Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

f »A4. AUGUSZTUS 8. WAPI6 3 Most a PIK reklamál Évi 16-17 ezer jogtalan igény és panasz — Akik még a lakbérfizetést is elhanyagolják Valljuk meg őszintén: ha azt a szót halljuk, hogy PIK, valamilyen lakáspamasz jut az eszünkbe. A PIK meg a panasz valósággal összeháza­sodtak a fejünkben. Azt hi­szem ideje lesz „válópert” rendezni közöttük, ezért most megcseréljük a szerepeket. Ezúttal nem a lakóké, hanem a vállalat igazgatójáé, Nemes­kéri Gyula elvtársé lesz a szó — most arról beszélünk, ami a PIK-nek fáj. 13 ezer lakás gondja Bevezetőként lássunk egy kis statisztikát! Tizenhárom- ezer lakás tartozik most a vállalathoz, nem számítva a széntröszt és más üzemek szolgálati lakásait. A 13 ezer lakásban 65—70 ezer ember él. Évi 4—5 ezer lakásban végeznek különböző javításo­kat. Tekintve, hogy a PIK- hez tartozik minden olyan tatarozás, felújítás, melynek költsége a 100 forintot megha­ladja, elképzelhetetlenül sok­féle panaszt kell a lakások­ban orvosolniok. Erre utal az a tény is, hogy a 4—5 ezer lakásból évente körülbelül 16 —17 ezer jogos bejelentés, kí­vánság érkezik a vállalathoz. A PIK az elmúlt évben 16 ezer négyzetméter parkettát, 25 ezer folyóméter ereszcsa­tornát pótolt, illetve javított ki. az ablakok és ajtók rend­behozatalához pedig 400 köb­méter faanyagot használt fel. A vállalat által beépített ab­laküvegek felülete háromezer négyzetméter. A PIK körül­belül évi negyvenmillió fo­rintot költ különböző javítá­sokra. Azt hiszem, az adatokat nem kell még bővebben kom­mentálni, sajnos, a gondok nemhogy csökkennek, inkább szaporodnak, mert a vállalat­nak csak 135 szakmunkása van, s körülbelül a kétszere­sére lenne szükség. A külön­böző építőipari vállalatok sem kénesek a PIK valamennyi kí­vánságát teljesíteni. „Rossz a szomszédom" Még a sok gondot is meg­szaporítja az a panasztenger, amely elárasztja a vállalatot. Nemeskéri elvtárs szerint évenként körülbelül 16—17 ezer olyan kívánság és köve­telés hangzik el a vállalattal szemben, amely nem méltá­nyos vagy egyenesen jogtalan. A jogtalan panaszokat az igazgató három kategóriába sorolta. Az első kategóriát azok a panaszok alkotják, amelyek nem tartoznak a vállalathoz. Ez évi 3 ezer olyan ügyletet jelent, amely­hez a PIK-nek semmi köze. A Tüzér utca egyik házából pél­dául azzal kopogtattak be, hogy a szomszéd baromfit tart az udvarban; a József At­tila utca egyik nyugdíjas la­kója azt kifogásolta, hogy a felette levő lakásban sokat játszanak a gyermekek. A Kis-Flórián utcában két szom­széd már hosszú ideje üti-veri és csépeli egymást, aztán ver­senyt panaszkodnak a PIK- nél. Hasonló a helyzet az Ady Endre utcában is. Egy másik házból (nem nevezem meg az utcát) azzal jött be a feleség, hogy a férje kikezdett a szom­szédasszonnyal. A PIK vezetői minden pa­naszosnak türelmesen meg­magyarázzák, hogy a szom­széddal történő perpatvarok, a szabálytalan baromfitartá­sok nem a vállalatra, hanem a tanácsra és rendőrségre tar­toznak. Az emberek bólogat­nak, úgy tesznek, mintha megértenék, s a következő év­ben minden kezdődik élőiről. Két ablakkilincsért Bár a lakók tudják, hogy a vállalat csak a 100 forint ér­téket meghaladó javításokat köteles elvégezni, sokan azért minden csip-csup ügyért a PIK-hez fordulnak. Megtör­tént például, hogy a