Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-04 / 181. szám
Hirosima: Az első atombomba támadásnak áldozatul esett Hirosima városban bétfőn megkezdődött az atom- és hidrogénbomba, valamint a nukleáris fegyverkezés ellen, az általános leszerelésért és a nukleáris fegyverek áldozatainak megsegítéséért küzdő moz galom nemzetközi értekezlete. A konferencia munkájában öt világrészről harmincnégy ország békebizottságának és tíz nemzetközi szervezetnek a képviselői vesznek részt. Befejezték az aratást Mohácson Hétfőn befejezte az aratást a mohácsi Űj Barázda termelő- szövetkezet és ezzel a város termelőszövetkezeteiben befejeződött az aratás. Csépelni való gabona csak a szigeten levő két termelőszövetkezetben van — összesen harminc hold termése. Az Üj Barázda és az Űj Űt termelőszövetkezetekben jól halad a szalma lehú-! ^ása is 1— ennek a munkának már 90 százalékát elvégezték és a szalma nagyobb részét ka- zalozták is. A learatott területek 50 százalékán végezték el a talajmuTikát. A II. Rákóczi tsz-ben a kom- bájnszalma lehúzása és a talajművelés nem halad kielégítő ütemben, mivel a termelőszövetkezet megkezdte a silózást és ez a munka erőgépeinek nagyobb részét lefoglalja és a kézierő is kevés, mert eddig három géppel csépeltek. A héten megkezdik a kender aratását is. Kenderből a szakemberek jóval a tervezetten felüli termést várnak. A Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet Mecsekalja-Mária telepén permetezik a szőlőt. Horváth Sándor, Babos Lajos és Jégl Bálint kézi permetezőkkel dolgoznak. — Szokoiai felv. — El kell oltani a feszültség tűzfészkeit __ j a Karib-tenger térségében, Délkelet-Ázsiában, Cipruson és az Arábiái félszigeten Hruscsov nyilatkozata a moszkvai szerződés első évfordulójáról Moszkva: Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke a moszkvai részleges atomcsend-szer- ződés aláírásának első évfor-1 dúló ja alkalmából válaszolt a Pravda és az Izvesztyija szerkesztőségének kérdéseire, Az első kérdésre: — mit kíván ön elmondani a szerződés évfordulója alkalmából? Hruscsov válasza: — Már a moszkvai szerződés aláírásakor szemmellát- ható volt a szerződés közvetlen eredménye: nem szennyezi többé radioaktív csapadék a levegőt, amelyet az ember belélegez, s az ételt, amellyel táplálkozik. Ma, egy év elteltével, még világosabban látszik e szerződés pozitív hatása a nemzetközi helyzetre. A szerződéshez több mint száz állam csatlakozott. A moszkvai szerződés aláírása elősegítette a nemzetközi feszültség enyhülését, Miután megtiltottuk a nukleáris kísérleteket három közegben, sikerült megakadályozni, hogy a nukleáris fegyverek kijussanak a világűrbe, s egyszersmind bizonyos mértékig sikerült csökkenteni az államok nukleáris fegyverraktárába kerülő hasadóanyagok áradatát. — Elmondhatjuk, hogy a moszkvai szerződés jelentőségét ma már általánosan elismerik. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy sem ez a szerződés, sem az előbb emlí/Jsú impűs tanulók Kézenfogva jönnek, mint a kis iskolások. Bérezi Pálné vezeti be őket az Olimpiába: huszonegy gyereket, meg két mamát. — Itt vannak a ti gyerekeitek is közöttük! — szól oda Cseh Gyulánénak, aki csak áll kis kalitka-iroda ajtajában, méregeti a fiúkat, leányokat és biztatóan mosolyog. Egy pillanat alatt iskolai zsibongás tölti be az alagsort. Varga Ilcsi, Genczler Mari, Kovács Ili, Polláck Nusi, Nagy Marika ellenállhatatlan vágyat éreznek, hogy közölhessék egymással, de most nyomban, milyen érzés kerítette őket hatalmába. Ugyanígy vannak a fiúk is. Kesztyűs Béla, Szente Lali, Máté Tibi, Dienes Béla nagy haho- tázás közben még azt is kipróbálják ,milyen végigcsusz- kálni a hordógurítón. Rostás Vendel, a raktáros nem szokott az eféle zajokhoz. Mégsem ideges. — Na, komám — szól nagy köteg fekete nadrágot dobva egy óriási ládára Kesztyűs Bélához — nézd csak meg, jó neked ez a nadrág? A szőke fiú bizonytalanul méricsgéli a felszolgálók fekete pantallóját, aztán azt mondja: jó lesz, nagyonis jó lesz ez neki. Varró Bélának és Török Pistinek már nehezebb megfelelő nadrágot találni. Még a legkisebbe is nőni kell nekik egy kicsit. — így vagyunk ám mindig az új tanulókkal! Ilyenkor nagy a nadrág, hosszú a fehér kabát ujja. Két hónap múlva? Már kilóg a bokájuk, meg a csuklójuk belőle ... A három fiú itt marad az Olimpiában. Azzal, hogy a szolgálati ruhadarabokat be- gyömöszölik az általános iskolából maradt aktatáskákba, most már végképp tanulók. Első napos tanulók. így hát illik elfogadni az üzletvezető Piroska néni tanácsát is: — Szépen vasaljátok ki otthon a nadrágot, mossátok fehérre és keményítsétek ropogósra a kabátot. Azután úgy tiszt'isátok ki a cipőtöket is, mintha táncolni indulnátok! Ezen jót derülnek is mindjárt, bár látszik, erőltetik a komolyságot. Mert velük, az életbe lépő kis emberkékkel az a furcsa véletlen fog itt megesni, hogy előbb tudják majd a szórakozó vendégeket kiszolgálni mint az első tánclépéseket megtanulhatnák. Nem is bánják ezt, s különösen nem a mamák. — Mert a gyerelf — így Baranyai Lajosné, Aki PécsújhegyrSl kisérte be Kati Iá nyát — tanuljon meg előbb komolyan dolgozni és csak utána gondoljon a szórakozásra. A viháncoló, pincefolyosón kergetőző gyerekek között nagyon zordonan hangzik ez a kijelentés. Mert ha nem is a szó szoros értelmében, mégis játékosan fogják megtanulni a szakácskodást, felszolgálást. És az üzletvezető, a tanítómesterek, a papák, mamák egy szép napon csak azt veszik majd észre, hogy komoly emberszámba vehetik már a mai csitriket és a pely- hedzö állá legénykéket. — Pssz! A kis Szente Lali pisszeg, aztán vigyázzba áll és megil- letődötten néz szembe álmai két emberével, Tóth Józseffel és Somogyi Kálmánnal, a két „Schéf Ur”-ral. Hogyisne! Épp ilyen fehér süvege lesz neki is és azt a piroskockás törlőt a köténye felett, valahogy ilyenformán fogja eligazítani. — Már várunk benneteket! — int a konyhafőnök —. Csak siessetek! Szente Lali röstelli, hogy egészen elérzékenyül, dehát így van ez ilyenkor, csak ő még nem tudja. Az segít neki is, hogy Piroska néni folyton itt van körülöttük és mindig mond valamit és ők mindent megígérhetnek és ezzel sokkal könnyebb, mert túljutnak a tanulóidő első nehéz napján. tett kérdésekben létrejött ni eg egyezés még távolról sem oldja meg a leszerelés alapvető kérdéseit. Mindez csupán hozzásegít bennünket, hogy közeledjünk azokhoz a határokhoz, amelyekről elindulva könnyebben láthatunk hozzá e legfontosabb probléma megoldásához, Kérdés: — Az ön véleménye szerbit hogyan lehetne tartóssá tenni a nemzetközi feszültség enyhülésének a moszkvai szerződés következtében kialakult irányzatát? Válasz: •— Arra van szükség, hogy az államok ne elégedjenek meg az elért eredményekkel és figyelmüket azokra az egyéb megoldatlan kérdésekre összpontosítsák, amelyektől elsősorban függ a nemzetközi légkör egészségesebbé tétele. Mindenekelőtt arról van szó. hogy tegyünk pontot az elmúlt háború végére és érjük el a németországi békés rendezést. Enélkül nehéz lenne elérkezni az általános és teljes leszerelés problémájához, amelynek fontosságát valóban mindenki elismeri. Ugyancsak napirendre kerül egy olyan nemzetközi egyezmény megkötése, amelyben az államok köteleznék magukat, hogy nem alkal maznak erőszakot a területi viták és a határkérdések megoldása végett. El kell oltani a feszültség tűzfészkét a Karib-tenger térségében, Délkelet Ázsiában, Cipruson és az Arábiái félszigetem — Véleményem szerint a moszkvai szerződés óta eltelt esztendő újabb tapasztalatokkal gazdagította a nemzetközi életet: bizonyos bizalom-tartalék megteremtésé vei tovább lehet haladni a nemzetközi feszültség enyhítése és különböző területeken a megegyezés kialakítása felé, mégpedig nemcsupán hivatalos egyezmények megkötésével, hanem a „kölcsönös példamutatás” politikájának alapján is. Ezért különösen fontos, hogy féltve őrizzük ezt a bizalom-tartalékot, ne engedjük, hogy megfogyatkozzék, hanem ellenkezőleg: minden eszközzel gyara- pítsuk és bővítsük; Í I t A népi nemzeti egység útjai írta: Erdei Ferenc Megnyílt a fiiiros inai ér íefii esnie t HípAcímq • A rm aIca otrtmhnmTársadalmunk minden ré- * tegében, szinte naponta elhangzik az a megállapítás, hogy társadalmi viszonyaink oly gyökeresen megváltoztak az elmúlt két évtized alatt, hogy a most felnövő fiatalság el sem tudja képzelni a régit. Annyira , nem, hogy — mint az egyébként jeles fiatal költő kifejezte — már nem is az 1945 előttit, hanem az 1956 előttit tartják gyakran a réginek. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az a történelmi változás, amely forradalmian átalakította társadalmunkat 1945-ben, hazánk felszabadulásával és a népi demokratikus fejlődés megindulásával kezdődött s azóta is annak nyomán történt mindaz, amit ma felszabadulásunk után 19 esztendővel oly világosan érzékelünk. Ezen a történelmi korszakon belül csak történeti intermezzo volt az ellenforradalomig vezető helyzet kialakulása és az azt követő tisztulás és megújulás. Az elmúlt két évtized az az időszak, ami alatt a feudális csökeyényekkel terhelt tőkés- földbírtokos uralkodó osztály hatalmát megdöntöttük, s a gyárosok, bankárok és grófok országa helyén a nép hatalmát valósítottuk meg. Ez- természetesen nem történhetett meg másként, mint forradalom útján, • amelyet a munkásosztály és szervezett politikai ereje, a kommunista párt vitt győzelemre, támaszkodva a dolgozó parasztság és haladó értelmiség szövetségére. A harcban a proletárdiktatúra egyértelműsége és a néphatalom kivívásának és megtartásának céltudatos következetessége vezethetett csak sikerre. Nem lehetett másképpen, minthogy a régi kizsákmányoló rendszer megdöntését, a néphatalom kivívását, megszilárdítását és megvédését csak a korábbi uralkodó és kizsákmányoló osztályok elleni harcban érhettük el. Arról a történelem mond ítéletet, hogy e harcokban milyen történelmi érdemeket szereztek és milyen hibákat követtek el a kommunisták és szövetségeseik. A harc végigvitele azonban történeti tény s társadalmunk szocialista építése és berendezése, valamint a népi nemzeti egység megvalósulásán -t- előrehaladása e harcok eredményein alapszik. A fejlődés azonban a nép“ hatalom kivívása óta is óriási utat tett meg. A fel- szabadulás utáni első időszakban a nyílt és következetes harc volt az uralkodó jellemvonása társadalmi fejlődésünknek. Elszánt és kíméletlen harcot folytattunk a régi uralkodó és kizsákmányoló osztály minden rétege ellen. Ma már azt is látjuk, hogy túlságosan is szélesre nyitóink az osztályellenség frontiát.) S bonyolult és ellent- nondásokkal teli harcot folyattuk az értelmiség és a középrétegek, különösen a kö- tépparasztság szövetségének a negnyeréséért. Ez az időszak irámai körülmények között irt véget s életbevágóan ionos tapasztalatokkal és tanulásokkal jár. Mindezeket összegezve és tasznosítva, alapozta meg a ■övetkező időszak politikáját i Magyar Szocialista Munkástárt és a forradalmi munkástar." '■zt kormány. Ennek a politikának alapvető tételét így határozta meg az MSZMP VIII. kongresszusa: „A munkásosztály csak a dolgozó nép élén, széles osztályszövetségben viheti győzelemre a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcot.” Ezen a pilléren nyugszik mostani történelmi időszakunk politikai, társadalmi és gazdasági fejlődése. Ezen az alapon valósult meg mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének a befejezése, az élet- színvonal nagyarányú emelkedése és a szocialista demokrácia kibontakozása. S ez a politika teremtette meg a feltételeit annak, hogy a szocialista rendszer alapjain, társadalmunk minden osztályának és rétegének a közeledése s összefogása révén, fokozatosan megvalósul népünk nemzeti egysége. S ma már az is nyilvánvaló, hogy a népi-nemzeti egység teljes megvalósítása útján nélkülözhetetlen szerepe és feladatai vannak a Népfront-mozgalomnak, a kommunisták és a pártonkí- vüliek, a párt és a széles néprétegek közötti kapcsolatok népfront-bizottságokban kialakult keretének. Mindebből azonban az Is következik, hogy még sók és nagy feladat áll előttünk azon az úton, .amelyen elindultunk s amelyen eddig sikeresen haladtunk előre. Csak a legfőbbeket említve, ez alkalommal a következőkre szeretnénk utalni S zocialista államunk erősítése, állami és tanácsi szerveink fejlesztése azt követeli, hogy teljes erőnkkel mozdítsuk elő a szocialista demokratizmus további kibontakozását, a demokratikus közszellem terjedését. így mind több alkotó erő kapcsolódhat be szocialista intézményeink erősítésébe, fejlesztésébe. A szocializmus gazdasági alapjainak erősítése azt is megköveteli, hogy a társadalmi tulajdon védelmét és a szocialista munkafegyelem szilárdítását minden lehető módon alátámasszuk, s azt is, hogy a szocialista állami és szövetkezeti vállalatok belső rendjét, szervezettségét és tel- lesítőképességét hathatósan topább növeljük. Mindezt a tár- ladalmi tevékenység kimerít- íetetlenül változatos eszközeivel segíthetjük elő. Végül, de nem utolsóként i szocialista eszme és erkölcs iltalános társadalmi elismer- etéséért és érvényesítéséért :ell küzdenünk a társadalmi, gazdasági, politikai és kultu- ális élet minden területén s :zen túlmenően a magánélet a a családok körében is. Nyilvánvaló, hogy mindezek ilyan feladatok, amelyek te- Jntetében határozott szerepe ran az állami szerveknek, s zerepe és felelőssége van a ezető pártszerveknek is, az gyes kommunistáknak is. Bi- onyos azonban, hogy a leg- zélesebb rétegekre kiterje- .ően nélkülözhetetlen szerepe an mindezekben a Népfront- lozgalomnak, a Népfront ke- etében szerveződő társadalmi jvékenységnek, akcióknak, [yen sokoldalú és együttes íunka viszi előre a szocializ- íus teljes felépítését s ezzel gyütt az ennek alapjain yugvó népi-nemzeti egység íegvalósulását.
