Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

őmLtkezís AJáradi cAntal költ őre MINDIG FÉLT a haláltól, tem ösztönösen. Abban a zá- odi régi, düledező malom- pületben, amelyben ö is szü- ;tett, halt meg három test­ére és apja is. Beteges, gven- e gyermek, akit egyik súlyos etegség után halottnak vél­ik. Már majdnem eltemették, mikor az egyik siránkozó asz zonynak feltűnt a gyermek leven arcszíne és életre dör- sölgette az áléit fiút. Amikor egyszer cimboráival , Tettyén kergetőzött, várat- fnul megszökött tőlük, belo- ■ózott a közeli kolostor kerí- etlen kertjébe. Csak egy szo- norú szerzetest látott, aki egy sodálatosan szép pillangót ártott a kézfején. Izgulva les­ei élet vagy halál? De a szer- etes nem csapott le a lepké- e. Merengve nézték a méné­iül őt. Félt a szellemi haláltól is. dit ér az élete annak, aki sak vegetál? Minden áron fa­luim, művelődni akart. Édes- íny ja a Mária utcai ház (ma Déryné utca 29. sz.) egyik kis izobáját kosztos diákoknak idta ki, ő pedig egy kis „krajz erájos” leánykának adott lec- íeórákat minden nap. Boldo­gan vitte haza a havi két fő­in tat. A város festői szépsé- ?e, a Mecsek lankás lejtőinek ■advirágos képe korán versre hletik. Még élete alkonyán s az éllágyulás hangján szól irrói a kis házról, hol ifjú­sága legszebb éveit töltötte. 1970. október 12-én Pécsre látogatott Eötvös József köz­oktatási miniszter. A pécsi cisztercita főgimnázium ifjú­sága nevében Váradi Antal cöszöntötte üdvözlő beszéddel. Olyan őszinte lelkesedéssel, annyi hévvel mondotta el kis beszédét, hogy Eötvös minisz- ler megígérte a kipirult diák­nak. középiskolai tanulmá­nyai befejeztével számíthat tá­mogatására. így is történt. Vá­radi Antal bölcsészettanhall- qató korában 200 forintos ál­lami ösztöndíjban részesült. A következő év szeptember havának egyik komor, ködös hajnalán tüsszögve, dübörögve közeledett a pesti parthoz a mohácsi hajó. Az „eximio modo maturus”, a kiválóan érett fiatalember kedvetlenül kocogott a deszka hídon föL a pesti eidorádó felé. Pécsi diáktársai mennyire irigyelték, hogy Pestre jöhetett, ö meg szívesen cserélt volna az első targoncással is, aki a vasúttól visszafordulhatott volna vele Pécsre. Amint ott állt a nagy város közepén tanácstalanul, elhagyatva, a szürke éjszaká­val küszködő hajnal összeke­verte arcán a könnyeket a rászitáló ködcseppekkel. Aztán minden rendbe jött. Mindennap korán kelt., sza­ladt a Müller intézetbe regge­lizni. majd a központi egye­temre: onnan az iskolába ro­hant tanítani. Az Üj-épület­ben ebédelt, utána a Hatvani utcában levő Károlyi kaszár­nyába kellett sietnie, ahol Toldy Ferenc, Greguss Ágost. és Heinrich Gusztáv előadá­sait hallgatta. Barátai felfe­deztek a Magyar utcában egy szerény kis vendéglőt. Itt ta­nyázott az egyetemi aranyifjú­ság szabad idejében. Itt ismer­kedett meg Reviczky Gyulá­val, Vajda Jánossal, Pósa La­jossal és másokkal. Ebben a kis vendéglőben pillantotta meg egy esős reggelen a Fő­városi Lapokban az Én lát­tam öt c. versét. Felfedezték! Az „isteni szikra” mégiscsak kirobbant! „Én mindig színész aliartam lennir A Sarkantyus utca sár kán egy rozoga, k ételemeletes házban volt a Színi Akadémia, ahol Szigligeti Ede, Szigeti