lakó nem tudta az ajtaját bezárni, mert elromlott a zárja. Fogta magát, és betelefonált a PIK- hez, hogy küldjenek ki laka­tost. Amikor közölték vele, hogy az ilyen dolgokat a la­kónak kell megcsináltatnia, türelmetlenül kifakadt, hogy ne tartsák őt bolondnak, az államnak ő semmit sem fog megcsináltatni. Mások két ablakkilincsért veszekedtek a vállalattal, és így sorolhatnám tovább, mert nem kevesen, évente vagy öt­ezren zaklatják a vállalatot ehhez hasonló követelésekkel. De még ezeknél is rosszabbak azok, akik a tatarozásra vagy javításra siető PIK-dolgozót szeszélyből, rigolyából, vagy ki tudja milyen okból nem engedik be a lakásukba. A Hunyadi utca egyik lakója például megtiltotta, hogy az ablakcserére érkező asztalo­sok bemenjenek a szobájába. Mivel az ablakcserét enélkül csak költséges állványépítés­I sei lehetett volna lebonyolíta- I ni, az asztalosok dolguk vé­gezetlenül tértek vissza. És mi történt utána? Alig múlt el két hónap, nagy dérrel- durral megjelent a lakó, s el­lentmondást nem tűrve köve­telte, hogy azonnal csináltas­sák meg az ablakát. Vannak, akik szerkesztőség­gel, népi ellenőrzéssel meg pártbizottsággal fenyegetőz­nek, ha elutasítják jogtalan kívánságukat. Mások még a lakbérfizetést is megtagad iák, pedig közismert, hogy Ma­gyarországon olcsó a lakbér. Mégis elodázzák, az I. kerü­letnél például a lakók több mint négy százaléka hátra­lékban van. Uj-Mecsekalján, egy asszony egy évig nem fi­zetett lakbért, még a tíz fel­szólítás sem volt elég neki, csak akkor kaokodott. amikor a kilakoltatásához készültek. Az emberi hálátlanság neto­vábbjának nevezhetnénk ezt, hiszen a PIK csak évi 14 mil­lió forintot szed be a lak­bérből (s mint mondottuk, 40 milliót költ javításokra), s még e 14 millió 60 százalékát is visszaadja a lakóknak, lép­csőházi világítás, szemétszál­lítás és egyebek fejében. Kitől vonják meg hát a hanyagok a pénzt? Túlzott követelések A harmadik csoportba a túlzott követelések tartoznak. Számuk évi 8—9 ezer. Jellem­zőik: a lakók elfelejtik, hogy a vállalatnak csak tatarozásra és javításra van pénze, ők bővítést kívánnak. A legtöb­ben fürdőszobát akarnak, má­soknak előszobára fáj a fo­guk és így tovább. Sajnos, nagyon makacsok, s a világért sem akarják belátni, hogy kí­vánságuk emberileg elfogad­ható lehet ugyan, de a PIK által nem teljesíthető. Valószínű, még tovább rész­letezhetnénk a panaszokat, de mutatóba elég lesz ennyi is. Azt hiszem a jövőben már nem kell bizonyítanunk, hogy ha vita és súrlódás van a PIK és a lakó között, akkor nemcsak a PIK lehet a hibás, hanem — időnként a lakó is. — Magyar — Ujjal a város ütőerén Két jelentős dátum van a pécsi távbeszélőközpont életé­ben. Az egyik a születése: 1930 májusa. A régiek — köztük Szilárd Jenő bácsi, aki 1927 óta van a postánál — még emlékez­nek a nevezetes eseményre, amikor az első készüléket üzembe helyezték. Az embe­rek meghatódva hallgatták is­merőseik hangját hosszú kilo­méterek távolságából. A másik dátum: 1936. feb­ruár 3. — Délután még az egyik laktanya tetején, napsütésben szereltük a vezetéket — em­lékezik Szilárd Jenő bácsi. — Amikor végeztünk, gyenge szél kerekedett. Mikorra ha­za értem, már allág tudtam betenni az ajtót, annyira fújt. Éjszaka tombolt a vihar, a villanyvilágítás megszűnt és reggelre az összes telefonve­zeték a földön feküdt. Órák­ig csak azt csináltuk, hogy a villamosvezetékekről leszedtük és féLgönyölítettük a telefon- vezetéket. Még az Alföldről is jöttek szerelők, Budapestről is vagy ötszázan. Április lett, mire úgy, ahogy rendbejöt­tünk. Mindezt miért volt érdemes elmondaná? Mert az akkori helyreállítása munkák még most is sok gondot jelentenek a vonalfenntartásnál Ugyan­is minden építésvezető a saját elképzelése és tudása szerint hozta rendbe a hibát, és ezt a vonalépítési munkát az azóta eltelt évek alatt kellett és kell még ma is összhangba hozná. A vonalfenntartás emberei Kündig készenlétiben áiának A legkisebb hiba észlelésékor azonnal indulnak. Télen ez a készültség fokozódik, hiszen a zúzmara, az ónos eső, a szél­vihar ádáz ellenség. A légve­zetékeket gyakorta földre fek­teti, falvakat zár el a külvi­lágtól. És ilyenkor Kassai Im­re művezető azt mondja Pa­taki Jánosnak: János bácsi szedje össze a brigádját, mert sajnos, indulni kell... Indulni kell, hátizsákkal, szerszámokkal, dróttal, szige­telőkkel. A város területén már ke­vés légvezeték van. Itt föld­alatti kábelek millió ere je­lenti az összeköttetést. Az ere­ket papírszigetelés, a kábelt ólomburok fedi. Egy kábel 208 vagy 416 előfizető és a posta közötti összeköttetés. Utat ásnak valamelyik vál­lalat emberei, megsértik a ká­belt. Vagy jelentik, vagy be­temetik a gödröt és mint akik jól végezték dolgukat odébb állnak. De a központban a ké­szülék máris jelzi a bajt. Egy vonalról több hívójelzés. Hol a hiba? A vizsgáló asztalnál hamar kiderül, melyik szaka­szon, melyik vezetéken. Azon­nal riasztják a vonalfenntar­tókat. Hirtelen esők alkalmával, a tavaszi olvadáskor beáznak a vezetékek, zárlatosak lesz­nek. Ezt is jelzi a készülék és már bent a központban tud­ják, hol melyik szakaszon kell javítani. Ezek az elemi erők olyan ellenségek, amelyekkel szem­ben állandó készültségiben vannak, számítanak rájuk. De a felelőtlen emberek is gyakorta szereznek többlet- munkát. Egy-egy kilométer hosszú légvezeték legalább negyven porcelánszigetelőre csavarodik. „Jaj, de magas az a kutya drót...” — éneklik borközi hangulatban, aztán a társaság egyik tagjának eszé­be jut: „öregem, fogadjunk eitailálom azt a porcelánt”. El­találta. — Egyszer Vasas és Pécs között 25 porcelánt vertek le — mondja Szilárd Jenő bácsi. De nemcsak a szigetelőket verik le, hanem a nyilvános fülkéket is megrongálják. Há­rom ember állandóan járja a várost, s ha aszerint külde­nek nyugdíjba őket, hogy be­fejezték a munkát és minden fülke kifogástalanul műkö­dik, akkor ezek az emberek életük végéig dolgozhatnának. A peremvárosokban, ahol leg­többször csak a nyilvános távbeszélőállomás jelent össze köttetési az éjszakai órák­ban a mentőkkel, tűzoltókkal, néha kétségbeejtő a helyzet. De még a Széchenyi tér ál­lomásait is gyakran megron­gálják. Leszerelik a berende­zést. az üveget kitörik vagy türelmetlenül több húsz fil­lérest raknak bele a kelleté­nél, vagy gombokkal, vas­lemezekkel kísérleteznek. Nem mindennapos ÚJ BÚTOROK esküvő A napokban nemzetközi esküvőt tartottak Dunaföld- váron. Pécsre azért érkezett el a híre, mert a menyasszony is, a vőlegény is a Pécsi Or­vostudományi Egyetem ne­gyedéves hallgatója. Gyalal al Khangyi hazája Szudán, on- 1 nan jött Pécsre tanulni. Az j egyetemen ismerkedett meg özvegy Pálffy Gáborné lányá- I val — Esztikével. Az ismeret- i ségből szerelem, végül pedig nemzetközi lakodalom lett Dunaföldváron. A fiatalok — az egyetem elvégzése után — elutaznak Szudánba, ahol Esz­ter és Gyalal gyógyítja majd a betegeket. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Siófokon a szabadtéri színpadon megtartott lottó­sorsoláson a 32. játékhéten a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 16, 25, 41, 47, 55 Uj bútorok érkeztek a Képcsarnok Vállalat pécsi boltjába. A modernvonalú íróasztal az új szállítmány legszebb darab­ja, természetesen a fotelok, a könyvespolcok melleit tetsze­tős állólámpák is megtalálhatók a Kossuth Lajos utcai üzletben. Javult a pécsi autóbuszok műszaki állapota Éjszakai ellenőrzés a telepen - Mit mutat az alkoholszonda? A megyei Rendőrfőkapitány­ság közlekedésrendészeti osz­tálya ezelőtt mintegy 2 hó­nappal meglepetésszerű ellen­őrzést tartott a 12-es AKÖV pécsi járatainak telephelyén. Az ellenőrzés célja volt: meg­vizsgálni, hogy a pécsi köz­lekedést lebonyolító kék au­tóbuszok rendben vannak-e műszakilag, nem vesz-e részt hibás autóbusz a közúti for­galomban? Az ellenőrzés az esti órákban a telepre érke­zett „garázsba álló” autóbu­szokat vizsgálta meg. Az ered­mény nem éppen a legmeg­nyugtatóbb volt: több mint 30 autóbusznak kellett elvenni a forgalmi engedélyét. A város közlekedése másnap meg is érezte a sok autóbusz kiesését, a szerelők nem győzték időre megjavítani a hibákat. Millió méterbe® mérhető azoknak az ereknek hossza, amelyek behálózzák a várost. De a központ, amely 1930-ban az ország legkarszierűbb te­lefonközpontja volt, már utol­só éveit éli. „Nyugdíjazás” előtt áll, hogy felváltsa egy modem, az igényeknek meg­felelő központ. Jelenleg két­szer nagyobb feladatot lát el, mint amilyenre tervezték, de ezt már csak kisegítő állo­másokkal tudja elvégezni. A korszerűsítés tervei készülnek, s talán négy év múlva el is készülnek. De addig a vonalfenntartás embereinek még nagyon so­kat kell a régi vezetékeken javítaniuk. S ha a nagy ter­helés miatt csak sokára ka­punk vonalat, ne mondjuk, hogy a „mennykő csapna eb­be a telefonba”, mert az idei nyáron sokszor belecsapott és kiolvasztotta a biztosítékot. Es a vonalfenntartás emberei jó néhány éjszaka és vasárnap ott dolgoztaik a vezetékeken, sorra kapcsolták össze a meg­szakadt ereket. A falakon zúzmarás fény- képfelvételek. Egy-egy ne­héz, küzdelmes munka emlé­kei. — Nagyon izgalmas, moz­galmas élet— így summáz­zák munkájukat Szilárd Jenő és Kassal Imre. Néhány ér múlva nyugdíjba mennek. Mégis, ha lehetne élőről kez­deni, újra itt kezdenék. Uj­jal a város ütőerén .., Os. K. Két hónap elteltével a köz­lekedésrendészeti osztály ismét ellenőrzést tartott. Csütörtök estére nemcsak a hivatásos közlekedési rendőrök vártak parancsra, hanem közel 10 önkéntes rendőr is — vala­mennyien a gépjárművek szak emberei — szívesen vállalta a feladatot, az ellenőrzéssel, de ha kell a hibás buszok szerelésével is segíteni a vá­ros közlekedését. Este 8 óra után egymás­után állították le a telephely bejárata előtt a rendőrök a garázsba érkező — a napi „fuvart” befejező — autóbu­szokat. Ha „gyanús’’ volt az autóbusz, azonnal küldték az aknára, ahol az önkéntes rendőrökből alakult brigádok alapos vizsgálat alá vették. Az aknára elsőként a GA 18—65 rendszámú, a Főpálya- udvar és a Hősök tere közti forgalmat lebonyolító autó­busz került. A hiba: a kor­mánynak a megengedettnél jóval nagyobb volt a holt­játéka. ami a vezetés biz­tonságát csökkenti. Ezenkívül az első rugó csapszege is ki­kopott. — Azért álltam be vele. mert meghibásodott — mondja a gépkocsi vezetője. Ez így rendben volna.- D az ellenőrző brigád egyik tag­ja hozzáteszi: igen, meghibá sodott, de a dinamó ékszíjá­ban volt a hiba, a gépkocsi- vezető ezt vette észre. A többi hibát már itt találták az ellenőrzés során. A gépkocsi forgalmi enge­délyét elveszik, a garázsmes­ter azonnal intézkedik, hogy a szerelők lássanak hozzá a hiba kijavításához. A 27-es járatban közleke­dő GA 53—54-es autóbusz áll be ezután az akna fölé. A kormányszerkezetnél találtak hibát, ezenkívül a kardán­tengelynél hiányzott egy csa­var. Ezt a buszt is kezelés alá veszik^ Az alkoholpróba negatív Jönnek egymásután a be­álló autóbuszok, többsége rendben van, nem kell az ak­nára állniok, mennek a mo­sóba. Minden autóbusznak, amelyik beáll a garázsba, elő­ször a mosóhoz vezet az út­ja. Az automatikusan mű­ködő hatalmas mosókefék alig egy perc alatt „megzsúrol- ják” a vízfüggönnyel elárasz­tott autóbuszt. Ezután tankol­nak, majd „aludni” térnek s másnap kora reggel frissen, pihenten azonnal indulhatnak. Közeleg a 10 óra, gyakrab­ban villan fel a beérkező autóbuszok reflektorának fé­nye. A telep bejáratánál na­gyot döccennek ..; „Ha ezt az utcát végre már megjaví­tanák, kevesebb lenne a ru­gótörés” — mondja a garázs- mester. Valóban, a városi ta­nács intézkedhetne — hiszen a városi közlekedést lebonyo­lító összes autóbusz naponta használja ez az utat. A következő „páciens” a GA 62—57 rendszámú dona- tusi járat. Kikopott a jobb­oldali kormánydió. Ez is in­dűl a szerelőkhöz. A forgalmi szobában köz­ben egy közlekedési rendőr a lelépő gépkocsivezetőket el­lenőrzi: fogyasztottak-e alko­holt? Ennek az ellenőrzésnek nagyon egyszerű a módja. Kis üvegcsőbe kell fújni s az üvegcső alján lévő kristályom elszíneződése mutatja az alko­holfogyasztás mennyiségét. Ha a kristályok sötétbarna szín: kapnak, — akkor kismennyi- ségű, ha halványzöld vagy fű­zőid színt, akkor közepes mennyiségű, ha kékeszöld sz;- nűek lesznek, akkor nagyobb mennyiségű szeszesitalt fo­gyasztott az illető. A vizsgá­lat során egyetlen esetben sem színeződtek el a kristá­lyok. Újabb gépkocsikat állítanak az aknára. A GA 26—07 rend­számú daindoli járatnak kor­mányháza fellazult, kéziié'.: ’ - egyáltalában nem működi.; A GA 18—39-es rendszáma kocsinak kormányhibája van. a GA 18—72-esnek szintén a kormányával van valami rend ellenesség, Minden hefedik kocsi hibás Az ellenőrzés az éjfél utá­nig beérkezett 52 kocsi közül nyolcat talált nem megfelelő műszaki állapotban. A nyolc busz közül a szerelők még az éjszaka négyet kijavítottak, reggel már szállíthatta az uta­sokat. Négy forgalmi engedé­lyét nem adta vissza a rend­őrség. de ezek a kocsik is ja­vítás alatt vannak. Általános megállapítás: a 12-es AKÖV helyi járatainak állapota a legutóbbi ellenőr­zéshez képest lényegesen ja­vult. Jobb lett a szerelők munkája, alaposabb a belső ellenőrzés is. Ügyelni kell mind'g arra. milyen autóbu­szokat engednek a közutakra, mert emberek életéről van - ó. Garay Ferenc \ \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom