Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-03 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGÍVESIIL JETEK ! DIINlilŰlI ■; 5, ■ ­XXI. ÉVFOLYAM, ÁRA: 50 FILLÉR 206. SZÄM IS műszaki fejlesztés társadalmi ügy r - •» . " A Sallai utca frissen tataroz ott házai. Hruscsov a esehszl ovákfai Xaverovba látogatott A műszaki fejlesztést sokan a gyátrmány- és gyártásfej­lesztésre korlátozzák és ezzel az egész feladatot áthárítják a mérnökökre, konstruktőrök­re, technológusokra. Valóban, a műszaki fejlesztés leglénye­gesebb eleme a gyártmány- és a gyártásfejlesztés és ebben a műszaki szakembereknek alig­ha vitatható elsődleges szere­pük van. De a műszaki fej­lődés fogalma a gyármány- és gyártásfejlesztésnél sokkal szélesebb területet ölel fel; mindenekelőtt magában fog­lalja a termelőerők legfonto­sabb elemének, az alkotó, ter­melő embernek a nevelését, szakmai, technikai ismeretei­nek, általános műveltségi szín­vonalának emelését. Már többször bebizonyoso­dott, hogy a iegjobb műszaki fejlesztési elképzelések is zá­tonyra futnak, ha a munkás és a műszaki szakember-gár­dát nem készítik fel, nem is­mertetik meg vele előre az új konstrukciót, az új termelési eljárást. A műszaki fejlesztés úgynevezett emberi oldala azért is fontos, mert az új technika hatással van az em­berek munkakedvére, idegál­lapotára, a munka intenzitásá­ra. Például ha az eddig egy- gépes munkás a gyártási fo­lyamat korszerűsítése követ­keztében szalag mellé kerül, okvetlenül szükséges annak előzetes megállapítása, hogy az új technológia — a szalag­rendszer — milyen hatással lesz a dolgozóra, megérti-e a változás lényegét, belátja-e fontosságát stb. és a vizsgálat eredményétől függően kell az átállást előkészíteni. A műszaki fejlesztés köré­be be kell vonni a termelés­nek úgynevezett járulékos szükségleteit, a termelést ki­szolgáló tevékenységet is. Jel­legzetes helyzet, hogy míg a termelési cél — például egy gyártmány — korszerűsítésére nagy erőket koncentrálnak az iparban, gyakran a termelési tevékenységhez nélkülözhetet­len kiszolgáló és egyéb mel­léktevékenységek megfelelő korszerűsítését elhanyagolják, így sokfelé kevés gondot for­dítanak a belső anyagmozga­tás korszerűsítésére, jóllehet országos méretekben naponta körülbelül egymillió tonna anyagot mozgatnak meg, mintegy 10 millió munkaóra felhasználásával. Az iparban a munkások — iparáganként változó mértékben — 10—30 százaléka foglalkozik anyag- mozgatással, de nem egyszer 50—80 százalékra is emelke- d'k ez az arány. A legkorsze­rűbb teehnólógiávaíl előállított gyártmány társadalmi hasz­nosságát is jelentősen csök­kentheti tehát a kiszolgáló műveletek alacsony termelé­kenysége. A termék a felhasználónál, a fogyasztásban realizálódik. A korszerű terméket tehát korszerű módon kall tárolni, Jtoiszoiu módon kell eljuttat­ni a fogyasztóhoz és végül le­hetővé kell tenni, hogy a fo­gyasztó ezt korszerű módon fogyaszthassa el. Ez indokol­ja a tárolási (raktározási) helyzet javítását, a szállítási, a közlekedési kapacitások erő­teljesebb fejlesztését és kor­szerűsítését. (Pl. hűtőláncok kiépítése). A fogyasztón egyaránt ért­jük'az-egyéni és a tatmelft­fogyasztást. Ez a műszaki fej­lesztésnek olyan területe, amellyel eddig igen keveset foglalkoztunk. A műszaki fej­lesztési elgondolásainkból gyakran hiányzik a teljességre való törekvés és ezért a gyár­tó vállalatnál végrehajtott technikai fejlesztés társadalmi hasznossága csak töredéke a valójában elérhetőnek. így például sok vállalatunknál al­kalmaznak már korszerű, nagytermelékenységű célgépet. Vizsgálatok azt mutatják, hogy ezeknek a gépeknek a kihasználása sokszor rosszabb, mint a hagyományos, alacso­nyabb termelékenységű gé­peké. Ennek az az oka, hogy ezeket a korszerű