Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-07 / 184. szám

4 NAPLÓ 1964. AUGUSZTUS 1. . A Biztonsági Tanács elnöke tanácskozik Észak-Vietnam és Dél-Vietnam meghívásáról Rusk és Men amar a televíziós beszédei Husik amerikai külügyminiszter szerdán este két televízió-beszédet is mondott. A vietnami helyzetet „rendkivül robbanékony­nak” nevezte, s azt állította, hogy a Viet­nami Demikratikus Köztársaságtól függ, na­gyobb háborúba torkollik-e a jelenlegi vál­ság. Rusk annak a véleményének adott han­got. hogy ez az új helyzet, amely Délkelet- Ázsiában kialakult, mégsem hasonlítható össze az 1962-es kubai válsággal, amelynek időpontjában két atamhatalom néziett farkas­szemet. Rusk elutasította, hogy a délkelet­ázsiai kérdés megtárgyalására összehívják a tizen négyhatalmi nemzetközi értekezletet Mcnamara amerikai hadügyminiszter ugyancsak két televízió interjút adott szer­dán este. Kifejtette, hogy az Észak-Vietnamot ért amerikai támadás „igen sikeres eredmé­nyeket” hozott, s az Egyesült Államok fel­készült ara is, ami ezután következhet. Mcnamara ismételten azt állította, hogy kor­mánya nem aikarja kiszélesíteni akcióját. Egy kérdésbe válaszolva kijelentette, hogy az amerikai repülőgépek, csak mint „utolsó le­hetőséghez” folyamodnának Észak-vietnami városok bombázásához. „Nincs okunk úgy vélni, hogy konvencionális erőink nem bizo­nyulnak elégségesnek” — válaszolt a had­ügyminiszter arra a kérdésre, hogy az Egye­sült Államok atomfegyvereket is bevetne-e. Nielsen norvég nagykövet, a Biztonsági Tanács e havi elnöke magánjellegű tárgyalá­sokat folytat az ENSZ-ben ar­ról. hogy meghívják a tanács­ba a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és a Vietnami Köztársaságot (Dél-Vietnam). Mint már jelentettük, a Biztonsági Tanács magyar idő szerint szerdán este összeült, hogy megtárgyalja a vietnami öbölben lezajlott incidens nyomán előterjesztett ameri­kai „panaszt”. Stevenson amerikai fődele- gótus felszólalása után, aki a Vietnami Öemokratikus Köz­társaságra próbálta hárítani a felelősséget, s a leplezetlen amerikai agressziót „önvéde­lemnek” nevezte, Morozov szovjet küldött olyan értelmű határozati javaslatot terjesz­tett be. hogy a Biztonsági Ta­nács az egyoldalú amerikai verzióval szemben hallgassa meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság szavát is. Steven­son ez ellen nem emelt ki­fogást, de követelte, hogy Dél-> Vietnamot is idézzék a biz­tonsági tanács elé. Seydoux francia delegátus azt indít­ványozta. hogy a tanács bízza még e havi elnökét a meg­hívás lebonyolításával. Liu Csieh. a csangkajsekisták kép­viselője szót emelt a VDK meghívása ellen, Morozov, a szovjet küldöttség vezetője azonban újabb felszólalásá­ban támogatta a francia ter­vet. Ennek nyomán javasolta Nielsen, hogy hatalmazzák fel a beterjesztett indítványok­kal kapcsolatban magánjelle­gű tanácskozásra, majd je­lentést tenne a Biztonsági Tanácsnak a megbeszélések eredményeiről; Minthogy nem volt ellen­vetés, a Biztonsági Tanács e havi elnöke közölte, hogy ér­tesíti majd a tanács tagjait a következő ülés időpontjáról. Ezután a rendkívüli ülést szerdán este, magyar idő sze­rint 22.55 órakor, határozat­lan időre elnapolta. Az AP jelentése szerint a két Vietnam meghívásának ügyében Nielsen máris meg­kezdte a tárgyalásokat. SAIGON Az AP jelentése szerint Dél- Vietnamban felfüggesztették a katonai gépek rendszeres járatait, mert minden számba- jöhető repülőgépet az „első­rendű fontosságú” csapatmoz­dulatoknak rendeltek alá. A csütörtökre virradó éjszaka fo lyamán — közli az AP — a saigoni repülőtérről ismeret­len rendeltetési helyre csapa­tokat szállítottak el. A csapat­mozdulatokról nem közölnek részleteket. Mint az AP közli, hat ame­rikai F—102-es típusú va­dászgépet irányítottak Da Nang kikötővárosba, amely 130 kilométernyire fekszik a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság határától. További hat ilyen gép érkezett szerdán Saigonba. Na Dangban állí­tólag igen lázas katonai te­vékenység észlelhető. A dél-vietnami kormány csütörtökön bejelentette, hogy a tartományi és városi köz- igazgatási tisztviselőket kü­lönleges „polgári védelmi” kötelezettségekhek vetették alá. Mint az UPI jelenti, az ame rikai 7. flottíla 12 egysége amely Yokosuka támaszpon­ton tartózkodott, szerdán ki­futott a Csendes-óceáni vi­zekre. Ez a tevékenység a hírügynökség szerint aligha­nem összefüggésben áll az Egyesült Államok délkelet­ázsiai katonai tevékenységé­vel. Yokosuka támaszpont csü­törtökön reggelre úgyszólván „kiürült” a 7. flotta zászló­hajója, az Oklahoma City ne­vű cirkáló is a vietnami par­tok felé indult. Az amerikai flotta közle­ménye szerint a 7. flottához csatlakozott a 11-es számú cirkáló-romboló flotilla 11 egy sége, amelyek szerdán este kifutottak a San Diego-i ki­kötőből. San Franciscóból a távol-kelet felé indult az U. S. Ranger nevű 60 000' tonnás repülőgépanyahajó, fedélzetén 100 repülőgéppel és 3300 em­berrel. A haditengerészet szóvivője szerint a repülőgép- anyahajó útja nincs össze­függésben a vietnami válság­gal. A Csendes-óceán nyugati része felé indítottak 50 ame­rikai sugárhajtású vadászgé­pet és felderítő repülőgépet — jelenti az UPI amerikai hírügynökség. WASHINGTON Johnson elnök rendkívüli üzenetet intézett a szenátus­hoz és a képviselőházhoz. — Kérte, hoezan a kongresszus két háza határozatot, amely­ben támogatja a kormány „minden szükséges akcióját” az amerikai fegyveres erők védelmére, a SEATO-szerző- dés tagállamainak megsegíté­sére. Fulbright, a szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke né­hány órával később be is ter­jesztett egy határozatot, amely felhatalmazza az elnököt, te­gyen meg minden „szükséges lépést” beleértve a fegyveres erők alkalmazását, Délkelet- Ázsia „békéjének” megőrzé­sére. U Thant, az ENSZ főtitkára, a nyugati hírügynökségi je­lentések szerint repülőgépen Washingtonba utazik, hogy megbeszéléseket folytasson Johnson elnökkel. A tárgya­lások a délkelet-ázsiai hely­zettel kapcsolatosak. Johnson egyébként újabb megbeszélést folytatott Rusk külügyminiszterrel, Mcnamara hadügyminiszterrel és tanács­adóival. Fidel Castro kubai minisz­terelnök és Dorticos köztársa­sági elnök a kubai nép nevé­ben nyilatkozatot tett köz­zé. A két vezető élesen el­ítélte az amerikai fegy vei es erőknek a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni támadását. Megállapították, a kubai nép együttérzéséről biz­tosítja a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság népét ér minden békeszerető népet ar­ra szólítanak fel, hogy adja meg a védekezéshez szükséges segítséget ennek a kis or­szágnak. * Az indiai kormány szer­dán rendkívüli tanácskozást tartott a VDK elleni ameri­kai agresszió ügyében. Az ülés befejezése után a kor­mány képviselője kijelentet­te, hogy Indiát mélységesen nyugtalanítják a Tonkini- öbölben történt események, amelyek veszélyeztetik Dél- kelet-Ázsia. békéjét ¥ Ali Bhutto pakisztáni kül­ügyminiszter ugyancsak kor­mányának aggodalmát fejezte ki, s megállapította, hogy az amerikai akció elmérgesítette a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a délkelet-ázsiai kon­fliktust csak békés tárgyalá­sok útján, a genfi egyezmé­nyek szellemében lehet ren­dezni. * A válság békés és gyors rendezését sürgette Ikeda ja­pán miniszterelnök is, miután szerdán megbeszélést folyta­tott az amerikai nagykövet­tel. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége szerdán kiadott nyilatkozatában élesen elítél­te az amerikai agressziót, amely a genfi egyezmények, a Vietnami Demokratikus Köztársaság függetlensé­gének és szuverenitásénak megsértését jelenti. Tűzpásbaj a nicoslai „zö&d-vonal“ mentén Nicosia: Háromnapos lap­pangó feszültség után hír- ügynökségi jelentések szerint újabb incidensek, csatározá­sok robbantak ki Cipruson. Szerdán este a főváros tö­rök és görög övezetét ketté­osztó „zöld-vonal” két olda­láról ciprusi törökök és gö­rögök 40 perces heves tüzérségi párbajt vívtak. Az ágyúzás a Ledra utcára korlátozódott, amely a Ciprus függetlenségéért küzdő EOKA-mozgalom több emlékezetes akciójának szín­tere volt. Az összecsapásban — mint az ENSZ szóvivője később jelentette — három ciprusi görög megsebesült. A tűzpárbajnak svéd ENSZ-ka­SZÍNHÁZ \Mc%i A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. VIII. 7-i, pénteki műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Jelentés a földekről. A „Kóló-együttes” műsora. A tudomány és technika vili gából. Hallgatóink hanglemezeiről. — Tánczene. 18.00: Német nyelvű műsor. Faluról-falura. — összeállítás. Fúvószenekarok műsorából. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Mecseki visszhang. — Zenés ösz- szeállítás. A tartalomból: Ki­rándulások és kifogások a Me­cseken. — Rossz időben a Ba­laton mellett mesélték. — Vaj- szlói beszélgetések. Kovács Im­re riportja. — Közbeszólunk és elmondjuk, hogy ... — A két, illetve három könyvtári ké­ményt Szöllösy Kálmán mere­vítette szatírába. — Budapesti találkozás és apró értesülések. Debitzky István beszámolója. — Aktuális beszámolók. 18.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Színház: Nincs elŐ­Kossuth: Morál 1963. szv. csak 18 éven felülieknek, fél 5, há­romnegyed 7, 9. Kossuth Híradó: Magyar Hír- | adó, Egy kis történelem, Turis- ■ ták, Uj eredmények a mezőgaz­daságban, Garagiole, Kunyhók és paloták. Előadások délelőtt 11- től délután 3-ig folytatólagosan. Építők: A pénzcsináló 5, 7. Me- csekalja: Megtört a jég szi. 7. Pécsszabolcs: 2x2 néha 5, szi. 5, 7. Vasas II.: Dohány 7. Mohács: A hazudós Billy szv. 6, 8. Mo­hács kert: Farkasok közt védte­len, szv. 8. Pécsvárad: Hamu és gyémánt szv. 8. Siklós: Veszé­lyes vállalkozás szi. szv. fél 0. Szigetvár: A 66. szélességi foktól északra szi. fél 9. Harkány: Já- nosik I. szv. szi. fél 7, 9. Nemzeti adás. MOZI: = szélesvásznú. Rövidítések: szv. szi. = színes. > Park: (terem és kert): Morál 1963. szv. csak 18 éven felüliek­nek, 4, negyed 7 és fél 9, a har­madik előadás jó idő esetén a kertben. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33: 17 óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Telefon: * 15-32. 15-33. 50-00. * PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. tonák közbelépése vetett vé­get. Az AP szerint az összetű­zésre az adatt okot, hogy a ciprusi törökök a Ledra utca végében új állásba vontattak egy ágyút. Amikor a dán ENSZ-katonák tiltakozásul el­vonultak, a törökök átvették a dán állásokat is. Erre a görögök az utca másik végén ugyancsak új fedezékbe hú­zódtak. Thimajja tábornok, a cip­rusi ENSZ-erők főparancsno­ka az esetről tanácskozott Kücsük alelnökkel, a ciprusi törökök vezetőjével és Kipri- anu külügyminiszterrel. Szerdán ciprusi törökök is­mét rálőttek az ENSZ egyik terepjáró gépkocsijára. A gép­kocsiban ülő svéd katonák vi­szonozták a tüzet. Sebesülés nem történt. Az ANA görög hírügynök­ség jelenti: Papandreu görög miniszterelnök Athénben meg beszélést folytatott Grivasz tá­bornokkal, az EOKA volt ve­zetőjével, aki a közelmúltban tért vissza a szigetről. A hír- ügynökség tudósítása szerint a tárgyaló felek között teljes nézetazonosság jött létre a ciprusi problémát illetően. Terjeszt) a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Petőfi: Tatarozás miatt ar elő- Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. adás szünetel. indexszám: 25 054 FIGYELEM! FIGYELEM! Felhívjuk mindazon válla­latok, üzemek figyelmét, melyek kábelek, acélköte­lek stb. felhasználását, fektetését végzik, hogy a megürült kábeldobokat haladéktalanul szállítsák vissza vállalatunkhoz. — Importból beérkezett ká­beldobokat is átveszünk. Szállítási cím: Budapest, XI., Budafoki út 60. sz Vasúti cím: Budapest, Kelenföld Iparvágány. Magyar Kábelművek. A világ éberen figyel gy veszedelmes jenki provokáció veszedel­mes következményei ellen tiltakoznak a békét féltő egyszerű emberek és közéle­ti személyiségek világszer­te. Az amerikai hadügymi­nisztérium és külügyminisz­térium előkészítő tevékeny­sége után, a pentagon, min­den erkölcsi alapot nélkülö­ző minősíthetetlen fegyveres támadást rendelt el a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság ellen. Nem váratlan és nem szükségszerű jenki katonai akcióról van szó. Az előké­születek jeleiről már koráb­ban értesült a világ közvé­leménye. Napjainkban az­után, július 31-ről augusz­tus 1-re virradó éjszaka — amint ezt az illetékes viet­nami fórumok jelentették, jenki hadihajók hatoltak be Észak-Vietnam felségvizeire, az amerikai hadirepülőgé­pek egységei thaiföldi és laoszi támaszpontjaikról fel- szállva, bombazáport zúdí­tottak Észak-Vietnam békés, lakott területeire. Az úgyne­vezett „rárepülések” egész sorozatát hajtották végre s alkalmazták rakétafegyverei­ket is. E sorok írásakor a jenki 7-ik flotta zászlóshajó­ja erős kísérettel, továbbá a Ranger nevű repülőgépanya­hajó száz repülőgéppel és többezres tengerészgyalog­sággal a „hadműveleti” zóna felé siet. Ezzel egyidőben különféle katonai intézke­déseket rendeltek el a hely­színi USA katonai szervek. Ámde az egészséges béke- világközvélemény nem hagy­ja félrevezettetni magát. Gyorsan és határozottan reagált a felháborító kihí­vásra. New Yorkban, Kop­penhágában, Stockholmban és másutt, feliratos táblákkal tüntettek a jenki agresszió ellen. „Ne legyen háború Délkelet-Ázsiában! Tárgya­lások utján rendezzék a konfliktust”! — követelik a tüntetők. Morse amerikai szenátor a leghatározottab­ban állást foglalt a Penta­gon agressziója ellen. Köve­telte a genfi egyezmények betartását és azt, hogy az USA ne vállaljon egyoldalú kötelezettségeket Dclkelet­Ázsiában. Bertrand Russel a világhírű békeharcos, táv­iratot intézett Jonhson el­nökhöz, s ebben a támadá­sok beszüntetését kérte. A első londoni kommen­tárok hangjából aggodalom csendült ki. Azt mondják: „Goldwater korteskedése ál­tal felkorbácsolt szélsőjobb- oldali és soviniszta indula­tok teljesen elnémíthatják a józan ész szavát az Egye­sült Államokban”. A francia rádió leszögezte: „A vietnami kérdést és egész Indokína problémáját a genfi egyez­ményt aláíró 14 ország érte­kezletén kell megtárgyalni. Mindezzel szemben John­son elnök az USA-t ért pro­vokációról beszélt. Dehát, igazában, kiket provokáltak itt, kik? \ TASZSZ kom­mentárja igen határozottan válaszolt erre a kérdésre: „Miért jelentek meg az ame­rikai hadihajók és repülő­gépek a Vietnami öbölben, többezer kilométerre az Egyesült Államok partjai­tól? Mindenki tudja, hogy az öböl vizei csak a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság és a Kínai Népköztársa­ság partjait mossák, mélyen benyúlnak e két ország te­rületébe. Az amerikai tenge­ri és légi fegyveres erők semmi által nem igazolt it­teni tartózkodása, pláne az idegen partok mellett ellá­tott „járőrszolgálat” már egymagában sem értékelhető másképpen, mint nyílt el­lenséges cselekedetként e térség államaival szemben”. A világ éberen figyel. Macnamara közben nem titkolja, hogy az USA hadirepülők felderítéseket végeznek Észak-Vietnam te­rülete fölött. Rusk külügy­miniszter pedig különféle szólamokkal csökkenteni igyekszik a felidézett vesze­delem nagyságát. De a világ közvéleménye pontosan tud­ja, miről van szó. Az ag­resszió azonnali abbahagyá­sát követeli és becsületes tár­gyalásokat a súlyos konflik­tus rendezésére. Magyaror­szág népe szíwel-lélekke! együtt érez Eszak-Vietnam népével s csatlakozik a vi­lágbéke védelmezőinek hatá­rozott követeléseihez. F ’m Film Fí'm-’ESaOEBBSBHBBNaa»« MORÁL 106 3. A Keeler-ügy, amely nem­régiben a világsajtó első ol­dalain kapott helyet, ismét a nagyközönség elé került: film formájában. A nyugat­németeknek ez a filmje ugyanakkor távolról sem csak egy közismert botrány feldol­gozása, hanem jóval több. Nemhiába hangzik el többször is a szereplők szájából ilyes­fajta kijelentés: „a nyugatné­met valóságból merítjük a példákat” — ez a film épp­úgy tükrözi a nyugatnémet, mint az angol valóságot, pre­cízebben szólva, a nyugati valóságnak egyik, de nagyonis fontos és jellemző részét A kétségkívül szellemes keret (televíziós közvetítés, amely­nek végeztével a televízió „átkapcsol” Londonba) eleve dokumentum-jelleget kölcsö­nöz a filmnek, s ez a doku­mentum-jelleg végigkíséri az eseményeket. Egyszerre va­gyunk tanúi az elsődleges tör­ténetnek, valamint a történet feldolgozásának, sajtó-szenzá­cióvá változásának. S ha sike­res megoldásban láttunk már hasonló témákat, mint drá­mát, vagy mint gyilkos szatí­rát, úgy most valami doku­mentum-játékhoz hasonló al­kotást látunk, amelynek le­leplező ereje mégsem marad le a többi mögött. A film nem spekulál érzelmi hatá­sokra, mindvégig megmarad hűvös, tárgyilagos, „újságírói” stílusában, s néha éppen ez­zel tudja hátborzongatóan hi­telessé tenni mind a légkört, mind pedig az alakokat. Sem­miféle erkölcsi tanulságot nem von le — hiszen ez teljesen fölösleges is volna, s bizonvos értelemben lehetetlen is. Eb­ben a világban uevanls a sza­vaknak már régen elkono+t eredeti ie'entésűk, s szánal­mas. ostoba semmitmnndácsá váltak. Nem véletlenül alkal­mazzák a film alkotói a befe­jező kockákon azt a sze11“””«^ ötletet, hogy a mikrofon el­romlik a riporter kezében, amikor odaér: „a morál ná­lunk ...” Igen, a morál ott ilven T'a- lán inkább: anti-morál. S ez az antimorál. amelvnek ft-on- náns kifeiezndése volt náld^.jl a Keeler-botnnnv. vncfv ha ,'rT,r tetszik, a filmbéli történet, keresztül-kasul behálózza Bonnt. Londont s ■naiamermvi ovpeat, naawárost. A film-krónika, egv veiaiá- ig romlott társadalmi réted­ről adott, éles és gvilkos kén. Hiteles tanulmány. amelv egyben bátor politikai kritika is. Milyen sorsot tartogat a történelem azoknak az urak­nak, akik „olyan meggvőződi- ses jobboldaliak, hogy az ágy­ban is csak jobboldalt haüan- dók feküdni” — a film ilves- féleképpen teszi fel a kérdést, amely önmagában hordja a választ. Hallania Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom