Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-27 / 227. szám
W64. SZEPTEMBER 27. 5 Palotabozsok ünnepe «was s ss' 's-t'S '<•' - -v, ■; v> * ,i y,' ív'' *> a tanulmányút után Amikor 1687. augusztus 12én Lotharingiai Károly herceg szétverte a törököket, a felszabadító csapatok már csak kilenc családot találtak az egykor virágzó Palotabozso kon. Aztán ez a kilenc magyar család is elhagyta a régi romos falut a mai Gazdák földje dűlőben és az északról, keletről, nyugatról egyaránt hegyekkel védett, hosz- szú völgyben épített magának házat. Az 1729-es Cannonica Visita szerint ebben az időszakban harmincnégy lélekből állott Palotabozsok, de már nem voltak mindahányam ma gyarok. 1694-ben szerb telepesek özönlöttek él a környéket. s 8—10 család Bozsokra is jutott belőlük. A Pestis Palotabozsokot sem kerülte el, és megtizedelte a lakosságot. Csak néhány család maradt életben. Nem csoda hát, ha Mária Terézia erre utazó telepítési szakértői ezt a községet is számításba vették másod-, harmad- és negyedfiak részére. Az akkori Németország sváb-lakta vidékein ugyanis úgy szólt az örökösödési törvény, hogy az apa vagyonát teljes egészében az elsőszülött fiú örökli. A többinek nem maradit semmi, azazhogy... „Ha eljöttök, szabad utazást kaptok a Dunán, egészséges, friss vízben bővelkedő termékeny földet, annyi szántót. rétet, szőlőt, erdöhaszná- latot, amennyit még a leggazdagabb paraszt is alig élvez Németországban”. — így csábította a telepítési biztos a nincstelen svábokat. És azok jöttek is. Régi feljegyzések szerint Palotabozsokot 1732-ben még csak 120 lélek lakta, 1776-ban pedig már 1123. A betelepítés tehát nagy jóból a két időpont között történt. de a legnagyobb csoport 1764-ben lépett Bozsok föld-\ jére. I A felszabadulást követő első években aztán újból megmozdult a falu. Hatszáz ember Németországba települt, helyükbe székelyek és Ipolysági magyarok költöztek. Ma az 1800 lelkes Palotabozsokon a lakosság fele székely, 35 százaléka német és 15 százaléka Ipolysági magyar. A hagyomány szerint az első telepesek nemcsak templomot építettek a „Gazdák földjén” talált romokból, nemcsak a szőlőművelést kezdték tanulgatni, hanem ültettek egy nagy fát is épp a falu közepébe. A fát a gyerekek dugták a földbe, mégpedig tanítójuk segítségével: Ez a „tudás fája” valóban létezett, hiszen 1960-ban vágtak ki a faiiu közepén egy öreg fát és az életkorát kétszáz évre becsülték. S ha igaz a fa, akkor igaz a tanító is. És igaz, hogy Bozsokon az iskola már altban az időben szent ügy volt. A Ratio Educationis idején pedig már állandó épület állhatott a tanítás rendelkezésére, ahol német nyelven mint- egy 140 gyereket oktathattak. 1814-ben aztán: „A népes uradalom költségén tartós anyagból iskola emeltetett, cseréppel fedett és a falu közepén, a templom déli része felé fekszik”. Ezt a százötven esztendős, sok gyereket kiszolgált „öreg iskolát” ünnepük ma Palotabozsokon. A falu méltó módon ünnepli az öreg iskolát. Nem hiszem, hogy lenne bozsoki asszony, aki nem adott volna valamit az ünnephez, akár virágot, akár azt, hogy a házát frissen kimeszelte. A gyerekek csilla- pítatlan szorgalommal rendezkedtek, gyomláltak. A tanács, a tsz, a falu vezetői készülődtek a félszáz egykori palota- bozsoki tanító és tanár, a szétszóródott néhai iskolásgyerekek fogadására. Az öreg iskolában nemcsak a gyermekarcok lesznek újak, hanem a tantermek, a berendezés is. Az udvaron az egyik leggazdagabb felszerelésű óvodai játszótér csalogatja a kisgyerekeket. A fiúk, a lányok kiállítják kezük munkáját, csuhé lábtörlőt, történelmi gyűjteményt, fizikai alkotásokat. Csak villanymotorból több mint egy tucat fajtát nézhetnek meg a vendégek. A fizikai teremben 13 elektromos szerelőasztal bizonyítja, hogy jól felszerelt Iskolába járnak a fiúk. A falu lakossága sohasem végzett ennyi társadalmi mun kát, mint az évforduló ünnepére. Palotabozsok virágba- borulva fogadja az ünneplőket. Földessy Dénes A Pécsi városi Tanács szolgáltató vállalataitól az utóbbi négy év alatt mintegy 30 szakember látogatta meg a szomszédos országok üzemeit, ipari vállalatait. Ugyanakkor majd ennyi külföldi szakember tanulmányozta a pécsi helyiipar tevékenységét. A tanulmányutak értékét saját házunk táján egyre kézzelfoghatóbban tapasztalhatjuk. Bizonyításképpen három tanácsi vállalatunkat látogattuk meg. Vegyük sorra őket! IVANOCZÄK jAnos, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója Útjain!« kézzelfogható haszonnal jártak — Két éve a Szovjetunióban, tavaly Csehszlovákiában, az idén Lengyelországban néz tünk körül a sütőüzemekben. Célunk mindenekelőtt az volt, hogy megtaláljuk a sütőiparban legjobban bevált, legkorszerűbb szállítási rendszert, amely különösebb anyagi befektetés nélkül itthon is megvalósítható. A Szovjetunióban tett látogatásunk után az országban először mi vezettük be a re- keszes kenyérszállítást, ami nemcsak a befülledéstől, a törődéstől óvja meg a kenyeHawaii turisták Budapesten A napokban érkeztek hazánkba először Hawaii szigetéről, Honoluluból amerikai turisták. Budapesti látogatásuk során a Royal Szálló különtermében rögtönzött divatbemutatón ismerkedtek meg a legújabb pesti divattal. A vendégek nagy tetszéssel tekintették meg a Verseny Áruház őszi modelljeit. — Hogy ötlötted ki ezt a . . . Kiss János havonta kétszer utazott föl a fővárosba vegyipari technikumba. Akkor még Kossuth-bánya villamosüzemében mint szakmunkás dolgozott. Keresete 1600—1800 forint, ebből, havonta elutazott öt-hat- száz forintot. Évfolyamtársa. Pusztai Károly Budapesten a Kábel és Műanyaggyárban dolgozik. — Egyszer elviszlek az üzemünkbe. Megmutatom, mit gyártunk, hogyan dolgozunk ... „ Délelőtt ér fel Pestre, az előadó sok délután kezdődnek, idő van. Megnézi az üzemet, egyik részlegnél éppen úszó-golyókat gyárta- r-V műanyagból, különböző t T'tá’vok alkatrészeként. Két fél-darabból áll egy golyó, amit összeragasztanak. Félbevágott „műanyag- loVf'a”. Mondja a barátjára'- hazavinne egy golyót e.m'é’,n2k. — Ekkor kezdődött? — Igen. Hazafelé, a vonat-fülkében játszadozik a műanyag- labdával. összepasszolja, szctemeli, megint passzolja. Kábel... összekötő-karmantyú ... import... fémházas . .. ezerforintok ... örökös hiány... Mi lenne, ha ebből a műanyagból? — Másnap bemegyek az üzembe. Kifúrom a műanyag-golyót, öntök bele gyantát... — Milyen gyantát? — Poliészter-gyantát. Négyféle vegyianyagból áll: poliészter, gyanta, szti- rol, katalizátor, accelerátor. 1— Ehhez még vegyítettem kvarcport is ötven százalékos arányban. — Mi lett az eredmény? — A golyót satuba fogtam és szorítottam. A műanyag megrepedt, de a gyanta tömör maradt..; A gyantát utána kalapáccsal verte, majd súlymérés után két hétig vízben, utána azonos ideig olajban fürösztötte. Súlya maradt, tehát bizonyítva van, hogy az anyag nem szívja magához a vizet. De milyen hőálló? Ha a kábelben rövidzárlat előadódik, akkor magas hő fejlődik, hogyan reagál erre az anyag? Autogénlánggal égeti. Kicsit meg- pörkölődik, füstöződik az érintkezés középpontjában, más semmi. Tehát ez is rendben van. — Utána? — Bejelentettem az üzem- vezetőségnek. Sablont öntettünk fémből és kézi préssel megcsináltuk a műanyagházat, a poliésztergyantával pedig kitöltöttem. A gyanta teljesen kitöltötte a házat és tíz-tizenkét perc alatt hidegen megmerevedett, mint a márvány. A kábelereket körülfogta az anyag, rövidzárlat lehetősége tehát kizárt dolog. — Hol vezették be először? — Kossuth-bányán, aztán Béta-aknán, később Zobá- kon. A bányafelügyelőség üzembiztosnak minősítette és elrendelte a sorozatgyártását. — Mindenütt alkalmazzák? — A Mecseki Széntrösztnél igen. Több ezer forintos kiadás helyett egyetlen karmantyú ára alig hatvan- hetven forint. Devizát takarítunk meg vele. És lent a munkahelyen, a bányában, bárki elkészítheti az összekötő karmantyút: felszereli a műanyagházat és teleönti gyantával. Ez év júliusának első napjaiban kapta meg Kiss János az újítási díjat: hetvennyolcezer forintot. A tröszt az OTP-hez utalta át az összeget. — Nem volt nekem dolgom még az OTP-vei a lottózáson kívül. Elmentem, mondom miért jöttem, kérik a személyi igazolványt. Nem volt nálam. Hazaszólok, van egy tizenkét esztendős kislányom, mondom neki, hozd le az igazolványomat meg egy táskát. A kislány lejön a Csoro- nika-dűlőből, hozza a vállra- akasztós műanyag táskát. Beleszámolnak hetvennyolcezer forintot. — A kislányom nem tudta miről van szó. Nagy zavarban volt, szorította a táskát magához hazáig. — A felesége? — Nem hitte el. Kipakoljuk a pénzt, azt mondta: „Nahát, hogy te milyen okos gyerek vagy?!” Amint meséli, elneveti magát. — Pedig nem is olyan nagy dolog**, — Micsoda — mondom. ■— Hát ez az újítás. Egyszerű, mint a pofon. Most már. Minden újítás, találmány, ötlet végül is valóban egyszerű. Amikor megszülték ... persze. Mert amíg vajúdik, addig éjszakák mennek rá. töprengések, rajzok, bizonytalan elképzelések. A szellemi erőfeszítést nem lehet sem időben, sem mennyiségben lemérni. Amikor az ötlet kész és világos, akkor az ember fel- lélegzik és azt mondja: nahát, milyen egyszerű! Persze. A milliók — mert hiszen azóta az ország valamennyi bányaüzeme reagált az újításra — tehát a milliók viszont tények: cáfolhatatlan valósáé. Milliókat megtakarítani a lehető legtiszteletreméltóbb dolog. Kiss János a Búzás: Abel úton — korábban vásárolt kis telken — házat épít. Kiásta az alapot, ő maga csinálta az alapfalazást és a szakipari munka is rá vár. Elvégre, eredetileg gépész- technikus és lakatos. Milyen lesz a családi ház? Három szoba, összkomforttal. Milyen lakásban laknak most? Szoba-konyha. De csak féloldalvást lehet közlekedni a lakásban, oly szűk és kicsi. Mi is lesz még az új házban? Garázs is. Kiss Jancsinak nincs autója. „Majd a vömnek lesz...” Nyolc-tíz év múlva. Előrelátó ember. Látja a mai problémákat is. Gondolkodik, dolgozik, hogy megoldódjanak. Rab Ferenc rét, hanem lényegesen meggyorsítja a boltokban történő átadását, átvételét is. A csehszlovákiai tapasztalatok után automatizáltuk a belső szállítást. Lényege az. hogy a készáru emberi kéz nélkül jut el a kemencétől a raktárig. Az ilyen módon — .1- gatott áru egy közbeiktatott hűtési folyamattal 30—40 fokot veszít eredeti hőségéből. Szaknyelven így biztosítjuk a kenyér- és süteményfélék úgynevezett cserepesedését, ami magyarul azt jelenti: ropogós kenyérrel, süteménnyel látjuk el a boltokat. Azaz, csak ellátnánk, ha nem szólna bele ebbe is a külső szállítás. Ez ideig nátron-zsákokban szállítjuk a süteményeket, ami azzal jár, hogy az összezsúfolt süteményekben megreked a pára és visszapuhítja a héjazatukat. Erre kerestek megoldást, amikor idei lengyelországi ta- nulmányútjukon tucatnyi városban vizsgálták meg a sütőüzemeket. Ez az útjuk csak fél megoldást hozott ugyan, a fentebb említett problémára, de egy7 sor nagyon hasznos tapasztalattal jöttek haza. A legjobb benyomást egyes malmok és a sütőüzemek közös telepítése keltette. Ezekben a koncentrált üzemekben egy igazgatóság alá tartozik a malom és a sütőüzem. Ez a rendszer, nagyon sok gazdaságos- sági tényezője mellett a legfontosabbat, a kenyér, illetve a sütőipari termék magas színvonalú és egyöntetű minőségét biztosítja. STERR KAROLT, a Pécsi Fémipari Vállalat igazgatója Tanulhatunk szomszédainktól is •— Brnói kiküldetésünk célja az volt, hogy tanulmányozzuk a gépiparral kapcsolatos olyan felszereléseket, berendezéseket, amelyeket hazai, pontosabban üzemi vonatkozásban is hasznosítani tudnánk. A kiállításon mindenekelőtt az automatizált és a speciális célgépek domináltak. Az utóbbiak ragadták meg a figyelmemet, ami nem csoda, hiszen a mi gépeink túlnyomó része elavult konstrukció. Nálunk tíz-hűsz évvel ezelőtt még korszerűnek tartott univerzális gépekre vár az a feladat, hogy egyre emelkedő tervmutatóinkat teljesítsék. A legfőbb profilunkat képező láncgyártás ügy ahogy célgéppel történik, de az újabb konstrukciójú gépek minimum ötven százalékkal termelnek többet a mieinknél. S hol tartanak tőlünk ezek a gyárak, amelyek a kiállításon bemutatott üzemközi szállító eszközökkel. rakodó- és anyag- mozgató gépekkel segítik elő a termelékenységet?! Aztán hozzáteszi még. hogv a távlatok megismerésén túl kézzelfogható haszonnal is járt a külföldi tapasztalatszerzés. — Nemcsak „vízzel főz a szegény ember” — mondotta. — A látottak arra inspiráltak. hogy újítási feladattervünkben első helyre a kézi lánchegesztés félautomatizálását tegyük. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Fémipari Vállalat egyéb termékei mellett évente 960 tonna ipari, illetve mezőgazdaság: célokra szolgáló láncot termel, amelyből 240 tonnát exportra gyártanak, bizony nagyon helyénvaló az úiítás: feladatterv. S vele együtt az is megszívlelendő, amit Bagyal István, a vállalat főmérnöke mondott. — Amikor legutóbb az egyik nyugatnémet cégtői prospektust és árajánlatot kaptunk egy nagy teljesítményű lánchegesztő, láncfűző gépükre, nem is tudt"k bi-m7«.. nében. hogy mit csodáliunk rajta jobban: a teljesítményét vagy az árát-e. ami deviza- forintban meghaladia az egymilliót. Ismerve ]el’'*"cá->-7-'- ket, nem is kellett fájó 171'v ahhoz, hogy lemond'"7’'- a megrendelésről. Ezutá- '■•' ♦t eszünkbe, hogy utánan^Onk: voltaképpen milyen nrsr.é ba exportálunk. Kiderít, hogy partnereink között n°m szerepel sem a Szovjet>m;ó. sem Csehszlovákia. Eszerint a mienknél minden btzon->--al modernebb láncgyáraik varnak. S ha így van. miért sóhajtozzunk nyugatnémet7—ns- pektusok felett? Tapasztal-t- csere dolga, hogy mi is mielőbb hasznosíthassuk a számunkra elérhetőbb testvérországok gyártási technn'Z-rö- :t, nem is beszélve arról, hogy itt kilátás nyílhat esetleges gépvásárlásokra is. Sürgősen kell cselekednünk ha továbbra is versenyben akarunk maradni; DR. BECK KAROLT, a Pécsi Vegyesipari Vállalat főkönyvelője A miénkhez hasonló üzemeket kell tanulmányozni — Köztudomású, hogy szolgáltatási cikkeink gyártása zömében régi módszerekkel történik. Könyvkötőink, cipészeink, gyapjú-namutkötödéink még ma is 40—50 évvel ezelőtti szerszámokkal, módszerekkel dolgoznak, s távolról sem elégítik ki az egyre tornyost;dó igényeket. — Brnói tamulmányutunk során a nemzetközi ipari vásárt ilyen szemszögből ie- kintettük mee. Nem sok haszonnal. Számunkra csak n- cselkedőnek volt kiállítva a sok-sok módén sztalosip ; ri gép. a miénknél összehasonlíthatatlanul korszerűbb finom- mechanikai szerszám, segédeszköz, a motorizált kötőgépek típusai. Vagyis a kiállítás megvilágította a távlatokat előttünk, de el is gondolkoztatok. Az ott látott gépeket minden bizonnyal alkalmazzék kisebb- nagyobb külföld" üzemekben, s ha már alkalmazzák, hasznos lenne azt is megtekin^T. milyen termelő kapacitással, m lyen termelési adottságokkal működnek. Aztán nem s ezek a gép: csodák kellenén-k nekünk elsősorban. hnomi egyszerű, de a miénknél korszerűbb konstrukciók, amelyekről különösebb nehézét nélkül lemérhetnénk, átveb-ú- nénk számunkra legh?c-’o- sabb módszereket vagy újítás: lehetőségeket. Elmondta még. hogy n«"' 's kellett külföldre utazniuk ’®v és más hasznos tapasztala'ér;-. Többek között egy gyulai váT- lalattól vették át a kötngén-k motorizálását. s a zalae"""- szegiektől a kárpitos munkák korszerű módszereit. Persze nyilvánvaló, hogv7 töldoz*m*é- foltozgató megoldások ezek és sokkal célravezetőbb egv 7ól előkészített, jól megfon'nl* külföldi tapasztalatszerző út beállítása, amelyből amelyekből többet prof:+ '■!- nának a vegyesipariak is, mint ebből a legutóbbiból. Pálinkás György Szőlőtermesztési bemutató a pécsi Kutató Intézetben A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, a Szőlészeti Kutatóintézet pécsi telepe, a - IT Agrárszak—'alva és az Agrártudományi Egyesület közös rendezésében szeptember T -én egész napos sz"’" r.-. ztési bemutatót tartanak a Szőlészeti Kutatóintézet pécsi szent- miklósi és máriai telepén. A bemutató első részét Dr. Diófási Lajos tudományos kutató vezeti aki a termeléstechnikai kísérletek 1964. évi eredményeiről számol be a megye szakembereinek a szen+nrkVi-i telepen. Délután 14.30 óra1 kezdettel Németh Márton fe’eo- vezető a fajta és nemesítés-; kutatások 1964. évi ere-1—A- nyeit ismerteti és mutatia W a máriai telephelyen. A naz utolsó programjaként Ifi'"* órakor a mecseki borvidék jellegz’*es borainak bemutatására kmül sor a máriatelepi pincében. ft