gépeket a vállalatok gyakran nem képe­sek korszerűen üzemeltetni: a termékválaszték igen széles, a profil gyakran változik, a gép kiszolgálása nehézkes stb. Az elmondottak bizonyítják: a műszaki fejlesztés komplex feladata a szocializmusban az egész társadalom ügye, s ugyanakkor az egyén érdeke is. Hiszen a technika fejlődése lehetővé teszi az egyén képes­ségeinek kibontakoztatását, megszabadítja őt a nehéz fizi­kai munkától. A termelé­kenység növekedése révén le­hetővé teszi a szabadidő növe­lését: ez a kulturáltabb élet, a társadalmi — közéleti tevé­kenység fokozásának fontos feltétele. A technika azonban bevonul a háztartásba is; a gépek megkönnyítik és meg­gyorsítják a lélekőrlő háztar­tási munkát, lehetővé teszik a kultúráltabb és egészsége­sebb fogyasztást. A televízió a legtávolabbi helységbe is „elviszi” a színházi előadást, képszerűen is kitárul a világ a néző előtt stb. A műszáléi fejlesztés a szo­cialista társadalomban válik a szó szoros értelmében társa­dalmi üggyé. A társadalmi gazdagság növelésének ugyan­is ma már legfontosabb forrá­sa a termelékenység emelése. Méltán álapította meg a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa: ,.A mun­ka termelékenységének emelé­se, a gazdaságosság fokozása... ma a fő front, amelyen a küz­delem a szocializmus teljes felépítéséért folyik. Világmé­retekben is e fronton dől el a szocializmus csatája a kapita­lizmussal.” A* társadalmi szük­ségletek kielégítésének mér­tékét mindenkor a rendelke­zésre álló nemzeti jövedelem nagysága határozza meg. A nemzeti jövedelem emelésének pedig a munkatermei éken vsÄa növelem az egyik legfontosabb tényezője. A termelékenység növelés anvagi alapja ismét a műszaki feilesztés. Tme. az alapvető politikai feladat, a szocializmus építése és felépí­tése. a társadalom t.agiai anvagi és kulturális szűkeit*, leteinek kielégítése fev függ össze a műszaki-technikai elő­rehaladással. A műszaki fejlesztés politi­kai összefüggéseinek elenged­hetetlen feltétele annak. ho«v a műszaki szakemherek mel­lett a gazdasági, a szerve’”* szakemberek, s a de]ea->.u. I minél szélesebb rétegei rmm. . kálkodjanak a műszaki hala- I dás meggyorsításán. D*. Varga György i fi télre készül az építőipar Az utóbbi években sok gon­dot okozott a tél az építőknek. Ezért az idén nemcsak az őszi hónapokban, hanem már korábban elkezdték a felké­szülést a télre és egyúttal a jövő évi feladatok megalapo­zására. Az 1965 évi lakásépí­tési feladatoknak jelentős ré­szét már ismerik az Építés­ügyi Minisztérium vállalatai. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai országos viszonylat­ban mintegy 4000 jövő évi la­kás építését kezdték meg. Az új épületek munkálatainak több mint 20 százalékát már elvégezték. A tél kezdetéig hátralevő hónapokban azon­ban nemcsak az új lakóházak befedését és beüvegezését akarják elvégezni, hanem a fűtőberendezések felszerelését is. Az épületek egy részében már a végleges kazánt, vagy a fűtési hőközpontot is felál­lítják az őszi hónapokban. Az építőgépjavító és gyártó vál­lalat dolgozói pedig többszáz újfajta hőlégfúvó-berendezést készítenek, amellyel az átme­netileg kazán nélkül álló épü­letekben is gondoskodnak a munkahely fűtéséről. A Köztisztasági és Utkar- bantantó Vállalat az utcák burkolatainak felújítására és karban tartására az idén 12,7 millió forintot fordít. Ebből 3,7 millió forint jut a válla­latok belső útvonalainak, ud­varainak burkolására, illetve karbantartására A vállalat az első félévi tervében kitűzött munkáit el­végezte, féléves tervét 104 százalékra teljesítette. Az első félév feladatait a Dugonics utca, Csillag utca, Jász utca< Erzsébet utca felújításai, a Rippl-Rónai utca, Endre utca, Fürjes utca és a Gyula utca portalanításai alkották az I. kerületben. A II. kerületben a Böck J. utca és a Gyuri út felújítása, a Hunyadi út hely­reállítása, a Rákóczi úti és a Tettye utcai gyalogjárók Xaverov: A Nyikita Hruscsov vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség csehszlovákiai látoga­tásénak hetedik napján, szer­dán Xaverovba látogatott, ahol megtekintette az ottani ba­romfitenyésztő gazdaságot. A vendégeket útjukra elkísérte Jozef Dénárt miniszterelnök, a CSKP KB elnökségének tag­ja és más személyiségeik. A tíz óra után néhány perc­cel Xaverovba érkezett dele­gációt és kísérőiket ünnepé­lyesen fogadták. helyreállítása, valamint Kert­városban a Gárdonyi és az Orgona utcák járdaszegélyei­nek elkészítése. Ide lehetne sorolni még az ez évben el­készülő Kazinczy, Lyceum> Kisfaludi, Fürdő, Gábor ut­cákat, a Városház-közt, a Bolt ív közt, a Felsőmalom, Mun­kácsy M, és a Toldi M. utcák rekonstrukcióit is. A III. ke­rületben felújítás történt, il­letve történik a Bárány. Dárda utcákban, a Mártírok útjába torkolló kis utcákban és a Patacsi úton. A III. negyedévi tervben to­vábbi útburkolat felújítások, karbantartások, portalanítások szerepelnek. A tervek szerint a III. ne­gyedévben elkészül a Felső- Malom úti piactér átrendezé­se, kiépítik Vasas I.-en a Sas A xaverovi baromfi tenyész­tő gazdaság bejáratánál Jiri Burián földművelésügyi mi­niszter üdvözölte, majd tájé­koztatta Hruscsovot az üzem munkájáról és eredményeiről. Az üzem megtekintése után a vendégek és a dolgozók, vala­mint a Hruscsovot kísérő mintegy hetven kül- és bel­földi újságíró az üzem étkez­débe sereglett. Itt először a vállalat igazgatója ismertette a nemrég létesült üzem törté­utcát, Vasas 11.-n a Nevelők útját. Az I. kerületben tör­ténő munkák egyike lesz az Engels úti gyalogjáró elké­szítése. A III. kerületben még az ősz előtt befejezik a Kasza utca, a Homok utca, a Kandó Kálmán utca, a Málna utca. a rácvárosi iskola teljes re­konstrukcióját, valamint jár­daszegélyt építenek az Est, Bolygó, Tulipán, Szív, Űrha­jós, Hóvirág> Levendula és a Rozmaring utcákban. A Xa­vér utcában teljesen új gya­logjáró épül. Az összeg, melyet a felso­rolt utcákban végzendő út­felújítási és karbantartási munkákra fordítanak, eseten­ként több százezer forintot jelent. Az igazgató szavai után Hrus­csov mondott rövid rögtön­zött beszédet. Köszönetét mondott a szí­vélyes vendéglátásért, ms’d kijelentette, hogy az SZK? KB plénuma a köze'jö .ö'xn a mezőgazdasággal, ezen be­lül pedig főképp a nagyüze­mi sertéstenyésztés kérdései­vel foglalkozik. „Versenyezni fogunk és annak módszereit fogjuk alkalmazni, aki a leg­jobban dolgozik. Ami ná'’m'i jó, szívesen megmutattuk önöknek, ahogyan ez lesi vé­rek között szokás” — mondot­ta befejezésül rögtönzött be­szédében N. Sz. Hruscsov. Az N. Sz. Hruscsov vehette szovjet párt- és kormánykül­döttség. amely szerdán délelőtt megtekintette a xaverovF ba­romfitenyésztő telepet, dél­után Antonin Noix>tny köz- társasági elnök, a párt első titkára, Jozef Lénárt minisz­terelnök és más csehszlovák vezető személyiségek kísére­tében a Kolin járás Becvary községében lévő Svoboda (Sza­badság) Termelőszövetkezeibe látogatott. A vendégeket Jiri Burián földművelésügyi miniszter köszöntötte, a tsz tagjai a hagyományoknak kenyérrel és sóval üdvözö'+ék, majd virággal kedveskedtek nekik. Az üdvözlések után Hrus­csov és kísérete megtekintet­te a tsz-t, mely két termelő­szövetkezet egybeolvadásával 1961-ben alakult és jelenleg 240 taggal mintegy 1000 hek­táron gazdálkodik. Komló tetején, Somág-tetőn családi házakból egész kis városnegyed épfiit az utóbbi években. Somág-tető az épülő új , _______ víztoronyból. Foto: Erb János n etét és eddigi eredményeit. Tovább javítják Pécs étbirkolatait

Next

/
Oldalképek
Tartalom