Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

ftjAPLÖ

5

W64. SZEPTEMBER 17.

Fortuna ismét Pécsnek kedvezett

Fortuna istenasszony ismét Pécs városának kedvezett. Ugyanis a 36. .játékheti lottósorsoláson Bender János II. kerületi pécsi nyugdíjasnak négy találata volt. A nyereményösszeget: a 103 900 forintot. szerdán délelőtt tíz órakor fizette ki részére az Országos Takarékpénztár Baranya megyei fiókja.

Felesége pedig, aki külön lottózik, megjátszotta a 12-es számot. Ha ezt Bender János játszotta volna meg, akkor most körülbelül 1 millió 800 ezer forintot nyert volna. így azonban a szerencséjébe ez a kis pech csúszott bele. Bender Jánosnak a 4-es találata mellett egy hármas találata is volt.

Kétszáz éves Palotabozsok

Fennállásának kétszázadik évfordulójára készül Palotabozsok. Szeptember huszonhe- tedikén nagyszabású ünnepségen emlékeznek meg a falu alapításáról. Ugyanakkor ünnepük a palotabozsoki általános iskola elődjének, a helyi elemi iskolának százötvenedik évfordulóját. Egész napos sportműsort rendeznek, de ugyancsak egész napos lesz a népművelési program is. Meghívták a szeptember hu- szonhetediki ünnepre a komlói fúvószenekart is.

Áramszünet

— Áramszünet lesz 17, 18, 18-én

reggel 7—17 óráig hálózat karbantartása miatt Kozármisleny, Kozármisleny Újtelep, Pécsudvard Egerág, Kisherend, Személy, Pe- terd, Lothár és Birján községekben. <x)

*

— Áramszünet lesz szeptember

17—19-ig 7—17 óráig hálózat átépítés miatt Pósa Lajos, Bokor u. Sarló, Tündér, Vadász, Bártfa ut- oák és Engels út, Torda és Pósa Lajos u. között. Áramszünet lesz szeptember 17-én 7—17 óráig kábel szerelés miatt a Toldi Miklós utcában. ' ' (x)

Hetven nap hét európai országban!

Pardon, mi a hobbyja?

Dr. Horváth A. Olivér, a biológiai tudományok kandidátusa a napokban tért visz- sza 70 napos növényföldrajzi európai tanulmányútjáról. Bejárta Ausztriát, Olaszországot, Franciaországot, Németországot, Belgiumot, Svájcot és Angliát. Utjának hármas célja volt, Franciaországba azért utazott, hogy még életben találja Braun-Banquet, a Mont Peliierben lévő Nemzetközi Növényföldrajzi Kutató Intézet 80 éves alapítóját és igazgatóját, a növényszociológia nagymesterét. Svájcba a nyugat-balkáni és kelet-alpesti Növénytársulási Társaság hívta meg, hogy a dél-magyarországi hárserdőkről tartson előadást. Ugyanakkor meghívást kapott Edinburghba, a X. Nemzetközi Botanikus Világ- kongresszusra is, hogy ott a Mecsek növényföldrajzi térképezéséről és- annak eredményeiről tartson beszámolót.

— Franciaországa menet kiszálltam Becsben, ahol az egyetemen és a Bécsi erdőben dolgoztam. Innen Triesztbe mentem, ahol az egyetem Növénytani Intézetének vendégeként háromnapos kutató- útón voltam, majd Genovában az egyetem botanikus kertiében és növénygyűjteményében dolgoztam. Mont Peliierben csehszlovákiai és jugoszláviai kutatókkal voltam együtt. A Mecsekhez hasonló, szubmediterrán, délies növényzetet kutattuk, összehasonlítva a mont-pellieri flórát a pécsivel. A francia- országi .kutatómunka és a svájci kongresszus között — mondja dr. Horváth A. Olivér — volt tíz napom. Ez idő alátt a Rajna vidékén, Strassburgban, Karlsruheban, Thübingenben, valamint a Fekete erdő vidékén kutattam.

— Svájcban a kongresszus alkalmával ugyancsak összehasonlító vegetációs tanulmányokat folytattunk, megvizsI gálva a mecseki és a svájci hárserdők közötti különbséget

I és hasonlóságot. A német és

a latin nyelvű előadást élénk vita követte. Svájcban igen érdekes volt az egyik zágrábi tanársegédnek Kelet-Horvát- I ország növényföldraizi felosz- I tásáról szóló előadása, mert a terület Baranyával közvetle- i nül érintkezik. Ezzel kapcsor | latban hosszabb lélegzetű hozzászólásom volt.

— Milyen volt az edinburghi Nemzetközi Botanikus Világkongresszus?

— Életem egyik legszebb élménye volt. A világ minden részéről háromezer botanikus Vett részt — köztük huszonegy magyar. Érdekesség, hogy a kongresszusnak minden nap volt külön újságja, bélyege, bankja, postahivatala és klub- helyisége. A kongresszuson „Mit tár fel a növényföldraizi térkép a növénytakarón kívül?” címmel tartottam előadást.

Horváth A. Olivér 518 oldalas, vaskos könyvet tesz elém. Címe: ..Tenth International Botanical Congress.” A kongresszus egész anyagát tartalmazza. A 386. oldalon az ő előadásának rövid kivonata, gondolatmenete olvasható. Azután könyvszekrényére két nagy térképet helyez. Ez 13 évig készült és a nyugati Mecsek vegetációs térképe. Amikor kicsinyített mását az ! egyik szovjet botanikus megtekintette, sajnálatát fejezted ki, hogy ez az értékes térkép, amely a maga nemében szinte egyedülálló, nyomtatásban még sehol sem jelent meg.

— Mit hozott magával a külföldi országokból?

— Már megérkeztek Pécsre>

gyűjteményeim. mediterrán í növényeim, amelyek Mont< Peliierben, Triesztben és a - Mecseken is megtalálhatók Ilyen például a Baranyai pe-; remis. Feltűnő az, hogy csak J Baranyában található — be- < hurcolt szántóföldi növény — í a mont-pellieri mohos tölgye- í seknek gyakori és állandó nö- > vénye. j

— Igen sok könyvet, tér- ? képet, tanulmányt kaptam ku-i tat ótársaimtól, a kongresszus í rendezőségétől. Ezek a mécsé- \ ki további kutatómunkám- ] ban igen nagy segítségemre ! lesznek.

— A világkongresszus má- í sik haszna részemre, hogy ! újabb hírneves botanikusok- ! kai létesítettem kapcsolatot és í több helyre kaptam meghí-í vást. Grenobleba a franciák. Brüsszelbe a belgák. Észak- Olaszországba pedig Hoffmann professzor hívott meg. Jövő évben Münchenben a botanikus kongresszuson a Dráva menti ligeterdőkről tartok majd előadást.

Pusztai József

2. A fii mezők

A MAGYAR RADIO PÉCSI STIJDIOJANAK 1964. s/ept. IT-i, csütörtöki műsor» » 223.8 m középhullámon.

17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Rádió híradó. Baranyai népi együttesek műsorából. Zrínyi Miklós a délszláv népek Irodalmában. Színdarabok zenéjéből. 18.00: Német nyelvű műsor.

Mikrofonunkkal útközben: Mohács. Kfvánsághangverseny. Anekdoták. Szórakoztató dallamok.

Háromezer-ötszázán vásároltak Baranyában állami kisházat

Az állami kisház-vásárlási akció kezdete óta három és félezer ügyfelével kötött adásvételi szerződést az OTP megyei fiókja. A kedvezménnyel saját házhoz jutott tulajdonosok jó része már hozzákezdett a korábban elhanyagolt

épületek rendbehozásához. A tanácsok és az OTP Baranya megyei fiókja a jövőben további ezer bérleményt bocsát eladásra a megye területén kedvezményes fizetési feltételekkel.

DUNÁNTÚLI NAPLÖ

A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11.

Telefon: 15-32, 15-33;

17 óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 3Í-63. Kiadja:

a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Telefon: « 15-32, 15-38, 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054.

18.30: Magyar nyelvű műsor.

Zenélő levelezőlap.

18.50: Dél-dunántúli híradó.

19.10: Tosca. — Részletek Puccini operájából.

19,25: Termelőszövetkezeti látogatás. — Riport.

19.35: Táncdal-kettősök.

19.50: Portrék

19.58: Műsorismertetés.

20.00: Műsorzárás.

MOZI:

Rövidítések: szvj —' szélesvásznú szí. — színes. - Park: A betörő (fél 5, fél 7, fél ». szv., szí.).

Petőfi: Élők és holtak I., H. (szv. dupla helyárakkal fél 4, fél *) Kossuth: Ádám két bordája (fél í, fél 7, fél 9).

