Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

TO NAPLÓ 1964. AUGUSZTUS *«. Pécsett a Tímár utcai szo­ciális otthonban keresem Ká­rossá Cdösn bácsit, — a7 ott­hon egyik neves lakóját, aki — mint hírlik — elsőként tu. dósított 1894-ben Torinóból Kossuth Lajos haláláról. — Igen, itt lakik idős kol­légája, ie most nincs itthon — mondják. — Mindennap délelőttönként az Éva presz■ szóba látogat el, az a kedvelt szórakozóhelye. Dél felé szo­kott hazajönni. Dél van, s valóban jön Ödön bácsi. Fehér bot a kezében, tipegve lépeget, egy fehéraa- jú idős asszony segít neki a járásban. Ö az állandó kísérő­je. Leülünk a szép társalgóba. Sovány arcú, fehér hajú, fe­hér bajuszú, 90 éves ember Ödön bácsi. — Nagyon örülök, nogy meglátogatott engem az itte­ni lap is — mondja. — Már ágy is gondoltam arra, hogy egyszer felkeresem magukat, hiszen valaha — ha jól emlék szem 1904-ben — én is itt dolgoztam Pécsett a Pécsi Naplónál néhány hónapig. — Ügy hallottam, hogy Ödön bácsi járt Kossuth Lajos­nál ... Az öreg elmosolyodik és látható izgalommái kezdi mon dana régi idők történetét. — Jártam bizony fiam Kos­suth Lajosnál... de előbb hadd meséljem el az előzmé­nyeket is — kezdi. — A régi időkben sokan vándoroltak ki Magyarországról munkások, kenyeret keresni a nagyvilág­ba. Nos, én ez ellen ha sza­bad úgy mondanom, hadakoz­tam, előadásokat, gyűléseket tartottam e nemcsak Magyar- országon. A már kimenteket is felkerestem és igyekeztem rávenni őket — menjenek vissza hazájukba, majd csak elérkezik ott is a jobb világ... így jutottam el sok helyre, többek között Amerikába, Dél Amerikába, Ausztráliába... Vitték ki hazulról az embere­ket az ügynökök, olcsó mun­Aki kezet fogott Kossuth Lajossal kaeröt keresve. Kéj, még ve­rekedtem is ezekkel az ügy­nökökkel ... — Ha jól emlékszem, még 1893-ban a Pesti Hírlapban megjelent egy kis cikk, *— „Aki utoljára beszélt Kossuth Lajossal” — címmel. Én is új­ságíró voltam s már régi vá­gyam volt elmenni Turinba és beszélni Kossuth Lajossal. Abban az időben Kossuth már nagyon betegeskedett. Elható, roztam, hogy leutazom Tu­rinba. Megszálltam Kossuth Lajos házának közelében. At is látogattam hozzá, de akkor először mindjárt nem jutot­tam a közelébe. „Kossuth La­jos nagyon beteg" — mondta Aulich a titkára, most nem alkalmas... Én mindjárt le­adtam egy pidósítást, hogy Kossuth Lajos megbetegedett. A pesti lapokat tudósítottam, a Pesti Hírlapot, a Neues Presse Joumált, a Magyar Újságot és a Pesti Naplót. A hír meg is jelent. Kértem a titkárt, hogy ha Kossuth La­jos jobban lesz, akkor tegye lehetővé, hogy beszélhessek vele. — Hány éves volt Ödön bá­csi ekkor? — Ekkor? Húsz. Szóval, ér­tesítettek, hogy fogad engem Kossuth Lajos. 1894. március első napjai voltak. Amikor beléptem hozzá, akkor is be­tegágyában feküdt. Kezet fo­gott velem. Amikor elmondot­tam, hogy hosszabb időt sze­retnék vele együtt eltölteni, beszélgetni s csak azért jöt­tem Turinba — meghatódott. — Látja, ez a legnagyobb örömöm, egy magyar fiatal­ember azért jön el hozzám, hogy beszéljen velem, együtt legyen velem — mondta tit­kára felé fordulva. ■— Sajnos, nem sokat beszél­gethettünk, mert ismét rosszul lett. Napokig bejártam az épü­letbe, ott ültem az előszobá­ban, közelébe azonban már nem nagyon engedtek — sú­lyos volt a betegsége. Most is nagyon jól emlékszem: 1894. március 20. volt, 1/2 11 ára, amikor a titkár szinte sírva jelent meg az ajtóban és eze­ket mondotta: Szomorúan kell jelentenem, hogy Magyar- ország volt kormányzója hosz. szú szenvedés után meghalt’. Megdöbbenten álltunk a hír hallatára. Aztán siettem fel­adni a tudósítást és egy kis cikket: „Aki legutoljára be­szélt Kossuth Lajossal" -r címmel. — A húr minden pesti új­ságban megjelent. Igen, így volt, én tudósítottam először haláláról... S milyen kegyetlen néha a sors. Ödön bácsi öt éve nem lát A szürke hályog megtá­madta szemét... — Most, nemrég az újság­író szövetség kért tőlem egy önéletrajzot, illetve néhány visszaemlékezést... azt írom... Jó egészséget kívánok Ká­rossá Ödön bácsinak és bú­csúzóul kezet fogunk. Kezet fogtam azzal a kollégámmal, aki kezet fogott Kossuth La­jossal i:$FÍ' • Garay Ferenc Horgászrekord Mohácson — Aki embernyi harcsákkal birkózik Vannak riportalanyok és vannak riporthősök. A riport­alany hétköznapi egyéniség; a riporthős rendkívüli. A ti­zenhárom harcsa, aminek hí­rére a mohácsi Kálvin közbe mentem, csak riportalanyt csinált volna ma Juhász Im­réből, de a nagy folyó már régen riporthősaj nevelte. Juhász Imre, az óbecsei ka­masz tizenhat éves fejjel a Ti­szában „blutykálni” tanult. És Juhász Imre, az ötvenegy éves mohácsi géplakatos most harcsarekordot „blutykálit” a Dunában. A Tisza és a Duna között majd negyven eszten­dő 1 hullámzott el. Végighajóz­ta a két nagy folyót sok éven át, A víz megitamí tóttá a köte­lességre, a kemény munkára és arra, hogy félni nem sza­bad. Azóta nem fél. Negyven­négyben SS géppuska elé ál­lították a családját, Juhász Imre nem félt. Ugyanabban a véres évben, augusztus har­mincadikén vízi aknának üt­között a hajójával. János, a matróza többet nem ment ha­za, ő, a hajóvezető, féllábát otthagyta. Két bordája ma is egymást éri a húsz év előtti aknától. De a víztől mégsem fél. Beteszi, mankóját a ladik­ba és megy a harcsa után. Ahogy a mostani nagy fo­gásról beszélgetünk, mindig arra gondolok, hogyan tud ez az ember féllábbal kiúszni, ha valami baj történik. De Ju­hász Imre csak a harcsát mondja: — Nyáron, amikor meleg az idő, július tizediké körül kez­dődik a harcsaidény és szep­tember közepéig tart. A leg­jobb „blutykáló” idő a káni­kula. Akkor jön a legjobban a harcsa. Aztán a horgászok hétpecsé­tes titkáról kérdezgetem. — A „blutykálás” ügyes ke­zet kíván. Maga a módszer annyit jelent, hogy olyan bluttyoló hangot utánzónk, amire feljön a harcsa és ke­resi, hogy mi okozta a han­got és be lehet-e kapni. Köz­ben a ladik alatt két horog van, mindegyikén két-két ló- tetű. Az egyik horog egy zsi­negen lóg bele a vízbe, öt mé tér mélyen, gbbol a zsineg­ből három, három és fél mé­ter mélyen egy vízszintes drót szál ágazik ki, vagy negyven centire, amiről egy másik zsi­negen lóg a másik horog. — Hogyan keletkezik a bluttyoló hang? Egy harmincöt centi hosszú kés formára faragott fát mu­tat. A végén egy öt centi át­mérőjű kerék plasztiklap van rászögezve, olyan, mint egy nagykabátgomb, mégpedig merőlegesen áll a fa végén. — A fát nyelénél fogva be­le kell vágni a vízbe és olyan mozdulatot csinálni, mintha vizet akarnánk meríteni vele, de hátrafelé. A fontos, hogy a plasztik korong lapjával ér­jen a vízbe. Ettől van a „blutty" hang. A harcsa erre a legtöbbször feljön a viz leg­felső rétegébe, sokszor egé­szen a ladik alatt keresi az ennivalót. Aztán lejjebb bu­kik, s ráharap a horogra. A horgászok csodálattal fi­gyelik Juhász Imre eredmé­nyeit. Az idén eddig tizenhá­rom harcsát fogott társával, az öreg Sós Kálmánnal. A leg­kisebb két kilós volt, a leg­nagyobb, ami maga szenzáció, huszonhat kiló és felhúzva majdnem embermagasságú. Augusztus tizenharmadikán partra húzta a tizenharmadik harcsát, s ezzel túlhaladta a horgászengedély határát. Egy engedéllyel Ugyanis legfeljebb hatvan kiló nemeshal fogható, utána újat kell váltani. A ti­zenharmadikkal együtt össze­sen hatvanhárom kiló harcsát vitt partra. — Nem fél attól, hogy egy nagy harcsa húzása közben felborul a ladik? — Itt a segédhorog, ezt be­levágom az állába, ha nagyon erősködik! Köpeti József, a mohácsi Petőfi halászati szövetkezet elnöke meséli, mióta az eszét tudja, nem volt még példa rá, hogy egy horgász egy idény­ben két engedélyt kényszerül­jön kiváltani, annyi harcsát húzzon a partra. És én ezek- után azt hiszem, hogy riport- hősöm Juhász Imre féllábbal is kiúszik a Dunából. Mert a nagy folyó bátorságra tanít és aíki tud küzdeni, az képes tizenharmadikán szerencsésen partra húzni a tizenharmadik idei harcsát. Földessy Dénes Olimpiai rejtvénypályázat Ha már oiSmpiáról van szó, akkor „sportszerűen” szövet­ség SZELLEMI ÖTTUSA­ként a Megyei Testnevelési és Sportszövetség és a Dunán­túli Napló 5 fordulós rejt­vényversenyt hirdet a követ­kező feltételekkel: 4 Az egyes fordulók al- *■ kaiméból különféle rejt­vényeket kell megfejteni, de a rejtvények megfejtését egy­szerre kell beküldeni legké­sőbben szeptember 10-én déli 12 óráig a Dunántúli Napló szerkesztősége címére „Rejt­vénypályázat” megjelöléssel. Azok között a pályázók * között, akik az egyes fordulókra közölt rejtvényeket helyesen fejtik meg és olim­piai sorsjeggyel rendelkeznek I. díjként 100 db olimpiai sorsjegyet, II. díjként 60 db olimpiai sorsjegyet • III. díjként 40 db olim­piai sorsjegyet sorsolnak ki a szeptember 13-án sorra kerülő Pécs—Debrecen NB I labda­rúgó mérkőzés szünetében. 9 A megfejtésen kívül kö- — ■ zölni kell a pályázó bir­tokában lévő olimpiai sors­jegy osztályát és számát (pl. „4. osztály 025386 szám”. A Egy pályázó több meg- **■ fejtéssel is pályázhat. Ebben az esetben a pályáza­tához annyi sorsjegy osztályát és számát kell feltüntetni, ahány megfejtéssel részt kí­ván venni. A szerencsés nyer­teseknek a helyszínen adják át a díjakat, amennyiben a pályázati megfejtésben közölt osztályú és számú sorsjegyet eredetiben is felmutatják. A pályázati rejtvények megőrzendők, mert az utolsó (5.) forduló rejtvényének meg­fejtésénél ezekre szükségük lesz. Ui. ekkor közöljük, hogy a „verseny” folyamán melyik fordulóban mit „rejtettünk” el. n. forduló Csiga-rejtvény Az egyes megfejtések utolsó betűi egyben a következő meg­fejtések első betűi is. 1. Balatoni fürdőhely. 2. Férfinév. 3. ... küzdj és bíz­va bízzál! 4. A szem recehár­tyája. 5. Ödön. 6. Keleti ál­lam. 7. A zsargon francia ere­detű neve. 8. Velencei olasz festő (1477-^-1576). 9. Nem tud beszélni. 10. Európai állam. 11. Kékes-fehér fényű kristá­lyos fém. 12. ... banzáj! — Japán üdvözlés. 13. Francia város — de labdarúgó csapat neve is. 14. Dunántúli csator­na. 15. Titánia férje. 16. Asz- szír királyok fővárosa volt. 17. A világítógáz egyik alkotó ré­sze. 18. A rege szerint Hunor és Magor atyja. 19. Csípős ro­var. 20. Elegyenget. 21. Belső szerv. 22. Nem normális. 23. Tíz — angolul. 24. Finn fúró- világbajnok. 25. Régi magyar énekmondó. 26. Négykerekű könnyű lovaskoesi. 27. Hordó­dugó. 28. Tengeri fű. 29. Szép táj jelzője. 30. Híres finn ze­neszerző. 31. Híres magyar asztaliteniszező. 32. Régi, ro­zoga. 33. A bosszuló igazság istennője a görög mitológiá­4 2 3 * 4 , 12 13 14 1? 21 ii 23 24 30 31 a? 36 39 40 5 20 29 32 2? 16 « 42 41 & &7 3+ 33 e 2<b 37 46 19 tó (0 $ 6 7 ban. 34. A kutyák réme. 35. ping-felszerelés. 38. Itt volta« Olasz kikötőváros, ahol nem- előző Olimpia. 39. A héber régen sport-motívum bélyeg- ^ betfije-ÍOSzáraa ........ T? meleg alpesi szel. 41. Szegecs. kiállítás volt. 36. Elő-India 42 Állóvíz. 43. Jól nyújtható leghosszabb folyója. 37. Cam- fán. Tűzrendészeti kiállítás Mohácson A Mohács város és járási Tűzrendészeti Bizottság a Fa­rostlemezgyár, a Bútorgyár, a Selyemszövőgyár 1964. augusz­tus 20—25 között a mohácsi belvárosi fiúiskola, Szabadság u. 2. szám alatti helyiségében nagyszabású tűzrendészeti ki­állítást rendez. A tűzrendé­szeti kiállításon az üzemek­ben, a tsz-ekben és a magán- j lakásokban történt tűzesete­ket is szemléltetik. A tűzrendészeti kiállítás ér­dekessége, hogy ezévben a kiállítás idején a mohácsi üzemek egyes tűzveszélyes munkafolyamatai is megte­kinthetők. A kiállítás augusz­tus 20—25 között reggel 7-től este 7-ig lesz nyitva. Dr. Vadon Antal Közlemény A 12. sz. AKÖV értesíti az uta­zóközönséget, hogy szeptember 1- től kezdődően új tanulóbérlet igazolványt vezet be Pécs helyi közlekedésében. Az új bérlet­igazolványok változatlanul 30 fil­léres árban a bérletárusító he­lyeken augusztus 26-tól megvá­sárolhatók. Az Igazolványt 5x5 cm nagyságú fényképpel kell el­látni és tartalmaznia kell az ille­tékes tanintézet igazolását. Az esti levelező tanfolyamok hallgatóinak azt is igazoltatni kell az illetékes kerületi tanáccsal, hogy önálló keresettel nem ren­delkeznek. Ipari tanulóknál a munkaadó az iparitanuló felsza­badulásának időpontját is tartozik igazolni az igazolvány hivatalos bejegyzések rovatában. Ä bérlet­igazolvány egy iskolai évre érvé­nyes (szeptember 1-től július 5-ig), de félévenként (február 1—5 kö­zött) újból igazoltatni kell az il­letékes tanintézettel. Tanulók havi bérletjegyét csak a fenti módon kiállított bérlet­igazolványra lehet megváltani. Komlói Állami Építőipari Vállalat Komló, szállás­falu tanulóintézetébe azon­nali belépésre felvesz ÉPÜLETBÁDOGOS, ÜVEGES, KŐMŰVES, és ÉPÜLETBURKOLÓ TANULÓT. Szállást biztosítunk. Máó0f\ SZÍNHÁZ I Mc&i CSÜTÖRTÖK A MAGYAR RADIO PÉCSI stüdiöjanak 1964. augusztus 20-i, csütörtöki műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Milovics Csedo: Az Alkotmány a nép szive ... Vidám dalok és táncok. 18.00: Német nyelvű műsor: Köszöntő alkotmányunk ün­nepén. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés ösz- szeállítás alkotmányunk ünne­pén. — Alkotmánynapi köszön- ő. Elmondja Palkó Sándor elv- árs, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnö­ke. — Egy kis történelem. — Portré: 1. A kiváló kombájnos. 2. A kiváló aratógép-kezelő. —• A kenyér. Monyoródi népszo­kások. — Kiállítások: l. Látoga­tás a pécsi gyümölcskiállításon. 2. Tudósítás a pécsváradi és a felsőszentmártoni kiállításról. —- Népművészeti kincsek. — Vár­nai Ferenc montázsa. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park (terem és kert): Miska ka­landjai 10. özvegy menyasszonyok szv. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Utolsó előadás jó idő esetén a kertben. Kossuth: Kék öböl rejtélye 8. Minden megtörténhet szi. szv. fél 3 fél 5, fél 7, fél 9. Kossuth Híradó: Magyar híradó, 64/15. világhíradó, Pók és az egér, Széttört korona, Élő hagyományok, Budapesti Nemzetközi Vásár. Elő­adások délelőtt 11-től délután 2-ig folytatólagosan. N< Építők: Jánosik n. szi. 5, 7. Me- csekalja: Matróz a rakétában 10. Gól büntetésből 71 Pécsszabolcs: Kulcs a szerelemhez 10. Majdnem baleset szv. 3, 5, 7. Vasas II.: Ami­kor 4ön a macska szi. szv. 7. Mo­hács: Kis búvár + kiegek. 10. 8 és fél, szv. 6. 8. Csak 18 éven fe­lülieknek! Siklós: Kétéltű ember 10. Az éjszaka szv. fél 9. Csak 18 éven felülieknek! Szigetvár: Mozi­átadási ünnepség, díszelőadás az új Zrínyi Filmszínházban 11. Ro­bin Hood új kalandjai szi. szv. 5, 7, 9. Harkány: Úri muri fél 7. 9. Sellye: Bálvány 8. Beremend: Férj­hez menni tilos 8. Bóly: Feltáma­dás szi. szv. 8. Mágocs: Szeren­csés bukás 4, 6, 8. Pécsvárad: Ko- lombusz hajó inasa 8. Istcnkút: Kálóján cár szi. 7. Mohács kert: Amerika egy francia szemével szi. szv. 8. Csak 18 éven felülieknek! PÉNTEK A MAGYAR RADIÖ PÉCSI STÜDIÖJANAK 1964. augusztus 21-i, pénteki műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió-híradó, összeállítás. A napsütötte Dalmáciából.. Nép- dalok. 18.00: Német nyelvű műsor: Faluról-falura. összeállítás. Fúvószene. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Tudósítóink jelentéseiből. 18.35: A Pécs Tánczenekar ját­szik Vér Ernő vezetésével. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Magyamóták. 19.30: Sugóvíz... — Rádiójáték. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park (terem és kert): özvegy menyasszonyok szv. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Utolsó előadás jó idő ese­tén a kertben. Kossuth: Minden megtörténhet szi. szv. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Kossuth Híradó: Magyar híradó, 64/15. világhíradó. Pók és az egér, Széttört korona, Élő hagyományok, Budapesti Nemzetközi Vásár. Elő­adások délelőtt 10-től délután 2 ig folytatólagosan. Fekete Gyémánt: A benzinkút hercegnője 6. Építők: Félelem bére 5, 7. Mecsekalja: Gól büntetésből szi. 7. Pécsszabolcs: Majdnem bal­eset szv. 5, 7, Vasas II.: Amikor jön a macska szi. szv. 7. Mohács: 8 és fél, szv. 6, 8. Csak 18 éven fe­lülieknek! Szigetvár: Az aranyem­ber szi. szv. 8. Harkány: Űri muri fél 7, 9. Pécsvárad: Fekete Orfeusz szi. szv. 8. Mohács kert: Amerika egy francia szemével szi. szv. 8. Csak 18 éven felülieknek! DUNANTÜLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11. Telefon: • 15-32. 15-33. 50-00. ___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10 sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054 f í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom