Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-11 / 187. szám
WAPLÖ 1961. AUGUSZTUS 11. Szekszárdi kérés a itirdi cementüzemhez A* alábbi kérés közlésére szekszárdi lestvérlapunk, a Tolna megyéi Népújság ipari rovata kért bennünket. A szekszárdi kórház építésénél sok gondot okoz a komlói kivitelező vállalatnak az, hogy az építkezés alatt nem egy alkalommal kellett sürgős átszervezéseket végrehajtani, mert egyes építőanyagok, szerelvények nem érkeztek meg idejében. Több hétre tehető már az a kiesés, ami ilyen késések miatt eddig már ösz- szejött. A kórház szerelése még csak most következik, de ez előtt még el kell végezni más munkákat is. Most folyik a csem- pézés, de a munkák megakadtak. mert hiányzik 500 műkő- hajlatlap. mit a hirdi cementüzem még nem szállított le. Ha a műkőlapok nem érkéz- ' nek meg idejében, akkor a j burkoló-munkásoknak abba' kell hagyniok a munkát és; más építkezési-e kell elvonul- nlok, ami egyben azt is je- j lenti, hogy más szakmák iparosai csak később kezdhetik ei munkájukat. A hajlatlapok- nak már május 30-ra meg kellett volna érkezniük Szek- szárdra. A szekszárdiaknak az a kérésük. hogy a hirdiek minél előbb szállítsák a félezer műkőlapot. hogy mielőbb üzembe állíthassák a szekszárdi kórházat. Reméljük, a hirdi cementüsem trlirsítt a szekszárdiak kérését és mielőbb válasz* ad a szállításra vonatkozóan. Perez János kiállítása HI1EK A Janus Pannonius Múzeum és a Kiállítási Intézmények által rendezett Perez János kiállítás vasárnap délelőtt nyílt meg a múzeum Káptalan utcai helyiségében. Lemle Géza megnyitó beszéde után az érdeklődő pécsiek hosszú ideig álltak Perez János ötvösművész egy-egy meglepően szép alkotása előtt. Perez János a fiatal magyar képzőművészgeneráció értékes, örökké dolgozó tagja. Festőművésznek indult, de az ecsetet faragó késre, majd az „ötvösszakma” szerszámaira cserélte fel. Határozott egyéniség, alkatása a nyugtalanság, az örök keresés, és a dolgok szebbé formálásának vágya egyaránt jellemzi. — Jegyzetfüzettel a kezében járja az országot, és mindent felskiccel, ami szép, ami jellemző az emberre, ami gondolatokat indíthat, ami jellegében, vagy összefüggéseiben korszerű. Perez János pécsi kiállítása rendkívül gazdag, széles skálájú. Bemutatta értékes minia türjeit, melyek a legízlésesebb női ékszerek közé tartoznak, s bemutatta nagyvonalú, mindig lényegre koncentráló különös kompozícióit is, melyek között emberarcoktól, különös állatfigurákig minden megtalálható. A néző érdeklődve megáll a kiállítóteremben és az elégedett örömtől csaknem felkiált. Perez János egy-egy állatfigurája, madara, vagy tehene olyan élő, hogy akár megmozdulhatna a vitPécsett van az ország leggyorsabb tűzoltója Az idei országos tűzoltóverseny komoly baranyai sikereket hozott. Az állami tűzoltók egyéni versenyében Szabó Sándor pécsi úgynevezett vonulós tűzoltó nyerte el az országos első helyet. Ez a tűzoltással egybekötött akadálypálya verseny hat feladat megoldását kívánja meg. így kispalánkon, nagypalánkon, létrán, valamint kúszófolyoA cipész ktsz 23000 pár cipőt készít a pécsi vásárlók részére A Pécsi Kossuth Cipész KTSZ termékei nagyon sok országban keresettek Sokszor elhangzott már a kérdés, hogy a pécsi boltok miért nem kapnak többet a KTSZ készítményeiből. Jelenleg azon dolgoznak a KTSZ-ben, hogy az •irtánőszi cipő- és csizmamodellek minél szélesebb körben megnyerjék a pécsi vásárlók tetszését, ugyanis a belkereskedelem részére a harmadik és negyedik negyedév során 3000. a tavalyinál erősebb, kényelmesebb kivitelű kiscsizmát és kimondottan a pécsi boltok részére szintén 2000 kiscsizmát hoznak forgalomba. A csizmák sarka nem tűsarkú, hanem inkább a törpe tűsarokhoz, illetve a trot tői sarokhoz hasonló lesz hog> kényelmesebb legyen benne i járás. Készülnek a zártabb felsőrészű kosztümcipók is. és a trottőr jellegű sportos kosztümcipők. A cipőkre is az jellemző, hogy francia mintára az erősebb sarkok dominálnak, színben pedig a barna, annak árnyalatai és fekete szín az ősz divatja. A második félévben a, KTSZ a belkereskedelem részére összesen 30 000 pár cipőt készít, s ebből a pésón kell a legrövidebb időn belül átjutni, utána pedig egy mesterségesen gyújtott tüzet mielőbb eloltani. Szabó Sándor ezt a legügyesebben, a legrövidebb idő alatt végezte el, s elnyerte az „Ország leggyorsabb és legügyesebb tűzoltója” címet. Szabó Sándor hat éve tűzoltó. Huszonkilenc éves és Siklóson a Felszabadulás útja 22 szám alatt lakik. Szép baranyai sikerek születtek az önkéntes tűzoltók versenyében is. A keszüi férfi kocsifecskendő csapat országos második helyezést kapott, a kővágószőlősi leány csapat pedig a percenként négyszáz literes kismotorfecskendővel szerzett országos harmadik rinben, vagy az állványon. Ha aztán közelebbről megnézzük ezeket a figurákat, meglepetten látjuk, hogy a kis ötvösmunkák kivételével valamennyi nagyon anyagszerű, valameny- nyi figura megőrizte a vas természetességét, érdekességét, egyértelmű egyszerűségét. A művész érezhetően soha nem feledkezik meg az adott anyag természetéről, saját öntörvé- nyeiiről, logikájáról, képes anyagban gondolkodni, a vasban meglátni azokat a formákat, melyek egy-egy madarat olyan igazán madárszerűvé tesznek ... Valószínűleg ez a titka annak a magasrendü őszinteségnek, ami a kiállítás egészéből árad. Perez János nem simogatja, nem mesterkedik az anyaggal, nem erőltet az anyagára az adott anyag természetétől idegen formákat. Az anyag tulajdonságain belül ragadja meg a lényeget. Perez János alkotásai a formaművészet remekei, értékes, egyéni alkotások. Kompozíciói ról, tálairól a néző az első pillanatban érzi, hogy vitathatatlanul szépek. A szép vi- tathatatlansága egyúttal korszerűséget is jelent, korszerűséget vonalakban, esztétikában, és a lényeg puritán egyszerűséggel történő megragadásában. Tíz éve, sokan úgy emlegették az ötvösművészetet, mint halódó, pusztuló „szakmát” .;; Halódásról ma szó sincs. Az ötvösművészet talán pezsgőbb, elevenebb művészetté vált Magyarországon, mint valaha is volt. Az ötvösművészek tehetséges új generációjának egyik legértékesebb tagja a Munkácsy-díjas Perez János. Bertha Bulcsu AUGUSZTUS M KEDD A Nap kél: 4.34, nyugszik: 19.33 órakor. A Hold kél: 8.36, nyugszik: 21.12 órakor. Névnap: Zsuzsanna. C zázharminc éve, 1834. au- ^ gusztus 11-én indították el az első országos vasúti gőzmozdonyt. Érdekessége, hogy építői, a két Cserepanov, fiú és apa. a külföldön már működő lokofnotivok közvetlen, sőt talán közvetett ismerete nélkül, távol a fővárostól, saját elképzelésük alapján al- laották meg. Az alkotók. az ügyes gépész-fiú és a neki segítő apa, Nyizsnij-Tagilban egy Demidov nevű dúsgazdag gyáros és bányatulajdonos jobbágyai voltak. Mielőtt a „szárazföldi gőzhajónak” nevezett járművüket megteremtették, mint zsilipépítők tettek szert kiváló technikai jártasságra; szerkesztettek gőzgépet, szivattyúkat, fém_ és fafeldolgozó, valamint< bányaberendezéseket is. Az első, mindössze két méter hosszú és egy méter kazánátmérőjű, faszéntüzelésű mozdonyt maga a feltaláló, az ifjú Cserepanov vezette az öntöttvasból készült „kerékvezetőnek” nevezett síneken. Mintegy három tonna szenet szállított a bányából az üzemhez, 16 kilométeres óránkénti sebességgel. Ünnepnapokon a munkások kocsikáztak vele. A sikeren felbátorodva, a következő évben új mozdonyt is építettek, amely már nehézség nélkül vontatott 16 tonna rakományt. Brunner József szabómester Megye n. 8. szám alá költözött. ötre emelkedett a zobák-aknai metánégés áldozatainak száma A televízió műsora augusztus 11-én, kedden: 18.38: Hírek. 18.45: A Magyar Hirdető műsora. 18.55: Mai vendégünk. Dr. Bodogán János, a Veszprém megyei tanács vb-enöke. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: A magyar ezüst földjén. Közvetítés az inotai alumínium kohóból. 20.10: Minden az embereké marad. Magyarul beszélő szovjet film. 21.50: Hol tart ma az orvostudomány. Sport és orvostudomány. 22.20: Tv-hír- adó 2. kiadás. — Saját erőből új irodaházat épít a baranyahidvégi termelőszövetkezet a leégett régi helyett. Az alapozást már elkezdték a termelőszövetkezet majorjában. — 680 000 forintot takarítottak meg az elmúlt négy évben a népgazdaságnak a sík lósi járás KISZ fiataljai a 20 órás társadalmi munka keretében. Különösen kitűntek ebben a munkában a Nagyharsányi Kőbánya, a Be- remendi Cementgyár és a Siklósi Faipari Vállalat fiataljai; — K. Vince pécsi lakos I éjjel egy órakor hazafelé menet alaposan elvetette az útirányt. Amikor a c aray utca 5 számú ház elé ért ki tudja milyen szokástól vezérelve — cipőjét levetette és bemászott a nyitott ablakon át M. Ödön lakásába. A lakásban a család riadtan ébredt fel a váratlan látogató motoszkálására és villanyt gyújtottak. K. Vince megijedt, hirtelen megfordult és kiugrott az ablakon ;; h azaz eltévesztete az ablakot és nyitott ablak helyett a bezárt ablaknak ugrott, kitörve az üvegeket. A hívatlan éjszakai látogató ellen magánlaksértésért és rongálásért indítanak eljárást; — Szentlászlón Király Imre háza leégett. A vizsgálat során megállapították, hogy a károsult József nevű 7 éves és Zsuzsanna nevű 8 éves gyermekei okozták a tüzet; A gyerekek a laikásbam találták a gyufát, játszani kezdtek vele és Így történt a szerencsétlenség. Az Országos Rendező Iroda augusztus 13-án, eső esetén 14-én 8 órakor a Szabadtéren „Nevető vendégszolgálat** címmel előadást tart. Jegyek kaphatók: Országos 1 Filharmóniánál, Színház tér a Wasvári Berenc paiftsjg S.ssuRvi 8. NURMI ARANYOZOTT CIPŐJE Amíg labdarúgó-csapatunk Helsinki válogatottja elleni mérkőzésre készülődött, kiosontam az öltözők labirintusából és megkerestem az olimpiai stadion mellé épített finn sporttörténeti múzeumot. Sajnos, arra nem volt mód, hogy bemehessek, azonban világos nappal lévén kívülről az emeletnyi ablakokon keresztül is nagyszerűen fel lehetett ismerni a finn sporttörténet legendás alakjainak felszerelési tárgyait, a világversenyeken nyert díjait, érmeit, a finn sport fejlődését ábrázoló tablókat. grafikonokat. Ezt akiállítást csakúgy, mint a stadiont az 1952-es helsinki olimpia alkalmából létesítették, fő helyet szánva a finnek és a talán a világsport egyik legnagyobb alakjának, a legendás hírű Nurminak. Külön vitrinekben őrzik mezét, melegitőjét, aranyozott futócipőit. Az egyébként takarékos, eléggé nehezen lelkesei") hideg finn emberek ez all; r" ómmal nem sajnálták a költséget, Nurmit talán a legnagyobb hadvezéreiknél is nagyobbnak tartják. Benne látják megtestesülni ■ finn erényeket, — a hallatlan szívósságot, akaraterőt, szorgalmat, puritánságot, a győzelmek közben is megőrzött egy szerűséget és szerénységet. Világhírű finn sportolókkal beszélgetve magam is tapasztaltam, hogy a sikerek egyáltalán nem tették őket elbiza- kodottá, világrekorder, olimpiai bajnok létükre is megmaradtak egyszerű, szerény sportembernek. Pentti Nikku- la, a rúdugrást forradalmasító, világon első ötméteres rúdugró például világraszóló eredményei után is megmaradt régi állásában. Hivatali elöljárói szerint a világért sem hiányozna egy órát sem, eszébe sem jut, hogy nagyszerű győzelmei alapján előnyöket, kiváltságokat ügyeskedjen ki magának. A városi tanács, ahol állásban van, természetesen biztosítja számára az edzési lehetőségeiket, de az edzéssel és a fiatalok nevelésére fordított órákkal szigorúan el kell számolnia, Finnországban a világrekorder sem engedheti meg magának a profi allűröket. Kankonnen az 1964-es innsbrucki téli olimpia síugróbajnoka szintén nagyon szerény, halkszavú fiatalember. Ha nem emlékezteim volna a televízió képernyőjén látott hallatlanul elszánt, markáns tekintetére, — így „civilben” el sem tudtam volna képzelni, hogy ez az alacsony, széltől cserzett arcú szőke fiatalember a világ egyik legjobb síugrója, aki a legtermészetesebb dolognak tartja, hogy naponta többször is százmétereket repüljön a levegőben, rábízva magát izmaira, ügyességére és szerencséjére. Kérdésünkre elmondotta, hogy a sisport Finnországban nem egyszerűen egy a sok közül. Nem is sport csupán, hanem életszükséglet. Suomiban mindenki síel. Az iskolában kötelező tantárgy a síelés. A városi iskolában — évente egyszer, a február végi Kalevala ünnepén külön síszünetet kapnak a diákok, hogy kedvükre űzhessék kedvenc, nemzeti sportjukat. A városi, községi sportegye sületek népes síiskolákat tartanak fenn, a legkiválóbb versenyzők irányítása alatt. Kankonnen irányítja például a lahti síugróiskolát, az alapismereteket sajátítják el, de hamarosan ráengedik a sáncra. No, nem éppen a száz méteres óriási sáncra, hanem a jóval kisebb teljesítményű gyakorló sáncokra. Bármerre jár az ember Finnországban, mindenfelé láthatja a házi ugrósáncokat. Ahol gyerek van a háznál, ott ugrósánc is van, — a finnek igazán tudják, hogy a síelést, — mint általában minden sportot — egészen fiatalon kell elkezdeni. A finn sport meglehetősen nagy állami támogatásban részesül. Külön sportiskolákat tartanak fenn, ahol nagyarányú soprtvezetőképzés folyik. A vieromäki sportintézetben például látogatásunk alkalmával éppen falun élő pedagógusok tanulmányozták a sport helyi irányításához szükséges alapismereteket, szervezeti tudnivalókat. A sísporton kívül természetesen eléggé nagy népszerűségnek örvend az atlétika, a base ballhoz hasonló finn métajáték és nem utolsósorban az utóbbi évtizedben ugrásszerű fejlődést elérő labdarúgás. A városi és községi sportklubok fenntartása még az állami támogatás és a nagy érdeklődés mellett sem menne, ha nem vennék igénybe a különböző rendű és rangú sportmecénás segítségét. A lahti Reipas elnöke például a vidék, sőt talán egész Finnország legnagyobb inggyárának milliomos tulajdonosa. A vezetőség általunk megismert tagja kivétel nélkül mind gazdag vállalkozók, illetőleg a város közigazgatási vezetői közül valók. Nem tagadom. — tapasztalataim alap ján nem is volna ildomos letagadni — hogy ezeket az embereket — főként Mikkonen einök urat, — igen nagyfokú sportszenvedély füti. no. de azért a népszerű sportklub eredményednek dicsfényéből mégiscsak jut valamennyi gyárának készítményeire, a csapat körüli sajtó- és reklámtevékenységet mindig hasz nosan lehet összekötni a cég készítményeinek népszerűsítésével is. A Reipas labdarúgóit mindig ugyanaz a cég szállítja ugyanazzal az autóbusszal. Különös véletlen folytán ezen a buszon nemcsak a szállítmányozó cég neve szerepel, hanem a csapaté is. így aztán minden drukker tudja, hogy ki támogatja kedvenc csapatát, és ezért kit illik neki is viszonzásképpen támogatni. A sport, még a finn amatőrizmus szigorú légkörében sem mentes «z üzlettől... Leg feljebb annyi a különbség, hogy a hasznot nem a sportolók vágják zsebre, hanem a sport körül praktikusan serénykedő, különböző rendű és rangú mecénások. És ha vannak, mert Lahtiban is tapasztaltuk, hogy vannak kivételek, — ez csak erősíti a szabályt. Következik: LAHTI. Kankonnen, a síugrás olimpiai bajnoka, pécsi sportvezetők társaságában. A gondos ápolás ellenére a vasárnapra viradó éjszaka ! újabb életet követelt a baleset: Varga András vájár belehalt sérüléseibe és így ötre j emelkedett a szerencsétlenség I áldozatainak száma. Pécsett az Orvostudományi; Egyetem Bőrgyógyászati Kli- | nikáján egy hét óta folyik a küzdelem az augusztus 4-i komlói Zobák-aknai bányász- j szeren esetlenség alkalmával j égési sebesülést szenvedett: bányászok meumentéséért, gyógykezeléséért, 1
