Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-01 / 179. szám

mi AUGUSZTUS 1. NAPLÓ' Mi lesz a 210 panellakással? Megyénk első a felvásárlásban Űj hiánycikk: a radiátor! — Import/ütőtest hazai panelhez A lakosság húzza a rövidebhet? Csupán egyetlen mondatot idézünk abból a levélből, amit a Kohó- és Gépipari miniszté­rium kereskedelmi főosztálya június 26-i dátummal küldött Körösi Lajos elvtársnak, a pé­csi városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének: „Az or­szágos radiátor-ellátásban je­lentkező hiányosságok az év I. negyedévében . jutottak tudo­másunkra.’- Aláírás: Nagy De­zső osztályvezető. A városi ta­nács vezetője azért kénysze­rült levelet íftii dr. Ajtai Mik­lósnak, az Országos Tervhiva­tal enökének (a levelet később átküldték a KGM-hezl) —, mert Pécsett bizonytalan 210, panelelemekből épülő ház végleges átadása. Pedig az épületek egyrésze azóta már közvetlenül átadás előtti stá­diumban van. Sőt! A lakásel­osztással foglalkozó társadal­mi bizottság is hamarosan meghozza végleges döntését, hogy a zömmel szövetkezeti úton értékesített lakásokat kik kapják majd meg ebben az évben. Csupán a lakások nem készülnek el időre. Az ok: hiányzik a radiátor Márpedig a bolgárkerti la­kásokat rákapcsolják a hőerő­mű távfűtési hálózatára. így ésszerűtlen lenne most — a ra­diátorhiány miatt — cserép­vagy éppen vaskályhákat be­állítani a szobákba. Csupán azért, mert a minisztériumban későn vették észre, hogy „hiányosságok vannak a ra­diátor-ellátásban.” Az Országos Tervhivatalhoz küldött kérést átküldték a Kohó- és Gépipari Miniszté­riumhoz, onnan pedig továbbí­tották a Külkereskedelmi Mi­nisztériumnak. Mindez újabb levelezgetést, újabb időhúzást jelentett. A külkereskedelmi szervek — dicséretükre legyen mondva — azonnal intézked­tek, és rövid idő alatt a Szov­jetunióból szereztek radiáto­rokat. Csakhogy baj van az import radiátorokkal, mert más a méretük és ugyanakko^ ra lakótér befűtéséhez kétszer- akkora fűtőtesteket kellene fel­szerelni a panelházakban, így aztán az amúgyis kicsi alapterületű lakásokból az import radiátorok nagy felü­letet elfoglalnának, és a szobák bebútorozása — még a modern, kisebb bútorokkal is —, gondot jelentene a lakóknak. Másrészt az import radiátorokhoz kel­lene hozzáalakítani a már kész panalelemeket. Fúrhat- nak-faraghatnak rajtuk az épí­tők. ami egyáltalán nem ja­vít!" az elemek tartósságát Sőt! Azonkívül ez a plusz muri— kitolja az átadási ha­táridő' is. de ,mindeddig csak az import I — a rendeletben előírt határ­Többfetköltség A Baranya megyei Állami Eo”ő!pari Vállalat július 21- é'i jelentette, hogy hat panel­ép ölet csővezetékét legyártot­ta és részben beszerelte a ha­zai radiátorokhoz. Ezeket át­alakítani és az új, felszálló vezetékeket kiépíteni olyan nagy és költséges munka, ami jelentősen megnövelné egy-egy lakás építési költségét. S mi­vel szövetkezeti lakásról van r ó, a költségek egyaránt ter­helnék a vásárlót1 és az álla­mot is. Vajon, melyik minisz­tériumi osztály és központi ■vállalat vezetője vállalja en­nek az ódiumát? Ki áll oda a szövetkezeti lakásokra már évek óta várakozók sora elé, hogy ,,az országos radiátor- e Hasában jelentkező hiányos­ságok” miatt most többet kell fizetniök egy-egy lakásért, vagy éppenséggel több hóna­pot várakozhatnak a késedel­mes szállítások miatt? A városi pártbizottság és a városi tanács vezetői már több p Lkai ómmal személyesen el­jártak az Országos Tervhivatal­nál és az Építésügyi Miniszté­riumnál. valamint a Szerel­vény Értékesítés Vállalatnál, radiátorokat ajánlották fel és szállítják Pécsre. Volna más megoldás is Országszerte épülnek üze­mek, amelyeknek nagyobb a belső légtere, és ott igazán mindegy, hogy mekkora ra­diátorokat helyeznek el a fa­lak mentén, azok nem zavar­ják a munkagépek felállítá­sát. Ésszerűinek mutatkozik tehát a pécsi városi vezetők kérése: küldjék az import ra- diátorokatilyen üzemekbe, és az oda megrendelt hazai fűtő­testeket szállítsák a bolgárker­ti építkezésekhez. Egyszerű utasításról van szó, ami meg­oldja — ha égy kicsit későn is — a pécsi panelépítkezések­nél jelentkező gondolat. Saj­nos, az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. A közpon ti elosztóban mereven elzár­kóznak az ilyen ésszerű javas­lat elöl — mondván —, hogy a radiátorok már úton vannak. A városi tanács tervosztálya még tavaly szeptember 15-ig időig — megadta a radiátor­igényt az Országos Tervhiva­talnak, ahonnan a kért meny- nyiségre megkapták a kiuta­lást is. Papíron tehát minden a legnagyobb rendben, mégis az utóbbi hónapokban sok szerv és minisztérium levelez az ügyben és tologatja a radiá­tor-igénylést tovább. A hiá­nyosság felszámolására csu­pán olyan megoldást találtak eddig, ami nem felel meg a he­lyi követelményeknek, ami fe­nekestül felborítaná a sok éve kidolgozott technológiát. Összhangba hozni a termelést i szükséglettel Más megoldást kell keresni a radiátorhiány felszámolására. Nevezetesen összhangba kel­lene hozni a gyár termelését a hazai lakásépítkezéseknél mutatkozó fűtőtestek Igényé­vel Minden más csak toldoz- gatást, a megoldás elodázását jelenti Gáldonyi Béla „Mozgó művelődési ház“ indul útjára — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Palkó Sándor elnökletével pénteken ülést tartott. A vb-ülés mun­kájában részt vett Novics Já­nos, a megyei pártbizottság titkára is. Égjük fontos napi­rendként megvitatták dr. Cser- nus József osztályvezető je­lentését a megyei felvásárlási tervek, valamint a termelési, értékesítési és hizJalási szer­ződéseik teljesítéséről. M ezőgazdaságu n U állja az erőpróbát Bár megyénk ez évi fel- vásárlási terve 12,4 százalék­kal meghaladja a múlt évi tényleges teljesítést, mezőgaz­daságunk állja az erőpróbát. Ebben az évben nőtt a sertés- állomány, jórészt megtörténi a trnairhaállamány minőségi cseréje, növekedő méreteket ölt a baromfinevelés, főleg a nagytestű baromfi tartás. En­nek tulajdonítható, hogy Ba­ranya az első félévben az élő­állat és állati termék felvá­Befejeződött a Nyári Szabadegyetem Hetvennégy résztvevő - Csehek, lengyelek, németek, románok, szovjetek a vendégek között Befejeződött a TIT Nyári Szabadegyeteme. Elhangzottak a búcsúszavak, megtörténtek a barátságos kézfogások és rövidesen elindulnak haza a résztvevők, ki-ki a saját or­szágába, városába. Két hétig tartott a Nyári Szabadegye­tem. Résztvevői — 74-en vol­tak — megismerkedtek Pécs és Baranya múltjával és je­lenével. A hallgatóság, amely most éppen búcsúzni készül, igen vegyes: németek, lengye­lek, csehek, magyorok töltik itt szabadságukat. Közben orosz és román vendégek is érkeznek rövid időre. A Tanárképző Főiskola kol­légiumának a teraszán beszél­getünk. Két tamowi lengyel pedagógus: Danuta Braty és Tadeusz Mutzer, egy cseh há­zaspár: dr. Princzkel Rudolf, egy német szakiskolai előadó: Werner Frosch és két magyar: Tóth Béláné és Partos Jakab a partnereim. j — Hogy kerültek Magyar- országra? Lengyel: — Tamowban la. kunk. Ott született meg elő­ször a Lengyel—Magyar Ba­ráti Társaság. Célja, hogy Ma­gyarországot megismertesse. Ennek a révén jutottunk mi ki. Cseh: — Az Élet és Tudo­mányból szereztünk tudomást. Mindketten tudunk magyarul. Elhatároztam, hogy közösen nézzük meg ezt a vidéket. Német: — A népfőiskola hi­vatalból küldött ki. Magyar: — Pihenni és is­merkedni akarunk az „új vá­rossal”, mert a régit már is­mertük. — Mit tudtak azelőtt Pécs­ről? Lengyel: — Földrajztanár vagyok. Tizennégy éve taní­tom a tárgyat, természetesen Magyarországot is. Első talál­kozásom Péccsel ez a mondat volt: „Fejlődő ipari város”. De ott csak a száraz adatok voltak. Elcsodálkoztam, amit itt láttam. Cseh: — Nagyjából ismer­tem már az országot, Pécset csak'könyvekből. De egy me­legebb, szebb várost mutatott a valóság. Német: — Magyarországgal kulturális kapcsolataink van. nak. de Pécsről még nem hal­lottam ez előtt. — Mi volt az első benyo­másuk Magyarországról? Lengyel: — Tisztaság és a tájak festőisége, a népek köz­vetlensége az, ami rögtön szembetűnt. Magyarokkal csak a Baráti Társaság küldöttei révén találkoztunk. Cseh: — Nagyon szép or­szág, kedves lakókkal. Nagyon kedves emlékem van az első magyarral való találkozásról. Tudniillik az az első magyar a férjem. Német: — Én legelőször kulturális küldöttekkel talál­koztam. Nagyon hivatalosak voltak. — Mikor és hói érezték ma­gúidat a legjobban? Lengyel: — A magyar pin­cékben. Nekünk nincs szőlőnk, így borunk sincs. Talán ott volt a legjobb hangulat. Igaz, hogy másfél liter után. Pécs műemlékei tetszenek legjob­ban és a kilátás a TettyérőL Cseh: — Mindennap az volt az érzésünk, hogy ez a mai nap a legszebb. Német: — A műemlékek között érzem magam a legjob­ban. Magyar: — Nehéz lenne vá­lasztani. — Mi volt az, ami nem tet­szett? Lengyel: — Rövid ideig tar­tott. Cseh: — A mai nap. Német: — Túl sűrű volt a program. Magyar: — Akárhová men­tünk, mindenütt kijárt a hi­vatalos üdvözlés. Ezek elma­radhattak volna. — Hogy Voltak megeléged­ve a magyar ételekkel? Lengyel: — Nagyobb étvá­gyat csinál, mint a mi kony­hánk. Egészségesebbek az em­berek a sok főzeléktől, de le­het, hogy ez a jó boroktól van. Cseh: — Azt kaptuk, amit vártunk. Német: — Kitűnő. — Hány országban jártak eddig ée melyik tetszett a leg­jobban? Lengyel: — NDK, Ausztria, Jugoszlávia, Szovjetunió. A magyar tájról és a magyar emberekről vannak a legkel­lemesebb élményeink. Elké­nyeztettek bennünket, ezt máshol nem kaptuk meg. Cseh: — Svájcban. Német: — Franciaország, Belgium, Dánia, Szovjetunió, Norvégia és most Magyaror­szág. Talán Norvégia fogott meg a legjobban. — önöknél melyik az a vá­ros, amelyik legjobban hason­lít Pécsre? Lengyel: — Jelen® Góra. Hasonló a fekvése, ott ;s ke­veredik az új a régivel, de itt az ipar erősebb. Cseh: — Pozsony és Selmec­bánya. Talán a kettő együtt. Egyiknek műemlékei vannak, a másiknak pedig kanyargós, hegyoldali szűk utcái. Német: — Külső képében egy sincs, de talán Halle fej­lődésében. — Hamar megszoknának nálunk? Lengyel: — A klímával len­r.e egy kis baj, de a pszicho­lógiai feltételek hasonlóak. Hamar megszoknánk. Ezt az is elősegítené, hegy csinosak a magyar nők. Cseh: — Ha kapnánk la­kást, már itt is maradnánk. Német: — meg lehetne szók ni, de jelentősek maradnának a nyelvi nehézségek. Magyar: — Mi már meg­szoktuk. A két magyar így summáz­ta: — Hangulat, jókedv, barát­ság uralkodott a két hét alatt. Nem számított itt nyelvi ne­hézség, a szeretet ezt is áthi­dalta. Ez a két hót iskolapél­dája volt annak, hogyan kéül bemutatni egy megyét és egy várost. Azt hiszem, hogy mindnyájunknak emlékezetes lesz ez a két hét. Mikor búcsúzkodturak, be­szaladt a cseh házaspár kis­fia és szomorúan kérdezte: — Apuka! Nem lehetne ezen az egyetemen megbukni és újra kezdeni az egészet? Talán ez volt a legjobb kri­tika. Czoma László sarlósában országosan a leg­jobb eredményt érte el. Az el­ső félévi felvásárlási terveket cikkenként is' teljesítettük, il­letve túlteljesítettük. Tojás­ból például az első félév vé­gére már az egész évi tervet túlteljesítettük, Javult a tojó­állomány mámosége is: a bak- sai tsz hibrid tojótyúkjai 220— 250 tojást adnak évente. Ki­elégítő a háztáji gazdaságok­ból felvásárolt termények mennyisége is. A termelőszö- vetikezeték a baromfi kivételé vei szintén eleget tettek a felvásárlásban vállalt kötele­zettségüknek. Baromfiból a lemaradás a takarmányhiány- nyal függ össze. A felvásár­lás sikerének biztosításában jelentős része van a szerző­déskötéseknek. Ezt most to­vábbfejlesztjük: gyökeret vert megyénkben a legújabb szer­ződéskötési forma a több éves szerződéskötések rendszere. Napraforgóból, étkezési bab­ból, vágósertésből és vágó­marhából előfordulhatnak ki­sebb nehézségek a felvásár­lási előirányzat teljesítésében, burgonyából, borból, baromfi­ból. tojásból, tejből teljesítés, illetve túlteljesítés van kilá­tásban. „Mozgó művelődési ház** Ezután a végrehajtó bizott­ság a művelődési osztály érde­kes kezdeményezésére, „moz­gó művelődési ház” megvaló­sítására hozott határozatot. Ennek célja a kisközségek kulturális ellátottságának ja­vítása, az, hogy a jelenlegi művelődési hálózat intézmé­nyei kilépjenek szorosan vett működési területükből és kul­turális tevékenységük eljusson a legkisebb községekbe is. A „mozgó művelődési ház” ter­vének kialakítását májustól kezdődően több hónapos kí­sérlet előzte meg, ehhez a Megyei Könyvtár tulajdoná­ban lévő művelődési autókat használták fel- így művelő­dési vasárnapokat rendeztek Perekeden, Mocskán. Az il- Iocskai vasárnapi program pél dául a következő volt: a köz­ségben foto, kézimunka és könyvkiállítás nyílt a járási művelődési ház és könyvtár közreműködésével. Négy köz­ség fiataljainak részvételével szellemi vetélketőt rendeztek. Délelőtt a gyermekeknek me­sefilmeket, délután a felnőt­teknek ismeretterjesztő filme­ket vetítettek, este a KPVDSZ színjátszói adtak műsort, vé­gül a járási művelődési ház tánczenekarának közremű­ködésével bál zárta- a va­sárnapot. A „mozgó mű­velődési ház" munkáját olyan színvonalon szervezik, hogy az egyben módszertani példa is legyen. Technikaikig a korszerű közlekedési eszkö­zökre építik, hogy tevékeny­sége átfoghassa az egész me­gyét. Ebből a célból autóbus-'L, terepjáró gépkocsit szereznek be. A gépkocsikat a veti o- gépektől kezdve a mikroszi pig minden szükséges népmű­velő eszközzel ellátják. :ia/ díjnyertes pályázat : lapján — kimustrált autóbusz átaiakJa- sával — utánfutóként von lat­ható vándorkiállítás „helyisé­ge” készül el. A „mozgó mű­velődési ház” sajátos céljaira művészeti kisegyütteseket szer veznek, ebben egyetemi, fő­iskolai hallgatókra támaszkod­nak. A Pécsi Nemzeti Szín­ház, a Baranya megyei vloni- üzeml Vállalat és a többi művelődési szervek tevékeny- ségét szorosan egybehar.gol- ják ezzel az új népművelési formával. A végrehajtó bizottság elfo­gadta az országosan is jelen­tős, példamutató kezdeme- nyezést és kivitelezéséhez a szükséges anyagi eszközöket megszavazta. 9 „mozgó mű­velődési ház” az októberi mú­zeumi hónap után kezdi meg tevékenységét, egyelőre a Me­gyei Könyvtár kereteiben. A Megyei Könyvtár ehhez meg­kapja a szükséges új státuszo­kat. Öltöző az abuligeti strand mellett A továbbiakban a község­fejlesztési alapból az abaligcti strand melletti öltöző építései szavazta meg a végrehajtó bi­zottság- Fekete Károly. Ti let h György, Molnár Miklós, Bá­nyai Ferenc, Sánta János. Hu­ba Gyula. Majorosi Károly, Richner Kálmán, Agárdi Lász­ló, Lippai Ferenc, Hetényi Károlyné műszaki társadalmi munkásokat a készített terve­kért jutalomban részeltette a megyei v. b. A Megyei Be­ruházási Iroda igazgatói be­osztásában Gódor András épí­tészmérnököt, főmérnöki be­osztásban. Szemlédi Gézát és főkönyvelői munkakör *bef> Kiss Józsefet megerősít-í te. (IS) Mintalegelőkön A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya a bári Űj Élet és a mohácsi Űj Ba­rázda termelőszövetkezetek­ben legelőgazdálkodási ta- pasztlatcserét rendezett csü­törtökön, melyen a mező- gazdasági osztály vezetőin kívül részt vettek a járási főagronómusok, főállattenyész tők és a vendégek a megye tsz-eiből. A legelő jár ás előtt a bári kultúrházban értekezlet volt, melyen Baracs József, me­gyei főagronómus ismertette a megye rét- és legelőhelyze­tét. Közel százezer hold a rét és legelő. A kép — ami a legelőket illeti — bizony elég sivár. A legelők fele gyenge, negyede közepes, akad jócskán használhatatlan is. és. csak kis részük van jó állapotban. Érdekes, hogy azokban a járásokban (sásdi, siklósi, szigetvári) leggyen­gébb a tejtermelés, ahol a legtöbb a legelő. Mert a le­gelők gyengéit, nem sok le­gelni valót találnak rajtuk az állatok. / Jó legelőn olcsó és gazda­ságos a tej- és hústermelés, csökkenthető az egyéb takar­mány, mint például azokban a tsz-ekben, ahol mintale­gelő van. összesen 22 a me­gyében. Lehetne több is. hi­szen négy és fél millió forint áll rendelkezésre legelőjaví­tásra. A javítás módjai: komplex műtrágyázás, vegy­szeres gyomirtás, szakaszos legeltetés, vízgazdálkodás. A jelenlegi 1500 holdnyi mintalegelő területet jövőre 6000 holdra növelik, és négy­öt év alatt lényeges javulás várható a legelőfronton. A bári 30 holdas mintale­gelőt Nágel József főagronő- mus mutatta be, szinte élet­rajzszerű pontossággal. Négy évvel ezelőtt még itt is gyom- és tüskegyűjteményt lehetett volna bemutatni, mint a du- naszekcsőiek szomszédos le­gelőjén most is a Duna és az erdő közti sávon. A bá- riakén nincs se vakondtúrás, se gyom, a műtrágya hatá­sára a fűállomány fokozato­san feljavult, sok benne az üdezöld pillangós növény, és persze szakaszosan legeltet­nek. Az öntözőberendezés most is szórja a vizet. Mire délután a mohácsi legelőre érünk, már vége a fák alatti delelésnek, a 76 szarvasmarha legeli a füvet. A delelésen kívül ezt csinál­ják egész nap. Most a felső 20 holdas legelő (alatta is ekkora vari, harmadik szaka­szában legelnek éppen, őrizni sem kell őket, mert vigyáz rájuk a fehérre meszelt ka­rók porcelánszigetelőire csa­vart drót, a villanypászlor. A második szakaszt öntözés­re telepítik. Így vándorolnak három-négy naponként az ál­latok egyik szakaszból a má­sikba, és mivel egyszerre nem az egész mezőn csatan­golhatnak, a szakaszokon le­legelik a nekik esetleg nem annyira ízletes, de különösen hasznos füvet is. A mohácsi mintalegelőt Kleisz György, a tsz főállal- tenyésztője ismertette. Ök is, mint a báriak, mielőtt ráen­gedték az állatokat, május­ban lekaszálták a füvet, hol­danként 8 mázsát. Azóta a szarvasmarhákat teljesen a legelőn tartják, abrak, széna nélkül Ez a legolcsóbb állat­tartás, és ugyanakkor hasz­nos is. Tavaly 32 mázsa volt itt a legelőn az állatok ösz- szes súlygyarapodása, a múlt hónapban egyenként 15 kiló, s ebben a hónapban —ahogy hallottam — 20 kilóra számí­tanak. De túl a hasznon, mint látvány is szép a mohácsi és bári mintalegelő a Duna part­ján. Frissen zöld fűtakanó, fehér kis karók egyenes so­rokban és itt is, ott isjobb- ra-balra sugárzó esőpermet. — wv —

Next

/
Oldalképek
Tartalom