Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-16 / 217. szám
AIM SIMP BABANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM Ara 50 FILLÉR ín. szAm VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! Nagygyűlés a Sportcsarnokban Televíziós felvétel. Előadók: Kádár János és Joszip Broz Tito A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága kedd délután magyar— jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Ti- tóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cse- terkl Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito, felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánné és Kádár j Jánosné. A jugoszláv cs a magyar Himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kádár János elvtárs beszéde Kedves Tito Elv társ! Kedves Eltársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya s a magam nevében szívből köszöntőm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar-jugoszláv barátságnak szentelünk, őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntőm körünkben Tito elv társat a jugoszláv kommunisták, a jugoszláv nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valameny- nyi kedves vendégünket Kedves Elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről. hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat Ez a célja jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. As elmúlt esztendőkben nem csak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel azelőtt és az azt kővető években árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke (megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. Kádár elvtárs ezután visszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen. — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a jugoszláv kommunisták pártja között. A jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét. Újjáépítette a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság; a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mező- gazdasági termelés elmaradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellendítését. Így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kulturális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanultak, addig ma a főiskolai és egyetemi hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magas lataira emeli szép hazáját. Ehhez mi minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánunk jugoszláv elvtársainknak. (Taps.) Kedves Elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát, A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésévé! mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először olyan új erőviszonyok alakultak ki a világon, amelyekben túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői; a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, Ez a Aláírták a magyar—jugoszláv közös nyilatkozatot Kedden délután az Országház Munkácsy-termében ünnepélyesen aláírták a magyar és jugoszláv államférfiak tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. A közös nyilatkozatot Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, illetve Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára írta alá. Az aláírásnál jelen volt Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhelyettese és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, valamint politikai életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt az aláírásnál Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Vég-* rehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter és a Tito elnökkel együtt hazánkba érkezett többi jugoszláv vendég. Ott volt Jovanka Broz, Tito elnök felesége, valamint Dobi Istvánné és Kádár Jánosné is. tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a tervnek megfelelően alakul. Idén az első félévben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát, tavasszal pedig jó gazda módjára ápolta a vetést. Ennek eredményeként idei kenyérgabona-termésünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgazdaság állami szektorában 'foglalkoztatott dolgozók átlagkeresete kereken 8 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem az 5 éves terv első három évében mintegy 17 százalékkal növekedett. Miután a néphatalmat megszilárdítottuk, a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött és a szocialista társadalom alapjainak lerakását befejeztük, hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szocializmus építésében nemcsak történelmi, hanem napi értelemben is ez a legszélesebb körű nemzeti ösz- szefogás alapja. Ma minden eddiginél jobb lehetőség van arra, hogy mindenki tudásának és tehetségének legjavát adja a társadalomnak. Kötelességünk, hogy jól éljünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségekkel, hiszen a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósításának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék, dolgozóink szabad hazában, bekében élhessenek és munkálkodhassanak. Rámutatott, hogy feladataink teljesítésének feltételei biztosítottak, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista—leninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommunista világmozgalom nemzetközi érdekeinek. Majd így folytatta beszédét: Kedves Elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok Európának ebben a térségiben. Sokszor sújtottak oen- nünket azonos megpróbáltatások s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen Hódítók ellen. Hunyadi csatája Szendrő váránál és Nándorfehérvárnál a törökök elleni honvédő harcok idején aran\- betűkkel van feljegyezve nemcsak a magyar, hanem a jugoszláv nép történelmében is. Az évszázadok során magyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek közösen *n- dat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országainkban a riur- kásmozgalom bontogatni Kernte szárnyait, magyar, szerb, horvát, szlovén proletárom egységesen vívták harcukat a kizsákmányolok ellen. A felszabadulás után népeink a szocializmus építésének útjára léptek. Az a tény, bog'- Magyarország is és Jugoszlávia is a szocialista eszmék (Folytatás a 4. oldalon) ' Televíziós felvétel.