Jó­zsef és Paulay Ede voltak a tanárok. Füstös, sötét lépcső­ház — kacskaringós lépcsők után betuszkolták a drámai terembe. Vagy 20—24 fiatal lármázott már bent. Némelyik bőgött, mint a zálogos tehén, a másik kacagott, mint a bo­lond. „A Vén cigányt szaval­tam. Nekieresztettem a hango­mat, és végigbömböltem a kis szobán, mintha a marhapiacot akartam volna beorditani." Fölvették. Két diplomával a zsebében próbál álláshoz jutni, de csak ideiglenes kisegítő tanári ál­lást kap, vagy ahogy akkor mondták: póttanárit. 1875-ben jelenteti meg saját verseinek gyűjteményét: Költemények címmel. Vívódások, panaszok, szenvedések ezek. „A herva- dás költője vagyok én” — tör fel belőle a visszafojtott hang, amely később pesszimizmusba süllyed. A Merengek c. ver­sében így fr: „Dalom az éjfél bús hangja. Mely végig zeng szívem fe­lett. Nagy temető az, holt világom, belé költözött” Huszonkét éves. amikor Js- kariót c. drámájával sikert arat. Az Akadémia pályázatán dicséretet kap: Szigligeti írja róla a recenziót az Életképek­ben. A Nemzeti Színházban 1876. szeptember 22-én volt a premier, amely egvszerre is­mertté tette szerzője nevét. Bittől kezdve szerelmese lett a színháznak. Az Akadémia néftv pályázaton jutalmazta első díjjal munkált: drámái­nak szerkezeti felépítése, drá- maisásra jelentősen erősödött. Végre révbe jutott. Tanár lett a budai főreáliskolában, örömmel sietett Pécsre, hogy édesanyját felhozva legyen, aki esténként várni fogja, le­gyen. akinek beszámol sikerei­ről, bánatáról. A siker való­ban szárnyaira vette. 1876-ban a Színészi Tanodán a költé­szettan és esztétika tanára, majd később igazgatója. A Pe­tőfi, majd a Kisfaludy Társa­ság tagja lesz, a Nemzeti Szín­ház dramaturgjává nevezik ki. És 1898-ban érte a legna­gyobb kitüntetés: az Országos Színművészeti Akadémia igaz­gatójául választotta. Mindent megtett, hogy a rábízott fon­tos feladatnak megfeleljen: írt tankönyveket, jelmeztant, szavaló könyvet, költészettant és esztétikát. Színi növendé­kei részére új, kényelmes lakó helyről is gondoskodott. Cik­kei, novellái gyakran jelentek meg a fővárosi és a pécsi la­pokban. Lefordította a Faust II. részét is. A halál váratlanul csapott rá. Délelőtti sétája közben 1923. március 5-én a Nemzeti Színház előtt összeesett. Mire a mentők megérkeztek, halott volt VARAD! ANTAL nagyon félt a haláltól. Az emberisé­get elpusztító, öldöklő halál­tól is. Egyik utolsó versében így kiált fel: JLegyen békéi Földön, szív­ben, égen, A nagyvilágnak minden szög­letén?” Bt. Tóth István 4 „Fas iVcpe“ Kelle Sándor kiállításáról KEVÉS ALKOTÁSSAL is lehet sokat mondani, különö­sen, ha az alkotó maga is a tömörségre törekszik. Kelle Sándor műveiből alig két tu­catnyi olajfestmény és akva- rell fél el a Képcsarnok Vál­lalat szombathelyi boltjában mégis a teljesség idényét érez­teti ez a kis tárlat. Arról ter­mészetesen szó sem lehet, hogy a negyedszázados művé­szi pályafutásról átfogó képet adjon, e pálya fontosabb ki­térőit jelezze, az izmusok ko­rában saját egyéni útját kere­ső művész kísérleteiről szá­mot adjon. Ezek a képek a legutóbbi esztendők, hónapok alkotásai, bennük tehát — kép letesen szólva — a beérett ter­mést kell szemlélnünk, persze azzal a tudattal, hogy a pá­lya ezen a szakaszon nem le­zárt, a mostani alkotói mód­szer nem végleges, a témakör és tárgyválasztás ugyancsak bővülhet még. A képek szer­kesztési módszere, a színek ke zelése azonban arról tanúsko­dik, hogy a kifejezési eszközö­ket alaposan ismerő és azokat biztonsággal alkalmazó mű­vész, kiegyensúlyozott pálya­szakaszáról kaptunk kevés művel is sokat mondó áttekin­tést Az Alföldről indult festői, tanári pályára. Réti István ta­nítványaként, s Pécsett talált otthonra, ez a táj ad keretet, tartalmat műveinek. Igaz, nem zárkózik be a baranyai háromszögbe, át-átnyúl a me­gye határain, hogy a Balaton somogyi, zalai partján vagy éppen a göcseji nádtetős há­zikók körül keresse meg az ecsetjére legjobban illő témát. Ezzel a térbeli távolodással azonban nem távolodik erede­ti témakörétől, hanem gazda­gítja. színesíti, változataival kiegészíti azt, így olvasztja harmonikus művészi egységbe a mindinkább birtokba vett Pannóniát, teljes színgazdag­ságában. Ezért illik szervesen egymáshoz a (látszólag távol­eső zalai falucska és a pécsi utcarészlet képe, az Olajvidék és a Rálátás a Balatonra. A természet és az ember összhangját tükrözi nemcsak azokon a képeken, amelyeken az ember — legtöbbször a munkálkodó falusi ember —, megjelenik és kompozíciós szerepet, tematikus hangsúlyt kap, hanem a pusztán táj­képi jellegű festményeken is. A munka ritmusát érzékeltető szüreti kép közvetlenül vall az alkotó munka szeretetéről, Ha nem sikerült a felvételi Néprajzi kutatólabor, vándorkiállítások, műemléki hét a Múzeumi hónap“ baranyai programjában Az idén hatvan éves Janus Pannonius Múzeum a „Mú­zeumi népművelés kérdései”-t tárgyaló országos jellegű an- kéttal nyitja meg október 3- án a Múzeumi hónap bara­nyai eszményeinek sorozatát.. A nagy magyar festőkről, Ba­ranya néprajzáról, őskorának régészetéről, a mongol embe­rekről és tájakról a múzeumi népművelés céljával összeállí­tott falukiállítás anyagát indít iák útnak húsz községbe, va­lamennyi helyen ismeretter- iesztő előadásokat is tartanak a múzeum munkatársai. Dunaszekcsőn az Eötvös Ló- ránd tudományegyetem nép­rajzi intézetének nyílik kuta­tótábora harminc egyetemi hallgató részvételével, tudo­mányos szintű községmonog- ráfia megírásának szándéká­val. Sellyén, Komlón, Mohá­cson. Szigetváron és Pécsett kiállítások, nyílnak, számos he­lyem rendezik meg a műemlék- és múzeumbarátok körének ankétokkal egybekötött , talál­kozóiát. érdekesnek ígérkezik k „Régi Pécs képekben” című kiállítás: ezen 80—100 éves fényképek és a mai Pécsről készített felvételek egymás mellé helyezésével szemlélte­tik a rpgi és a mai városkép közötti különbséget. A pécsi múzeumokban ter­melőszövetkezetek és ipari üzemek csoportos látogatásait fogadják: eddig a belvárdgyu- lai, bólyi, mágocsi termelőszö­vetkezetek, a pécsi Kesztyű­gyár és Porcelángyár jelezték érkezésüket. Október 13—14- én dél-dunántúli jelleggel Pé­csett kerül sorra a Janus Pan­nonius Múzeum tudományos ülésszaka: néprajzi, régészeti, természettudományi, művészet és helytörténeti, munkásmoz­galmi ankétokon vitatják meg a múzeumügy konkrét, idő­szerű problémáit. Október 18—2-1 között lesz Baranyában a műemléki hét: ennek kap­csán ..A magyar műemlékvé­delem” címmel kiállítást nyit­nak, a megyei múzeumi és műemléki állandóbizottság pe­dig nyilvános nmakaérteikez- leéet , aodez. — Ha őt perccel később jön, már nem talál meg. Megyünk a bátyámmal vagont rakni ... — Megéri? — Szerintem meg. Két óra alatt ötven forint, persze meg kell fogni a lapátot. — Ügy tudom, magát nem vették fel az egyetemre. Lippay Miklós elkedvetle­nedik. — Hát, nem. Mosonmagyar­óvárra jelentkeztem, de a pont­számom nem volt elég. Azt írták, hogy átkilldik a papír­jaimat valamelyik felsőfokú mezőgazdasági technikumba. Tudja, nagyon beleéltem már magamat ebbe a mezőgazda- sági ügybe, kellemetlen lenne, ha a technikum sem sikerül­ne ... Nem is tudom elkép­zelni, hogy akkor mit csiná­lok. Elmehetnék talán hűtő­gépszerelő tanulónak, de az is benti munlca. Én meg kint szeretek dolgozni a szabad­ban. Négy évig jártam mező- gazdasági politechnikára és nagyon megszerettem az álla­tokat, és a növényeket. Város­ban it lehet növényt termesz­teni ... Nem hallotta?... Egy osztrák mezőgazdasági mér­nök feltalálta a növénygépet. Ez tulajdonképpen egy torony, amin automata futószalagon mozognak a. növények és egyenletesen éri valamennyit a napfény. — Maga persze nem város­ban akar gazdálkodni ... — A, dehogy, ez csak úgy eszembe jutott. Engem nem érdekel, hogy le kell menni falura, elmegyek én. csak si­kerüljön a technikum. Lippóyéknál meszeléshez készülődnek, így az eszmecse­rénket a család alig-alig tud­ja figyelemmel kísérni. Lip- póy Miklós édesanyja azért mindig megáll egy pillanatra mellettünk, ha átmegy a szo­bán: — Ha a technikumba sem veszik fel, nem tudom mihez 'kezd ez a gyerek ... Minden­ről lekésett — mondja. Lippóy Miklós ilyenkor mindig tűnődőbb lesz. — Hát, nehéz ügy ... Meri jövőre esetleg újra még pró - bálhatnám, de akkor közben elvisznek katonának. — És menyasszonya van már... — Nehéz — bólintok. — A tanulást persze befe- ; jezem előbb, addig semmihez ■ sem lehet kezdeni — mondja a fiatalember és egyre kedvet­lenebb lesz. Lippóy Miklósban már alig van valami diákos. Kemény arcú. életerős férfiember, akit jól el lehetne képzelni a föl­dek között, amint intézkedik, gondját viseli pár száz hold­nak, emberekért tol el. A ke­ménység mögül néha azonban előbukkan még a gyerekes el­bizonytalanodás és a letört- ség is. — Legfeljebb elmegyek hű­lőgépszerelőnek — mondja újra, de látszik az arcán, hogy ezzel elrontaná az életét Az életét az ember persze nem egy adott pillanatban rontja el, hanem folyamato­san, lassan észrevétlenül. A középiskolában vidáman, vagy szürkén, de látszólag követ- kezménymentesen telnek a napok és évek- Ha prédikáló gépek harsognák reggeltől estéiig a diákság fülébe, hogy matematika leckéikkel és ma­gyar dolgozataikkal az életre készülnek, akkor sem hinnél: el valamennyien. Egy mate­matika dolgozat és az „élet” két teljesen különböző dolog­nak látszik, amikor az. ember az iskolapadokban üldögél. Az osztálytermek ablakain át ál­talában az egész felnőtt világ távoli, valószínűtlen. Állás, ke­nyér, munka, család, életszín­vonal — csupa elvont foga­lom, amíg el nem következik az a bizonyos nap .. . Az a nap, amikor be kell illeszked­ni a társadalomba, dolgozni, alkotni, teremteni valamit, s mindezt bizonyos elfogadható színvonalon, mert bért, hono­ráriumot csak bizonyos szín­vonalú munkáért fizetnek. S erre a bérre váratlanul nagyon nagy szükség lesz, mert enni kell, lakni, öltözködni, fűteni. Aztán megjelenik egy lány és még bonyolultabb lesz min­den. Lippóy Miklós valamikor július táján, a felvételi után döbbent rá, hogy milyen halá­losan komoly dolog az élet, a tanulás, a színvonal. Talán ak­kor keményedett meg végle­gesen az arca. A Széchenyi Gimnáziumban azt mondták róla, hogy jó képességű gye­rek ... Ez a „jóképesség” és a férfias keménység nagy erő együtt. A riportéi szeretné re­mélni, hogy Lippóy Miklóssal néhány év múlva valamelyik termelőszövetkezetben találko­zik, s abban a termelőszövet­kezetben nagy rend lesz. Bertha Bulcsu Pécsi együttes gätdgo-esvági fevzUváton A MECSEK MŰVÉSZ­EGYÜTTES a közeli napok­ban Görögországba utazik. Munkatársunk felkereste Si­mon Antalt, az együttes veze­tőjét, s utazásukkal kapcsolat­ban néhány kérdést intézett hozzá. — Milyen programmal uta­zik az együttes Görögország­ba? — Laukasz szigetén minden évben nagyszabású meghívá­sos folklór fesztivált és régé­szeti találkozót rendez az Athéni Fesztivál Iroda. Az idei fesztiválra minket is meg­hívtak a Budapesti Vasas Köz ponti Művészegyüttesével együtt, A meghívottak között nemcsak népiegyüttesek sze­repelnél:, hanem balett társu­latok is. Az idén többet között a kongói balett is színpadra lép. — Mikor kezdődnek a fesz­tivál ünnepségei? — Augusztus 22-én fogadják az együtteseket. 23-án reggel nagyszabású felvonulással in­dul a találkozó, amit zászló- felvonás követ, s közben el­hangzanak a nemzetek him­nuszai. Az első napon minden csoport rövid bemutatót tart a műsorából, majd megkezdő­dik a fesztivál, ami egész hé­ten tart. A fesztivál ünnepsé­geken 26 együttes szerepel. A műsor szüneteiben az együtte­sek hajókirándulásokon, régé­szeti bemutatókon vesznek részt A fesztivál műsora augusztus 30-án összbemutató- val ér véget, majd 31-én egy nagyszabású gálaesttel zárul. A Mecsek Művészegyüttes 20- án indul Budapestről az Athén kairói légijárattal. 21-én meg­nézzük Athént, s 22-én autó­busszal utazunk Leukasz szi­getére. A tervek szerint Gö­rögországból szeptember 1-én indulunk vissza. — Az együttes bizonyára gazdag műsorral indul a gö­rögországi fesztiválra? — A próbák egész nyáron folytak, s még jelenleg is ke­ményen dolgozunk. Nyolc tán cot viszünk, mindegyik önálló mű. A kívánságnak megfele­lően egész estét betöltő mű­sort is tudunk adni. — Hányán szállnak 20-án repülőgépre? — Az együttest hárman ve­zetjük: dr. Borbély Károly, a városi pártbizottság munka­társa, dr. Borsos József, a vá­rosi Tanács Népművelési Cso­portjának a vezetője és én Kilenc táncospárt viszünk, te­hát kilenc fiút és kilenc lányt, továbbá egy hét tagú zene­kart. Táncosaink közül né- gyen-öten még nem szerepel­tek külföldön, a próbákon ve­lük az átlagnál többet foglal­kozunk. Szereplésünkről ér­demben, természetesen csak a fesztivál után beszélhetünk — mondta Simon Antal. akárcsak .a Szilvásban című kép. Mindkettőn látszik a tö­rekvés, hogy az embert ter­mészetes környezetével, mun­kahelyével szerves kapcsolatá­ban ábrázolja. Az utóbbit pél­dául színeiben is úgy oldotta meg, hogy a fején kosarat vivő nőalak mögött, elütő hát­teret adjon a fehér házfal, s ugyanakkor természetes von­zást a súlyosabb színekben pompázó szilváskert. Meré­szebb szerkesztésű képei kö­zül a 'fécsi domboldal külön figyelmet érdemel. A bal felső sorokat kitöltő nyers tég'a- szín és barna domb a hozzá­szorított épületek ugyancsak rideg színeivel (sötétkék, fe­kete, sötétbarna), valamint az átlós irányban szembenálló stilizált épület bordó, barna kontrasztjával szinte követeli a feloldó, enyhe színeket, az élénkséget, emberközelségeL amely ebben az esetben nem más, mint, egy ferdén felfutó és keskenyedő gyepszőnyeg két egymástól távolabb álló ba­rackfával, mindkét fán ki­nyílt, pompázik a baraokvirág, noha zöld levél még nincs az ágakon. A képszerkesztés biztonsága minden képére jellemző. Leg­inkább kedveli a síkban érrt- kező formát, az egymás mö­gött elhelyezett síkok színvál­tásait, s ezzel a témaváltoza­tókon belül az azonos színek sokféle változatának felvonul­tatását. Kitűnő példa erre a Rálátás a. Balatonra, amelv a zöld szín rendkívül gazdag árnyalatait használia fel arra, hogy az előtér stilizált fái és a partvonal fasorai mellé a megművelt föld, a víztükör és a túlsó partról idelátszó dom­bok enyhe vonalát is egységbe fogja. Ez a tudatos fegyelem és szívós akarat vonul vési? oldottabb, derűsebb színekben tarkálló akvarelljein is, ame­lyeken az élénk színek soha­sem válnak rikítóvá, még a legüdébb hangulatú Csónakok és a Szent Mihály domb c. festményen sem, inkább a ff- ncm pasztellszínek ámvpiatrt- ban oldódnak és mindenkor n kompozíció világosságát átte­kinthetőségét szolgálták. NEM CSATLAKOZOTT egyetlen divatos irányzathoz sem, de tudatosan végigjárta a modern festő útját, s fel­használ mindent a kor forma­kincséből, amely gazdagíthat­ja palettáját. Ezért érezni he­lyenként a konstruktív kéoal- kotásra az expresszív kifeje­zésre, a folthatás alkalmazá­sára és részletezés helvett a stilizálásra, egyszerűsítésre való törekvést, s mindezt eg'ő ni eszközeivel átgyúrva, mér­téktartóan, öncélú formabon­tás nélkül. Akik a dunántúli tájat és e táj egyre gazdagabb festészetét kedvelik, örömre0' nézték a pécsi művész kéne**. S örömmel hallották a m°°- nyitó alkalmával Szontó-,'. helyre érkezett Kelle Sáv é °r kérését: közeledjünk egvmás­hoz. akik a dunántúli váro­sokban még többet akarunk tenni a művészetért... Bertalan Lajos 4 IV. nemzetköz! fe- levíxió szimpózium A IV. nemzetközi televízió szimpóziumot 1965 május 24— 28 között tartják meg a sváj­ci Mantreuxben. A konferen­cián a következő témákról lesz szó: — A televízió szerepe a szakmai oktatásban és to­vábbképzésben, elsősorban a fejlődésben lévő országokban. — A televízió műszaki és egyéb különleges alkalmazási területed. — A színes televízió. — A műholddal sugárzott televízió. Óra, amely százezer érig pontosan jár Az észak-amerikai Harvard Egyetem laboratóriumában atomórát szerkesztettek hidro­gén elektronok felhasználása. val. Ellenőrizhetetlen nyilat­kozatok szerint az óra olyan pontos, hogy százezer év alatt legfeljebb egy másodpercei fog késni. I l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom