Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

Hirosima: Az első atombom­ba támadásnak áldozatul esett Hirosima városban bétfőn megkezdődött az atom- és hid­rogénbomba, valamint a nuk­leáris fegyverkezés ellen, az általános leszerelésért és a nukleáris fegyverek áldozatai­nak megsegítéséért küzdő moz galom nemzetközi értekezlete. A konferencia munkájában öt világrészről harmincnégy ország békebizottságának és tíz nemzetközi szervezetnek a képviselői vesznek részt. Befejezték az aratást Mohácson Hétfőn befejezte az aratást a mohácsi Űj Barázda termelő- szövetkezet és ezzel a város termelőszövetkezeteiben befe­jeződött az aratás. Csépelni való gabona csak a szigeten levő két termelőszövetkezetben van — összesen harminc hold termése. Az Üj Barázda és az Űj Űt termelőszövetkezetek­ben jól halad a szalma lehú-! ^ása is 1— ennek a munkának már 90 százalékát elvégezték és a szalma nagyobb részét ka- zalozták is. A learatott terü­letek 50 százalékán végezték el a talajmuTikát. A II. Rákóczi tsz-ben a kom- bájnszalma lehúzása és a ta­lajművelés nem halad kielégí­tő ütemben, mivel a termelő­szövetkezet megkezdte a siló­zást és ez a munka erőgépei­nek nagyobb részét lefoglalja és a kézierő is kevés, mert ed­dig három géppel csépeltek. A héten megkezdik a ken­der aratását is. Kenderből a szakemberek jóval a tervezet­ten felüli termést várnak. A Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet Mecsekalja-Mária telepén permetezik a szőlőt. Hor­váth Sándor, Babos Lajos és Jégl Bálint kézi permetezőkkel dolgoznak. — Szokoiai felv. — El kell oltani a feszültség tűzfészkeit __ j a Karib-tenger térségében, Délkelet-Ázsiában, Cipruson és az Arábiái félszigeten Hruscsov nyilatkozata a moszkvai szerződés első évfordulójáról Moszkva: Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a moszk­vai részleges atomcsend-szer- ződés aláírásának első évfor-1 dúló ja alkalmából válaszolt a Pravda és az Izvesztyija szer­kesztőségének kérdéseire, Az első kérdésre: — mit kíván ön elmondani a szerződés évfordulója al­kalmából? Hruscsov válasza: — Már a moszkvai szerző­dés aláírásakor szemmellát- ható volt a szerződés közvet­len eredménye: nem szennyezi többé radioaktív csapadék a levegőt, amelyet az ember be­lélegez, s az ételt, amellyel táplálkozik. Ma, egy év eltel­tével, még világosabban lát­szik e szerződés pozitív hatá­sa a nemzetközi helyzetre. A szerződéshez több mint száz állam csatlakozott. A moszk­vai szerződés aláírása elő­segítette a nemzetközi fe­szültség enyhülését, Miután megtiltottuk a nukle­áris kísérleteket három közeg­ben, sikerült megakadályozni, hogy a nukleáris fegyverek kijussanak a világűrbe, s egy­szersmind bizonyos mértékig sikerült csökkenteni az álla­mok nukleáris fegyverraktá­rába kerülő hasadóanyagok áradatát. — Elmondhatjuk, hogy a moszkvai szerződés jelentő­ségét ma már általánosan elis­merik. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy sem ez a szerződés, sem az előbb emlí­/Jsú impűs tanulók Kézenfogva jönnek, mint a kis iskolások. Bérezi Pálné vezeti be őket az Olimpiába: huszonegy gyereket, meg két mamát. — Itt vannak a ti gyerekei­tek is közöttük! — szól oda Cseh Gyulánénak, aki csak áll kis kalitka-iroda ajtajában, méregeti a fiúkat, leányokat és biztatóan mosolyog. Egy pillanat alatt iskolai zsibongás tölti be az alagsort. Varga Ilcsi, Genczler Mari, Kovács Ili, Polláck Nusi, Nagy Marika ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy közöl­hessék egymással, de most nyomban, milyen érzés kerí­tette őket hatalmába. Ugyan­így vannak a fiúk is. Kesz­tyűs Béla, Szente Lali, Máté Tibi, Dienes Béla nagy haho- tázás közben még azt is ki­próbálják ,milyen végigcsusz- kálni a hordógurítón. Rostás Vendel, a raktáros nem szokott az eféle zajokhoz. Mégsem ideges. — Na, komám — szól nagy köteg fekete nadrágot dobva egy óriási ládára Kesztyűs Bélához — nézd csak meg, jó neked ez a nadrág? A szőke fiú bizonytalanul méricsgéli a felszolgálók feke­te pantallóját, aztán azt mondja: jó lesz, nagyonis jó lesz ez neki. Varró Bélának és Török Pistinek már nehezebb meg­felelő nadrágot találni. Még a legkisebbe is nőni kell ne­kik egy kicsit. — így vagyunk ám mindig az új tanulókkal! Ilyenkor nagy a nadrág, hosszú a fe­hér kabát ujja. Két hónap múlva? Már kilóg a bokájuk, meg a csuklójuk belőle ... A három fiú itt marad az Olimpiában. Azzal, hogy a szolgálati ruhadarabokat be- gyömöszölik az általános isko­lából maradt aktatáskákba, most már végképp tanulók. Első napos tanulók. így hát illik elfogadni az üzletvezető Piroska néni tanácsát is: — Szépen vasaljátok ki ott­hon a nadrágot, mossátok fe­hérre és keményítsétek ropo­gósra a kabátot. Azután úgy tiszt'isátok ki a cipőtöket is, mintha táncolni indulnátok! Ezen jót derülnek is mind­járt, bár látszik, erőltetik a komolyságot. Mert velük, az életbe lépő kis emberkékkel az a furcsa véletlen fog itt megesni, hogy előbb tudják majd a szórakozó vendégeket kiszolgálni mint az első tánc­lépéseket megtanulhatnák. Nem is bánják ezt, s különö­sen nem a mamák. — Mert a gyerelf — így Baranyai Lajosné, Aki Pécs­újhegyrSl kisérte be Kati Iá nyát — tanuljon meg előbb komolyan dolgozni és csak utána gondoljon a szórako­zásra. A viháncoló, pincefolyosón kergetőző gyerekek között nagyon zordonan hangzik ez a kijelentés. Mert ha nem is a szó szoros értelmében, mégis játékosan fogják meg­tanulni a szakácskodást, fel­szolgálást. És az üzletvezető, a tanítómesterek, a papák, mamák egy szép napon csak azt veszik majd észre, hogy komoly emberszámba vehetik már a mai csitriket és a pely- hedzö állá legénykéket. — Pssz! A kis Szente Lali pisszeg, aztán vigyázzba áll és megil- letődötten néz szembe álmai két emberével, Tóth Józseffel és Somogyi Kálmánnal, a két „Schéf Ur”-ral. Hogyisne! Épp ilyen fehér süvege lesz neki is és azt a piroskockás törlőt a köténye felett, valahogy ilyenformán fogja eligazítani. — Már várunk benneteket! — int a konyhafőnök —. Csak siessetek! Szente Lali röstelli, hogy egészen elérzékenyül, dehát így van ez ilyenkor, csak ő még nem tudja. Az segít neki is, hogy Piroska néni folyton itt van körülöttük és mindig mond valamit és ők mindent megígérhetnek és ezzel sokkal könnyebb, mert túljutnak a tanulóidő első nehéz napján. tett kérdésekben létrejött ni eg egyezés még távolról sem old­ja meg a leszerelés alapvető kérdéseit. Mindez csupán hoz­zásegít bennünket, hogy köze­ledjünk azokhoz a határok­hoz, amelyekről elindulva könnyebben láthatunk hozzá e legfontosabb probléma meg­oldásához, Kérdés: — Az ön véleménye szerbit hogyan lehetne tartóssá ten­ni a nemzetközi feszültség enyhülésének a moszkvai szerződés következtében ki­alakult irányzatát? Válasz: •— Arra van szükség, hogy az államok ne elégedjenek meg az elért eredményekkel és fi­gyelmüket azokra az egyéb megoldatlan kérdésekre össz­pontosítsák, amelyektől első­sorban függ a nemzetközi lég­kör egészségesebbé tétele. Mindenekelőtt arról van szó. hogy tegyünk pontot az elmúlt háború végére és érjük el a németországi békés rendezést. Enélkül nehéz lenne elérkezni az általános és teljes leszere­lés problémájához, amelynek fontosságát valóban mindenki elismeri. Ugyancsak napirend­re kerül egy olyan nemzet­közi egyezmény megkötése, amelyben az államok kötelez­nék magukat, hogy nem alkal maznak erőszakot a területi viták és a határkérdések meg­oldása végett. El kell oltani a feszültség tűzfészkét a Ka­rib-tenger térségében, Délkelet Ázsiában, Cipruson és az Ará­biái félszigetem — Véleményem szerint a moszkvai szerződés óta el­telt esztendő újabb tapasz­talatokkal gazdagította a nemzetközi életet: bizonyos bizalom-tartalék megteremtésé vei tovább lehet haladni a nemzetközi feszültség enyhíté­se és különböző területeken a megegyezés kialakítása felé, mégpedig nemcsupán hivata­los egyezmények megkötésé­vel, hanem a „kölcsönös pél­damutatás” politikájának alapján is. Ezért különö­sen fontos, hogy féltve őrizzük ezt a bizalom-tartalé­kot, ne engedjük, hogy meg­fogyatkozzék, hanem ellenke­zőleg: minden eszközzel gyara- pítsuk és bővítsük; Í I t A népi nemzeti egység útjai írta: Erdei Ferenc Megnyílt a fiiiros inai ér íefii esnie t HípAcímq • A rm aIca otrtmhnm­Társadalmunk minden ré- * tegében, szinte naponta elhangzik az a megállapítás, hogy társadalmi viszonyaink oly gyökeresen megváltoztak az elmúlt két évtized alatt, hogy a most felnövő fiatalság el sem tudja képzelni a ré­git. Annyira , nem, hogy — mint az egyébként jeles fiatal költő kifejezte — már nem is az 1945 előttit, hanem az 1956 előttit tartják gyakran a réginek. Nyomatékosan hang­súlyoznunk kell azonban, hogy az a történelmi változás, amely forradalmian átalakí­totta társadalmunkat 1945-ben, hazánk felszabadulásával és a népi demokratikus fejlődés megindulásával kezdődött s azóta is annak nyomán történt mindaz, amit ma felszabadu­lásunk után 19 esztendővel oly világosan érzékelünk. Ezen a történelmi korszakon belül csak történeti intermezzo volt az ellenforradalomig vezető helyzet kialakulása és az azt követő tisztulás és megújulás. Az elmúlt két évtized az az időszak, ami alatt a feudális csökeyényekkel terhelt tőkés- földbírtokos uralkodó osztály hatalmát megdöntöttük, s a gyárosok, bankárok és grófok országa helyén a nép hatalmát valósítottuk meg. Ez- termé­szetesen nem történhetett meg másként, mint forradalom út­ján, • amelyet a munkásosz­tály és szervezett politikai ereje, a kommunista párt vitt győzelemre, támaszkodva a dolgozó parasztság és haladó értelmiség szövetségére. A harcban a proletárdiktatúra egyértelműsége és a néphata­lom kivívásának és megtartá­sának céltudatos következetes­sége vezethetett csak sikerre. Nem lehetett másképpen, minthogy a régi kizsákmá­nyoló rendszer megdöntését, a néphatalom kivívását, megszi­lárdítását és megvédését csak a korábbi uralkodó és ki­zsákmányoló osztályok elleni harcban érhettük el. Arról a történelem mond ítéletet, hogy e harcokban milyen történel­mi érdemeket szereztek és mi­lyen hibákat követtek el a kommunisták és szövetsége­seik. A harc végigvitele azon­ban történeti tény s társadal­munk szocialista építése és berendezése, valamint a népi nemzeti egység megvalósulá­sán -t- előrehaladása e harcok eredményein alapszik. A fejlődés azonban a nép­“ hatalom kivívása óta is óriási utat tett meg. A fel- szabadulás utáni első időszak­ban a nyílt és következetes harc volt az uralkodó jellem­vonása társadalmi fejlődé­sünknek. Elszánt és kímélet­len harcot folytattunk a régi uralkodó és kizsákmányoló osztály minden rétege ellen. Ma már azt is látjuk, hogy túlságosan is szélesre nyitói­nk az osztályellenség front­iát.) S bonyolult és ellent- nondásokkal teli harcot foly­attuk az értelmiség és a kö­zéprétegek, különösen a kö- tépparasztság szövetségének a negnyeréséért. Ez az időszak irámai körülmények között irt véget s életbevágóan ion­os tapasztalatokkal és tanul­ásokkal jár. Mindezeket összegezve és tasznosítva, alapozta meg a ■övetkező időszak politikáját i Magyar Szocialista Munkás­tárt és a forradalmi munkás­tar." '■zt kormány. Ennek a po­litikának alapvető tételét így határozta meg az MSZMP VIII. kongresszusa: „A mun­kásosztály csak a dolgozó nép élén, széles osztályszövetség­ben viheti győzelemre a bé­kéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcot.” Ezen a pilléren nyugszik mos­tani történelmi időszakunk politikai, társadalmi és gaz­dasági fejlődése. Ezen az ala­pon valósult meg mezőgaz­daságunk szocialista átszerve­zésének a befejezése, az élet- színvonal nagyarányú emelke­dése és a szocialista demokrá­cia kibontakozása. S ez a po­litika teremtette meg a felté­teleit annak, hogy a szocia­lista rendszer alapjain, társa­dalmunk minden osztályának és rétegének a közeledése s összefogása révén, fokozato­san megvalósul népünk nem­zeti egysége. S ma már az is nyilvánvaló, hogy a népi-nem­zeti egység teljes megvalósí­tása útján nélkülözhetetlen szerepe és feladatai vannak a Népfront-mozgalomnak, a kommunisták és a pártonkí- vüliek, a párt és a széles nép­rétegek közötti kapcsolatok népfront-bizottságokban ki­alakult keretének. Mindebből azonban az Is következik, hogy még sók és nagy feladat áll előttünk azon az úton, .amelyen elindultunk s amelyen eddig sikeresen ha­ladtunk előre. Csak a legfőb­beket említve, ez alkalommal a következőkre szeretnénk utalni S zocialista államunk erő­sítése, állami és tanácsi szerveink fejlesztése azt kö­veteli, hogy teljes erőnkkel mozdítsuk elő a szocialista de­mokratizmus további kibonta­kozását, a demokratikus köz­szellem terjedését. így mind több alkotó erő kapcsolódhat be szocialista intézményeink erősítésébe, fejlesztésébe. A szocializmus gazdasági alapjainak erősítése azt is megköveteli, hogy a társadal­mi tulajdon védelmét és a szocialista munkafegyelem szilárdítását minden lehető módon alátámasszuk, s azt is, hogy a szocialista állami és szövetkezeti vállalatok belső rendjét, szervezettségét és tel- lesítőképességét hathatósan to­pább növeljük. Mindezt a tár- ladalmi tevékenység kimerít- íetetlenül változatos eszközei­vel segíthetjük elő. Végül, de nem utolsóként i szocialista eszme és erkölcs iltalános társadalmi elismer- etéséért és érvényesítéséért :ell küzdenünk a társadalmi, gazdasági, politikai és kultu- ális élet minden területén s :zen túlmenően a magánélet a a családok körében is. Nyilvánvaló, hogy mindezek ilyan feladatok, amelyek te- Jntetében határozott szerepe ran az állami szerveknek, s zerepe és felelőssége van a ezető pártszerveknek is, az gyes kommunistáknak is. Bi- onyos azonban, hogy a leg- zélesebb rétegekre kiterje- .ően nélkülözhetetlen szerepe an mindezekben a Népfront- lozgalomnak, a Népfront ke- etében szerveződő társadalmi jvékenységnek, akcióknak, [yen sokoldalú és együttes íunka viszi előre a szocializ- íus teljes felépítését s ezzel gyütt az ennek alapjain yugvó népi-nemzeti egység íegvalósulását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom