Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-24 / 224. szám

396*. SZEPTEMBER 24. 3 fl Ivovi tériét mezőgazdasága a kommunizmus építésének szolgálatában Területünk mezőgazdaságá­nak dolgozói arra töreked­nek, hogy végrehajtsák aSzov jetuníó Kommunista Pártja XXII. kongresszusának hatá­rozatát a kommunizmus anya­gi-technikai bázisának létre­hozására és ezért évről évre növelik a munka termelé­kenységét, hogy tartalékokat hozzanak létre a mezőgazda- sági termékek hozamainak emelésével. A terület dolgo­zói a megye pártbizottságá­nak irányításával törekednek az Ukrán Kommunista Párt decemberi, majd pedig ez év februári plénuma határozatai­nak maradéktalan megvalósí­tására. A plénumok határo­zatai felhívják a pártszerve­zeteket, a mezőgazdaság vala­mennyi dolgozóját a termelés fokozására a termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok valamennyi gazdasági ágaza­tában annak érdekében, hogy minél nagyobb mennyiségben és jobb minőségben állítsák elő a mezőgazdasági terméke­ket. ÍJj nagytanra bűzafajta Ennek érdekében a terület tsz-ei és állami gazdaságai a szemestermést 45,5 százalék­kal növelték és ezen belül az őszieket — amelyek nálunk igen magas terméshozamot biztosítanak — 23,7 százalék­kal emelték. A terméshozam növelése érdekében kialakítot­tak egy nagy hozamú őszi bú­zafajtát is, amelyet Mirolov- szka 808 néven „anyaköny­veztek”, és ez azt jelenti, hogy már ebben az évben megte­remtődött a lehetősége a hek­táronkénti 2,7 mázsás termés- emelkedésnek; A cukorrépa vetésterületét 25 százalékkal növeltük az el­múlt évekhez viszonyítva és az idén hektáronként 240—250 mázsás átlagtermést takarí­tunk be, ami ugyancsak 20— 25 százalékkal magasabb az elmúlt évek termésénél. Eb­ben az évben nagy figyelmet fordítunk a kukorica termesz­tésére, ami másik fontos kul­túrnövényünk. Területünket az állattenyésztésre szakosí­tották és ezért nagy figyeimet fordítunk a takarmánynövé­nyek termesztésére is. Ebben az évben a takarmánynövé­nyek vetésterületét 21,1 száza­lékkal növeltük és ez lehető­séget nyújt arra, hogy még tovább fejlesszük iaz állatte­nyésztés volumenét. Feltétle­nül meg kell jegyezni, hogy megyénkben szép eredménye­ket értünk el az állattenyész­tésben, növeltük a szarvas­marha-állományt és a tej ho­zamot, ami lehetőséget nyújt I nagyobb mennyiségű termék j értékesítésére. így hús- és más I állati termékek eladására. A.z 1954. szeptember elsejei álla­pot szerint a tejtermelés 11,5 százalékkal nőtt a múlt évi­hez viszonyítva, ami 27 000 mázsának felel meg, 564 mázsa bús százhektáronként Területünk igen szép ered­ményeket ért el az első fél­évben az állam iránti köte­lességek teljesítésében, a hús a tej és más állati termék értékesítésében és sikeresen végrehajtja a lakosság iránti kötelezettségeit (A Ívovi terü­let első félévi eredményei alapján elnyerte az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága és az Ukrán Mi­nisztertanács Vörös Vándor­zászlaját — A szerk, meg­jegyzése.) Területünkön több élenjáró állami gazdaság és termelő- szövetkezet működik, vala­mennyi igen szép eredménye­ket ért el az árutermelésben, így például a pusztomitovszki termelőszövetkezet 100 hektá­ron — az év első nyolc hó­napjában — 564,3 mázsa húst termelt. A Druzsba szövetke­ze' ugyancsak nyolc hónap alatt 100 hektárra számítva 430 hektoliter tejet termelt. A Krasznaja Zvezda szövet­kezet tejtermelése ugyancsak 100 hektárra átszámítva 508 hektoliter volt; Delegációnk tagja a hodov- szki állami gazdaság feiőnőjc, az Ukrán Szocialista Köztár­saság Legfelső Tanácsának küldötte. Volk elvtársnő tehe­nenként 3080 kilogramm tejet fejt és ezzel példát mutatott a terület többi termelőszövet­kezete, állami gazdasága [ dolgozóinak, akik az éiem­1 járó módszereket tanulmányoz zák, hogy bevezessék azt te­rületük többi mezőgazdasági üzemében is. Küldöttségünk most köruta­zást tett Baranya megyében, amellyel már régóta baráti kapcsolatok kötik össze. Ez alatt az idő alatt küldöttsé­günk számára lehetőség nyílt, hogy találkozzék a megye párt és állami vezetőivel és meglátogasson több termelő­szövetkezetet és állami gaz­daságot. Eljutottunk a Pécsi Állami Gazdaságba, a mágocsi Béke Termelőszövetkezetbe, a Bikali Állami Gazdaságba és még több helyre. Ezek a gaz­daságok ránk jó benyomást tettek, különösen a kertészet fejlődése, a tejtermelés foko­zása, az állattenyésztés meg­szervezése, valamint az inten­zív sertéstenyésztés megvaló­sítása váltott ki belőlünk elé­gedettséget. Meg kell jegyez­ni, hogy igen jól megszervez­ték a haltenyésztést a Bikali Állami Gazdaságban. Bennün­ket örömmel tölt el ezeknek a gazdaságoknak az eredmé­nye és szeretnénk további si­kereket kívánni nekik mun­kájukhoz; Mindenütt szeretettel fogadtak Bárhol jártunk a megyé­ben, mindenütt szeretettel fo­gadtak bennünket és érdek­lődtek megyénk lakóinak éle­te, mezőgazdasági munkája iránt. Teljes szivünkből sze­retnénk megköszönni Baranya megye állami gazdaságai és termelőszövetkezeti dolgozói­nak a szívélyes fogadtatást és kívánunk számukra sikereket a szocializmus építésében. A. Osztapenko, a Ivovi terület mezőgaz­dasági pártbizottságának titkára Kereskedelmi aktíva ülés megyei pártbizottságon a Aktívaülésen tanácskoztak tegnap a megyei pártbizottsá­gon Pécs és Baranya keres­kedelmi vállalatainak, vala­mint a velük szorosan együtt­működő ipari vállalatok igaz­gatói, párt- és szakszervezeti bizottságainak titkárai. Az ér­tekezleten részt vett Rapai Gyula elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára, Pap. Já­nos elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára, Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács el­nöke, valamint az MSZMP Központi Bizottságának, a SZÖVOSZ és a Belkereskedel­mi Minisztérium képviselői. Biztató fejlődés A beszámolót Benedetti Ti­bor elvtárs, a megyei pártbi­zottság ipari és közlekedési osztályának vezetője tartotta. Az aktívaértekezlet összehívá­sát főként a Politikai Bizott­ság 1964. június 2-i ülésen a kereskedelem helyzetéről és feladatairól hozott határozat indokolta. Benedetti elvtárs megállapította, hogy alapjában kielégítő az áruellátás az élelmiszereikben, az elmúlt években bővült az áruválasz­ték, javult egyes áruk minő­sége, fejlődött a vendéglátás, korszerűbb és színvonalasabb lett a kereskedelmi hálózat, növekedett a kereskedelem rugalmassága és az egész ke- [ reskedelem kulturáltabb lett. A következőkben felsorolta azokat a problémákat, ame­lyek megoldását most már a Politikai Bizottság határozatá- tának megvalósítása is sür­geti. Az utóbbi évek során a ke­reskedelmi hálózatfejlesztés Br "anyában lépést tartott az általános fejlődéssel, de a ko­rábbi évek hálózatfej lesiztési lemaradásait nem tudta pó­tolni. így Pécsett főként a peremterületeken — Vasason, a Magaslati ". ion, a SZOT- üdülő környékén, Borbála­telepen, a Tettye környékén, Ételmérgezés Szentiorincen Tömeges ételmérgezés tör­tént az elmúlt napokban Szentlőrincen és a környező községekben. A szentlőrinci cukrászdában szeptember 19- én készített krémesből 20-án és 21-én fogyasztottak a kör­nyező falvakban és többen rosszul lettek. A mérgezés kö­vetkeztében közel 100 sze­mélyt kellett orvosi kezelés­ben részesíteni. A közepes ki­menetelű megbetegedéseket a KÖJÁLL vizsgálata szerint a salmonella egyik fajtája okoz­ta. A salmonella állati ürülék­ben tenyészik és mosatian to­jás héjáról könnyűszerrel ételbe kerülhet, mérgezést okozhat. Az eset mindenkép­pen fokozott óvatosságra int, figyelmeztetőül szolgál a házi­asszonyoknak és a vendéglátó egységek dolgozóinak is, hogy mosatlanul tojást ne használ­janak. Az ügyben a nyomozás megindult. A nyersőrlő-részleg munká­sai panaszkodtak, hogy a kő­liszt annyira ellepi az egész üzemrészt, hogy a „por-köd­től” nem látni el még tíz mé­terre sem. A dömperekről — amelyek mérlegelésre szállít­ják — lehull az udvaron, be­lekap a szél, a környező ut­cák házait ellepi, megfojtja a gyümölcsfákat és a vete- ményt. — Találtak-e megoldást az üzemszervezők? — Részben igen. Erős elszí­vóberendezést javasoltak a nyersőrlőbe. A dömperek rak- területének oldalfalait meg­emelték és most nem hull el útközben az anyag s közel sincs olyan nagy por, mint előtte, de teljesen nem is tud­juk megoldani, — Miért? — Üzemünk — mint tet­szik tudni —, korszerűtlen; Nézze csak meg mondjuk a mészkőbányát. Még mindig csákánnyal verik szét a le­robbantott köveket. Télen rop­pant hideg van kint, mert a környék elég huzatos, nyáron meg negyvenöt-ötven fokot is mértem kint a mészkőfalnál. Aztán az égetőkemencéknél is. ötven fokos forróságból ta- licskázzák ki a követ a rám­pára. Tudja egy megrakott ta­licska hány kiló? Százötven. És a mészkőpor éget, bele­eszi magát a bőrbe. Szóval, van jtt teendője elég az üzem- 3S9SSvez0s.dk) Az üzem rekonstrukció előtt álL A tervek már készülnek is. 1980-ra a Beremendi Ce­mentgyár eléri a DCM ter­melési kapacitásának 70 szá­zalékát. Ehhez persze nem­csak milliós beruházások kel­lenek, hanem szakemberek is. Hogyan állnak az utánpótlás­sal? Berthold György „lokomoto- ros” az üzemben, azaz a kis- mozdonyt vezeti: szállítja a mészkővel tele csilléket a bá­nyától az üzemig. — Tulajdonképpen pék a mesterségem. — S jobb itt az üzemben? — Dolgoztam itt, aztán egy rövid időre elmentem péknek, de visszajöttem; — Miért? — Nehéz munka ez itt, de mégis .:; valahogy jobban ér­zem magam az üzemben. Meg aztán, most indul az üzemben négyéves technikum. Beirat­koztam. Minden második na­pon négytől fél kilencig ta­nulunk; A KISZ-tttkárnő szól közibe? >— Kongresszusi vállalásunk volt, hogy minél több fiatal szerezze meg a technikumi végzettséget. Gyuri is részben ezért Jelentkezett, meg aztán, az üzemnek jövője van. Ha korszerűsítik a gyárat» kell ide sok szakember; * A kongresszusról lévén szó. Somogyvári Gizi egy gépelt papírlapot mutat, ez a válla­lásuk. „Vállaljuk, hogy lesze­reljük az ekonomizert..— olvasom a felsorolásban. — Hát ez meg micsoda? Zömök, izmos, szőke hajú fiatalember néz be egy pilla­natra az ajtón és már húzza is be maga után az ajtót, de a KISZ-titkár utána kiált: — Karcsi! Karcsi visszajön. Bemutat­kozik: — II. Mátyás — nyújtja a kezét ■— Hogyhogy második? — Az első az apám. ö is Mátyás Károly. Mátyás Károly egyébként a műszaki osztály vezetője. — Mondd el az ekonomi­zert, te jobban tudod! — kéri Gizi. — Ez egy hőkicserélő be­rendezése volt az üzemnek, de használaton kívül. Annak­idején használták, amikor az üzem gőzenergiával működött. Az egész berendezést, épület­tel együtt el kellett távolíta­ni, de ez éppen elég gondot okozott a gyár vezetőinek; — Miért? — Valamilyen budapesti al­vállalkozóval kellett volna le­bontatni. De először is nem vállalták, másodszor, sokba került volna. Legalább negy­ven-ötvenezer forintba; *— És? —■ Mi lebontottuk. Kiszesefc Munkaidő után. Körülbelül egy hónapig tartott. — Szívesen vállalták ezt * munkát szabad időben? Mátyás vállatvon: természe­tesnek veszi. — Nem volt kötelező, még­is jöttek. Még vasárnaponként is. De komoly munka volt ám! Képzelje el, huszonnyolc előmelegítő elem öntöttvas­ból. Egy-egy elem súlya 8—9 mázsa. A lányok is segítet­tek, hordták a „törmeléket”« — elneveti magát. — Talán nem hordták? — De! Csak egy-egy tör­melék volt két mázsa is. Az ekonomizert lebontot­ták. A gyár vezetősége ötven­ezer forint helyett kifizetett — ötezer forintot jutalmul a kiszeseknek. Augusztus vé­gén 23 cementgyári fiatal mindjárt elutazott Balaton­szepezdre, a siklósi KISZ já­rási bizottság sátortáborába. Útiköltséget, napi háromszori étkezést fedezte az ötezer fo­rint jutalom. A Beremendi Cementgyár korszerűsítését rövidesen meg­kezdik. Az időpont még két­séges, hogy mikor. De a fia­talok — sajátos módon — készülnek már. Az újjászülető üzem változást hoz a fiatalok sorsában is. Magasabb kép­zettség, embert kímélő mun­kakörülmény, magasabb ter­melés. Az elkövetkezendő években ez lesz a legnagyobb esemény ebben a határmenti, több ezres községben; Sah Fi a Peliérdi úton és környékén, Kertváros és Közép-Meszes területén, — mintegy 13 kis­kereskedelmi és négy vendég­látóipari egység hiányzik. Komlón az elmúlt év végéig elkészült 5500 lakás után 6740 négyzetméter üzletteret kellett volna megépíteni, ezzel szem­ben ‘4150 négyzetméter üzlet­tér épült. Nem valósult meg Mohácson a farostlemezgyár készenléti lakótelepének kap­csolódó beruházása, továbbá megoldatlan a saját erőből épülő, családdházas települé­sek kereskedelmd ellátása. A raktározási lehetőségek is messze elmaradnak az igé­nyek mögött. Pécsett 82 kis­kereskedelmi és vendéglátó- ipari egységnek nincs raktára. Az utóbbi tíz év során Pécsett 179 kereskedelmd és ven­déglátóipari egység nem ke­rült felújításra. Ezzel szem­ben — mondotta Benedetti elvtárs — tudunk olyan átala­kításokról .amelyek rövid idő­szakon belül azonos boltnál, többször is bekövetkeztek, esetenként felháborító köny- nyeLműséggel. E tekintetben a megyében sem jobb a hely­zet. Raktározási gondok az utóbbi 3 évben bizonyos fokig enyhültek, mert felépültek a nagykereskedelmi raktárak, azonban most is megoldatlan több nagykereskedelmi válla­latunk raktárhelyzete. Bara­nya megyében jórészt a rak­tározási gondok megoldatlan­sága, a nagykereskedelmi vál­lalatok raktárainak szétszórt­sága, (kb. 150 pincében van­nak nagykereskedelmi raktá­raink), nem haladhatott kel­lően a raktározási munka gé­pesítése. Összevonják a pécsi és megyei vállalatokat Benedetti Tibor elvtárs meg említette, hogy a jelenlegi ta­nácsi kereskedelmi szervezet­ben legalább 2052 négyzetmé­ter alapterületű központi iro­daházra lenne szükség. Ezzel megoldható lenne a kereske­delmd vállalatok központjai­nak megfelelő elhelyezése. Kérte, hogy a Belkereskedel­mi Minisztérium ezt a fontos, megoldandó problémát sorolja a raktározási gondokkal kap­csolatos teendők közé, A kereskedelem technikai felkészültségéhez tartozik töb­bek között a kereskedelmi hű­tés és a vendéglátás üzemi gépesítése is. Pécs kereskedel­mének ez év végéig 451 hűtő­gépe, hűtőpultja és vitrinje lesz, de további 680 hűtőbe­rendezésre volna szükség. Ba­ranyában 755 hűtőberendezés működik, azonban további 80—90 beszerzése lenne in­dokolt. Hasonló a helyzet spe­ciális szállítóeszközök tekin­tetében is, nincs megfelelő számú hűtő- és termoszkoosd, nincs a tej, kenyér, hús és zöldségfélék szállítására ele­gendő speciális szállítóeszköz, s ez gátolja a lakosság áru­ellátásának javítását. A belkereskedelem irányí­tásáról és szervezéséről szólva Benedetti divtára elmondotta, hogy Baranyára többek között a vállalati elaprózottság jel­lemző. Problémát jelent az is, hogy a tanácsok kereskedelmd osztályai részben vállalati gaz dálkodással, részben hatósági jogkör gyakorlásával foglal­koznak, így irányításuk nem elég elvi és ebből ellentmon­dások keletkeznek. A keres­kedelem irányításában és je­lenlegi szervezetében változ­tatásokat kell végrehajtani. Pécs megyei jogú város irá­nyítása alá tartozó kiskeres­kedelmi vállalatokat összevon­ják a megyei tanács kiskeres­kedelmi vállalataival. Bz azt jelenti, hogy a meglévők he­lyett három vállalat körébe kerülnek a kereskedelmi egy­ségek a megyei tanács keres­kedelmi osztályának irányítá­sával. Az átszervezés szerve­zeti előkészületeit már meg­tették, az átszervezést 1965. január 1-ig végrehajtják. Javaslatok A hozzászólások szinte ki­vétel nélkül a beszámolóban elhangzott problémákra rea­gáltak, Kis Miklós kereske­delmi tanuló-iskola igazgató­ja a kereskedelmi tanulókép­zés és a szakmai utánpótlás nevelésének nehézségeiről szólt. Elmondotta, hogy a jö­vő tanévtől reformot hajta­nak végre a kereskedelmi ta­nulóképzésben. Ez a reform a pécsi kereskedelmi tanuló iskolát is érinti, ahol jelenleg több mint 1200 kereskedelmi szakember képzése folyik. Kérte: az illetékesek nyújtsa­nak segítséget abban, hogy iskolájuk jobb elhelyezést nyerjen, s megfelelőbb körül­mények között történhessék az oktatás. Jakabos Zoltánná, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője arról be­szélt, hogy a kis- és nagyke­reskedelmi vállalatok és a szövetkezeti kereskedelem munkáját a kölcsönös segítség és megértés jellemzi. Felhívta a figyelmet,, hogy a vállalatok á(szervezésénél zárják ki a bi­zonytalansági tényezőket, hogy a kereskedelem jól zár­hassa az évet. Kabács Béla a MÉSZÖV képviseletében arról tájékoztatta az aktívaértekez. let résztvevőit, hogy 1960-ban 700, 1963-ban 900 millió fo­rintos forgalmat bonyolítottak le, és négy év alatt 55 millió forintot fordítottak a földmű­vesszövetkezeti kereskedelem fejlesztésére. Nagy szolgálato­kat tettek a falusi lakosság­nak, amikor a KISZÖV-vel közösen megszervezték a ja­vító-szolgáltató felvevőhálóza- tot. Elmondotta, hogy kidol­gozták az ellátási központok, alközpontok szervezetét, s megkezdték ezt a munkát a vendéglátó szakmában is. Gel- lér B. Miklós többek között fedett pécsi vásárcsarnok és hűtőház építésének szükséges­ségét hangsúlyozta. Véleménye szerint emelni kell a kereske­delmd szakoktatás színvonalát; s el kell érni, hogy a techni­kumokban az idegenforgalom­mal kapcsolatos tárgyakat- to tanítsanak, mert az idegem* forgalom növekedésével egyre több, sokoldalúan képzett, jó kereskedőre lesz szükség. MoU nár Károly, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese azzal foglalko­zott, hogy a megye szövetke. zeti boltjait • néhány éve még dotálná kellett, ma pedig túl­nyomó többségük szépen vi­rágzik és jelentősen hozzájá­rul ahhoz, hogy a falu ellá­tása minél kifogástalanabb le­gyen. Faludi Ármin, a Bara­nya megyei Állaim Kereske­delmd Felügyelőség vezetője hangsúlyozta: az idén nem szabad megismétlődnie a ta­valy több kis községben ta­pasztalt helyzetnek ,hogy a tél bizonyos időszakában nem tud ták alapvető élelmiszerekkel ellátni a lakosságot, mert nem gondoskodtak időben azok megrendelésénöL A PB-határozai szellemében Csűri István, a Belkereske­delmi Minisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatóságának vezetője többek között arról beszélt, hogy a PB határozata alapján a belkereskedelem máris benyújtotta igényeit az iparnak, s az iparral való szo­ros együttműködés biztosítja majd azok kielégítését. Töb­ben szóltak arról, — mondot­ta, — hogy a kereskedelmi dolgozók bérezése elmaradt a népgazdaság más ágazataiban dolgozókétól. Ez a kormány és a párt vezetői előtt is is­meretes, s megoldás is vár­ható mihelyt erre reális lehe­tőség kínálkozik. A kereske­delmd dolgozók sokat tehetnek azért, hogy ez mielőbb be­következhessen, mert például a kereskedelmi költségek csökkenése magával hozhatja a kereskedelem béralapjának emelését. Benedetti Tibor elvtárs rész letesen válaszolt minden hoz­zászólásra, majd Pap János elvtáre zárszava hangzott el. Ebben aláhúzta, hogy a Poli­tikai Bizottság határozata hosszú időre és komplex mó-' dón veti fel a feladatokat amelyeket figyelembe keli venni az 1965. évi tervék el­készítésénél. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom