló kezdeményezéseit és hangsú­lyozzák a Szovjetunió és az USA között az utóbbi időben megkötött egyezmények je­lentőségét. Az utóbbi időben a világ egyes terüle­tein — a Tankini öbölben, Cipruson, Kon­(Folytatás a 4. oldalon). Tito elvtárs búcsúbeszédét mondja a Keleti-pályaudvaron (Televíziós felvétel) Szerdán délelőtt elutazott Budapestről Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára és felesé­ge, Jovanka Broz, akik Dobi Istvánnak, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság kormánya elnökének meghívására hivatalos látogatást tettek hazánkban. A Keleti-pályaudvar Kere­pesi úti oldalánál sok ezer budapesti dolgozó gyűlt össze a jugoszláv vendégek búcsúz­tatására. A jugoszláv vendé­gek búcsúztatására megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége, Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és felesége, Apró Antal, a kor­mány elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fehér Lajos és Fock Jenő, a kor­mány elnökhelyettesei, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese, Komócsin Zoltán, a Népsza­badság főszerkesztője és Szir­mai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Po­litikai Bizottság póttagjai és a Központi Bizottság titkárai. Joszip Broz Tito, Dobd Ist­vánnal és Kádár Jánossal együtt ellépett a díszzászlóalj előtt és üdvözölte az egységet. Ezután Joszip Broa Tiltó bú­csúbeszédet mondott Tito elvtárm besxéde Kedvet Dobi Elvtársf Kedvet Kádár Elvtárti Kedves Barátaink! Elbúcsúzva önöktől, az önök szép országától és fővárosától, Budapest vendégszerető pol­gáraitól, meg kívánom köszön­ni azt a figyelmet és őszinte barátságot, amelyet itt-tartóz- kodásunk minden napján ta­núsítottak irántunk, amellyel körülvettek bennünket és tar­tózkodásunkat országukban nagyon kellemessé tették. Mély benyomásokat szerez­tünk szorgalmas és tehetsé­MECSEKNÄDASD völgye Rés népükről, munkájukról, azokról a jelentős eredmé­nyekről, amelyeket szocialis­ta országukban az utóbbi évek során az iparban, a mező- gazdaságban és az élet min­den területén elértek. Mély meggyőződésünk, hogy itteni megbeszéléseink igen hasznosak lesznek az orszá­gaink közötti viszony tovább­fejlesztése szempontjából. Megbeszéléseink nyíltak és ba­rátiak voltak, s megmutatták, hogy a különböző területeken kedvezőek a feltételek az egyenjogú és mindkét fél szá­mára hasznos együttműködés­re. Ez természetes is, mert a két szocialista országot sok közös érdek köti össze, s ezek arra késztetnek bennünket, hogy fejlesszük és erősítsük baráti kapcsolatainkat. Elbúcsúzva önöktől, kedves elvtársak, szeretném felesé­gem, munkatársaim és a ma­gam nevében még egyszer a legmelegebben megköszönni a baráti fogadtatást Dobi István elvtársnak, feleségének, Ká­dár János elvtársnak és fele­ségének, az Elnöki Tanácsnak, a Magyar Népköztársaság kor­mányának, a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak, a ma­gyar dolgozóknak, akik külön­böző helyeken, a városokban és falvakban, gyárakban és intézményekben őszinte barát­sággal és rokonszenwel fo­gadtak bennünket Éljen a baráti magyar nép! Éljen és erősödjék a két szocialista ország baráti együtt működése! (Nagy taps.) Joszip Broz Tito szavai után Dobi István búcsúzott a ju­goszláv vendégektől. Dobi István elvtárs besséde Erb János felvétele Kedves Tito Elvtársi Kedves jugoszláv barátaink! Elérkezett a búcsú pilla­nata. Őszintén remélem, hogy mindaz, amit e néhány nap alatt a Magyar Népköztársa­ságban láttak és tapasztaltak, tovább erősítette a népeinket összefűző baráti szálakat. Találkozásaink kitűnő al­kalmat adtak arra, hogy ki­cseréljük szocializmust építő népeink tapasztalatait, meg­tárgyaljuk a nemzetközi hely­zetet és a szocializmusért ví­vott harc időszerű kérdéseit, meghatározzuk azokat a for­mákat és módszereket, ame­lyek elősegíthetik a baráti kapcsolatok továbbfejlesztését politikai, gazdasági, társadal­mi és kulturális téren egy­aránt. Megbeszéléseinket a kölcsö­nös bizalom és megértés jel­lemezte s az az együttes tö­rekvés hatotta át, hogy a két ország vezetőinek találkozói még szorosabbá és gazdagab­bá tegyék Magyarország és Jugoszlávia együttműködését. Azt hiszem, az önök véle­ményét is kifejezem, ha azt mondom, hogy nyílt, baráti megbeszélést folytattunk és bebizonyosodott, hogy szándé­kaink a kapcsolatok javítá­sára őszinték és megvalósít­hatók. Nézetazonosságunk a világpolitika számos alapvető kérdésében lehetővé teszi, hogy országaink egyesítsék erőfeszítéseiket a békés egy­más mellett élés megvalósí­tása, az imperializmus elleni harc, a gyarmati rendszer fel­számolása, a nyugatnémet militarizmus visszaszorítása, minden vitás kérdés békés rendezése érdekében. Mind­ebből következik, hogy az önök magyarországi látogatá­sa új, fontos ösztönző szerepet játszik a magyar—jugoszláv együttműködés elmélyítésé­ben, a béke és a szocializmus erőinek tömörítésében. Amikor ismételten megkö­szönöm, hogy meghívásunkat elfogadva eljöttek hazánkba, meg kívánom mondani: láto­gatásuk örvendetes és hasz­nos esemény volt számunkra. Kérem önöket, hogy Belg- rádba visszatérve adják át a jugszoláv népnek forró üd­vözletünket. Sok sikert kívá­nunk a szocialista építés minden területén, a világ bé­kéjéért folyó harcban. Éljen és erősödjék a ma­gyar és a jugoszláv nép ba­rátsága! Éljen a szocalizmus és a béke! Szerencsés utat, a viszont­látásra kedves barátaink! (Nagy taps.) A különvonat 11.50 órakor a Rákóczi-induló hangjai mel­lett gördült ki a Keleti pálya­udvar csarnokából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom