Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

Apcwsgros ei MAPI* SZERKESZTŐSÉG M/fo-l/t JStótnú unfnuk /ív í/í vt/j\AjJ l/v Szinkronizálják az ifjúsági filmeket! Hová lett a vége Régi előfizető vagyok, rend­szeresen olvasom a Levelező­ink írják című rovatot, gon­dolom az én problémám a többihez hasonlóan közügy, s talán meghallgatja • valaki. Mozifilmek szinkronizálásáról lenne szó, többek között a Sándor Mátyás című filmről. De ehhez hasonló, sok ifjú­ságnak való filmet egyálta­lán nem szinkronizálnak. A fiam nagyon szereti a filmet, nyolc éves, azt hiszem kevés nyolc éves gyerek van, aki azokat az elmosódott felirato­kat röpke másodpercek alatt el tudja olvasni. S a gyerek különben is a cselekménnyel van elfoglalva, ha olvasni akarna, nem látna a filmből semmit. Szinte érthetetlen, hogy ezt az illetékes szervek nem veszik tudomásul, nem gondolnak arra, hogy gyere­kek is élnek az országban, s ök is akarnak szórakozni. Amúgy sem dicsekedhet a magyar filmipar mesefilm­mel, de még ifjúságival sem, éppen-ezért azt a pár impor­tált filmet tegyék élvezhetővé az ifjúság, a gyerekek számá­ra. Lehet, hogy a tv-filmekkel vannak elfoglalva, olyanok­kal. melyek tömkelegét én a gyengeségük miatt szégyel­lenék a közönség elé vinni. Külön üdvözlöm a Képernyő előtt című rovat vezetőjét, aki minden esetben reálisan meg­írja, hogy mit is nyújtott tu­lajdonképpen a múlt héten a tv. Szinte örül a lelkem, hogy végre van valaki, aki ezt meg meri mondani. Na, de elkalandoztam a tárgytól, pl. a Sándor Mátyás című film alatt győztem ma­gyarázni a fiamnak, mert ha látja is a gyerek, érteni is akar valamit, ez világos, vagy a 14—18 éves korú gyerekek egyszerűen ne nézzenek fil­met? A legtöbb tv-film 14 éven felülieknek szól, elvétve akad a moziban gyerekeknek való film, az meg nem beszél magyarul. Befejezésül kívá­nom az illető vezető elvtárs­nak, hogy hasonló élményben legyen része, mint nekem volt ezen film alatt a nyolc éves fiam társaságában. S zúgjon a fülébe az a sok vé­lemény, amely elhangzott ezen film alatt, akkor azt hiszem a legközelebbi film már ma­gyarul beszél. Szomor Árpád, a Pécsi Bőrgyár dolgozója Fent és lent? A-z ember úgy érzi, amikor Vass Sándor gordisai 75 éves tsz-paraszt szálkásbetűs leve­lét olvassa, hogy egyes helye­ken még úgy értelmezik a törvényt, hogy más fent és más lent. Vass Sándor 1959-ben lépett be a tsz-be. öt hold földet j vitt be. A földje végén még j korábban elültetett 62 fát. j Belépéskor kérte, ahogy azt a törvény előírja, fizessék kj neki. Nem fizették ki, csak halogatták: most nem érnek rá, de feltétlenül elintézik az ügyet, De nem intézték. 1963- ban új elnök jött. Ismét írás­ban kérte Vass Sándor: érté­keljék a fáit és fizessék ki. A siklósi járási tanácshoz is kérelemmel fordult. A járá­si tanács mezőgazdasági osz­tálya 5583/1963. szám alatt felszólította a gordisai tsz ve­zetőséget: értékeljék fel Vass Sándor fáit és fizessék ki azt. Nem fizették, legalábbis a levél megírásáig nem, amely 1964. augusztus 10-én kelt. Lehet csodálkozni azon, ha az idős, hetvenötéves ember így fakad ki a levelében? „Ha nem fizetik ki a fáimat, en­gedjék legalább kivágni, mert ‘u kormány jenkitől semmit nem kíván ingyen. A lovakat is. a kocsikat is kifizették. Ezek a fék az enyémek és tör­vény van a kifizetésükre. De ők csak hallgatnak, ezért azt kérdem: a felsőbbség paran- csol-e és végre kell-e a tör­vényt hajtani?” Egyszerű szavak ezek, de egyben élesen bírálnak is. Bí­rálják mindazokat, akik el­tűrték eddig, hogy a tsz ve­zetősége úgy értelmezze a tör­vényt, ahogy neki tetszik. Ná­lunk csak egyféle törvény van és ez a törvény egyformán ér­vényes fent is, lent is, és en­nek a törvénynek a betartása mindenkire nézve kötelező. A Film—Színház—Muzsika 1964. augusztus 7-i számának 16. oldalán ismertetést közöl a Matador című olasz filmről. A filmet a pécsi mozik is ve­títették a napokban. Megle­petéssel tapasztaltam azonban, hogy az említett képeslap 16. oldalán a 7. pont alatt leírt befejező rész egyszerűen ki­maradt a pécsi előadásból- Szeretném megérdeklődni, hogy lehetséges a filmek ilyen önkényes megcsonkítása és mi az oka annak, hogy a mozi­látogató közönség szórakozá­sának rovására, egyesek ilyen szokatlan módszereket alkal­maznak? Toll Iván Pécs, Megye ». 19. Hárem termés egy éviben Terjed az iregszemcsei zöldtakarmány-termelési rendszer — ()l vagon zöldfa kormányt termelnek holdanként Miért nem árusítanak Harkányban petróleumot? Sok ember vásárolna Har­kányban petróleumot, akár lámpába, akár petroforba, de erre nincs lehetőség. Legkö­zelebbi beszerzési helye Te- rehegy és Siklós, de Tere- hegyre gyalog kell az utat megtenni. Siklósra bemehe­tünk busszal, de hazafelé gyalog kell vinni a petróleu­mot, mivel autóbuszon való szállítása tilos. Kérjük az Illetékeseket, hogy kíméljenek meg ben­nünket a felesleges gyalog­lástól, mert az idő alatt akár otthon, akár a termelőszö­vetkezetben hasznos munkát végezhetnénk. Kiss Sándor „Somogy, Tolna, Baranya — Magyarország aranya”. Ezt a szállóigeszerű, némi lokálpat­rióta beütésről tanúskodó mon dást egy Tolna megyei szár­mazású egyetemista találta ki más megyebeli évfolyamtársai bosszantására. Hozzátéve azt is hogy Somogy csak a ritmus, Baranya pedig csupán a rím kedvéért szerepel az elmés versikében, az igazi „arany” mégiscsak Tolna. Kis területen sok takarmány Távol essék tőlem, hogy eb­ben a megye-versenyben ítél­kezzem. Fölösleges is lenne, egyrészt azért, mert nyilván minden megyének megvannak az előnyei, másrészt pedig elfogultság nélkül úgysem tud­nék hozzászólni, hiszen az említett tolnai származású fiatalember éppen én voltam. Mindezt azért írtam ide, mert Baranyát dicsérni már sok­szor hallottam, de olyan lél- kesen és olyan nagymérték­ben, ahogy azt a minap tették — még soha, S az a legérde­kesebb, hogy ezt a dicséret- özönt éppen Tolnában hallot­tam tolnaiak szájából! Még­hozzá nem is megalapozatlan, akáriki-véleménye volt ez a dicséret, hanem a Délkelet- dunántúli Mezőgazdaság Kí­sérleti Intézet iregszemcsei munkatársainak és vezetőjé­nek kísérleteken, eredménye­ken alapuló nézete. Azzal kezdődött a történet, hogy ezelőtt két évvel létre­hozták az intézet egy fióktele­pét Bicsérden. Ez a bicsérdi telep évről évre fejlődött, földjein folytaik á kísérletek és nem egy kellemesen meg­lepő eredménnyel szolgáltak. Holott két év tudományos ku­Töárom picii színnmoéi z kitiintethe „Ha a színész a múltnak él, akkor elveszik” — mond­ta Iványi József színművész a délelőtti próba szünetében . . Ebből eredően az újságíró hiába keresi az indiánbama arcok mögött Gilbert kovács­mestert, Mária királynőt, vagy a nagystílű Fabiano Fabianit, a kegyencet. Gilbert alakítója már Shaw „Az ördög cimbo­rája” című darabjára készül, melyben Anderson lelkészt játssza, Mária királynő ala­kítója Labancz Borbála már Shakespeare III. Richard ci- mű híres kárálydrámájának egyik főszerepével ismerke­dik, Erzsébet királynőt ját­ssza majd. Fabiano Fabie.ni pedig lélekben már III. Richard. A színészek tehát tovább lépnek, az új évad új nagy szerepeire készülnek, de a kö­zönség és a „szakma” irá­nyítói nem felejtik el a nagy alakításokat. Talán még so­kan emlékeznek, hogy Victor Hugo „A királynő kegyence” című romantikus drámájáról a kritika megjegyezte, hogy az A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1354. aug. 27-i, csütörtöki műsora a 223.8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Hallgatóink hanglemezeiről. Érdekes utazás a múltba. Tánczenei újdonságaink. 18.0«: Német nyelvű műsor: A megye kereskedelmi hálóza­tának bővítési terveiről. — Be­szélgetés Jakabos Zoltánnéval, a Baranya megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya vezetőjével. Népdalok, láncok. Kívánsághangverseny. Láttuk, elmondjuk. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 13.05: Zenéről zenére . közben: 1. Notesz. — A keresJce­del-m és a dolgozó nő segítése. 2. Épitőállványon. — Riport. 19.37: Műsorismertetés. 80.0«: Műsorzárás. MOZI: Rövidítések: szv. •» szélesvásznú, szí. = színes. Park (terem és kert): Tékozló szív (szv., fél 5, fél 7, fél 8). Csak 18 éven felülieknek! Utolsó elő­adás jó idő esetén a kertben. Kossuth: Szép Lurette (szí., szv., J). Tékozló szív (szv.. 5, 7. 9). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth Híradó: Magyar híradó, éstők városa, 16. világhiradó, zökellő lábak, suhanó szárnyak, lennyei történet, 6-1/5. Sporthír­dó, Akiknek szurkolni fogunk. Előadások délelőtt 10-től 2 óráig olytatólagosan). Építők: Nyolc és fél (5, 7). Csak S éven felülieknek! Mecsekalja: zerencsés bukás (szi., 7). Pécs- zabolcs: Három kívánság (5, 7). ’asas n.: Vigyázat, feltaláló ízv., 7). Mohács: Üzletemberek i. 8). Mohács kert: Egy tiszta terelem története (szv., 8). Csak 3 éven felülieknek 1 Siklós: Most s halálom óráién (szv.. fél 9). zigetvár: Szigorúan titkos (szv.. I. Harkány: A rendőrségen tor- ént (szv., fél 7, 9). Istenkút: A alól neve: Engelchen (7). előadás színvonalasabb volt, miiint a darab. „A királynő kegyenee” különösen akkor vált ismertté és népszerűvé országszerte, amikor a vidéki színházak TV-feszitiváljánalk keretében a Magyar Televí­zió is közvetítette a Pécsi Nemzeti Színház előadását. A közelmúltban a Magyar Te­levízió nívódíjával jutalmaz­ták a három főszereplő, La- bancz Borbála, Iványi József és Bánffy György alakítását. Az országos elismerés és ki­tüntetés bizonyítja, hogy a fővárostól távol is érdemes színvonalasan, lelkiismerete­sen, kiemelkedően dolgozná. A kitüntetettek most újra a próbatermekben ülnek. Javá­ban folyik a Hl. Richánd ol­vasó és húzó próbája, de a lélegzetnyi szünetekben mód nyílik néhány villámgyors párbeszédre is. Labancz Borbála boldog, te­le van lendülettel, optimiz­mussal, munkakedvvel: — Amikor Londonból, Pá­rizsból és csodálatos olasz­1 országi utamról hazaérkez­ik tem, a kitüntetés híre foga- \,dott. Szerencsésebben nem J lehetne egy új színházi éva­dot megkezdeni... Az ember megérkezik a ragyogó nyár- \ ból, tele élményekkel, s itt- j hon is erkölcsi elismerés fo~ ! gadja. Ez a legjobb dopping­szer, így igazán érdemes vi- I déken dolgozni — mondja. Bánffy György az idén nem ment külföldre, munká­val töltötte a nyarat. — Azt hiszem éppen fü- rödtem, amikor megszólalt a telefon . .. Kazimir Károly, a Thália Színház főrendezője keresett. Közölte, hogy este a „Zalameai bíró" bemutatóját j tartják a Körszínházban, s j egyik főszereplője Madaras } József megbetegedett... El­vállaltam a beugrást. Estig egy elég nehéz verses szöve­get kellett megtanulnom, ví­vásokkal, verekedésekkel... A beugrás sikerült, húsz elő­adást játszottam végig. így telt a nyaram.., Munka köz­ben kaptam Nógrádp Bábért* nek, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójának telefonhívását... Valódi örömhír volt. A díj­kiosztáson természetesen meg­jelentem, s utána a kötetle­nebb beszélgetés keretében örömmel hallottam a Televí­zió helyettes elnökétől, hogy a színházi fesztivál sorozatot az őszi évadban tovább foly­tatja. a Televízió. így telt a nyár,.. Most már a III. Richard-ot próbáljuk. Dobat Vilmossal a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőjével már a nyáron kialakítottunk egy olyan felfogást, ami a kor­szerű színjátszás felé nagy lépés lehet előre. Ezt termé­szetesen az is lehetővé tette, hogy az elmúlt években elég sok korszerű leülföldi színház munkáját láttuk közelről... A III. Richard nagy szerep ... Ha nem is adatik meg az em­bernek, hogy minden vágyott szerepet eljátszhat, de a sors úgy látszik igyekszik kárpó­tolni. Iványi József egy kicsit még mindig kedvetlen. A nyári örömhírbe nála egy kevés üröm is vegyült, mert a nívódíjak kiosztása idején éppen kórház­ban feküdt. Most, az új sze­zon második, harmadik nap­ján Iványi József is új sze­repkörével foglalkozik már, s a jóravaló Gilbert kovácsmes­terre csaik futólag emlékszik vissza: — A közönségnek és a kri­tikusoknak az volt a vélemé­nye, hogy az alakítások sikere­sek voltak. Ezt bizonyítják a hozzánk érkezett levelek és más megnyilatkozások is. A kitüntetés természetesen nagy öröm, és komoly ösztönző érő. Az ember érzi, hogy érdemes dolgozni... Szinészileg úgy sincs megállás■ Ha a színész a múltnak él, akkor elveszik. A próbák folytatódnak, mindenütt, minden elfogadha­tó teremben, színpadon, a né­zőtéri büfében, a balett gya­korló termében, a klubban. Berth» Balosa tatás terén még nem nagy eredményeiket Ígérő idő. Es mégis, az iregszemcsei kuta­tók előtt egyre jobban meg­világosodott, hogy Baranyá­val érdemes foglalkozni. Iregszcmcsén többféle szer­teágazó kísérletsorozatot foly­tatnak, de az intézet fő té­mája mégis a takarmányter­melés. Vulgárisán talán így lehetne megfogalmazni: ho­gyan lehet a lehető legkisebb területen elegendő mennyisé­gű, jó minőségű és olcsó ta­karmányt előállítani. Három keverék egymás után Ezekről a kísérletekről Var­sányi József, az intézet ter­melésfejlesztési csoportjának vezetője beszélt. A kísérlet- sorozatban a jómdnőségű faj­ták előállítása és a legjobb keverékek kikísérletezése mellett döntő szerepe van a zöldtakarmány-féleségek ter­melési rendszerének, azaz a keverékek sorrend jé nek, vetési, aratási idejük kije­lölésének, műtrágyaigényüknek és sok más egyéb döntő körül­ménynek a meghatározása. Az iregszemcsei intézet ezen » területen egyedülálló eredmé nyékét produkált. Az egy te­rületen való évenkénti több­szöri zöldtakarmány-termesz- tés rendszerének kidolgozásá­val elérték, hogy közepes ter­mések esetén is minimálisan öt vagon zöldtakarmányt ter­meljenek egy holdon. Az őszi Keverékek után szójás, napra­forgós takarmánykeverékeket vetnek s ezt követően még egy harmadik keverék is vet­hető- A szakaszos takarmány- termeszfós pontos „használati utasítást” dolgozták ki Reg­szemcsén, olymódon, hogy egy esetleges nagyon rossz termés esetén is biztosítani tudják az üzem szarvasmarha­állományának optimális zöldta- karmány-ellátását. A tervezés a szarvasmarha biológiai igé­nyeinek messzemenő figyelem- bevételével történt. Itt aján­latos lejegyezni néhány ada­tot: országosan egy szarvas- marha számosállat zöldtakar- mány-igényét átlagosan 2,3— 2,5 hold elégíti ki. Tolna me­gyében, ahol a legjobb ez az arány 1,8 hold. Az intézet ál­tal kidolgozott rendszerrel nagyüzemi szinten erre a cél­ra mindössze csak 0,7 hold szükséges. Ennek nagy jelen­tőségét bizonyára mindenki megérti, még az is, aki nem ismeri pontosan a zöldtakar- mány-ellátás nehézségeit. Lé­nyegében 100 szarvasmarha számosállat esetében területi­leg 160—180 hold megtakarí­tást jeJjent! Csak öntözéssel Természetesen egy elmélet még nem minden — üzemi gyakorlatban kell kiderülnie használhatóságának. Bár ezt a kísérletsorozatot már nagyon sok gyakorlati momentum tá­masztja alá, olyannyira, hogy sikere minden kétséget kizáró, mégis nagy jelentősége lesz a termelő üzemekben való ki­próbálás tapasztalatainak. Tol­na megyében már nyolc tsz vállalkozott a rendszer beve­zetésére és Baranyában is tár­gyalások folynak vagy már megállapodásig jutottak el a nagydobszad. magyarbólyi, drávasztárai, mozsgói, pata- poklosi, szigetvári, görcsön;yi, baksai, somogyapáti, kétújfa- lusii és a dunafalvai termelő- szövetkezettel. A nagyüzemi próbáknak elsősorban nem a rendszer helyességét igazoló jelentősége lesz — hiszen ezt már nem kell igazolni — ha­nem elsősorban az, hogy ezt a munkafolyamatot egy kü­lönböző adottságokkal, felsze­reléssel bíró, a szervezettség más-más állapotában lévő nagyüzem hogyan tudja meg­valósítani. Ez nagyon fontos kérdés, hiszen ez a munka szorosan dátumokhoz kötődik, sokszor pár napos elcsúszás is megbéníthatja. A rendszer természetes ve­lejárója. hogy csak öntözéses gazdálkodással hozható leire — ennek folytán a szerves­és műtrágya-adagokat is emel­ni kell a tökéletes talajerő- visszapótlá» énetekében, A kutatók a szervestrágya-meny. nyiséget 200, a vegyesműlrá- gya-mennyiséget fi mázsában állapították meg. Csak a Riö’rágya o?oz gontföt Ezzel a ténnyel kezdődött beszélgetésünk az intézet igaz­gatójával. Kurnik Ernővel Va­jon nem támaszt-e termelő- szövetkezeteink jelenlegi kö­rülményei mellett megvalósít­hatatlan követelményeket a rendszer bevezetése? Vék-mé- nye szerint csak a műtrágya- szükséglet kielégítése terén adódhatnak nehézségek, bár a takarmány termelés kisebb te­rületre való összpontosításával a műtrágyafelhasználás érthe­tően csak kisebb arányban nö­vekszik. Speciális gépek be­szerzésére nincs szükség, ni- szen valamennyi munkafolya­mat elvégezhető a mezőgazda­ságban a jelenleg meglévő gé­pekkel . Mindössze csak nagy tervfegyelemre, gondos mun kára van szükség. Tekintettel arra, hogy ezzel a rendszerrel a silózás folyamatos munkát kíván — számítva bizonyos többlettermésire — előadódhat az a kifogás is, hogy a mun­kacsúcsok idején (aratás.' be­takarítás, stb.) minden erőre más munkáknál van szüfipég, kidolgozták a tervnek egy olyan variációját is, amikor ezekre az időszakokra a ta- karmánytermesztéssél kapcso­latos munkák minimálisra csökkenthetők, tehát munka­erőben, gépben rosszabbul el­látott termelő üzemek is al­kalmazni tudják. S vajon miért játszik elő­kelő szerepet ebben a kutatá­si eredményben Baranya? Va­lamennyi kutató egységes vé­leménye szerint azért, mert megyénk viszonyai valamenv- nyi megyénél jobban kedvez­nek a fent vázolt zöldtakar- mány-termesztési rendszernek. A korai tavaszod ás, a több csapadék, a nagyobb hőösszeg és fényintenzitás, valamint az öntözési lehetőségek — oly­annyira kedvező körülfnén ve­ket teremtenek, hogy Baranya a takarni ánytermesztés nehéz problémáját valamennyinél könnyebben megoldhatja. Gyökeret verni Baranyában Kumtk Ernő elmondotta, hogy mindenekelőtt az imezc-í gyökeret szeretne verni Ba­ranyában. Megteremteni a ku­tatás feltételeit, fejlesztem! a bicsérdi telepet, létrehozni a szükséges laboratóriumokat és megfelelően együttműködni a termelő üzemekkel. Az indu­lás jó volit, valamennyi bara­nyai vezető szerv teljes erő­vel támogatta az intézet Bara­nyában végzett munkáját. A bicsérdi telepen tovább folytatják az említett takar­mánytermelési rendszer kísér­leteit, hogy minél precízeb­ben alkalmazhassák a bara­nyai viszonyokra. Természete­sen helyet kapnak itt az inté­zet többi kísérletei is. Neveze­tesen a nagy-fehérjetartalmú hüvelyesek nemesitési kísérle­téi. Jellemző, hogy a már el­fogadott iregszemcsei fajták kiválóan teremnek Baranyá­ban. Például az Iregi Sárga el­nevezésű takarmányborsö 13.70 mázsát adott Bicsérden. Ezt a fajtát egyébként az Idén már 16 ezer holdon termelték Ma­gyarországon. Az eddigi ta­pasztalatok szerint jól bevál­nak Baranyában a különböző Iregszemcsén nemesített új faj ta szóják is. Egyszóval Bara­nya különösen jó „vadászterü­letnek” ígérkezik a mezőgaz­dasági kutatók számára, s minden remény megvan arra, hogy ezekkel az adottságokxai egészen magas színvonalú me­zőgazdasági eredményeket pro dukáljon a megye. íme hát: a cikk kezdetén idézett versikében mégsem csak a rím kedvéért volt Ba­ranya. Legalábbis ezt állítják a Tolna megyei .kutatók. S hogy ez tényesen be is .bizo­nyosodjék, semmi más nem kell hozzá, mint támogatni az, iregszemcsei intézet munkáját megyénkben, s minden ered­ményes kutatásukat pontosan Js okosan megvalósítani Sokat segít ez a megye mezőgazda­ságán. Lázár Érv út

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom