Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-05 / 208. szám
tim. SZEPTEMBER 5. MAPIÓ’ 5 Védekessünk a mesei pocok ellen! ' Nem szabad visszariadni a határozottabb intézkedésektől A mezei pocok 3—4 évenként annyira elszaporodik, hogy jelentős károkat okoz. Az előrejelzés ebben az évben is megtörtént, azonban a termelők nem vették eléggé komolyan. Kora tavasszal mindössze 10 568 kataszteri holdon hajtottak végre megfelelő védekezést. Ilyen körülmények között a mezei pocok gyorsan szaporodott. Májusi felmérések szerint már 17 134 katasztrális holdon végeztek kisebb-nagyobb mértékben pusztítást. Ötvenmillió forintos kér Mivel az előrehaladott vegetációs időben az erős méreggel való védekezés tilos és nem is ad megfelelő eredményt, a komolyabb védekezés csak az aratással egyidő- ben indulhatott meg, bár egyes helyeken a késői szalmalehúzások miatt megkésett és a mezei pocok más területen keresett menedéket. Ilyen körülmények között júliusra a fertőzött terület elérte a 35 400 katasztrális holdat. Ma már óvatos becslések szerint kalászosban és pillangósban a kár meghaladja a 42 millió forintot, nem beszélve arról, hogy a pillangós magfogás kieséséből is mintegy 5—6 millió forintot lehet a mezei pocok rovására imi. nyező lakosságnak be kell jelenteni. Hogyan használjuk a Dieldrint ? A Dieldrin az előzőeknél sokkal erősebb méreg, a bőrön át is felszívódik. Por alakú permetező szer. Használata engedélyhez kötött, azt orvosnak, tanácsnak és a környező lakosságnak be kell jelenteni. Védőruha, védőkalap, kesztyű, csizma, kolloidbetétes gázálarc használata szükséges és egyéb óvórendszabályok betartása kötelező. Eredetileg a burgonyabógár ! dien importálták, azonban | nagy adagban (1 kg/kh) mezei j pocok, sőt, egyéb talaj lakók | ellen is eredményesen használható talajfertőtlenítésre. Dieldrin és Tisfés m»-en * permetezés után talált hulla mennyiségkh M ó. múlva 48 ó. múlva 7* ó. múlva 3 kg/300 L 114 6 2 1,5 kg/300 l 112 18 1 1,25 kg/300 L 116 4 2 1 kg/300 1. 108 17 1 0.75 kg/300 L 56 2 0.50 kg/300 L 15 — — Világszerte nagy gazdasági ; és társadalmi problémát jelent az iszákosság. Nem elszi- ! getelt jelenség, hogy éjfél előtt, vagy éjfél után, sőt sokszor világos nappal is dülöngélő emberekkel találkozunk. Nem könnyű probléma A részegek mentalitását ismerve tudjuk, hogy minél részegebb, annál inkább kívánja az italt. Amikor a részegekről írnak vagy a részegekről nyilvánosan tárgyalnak, mindig szóba kerül a vendéglátóipar szerepe. Távol áll tőlünk, hogy a vendéglátóipart ártatlannak nevezzük. Dolgoznak ebben a szakmában olyanok is, akik itta® embereket kiszolgálnak, becsapnak, lelkiismeretlenül rakják eléjük az italt attól a gondolattól vezérelve, hogy minél több borravalót illetve „losungot” érjenek el. De azt is meg kell mondanunk, hogy azokat, akik így cselekszenek, a szakma megveti. A vendéglátóipar! dolgozóknak nem érdekük, hogy a nagyobb bevétel és a borravaló reményében ittas emberekkel bajlódjanak, akik teljes egészében lefoglalják idejüket. Mindenki tudja, hogy nemegyszer veszedelmes verekedés, botrány- okozás^ sőt sérüléseket is okoznak. El kell képzelni, hogy mit jelent egy zsúfolt helyiségben csúcsforgalom idején annak a felszolgálónak a sok rendelés felvétele, azoknak fejbentartása, számolása és ha ehhez még egy-két részeg moilesztálása is hozzájárul, teljes értékű munkát végezni nem tud. Van egy rendelet: „Ittas embert kiszolgálni tilos!'’ Nézzük meg most egy kicsit közelebbről is, hogyan néz ki annak gyakorlatban való végrehajtása. Korántsem olyan könnyű, mint ahogy ezt elképzeljük. Először is nem mindig látni, hogy a vendég ittas, mert az is előfordul, hogy még mondhatni, olyan állapotban van, amikor az ittasság a vendéglátóipari helyiségben való meg jelenésekor nem látszik meg rajta és az ott elfogyasztott féldeci, vagy egy nagyfröccs váltja ki belőle azt az állapotot, amit ittasságnak lehet nevezni. Vagy pedig egy társaság ül le az asztalhoz, aküi józan-ok, de van közöttük egy részeg, amit 6—7 ember között, csúcsforgalom idején senki sem vesz észre. Vagy tegyük fel, azt mondja a félszolgáló, ha szerencséje van és észreveszi az ittas egyént: „Kérem, önt nem szolgálom ki”. Ö nem is fog inni, mondja a társaság többi tagja, de mi józanok vagyunk és jogunk van rendelni. Persze, hogy aztán a 7—8 személy között a részeg ne igyon, azt meggátolni majdnem lehetetlen. Gyakori etet Azt is mindenki tudja, hogy nincs keservesebb és la’nosabb feladat, mint egy részegtől az italt megtagadni, aki fűhöz- fához szalad és kéri az elbírálását annak, hogy ő részeg, e, majd pedig a szokásos botrányt rendezi, mert megtagad ták kiszolgálását. Leggyakrabban ilyen esetekből származnak a botrányok, verekedések és nagyon sok felszolgáló, főleg az idősebb korosztály, érthetően nem óhajtja testi épségét veszélyeztetni. Nagyon gyakori eset. hogy egy vagy több itta® személy betér egy nyilvános vendéglátóipari helyiségbe és annak ellenére, hogy őket nem szolgálják ki szeszesitallal, mégis bent tartózkodnak. Nagyon gyakran feketét vagy más, nem szeszesitalt fogyasztanak, de kínos és kellemetlen incidenseket okoznak és viselkedésükkel a szolidan szórakozó közönséget megbotránkoztatják. A rendeletet tehát úgy kellene módosítani, hogy „Ittas ember nem léphet be nyilvános helyiségbe!”, mert addig, amíg egy ittas embert nem szolgálnak ki és ő elfogadja azt, hogy ő nem kap szeszes italt, nem lehet a helyiségből kitiltaná, mert erre jogalap nincs. Azt is figyelembe kell venni. hogy egy vagy két, magáról megfeledkezett ittas egyen az étterem hangulatát, mely a halk zenéből, tompított hangú társalgásból és kellemes megvilágításból adódik. egy pillanat alatt meg tudja zavarni. Sok baráti országban a vendéglátóipari helyek vezetőinek rendőrjoguk van. vagyis szolgálati helyükön, szolgálati idejük alatt jogosultak ilyen esetekben hatósági személyként fellépni. A helyiségből kiutasitottnak azonnal engedelmeskednie kell. máskülönben a legszigorúbb ó in tetősnek néz elébe. Ha az autóbusz- vágj’ villamoskalauz szolgálati idejében hatósági személynek számít, akkor jogosan fel lehet tenni a set- dést, miért nem számít a vendéglátóipar! üzletvezető is annak, hiszen nincs könnyebb dolog, mint egy tömegverekedést egy éttermi helyiségben kirobbantani. lípjf tehet fiától ni