Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

i^ui» Md« i i ’a i pécsi művészek NENDTVICH ANDOR Majd negyven éve jegyez­ték ba nevét a Magyar Épí­tőművészek Szövetségének tag jai sorába. Ez a négy évtized azpnban nemcsak a megbe­csülés esztendeit hoJta meg Kendtvicb Andor számára, hanem a megpróbáltatásokét is. Negyven éve küszködik egy alattomos betegséggel, amely hazájától távol alkotó erejé­nek legreményteljesebb éveiben érte utol. De néhány szót e betegség előzményei­ről is. Műegyetemista éveinek ele­jén ot is katonai behívó szólí­totta ki az iskolapadból. De a nagy világégés után mégis maradt annyi lelkiereje, hogy újból ott kezdje el a tanulást, ahol négy évvel előbb abba- Iragj ta. Kitűnőre diplomázott s uz aspiránsok közül őt vet­ték fel a műegyetemre tanár­segédnek. Telve feszítő ambí­ciókkal, reményekkel. Nem sokáig. A Tanácsköz­társaságot buktató hatalmak ólj án kormányt,. olyan minisz­tereket produkáltak az ország élére, akiknek kisebb gond­juk is nagyobb volt a köz­java gyarapításánál. Pedig a fiatal tanársegéd rövidesen nu_ illogtatta kivételes ter­ve i építészi képességeit, de a/ *mető bólogatásokon kí­vül nem sokra ment vele, Aztán ő is beállt egy na­pon a világjárók seregébe. Először Párizsban, majd az Óceánon túl próbálkozott a szerencsevei. New York többet ígért és többet is adott Pá­rizsnál. Nem a dollár csalta ki. hanem az építész barátja, aki hívogató levelében á ter­vezők paradicsomát vetítette eléje. Mert az volt New York an­nakidején. Ha nem is a ter­vezőmérnökök kánaánja. de a tőkés vállalkozóké annál in­kább. Köztük Heinrich Oser űré is, akinek kiváló szimat­ja volt az alkalmazottak ki­választására. Először „vizsga­munkát” kért Nendtvich An­dortól. És amikor megkapta tőle a „jamaicai színház” re­mekbe készült tervrajzát, szin­te' abban az órában kezébe njomta a szerződést: havi 100 de''ár fix és biztos állás akár a holta napjáig. Ez a biztos állas majdnem- hogy a „holta napjáig” tartott. Ugyanis néhány esztendő alatt, nem kevesebb mint húsz fel:’ ’ arcoló tervét izzasztót - ta ki belőle Mister Oser. S nem akármilyen objektumo­kat .view York banknegyedé- ber a híres Wall Streeten a v ii legdrágább telkén épült fel -m is egy közülük H. I. Ősei' cégjelzésével. Az embertelen munka meg­bosszulta magát. A fiatal épí­tészt a sok-sok átvirrasztott v’szs' ák egyikén olyan csa­pás érte, ami alig-alig for­dult még elő korabeliekkel. 31 évjes korában agyvérzés érte munkaasztalánál. Agyvérzés jobboldali bénulással, ami nemcsak a jobb kezét, a jobb ’ábét támadta meg, hanem a beszélőképességét is fenyeget­te iárom hónapig feküdt élet­tel halállal viaskodva a New York-i kórházban. A teljes f rn agárahagyatottságtól óvatos előrelátása mentette meg. ami­kor évekkel előbb megkötötte a balesetbiztosítást. De a ha vönként, folyósított 100 dől’á ros biztosítás így is csak az orvosi költségekre futotta, mert Oser úr egy árva cent­tel sem erőltette meg magát „dédelgetett kedvence” érde­kében. Megtörve 1927 nyarán hajó­zott vissza Európába. Haza­jött egyenesen Pécsre. Beteg­ségén csak hosszú évek múl­tán enyhített valamelyest az orvosi segítség. Itthon tanult meg újra járni és beszélni. Hallatlan akaratereje, szívós­sága segítette hozzá. És ami­kor a bénult jobbja helyett bal kezébe vette a vonalzót, a logarlécet, attól a perctől kezdve minden idejét, ener­giáját szeretett városának szentelte. Első nagyon jelen­tős városrendezési tervét há­rom építésztársáva) 1930-ban nyújtotta be, ami ha lassan, bürokratikusán Is, de már- pnár a megvalósulás útján járt, amikor beleszóltak a há- i ború felé tendáló nemzet­közi események, s később ma­ga a háború is. Igazában a felszabadulás után bontakozhatott ki alko­tói, tervezői készsége, amikor ismét éjt nappallá téve együtt dolgozhatott az új rend vá­rosépítőivel. Bajos lenne fel- ] sorolni, hány és hány új lé- i tesítményünkben találhatjuk meg kezemunkáját, nem is fo­gok hát bele á felsorolásba. De arról feltétlenül szólni kell, hogy Pécsnek, a műem­lékek városának talán egyet­len olyan nevezetessége sincs, amelynek a feltárásába bele ne szólt volna. A Dóm tér rendezésébe, a Barbakán, az Egyetemi Könyvtár, a Lyceum templom kiszabadításába, de sok egyéb más műemlékünk közkinccsé tételében szenve­délyes hangon hadakozott mind a mai napig. Közben nem feledkezett meg „prózaibb” feladatairól, megbízatásairól sem. Tíz év­vel ezelőtt a Pécsi Tervező Vállalat személyes meghívá­sára tevékenyen belesegített a déli városrész rendezési munkálataiba. Sajnos ebbe is beleszólt az életét végigkísérő betegség. 1954-ben szívtrom- bózist kapott, ami egy égész esztendőre ismét tehetetlen­ségre ítélte. „Gyógyulása” után még egy éven át dolgoz­gatott, tervezgetett, aztán „megadta” magát. Nyugalom­ba- vonult. ! De valóban megadta magát? Valóban nyugalomba vonult? Ami ez utóbbit illeti, kétség sem férhet hozzá, hiszen nyolc éve minden hónap elején be­kopogtat hozzá a postás a nyugdíjutalvánnyal. A másikra viszont ő maga cáfolt rá ala­posan, amikor meglátogattam Hunyadi úti lakásában. A kis szobák falai, íróasztala, hom­lokzati, szerkezeti rajzokkal, tervekkel van kitapétázva. Ré­giekkel és újakkal, készekkel és befejezetlenekkel. A késze­ken „stilizálgat”, a befejezet­leneken újít, módosít, mert nem utolsó szempont a gaz­daságosság sem. Uj munkát is vállalt: az Országos Műemléki Bizottságtól a megye műemlék templomainak restaurációs tervezését, amelyekhez kívüle keveseknek van ma már meg­felelő praxisuk. Mindenekelőtt mégis azon iparkodik a leg­jobban, hogy ismét megfelel­jen a legújabb és legszebb megbízatásának: úgy hírlik, hogy a Pécsi Tervező Válla­lat újra segítségét kérte az ősi belváros rendezési tervei­nek felülvizsgálásában. Pálinkás György Finis a vakációban Ötezer hallgató a Tanárképző Főiskolán - Megkétszereződött a tanári kar a Felsőfokú Veeyjpari Gépészeti Technikumban Nagy érdeklődés Sellyén Néhány hét múlva — szep­tember első felében megkez­dődnek a tanítások a pécsi és a baranyai felsőfokú taninté­zeteknél. Ezekben a napokban tartják a pótfelvételiket és készítik elő az intézeteket a hallgatók fogadására, az ok­tatáshoz. Sorra kérdeztük a felsőfokú tanintézeteket, mi­kor kezdődik a tanítás, meny­nyien jelentkeztek az első évfolyamra és hány tanulót sikerült felvenni, kollégium­ban elhelyezni? Pécsi Tudományegyetem Jogi Kara Dr. Krauth János, a dé­káni hivatal vezetője elmon­dotta: — Az ünnepélyes tanévnyi­tót szeptember 14-én tartjuk. Egyetemünkre — az első év­folyamra — 250 tanuló jelent­kezett és hetven számára tu­dunk helyet biztosítani. Húsz tanuló kérte, hogy felvételi anyagát továbbítsuk más fel­Mikroteraszok az ország legmelegebb hegyén Az ország legdé­libb és legmele­gebb hegyén, Szár- somlyón, fontos kí­sérletet kezdett a Villány—Siklósi ÁL lami Gazdaság. A hagyomány szerint a villányi borok hírnevét nem a vil­lányi dombon, ha­nem a szomszédos Szársomlyón — vagy ahogy ma ne- \ vezik: Harsányi­hegyen — termett borok alapozták meg a múlt szá­zadban. A 442 mé­ter magas, kúpala­kú hegy déli olda­lán azonban az utóbbi években szinte teljesen ki­pusztult a szőlő. A víz lemosta a ter­mőföldet, eltűntek a csupasz sziklák és jelenleg a nép ,.I<opár”-nak hívja a hegy déli — egyébként legked­vezőbb adottságú — lejtőjét. Heiner László, a Villány—Siklósi Ál­lami Gazdaság fő­kertésze tervet dol­gozott ki a „Ko­pár” szőlővel való betelepítésére. Kí­sérletképpen egye­lőre négy úgyneve­zett mikroteraszt építettek a negyven fok lejtésű, parla­gon heverő hegyol­dalon. A 300 méter hosszú és 6—12 mé­ter széles teraszo­kat egy új cseme­geszőlő fajtával — a Pannónia kincsé­vel — ültették be. A teraszok kedvező fekvése, az itt je­lentkező bőséges napfény- és hő­mennyiség kiváló körülményeket te­remt a primőr-cse­megeszőlő termesz­tésére. Az ország­ban egyébként is Baranyában szüre­telik legelőször a csemegeszőlőt és a szakemberek azt várják, hogy a Szársomlyó lejtőjé­re telepített Pannó­nia kincse még ko­rábban megérleli a termését. sőoktatási intézményhez, mert ha nálunk nem nyernek fel­vételt, akkor más intézetben is szívesen tanulnának. — Mennyi hallgatója lesz az őszön a Jogi Karnak? — A négy évfolyamunkon az új tanévben összesen 280 hallgató tanul majd és 110 hallgató számára tudunk kol­légiumi elhelyezést biztosíta­ni. Pécsi Tanárképző Főisko'a Bolla Ferenc, a tanulmányi osztály vezetője tájékoztatott: — Nálunk az ünnepélyes tanévnyitóra szeptember 14-én délelőtt 11 órakor kerül sor. Nappali tagozatra az 1042 je­lentkezőből 350 tanulót Pécs­re, nyolcvanat pedig Zala­egerszegre, a fiók nappali ta­gozatra veszünk fel. Levele­ző hallgatónak 975 személy jelentkezett és kétszakosnak 719, egyszakosnak 77 nyer fel­vételt. így a nappali tagoza­tunkon összesen 1330, a leve­lező tagozaton pedig 3500 hall­gató tanul. Kollégiumban Pé­csett 750, Zalaegerszegen pe­dig további 50 személyt tudunk elhelyezni. Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum Bundy János gépészmérnök, a Műegyetem adjunktusa, az iskola tanszékvezető tanára és igazgatóhelyettese elmondotta: — A tanévet • szeptember 7-én kezdjük és még aznap megkezdődik a tanítás is. Sőt, ekkor tartjuk a beiratkozáso­kat is. így az első két óra el­marad. Ebben a tanévben már harmadéves hallgató gár­dája is lesz az intézetnek. Ná­lunk nyolcvan férőhelyre 210 tanuló jelentkezett és ötvenet sikerül elhelyeznünk kollé­giumban. Augusztus 25 és szeptember 1 között lesznek a pótfelvételik, szeptember 1 és 5 között tartjuk az utóvizsgá­kat és a pótszigorlatokat. — Milyen tanszékek mű­ködnek az intézetben? — öt tanszékünk van: mar-' xizmus—leninizmus, matema­tika—fizika, kémia, általános gépészeti tanszék és a vegy­ipari gépek tanszéke.. A fejlea tés következtében több tanerő is szükség volt. Tanári k runk az új tanévre megké szereződött és a korábbi helyett most már 22. ná| szakmai ismerettel rendeike tanár oktatja a fiatalokat. Felsőfok Mezőgazdasági Technikum A tájékoztatás elején « mondották az intézetnél, ho| a pontos címük: Szekszár* Felsőfokú Mezőgazdasá Technikum kihelyezett cs port, mezőgazdasági gépész« szak, Sellye. A tanítás sze tember 15-én kezdődik a ta intézetnél és a 143 jelent kéz bői 65 fiatalt tudnak felveni A pótfelvételi vizsgák augusztus 26, 27 és 28-án tar ják. Az iskola a volt járá pártházban, a kollégium p dig a volt járási tanács ép létében működik. Azokat fiatalokat, akik számára m nem jut hely Sellyén. Szé szárdra irányítják, ahol mi férőhely és kollégiumi elhely zés is lehetséges. Orvostudományi Egyetem Dr. Hajnal József, a rektfl hivatal vezetője tájékoztat: — Szeptember 5-én tartji az ünnepélyes tanévnyit egyetemünkön az aulába majd a tanév szeptember 7-« kezdődik. Az első évfolyami a 420 jelentkezőből 190 tan lót veszünk fel. Azokat, ak •nem nyerhetnek felvételt, ki lönböző, pótfelvételit hirdete tanintézetekhez küldjük. S< már a tanulók is kérik, hói anyagjukat jutassuk el ilyi intézetekhez. — Mennyi hallgatója le az egyetemnek az új tané’ ben? — A hat évfolyamon köz ezerkétszáz hallgatót okt tunk. Ami a kollégiumi elh lyezésüket illeti, sajnos elé; gé rosszul állunk, mert mim össze 320 hallgató számára ti dunk kollégiumi elhelyezé biztosítani. Ezért rendszerese keresünk hirdetés útján a bérleti szobákat hallgatóinl nak... PIACOM Alighanem nehéz egy piac­ról statisztikát papírravetni A Bajcsy-Zsilinszky utca nagypiacom csak „sacooljuk" a tömeget. Mennyi lehet a forgalom? Hat-hétszáz árus, ötven-hatvan féle áru. Az árusok persze cserélődnek. — Aki hajnalban érkezik, dél­előtt kilenckor már indul ha­za, helyét átadja a követke­zőnek. Három-háromszázöt­venezer forint lehet a forga­lom. Talán. Lehet, hogy több Alkudoznak, kínálnak, nevet­nek, bosszankodnak, széles mozdulatokkal vitáznak. Em­ber-ember hátán. Ebben a ha­talmas tömegben — szinte az asszonyok lába alatt — egv kisfiú guggol, és remegő szürkenyúl hátát simogatja. Balatinácz Imre, Pellérdről. — Nyolcvan forint a nyúl.. . vegye meg bácsi! — Nem szeretem a húsát. — Játszani is lehet vele — ndja komoly arccal. Ez persze fgaz. Fiatal asszony csirkét és ,y pár galambot árul. Nyújtja felém: — Negyven forint egy pár. J iszi? Legalább tudja az ember hogy galambot eszik —jegy- rom meg. — A csirkék sem nagyobbak... Nem ritkul a tömeg a laci­konyhánál. Kolbász, hurka, paprikás lisztben sütött apró­hal és bográcsgulyás. — Adjon még egy kis le­vet! Ne smucigoskodjon! A fehérköpenyes arca ha­tározott: — Nem lehet! Ennyi egy porció... — Még egy kanál­lal azért rátesz a műanyag­tálra az öreg, szikár hordár­nak. Gyümölcsös ládáknak tá­maszkodik a vasporárus. Nya­kában kis ládikó, benne füst­színű, hüvelyknyi kis vaspor­hengerek. A ládikó másik felé­ben meg tollas papírmadár. Lila, sárga, zöld tollak, papír farokkal, spárgával felkötve egy vesszőre. Ha megforgatja, nyikorog. — Aligha megy ez a bolt: ■. i — mbndom Ferka József bá­csinak. — Megélek belőle. Ma el­megy mind. Csak sokat kell vele piszmogni otthon. A piac túlsó végében gom­bát árusítanak. Múlt Ferenc gombaszakértővel beszélge­tünk. — Nagyritkán előfordul, hogy valamelyik kosárban rossz gombát találok. De ak­kor az egész kosárral kiöntet­jük, az ehetővel együtt. — Volt rá eset, hogy itt vásárolt gombától valaki be­teg lett? — Nem. Semmiképpen sem. Nagyon szigorúan átvizsgá­lunk minden kosár gombát. Nowotarski Antal piac-ren­dező: — írják meg kérem, hogy kicsi a hely. És ezért egy ki­csit drága is a pécsi piac .; í — Hogy-hogy? — Azok a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok, amelyek messziről hozzák te­herkocsival az árut, mire ide­érnek, már nincs hely. Pedig ők nagy tételben, olcsón hoz­zák mondjuk a paprikát. Ha tudnának árusítani, vagyis lenne helyük, csökkenne az ár. A hangos bemondón beje­lentik: „Egy erszényt találtak, tulajdonosa átveheti, a ........El­v eszett tárgyak”: esernyő, er­szény (pénz nélkül persze), kosár, kardigán, kalap, tejes­kanna, kisgyerek. És néha egy egy mama is „elveszik” a kis­gyerek mellől. Nowotarski Antaltól kérde­zőm: ■ Zsebesek akadnak-e? — Sajnos minden piaci na­pon. De nagyon nehéz elkap­ni őket, mert rendszerint öten- hatan tartoznak egy bandá­hoz és „falaznak”. De az asz- szonyok is hibásak, mert nem vigyáznak a pénztárcájukra. Rendőrjárőrrel is beszéltünk volna, de sajnos egyet sem találtunk szombat délelőtt. Ritka ha szolgálatos rendőrt látni a. piacon. Pedig elkelne. Például kint a Bajcsy-Zsilinsz- ky úton a járdán, ahol enge­dély nélküli árusítás folyik: Rossz cipők, kombinék, dia­vetítő, télikabát, giccsfestmény és egyebek. A földön hat­nyolc kép, tusrajz, hallatlanul primitív, ócska piktúra. Kis­lány árusítja. Húsz, hetven, kilencven forintért; — Ki festi ezeket a : i > — Egy bácsi. De nem t dóm a nevét, csak a mamái ö tudja. Kitanították a kis tize négy éves lánykát. „Nem ! merjük...” — ez a legtií tább válasz. Beszorult a piac ebbe négyszögbe. A forgalom évi évre nő. Okos ötlet, hogy ócskások, ószeresek — aho hírlik — a Megyeri úton ka nak majd standot. Kevés hely fölszabadul. De a hel hiány ezzel aligha szűnik mi S ennek a hátránya a pií árakban is érezhető és m< sínyli a több tízezres vásá közönség. Rab Peren«

Next

/
Oldalképek
Tartalom