Kossuth Híradó: Magyar híradó. Mázsák helyett egészség. A folyón, A tenger két partján. A rét szelleme. Előadások U órától 3 óráig folytatólagosan.

Mecsekalja: A hazudós Billy

(szv. 7). Pécsszabolcs: Udvari bolond (szv., szí. 5, 7). Vasas n.: Pásztorkirály (szí. 7). Istenkút: A szerelem másik arca (7). Csak 18 éven felülieknek! Mohács: özvegy menyasszonyok (szv. 6 ,8). Szigetvár: Hátha mégis szerelem (szv. 8). Siklós: Hol a tábornok (7). Harkány: A törvény balkeze (szv. 7). Építők: Három kívánság (5, 7).

nem majd csinálni. Ezért tanulok,

— Az egy gimnáziumi év elveszett ezek szerint. Nem sajnálja?

— Nem. Tizennyolc éves vagyok, ajaj, mennyi időm van még! Csak majd a sportot sajnálom ..;

— Hogyhogy?

— Semmire sincs időm. Ha beindul a technikum, minden másnap délután négy órát az iskolában ülünk. Le kell mondanom a kézilabdáról, pedig jó kis csapatunk van, szerettem játszani. De hát... mindegy. Néhány év múlva bővül, átalakul az üzemünk és nagyon sok szakember kell ide. Arra éppen elvégzem a technikumot. Talán majd tervezhetek is szép fazonokat.;;

Egy tizennyolc éves lány, aki lemond a szabadidejéről, lemond a kézilabdáról, nem marad más, csak egy mozi vagy kis terefere egy dupla mellett a presszóban, hogy tanuljon — mert a cipőgyár rekonstrukciós átalakítás előtt áll és kell a magas képzettségű szakember. Furcsa? Talán mégsem. Egy a hatszáz közül. Meg aztán a brigádnaplóban is szerepel a vállalási feltételek egyike; „Fejlesztjük szakmai képességünket ..

Tőlük tanulni lehet

Geszti Józsefék brigádjában nincsenek „ifik”, életkoruk lassan a negyvenet éri. Geszti Józseffel mégis váltottam néhány szót, mert a naplójukban a következőket olvastam;

„Vállaljuk, hogy egy fiatal

szakmunkást beveszünk a brigádba és segítjük a szakma alaposabb elsajátításában”. Rutinos, jó képességű bőrösök Gesztiék, igazán jól jár az a fiatal, akire majd esik a választás. Ki lesz az?

— Azt hiszem, a Palkó Pisti — mondja a brigádvezetó. — Ipari tanuló volt, nemrég szabadult fel, nagyon tisztelettudó gyerek. Már beszéltem a többiekkel a brigádban, — semmi kifogásuk.

Megkerestem Palkó Istvánt Magas, barna bőrű fiú. Csá- kozó az üzemben, vagyis a lábbelihez szükséges keménybőröket szabja le a megadott minták szerint. Dencsháza ide hét kilométer, kerékpárral járja naponta az utat, télen gyakran gyalog is. Említem neki Gesztiék terveit Tud róla.

— Már mondták, hogy bevesznek. Jobb is.

— Mit vár a brigádtól?

— Néhány hónapos segéd vagyok csak. Ha valamit tanulni akarok, csak tőlük lehet. Meg a pénz is több lesz.

— Mennyivel?

— Nem tudom. Talán két- háromszáz forinttal. Anyámmal vagyunk ketten, kell a pénz.

— Mit tud a kongresszusról?

— Olvastam a lapokban, hogy lesz. Ami a felhívásban van, hogy kulturálódás meg minden, nehéz dolog itten.

■— Miért?

— Van kultúrházunk, de eddig nem sok hasznunk volt belőle, mert tatarozták, meg mit tudom én mi volt vele?

En például a zenekarban játszanék, tanultuk is a kottát, otthon is tanulok, mert a harmonikát hazavihettem. De jobb lenne már együtt játszani.

Majd a Mari leív sz bennünket

Gulyás Júlia a harmadik, akivel beszéltem, ö volt az egyik ifjúsági export-brigád vezetője, de a vezetést átadta Schmerl Marinak.

— Miért?

— Mari jobban ért hozzá, ök a tavalyi jó munkájukért jutalmat kaptak, 3 ezer forintot. Átszervezés volt, a brigádjuk beolvadt másik brigádba, Marika hozzánk került. Jobban ért hozzá.

— Schmerl Mari technikumba Iratkozott...

— Én nem. A férjem nem akarja.

— Nem mondta, hogy asz- szony.

— Az vagyok. Egy hónapja.

— Attól még tanulhatna. Azt hiszem, a brigádvállalásban is benne van, hogy.;:

— Tudom, de Jani azt mondja, járjunk szórakozni is egy kicsit, aztán még tanulhatunk utána is. Van idő rá.

— Exportbrigád az önöké. A minőségi követelmények magasait

— Igen. Úgy van ez, tetszik tudni, hogy márciusban alakult a brigádunk. Valameny- nyien fiatal szakmunkások vagyunk, és bizony a normát elég nehéz teljesíteni. A száz százalékot például még egyszer sem értük eL Nem sok

hiányzott hozzá, de mégis. 5 Anyagban jól állunk, a meg- ! takarítási százalékunkkal elé- 5 gedettek lehetünk. Társadul mii munkát is végzünk, például május elsejére munkaidő utáni mi hatan lányok, hatszáz kis miniatűr bőrcipőt varrtunk,! amit ki lehet tűzni a gomb-) lyukba. Ez volt a cipőgyáriakS jelvénye. A sportpályán isi dolgoztunk. Csak mondom, a < norma, a száz százalék.s

Felsóhajt, ölébe ejti a kezét,] kicsit elgondolkozik.

— Majd a Mari fölvisz! bennünket. Kétéves segéd,! nagyobb a gyakorlata is.

— Magasnak tartja a normát?

Tiltakozik:

— Nem! Komolyan mon-J dóm, hogy nem. Különben is, í nem vállaltunk volna olyant,! amit esetleg lehetetlen telje-í síteni. Csak nekünk, fiatal! szakmunkásoknak ez egy kicsit próbatétel is. Keli egy két] hónap, mire belejövünk.

— Meghívta a brigádot esküvőjére?

— Meg. De nem mind jött! el, csak Mari meg a Brigo-! vácz Rózsa. Igaz, nem mertek! bejönni, kint álltak a kapu-; ban. Itt még szokás ez.

*

Később figyelmesen megnéztem a hármukról készült fényképet. Tekintetük, szájmozdulatuk egy kicsit tükrözik gondolataikat, álmaikat, problémáikat. Életük első versenyvállalását tették meg • kongresszusra. Komolyan veszik«

Rab Ferenc

Szombaton délután két orván. Magam mögött hagyon a Széchenyi terei, a lárma- kavargó embertömegei, meg a padokon sütkérező nyug díjasokat és belépek . rm gyei tanács udvarába ahnt a magas falak között szerényen húzódik meg eav földszintes házacska.

Itt kapott helyet a Bara-“ nyai Filmklub laboratóriuma.

Kopogtatásomra dr. Cser- nus József, a megyei tanács osztályvezetője nyit ajtót. Overaüban van. Itt találom Náge] Lajos tanulmányi felügyelőt és Vértes Tibort, a megyei tanács titkárát is. Egy satupaddal felszerelt asztal előtt állnak, melyen kalapácsok. csavarhúzók, vasfűrész és egyéb szerszámok láthatók. Az asztal közelében keskenyfilm-vetítő- höz hasonló gép található, annak szomszédságában megint valamilyen masina van

— az egész laboratórium tele van a filmezéshez szükséges kellékekkel.

A filmklub neve nem ismeretlen. A televízió szinte minden héten közöl tőlük egy filmriportot. Tőlük származik például Béke-akna búcsúztatásáról vagy a salak hegy vízágyúval történő om- lasztásáról szóló tv-riport. Mégsem tudom elfelejteni, hogy ebben a pillanatban szombat délután két óra van, odakint süt a nap, s a Széchenyi tér tele van emberekkel.

— Nekünk nem furcsa!

— legyint Vértes Tibor. — Voltunk itt már vasárnap is!

— Régi passziójuk a filmezés?

— Nekem nem — mondja Vértes elvtárs. — Igaz, hogy volt egy felvevőgé- pem, de csak a családi eseményeket örökítettem meg vele. Semmiség volt ehhez képest. Sokszor hónapok múl taik el filmezés nélkül. Egészen jól megvoltam nélküle. Néhány évvel ezelőtt aztán Bács megyében jártunk és összetalálkoztunk az ottani filmklub tagjaival. Igen szép és érdekes kisfilmeket készítettek megyéjük életéről. Akkor jutott eszünkbe, hogy ezt mi is megcsinálhatnánk.

— Nem volt könnyű. Ebben a házban korábban fotólabor és büfé volt berendezve. Átalakítások, gépek beszerzése — ez mind ránk várt. És kevés emberrel kellett megkezdeni a dolgot, mert először csak Csernus Jóska meg két orvos segített. Hol voltunk még attól, hogy diákok, vállalati dolgozók jöjjenek hozzánk. És hiányzott a pénz is. Igaz, hogy kaptunk a megyei tanácstól, dehát nekünk több százezer forintra lett volna szükségünk. Ezért nem maradt más választásunk; ösz- szeszedtünk mindenféle ócska kimustrált kacatot és magunk állítottuk össze a gépeket. Nem lettek olyan szépek és fényesek, mintha va- donatújan vettük volna.

— De a célnak megfeleltek ...

— Meg. A sok-sok hónapos kemény munka nem volt hiábavaló, filmezni kezdtünk, egymás után készítettük a kisfilmeket, s azóta már nem tudom abbahagyni.

Miköziben Vértes elvtáesal beszélgetek, elkészült a hangosító berendezés. A villanyt eloltják, megszólal a zene, kezdődik a hangosítás.

— Ha nagyon fáradt vagyok — folytatja a megyei tanács titkára, — itt pihenem ki magam. Előfordult, hogy munkaidő után lementem a laboratóriumba egy

kicsit dolgozni. Tudja menynyi lett abból a kicsiből? Hajnal! Mire észbekaptam, megvirradt, s nem maradt más választásom, mint hazamenni. mosdani és máris jöhettem vissza. De egyáltalán nem mondhatnám, hogy fáradt voltam.

— Hetente hányszor megy le a laboratóriumba?

— Minden délután ott vagyok. Gondolatban többször meglátogatom, még nap közben is, mert az ember nem motor, amelyet reggel nyolckor bekapcsolnak, délután ötkor meg leállnak. Az. ember munkaidő közben is pihen és pihenőidőben is dől gozik. illetve gondolkozik. Ha az ember agya kifárad, szinte automatikusan kikapcsolja a munkahelyi gondokat, s rövidebb-hosszabb szüneteket tart.

— És milyen összefüggésben van ez a filmezéssel?

— Olyan összefüggésben, hogy nálam a filmezés az, ami kikapcsol. Igaz, először azt hittem, hogy fárasztani fog, ezért arra törekedtem, hogy nézelődéssel űzzem el a munkahelyi gondokat. Még a szerencse is közrejátszott, mert irodám ablaka a Széchenyi térre nyílik, ezen a téren pedig mindig sok a látnivaló. Odaálltam hát az ablakhoz, néztem a sürgő-forgó embereket, s igyekeztem nem gondolni semmire. És mégis; hiába múlt el a pihenésre szánt öttíz perc, éppolyan fáradt voltam, mint korábban. Egész más volt viszont, ha nem álltam az ablakhoz, hanem ott maradtam az íróasztalnál. Ha arra gondoltam, hogy már megint hiányzik egy fontos alkatrész, s azt sehonnan sem lehet beszerezni, de mégis szüic- ség lenne rá, ezért újra meg újra meg kellene próbálni — szóval ha ilyen gondok jártak az eszemben, öt-tíz perc alatt elmúlt a fáradtságom. Különös dolog, ugye? Hiába, ilyen a hobby!

Éles fény szakítja félbe beszélgetésünket. Dr. Csernus és Nágel Lajos végeztek a hangosítással, elégedetten nézik a száradó filmszalagot, melynek szélén alig észrevehető, keskeny fekete csík látható.

Ez a hang.

Magyar László

>

u '

— Patyolat-felvevőhely nyílott Dunaszekcsőn a helyi földművesszövetkezet kezelésében.

— Befejezték a kenderaratást a mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben. — Az idei termés holdanként átlag negyven mázsa kendert jelent,

— A nagyárpádi ásatásokról

népszerűsítő tudományos kis- film készül dr. Bándi Gábor muzeológus közreműködésével.

— Október 19-én rendezik

meg Pécsváradon az országos állat- és kirakodó vásárt, az eredetileg hirdetett október 26

helyett.

4