Természetesen, máról holnapra az alkoholizmus urob- iémáját nem lehet megoldani, szükség van társadalmi összefogásra, hosszas nevelő és propaganda munkára, de nézetünk szerint nem szabad visz- szariadni határozottabb intézkedésektől sem. rendőrségi figyelmeztetés, nyilvános helyek ről való kitiltás, gyomormosás, stb., mind olyan eszközök, amelyekkel a notórius munkaikerülőket meg lehet fékezni és meg lehet gátolni abban, hogy a dolgozók szolid, rendes szórakozását megzavarják és a társadalmi tulajdont rongálják. Kened! Mihály Sokan tapasztalták azt, Dieldrin és vfn- mennyiség/kh tM m*-en a permetezés után talált hogy olyan évek után követ- kező évben, amikor különösen *4 ó. múlva hulla él ó. múlva 1» ó. múlva sok volt a mezei pocok, alig 1 kg/600 L 108 S — találtak valamit. Egyesek 1 kg/400 1. 105 2 — most is azzal számolnak, hogy 1 kg/300 1. 110 5 2 az ősz folyamán úgyis el1 kg/200 L 80 20 14 pusztulnak. Valóban ősszel 1 kg/150 L 58 30 18 nagyon sok elpusztul. Ennek egyrészt a túlzott elszaporodás az oka. Ősszel, amikor már nem találnak elegendő • eleséget, egymást idegesítik egészen a végklmerülésig, s a fertőző betegségek is megtizedelik őket A ritkább területen azonban nyugodtan áttelelnek és ott a következő évben szaporodnak eL Ezt nem szabad megvárni, mert már száz százalékos kárt okozhatnak. Sokan sajnálják a védekezésre fordított összeget de a fentieket figyelembe véve ez ésszerűtlen takarékoskodás. Korábbi védekezési módok Korábban a mezei pocok ellen lényegében két szerrel védekeztek, szénkéneggel és Arvalinnal. Dieldrin 1961 óta használatos Magyarországon, azonban ez igen erős méreg az Aldrinnel együtt Szénkéneg (Széndiszul- fid) főleg nedves talajon eredményes. Mérgező, tűz- és robbanásveszélyes, ezért szakképzett munkavezető irányíthatja a munkát. Használatéihoz védőfelszerelés, munkaruha, »A” betétes gázálarc és oxigéné* önmentó készülék szükséges. A mezei pocok ellen 5, ürge ellen 20, hörcsög dien 40 grammot használunk lyukanként. A fenti feltételek miatt mezei pocok ellen alig került felhasználásra. Az A r v a 1 i n (cinkfoszfld) csak száraz talajon használható, mert a nedvesség hatására a foszforhidrogén előbb szabadul fel mint kellene. A einkfoszfid erős méreg, kukorica törmelékkel összekeverve kapható, melyből lyukanként 2—3 szemet kell felhasználni. Hatását az állat szervezetében fejti ki. A testnedvék hatására felszabaduló foszforhidrogén tüdővizenyőt okoz, Így az állat elpusztul. Használatát orvosnak, tanácsnak és a kőrA fenti táblázatból látható, hogy leggazdaságosabbnak az 1—1,5 kg mutatkozott, mert az is kifejtett olyan hatást, mint a 3 kg. Tekintettel arra, hogy a tábla egyik részén nagyobb volt a növényállamány, így gyengébb volt az eredmény, ezért újabb kísérletet állítottunk be az élózó feltételekkel, és itt bár a víz mennyiségének szerepét is vizsgáltuk. Pannónia, Danu via motorkerékpárok OTP részletre is vásárolhatók komlói, mohácsi, siklósi szakboltokbaai Ebből arra következtettünk, j hogy a víz mennyiségének is j fontos szerepe van a szer í hatásánál. Ha a víz mennyisé- I ge csökken, akkor a néreg ‘ nem jut el mindenhova a szükséges mennyiségben, különösen akkor, ha a tarló magasabb. Ebben az esetben a tarló, illetve a gyomnövény felső szintje felfogja az anyagot és a mezei pocok sértetlenül járkálhat alatta. így tehát a növényzet, illetve a tarló magasságával arányosan növelni kell a víz mennyiségét. Aldrines szoperloszfát Valamivel drágább, de hasznosabb és veszélytelenebb az aldrines szuperfoszfát használata. Ebből 100—150 kg a lucerna tarlóra szórva, tövisboronával a talaj felső rétegébe dolgozva, szintén eredményes a mezei pocok ellen. Ugyanakkor talajfertőtlenítésre hatásosabb, mint a Dieldrin. Megkíméli a vadakat Is, mert a növényzet leveléről lepereg, éppen a talajra, sőt, a pocok lyukakba is belehullik, ahol az a bőrén keresztül fertőződik. Erre az elmúlt hetekben a királyegyházi tsz is szolgáltatott példát. Aldrines szuper- foszfátból 150 kg-ot szórtak a talajra és néhány nap múlva erősen bűzlött a tábla a pocok hulláktól. Mivel a szer kiszórásakor, sőt, utána is 20 Celsius foknál nagyobb melegek voltak, és a nap hatására gyorsabban bomlott a szer, így a szomszédos területekről ismét kezd a terület benépesülni. Ha ez a szer a hűvösebb idők beálltával kerül a talajra, hatása biztosabb és tartósabb. Komplex védekezés Véleményem szerint a pocok-inváziót úgy lehet megfékezni, ha a fertőzött területeken komplex védekezést hajtunk végre: 1. Az őszi vetések előtt (a vetőszántással) egy, esetleg 1,5 kg Dieldrint vagy 100—160 kg aldrines szuperfoszfátot dolgozunk a talaj felső 10—IS cm-es rétegébe. 2. Évelő kultúrákban közvetlen az utolsó kaszálás után 100—150 kg aldrines szuperfoszfátot a talaj felső rétegébe tövisboronával bedolgozunk. S. Az összes őszi mélyszántást elvégezzük. 4. Minden egyéb területen, főleg az utak mentén és árokpartokon arvalinos cselétkes védekzést hajtunk végre. Az arvalinos-csalétkes védekezéshez hasonlóan eredményes, ha az aldrines szuperfoszfátból szórunk néhány szemet a lyukakba. Így egy- egy kataszteri holdon lénye- gesen kevesebb szerre van szükség, mint egyébként és a vadállomány sincs veszélyeztetve. Ha az ilyen védekezést egy- egy körzetben mindenki egyformán végrehajtja, akkor nem kell félni, hogy jövőre ismét ennyire elszaporodik a pocok. Ezt a védekezést mindenütt végre kel hajtani, ahol 100 négyzetméterenként 10 lyuk található, annál is inkább, mert a pocok igen szapora állat, egy év alatt egy pocokpárnak 2500—2800 utóda Is lehet, különösen ha szerencsésen telel át. Ezért ne engedjük áttelelni őket. Szűcs Károly megj'ei növényvédelmi felügyelő Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET*: oícpicniocr i-cn * orauor: au logh Lajos Puskin Művelődési Ház. 5 órakor: Miklós Gyula Gráf Konrádné és UjK£lyi Vincé- né Szabolcs telepi MSZMP-ftelyiség, Süvecz György és Bencze József új meszes i ált. isk., Schmidt Adtaíné Felsővámház utcai iskola. Körösi Lajos és Jelenszky János pecsbányateiepi tanácskirendeltség, Győző János Puskin Művelődési Ház, Kerekes Istvánná és Posgay József gyárvárosi áK. isk. 9 órakor: Michelutti Ferenc és Szőke István pécsszabolcsi párt- szervezet. Varga Kovács István Korvin Ottó u. 17., Rumann J6- zsefné József Attila Kultúrház, özv. Gombár Mihályné Budai H. pártszervezet, Horváth Gergelyné Tolbuhin út S3., Lippai Ferenc FetLsővámház utcai iskola, dr. Szabolcs Lajos fehérhegyi élt. iskola. 7 órakor: Ebért János Borbála telepi kultúrház, Lantos Mihály Vasas n. falusi kultúrház. Szeptember 8-án, € órakor: Csánk Jenő Buzsáki Imre u. S., Kárpát József Felsővámház u. 43., Schandl János Február 34. u. 7. Szeptember 5-én, S órakor Árvái Mihály I. kér. tanács. Gálosi József Borbála telepi kultúrház. 7 órakor: Fehér Józsefné Vasas n. falusi pártszervezet. Szeptember ló-én, 4 órakor: Jo- zifek Ágoston Puskin Kultúrház, 9 órakor: Vadon Mihályné RigóA népművészet mestere Látogatóban Demse Dávidné népi énekesnél Nehezen találtuk meg Bikaion a Szabadság utca 39 számú házat. Itt lakik megyénk ^legfiatalabb” Népművészet mestere. A legfiatalabb jelző nem a kitüntető címeit viselő korára, hanem a mes téri címre vonatkozik. Augusztus 20-án adták át ugyani® Demse Dávidné népa énekesnek az Országházban ezt a ki tüntetést, a mesteri oklevelet ; tehát alig múlit két hetes; ahogy mondani szokták: még a tinta sem száradt fel rajta. Fényesen csillog tokjár ban az ehhez járó jelvény is. Demse Dávidné 01 évet hagyott már ma ga mögött Nemrég költöztök át Egyhá- zasknzárról Bikáira. A megkérdezetitek ■én ma tudták pontosan megmondani, hogy merre található meg a házuk. Arról azonban tudomásuk volt, hogy az a Demse néni itt él most Bükaion, akit elég gyakran lehet hallani a Budapesti Rádióban, a Mezei csokor című műsorban. — Ismernek engem — mondja, miután beszámolunk felkutatásának módjairól. — mert az utcán is megállítanak és elbeszélik, hogy hallották dalolni. A szomszédok is átszaladnak, szódnak, amikor a rádióban megismernek, aztán mire odaérek, kifogynak az énekek. — Honnan hozta magáival a szép dalokat? — Klézsen születtem, Bóké megyéBoonáMában. Ott tanultam az éneiteket édesanyámtól. Hatan voltunk testvérek. Sok csepünk (kender) volt, és amikor anyám fonatta velünk. estéiig is, hogy ne legyünk álmosak énekeltünk. Jártam guzsalyosba (fonóház) ist Ott is tanultaim énekeket — Mikor keresték fel először a népdal- kutatók? — Én nem errúé- köztem, de Domonkos Péter mondta, hogy ő már Moldo- vából ösmer. Azóta sokszor volt nálam. Egyházaskozárt» sokan jöttek hozzám, de énekeltem volt akkor is, amikor a tánccsoport táncolt. Énekekbe engem vettek mindig elő. — Hogy fogadták a kitüntetést idehaza? — Mäfoor megjöttem, átmentem zárba. — Mindenki örült és köszöntött. Nagyon boldog voltam. Pesten, mikor átadták ed is sírtam magam. — Melyik a legked vesebb éneke? — A bánatosakat sze retem. Szép és nem annyira keserves a „Hegyen. völgyön járok, virágocskát szedek,** És ahogy kimondja a dal első sorát, nyomban énekelni kezd. Igen kellemes hangja van még most is Demse Dávidmé- nak. A dallamot szín te Iieírhaitatllan díszítésekkel szólaltatja meg. Utánozni nem lehet- Éneklése nyomán a múlt értékes színfoltja elevenedik meg. — Mesterien bánik hangjával, mint a faragó népművész a faragókés- sei. ▼árnál Peren« der dűlő SS., Pemecker Imre Szabolcs falusi pártszervezet. Fél ; árakor: Krisztlcs István, Gyimes; Adtomé. Hartal Gyula és" Lovas Lászlóné Budai H- pártsaac^zet. Szabó József Vasas n. Jószerencsét KuVtúrhá*. Szeptember li-én, t órakor: Märcz Róbertné Apaífy u. B. KKRULKT: Szeptember J-éa, S órakor: dr. Kolta János Dunántúli Tudományos intézet, dr. Román Lászlóné Egyetemi Könyvtár. Jozlpovics- István Ágoston tért Iskola. Kovács Ferencné Susogó vendéglő, 6 órakor: dr. Bánki Nándor, Csorbics József Rózsa F. u. 17., Martyn Ferenc, Soskó Mihály Ágoston téri iskola, Lippay Antal Barátur u. IS., Arató Pálné Budai I. párt- szervezet, Gédcr Istvánné Megye n ló., Higi Vilmosáé Kalinin u. 5., özv. Kelemen Istvánné Kertészeti V., Cseke Mihályné Saüai u 55., Simon Imre Laskó u. 84.. Ho- fecker Ferenc Nagyárpád, tanács- kirendeltség. Till AntaJné Szabadság út .10., Zslnkó József Gyógypedagógiai Intézet, Fartély István Dunántúli Tud. Int. Szeptember «-én, S teakor: Magyar Ferenc Majláth u. 10.. Lőcsei Ferenc Bock J. u. 12. Szeptember S-én. S órakor: Sebök Béláné Székely B. u. Zl (, órakor: Juhász Lajos Bajcsy Zs. u. Horgos János Ágoston téri iskola. Szeptember 10-én, S órakor; Herke Lajosné Lyceum u. 9.. Mezei András és Kis Tóth István kertvárosi munkásklub. 7 órakor; Papp Imre Nagyárpád, tanácskirendeltség. Szeptember 11-én. s órakor: Földvári Jánosné Surányi M. u. 43., Link János Budai I. pártszervezet, Gömzslk Pétemé Jókai u. Építőipari Kollégium. m. KERÜLET: “T Szeptember i-én, fél $ órakor: Kiss Istvánné Széchenyi tér 17. 5 órakor: dr. Kocsis Mihály Szigeti út 33., Orbán István Kilián Gy. u. 1., Cseh Gyuláné Landler Jenő u. 23., dr. Pilaszanovich Imre .József Attila u. 11., Kuruez Béla 39- es dandár út 3,13. * órakor: Kárpáti Ferenc Ságvári Kultűrház. Szeptember S-áa, 5 órakor: Szathmóry Elemér Xavér u. 19., Szentesi Flórián Hőgyes E. u 25—27. Szeptember 9-én, * órakor: Hanzák Károly, PauUch Mihály Megyeri út 5. 5 órakor: Gaál Lajos József A. u. 9., Varga János Mártírok u. 42., Kaszti Imre Tompa M. u. 54., Szabó József Jászai M. u. 28., Varga Antal Petőfi u. 44.. Csikós István Tábor u. 16., Bon- gyik Ferenc Kiskereszt u. 131.. Arpádi Józsefné Kisgyűd u. 4. fi órakor: Kováts Károly és Kanizs- lal Istvánné Rét u. 41., Komáromi József Rét u. 29. 7 órakor: Kiss József Patacs, új házsor 43. Szeptember ló-én, 5 órakor: Danesó Klára és Halász Rezsőné Petőfi utcai iskola, dr. Büki Kinőné Megyeri út 11., Romvári István Móré Fülöp u. 37.. Baka János Szigeti út 2., Keresztfalvi Artur Báthoii u. 8. Szeptember lt-én, 5 órakor: dr. Keczely Ferenc Szigeti út 2., Bandies István Alkotmány u. 38. % Csodát ettől sem várhatunk de következetes védekezéssé a károk minimálisra csökkenthetők. Sokan a nagyadaf többszörösét kívánják felhasználni, de ez felesleges anyagpazarlás. Királyegyházán 1961-ben amikor a jelenlegihez hasonló pocokkártétel volt, Dield- rinnel végeztünk kísérletet. A terület, amelyet kiválasztottunk, annyira fertőzött volt hogy 100 négyzetméterenként 400—500 lyuk volt látható Egy-egy parcella 3 katasztrá- lis hold volt. Mindegyikén 10C négyzetméteres területet jelöltünk meg állandó jelleggel, azokat őrizhettük és itt számoltuk meg a hullákat is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen adagú szerre van r 'kség.
